Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-17 / 220. szám

I’ctitJ'., 1951, szeptember 11. ÉSZAKMAGYARORSZAG FelejthefeHen élmények a mezőgazdasági kiállításon, ahol Borsod is bemutatja kincseit Hű képét festeni, minden ízét, szí­nét, gazdagságát néhány sorban el­mondani a budapesti mezőgazdasági kiállításnak, — nem kis feladat. Ah­hoz, hogy ezt a hatalmas eredménye­ket felmérd bemutatót minden részle­tében megismerhesse valaki, kevés néhány óra, napok kellenének hozzá. De még így sem lenne teljes az is­mertetés. Legjobb volna talán, ha mindenki megtekinthetné ezt a felejt­hetetlen, nagyszerű kiállítást. Egyáltalán nem túlzás, ha azt mond­juk: külön város ez, ahol dolgozó pa­rasztságunk én mezőgazdasági gépeket gyártó iparunk legújabb eredményeit bemutatja. Már a reggeli órákban megindul az emberáradat, hogy láthassa a kiállítást és vásárt. Kis térképeket árusítanak a bejáratok előtt a kiállításról, de bizony még így is van fontolgatni való: merre is van az 585 kilós sertés, hol látható a leg­korszerűbb kombájn, vagy hogy merre is lesz az a híres tokaji szomorodni, amiből olyan jól esik a meleg szep­temberi napon egy c?y pohárral kós­tolni, hogy még jobban derüljön a szivünk a sok sok látnivalón. Tmc a kis térkép mindjárt meg is mutatja, hogy a főpavillon itt van, éppen a bejárattal szemben Belépünk — és már látjuk, érezzük: volt szív, lelkesedés azokban, akik ezt a pavillont felépítették, de azokban is, akiknek munkáját bemutatják. A főépületben egymással azembon két hatalmas festmény tárul elénk, két dokumentáció a szovjet és rmgyar falu életéről, szépségérő!. Balra Timir- jézév, a növényfiziológia kiváló orosz tudósának, mellette Micsurinnak, a híres biológusnak arcképe. És milyen egyszerűek, mégis milyen forradal­miak a kép alatt Timirjázév szavai: • A földművest megtanítani arra, hogy két kalászt termelhessen ott. ."hol azelőtt csak egy termett meg, — ez a mi feladatunk.“ Körülöttem diákok sürögnek csapa­tostól. tanárodtól, ök is a nagy tudós szavait olvassák. Van mit tanulni ezekből a szavakból mindenkinek, aki szereti, műveli ezt a termékeny ma­gyar földet. S hogy a mi dolgozó parasztjaink tanulnak, azt le lehet mérni ezen a kiállításon is. Vom tudom, hogy az ezer meg ezer —látogató közül hányafi állták meg a klementinái állami gazdaság óriási búzakoszoruja előtt az egyik csarnokban, de akik látták, azok percekig is el tudtak gyönyör­ködni benne. A kalocsai és szegedi paprikák füzéreit, a makói hagymát szemlélve, nemcsak- arra gondol az ember, hogy azok magyar hírességek, <>e arra is, hogy itt az ideje és job ban törődjünk ezoknek a növényeknek termelésével, mint az utóbbi években. A sokezer látogató az egész orszá­got képviseli. Itt vannak a baranya- megyei Ürög községből éppúgy, mint »’ szabolesmegyei Tiszavasváriból. A falusi embert nemcsak érdeklődővé, de büszkévé is teszi ez a nagy találko­zás, hiszen az ő munkáját szemléli meet a munkásember, a tanár, az or­vos. a diák, mindenki, aki csak meg­fordul a pavillonok között. De a büszkeség mellett mást is fel lehet fedezni a parasztemberek arcán. Aki ismeri a falusi élet múltját, je­lenét, az a kiállított gépek előtt álló földműves arcából mást is le tud olvasni. Mert hol van már a múlt - raszti nyomorúsága, „a halálszagú, hús magyar róna”, gz egykori „ma­gyar ugar“, amelyről Ady Endre, a nagy forradalmár költő írt négy év­tizeddel ezelőtt, A mai magyar rónán már dolgoznak azok a gépek, amelyek egyre jobban feledtetik parasztságunk­kal a muH keserűségét. Ezen a kíatlí- tr.son pedig újabb és újabb gépeket írtunk és most bemutatják azt az új, magyar gyártmányú rizsiaratókom hájnt, amelyet az EMAD-gyár készít majd a mezőgazdaságnak. A kiállítás egyik leglátogatottabb részén, a Né­met Demokratikus Köztársaság pavil- lonjá.ban 110 remek gépet mutatnak be. Köztük van az a ,,K 115“ acélcséplő­gép is, amely óránkint 20 mázsa ga­bonát ver ki a kalászokból. A kiállí­tás legszebb részébe, a szovjet pavil- lonba még mindig hozzák az újabb gépeket.' Megtalálhatók köztük a ha zánkban még ismeretlen legkorszerűbb mezőgazdasági gépek, olyanok, mint például a kukoricakombájn, amely egy menetben levágja a kukoricaszárat, letöri a csövet és í’olszeoskázza a ku korica szárát és levelét. Virágzóvá kell és lehet tenni a ma­gyar földet, — erről beszél a kiállítás. Nemcsak azokat áz eredményeket mu­te! >a meg, amelyeket a párt- és kor- m 'nyhatározatok óta dériünk, de a tehetőségeket is elénk tárja. Egy je llemző példája ennek Buru Ferenc, tíjdombová.ri egyénileg dolgozó pa laszt kukoricája, amelyen hatalmas I Vsövek vannak és a szára három és I fél méter magas. A jó szabolcsi do­hány fajtájából a bácsalmási Lenin termelőszövetkezet három méter ma­gas példányt hozott a kiállításra. Ezeket csodálják, nézik elismeréssel, örömmel a látogatók ezrei. Az egyik leányiskolái csoportban hefed'kos kisleány füzettel, ceruzával járkál és jogyezget. Csak lopva nézek rá. de így is látom, amint zsínórírásos göm­bölyű betűivel írja: „Láttuk a hazai gyapotot...“ Igen, mert itt az olvas ható, hogy Tóth Mihály battonyai dolgozó poroszt egy holdon 957 kilo­gramm gyapotot, termelt s ennek 56 százaléka clsőnsztá.lyú lett. Megyénk földművesei és á’lst- tenyésztői is elvitték a kiállításra legszebb eredményeiket. A keselyű- halmi állami gazdaság lovai különö­sen tetszenek a szemlélőknek. A mezö- l.-erruzfesi Táncsics termelőszövetkezet, dolgozó paraszt 5 anyajuhot és 3 kost vitt el, melyek évenkint több mint 7 kiló gyapjút adnak. A miskolci sertéstenyésztő és hizlaló váilalat mangalicája pedig első díjat nyert a kiállításon Borsod megye egyik legnagyobb kincsét Is elküldte a fővárosba Tokai Megyeijéről, ahol világ legtfizeeebb legjobb bora ícrem. A háziipari ki állításról most sem hiányzik a mező kövesd! matyóblúz, a térítők, «sötte- sek, mellények uzebbnél szebb sora és sok egyéb művészi munka. Mozi, szabadtéri színpad, televízió — mennyi mindenről beszél ez az or szágos kiállítás! TTgy érzi magát az ember Itt. mintha színes filmet nézne, A legíriebb színeket az emberek mo «olya. bnlflog, úi életünk jelenti, amely még derűsebbé teszi ezt ez ün- öt fésűs mennó! kost mutat be. Felső- népi hangulatú k'á’lítást. zselééről Mlsurák József egyénileg KÖRÖMI RTÖItOY mívr nf. adófiarctfüt nr, emndirk A mezőesáti járás adófizetési terye teljesítésében első a megye- imiv Az emődiekneU mégis szégyenkeznüiir kell azért, mert községük „tob/, „ járásban. Ez u-m is csoda, hiszen nagy adótartozások akadnak náluk. P.«Hk Ovörgvné mm. Birtnvi Róla 9 711. Ririnyi Géza (5.627. Ö7,v. Szabó Tózscfné pedig forinttal tartozik. Az István majorban sem fizetnek rendesen adót az emberek. Ernőd község sok mindent kanéit államunktól. Rz évben 1 millió forintos költséggel új iskola épült. TelfosüH a lakosság régi vágya, au- r”*et»ishan kigyulladt a. faluban a villany. A község sokkal több jut­tatást kapott mint amennyi adót fizetett a TII. negyedévben. Még töb­bet is kaphatott volna, ba, a. község feljesítoné adófizetési tervét. így ugyanis nőm kajtunk adőprémiumot. amiből szintén új létesítmény szü­letett volna. A rossz adófizetés következni éajre, hogy a tervben szereplő artézi kutat nőm tudtuk megcsinálni. Értsék mee az emődi adófizetők. — mint ahogy ifj. Kosa I.ajos, Németh Mihály, idős Nagy Míhálv, Lukács Károly megértették —. hogy az országot most maguknak építik, s a pontos adófizetéssel elősegítik a község fejlődését. minős FERENC BARANYAI ISTVÁN vb, elnök. vb. titkár AZ ÉSZAKMAGYARORSZAG CIKKE NYOMÁN Gondoskodnak a kazincbarcikai Béke-város Húe’öeliétásáról Az augusztus 29V „Borsodi Bors”- •ban megjelent cikkre a Miskolci Tüzelőszer és Építőanyagért ékesítő Vállalattól a következő tartalmú választ kaptuk: ~ ~A ' TÜtÓÉP" miskolci“ vezetősége május óta foglalkozik azzal a pro­blémával, hogy biztosítsa a kazinc­barcikai Béke-város lakosainak tii- zelőellátását. A Borsodi Ipari Tröszt egyik ottani telepét erre a célra rendelkezésünkre' is bocsátotta. Az új telepen legszükségesebb építke­zéshez szükséges beruházási össze­get megkértük, a munkálatok elvég­zését elvállalta a áaiószentpéteri ktsz, de augusztus 28-án lemondta. Ezek után élőiről kellett kezdeni a kivitelező keresését, újból árajánla­tot kellett kérni. Ezek az okok gá­toltak minket abban, hogy megvaló­sítsuk tervünket és új telepünk már szeptember 1-évet megkezdhesse működését. Ezektől függetlenül is azonban mindent elkövettünk, hogy a kijelölt telepen még ebben a hó­napban megkezdhessük a tüzelő­anyag árusítását, hozzájáruljunk a Béke-város dolgozói tüzelőanyaggal való ellátásának biztosításához. fl főíMvelésiigvi mlnisztér'um és a MEDQSZ felhívása a mezőgazdasági üzemet! téli felkészüléséről A földművelésügyi minisztérium a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetével közösen meghatározta a mezőgazdasági üzemek vezetőségének és szakszervezeti bizottságának feladatait a téli felkészülésben. Az utasítás előírja, hogy a gazdasági vezetők és az üzemi bizottságok gondoskodjanak a téli munkásszállások rendbehozataláról. Ilyen célra lehetőleg előtérrel ellátott, kettősablakú épületeket jelölje­nek ki, vagy a meglévő szállások átalakításával biztosítsák a dolgozók téli elhelyezését. Minden lakóhelyiségbe kályhát, s ágyanként két me­leg takarót kell beszerezni. A téli gépjavításhoz megfelelő szellőzőberendezéssel ellátott, zárt, fűthető helyiségről kell gondoskodni. A szabadban dolgozók részére me­legedőket kell létesíteni, Az üzemi konyhák téli ellátása érdekében az utasítás előírja, hogy a mezőgazdasági üzemek konyhakerti termelvényeit legkésőbb október I-ig takarítsák be, s gondoskodjanak azok megfelelő tárolásáról. Októ­ber közepéig ki kell javítani a védőruhákat, s a munkásszállító jármű­veket ponyvával kell befedni. (MT I)----------------------------- .................. Az ózdi tűzáUóanyaggyár kiváló dolgozói Kovács Béla az ózdi tűzálló anyaggyár idomtégla-formázója már több mint 5 hónapja eléri a sztahanovista szintet meghaladó teljesítményt. Júniusi tervének 303 százalékban tett eleget, szeptem- l>eri tervével 250 százaléknál tart. Munkájának minősége kifogástalan. Augusztus havi keresete — a szép teljesítménynek megfelelően — 2400 forint volt. Debreczeni Józsefnc gépi formá­zóbrigádja néhány hónappal ez­előtt még nem teljesítette a tervet- az utolsók között kullogott. Eke L. Géza, alapszervezeti titkár az utób­bi időben különösen gokat foglalko­zott a brigáddal, s énnek eredmé­nye meg is mutatkozott. A brigád augusztusban már 147 százalékot ért el, jelenlegi havi tervteljesitése 179 százalék. A brigád tagjai elha­tározták; a hónap végére 200 szá­zalékos eredménnyel akarnak büsz­kélkedni. Etjész havi anyagtakarékossági vállalásukat teljesítették a borsodnádasdi hengerészek Az év minden hónapjában jelertős anyagtakarékosságot értek el a borsodnádasdi hengerész brigádok. Augusztusban azonban túllépték az egy mázsa készlemezre előírt alapanyag felhasználást. A termelési ér­tekezleteken megtárgyalták a hibákat és alapos bírálatot kaptak a műszaki vezetők és fizikai dolgozók egyaránt. Megfogadták, hogy szep­temberben kiköszörülik a csorbát. Elsősorban megjavították a kész hengerészek és az előnyujtók között az együttműködést. Ma már a kész hengerészek nem fogadnak el rosz- szul megmunkált eiőnyujtást. A műszaki vezetőknek is használt a bírá­lat. Fokozott technológiai ellenőrzést gyakorolnak és tökéletesebben ké­szítik elő a programot. Sós György üzemmérnök új technológiai eljárása — a mangániszapos keverékbe való mártogatás — szintén jelentő« eredményeket hozott, csökkentette a lemeztapadást. A hó közepéig min­den brigád megtakarítást ért el anyagnormájához viszonyítva, s a szeptemberre vállalt 38 tonnával szemben csütörtökön reggelig már 42 tonna alapanyagot takarítottak meg. Érsek Gyula Kossuth-díjas hengerész pz egv mázsa készlemezre eső felhasználást több mint 6 ki­logrammal csökkentve 4200 forint értékű alapanyagot takarított meg. A műszakiak által bevezetett új eljárással dolgozó Kurtán Ignác DISZ brigádja 3300 forint értékű alapanyag megtakarítással járult hozzá a nagyszerű eredményekhez. Hernádcéceiek szép eredményei Hernádcéce község dolgozó parasztjai lelkesen beszélnek né­pi államunk gondoskodásáról. Az utóbbi öt év alatt kultúrhá- zat. kijavított Iskolát és villanyt kapott a falu. Számos családnak rádiója van. Jól dolgoznak a faluban mind az egyéni gazdák, mind pedig a termelőszövetkezetek. Nagyszerű eredményeket értek el például gabonatermelésben is. Búzából 9 mázsa 40 kiló. tavaszárpából pedig 12 mázsa 2-0 kiló átlagter­mést. takarítottak be a nyáron. Az állam gondoskodását a ter­melés fokozásával hálálják meg a herr.ádcécei dolgozó parasztok. Orosz István feleségével együtt dolgozik a Dózsa tsz- ben: 23 mázsa búzát és 11 mázsa 50 kiló árpát kapott előlegbe Hajdú Béláné 7 mázsa 8 kiló bú­zát, 3 mázsa 54 kiló árpát vitt haza előlegül 176 munkaegysé­gére. A Dózsa termelőszövetkeze­ten kívül még 2 termelőszövet­kezet működik a faluban. A céceiek valamennyien felké­szültek az őszi nagy munkára, hogy jövőre is bő termést érje­nek el. VADÁSZ ANDRÁS Hernádcéce. Fiatalok vakolóversenye Szombaton egésznapos vakolóver. senyt rendezett a DISZ-bizattság kez­deményezésére a 112. számú MTH in­tézet. A verseny a Kazincbarcikán épülő új bölcsődénél folyt le s az ed­digieknél kiemelkedőbb eredményeket hozott. Garamvölgyi János kőműves- tanúin felnőtt normában 211 százalé­kot ért el. Nikodém-usz Lajos, Nagy László és . Mártonfalvi Miklós ugyan­csak jól dolgoztak és nagy teljesítmé­nyük ellenére kifogástalan munkát végezlek. A versenynek azonban hi­bái is voltak. A fiatalok maguk hord­ták a habarcsot, ezt nem győzték s megtörtént, hogy több máskor igen jól dolgozó fiatal még a 100 százalé­kot sem érte el. A tanulók a vakoló­verseny során hozzájárullak a bölcsőde mielőbbi elkészítéséhez. A DJSZ-bizott- ság a verseny legjobbjait jutalomban részesítette. BALOGH JÓZSEF városi DlSZ-bizotlság Járásunkban fellendült a termelési kedv A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megjele­nése óta az encsi járás életében nagy változás történt, a változás egyik legörvendetesebb jele, hogy megnö­vekedett a termelési kedv. Ezt mu­tatja többek között az 3 tény, hogy a termelőszövetkezetek és az ''gyé- nileg dolgozó parasztok gyümölcsö­söket telepítenek, öntözéses kertet létesítenek. A termelési kedv jelei egyebekben is észrevehetők. A járás ebben az évben trágyázási tervét 141 száza­lékra teljesítette. Volt olyan terme­lőszövetkezet — mint a baktakéki ELŐREMUTATÓ TANÁCSKOZÁS Minden Ütésnél megremeg a föld. Tleng az épület is, de acélosan szállnak a szavak. A falakon túl a műhely csarnokában versenyt kala­pálnak a rézkalapácsok, hevülnek a kemencék, megállás nélkül folyik a munka. A teremben néma csend. A titkár szavait ölelik magukhoz a falak s a munkáskezekben nehezen bár, de kitartóan szántja a ceruza a papírt — a beszámoló nyomán parázs vita veti előre árnyékát. A kovácsok és az energiagyáregy­ség legjobb dolgozói ülnek a hosszú asztaloknál. A problémák hosszan sorakoznak egymás mellé. A tanácskozás első feladata: gátat vetni a bajok, a hi­bák növekedésének. Akik itt ülnek a hosszú deszkalócákon, a pirosra- festett asztalok mellett, érzik fele­lősségüket, felszólalásuk súlyát. — Olcsóbban és iobban dol­gozni, — ez a mi feladatunk —■ töri meg a csendet Brindza Kálmán bri­gádvezető hangja. — Ehhez meg van a lehetőség. Volt olyan munkadarab, amit két meleg helyett egy meleg alatt gyártottunk. Csökkentettük a ráhagyást és ezzel 2200 kg anyagól, azaz 7000 forintot takarítottunk meg. Volt azonban eset, amikor egy lő tonnás anyagból hengert kellett gyártani. 76 óra helyett 1S6 óra kel­lett a legyártásához, mert csak négy melegítés árán tudtuk megmunkálni. Ez nem jó. Vállaljuk, hogy ilyen többé nem fordul elő. Összeverődnek a tenyerek, s a taps azt mondja: elhisszük Brindza elv­társ, hogy »amit ígérsz, meg is lesz. Alig ül el a zaj, Andriscsák elvtárs, abroncskovács kér szót. — A tét nagy, nem babra megy a játék. — Halkan, meggyőzően be. szél, kovácshoz méltó, kemény el­határozással. — Meg kell szorítani a martint — mondja —, mert a bu­gákkal baj van. Legutóbb selejtes öntecs miatt 26 tonna ment kárba. Egyetlen ütésre négyfelé tört a buga. Az ilyen munka nem munka. — Ígérjük, hegy a jövőben nem lesz ok ilyen panaszra. — szól közbe a martin diszpécsere, Sztaroveczhi elvtárs. Kavarog, izzik a vita mint a láva. A szavak súlya alatt még nagyobb felelősségérzet sugárzik az arcokon. A sarokban nutgasba lendül egy kar. Lányai István elvtárs, a gáz­gyár üzemvezetője kér szót — ... A sikerek elbizakodottá tet­tek. Csak a tervet néztük, megfeled­keztünk az emberről. Keveset törőd­tünk a fegyelemmel./.. ígérjük, hogy ezután 100 tonna szenet taka­rítunk meg havonta . .. A kohóqáztisztltó munkásai közül Lévai Rudolf elvtárs beszél. Panaszkodik a kohóra és Gácsi elv­társ gyár részleg vezetőre, aki néha azt mondja: — Engem nem érdekel a gáz, vasat kell adni és kész Be ha nincs gáz, hogyan? Ezt el­felejti Gácsi elvtárs, amikor nem törődik más üzemek menetével. Apró hibán, bajon sok múlhat és sok is múlik. Egymást követik a felszólalások. Nyomukban kibontakozik a feladat: még keményebben, következetesebben harcolni a gazdaságos termelésért. Nem szavakban, tettekben! Késő este ér véget a, tanács­kozás. Vállalások, elhatározások szü­letnek. Felemelő jó érzés olyan meg­beszélésen részfvenni. ahol az ügyet mindenki magáénak érzi. S ez a ta­nácskozás ilyen volt. Egészen bizonyos, hogy nem marad el az eredmény. FT. F.) —‘, amely a négy év alatt termelt trágyát csak ebben az évben hordta ki, de most a nyári trágyát is ki- hordta már földjére. Több termelőszövetkezetben meg­valósították a trágya szakaszos ke­zelését, mint a mérai Szabad Föld és Uj Barázda, a fulókércsi Úttörő termelőszövetkezet is. Persze akad hiba is. Jó lenne, ha a trágyát ha­nyagul kezelő termelőszövetkezetek példát vennének az előbbiektől. A műtrágya használata (s nagy­mértékben megnövekedett. A ter­melőszövetkezetek és egyénileg gaz­dálkodók ezen a tavaszon három­szor annyi műtrágyát használtak, mint kétéven keresztül. A kalászo­sok terméseredményeinél meg is látszott a trágyázás eredménye. A fancsali Rákóczi termelőszövetkezet­nél a tavalyi, terméshez viszonyítva az idén 200 mázsával, a deteki Vö­rös Nyíl termelőszövetkezetnél 140 mázsával többet takarítottak be ugyanannyi földről. Ezek a tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a gondos földművelés az idén már jövedelmezőbb s ha na­gyobb a jövedelem, nagyobb a ter­melési kedv is. OKVÁTH BÁLINT Encs Fifldrengést észleltek Budapesten Az Országos Földrengés Vizsgáló Intézet készülékei szeptember 15- én, szerdán 19 óra 14 perc 52 má­sodperckor közeli földrengést jelez­tek. A készülék legnagyobb kitérése öt milliméter volt. A földmozgás Budapesten 7 percen át tartott (MTI) Reggel «-1» ériig áll a dolgozik ren deikezésére friss kenyérrel és peksiite- niénnyfl a Miskolci Élelmls/.crkiskeres- kedelmi Vállalat 148-as sz. holtja íTa- nácsháztér 13. Kossuth szálló mellett) Gyors és udvarias kiszolgálás.

Next

/
Thumbnails
Contents