Észak-Magyarország, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-08 / 187. szám

Vasárnap, 1954 augusztus 8. ÉSZSKMXGYXRÖBSZÁG ’ 3 ár télét A putnoki népnevelők a gyors és szem veszteség nélküli cséplésért, a gabonabegyüjtés sikeréért déktalanul eleget tesz gabonabeadá- si kötelezettségének. A vállalt köte­lezettség teljesítésében élenjár a Győzelem termelőszövetkezet tagsá­ga. Pénteken estére befelezték a cséplést és 100 százalékig eleget tett gaboná­ból állam iránti kötelezettségének. Varga elvtárs boldogan újságolta, rogy több mint 500 forint gyorsbe­adási prémiumban részesülnek. De nemcsak a termelőszövetkezet tag­jai, — folytatja, s szavából érezni lehet, hogy őszintén örül az elért szép eredménynek. Az idén — ami még eddig nem fordult elő — aput- noki egyénileg dolgozó parasztok túlnyomó többsége is gyorsbeadási Már az aratás, a gabonabetakarí- íás első lépése is jól indult. Az elő­ző évekhez viszonyítva szinte forra­dalmi lépés volt, hogy a putnoki dolgozó parasztok az eddigi szokás­tól eltérően, 10 nappal hamarabb fogtak hozzá az aratáshoz. — Az ár­pát sárgaérésben, a búzát pedig vi­aszérésben vágták le. S a pufcnokiak azóta is élenjárnak a betakarításban. Alig látni a község ; határában behordatlan keresztet és mái' a csépléssel is közel 80 százalé­kig végeztek. Azok a gazdák pedig, akik elcsépeltek, mindannyian csép-. lögép alól teljesítették állam iránti kötelezettségeiket. Putnok község — amely az előző évekbeli — a betakarítás idején mindig lemaradt, hátul kullogott, most az élenjárók kiizé t erűit Ez a siker nemcsak annak tudható be, hogy megnőtt a putnoki dolgozó' parasztok termelési kedve a kor­mányprogram óta. Döntő szerepük Van ebben a falu kommunistáinak, becsületes, pártonkívüli népnevelői­nek is. „A gyors aratást kövesse gyors és szemveszteségnélküli csép­ié«, az állampolgári kötelezettségek maradéktalan teljesítése!” Ezzel a jelszóval mozgósították a népneve­lők a község dolgozó parasztjait, ök maguk is így cselekszenek. Andrej- i sik Barna, Germuska János, Boros Géza .kommunista népnevelők pél­dáid nemcsak elsőknek fogtak ka­sszát, hanem az első zsák gabonát js ők vitték a begyüjtőhelyre. A cséplés meggyorsításának egyik leghatásosabb eszköze a közös szé­rűn történő cséplés. A kommunis­ták, a népnevelők voltak azok, akik elsőknek szorgalmazták ezt Putno- kon. Elmondották dolgozó paraszt­társaiknak, hogy -i közös szérűn a cséplés nemcsak azért előnyös, mert ott van helyben a segítség, hanem azért is, mert nem kell a cséplőgé­peket egyik helyről a másikra hú- zatgatni. így kevesebb értékes idő vesz kárba. A pártszervezet, a népnevelők jó munkája révén Putnokon a dolgozó parasztok 75 százaléka közös szérűn csépel. A népnevelők egy-két nap­pal előre értesítenek minden gaz­dát, hogy mikor kerül sor 'gabonája cséplésére. így az illető dolgozó pa­raszt előre tud gondoskodni elegen­dő segítségről, s hozzá tud készülni a csépléshez. Három gép csépel a községben. Egyenként átlagosan több mint 90 mázsa a napi teljesítményük. Kora ■ hajnaltól késő estig dolgoznak. Var­ga István párttitkár . minden nap meglátogatja a gépeket Figyeli, nincs-e valahol elakadás, hol, miben kell segítenie. Nem egy­szer ő maga is villát fog, s bekap­csolódik a cséplésbe. Szavakkal tet­tekkel egyaránt jó munkára serkent mindenkit. Szeretik is a dolgozók. Az a beszéd járja róla: Ez ám a párttitkár! Nemcsak beszél, a kezé­vel is érti a dolgát. A putnoki kommunisták és nép­nevelők helytállása nemcsak a járás székhelyén ismeretes. Forgony Lász­ló elvtárs, a putnoki gépállomás traktoristája Székipusztán csépel a termelőszövetkezetben. Egy hete kezdte el a cséplést, máris közel 10 vagon gabonát csépelt el. Napi át­lagos teljesítménye jóval felül van a 100 mázsán. Szerdán napi cSép- lési eredménye 130 mázsa volt. Forgony elvtárs szabad idejében, a munka szüneteiben sorra elbe­szélget a cséplőmunkacsapat tagjai­val. A munkacsapat Bogácsról szer­ződött a cséplőgéphez, s minden tag­ja derekasan dolgozik. — Közös az érdekünk — mondta Forgony elvtárs egyik alkalommal Győri Miklósnak, a munkacsapat vezetőjének. — Azzal, ha gyorsan és a legkisebb szemveszteséggel csépe­lünk, jóljár a munkacsapat minden tagja, a termelőszövetkezet, a gép­állomás — mindannyian. Este megbeszélést tartottak a mun­kacsapat tagjai. Elhatározták, vala­mennyien vállalták, hogy az alkot­mány ünnepének tiszteletére augusz­tus 15-ig elcsépelik a termelőszövet­kezet 8000 keresztjét. Utána a kele­mén termelőszövetkezethez mennek, s Ott is 4—5 nap alatt végeznek a csépléssel, hogy a szövetkezet au­gusztus 20-ig teljesíteni tudja ál­lam iránti kötelezettségét. Az alkotmány ünnepére méltókép­pen készülnek a putnoki dolgozó parasztok is. ök is vállalták, hogy a községben augusztus 15-ig 100 szá­zalékig -befejezik a cséplést és ad­dig minden dolgozó paraszt mara­prémiumban részesült. Ezzel végle­gesen megdőlt az a régi káros ha­gyomány, hogy Putnok nem lehet az elsők között a kenyércsatában, mert északi, hegyes-dombos vidé­ken fekszik. Az elért eredmények, a megelége­dett, boldog arcok magukért beszél­nek. Nem fizettek rá a putnoki dol­gozó parasztok, hogy a kommunis­tákra, a népnevelők szavára hall­gattak. A jól végzett munka érzése mellé párosul munkásosztályunk, egész dolgozó népünk szeretet®, megbecsülése. Fogadják meg a jö­vőben 's a Párt szavát,, a népneve­lők hasznos tanácsait, amelyek mindannyiunk jólétét, népünk bol­dog felemelkedését szolgálják. HIZSNYIK MIHÁLY Egy nap alatt terven felöl 38 tonna ?célt csapolt g fllösgvör? elekfróacélmíi A Lenin Kohászati Művek clektroacélművében a hónap első nap­jaiban sok nehézséggel küzdöttek az olvasztárok. A javításra váró ke­mencék — nemcsak bosszúságot okoztak, hanem gátolták a terv telje­sítését is. Nap-nap után nőtt az adósság. A hét derekán az elektroacélmű vezetői és dolgozói rövid megbe­szélést tartottak. Elhatározák, hogy kiküszöbölik a csorbát és a hét vé­gén már terven felül gyártott acélt adnak a népgazdaságnak. Még aznak elvégezték a kemencéken a javításokat, biztosították a tervszerű termelés feltételeit. Csütörtökön reggel versenyre szólították egymást a brigádok és péntekre virradóra az elektroacélmű terven felül 10 tonna jóminősé­gű acélt csapolt. Pénteken újult erővel indult a harc a több és jobb acélért. A 16-os kemencénél Demeter Illés ol vasztárbrígádja napi tervét 145 szá­zalékra teljesítette, a 13-as kemencénél pedig Nagy József brigádja több mint 20 tonna acélt gyártott» Szombat reggelre megszületett a győ­zelem: az elektroacélmű egy nap alatt terven felül 30 tonna jóminősé­gű acélt csapolt. „Mi, dolgozó parasztok is megteszünk mindent a közös célért“ Pártonkívüli népnevelő vagyok, sokat beszélgetek gazdatársaimmal a napi feladatokról, a nemzetközi helyzetről. Rájöttem azonban arra, hogy ne­künk, népnevelőknek, termelő mun­kánkkal is példát kell mutatni. Ezért a legjobb időben kezdtem az aratáshoz. Amikor esett az eső és nem lehetett rögtön aratni, hozzá­fogtam a tarlóhántáshoz. Igyekez­tem a munkával, s mondhatom, szemveszteség nélkül arattam le. Alighogy befejeztem az aratást, egy hét múlva már a csépléssel is végeztem. Természetesen közös szérűn csépeltem, s gép alól telje­sítettem gabonabeadást kötelezett­ségemet, Legjobb gazdatársaim, mint Kristóf János, Ok András és Varga Gábor — akik egyébként is mindig becsülettel teljesítik állam iránti kötelességüket — követték a példát. Községünk dolgozói lelkesen ké­szülnek alkotmányunk évforduló­jának méltó megünneplésére. So­kan felajánlották, hogy határidő előtt elvégzik a cséplést, a betakar rítást. Sok szó esik arról, hogy mit jelent számunkra az alkotmány,! mivel tartozunk a munkásosztály­nak. Érthető ez, hiszen én magam is, de többi gazdatársam is csak úgy tudnak többet termelni, ha több a gépünk, több a műtrágyánk. Ezen a téren nincs is hiba. A gyá­rak, üzemek — különösen az utób­bi időben — bőven küldenek gé­pet a falura. Úgy érzem, nekünk viszonozni kell ezt a nagy segítsé­get. A magam részéről elhatároz­tam, hogy a soron lévő mezőgaz-, dasági munkákat idejében elvég­zem, s mint népnevelő, felhívom erre gazdatársaim figyelmét is. Úgy akarok találkozni augusztus 20-án az ipari dolgozókkal, hogy büszkén elmondhassam: — Mi is megteszünk mindent a közös cél­ért, nem maradunk adósok. KÉRI JÁNOS népnevelő, 4 holdas dolgozó paraszt, Abaujszántó, Ismét befelezte három termelőszövetkezet a cséplést A sajószögedi Dózsa és a sajóörösi Alkotmány termelőszövetkezet au­gusztus 6-án befejezte a cséplést. Mind a két termelőszövetkezet a cséplőgép alól teljesítette állam iránti kötelezettségét. Az alsóberecki Rózsa Ferenc ter­melőszövetkezet tagjai is táviratban jelentették, hogy befejezték a csép­lést. Ünnepi vásárra késsülnek földmüvesszövetkezeteink Megyénk földműves- szövetkezeteinek dol­gozói szorgalmasan ké­szülnek az augusztus 20 és 21-i ünnepi vá­sárra. A nagvkereske- delmi vállalatok 18-ig leszállítják a szükséges árukat a szövetkezetek­nek. A nagyszabású Vidám vásá.rra az abaujszántói és a sá­rospataki földműves- szövetkezet külön vas- ős műszaki pavi Ilont létesít. A miskolci földművesszövetkezet 20 méteres pavilonban mezőgazdasági kisgé pékét árusít maid. A sárospataki, a gönci, a mezőkövesdi föidmű- vosszö vetkezet konfek­cionált árukat hoz a vásárra. A mezőkövesdi és az edelényi föld- műveeszö vetkezet pa- villonaiban textil- és méteráruk lesznek. A szövetkezetek a kultúr- cikkeknek, játékaink­nak, édességeknek, üveg- és porcellánáruk- nak külön pavillónt építenek. A legnagyobb pavi­lonokat a sárospataki, gönci, abaujszántói és a mezőkövesdi földmű­vesszövetkezet állítja fel. A tiszatarjáni, ke nézlői, mezőesáti és a tokaji földmtívesszö- vetkezfct halászcsárdá­kat létesít, ahol frissen «ültek, halászlé, hal- paprikás és rántottha­lakat árusítanak majd. Több szövetkezet létesít majd éttermet, sörker­tet, cukrászdát és laci­konyhát. A készülődés eddigi jeleiből megálla­pítható, hogy földmű- vessző vétkezőié ink még egyetlen egyszer sem vettek rés2t a vásáro kon ennyi áruval. 26 kiskereskedelmi és 29 vendéglátóipari egység mintegy 1 15 millió fo rint értékű árut hoz majd a vásárra. TAKÄCS TIBOR MÉSZÖV. Ünnepi nagygyűlést tartottak a miskolci vasutasok Szombaton délután többszáz miskolci vasutas gyűlt össze a nép­kerti szabadtéri színpadon, ahol a IV. vasutasnap alkalmából ünnepi nagygyűlést tartottak. A gyűlésen résztvettek a megyei és városi párt- bizottság, a tanács és tömegszervezetek vezetői is. Az ünnepi beszédet Turnai Lajos, a miskolci MÁV igazgatója tartotta, majd 27 dolgozónak osztották ki az „érdemes vasutas” kitüntetést. Számos vasutast soron* kívüli előléptetésben részesítettek. Itt nyújtották át a miskolci Jármű­javító Vállalat ifjúmunkásának, Bujdos Ferencnek a DISZ Központi Vezetősége dicsérő oklevelét. Este a szabadtéri színpadon a vasutas kultúrgárdák közreműkö­désével nagyobbszabású műsoros estet rendeztek. Az árvízkárosultak részére folyó gyűjtés eddigi eredménye Az árvízkárosultak megsegítésére A pénzgyüjtés eredménye augusz- folyó pénzgyüjtés eredménye au- tus 7_én délig 24.953.000 forint, gusztus 6-án estig Borsod-Abauj­Zemplén megyében 1.683.226 forint. (Mii) Segítsük az árvízkárosultakat! A Magyar Vöröskereszt miskolci városi szervezete azzal a felhívással fordul a város közönségéhez, hogy aki az árvízkárosultak részére hasz­nálható állapotban lévő ruházati, háztartási, vagy gazdasági felszere­lést kíván juttatni, azokat a Magyar Vöröskereszt miskolci városi szerve­zeténél (Városháza. III. udvar) dél­után 2 és 4 óra között, vagy a kerü­leti tanácsok szoc. politikai csoport­jánál a hivatalos órák alatt adjak át. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiwiiiiiiiiiiiu)iiiiiiiiimiinMiiii;iiiiiiiiiiiiiiiiii[ii»iii)iiiiiiii)iiii)iiiii[iiiiiiiiimiiiiniimiiiimiiiwiniiiii)iiiiiiiiiiiiiiiiiimi)mii)iHmiiiiimiiimiiiimiiimiiiMiiniiiii(initiiiiHiiiiiinininiiimi)iiiiiii 1934 Csendes az udvar, a levegő sem mozdul, valósággal perzsel a nap. Déltájban hirtelen kitárul a kiskapu, fáradtan belép a fiatal gazda. A kerí­tés árnyékában meghúzódó csibék félénken reb­bennek fel az ajtó csapódására. Szenczi István gazda csapzott haján megigazítja szalmakalap­ját, megtörli verejtékes homlokát, s aztán szólal csak meg: — Holnap vághatjuk a gabonát. Nem sok ki­látás van a jó termésre, csak szalmája van a búzának. Az aszály megint learatta előttünk a szemet. — Nagyot sóhajt utána, s elgondolkodik: — Hej, a nemjóját. De nehéz is ez a paraszti élet. Még az idő is ellene van, a falusi em­bernek. Nyakunkon az adófizetés, ez a bólét tás búza pedig az adóban is kevés lesz. Ho' ves~- szük a télírevalót? Mit vetünk jövőre? A ke­nyér is, a vetőmag is az adóba megy, hiába túrja az ember a földet. Ha a rókonok és a jó ismerősök nem segítenek ki, kenyérből sem lesz elég. Ruhára, cipőre nem is gondolhatunk. Kitopog a házból a hároméves kis szőkeha­jú Erzsiké. Apja mellé kuporodik, aki gondokba merülve azon tépelődik, vájjon mit hoz a hol­nap, hogy lesz jövőre? Fnc'líP a harmadik gyerek, Pedig egyet is ne­IIZSÍHb héz ruhával, cipővel ellátni. A felnőtt csak eltengődik valahogy, beéri akármi­lyen sovány étellel, s ha olykor kenyér sem ke­rül a tarisznyába, úgy is megvan. Egy kis gyü­mölcs csak akad. De a gyerek, az más. Ha még kérni nem is tud, nézéssel, sírással megköveteli a magáét. Meg kell tehát adni a családnak, am: szükséges. így tesz bizony Szenczi István is. Maga le­mond mindenről, mezítlábasán, szalmakalapfoan is dolgos embernek ismeri mindenki. A nadrág­szíjon húz egyet, csak dolgozik éjt-napot eggyé* téve, de — az árgyélusát, mégis keveset dolgo­zik. Maholnap dobra üthetik a házát, az édes­apjától örökölt házat. — Nem kukoricáénak ám a jegyzőurak, ha nem fizetem az adót, elviszik a fejem alól a párnát, dobra ütik a házam. Ezt már mégsem engedhetem, de nem ám. Inkább szűkebben legyen a kamrában, azt nem látja senki sem, de a Szenczi család hírnevét, az apánk hagyaté­kát megmentem az életem árán is. Diósgyőri öntök kimagasló teljesítményei A Lenin Kohászati Müvek acél-, öntödéjének dolgozói augusztus 5-én 103.7 százalékra teljesítették napi elő- irányzatukat. Különösen jó munkát végzett Albert Ferenc öntű- és for- mázó-brigndja. A munkaidő 480 per­cének jó kihasználásával és a munka gondos megszervezésével nagyszerű eredményt értek el. A brigád napi terv teljesítése 31S százalék volt. I gyancsak büszke lehet sikereire a Lánczos ifi brigád is, amely figyel­mes. pontos munkával napi tervét 214 százalékra teljesítette. ................................................. tó g y középparaszt életek ől Learattak, behordták a keveset Ígérő ga­bonát, a jó szomszédok segítségével elcsépeltek, — a termésből az adón kívül nem jutott sem­mire. Nem okozott gondot a Szenczi családnak, hogy fölösleges búzájukat hová tegyék, mit vá­sároljanak az árából, mindent elvitt a boletta. Elvitte az aszály és a családnak megmaradt a gond. a bizonytalan holnap. így ment ez akkor évről-évre. iqy.pl írunk. Két nagy asztag terpeszkedik " ’ Szenczi István 18 holdas mérai közép­paraszt szérűjén. Mellette kisebb csomókban a rozs és a többi kalászos a cséplőgépet várja. Mindenütt rend és tisztaság. A ház előtt pi­ros leánderek virítanak, a nagy udvaron vidá­man kapargálnak a hizlalt tyúkok. A gazdasz- szony úgy határozott, hogy 9—10 darabot levág cséplésre, fgy szokás ez falun; tyúkhúsleves, fehér kalács járja a cséplőmunkásoknak. Ügyes asszony Szencziné, nincs szűkiben semminek. Három tehenüket háromszor feji naponta. Van tej, vaj, túró bőven a háznál. Példásan teljesíti beadását is. Rendezte már egész évi tojás és ba­romfibeadását is. Három-négyszáz liter tejet adnak be az előíráson felül, szabadáron. min­den hónapban, A déli órákban Szenczi István hazajön a szomszéd szérűjéről; most oda hordanak. — Dudás szomszédnak adom vissza a segítsé­get — mondja, s közben letelepedik a nagy eper­fa alatt a kecskelábú asztal mellé. Kevésszavú, csendes embernek ismeri mindenki. Szerényen mosolyog deresedő bajusza alól, .amikor munká­járól beszél. Jobban szereti, ha mások mondják meg róla, milyen ember. De hiszen mondják is, az egész faluban tisztelik, becsülik és s 2ívesen követik példáját. Az elsők között fejezte be az aratást. Család­jával együtt kora hajnaltól késő estig vágta a gabonát, rakta keresztekbe, s most már csak a cséplés van hátra. Három holdon szerződött nö­vényféleséget termelt. az elmúlt években is nagyszerű eredményeket ért el a cukorrépa, do­hány és a napraforgó termeléssel. Kétszáz má­zsán felül volt a cukorrépa, tíz mázsán felül a napraforgó holdanként! átlaga. De nemcsak nö­venytermesztésre szerződik Szenczi István, hanem amint mondja, apa­állatok nevelésével is szívesen fog- lalkozik. Minden évben szerződött bor jut nevel, kilenc darab állat van a tiszta, tágas istállóban, nem kell törnie a fejét, hogy miből teljesítse államunk iránti kötelezettségét. Egész évi hízottsertés és vágómarha beadását már teljesítette. Gabonabeadásának cséplőgéo alól akar eleget tenni. Kötelességtudó, élenjáró dolgozó paraszt Szenczi István. Az állam iránti ragaszkodását növeli, hogy látja, kormányzatunk, milyen gondoskodással segíti a dolgozó paraszt­ságot. — Megfizethetetlen segítség az is, — mond- •ja —, hogy megfelelő mennyiségű műtrágya áll rendelkezésünkre. Vetőmagban sincs hiány, mert államunk mindenről gondoskodik. Az adó­fizetéssel sem úgy állunk ma, mint valamikor. Már befizettem az adóm egy részét, rövidesen rendezem a hátralékot is, amint terményeimet a szabadpiacon értékesíthetem. Jól gazdálkodik a Szenczi család. Az elmúlt évek során 10 mázsán felül volt a gabonater­més átlaga. Ebben az évben még nem csépel­tek, de a súlyos kalászok most is szépen ígér­nek. Már a jövőévi termésre is gondolt Szen­czi István. A kalászosok után azonnal felhán- totta a tarlót és háro-m holdon másodnövényt termel. Több mint 30-szekér istállótrágyát hor­dott a földekre és szarvasba rakta. Szenczi István Szorgalmát nagyrabecsüii mindenki. Nem fáradt hiába, munkájának gaz­dag gyümölcse jólétet biztosit családjának A szobában ott díszelegnek a falon a 63 éves gaz­dát dicsérő oklevelek, amelyekkel népi demo­kratikus kormányunk tüntette ki. Feleségével, két eladó lányával és házasulandó fiával azt tervezi, hogy a gabonabeadás teljesítése után, a szabadpiacon értékesített búza árán dohányszá- rító pajtát építenek, s a lányok kelengyéjét sza­porítják. Bár az idő eljárt Szenczi István feje fölött, nem kell már deresedö fejét azon törni, honnan kerül télire kenyér az asztalra, miből vesz ru­hát, cipőt gyermekeinek. Dúsan megtelik kam­rája. nem kell többé kölcsönkért vetőmagból vetni a jövőrevalót. RÓZSA JÓZSEFNÉ

Next

/
Thumbnails
Contents