Észak-Magyarország, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-23 / 198. szám
Iz Ötéves Tervi*ölcsttn hilencediK sorsolásánax első, második és harmadik napi gyorslistája X. évfolyam 198. szám Miskolc, 1954 augusztus 23, hétfő Ara 50 fillér AZ MDP BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPDA KÉPEK AZ ÜNNEPI VÁSÁRRÓL Már a kora reggeli órákban többezren keresték fel a miskolci vidám vásárt. A villamosok és autóbuszok alig tudták a hatalmas forgalmat lebonyolítani. Nem volt könnyű bejutni a vásár területére és jó félórába telt, míg az ember keresztül tudta vágni magát a tömegen. J Vidám sörözés a vásáron. Ezrek és ezrek adtak itt találkát augusztus 20-án. Bányászok, munkások, dolgozó parasztok, régen nem ta- j lálkozott ismerősök üdvözölték egymást. Ehhez jól esett a hideg, habzó sör is. Képünk még a vásár első óráiba n készült, mikor még lehetett kapni kerékpárt, edényeket. Este felé már hiába keresték ezeket. Az Adatforgalmi Vállalat kiállítása előtt számos dolgozó paraszt tanácskozott, hogy mit vásároljon. Képünk épp egy jólsikerült malacvásár lebonyolítását ábrázolja. (ERDÖDI JANOS FELVÉTELEI.* Vidáman9 boldogan ünnepelte Borsod megye a% alkotmány napját A felejthetetlen ünnep... „,.. Minden hatalom a dolgozó népé .. Ennek jegyében ünnepelt augusztus 20-án az egész megye. Felejthetetlenül ünnepelt, soha még annyi mosolygós arcot, annyi derűt, vidámságot, annyi baráti meleg kézszorítást nem láttak Miskolc szürke falai, üzemei, a megye községeinek apró házai, a tsz gazdaságok portái, mint a dolgozó nép alkotmánya születésének ötödik évfordulóján. A dolgozó nép ünnepelt s együtt ünnepelt munkás és dolgozó paraszt. Kora reggel már elindultak az üzemek, gyárak dolgozói a községek felé, a községek, termelőszövetkezetek dolgozói, az egyénileg dolgozó parasztok pedig a város, az üzemek, gyárak, bányák felé. Uj és régi ismerősök szorítottak kezet. Szemón József ötholdas visi dolgozó paraszt például először szorított kezet Szakács Sándor sajószentpéteri vájárral, sztahánovista brigádvezetővel a pavilion mellett, ahol a tűzhelyeket árulták. Ott ismerkedtek meg, holott már régi barátok. Szemén József kenyeret, élelmet küldött Szakács elvtársnak, a bányászoknak, ő pedig talán azzal a szénnel fűtött, amelyet Szakács sztahánovista brigádja hozott felszínre, Most személyesen is találkoztak. Szemén József tűzhelyet vásárolt s Szakács Sándor megígérte, hogy lesz fűtenivaló is hozzá. A kézszorítás pecsét volt a régi barátságra és új ismeretségre, a kölcsönös ígéretre. Lehetetlen volna megszámlálni, hány ilyen kézszorítás, ígéret erősítette ezen a napon a munkásparaszt szövetséget; hány dolgozó paraszt találkozott személyesen azzal, aki neki szerszámot, gépet küld; hány termelőszövetkezet látta vendégül patronálóit, az üzemek, gyárak, bányák dolgozóit, s hány tsz- tag, egyénileg dolgozó paraszt ismerte meg közelebbről az üzemek, bányák munkáját. Egy bizonyos; közösen ünnepelt, testvérként ünnepelt a város a községgel, olyan örömmel, olyan egyetértésben, mint még soha. A miskolci építőipari munkások együtt örültek a borsodivánkai Petőfi tsz tagjaival, a tsz. kettős ünnepének. Hiszen nekik is részük volt abban, hogy a Petőfi tagsága első lett az alkotmányi versenyben s 20.000 forintot, oklevelet, kitüntetéseket kapott. Az építőipar dolgozói örömmel segítették a tsz, munkáját, boldogulását Megosztották a tsz. tagok gondját s most a tsz. tagság megosztotta örömét a patronálókkal. így ünnepelt a megye minden dolgozója. Miskolcra már a kora reggeli órákban ezrek és ezrek érkeztek vidékről. Boldog, ünneplő dolgozók özönlötték el a vidám vásár területét, ahol gépekkel* szerszámokkal, ruhával, cipővel, közszükségleti cikkekkel, élelemmel, Hallal telezsúfolt pavillonok bizonyították, hogy van mit ünnepelnünk, van miért ünnepelnünk. Valósággá vált öt esztendő alatt mindaz, amit a nép alkotmánya mond .,, Nagyszerűen sikerült a vidám vásár Miskolcon Virág- és lobogódíszbe öltöztették városukat a miskolci dolgozók alkotmányunk törvénybeiktatásának 5. évfordulóján. E csodálatos nap reggelén a Zsolca, Szikszó, Onga irányából befutó országút - szájánál, — a Béke-téren találkozott a vas- ős acél városának népe a megye falvainak dolgozó parasztságával. A hatalmas téren, a fehér, vörös és égszínkék selyem drapériával bevont pavillonok polcain végszámra állt a sifon, ezrével a ruha, tízezrével a cipó, csizma. Távolabb a diny- nye- és paradicsomhegyek tetején aranybetűs táblák hirdették a termelőszövetkezetek gazdag aratását. Fél 9-et mutatott az óra, Csaknem 70.000 kérges munkás- és paraszttenyér csattant tapsra, amikor a Zsolcal kapun befordultak a kékzubbonyos, vörösnadrágos huszárdiszszázad alakulatai. Kardjuk élén szikrázott a napsugár. Egy-két perc múlva — Iván István. a megyei tanács végrehajtóbizottsága elnökének megnyitója után — kezdetét vette a soha nem látott vidám vásár. Ott volt ezen a megye minden részének képviselője. Szentistváni és mezőkövesdi népviseletbe öltözött menyecskék, fekete egyenruhás bányászok. kiváló munkás jelvénnyel kitüntetett kohászok sürögtek-forogtak a sátrak körül. Sok-sok látványosság, szórakozási 'lehetőség volt. A halászcsárdákban vidám talpalá- valót húzott a zenekar. A sárospataki földmüvesszövetkezet pavillonjának tetején az ősi vár kicsinyített mása, közepén a fejedelem arcképe. A sátor előtt a vásárlók egymás kezéből vették ki a rádiókat, a zománcozott vödröket. A szövetkezet gaz-' dag árukészlete szinte percek alatt cserélt gazdát. Közben 130.000-re nőtt a vásár látogatóinak száma. A pavillonok előtt egész tömegek vásárolták az árukat. 10 óráig a miskolci kiskereskedelmi vállalat alkalmazottai 80 kerékpárt. 9 motorkerékpárt. 150 tűzhelyet adtak el. Az állami áruház ruhával tömött sátrainál Szkárosi László, a 28/11-es építőipari vállalat szegező lakatosa — a szakma legjobbja — férfiruhát keresett magának és édesapjának, aki Özdról jött a miskolci vásárra. Az állami áruház másfél óra alatt 100 férfirubát, 150 női kabátot. 25 férfibundát — csaknem 150.000 forint értékű árut adott el. A tokaji földmüvesszövetkezet csárdájában ropták a táncot a fiatalok. Itt nemcsak asszubort, hanem a hires miskolci kocsonyát is feltálalták. ■' . •< Délfelé megrakott tehergépkocsik álltak meg a miskolci földmüvesszövetkezet előtt. Utánpótlást hoztak, hiszen két és fél óra alatt 18 ekét, 2 vetőgépet, 3 szecskavágót, 5 sző- lőzuzót, 6 pár lószerszámot és csaknem 10.000 forint értékű kéziszerszámot vásároltak a megye dolgozó parasztjai. Sütő Béla, az annabányai bányaüzem fiatal csillése 6428 ícn rintért vett egy 14 soros vetőgépet apósának, aki Köröm községben 3 holdon gazdálkodik. Az állomásra vezető út kijáratánál találkozott össze Földi György tiszatarjáni 5 holdas és Vitelki Béla megyaszói ugyancsak 5 holdas dolgozó paraszt. Mind a ketten ekét vásároltak. Megálltak egy pillanatra, vizsgálgatták egymás gépét. — Majd holnap megpróbálom, hogy mit tud — mondotta végül Földi György. A vásári sátrak még népesebbek lettek. Az ózdi kiskereskedelmi vállalatnál 100.000 forintnyi áru keltei. A jászberényi kalaposok sátránál — melyet Lehel kürtje díszített — suttyó gyerekek próbálgatták a fej- revalót. Távolabb a borsodivánkai József Attila milliomos tsz készült a vendégek fogadására. Mert ezen a napon nemcsak a 28/3-as építőipari vállalat hivta meg a tsz 40 tagját, hanem a milliomosok is vendégül látták az építőket. Volt miből, hiszen csak a tsz. egyetlen tagja, Hammel Antal 11 mázsa Apró piros zászlók sorát lengette a szél az utca két oldalán. A régi uradalmi kastély nagy udvarán, az öreg gesztenyefák árnyékában a falu népe az alkotmány ötödik születésnapját ünnepelte. Megilletődve hallgatták Kiss Imre ünnepi bestédét. Az úttörőik és DISZ-fiatalok szavalatokkal és gyönyörű énekszámokkal tették szebbé, színesebbé az ünnepélyt. Felharsant a taps, amikor a falu 23 legjobb dolgozója a piros drapériával bevont asztal mellé állt, hogy átvegye munkája jutalmát, a gazdakit üntetést. tiszta búzát, 5 mázsa árpát s körül-* belül 1500 forint készpénzt kapott előlegként. Már vásárolt is csíz- mát, ködmönt, a gyermekeknek édességet, az asszonynak ünnepi ru-* hát. És mig a forró zsírban sült a hús. Kabdebon Péter serényifalval mintagazda szólította meg Olasa József tsz elnököt. — Elnök elvlárs. hogyan fizetetü a föld az idén — kérdezte. — Hogyan — felelte az elnök. -4 Jól. 10 vagon terményt. 52 mázsa hizót, 51 mázsa marhahúst, 480 ki-* logram tojást adtunk eddig a nép államának, egész évi beadásunkat már teljesítettük és maradt nekünk is bőven. A tagok gazdagságáról győződjön meg személyesen... Kabdebon Péter csak két taggal beszélt. S amikor megmutatták ne-i ki, hogy már eddig mennyit vásárol-« tak, így szólt; — Elég lesz, elvtársak! A mintagazda és a milliomosok összeöjelkeztek, maid a vesszőből font hatalmas kosár felé mentek* — ahol az ország legzamatosabb borát mérik Varga János kukoricadarjllót, Kleszó Lajos kukoricamorzsolót Keksz János húsdarálót kapott aján- dékba. Az ünnepség egész napon át tar-« tett, utána reggelig tartó bál követ-« .kezett. A bükkábrányi DISZ fiata-« lók úgy határoztak, hogy a bál jö- védelmét az árvízkárosultak megse-« gítésére fordítják. Büszkén és boldogan ünnepeltek a bükkábrányiak. Augusztus 12-re már befejezték a cséplést s valamennyien cséplőgép alól teljesítették gabonabeadásukat. Kétszeresen ünnep augusztus 20 a tardl dolgozó parasztoknak Már a reggeli órákban színes öltözetű emberáradat borította Tárd utcáit. A falu apraja-nagyja az új földmüvesszövetkezet udvarán felállított díszemelvény felé sietett. Itt ünnepelték alkotmányunk napját. Farmos! Imre ünnepi beszédét tánc, ének és egyéb szórakoztató műsorszámok követték. Lelkesen ünnepelt több mint 700 ember. Közben valamennyien az uj földmüvesszövetkezet felé tekintgel- tek. várták annak ünnepélyes átad ását. Több mint 300 ezer forintos beruházással kapta meg a falu népe az uj boltot. Tóth Dezső ügyvezető átvette a kulcsot és megkezdődött a vásárlás. Papp János lOlO forintért vásárolt mezőgazdasági kisgépet, Stefan András és Szolnoki Kálmán 390 forintért kukoricadarálót. A falu dolgozói egyre inkább magukénak tudják a földművesszö- vetkezetet. Közel 17 ezer forint árú társadalmi munkával járultak hozzá az uj bolt megépítéséhez. Most saját boltjukban vásárolhatnak. Záróráig 25 ezer forint értékű áru, ipari cikk fogyott el. Volt öröm, vigalom, együtt szórakozott a falu és város népe. A tardiak örömében osztoztak és velük ünnepeltek a városból jött munkások és néphadseregünk tagjai is, «t ‘i • « Oriimünnep Bükkábránvban
