Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-12 / 216. szám
Kitüntetett miskolci egyetemi tanárok ÉSZAKMAGMfiORSZAG "\ Tóth Pál — az ötvenhetedik belépő Vita a tanácstörvény-tervezetről AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évfolyam 216. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1954 szeptember 12, vasárnap Pedagógusaink a népművelésért 7 skoldinkban megkezdődött az élet, a nevelők megkezdték munkájukat. Gyakran emlegetjük a pedagógusok és a népművelés kapcsolatát. Nem véletlenül. Fontos kérdés az, hogy milyen legyen a viszony az általános népművelés és az iskola nevelő, oktató munkája között. Az iskolai nevelés és a népművelés lényegében egyazon feladatnak két oldala, elválaszthatatlan egymástól. Nem kétséges, hogy kulturális életünk elmaradása újuló, fejlődő, kitáruló életünk más területeitől, jelentős mértékben éppen abból adódott, hogy a népművelés és a pedagógusok tevékenysége között szakadék volt. Márpedig a szocializmus építéséhez magasabb, színvonalasabb kultúrára van szükség. A szellemi és fizikai gazdagodás kulturális térén is kitermeli magából az igényeket, az igények sokféleségét, sőt nemcsak kitermeli, hanem egyre fokozottabban meg is követeli azok kielégítését. Felvetődik a kérdés, mi idézte elő a pedagógusok egyrészének eltávolodását a népműveléstől? Mindenekelőtt kultúrpolitikánk régebbi hibái. A nevelőket gyakran hivatásuknak és állásuknak nem megfelelő társadalmi munkára kötelezték, amely a tojás- és baromfi összeírástól kezdve a hasonló megbízatások egész skáláját foglalta magába. És ha ebben a skálában helyet kapott a népművelés is, a sok egyéb elfoglaltság miatt a pedagógus tizedrangú feladatúvá sekélye- sedett. Persze a nevelők egy része maga is nemtörődömséggel kezelte a népművelés kérdéseit, nem adott segítséget a népművelési apparátusnak. Ilyen körülmények között a népművelési tevékenységben csak kevés pedagógus vett részt, a legtöbben visszahúzódlak ettől a feladattól. Még kartársaik ilyenirányú törekvéseit sem kisérték figyelemmel, nem segítettek nekik és nem mutattak jó példát sem a felnőtteknek, sem tanítványaiknak saját ismeretkörük fejlesztésében. Az irodalmi, történelmi, természettudományos előadásokat például nem hallgatták meg, pedig meghallgatásuk a tanítás szempontjából is gyümölcsöző lett volna számukra. És itt megint nem csupán közönyről, vagy nemtörődömségről kell beszélni, hanem az egyéb elfoglaltságok nagy számáról is. A jelenségek figyelmeztetnek arra, hogy változtatnunk kell, helyes irányba kell terelnünk a népművelés és a pedagógusok viszonyát. Már a kormányprogram rámutatott arra, hogy pedagógusainkat vissza kell adni igazi hivatásuknak, mentesíteni kell őket a nem nekik való társadalmi feladatok özönétől, hogy a nevelés munkájának élhessenek. A pedagógusok munkáját egyre több megértés, tisztelet és megbecsülés veszi körül pártunk, államunk, az egész dolgozó nép részéről. Az új szakasz feladatait megszabó párt- és kormányhatározatok óta pedagógusaink mindjobban érzik a megbecsülés jeleit. Egyre inkább érzik annak a feladatnak a megtisztelő voltát, amely a népművelési munkából rájuk hárul. Meg kell emlékeznünk ezzel kapcsolatban a „Népművelés“ áprilisi számában „Tennivalók“ címmel megjelent cikkre, amely kifejti: „.., elsőrendű kötelességünk kulturális intézményeink munkájának állandósítása, a kultúrotthonok, mozik, múzeumok és könyvtárak színvonalasabb, a dolgozó tömegeket, vonzó tevékenységének fejlesztése. Hogy e célt megvalósíthassuk, sokoldalú, jól képzett, a néppel összeforrott, problémáit, igényeit jól ismerő, kultúrpolitikailag mindig helyesen tájékozott emberek kellenek, — olyanok, akik ma, de holnap is a népműveléssel foglalkoznak, hivatásuk az. Ennek biztosítása érdekében nagyobb gondot kell fordítanunk a sok tapasztalattal rendelkező, a nép problémáit és életét jól ismerő pedagógusoknak a népművelés terén való aktivizálására. Nem utolsó sorban szükség van arra, hogy a függetlenített apparátust is megerősítsük ilyen tapasztalt és a népművelési munkában már eddig is ko moly eredményeket elért pedagógusokkal.“ A cikk világosan rámutat arra ** is, hogy az állam milyen ko molyán gondol a kulturális élet gyökeres megjavítására és hogy ezt jórészt azzal a pedagógus réteggel kívánják megoldani, amelyet huzamosabb idő óta így, vagy úgy távoltartottak a népművelési munkáktól. Pártunk, kormányunk megyénk és Miskolc nevelőitől is azt várja, hogy lelkesen kapcsolódjanak be a népművelési munkába, amelynek annyi területe igényli a pedagógusok tevékenységéi. Ezzel kapcsolatban kell beszélnünk többek közt az iskolából kikerülő ifjúsággal való foglalkozásról is. Az ifjúság tekintélyes része elhagyva az iskolák padjait, mintegy vezetés nélkül marad. Sokan társtalanul maradnak. A DISZ egymaga nem tudja összefogni a forrongásban lévő fiatalságot, s ezért szükséges, hogy a pedagógusok segítsék a DISZ-t tapasztalataikkal, tudásukkal és pedagógiai képzettségük latbavetésével álljanak az iskolából kikerülő ifjúság mellett továbbra is. Nyújtsanak segítséget további művelődésükhöz, az életben való magatartásuk kiala kilásához. Az ifjúság ne veszítse el tanítóját, tanárát akkor, amikor kilép az iskolai falai közül, amikor még nem kész ember, amikor még lelkének minden szomjas rezdülésével reagál a külső hatásokra. Ezek a hatások mások lesznek akkor, ha ott áll mellettük a pedagógus. Termékenyebbek, gazdagabbak és nemesebbek. Ez is népművelési munka — sokrétű, nehéz, de szép népművelési munka, amely hívja, várja tanítóinkat, tanárainkat. Ti e még igen sok válfaja dan a ^ népművelési munkának, amiben pedagógusaink segíthetik a széles tömegeket. Általában terjeszteni és fejleszteni azt ami szép, ami jó: az újat és az értékes régit egyaránt. Sok a tennivaló ezen a téren, mert sok a hiányosság, sok a pótolnivaló, ízlésre és igényre kell nevelni népünket. Nem mindegy, hogy milyen kultúra terjed, hódit teret magának. A kiválogatás munkájában legyen ott a pedagógus, kérdezzék meg véleményét, kérjék ki a tanácsát. Ha pedig nem teszik, a pedagógus tartsa kötelességének, hogy hallassa szavát a haladó kultúra érdekében, a nép érdekében. A kultúra széles demokratizálásának a jelszava alatt nem a giccs, a ponyva, hanem a legmagasabb igényeket kielégítő kultúra útját kell járnunk, ezért fontos az igény, az igényre való nevelés, s csak úgy válik a magasabbfokú kultúra a nép sajátjává, ha a népművelésben oroszlánrészt vállalnak a pedagógusok. TJa nevelőink, tanítóink, tanú*"* raink odaadással, büszkén és hi- vatásérzettel, a néphez való hűséggel vállalják a népművelésben rájuk háruló feladatokat, az eredmények hamarosan meg fognak mutatkozni. (Sz. Gy.) Szeptember 20-ra összehívták az országgyűlési A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. szakaszának második bekezdése alapján az országgyűlést 1954 szeptember 20. napján, hétfőn délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) Az Országos Mezőgazdaság] Kiállítás első napja: 30.000 látogató A szombaton délben megnyílt Országos Mezőgazdasági kiállítást cs Vásárt már az első órákban többezren keresték fel. Igen sok látogatója volt a díszes főpavilonnak, de számos nézőt vonzott a külföldi és hazai mezőgazdasági gépek nagy seregszemléje is. Megközelítő becslések szerint az első napon a látogatók száma elérte a 30.000-et. (MTI) A Hazafias Népfront országos kongresszusa 1954 október 23—24-én ül össze A Hazafias Népfront Előkészítő Bizottságának közleménye A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága 1954. szeptember 11-én ülést tartott. Az ülésen az új népfront megalakításával, az októberi országos népfront-kongresszus előkészítő munkálataival kapcsolatban a következő határozatokat hozta: 1 A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bi- -*-• zottsága felhívja a politikai, társadalmi és tömegszervezeteket, kulturális szerveket, üzemeket, feldművesszövef kezeteket, termelőszövetkezeteket, községi termelési bizottságokat és a békebizottságokat, hogy együttesen alakítsák meg a budapesti, megyei, járási, városi, városi-kerületi, községi népfront előkészítő bizottságokat. Az előkészítő bizottságok 7—11 tagból álljanak és lehetőleg szeptember 20-ig min denütt alakuljanak meg. 2 A népfront előkészítő bizottságok készítsék • elő a Hazafias Népfront-bizottságok megválasztását. Ebből a célból minden városban, városi kerületben és községben a munkások, parasztok, értelmiségiek, dolgozó kisemberek részvételével október 15-ig hívjanak össze gyűléseket. Ezeken a gyűléseken ismertessék az új népfront megalakításának jelentőségét. A helyi népfront bizottságok, valamint a járási — megyei, budapesti népfront — bizottságok tagjait és az Országos Népfront Kongresszus küldötteit e gyűléseken választják meg. 3 Az Országos Előkészítő Bizottság a Hazafias Népfront Országos Kongresszusát 1954. október 23—24-re tűzte ki. (MTI) ■ »«»»■■i -----------------•• Ünnepélyesen megnyitották az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt Szombaton délben ünnepélyesen megnyitották az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. A megnyitó ünnepségen megjelent Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Végh Béla és Matolcsi János, az MDP Központi Vezetőségének titkárai, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Boldoczki János külügyminiszter, az MDP Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak több más tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és számos tagja. Résztvettek a kiállítás megnyitásáig a szovjet küldöttség tagjai, valamint a többi külföldi küldöttség tagjai. ' A Himnusz hangjai után Hegedűs András, a minisztertanács első elnökhelyettese, földművelésügyi miniszter nyitotta meg a kiállítást... : —* Országunkban mezőgazdasági kiállítás előtt még nem állott nagyszerűbb cél,, mint ezelőtt, amelynek megnyitására most ö-szejöttünk. A kiállítás megrendezésére olyan időpontban került sor, amikor nemcsak a parasztságunk, hanem egész népünk megfeszíti erőit a mezőgazda- sági termelés fejlesztéséért. E nagy- jelentőségű munkába kapcsolódik be a kiállítás. Legfontosabb feladata, hogy megmutassa a mezőgazdasági termelés fellendítésének útját. Ez a célkitűzés — hangsúlyozta —, amely az elmúlt év júniusa óta pártunk és kormányunk munkájának homlokterébe került — lelkesítette a kiállítás rendezésében résztvevő minden egyes dolgozót : ez tette kiállításunkat mind tartalmában, mind külső kifejezési módjában összehasonlíthatatlanul gazdagabbá minden eddiginél. —■ Hazánkban mezőgazdasági kiállításon most először kapott • megfelelő helyet a növénytermelés, amely eddig az állattenyésztés mellett mindig háttérbe szorult. — Mezőgazdasági kiállításunk egyik leggazdagabb része a nemzetközi gépbemutató. Itt kiállították mindazokat a gépeket, amelyekkel fejlett szocialista iparunk segíti a mezőgazdasági termelés fellendítését, de megtalálhatók itt a Szovjet- únió, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia iparának gépei is. A bemutatott sokszáz gép a mezőgazdaság gépesítésében rejlő erőt mutatja. — Állattenyésztőink a kiállításon felvonultatják a tenyészállatok egész sorát, amelyek a tenyésztési munka színvonalemelkedését bizonyítják. Ezek a tenyészállatok azt igazolják, hogy állattenyésztésünk helyes úton jár és ma már minden fontos állattenyésztési ágban rendelkezünk olyan kiváló tenyészértéket jelentő fajtákkal és fajtacsoportokkal, amelyek lehetőséget adnak a hozamok gyors növelésére — folytatta a továbbiakban Hegedűs András. — A kiállításon nagyszámmal vesznek részt termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok, gépállomások és állami gazdaságok. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok legjobbjai a gyakorlati példa erejével bizonyítják a szocialista nagyüzemi termelésben rejlő hatalmas lehetőségeket. Ezzel a kiállítás a szövetkezeti nagyüzemi gazdaságok népszerűsítését szolgálja, segíti az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok meggyőzését a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyéről. — Mindent egybevetve, a kiállítás minden részlege arról tanúskodik, hogy a magyar mezőgazdaság fejlesztésében nagyon jó adottságokkal rendelkezünk, ezeket felhasználva, mezőgazdaságunkat a szocialista úton gazdaggá tudjuk tenni és a virágzó mezőgazdaság, a fejlődő szocialista iparral együtt alapjává^lesz népünk növekvő anyagi jólétének. — Mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolása érdekében kiállításunk közkinccsé kívánja tenni mindazokat a vívmányokat, amelyeket mezőgazdasági szakembereink* tudósaink —- felhasználva a szovjet mezőgazdasági tudomány eredmé- nyeit —1 az utolsó években elértek.- A tudósok és mezőgazdasági szakemberek által javasolt módszerek elterjesztését pártunk és kormányunk minden erővel támogatja és ezért komoly anyagi áldozatokat is hoz. Ahhoz azonban, hogy gyorsabban haladjunk előre, hogy mezőgazdaságunkat rövidebb idő alatt tegyük korszerűvé, szükséges, hogy a termelőszövetkezetek tagjai, az egyénileg dolgozó parasztok, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozói megismerkedjenek a mezőgazdasági tudomány legújabb eredményeivel. — A gazdag tartalmú kiállítás megtekintése hasznos és érdemes,- nemcsak a földművesek, hasnem minden más dolgozó számára is. ! — Bármennyire fontos is azonban, hogy a kiállítást sokszázezer városi dolgozó, munkás és értelmiségi látogassa meg, a kiállítás mégis a legtöbbet a falusi lakosságnak ad. Ezért a termelőszövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóinak százezreit várjuk szeretettél a kiállításra, Pártunk és kormányunk az idei mezőgazdasági kiállítást azért rendezte sokkal szélesebb keretek között, gazdagabb tartalommal, mert ezzel is elő kívánja segíteni a mezőgazdasági termelés fellendítését. — A most megnyíló mezőgazda- sági kiállítás szolgálja a mezőgazda- sági termelés fejlesztésének nagy ügyét, erősíti népi demokráciánk alapját a munkásosztály és a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetségét — mondotta végül. Hegedűs András beszéde után tízezer galamb vitte szét az ország minden részébe a kiállítás megnyitásának hírét. Az ünnepség résztvevői ezután megtekintették a kiállítást. (MTI) Készül a jó magágy a vetéshez A hejőpapi Petőfi tsz földjén Tót h Ferenc DISZ-tag munkagépkeze lő összekapcsolt tárcsákkal készíti elő a 'alajt az őszi vetés'/ * -'Erdőül János felvétele.)
