Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-11 / 215. szám

Szombat, 1954. szeptember XI. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 VITA A TANÁCSTÖRVÉNY-TERVEZETRŐL Képek a Szovjetunióból A miskolci járás 187 módosító javaslatot küldött a Hazafias Népfront Előkészítő Bizottságához A miskolci járási tanács dolgozói hétfőn délután gyűléseken vitatták meg az új tanácstörvénytervezetet. DR. BAJOR LÁSZLÓ járási ál­latorvos javasolta: a tanácstörvény mondja ki, hogy a tanácstagot tá­mogatni kell munkájában, s amennyiben a munkaadó üzem, vál­lalat a tanácstagot gátolná kötele­zettségének gyakorlásában, úgy ve­zetőit felelősségre kell vonni. ILLÉS ENDRE osztályvezető rá­mutatott arra, hogy a törvényterve­zet csak a vb elnök és titkár részé­re írja elő a kötelező fogadóórákat. Helyes lenne, ha ezt kiterjesztenék a tanácstagokra is azzal, hogy ne- csak fogadóórákat tartsanak, hanem a panaszok megszüntetése érdeké­ben tevékeny munkát végezzenek. Javasolja azt is, hogy a gazdasá­gi jellegű törvényeket végrehajtá­suk előtt ismertessék és vitassák meg a dolgozók széles tömegeivel. A miskolci járási tanács értekez­letén 22 módosító javaslatot terjesz­tettek be. A JÁRÁS TERÜLETÉN szeptem­ber 1—15-ig minden községben ta­nácsülésen vitatják meg a tanács­törvénytervezetet. Az előadók a já­rási tanácstagok és a községi vb tit­károk lesznek. A hónap közepéig a községi tanácstagok, a tömegszerve­zetek bevonásával válásztókörze- tenkint kisgyűléseket is tartanak. Eddig a járás 15 községében volt már népes tanácsülés és e héten még újabb 22 községben lesz. a já­rás területéről eddig 187 módosító javaslatot küldtek fel 3 Hazafias Népfront Előkészítő Bizottságához. A tanácstagok úttal javasolt napirendi pontokat is tárgyaljon a tanácsülés örömmel olvastam a vitára bocsátott törvénytervezetet. Közsé­günkben most sokan beszélnek erről, s mindenki azt várja, hogy en­nek nyomán tovább javul majd a helyi tanácsok munkája. A törvénytervezet 12. parag rafusának második bekezdését sze­retném kiegészíteni. A tervezetben ez áll: A napirend felől a tanács határoz, a felsőbb államhatalmi szervek, a felettes tanácsok végre­hajtó bizottságai és a minlszterta nács által javasolt napirendi pon­tokat azonban a tanácsnak meg kell tárgyalnia. Ez helyes, de vegyék be a tervezetbe, hogy időnként egy-egv tanácstag javaslatára is álla­pítsanak meg napirendi pontot. így változatosabbak lesznek, s mindig a legsürgősebb kérdésekkel foglalkoznak majd a tanácsülések. MÉSZÁROS LASZLÖ tszcs-tag, Szikszó Nem helyes összevonni az állandó bizottságokat A jól működő állandó bizottsá­gok igen nagy segítséget adhatnak a tanácsnak az időszerű feladatok megoldásához. A begyűjtési állan­dó bizottság Damakon is sokat tett a begyűjtés meggyorsítása ér­dekében. Az állandó bizottság tag­jai az egész falut bejárták, amikor lemaradás mutatkozott valamilyen termény beadásában. A tanácstörvénytervezet részle­tesen foglalkozik az állandó bizott­ságok munkájával is. Eszerint a tanács akár külön-külön, akár összevontan állandó bizottságot köteles szervezni. A vita során úgy láttam, többen örömmel fogad­ták, hogy az állandó bizottságokat össze is lehet vonni. Szerintem ez csak azt eredményezné, hogy a tanácsnak kevesebb munkát jelen­tene az állandó bizottságokkal va­ló foglalkozás. A gyakorlatban nem lenne hélyés,' ha összevonnák a bizottságokat. Ugyanis, ha az egyes állandó bizottságok becsü­lettel el akarják végezni feladatu­kat, van elég tennivalójuk. A tanácstagok kötelességeiről szóló paragrafust helyes lenne ki­egészíteni azzal, hogy «a tanács­tag kötelessége, hogy magát poli­tikailag és szakmailag állandóan képezze.»- Ehhez természetesen az kellene, hogy időnként ellássák megfelelő brosúrákkal a tanácsta­gokat. Magam is például csak most, a törvénytervezet megjele­nésekor ismertem meg a tanács felépítését, szervezetét. Nagy örömmel fogadtam az új rendszert, amellyel ezentúl válasz­tani fogjuk a tanácstagokat. Érez­tem én is, hogy a dolgozók nem voltak olyan bizalommal hozzám, ahogyan eleinte elképzeltem. Nem fordult senki hozzám problémájá­val, nem kért tőlem senki taná­csot. Ha körzetenként válasszuk meg tanácstagjainkat, sokkal meg- tisztelőbb, felemelőbb érzés lesz tanácstagnak lenni: ------ — SZAKÁCSI JÁNOS kőzépparaszt, tanácstag, Damafc Ismerje meg jobban a községi tanács gépállomásaink belső éleiét Mint minden dolgozó, én is érdek­lődéssel olvastam a tanácsokról szóló törvénytervezetet. Különösen érdekelt a negyedik rész, amely meghatározza a tanács kapcsolatát az alá nem tar­tozó szervekkel. Gépállomásunknak nem volt eddig szoros kapcsolata a helyi tanáccsal, gyakran azokban az ügyekben sem értettük meg egymást, amelyekben együtt kellett volna működnünk, öröm­mel vesszük tehát tudomásul, hogy a tanács és a végrehajtóbizottság kez­deményezéseket tehet, véleményét nyilváníthatja munkánkkal kapcso­latban is. Csak az olyan beavatkozásnak nem örülünk, mint ami Aszaló községben történt a csépléskor. A brigádvezető kiszámította, hogy milyen sorrendben csépeljen a gép, hogy kevesebb le­gyen az időveszteség. A tanács azon­ban felborította a tervet, s teljesen rendszertelenül küldözgette a gépeket ide-oda. Hangzott már el olyan javaslat is a törvénytervezettel kapcsolatban, hogy a helyi tanács időnkint számol­tassa be a gépállomás igazgatóját. Szerintem is helyes lenne, ha például az alsóvadászi tanács nagyobb be­tekintést nyerne gépállomásunk belső életébe, hiszen adódnak olyan problé­mák, amelyeken a tanács segíteni tudna. BOZA MIKLÓS szerelő, alsó vadászi gépállomás A Ívovi mezőgazdasági gépgyár (Ukrán SzSzK) műhelyében az ál­lattenyésztő telepek munkálatainak gépesítésére új gumómosógépeket készítenek. \ gép egy óra alatt 2.5 tonna burgonyát, répát, cukorré­pát, vagy más zöldséget mos meg és sok ember munkáját helyettesíti. Moszkvában, a Novopeszcsan aj-utcán megnyílt az állandó bútor- kiállítás. A kiállításon bemutatott eredeti bútorokat a Szovjetunió kö­zépgépipari minisztériumának tervezőhivatala tervezi és készíti. Ezek a bútorok különösen a kis lakásokban nagyon előnyösek. — A képen: kombinált könyvszekrény, amelyből íróasztalt is lehet alakítani. A szekrény alsó része ággyá alakítható át. Ugyanebben az alsó részben tartják az ágyneműt.--------------------------------------­ÉLEN A VERSENYBEN SOROZÁS ELŐTT Megérkezett az első rizsszáliítmány a budapesti hánfoióba Az idei búza után péntek délelőtt újabb -vendég» érkezett a soroksá­ri útra. A budapesti hántoló malom udvarára begördült az első vagon rizs a tiszasüiyi állami gazdaságból. A magyar föld új terményét Dénes János, a gazdaság telepvezetője ad­ta át, aki rövid beszédben emlékez­tette a -malom dolgozóit arra a hő­sies munkára, amit a tiszasülyiek a szikes talajjal vívtak. A szállít­mányt a malom nevében Jazsik Gá­bor főmolnár vette át. Az első vagon kiváló minőségű terményt rövidesen további több­száz mázsa követi. (MTI) Szeptember 10-én kezdődik meg a 20. életévüket belöltött ifjak soro­zása. Most az 193i-ben született fia­talok állnak sor alá és azok az 1932- ben és 1933-ban születettek, akik az előző években valamilyen ok miatt kimaradtak. így tehát ebben az év­ben három korosztály áll a háza iránti kötelesség teljesítése előtt. A Magyar Népköztársaság polgá­rainak megtisztelő kötelességük, hogy az általános védkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesít­senek. Ifjúságunk tisztában van ez­zel, büszkén, lelkesen készülődik, hogy eleget tegyen hazafiúi köteles­ségének. A sorozáson fiataljaink először találkoznak néphadseregünk harco­saival, tisztjeivel, akik szeretettel várják néphadseregünk nagy család­jába őket. Néphadseregünk ifjúságunk leg­nagyobb tömegszervezete. A katonai szolgálat ideje alatt sokoldalú kikép­zést nyernek a fiatalok. Nemcsak a katonai ismereteket szerzik meg, de gyarapítják általános műveltségűket, komoly elméleti tudást, politikai fel­készültséget nyernek. Mindez nagy mértékben elősegíti ifjúságunk fej­lődését. így válnak if jetink szilárd harcosaivá drága hazánknak. A szep­tember 10-én megkezdődő sorozás alkalmával üdvözöljük sorköteles derék ifjúságunkat. AZ ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK 100-IX ÚJÍTÁSÁNAK KIVITELEZÉSÉN DOLGOZIK SZTAHANOVISTA újítója Kevés olyan ember dolgozik az ózdi gyárban, aki ne ismerné, vagy legalább is ne hallott volna Galik János sztahánovista újítóról. Több mint 20 éve dolgozik az ózdi gyár­ban, művezető a villamosüzemben. Újítói munkájának útján 1949 november 25-én indult el. Ekkor adta be első újítását, az úgyneve­zett „kontaktoros” mesterkapcsoiót és ezzel kiküszöbölte a villamos kapcsolásoknál használt -vizes indí­tót, valamint az ezekből keletkezett gyakori üzemzavarokat. Azóta művezetői munkája mellett szüntelenül tervezget, újít, a régi technikát újjal cseréli fel. Módosította az áramszedő csigá­kat — a régi vezetékes üzemi áramszolgáltatást és csigaszerkezetű áramszedést, szakadástól mentes gombasinnel és erre szerelt csúszós áramszedővel helyettesítette: keve­sebb lett az üzemzavar és a. villa­mos áramütés. Ezt az újítását a Ta­lálmányi Hivatal szabványosította és az egész országban alkalmazzák. Eddig összesen 124 újítási javaslatot adott be, amiből 103-at kivitelezés­re el is fogadtak. Az elfogadott ja­vaslatok nagy többségét maga ké­szíti el. Jelenleg 100-ik újításának kivitelezésén, az I-es és II-es Lauchamer-daru gyűrűjének módosí­tásán dolgozik. Ez az áramszedő gyűrű nagy mozgásnak van kitéve és az érintkező szalag, ami az ára­mot leszedi, valamint az ezt rögzí­tő csavar nem bírja a nagy moz­gást. Gyakori így a csavar- és sza­lagszakadás. Az újítás lényege az, hogy a gyűrűt a csavartáblától füg­getleníti, kiküszöböli a szakadáso­kat, anyagot takarít meg, üzemza­varoktól mentesíti az üzemet, ami egy-egy csavarszakadás esetén 20— 30 perc volt eddig. Galik elvtárs újításaival a közös­ségnek eddig 634.707 forint értékű megtakarítást adott. Államunk ezért 31.485 forint jutalomban és sztahá­novista újító kitüntetésben részesí­tette. A gyár valamennyi dolgozója nevében üdvözöljük Galik elvtár­sat 100-ik újításának kivitelezése alkalmából és kívánjuk, hogy még sok, hasznos újítással járuljon hoz­zá a terv teljesítéséhez, s ezen ke­resztül a kormányprogram megvaló- , sitásához, a népjólét emeléséhez. Vágó Péter, népnevelő és fa­lujáró felelős a Nehézszerszám­gépgyár dolgozója. Minden párt és társadalmi munkából szíve­sen, lelkesen veszi ki részét. A sajtószervezésben is példát mu­tat. Legutóbb jó felvilágosító munkája nyomán 45 dolgozó lett előfizetője és rendszeres olva­sója a pártsajtónak. Huttkai P. András, a füzer- komlósi körzeti földművesszö­vetkezet vezető könyvelője a szövetkezeti számviteli verseny­ben megyénkben az első helyre került. Pontos, jó munkájáért, takarékos gazdálkodásáért 400 forint jutalomban részesült. A sárospataki iárás és a mezöcsáti Szabadság Isz az elsők között az országos begyűjtési versenyben A minisztertanács, a begyüjté si minisztérium értékelte a gabona- begyűjtési versenyben szeptember 4-ig elért eredményeket. Az eredmények alapján a mi nisztertanács a vándorzászlót és az 50 ezer forintos pénzjutalmat Pest megyének ítélte. A MEGYÉK VERSENYÉBEN Borsod a 18. A JÁRÁSOK VERSENYÉBEN: Az I. kategóriában: 1. Kemecsei járás (Szabolcs). A II. kategóriában: 1. Sárospataki járás (Bbrsod megye). A III. kategóriában: 1. Klsvárdai járás (Szabolcs megye). A TERMELÖSZÖVETKEZ ETEK VERSENYÉBEN: Az I. kategóriában: 1. Szabad Május Halásztelep (Pest megye). A II. kategóriában: 1. Rákosi tsz Pély (Heves megye). A III. kategóriában: 1. Szabadság, Mezőcsát (Borsod megye). A vándorzászlókat és a jutalmakat szeptember 12-én ünnepélye­sei. _.dják át. (MTI) : 1 ÉRTESÍTÉS. A 36. sz. Autóközlekedési V. (MAVAUT) értesíti as utazóközönséget, hogy Miskolc Fő posta előtt lévő megállóhelyét szept. 12-tól kezdődően Kazinczy utca és Szeles utca sarokra (Petőfi tér) helyezi át. A fenti naptól kezdődően az autóbuszok a Főposta előtt le- vagy felszállás céljából nem állnak meg. 36. ss. Akör.

Next

/
Thumbnails
Contents