Észak-Magyarország, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-08 / 187. szám
4 északmagyarorszag Vasárnap, 1954 angnsgtns 8. | Emlékezzünk a múltra! ' A nép nemcsak anyagi, hanem szellemi nyomorban élt. A kizsákmányo lók reszketve őrködtek, nehogy a nép birtokába vegye a tudást. A tömegeket szellemi sötétségben tartották. Nem akarták, hogy a munkás, a dolgozó paraszt felismerje rabszolga voltát, keresse a kivezető utat a jobb jövő felé. Azt hangoztatták „elég, ha a paraszt annyit tud, hogy az ökör nek négy lába van“. A nép tanítói, a tudást szomju- hozók hiába erőlködtek. A Horthy- rendszer béklyóba verte az emberi kultúrát. A nép nem tanulhatott. Nem juthattak jó könyvek kezébe. A színpadon, a mozi vásznán — kevés kivétellel — meghamisított életet látott. Új világnak kellett jönni, hogy elsöpörje az évszázadok óta összegyűjtött szemetet s a nép birtokába vehesse az anyagi javakat, részesülhessen a kultúra áldásaiban. A népi demokrácia alkotmányban rögzítette a nép kötelességeit és jogait. Es a nép él jogaival. Amerre járunk megyénkben, szemünk előtt válik élő valósággá az, amit a nép alkotmánya biztosit a népnek. • Az egykori elemi iskolák nyomorúságosak voltak. A pedagógus szeméből kicsordult a könny, amikor látta, hogyan táplálkoznak tanítványai. Télen sok gyerek azért nem ment is- kolabd, mert nem volt ruhája. Sok családban falun egy pár csizmát négyen-öten hordtak. Ma gyermekeink arcát az új, a jobb élet színesíti. A mai általános iskolások tudása vetekszik a régi világ polgári iskolái által nyújtott tudással. És az általános iskolával nem zárul le a tudás határa. Ma nyitva állnak a közép- és felsőiskolák ajtajai a nép gyermekei előtt. mio A vármegye alispánja előszavával 1939-ben kiadott „Borsod vármegye szociográfiája" hiteles képeit ad a 30-as évek kuliúréletéről. »összesen hat középiskola működik a vármegye területén __“ olvashatjuk btenne. A hat iskolának — az adatok szerint — 1003 tanulója volt. Ma 30 középiskola működik megyénkben 7810 tanulóval. Az adatokhoz nem kell kommentár. Büszkék vagyunk a népii demokrácia által épített miskolci [Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemre, amely sokszáz kiváló ipari, szakembert, mérnököt nevel népi áUamunknak. Megyénkben több mint kétezer fiatal és idősebb dolgozó — fér fő, nő végez egyetemi tanulmányokat. Egy részük rendes tanuló, másrészük esti iskolán, illetve levelezőszakon képezi magát. Tekintélyes számú>dollgozó esti iskolán tanul megyénkben általános iskolai és középiskolai fokon. Mondani sem kell, hogy a múltban egyáltalán nem voltak esti iskolák. Sokezres tömeget mozgatnak meg az ismeretterjesztő előadások is. Ilyen előadásokat tartottak a múltban is. (Tartalom szempontjából persze össze sem hasonlíthatók a mai előadások színvonalával.) 1938—39-ben összesen 28.000 ember vett részt ilyen előadáson. Az elmúlt1' évbem viszont 6633 ismeretterjesztő előadáson 388.000-ren vettek részt. Ä* ismeretterjesztő előadásokon olyan problémákról esik szó, amelyek leginkább érdeklik a hallgatókat, bővítik szakmai, politikai, irodalmi és művészeti ismereteit. Az ismeretterjesztő előadásokat mind több helyen diafilmek vetítésével teszik eredményesebbé. Gondoskod ja na k a miskolci I. kerületi esküvői szoba előszobájáról is Mil keil beszerezni a személyi igazolványokhoz Kultúrmunkások * miskolci békeszállókban. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsorából VASÁRNAP: A miskolci stúdió vasárnapi műsora. Három részből áll. Az első részben, _ amelynek címe „Borsodi hajtások“, Tarczi Tibor irodalmi riportját hallhatják: „Igazság a hegyek között". Borsodi Gyula írásának címe: „Susogó lombok1'. A műsor ebben a részében közvetíti a stúdió Vékony Sándor egy versét. A második rész címe: „Humoros percek". Hajdú Béla karcolata; címe „Uj géniusz a láthatáron" s a kellemetlenkedő, tehetségtelen írókról szól. Ismét hallhatják a „Megszólal a panaszkönyv11 című műsorszámot. A műsor hamrmadik részében a miskolci stúdió ajándék« műsort sugároz a termelésben ki-* tűnt borsodi dolgozóknak. HÉTFŐ: A miskolci stúdió „Az első gabo-» nát a hazának" címmel körképet ad Sárospatakról. Közkívánatra mégis« métlik Völgyi Béla „Vízesés" című zenés rádiójátékát. Beszámol a rá-» dió a vasutasnap eseményeiről, majd a „Humoros percek“ rovat követke-» zik. A stúdió munkatársa beszámol a megyei tanács üléséről. Hallhatják „A munka borsodi frontján" című összeállítást és egy rövid beszámo» lót a miskolci ünnepi vásár élőké-» születeiröl. A napokban olvastam az Észak- magvarországban, hogy az I. kerületi tanács esküvői szobáját virággal, függönnyel díszítették fel, hogy a fiatalok kedves, barátságos szobában kezdjék közös útjuk első lépéseit. Az esküvői szoba előszobájára is ráférne egy kis csinosítás. Körülbelül egy hónappal ezelőtt mint tanú kísértem el esküvőjére egy ifjú párt. Szombati nap volt és többen várakoztak már tanúikkal együtt az esketésre. Az előszoba kicsi helyiségj mindössze két szék állt a várakozók rendelkezésére, pedig több mint egyj órát kellett várni egy-egy párnak. Helyesnek tartanám, ha az előszó-» bát — legalább akkor, mikor töbÜ esküvő van bejelentve, — több szék-» kel látnák el és megkönnyitenék A várakozást. KISS ZOLTAfí Miskolc. Miskolc József Attila úti általános iskola képe kívülről és belülről. A belügyminisztérium megyei főosztálya a közeljövőben személyi igazolványokat oszt ki. Az igazolványok gyors és zavartalan kiosztásához szükséges, hogy mindenki idejében beszerezze az okmányokat. A születési adatok igazolásához szükséges a születési anyakönyvi kivonat, ennek hiányában elfogadnak születési értesítőt, születési tanúsítványt, családi értesítőt, házassági anyakönyvi kivonatot, állampolgársági okiratot, állampolgársági bizonyítványt, honosítási, vagy visszahonosítási okiratot. A családi állapot Igazolásához szükséges a házassági anyakönyvi kivonat, ennek hiányában elfogadják a házassági értesítőt, házassági tanúsítványt, családi értesítőt, halotti anyaikönyvi kivonatot, halotti értesítőt, vagy jogerős bírói ítéletet. Szükséges a személyi igazolványhoz a 16. éven aluli gyermekek szil-» letési anyakönyvi kivonata is. Aki 1895. október X. előtt született, vagy; kötött házasságot, egyházi kereszt-» levéllel, házassági levéllel igazolhat-» ja. Az okmányokat mindenki a szü-» letési, házasságkötési és halálozási hely szerinti illetékes helyi taná-i csóknál díjmentesen kaphatja meg, A 3000 lélekszámon aluli helysé-í gekben a helyben született és otfi házasságot kötött lakosoknak nemi kell beszerezniök az anyakönyvi ki-» vonatot. A személyi igazolvánnyal kapcsol latos felvilágosítást a dolgozók a! lakóhelyükhöz legközelebb eső sze« mélyi igazolvány-alosztályon, vagy a rendőrőrsökön és a tanácsoknál működő szakelőadóknál kaphatják Imeg. Az okmányokat mindenki no» Ivember 1-ig szerezze be, Alkotmány 48. A MŰVELŐDÉSHEZ VALÓ JOGRÓL „(1) A Magyar Népköztár saság biztosítja a dolgozók müv (2) A Magyar Népköztársaság ezt a Jogot a népművelés telével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, közép- és fel gozók továbbképzésével és az oktatásban r»íszesülők anyagi támo Amíg a 30 as években összesen 11 diapozitív-vetítőgép volt a megyében, ma már 267 vetítőgép segíti a népművelési munkát. Borsod megyében a 30-as években összesen 13 mozi működött. Sokezer dolgozó leélte életét anélkül, hogy akár egy filmelöadást látott volna. Hozzátehetjük, nem is sokat veszített. A filmek kevés kivétellel a Horihy- rendszer kizsákmányoló politikáját igyekeztek tetszetőssé lenni, szépitgetni. A hajdani 13 mozi helyett ma már 197 mozi működik megyénkben. Ma már kevés olyan község van megyénkben, amelynek lakói nem láthatnak filmelőadást. A villamosítás rövidesen Ili minden községben lehe- I .»■ tővé teszi a rendszeres filmelőadásokat. A mai filmek a nép problémáival foglalkoznak. Tanítanak, nevelnek. Felbecsülhetetlen segilséget nyújtanak népünk felvilágosításában. A filmelőadások igen népszerűek. Jellemző, hogy például Miskolcon általában egy filmet 30.000 ember néz meg. 1953-ban megyénk területén 3,948.099 néző látogatta f ilmszínházainkat, csérben pedig hat hónap alatt már 2.246.779-en nézték meg az előadásokat. elődéshez való Jogát, kiterjesztésével és általánossá té- sőfokú oktatással, a felnőtt dol- gatásával valósítja meg.“ Kulturális életünk fejlődéséről tanúskodik az óvodák számának növekedés A polgári rendszer szinte tudatosan hamisította meg, torzította el a népi kultúrát. Kigúnyolták, mellőzték ápolóit. Legfeljebb dalárdák működtek, nagyrészük templomi énekekkel és álhazafias dalokkal lépett fel. Éppúgy mint a színjátszás, a zenekarok munkája is magán viselte a burzsoá világ szemléletet s annak volt tolmácsolója. A népi kultúráért lelkesedők szavát elnyomta az erőszak. A felszabadulás, de különösen 1950 óta egyre jobban virágzik a népi kultúra, nő gyarapodik a művészeti csoportok száma. Ma már 174 kultúrotthon, illetve kuitúrház van megyénkben. (A felszabadulás előtt egy sem volt.) A knl- túrotthonok egyre inkább a dolgozók második otthonává válnaa, ahol a különböző szakkörök segítségével a dolgozók tanulhatnak, sz»' rakozhatnak. Jelenleg megyénk területén 1517 kultúrcso- port működik. A művészeti dolgozók nemcsak saját községük, üzemük lakóit szórakoztatják, hanem más üzemben, illetve községben is vendégszerepeinek. A könyv ma már a dolgozó e-mbaz hű barátja és segítőtársa. A múltban nagyon kevés jó könyvet olvashattak a dolgozók. Ezt a kincset hát lakali alatt őrizte a nép elöl a burzsoázia„ mindent elkövetett, hogy a nép ne olvasson. Jó könyvek helyett az eins béri öntudatot, erkölcsi érzéket kicsúfoló, a burzsoá rendet dicsőítő szélhámosokat betörőket, gyilkosokat népszerűsítő ponyvaregényekké^ árasztották el az országot,, r , Az 1930 as években mindössze 9 óvoda működött Borsodban, számuk ma már 128. Az óvodák nemcsak azt teszik lehetővé, hogy a szülők nyu godtan végezhessék munkájukat. Sok kai jelentősebbek a gyermekek nevelése szempontjából. k 160.045 KÖJtVv 42.278 OLVASÓ--. 653.094 KÖLCSÖNZÉS n '331 KÖNWTÁU Alkotmányunk biztosítja, hogy 4 dolgozó tömegek kielégíthessék olvas sást igényeiket. íróink a népről írnak a népnek. Megyénkben 331 népkönyvt tár áll a dolgozók rendelkezésére. Az igény állandóan nő. 1949-ben lOi könyvtár működött 12.014 könyvvel a 2814 olvasója volt a könyvtáraknak Az elmúlt évben a könyvtárak 168.000 könyvvel rendelkeztek s 42.000 olvasó| 653.094 könyvet olvasott ki. j Ezek az adatok világosan beszelnek, sokat mondanak. Elevenen tülN rözik az életet, mai életünket, amelyben élő valósággá vájt és válnak száj kadatlanul az alkotmányban lefektetett törvények. Ezeknél az eredmények» nél azonban nem állunk meg. Pártunk III. kongresszusa népünk legelscj feladatává tette a dolgozók anyagi és kulturális szükségletei mind telje» sebb kielégítésének biztosítását. Tőlünk, valamennyiünk jó munkájától függ, hogy népi államunk fokozottab b mértékben biztosíthassa kulturális igényeink kielégítését. Már 110 brigád csatlakozott az ifjúsági cséplámunkacsapatok országos versenyéhez A megyében 110 brigád csatlakozott az ifjúsági cséplőmunka csapatok országos versenyéhez. Egyedül a szerencsi járásban 46 cséplőbrigád indult harcba az országos elsőségért. A taktaharkányi gépállomáson dolgozó 28 munkacsapatból 25 jelentette be csatlakozását. A versenyzők között vannak a megye legjobb traktorosai, mint Mincér Gyula a sárospataki gépállomás kitüntetett fiatal traktorosa és ifj. Balogh Sándor a Szocialista Munka Hőse. Balogh Sándorék napi teljesítménye 1070-es géppel rendszeresen túlhaladja a napi 200 mázsát. így a brigád két hét -alatt már csaknem 20 vagon gabonát csépelt el. Jó munkaszervezéssel, a gépek gyors átállításával most még két ményebb harc folyik a teljesítményeié növeléséért. Ifj. Balogh Sándor verj senyre hívta édesapját, id. Baloglé Sándort. Célja most: minél előbb túlt szárnyalni az „öreget“, aki csapatát val már több mint 24 vagon gabonái csépelt. I Az ifjúsági munkacsapiatok nemei vetélkedése nyomán megyeszerte jő eredmények születnek. Legyesbényéré Szűcs István ifi munkacsapata kezt deményezte elsőnek a napi 200 mázsái mozgalmat, lOTŐ-es,. gépükkel nem egye szer túl is szárnyalták á vállalt meitSft nyiséget. Volt olyan nap, amikor 12(4 százalékos teljesítményt értek el.
