Észak-Magyarország, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-09 / 213. szám
Csütörtök, 1954. szeptember ^ E5ZÄKMÄGYXRÖRSZAG A TESTVÉRT BOLGÁR NÉP BOLDOG, SZABAD HAZÁJA A bolgár nép 10 éve szabad. Felszabadulása nagy ünnepén szívből ■«köszöntjük a testvéri népet, amely tíz esztendő óta együtt halad velünk a felszabadított népek fényes utján. Szeptember 9-e a bolgár nép legmagasztosabb, legszebb nemzeti ünnepe. A felszabadulás óta küzdelmes, nagy utat tett meg a bolgár nép, s e tíz esztendő munkájának számvetése, gazdag eredményei büszkeséggel töltik el a testvéri népeket is. Szabad, boldog életük 10. évfordulóján forró testvéri üdvözletünket küldjük a bolgár népnek. Együtt örülünk velük, s kívánjuk, bogy a következő években még nagyszerűbb győzelmeket érjen el a szocializmus építésében, a béke védelmében. Az 1951-ben felépített „Yaszil Kolarov‘‘-viztároló. —————— if mm, Felavatták Bulgária első penicillingyárátSzófia (MTI) Á felszabadulás 10. évfordulójának előestéjén a bolgár dolgozók újabb nagy sikert értek el. Az építők és szerelők befejezték az ország első peniedllingyárán az utolsó simításokat is és a gyárat vasárnap ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének. Dr Pe.tr Kolarov mondotta el ünnepi beszédét, méltatva a gyár jelentőségét és a bolgár egészségvédelem fejlődését. A miniszter elmondotta, hogy 1939-ben több mint kétezer lakosra jutott csak e.gy orvos, ma viszont minden 870 lakosra jut egy. Az állami költségvetésben ma több mint 60 szór annyit irányoznak elő egészségvédelmi célokra, mint 1939 ben. Jelentős eredményeket értek el a bolgár dolgozók a gyógyszergyártás terén is és ebben nagy szerepet játszik a felavatásra került penicillingyár. BOLDOG ÜNNEPET, A belovoi gyár sok kiváló embert nevelt. Egyesek most is az üzemben dolgoznak, mások pártmunkát végeznek, többet pedig a párt a hadseregbe, gazdasági vagy közigazgatási munkára küldött... 1946 elején a kerületi pártbizottság elhatározta, hogy Borisz Piponkov papírgyári munkást javasolja a helyi szakszervezeti tanács elnökének tisztségére. Borisz Piponkovot behívatták a pártba, hogy közöljék vele új beosztását. Piponkov azonban határozottan Visszautasította az elnöki tisztséget. — Mivel indokolja ezt, Piponkov elvtárs? — Elv társak,' én tudok dolgozni, — Válaszolt Piponkov —, de arra nem vállalkozom, hogy szónokoljak. Ehhez nincs kellő képzettségem ... A pártbizottság tagjai nevettek: nem Piponkov az első, aki ilyen „érvet“ hozott fel. Sőt a kerületi pártbizottság több tagja is elkövette mái ezt a hibát... Végül sikerült meggyőzni Piponko vöt, hogy nem kell félnie: ha kell, meg tudja ő tanulni a „szónoklás“ mesterségét is, bár ez nem olyan fontos. Piponkov vállalta is az új munkakört, de a küszöbről még visszafordult: — Ha baj lesz, magukra vessenek, elvtársak ...' — Várjunk csak, várjunkl Gyere Vissza, elvtárs! T ván Sztojnov, a kerületi párt■*- bizottság 26 éves titkára, az egykori partizán, felállt az asztal mellől és végig begombolta kabátját. — Mit akarsz ezzel mondani, hogy „ha baj lesz?“ A párt Piponkov elvtárs, azért küld téged erre a munkára, hogy jól menjenek a dolgok. Érted? A munkában pedig nem leszel egyedül. Mindenben segítünk téged, amennyire csak tudunk. Gyere hozzánk minél gyakrabban — ... Amint már tudjuk, az előbb leirt eset 1946 elején történt. 1947-ben Borisz Piponkov már a kerületi párt- in zotteá,g titkára volt. Az államosítás után egy fafe’dolgozó vállalat vezetője lett, egy év múlva pedig átvette a „Csavdar“ egyesített fafeldolgozó kombinát irányítását. Erős keze biztosan vezette előre a vállalatot, a termelés jelentősen nőtt. 1951-ben Piponkovot kinevezték a Dimitrov elvtársról elnevezett velin- grádi fafeldolgozó gyár igazgatójává. Az üzem az előző óvet nagy veszteséggel zárta. Piponkov vezetése alatt már az első hónapokban nőtt a termelés, csökkent az önköltség. 1951. év végére sikerült behozni az elmaradást, a következő évben pedig már terven felül termelt az üzem. Hogyan történt mindez? Miiyen úton haladt Borisa Piponkov, aki egykor nem bízott erejében? 1952 nyarán meglátogattam Piponkovot, aki kért, hogy kísérjem el a gyár felé. „Ez nálunk a legszebb vidék . ..“ Etközben elmondta: — Amikor ideérkeztem, az egyik idevalósi elvtárs így figyelmeztetett: „A munkások elmaradottak ... Erős kézzel fogja őket, másképpen szégyent hoznak majd a fejére .. A kkor alig tudtam türtőztetni ma. ' gam. „Tudja-e — mondtam —, hogy magam is munkás vagyok, ismerem a munkásokat és bátran mondtatom; még nem láttam rossz munkást! Viszont ismertem rossz vezető két és rossz nevelőket — nem is ke veset. Nem „fogni kell“ a munkáso kát, hanem rájuk kell támaszkodni, ez a legfontosabb!“ Borisz Piponkov felnevetett: — Láttad volna, milyen szemeket meresztett... — Mi történt később ezzel az emberrel, elbocsátottad? — Erre nem is gondoltam, hiszen kiváló szakember. De alaposan megmostam’a fejét, felfáztam és ez segített. Ha egyszer elhelyeznek engem innen, javasolni fogom, hogyő legyen az igazgató. Piponkovot valóban nemsokára áthelyezték. Most az, .ország .egyik .legnagyobb fafeldolgozó vállalatának vezetője. Tréfásan a „fafeldolgozók tábornokának“ nevezik. T avaly győzelmet ünnepeltek a „Dimitr Blagoev“-gyárban: az üzem elnyerte a minisztérium vándorzászlaját, A gyár dolgozóinak gyűlésén Borisz Prancsev mérnöknek átnyújtották a nehézipar kiváló dolgozójának járó jelvényt; ez volt az első ilyen kitüntetés a kerületben. Prancsev meghatottan állt az elnökség előtt és zavartan mosolygott... Borisz Prancsev húsz évet töltött a gyárban. Tíz évig a régi tulajdonosok, a német részvényesek uralma alatt dolgozott, Prancsev akkor sem tétlenkedett: vérében van a munka- szeretet. De miért van aZ, hogy Prancsev éppen az utóbbi években bontakoztatta ki képességeit, több értékes újítást javasolt s úgy átszervezte a termelést, hogy most ugyanazok a gépek kétsaerannyit termelnek, mint régebben? Borisz Prancsev véleménye szerint ez nem az ő érdeme. A munkások változtak meg: ebben rejlik a sikerek titka. Huncut mosoly kíséretében mondja: — Azt hiszem, ilyen munkásokra fáj a foga a világ minden kapitalistájának. . Kétségtelen, hogy a munkások má- ok lettek. De lehetséges e, hogy Prancsev elvtárs, a gyár technikai veze tője semmiben sem különbözik az egykori Prancsev mérnök úrtól? saládja régebben is ugyanabban a házban lakott, mint most s az- előtt sem panaszkodhatott a keresetre Régebben is szerette foglalkozását és a gyárat. De régen a részvényeseket, a külföldieket szolgálta, most pedig maga is a gyár egyik gazdája. Prancsev mérnök azelőtt nem ér. deklődött a politika iránt s — ahogyan ő maga mondja — számyaszegett volt, nem tudott ábrándozni. De, ha ábrán, dozott volna is, ki repült volna vele ábrándjainak szárnyain? Talán a hájas igazgató? Vagy az éhező, elkeseredett munkások? 1944 szeptember 9 meghozta a bol gár munkásosztálynak a felszabadulást. 1947 december 22 e, az államosítás napja pedig a munkásoknak adta át a gyárakat, szárnyakat kölcsönzött nékik. A „Dimifr B!agoev“-gyar ban most eleven alkotó munka, nagy lelkesedés uralkodik. A gyár dolgozóinak túlnyomó többsége tevékenyen bekapcsolódott a szocialista versenybe. Az emberek szeretik munkájukat, gyárukat, büszkék eredményeikre. Az alkotó munka, a fellendülés és lelkesedés légkörében dolgozik most Prancsev mérnök is. A gyár néhány év óta rendszeresen túlteljesíti tervét. Az első ötéves tervet három és fél év alatt fejezték be a gyár dolgozói. 1953 decemberében azonban nem teljesítették a tervet. Rendkívül kemény volt a tél, a folyók befagytak, a hőerőmű egyik generátora elromlott, A munkáiSok vereségnek tekintet ték a terv megszegését. Hatalmas energiával harcot indítottak minden munkaóráért, minden kilogramm áruért. Egymásután születtek az újítások. Pörgetov elvtárs, az igazgató, Prancsov elvtárs,’ a technikai vezető. Bucsev elvtárs, a pártszervezet titkára, Kocev elvtárs, a szakszer vezeti bizottság elnöke, Genov elvtáxs, a Dimitrovi Ifjúsági Szövetség titkára, a párt és a szakszervezet egész aktívája állandóan a műhelyeket járta... A munkások összeforrott testvéri kollektívája fél év alatt behozta az elmaradást, új győzelmet aratott. ... Szeptember 9 én zászlók alatt kivonulnak a gyár kapuin az élenjáró dolgozók. Mögöttük lépked majd az üzem egész kollektívája. Felzengnek az örömteli dalok ... Boldog ünnepet, elvtársak! fl magyar államférfiak iidvifzlfi táviraiai Bulgária felszabadulásának 10. évforduláia alkalmából VLKO CSERVENKOV ELVTARSNAK, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének < Szófia. Bulgáriának a hős szovjet hadsereg által történt felszabadítása 10. évfordulója alkalmából forró üdvözletemet küldöm a bolgár népnek, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának és személyesen Önnek, ED nők elvtárs. A magyar nép Igen nagyraértékell a testvéri bolgár népnek a szó- cializmus építése terén elért kiemelkedő eredményeit. őszinte szívből kívánom, hogy a bolgár és a magyar nép közötti megbonthatatlan testvéri barátság és együttműködés egyre nagyobb si- kerrel segítse népeink jólétéért és a tartós békéért folytatott harcunkat. NAGY IMRE a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. • GEORGI DAMJANOV ELVTÄRSNAK a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlése Elnöksége elnökének Szófia* Kérem Elnök elvtárs, fogadja legmelegebb üdvözletemet a testvéri bolgár nép felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából. További nagy sikereket kívánok a bolgár népnek hazája felvirágoztatása és az életszínvonal emelése érdekében kifejtett lelkes munkájához’ DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke • DR. MINCSÖ NEJCSEV ELVTÄRSNAK a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterénekSzófia. Ä Bolgár Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe alkalmából fogadja a Miniszter elvtárs legőszintébb jókívánságaimat, Szilárd meggyőződésem, hogy népeink szoros, testvéri barátsága és együttműködése tovább erősíti a béke fenntartásáért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért a Szovjetunió vezetésével vívott közös harcunkat, ‘ BOLDOCZKI JÄNOS A Magyar Népköztársaság külügyminisztere. Szófiába érkezett a szeptember 9-i bulgáriai ünnepségeken résztvevő magyar kormányküldöttség Kedden Szófiába érkezett Mekis József a Magyar Népköztársaság országgyűlésének alelnöke, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, hogy részt vegyen a szeptember 9-i népi felkelés tizedik évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. Mekis József Münnich Ferenccel, a Magyar Népköztársaság 3 rendkívüli és 'meghatalmazott nagykövetével alkotja majd a szófiai ünnepségeken ---------------résztvevő magyar kormányküldöttséget. Mekis József fogadására megjelentek a szófiai repülőtéren Georgi Trajkov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, a kormány több vezető tisztviselői, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjai, valamint a Szovjetunió és a nép demokratikus országok diplomáciai képviseletének tagjai. Szüret Vara na község termelőszövetkezetében. Egy told 1949 NY Aft AN az egyik augusztusi estén az öreg Georgi Talkov vidáman tért haza. Ledobta kopott sapkáját az ágyra és megpödörte bajuszát. — Mi történt? — nézett rá csodálkozva a felesége. — Ittál? —■ Hm, ittam?... Nem! Termelőszövetkezetet alakítottunk! Hallod? Elsőnek írtam alá a belépési nyilatkozatot! — folytatta nagybüszkén Tafkov, miközben megtörölte a kezét. — Holnap új istállókat kezdünk építeni. ... Kora reggel Georgi Tafkov, két fiával együtt csákányt fogott és az új istálló építkezéséhez ment. Az apa kora reggeltől késő estig frissen, mosolygós arccal dolgozott, néha megállt, rátámaszkodott. a lapátra és a távolba nézett. — Semmi földem nem volt.., Ma már 1600 hektárom van! — ismételgette és még nagyobb lendülettel látott munkához. Georgi Tafkov nem feledkezett meg arról a napról, amikor 1933-ban az adószedő elárverezte egyetlen tehenét, mert nem tudta kifizetni adóját. „Az adóknak és a szörnyű nyomornak sohasem szakadt vége! De most végétért!“ Ez a föld, amelyet korábban felesben művelt, most öt fogja táplálni és végre emberhez méltó életet fog élni. A PLOVDIVI gépállomás négy traktort küldött a szövetkezetnek, amelyek mélyen felszántották a talajt. Egy hónap múlva elvetették a búzát, a rozsot és az árpát. Tavasszal ismét segítségükre jött a gépállomás. A napraforgót, a kukoricát és a kölest géppel vetették. A járásban elsőnek ültették el a paradicsomot és az országban elsőnek kezdték meg az exportra kerülő híres plovdivi „bizon“ paradicsom leszedését. Repülőgépek és vonatok szállították a szövetkezet friss zöldségféléit Varsóba, Berlinbe, Prágába. A szövetkezet ebből hatalmas vagyonra tett szert. 1990 végén egy munkaegységre 21.84 lévai kaptak a tagok. Georgi Tafkov és családja körülbelül 20.000 lévát keresett abban az évben. — Ma már úgy öltözködünk, ahogy módos emberhez illik! — mondta egyszer az öreg a fiatnak és elvitte Iád og csa őket Plovdivba, ahol új ruhát, cipőt, fehérneműt vásároltak. A következő évben a termékeken kívül 22.76 lévát kaptak a tagok munkaegységenkint. — EBBEN AZ ÖREG házban már nem lehet tovább élni — határozta el egy este az öreg Georgi családja. — Ttját kell építeni! Van rá elég pénzünk! Téglákat készítettek, beszerezték a szükséges faanyagot és hozzáláttak a ház felépítéséhez. A szövetkezet építő- brigádjának segítségével egy új, emeletes családiházat építettek, nagy ablakokkal, verandával. A kertbe csigalépcső vezet, Georgiák háztáji gazdasággal is rendelkeznek, ahol búzát, rozsot és árpát termesztenek. Az árpával etetik a tehenet, a borjút, a mlalacokat, a tyúkokat és a pulykákat. AZ ÖREG már kora reggel felkelti a fiait: — Petr, Nikola! Keljetek fel, indulunk! Mások lehagynak! Georgi Tafkov családját azonban senki sem tudja megelőzni. Előfordult, hogy az öreg egy nap alatt 3—4 munkaegységet végzett. Ekkor a jókedvű szövetkezeti tagok megkérdezték tőle: „Mit fogsz csinálni ezzel a sok pénzzel'.T‘ Mire ő tréfásan igy vágott vissza: — Szétosztom a szegényeft között. Prvenec falu valamennyi parasztja meggyőződött a közös gazdálkodás előnyeiről. Be is léptek csaknem valamennyien a szövetkezetbe: 800 család kérte a felvételét. SZÜRET UTÁN Georgi két boroshordót töltött meg, mivel munkaegységenkint egy kilogramm szőlőt és fél liter sűrű, pamidoi bort kaptak a tagok. Georgi Tafkov családjának több mint ezer munkaegysége volt, így 500 liter bor járt nekik. Nemrég Plovdivba utazott az öreg. Persze autóbuszon Búcsúzáskor félig komolyan, félig tréfálkozva igy szólt a feleségéhez: — Az ördög vinné ell Miért nem volt már húsz évvel ezelőtt is szövetkezetf! Akkor most a saját gépkocsi nton utaznék. Node nem baj! Élünk még, egészségesek vagyunk! Lesz még OS isi »
