Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-15 / 218. szám

Szerda, 1954. szeptember 15. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 OLCSÓBB SZENET! Eredményesen harcainak az önköltség csökkentéséért a felsőnyárádi bányászok Pártunk új politikájának sikeré­ért, az önköltségcsökkentésért, a pa­zarlás ellen százezrek harcolnak ma a szénfal előtt, a kovácsműhelyben, az irodában és más munkahelyeken. Ennek már vannak látható eredmé­nyei. A felsőnyárádi bányaüzem dolgo­zói is azon fáradoznak, hogyan tud­nának még több és olcsóbb szenet adni az élelmiszert, ruhát, cipót, bá­nyagépet gyártó iparnak. Vessünk egy pillantást a statisztikára, ami­ből megállapíthatjuk, hogy a nyá- rádiak, amit ezelőtt egy hónappal ígértek, meg is valósították. Az üzemvezetőség részéről, a «oportos pillérfejtésen dolgozók részéről az ígéret így szólt: .,A bányásznap tiszteletére a ter­vet 1C1 százalékra teljesítjük. az önköltséget; a faanyag, robbanó­anyag, a gépjavító anyag minél ke­vesebb felhasználásával kívánjuk csökkenteni”. A statisztikai napló­ban megörökített számok arról ta­núskodnak, hogy adott szavukat meg is valósították. Amíg július hónapban 74 forint 87 fillérbe került egy tonna szén kitermelése, augusztus hónap­ban 7 forint 15 fillérrel csök­kentették ezt az összeget, 67 forint 12 fillér lett egy tonna szén kitermelést költsége. I.lényeges javulás ez egy hónap le­forgása alatt, ami azt bizonyítja, hogy a bánya műszaki és fizikai dolgozói ha összefognak, egymást megértve dolgoznak, minden huza­vona nélkül és egyéb okokra való hivatkozás nélkül is képesek csök­kenteni az önköltséget. Csupán aka­rat kell hozzá, a vezetők részéről gyakori ellenőrzés, munkamódszer- változtatás, mint ahogy ezt most a felsőnyárádi bányászok teszik, akik már nem egyszer adták tanujelét annak, hogy lehet eredményes mun­kát végezni. Eredményük titka csupán annyi, hogyha fejtésből minden hasznave­hető fát kirabolnak, vigyáznak arra, hogy egy darab fa se kerüljön ki­használatlanul olyan. helyre, ahol örökre ott maradna. Ennek az lett az eredménye, hogy a betervezett 0.36 köbméter faanyaggal szemben 0.16 köbmétert használtak fel. A robbanóanyag felhasználása terén még mindig nincs örvendetes ered­mény, mivel akadnak olyan dolgo­zók, akik felelőtlenül, jóval több paxitot robbantanak el a szükséges mennyiségnél. Konyha Péter 12 fős DISZ-bri- gádjától augusztus hónapban Is 908 forintot fogtak le robbanó­anyag túlfogyasztás címén. Az eredmény mégis jobb, mint volt júliusban, a tonnánkénti 0.263 rob­banóanyagfogyasztást augusztusban Javult a munkafegyelem is 0.242-re csökkentették. Több mint 20 olyan csapat van, amelyeknek még a múlt hónapban lefogásuk volt robbanóanyag túlfogyasztása miatt, augusztusban pedig térítést kaptak. Az egy főre e«ő teljesítmény is lényegesen javult, július hónappal szemben 2 mázsával emelkedett. Ha már itt tartunk, nézzük meg, hogyan alakult a munkafegyelem a második és harmadik negyedév eddigi időszakában. Az igazolatla­nul kimaradozók miatt lrínsett mű­szakok száma áprilisban 96. május­ban 68, júniusban 60. júliusban 51. augusztusban 38. szeptember 8-ig értékelve mindössze 3 igazolatlan hiányzás volt. A munkafegyelem fokozatos javulása a műszakiak, a párt- és szakszervezet jó munkáját tükrözi. Nem hagyják szó nélkül, ha egy dolgozó megfeledkezik magáról, fel­keresik a munkahelyén, megmagya­rázzák. hogy műszakból való ki­maradásával milyen kárt okozott sa­lát magának, családjának és hazá­jának. Hasonló javulás mutatkozik a be­tegek számánál is. a júliusi 724-el szemben augusztus hónapban 570-re csökkent a betegek miatt kiesett műszakok szárny. Ezt úgy tudták el­érni, hogy többet törődnek a dolgo­zók egészségével, munkakörülmé­nyeivel. minden munkahelyre meg­felelő levegőt biztosítanak. A betegellenőrzést jó! megszer­vezték s ezen keresztül segítséget nyújtanak, hogy minél hama­rabb bekövetkezzék a gyógyulás s ismét felvehessék a munkát. Mindezek az eredmények vezették az üzemet augusztus hónapban a 101 százalékos tervteljesítéshez. Az eredmények mellett azonban hibák is vannak, például ha vissza­tekintünk a megtett útra, azt lát­juk, hogy a felsőnyárádi bányaüze­met hóeleji lemaradás és a hóvégi roham jellemzi. Ez súlyos hiba, mert hiszen tudniok kellene, hogy a gyá­raknak éppoly szükségük van hó- elején a szénre, mint a hő végén Amit a hónap elején elveszítenek, azt sémikor sem lehet bepótolni. Tisztán láthatják, hogy „a hó­nap végére behozzuk a százat" jelszót nem mindig követi ered­mény. Az elbizakodottság miatt csapódtak be június és július hónapban is, amikor nem sike­rült a hó végére behozniok a 100 százalékot, 3200 tonna szén­nel maradtak adósai a hazának. Milyen jó lenne, ha most nem volna adósság, csak a tervteljesítésre len­ne gondjuk. Most kapcsoljanak rá, dolgozzanak úgy, mint az első fél­évben. törekedienek az adósság mi­nél előbbi letörlesztésére. Az ön­költség csökkentése terén elért jó eredmény csak akkor lesz igazán értékes, ha mindennap egyenletesen teljesítik a tervet. Erre van lehető­ség, csak komolyabban kell venni a dolgot, úgy, ahogy pártunk hatá­rozatai megkövetelik azt. Bízunk a felsőnyárádi bányászok­ban, hogy az elkövetkezendő időben új sikerekkel, kiemelkedő teljesít­ményekkel köszönik meg pártunk­nak a bányászokról való fokozott gondoskodását. AZ feZAKMAGYARORSZAG CIKKE NYOMÁN Megjavul Miskolc tejcllátása Gazdagon fizetett a hagyma A szentistváni Uj Világ termelőszövetkezet tagjai a jő munka és a gondos növényápolás eredményeként gazdag hagymatermést takarítottak be. A földművesszövetkezetek sikeresen szervezik az egyéni termelők szakcsoportjait Az Északmagyarország augusztus 27-i számában megjelent „Egy cse­csemő nyílt levele” című cikkel kapcsolatban az alábbiakat közöl­jük: Miskolc tejellátásának megjaví­tása a tejipari vállalatok és a ke­reskedelmi szervek állandó pro­blémája. A tej összegyűjtése egész napon át tart, a tejipari vállalat azonban nem rendelkezik elegendő szállítóeszközzel, hogy a begyűjtést zavartalanul megoldhassa. A szál­lítás jobb megszervezése érdekében augusztusban két megbeszélést is tartottunk. Az egyiket az élelmi­szeripari minisztérium és a keres­kedelmi szervek bevonásával, a másikat pedig az I. kerületi párt- bizottsággal és a kereskedelmi iro­dával. Vizsgálatot tartottunk a miskolci tejipari vállalatnál és megállapítottuk, hogy az eddigi hiányosságok kiküszöbölése érdeké­ben szükséges az üzem azonnali műszaki felülvizsgálása és a vizs­gálat alapján felderített hibás al­katrészek sürgős beszerzése és ki­cserélése. A vizsgálat eredményét közöltük az élelmiszeripari mi­nisztériummal és segítségét kértük a végrehajtáshoz. A hibás hűtők rendbehozása augusztus 30-án megkezdődött és a műszaki javítások gyersütemű végrehajtása következményeként, máris nagy javulás mutatkozik a tejellátásban. A következő idők­ben még nagyobb javulás várható. A nagy meleg elmúltával a tejipari vállalat üzemében generáljavítás lesz, melynek befejeztével véglege­sen megjavul Miskolc tejellátása. TÓTH JÓZSEF osztályvezető, városi tanács vb A földművesszövetkezetek keretében már alakítottak néhány szakcsoportot, ezek azonban még csak kovés hánya dát képezik azoknak a csoportoknak, amelyeket ebben az évben kell meg alakítani. A földművesszövctkezetekre vár az a feladat, hogy megyénkben 16 méhész, 13 szőlészeti, 8 zöldségter­melő, 4 gyümölcs- éa 5 dohánytermelő szakcsoportot szervezzenek az egyéni gazdálkodókból. Széles szövetkezeti aktivabá.Iózat fejti ki tevékenységét a szövetkezeti tagok között, hogy megismertessék Őket az egyéni termelők szakcsoport­jainak előnyeivel. A földművesszövet kezetek támogatják a szakcsoportok tagjait a különböző anyagok és fel- szerelési tárgyak beszerzésében. Azok­nak a termékeknek az értékesítésénél, amelyebből sok van a piaeon. a szak csoport tagjait az egyéni termelőkkel szemben előnyben kell részesíteni. A földmfivesszövetkezetcknél be kell ve- zetni a szakcsoportok termelvcnyei nek bizományi értékesítését, mellyel a szakcsoport tagjainak több jövedelmet biztosíthatunk. A szakcsoportokat se­gítjük abban, hogy a legfejlettebb tér- melcsi eljárásokkal a lehető leg­nagyobb terméshozamot érjenek el. A szőlő szakcsoportok alakításával azt akarjuk elérni, hogy egy-egy vidéken kifejlődjék a tájtermelés s nagymeny- nyiségű árut tudjunk értékesíteni. Megyei viszonylatban igen fontos a tokaji szőlővidék fejlesztése, valamint a leromlott szőlők feljavítása. Ezen a téren segítséget kap a szakcsoport olyan formában, hogy a szükséges trágyamennyiseget olcsóbban szerez heti be. Ezenkívül a termelők között megszervezik az oltványszőlők készí­tését, melyek új telepítésekhez szük­ségesek. Ugyancsak nagy lehetősége van me gyénk területén a zöldségíermolő szak­csoportok megszervezésének, elsösor ban a Sajó és a Hernád völgyében. Megyénk zöldségellátását ezáltal fo kozni lehet. A földművesszövetkezetek dolgozói és aktívái világosítsák fel az egyéni­leg gazdálkodókat, hogy a zöldség- és gyümölcstermelés mennyire jövedel­mező és a szakcsoportok által történt értékesítése mennyire kedvező. KOVÁCS JÁNOS MÉSZÖV Mér tíz vidéki városban rendezlek áliamköicsön-sorsolást Az első államkölcsön-sorsolás óta eltelt négy esztendőben már hu­szonegy sorsolás zajlott le Magyar- országon. Tizenegy Budapesten, tíz pedig különböző vidéki városokban. Az első vidéki sorsolás, az ötéves Tervkölcsön negyedik húzása Mis­kolcon, hazánk nagy ipari városá­ban 1952. márciusában volt. 1952. májusában egyik legjelentő­Az simult télen Wildmann János laká­sán gyakran még hajnal felé is . égett a lámpa. A dolgozószobában őszhaju, kissé hajlotthátu ember ült az asztal mellett, vagy gondterhes lépésekkel fel s alá járt az ab­laktól a már csaknem hideg cserépkály­háig. Az asztalon számokkal összefirkált papírok, meg egy barnafedelü nyitott könyv. Az egyik mondat alatt halvány ceruzavo­nal húzódott: — Ne csak azt találjuk fel, ami véletlenül eszünkbe jut, hanem gondol­kozzunk . ■. Ennek a néhány szónak az ereje tar­totta ébren hosszú éjjeleken át Wildmann Jánost. Gondolkozott, töprengett, egyre azon törte a fejét, hogyan lehetne segíteni az állandó fűrészlap hiányon? Wildmann elvtárs ugyanis már hét éve vezeti a ládi fűrésztelep munkáját, már hét éve látja, hogy milyen nehézségeket okoz a fűrészlap állandó hiánya. A magyar fűrésztelepek a szükséges szerszámokat külföldről kapják, ami ren- geteg pénzébe kerül az államnak. A hazai ipar ezeket eddig nem tudta előállítani, sőt nem is foglalkozott senki ezzel a gondolat­tal. 1949-ben végre a szentgotthárdi kasza­gyár megkísérelte, hogy külföldi anyagból fűrészlapokat készítsen. A minőség azonban nem volt megfelelő, ezért nem is kezdték meg tömeges gyártását. A lapokat továbbra is Csehszlovákiából és Nyugat-Nóinetor- szágból kellett importálni, 'ami évente bi­zony többmillió forint értékű devizát vitt ki áz országból. A szállítmányok emellett nem is érkeztek egyenletesen, s ez az ország va­lamennyi fűrésztelepén nehézségeket oko­zott. Ezért akadt meg Wildmann János gondolata ezen a problémán. Elhatározta, hogy segít a bajon, bármennyi fáradságába és áldozatába is kerüljön. Néhány hét múlva már társa is akadt- Többszöri kérésének engedve, Perjés Gyula kohómérnök is foglalkozni kezdett ezzel a gondolattal. Először csak udvariasságból, de később egyre fokozódó érdeklődéssel. Nem sokkal később Jablonovszki Ferenc Ügy nagyszerű újítás títja az ötlettől a tömeggyártásig technológus is csatlakozott hozzájuk es most rivár három tagból állott a bátor, lel­kes kísérletező csoport. Munkaidő után majdnem minden nap találkoztak a labora­tóriumban, vagy a műhelyben. Dolgoztak, kísérleteztek, néha bizony megvirradt, amikor pihenésre került sor. Január vége felé végre ott feküdt előttük az asztalon a sok munka eredménye, — 12 fényes, kéken csillogó fűrészlap. Kis­sé remegő kézzel fogták be az elsőt a gépbe. Megindították a szerkezetet, s az éles fogak csikorogva kaptak a fába. De kettőt-hármat rándult a lap és éles csattanással elszakadt. A gép leállt, nagy csend támadt. Végre meg­szólalt egyikük: — Nem baj, fogjuk be a következőt! Az előbbi jelenet tizenkétszer megismétlődött. Egy. óra alatt ott hevert előttük széttördelve sok éjszaka fáradságos munkájának eredménye- A lapokból csak törmelékek és repedt fémdarabok maradtak. Az első kísérlet nem sikerült. Kissé leverten, de a régi akarattal új­ból nekikezdtek a kísérletezéshez. Megállapították, hogy rossz volt az el­ső 12 lap hőkezelése és ez okozta a szaka­dást. Újabb 12 lapot készítettek, másféle hőkezeléssel, de ezek sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A harmadik kísérletnél a Lenin Kohászati Müvek, ahol a kísérleteket végezték — már nem akart segíteni. A kísérletezők erős akaratá­nak és kemény elszántságának eredménye­ként azonban még a negyedik, ötödik, hato­dik, hetedik és nyolcadik kísérlethez szuk- séges előkészítéseket is ott végezlek. A ne­gyedik kísérletnél már kezdeti sikerek is mutatkoztak, de az anyag meg mindig túl lagY Amikor a téli hónak már hírmondója sem maradt és a tavasz is elmúlt ami£°r rom'ember^ís Nyolc hónapig tartott a kemény munka, de végre is győzött a vasakarat. A» nyolcadik kísérletnél használt hazai gyártmányú fűrészlapok már, semmiben sem különböztek a cseh, vagy a nyugatné­met gyárakból származó lapoktól. — Már ötödik hete dolgoznak fűrész­lapjaink — mondja örömmel Wildmann elvtárs. — Minden nap figyelem őket, ha csak tehetem, ott vagyok mindig a fűrész­nél. Eddig semmi hiba sincs. A kísérletek eredményét már közölték is a Tervhivatallal és a földművelésügyi minisztérium erdészeti főigazgatóságával. Az utóbbiak rendeltek is 500 darab fűrész­lapot, hogy az ország valamennyi fűrész­telepe kipróbálja a hazai gyártmányt és vé­leményt nyilvánítson róla. Ha a lapok va­lóban beválnak, akkor megkezdődik a tö­meggyártás, sőt az eddig fűrészlapokat im­portáló ország, exportáló országgá válhat. A dolog most a sok kisérletezés után már könnyűnek látszik. Sajnos azonban ép­pen a cél előtt lépnek fel a nehézségek, ame­lyekkel még a három kísérletező sem tud megbirkózni: senki sem vállalja az 500 darab fűrészlap legyártását. A Lenin Kohászati Müveknek meg volna a berendezése és a lapok legyártása nem is jelentene nehézséget. A vezetőség azonban töpreng: legyártsa-e az 500 darab fűrészla­pot, amely szerintük túl kicsi rendelés. Wildmann elvtárs és társai nyolc hó­napon át látástól-vakulásig dolgoztak, nem kérdezték, hogy „kifizetődik-e“ a munka, amelyet végeznek. Addig kísérleteztek, míg eredményhez nem értek. A cél előtt azonban ledönthetetlennek látszó akadály zárja el útjukat, — a meg nem értés, amit talán bürokráciának is lehet mondani. Jő lenne, ha a Lenin Kohászati Müvek vezetői egy kis áldozatvállalással, egy kis jóakarattal elősegítenék a népgazdaság szempontjából nagyjelentőségű kezdemé­nyezés végrehajtását. KUGLER G. sebb ipari, bányász- és diákváro­sunk, Pécs lakóit érte az a meg­tiszteltetés, hogy szemtanúi lehet­tek az Első Békekölcsön második sorsolásának. Az Első Békekölcsön harmadik sorsolását Debrecenben rendezték 1952. novemberében. 1953-ban' már négy sorsolás alkal­mával szállították vidékre a szeren­csekerekeket. Áprilisban Özdra, ahol a hatalmas vasgyár és a kiter­jedt bányavidék dolgozóit örvendez­tették meg a Második Békekölcsön második sorsolásával, májusban az Első Békekölcsön- negyedik sorsolá­sa alkalmával nagy gyárvórosunk- ba, Győrbe. Az Első Békekölcsön novemberben lezajlott ötödik sorso­lását Szegeden. hatalmas mező- gazdasági és ipari városunkban, az év utolsó sorsolását, a Harmadik Békekölcsön első sorsolását a vas- és szénbányászatban élenjáró Sal­gótarjánban bonyolították le az év decemberében. 1954. folyamán az eddig vidéken rendezett három sorsoláson kívül még négy, összesen tehát hét alka­lommal sorsolják ki valamelyik vi­déki városban az államköícsönök nyereményeit és törlesztéseit. Áprilisban a Második Békeköl­csön negyedik sorsolását paraszti városunkban, Kecskeméten, május­ban az Első Békekölcsön hatodik sorsolását az első magyar szocialis­ta városban, Sztálinvárosban. júni­usban pedig a Harmadik Békeköl­csön második sorsolását rendezték meg jelentős Ipari-mezőgazdasági városunkban, Kaposvárott. A Negyedik Békekölcsön szeptem­ber 19-én sorrakerülő sorsolása alkal­mával ugyancsak egyik mezőgazda- sági jellegű városunkat, Ceglédet éri az a megtiszteltetés, hogy lakói személyes részvevői lehetnek ennek az országos eseménynek. Még ezévben kerül sor a Második Békekölcsön ötödik sorsolására Ta­tabányán, az Első Békekölcsön he­tedik sorsolására Békéscsabán és a Harmadik Békekölcsön harmadik sorsolására Szombathelyen. Faládák 11x29x34 cm-es nagy­Ságban, farekeszek 26x27x90 cm-es nagyságban, nagy meny­nylségbcn is kaphatók a Méh Vállalatnál. Miskolc. ■József Attila u. 15. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents