Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-24 / 174. szám
fl Szovjetunió Minisztertanácsa mellett müködS Központi Statisztikai Hivatal jelentése a Szovjetunió állami népgazdasági tervének 1954. eisi felében történt teljesítéséről ; , , Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelenti: Az 1954-es év első felében a következő adatok jellemzik az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődését, a beruházások növekedését, a bel- és külkereskedelem bővülését, a munkások és alkalmazottak számának emelkedését és a kulturális jellegű építést. Az ipari termelési terv teljesítése Az ipar első félévi össztermelési tervét egészében 102 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok ipari össztermelési tervüket a következőképpen teljesítették: A tervteljesítés százaléka az 1954- es év első felében: A Szovjetunió vaskohászati minisztériuma 100.5 százalék, a Szovjetunió színesfémkohászati minisztériuma 102 százalék, a Szovjetunió szénipari minisztériuma 101 ^ százalék, a Szovjetunió ásványolajipari minisztériuma 101 százalék, a Szovjetunió vegyipari minisztériuma 103 százalék, a Szovjetunió villamoserőműveinek minisztériuma 104 százalék, a Szovjetunió elektrotechnikai ipari minisztériuma 104 százalék, a Szovjetunió rádiótechnikai ipari minisztériuma 105 százalék, a Szovjetunió nehézgépgyártási minisztériuma 103 százalék, a Szovjetunió szerszámgépgyártási és szerszámgyártási minisztériuma 103 százalék, a Szovjetunió szállítógépgyártási minisztériuma 100.7 százalék. A Szovjetunió gépkocsi-, traktor és mezőgazdasági gépipari minisztériuma 105 százalék, a Szovjetunió gépgyártási és műszergyártási minisztériuma 104 százalék, a Szovjetunió épitőgépgyártási és utépítőgép- gyártási minisztériuma 102 százalék, a Szovjetunió építőanyagipari minisztériuma 104 százalék, a Szovjetunió fakitermelési minisztériuma 96 százalék, a Szovjetunió fa- és papíripari minisztériuma 101 százalék, a Szovjetunió közszükségleti iparcikkéinek minisztériuma 104 százalék, a Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma 103 százalék, a Szovjetunió halipari minisztériuma 96 százalék, a Szovjetunió hús- és tejtermékipari minisztériuma 90 százalék, a Szovjetunió közlekedésügyi minisztériumájesítette. A folyami és tengeri teherszállítás 1954. első felében a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 4 százalékkal növekedett. A Szovjetunió gépkocsiszállítási és autóügyi minisztériuma 1954. első félévében teherforgalmi tervét 103 százalékra, teherszállítási tervét pedig 101 százalékra teljesítette. Az autóbusszal történő személyszállítási tervét 108 százalékra teljesítette. A beruházások növekedése Az állami beruházások összege 1954. első félévében 14 százalékkal haladta meg az 1953. hasonló időszakában eszközölt beruházások ösz- szegét. 1953. első félévében a beruházások összege négy százalékkal volt magasabb, mint 1952. első félévében. A bel. és külkereskedelem fejlődése 1954. első félévében folytatódott a szovjet kereskedelem további fejlődése. Az új sikerek alapján, amely sikereket az ipari és mezőgazda- sági termelés fejlődésében a munkatermelékenység emelése és a termékek önköltségének csökkentése terén értek el, a kormány 1954. áprilisában végrehajtotta a hetedik árleszállítást a jegyrendszer megszüntetése óta: leszállította az iparcikkek és az élelmiszerek kiskereskedelmi árát. Az új árleszállítás hozzájárult a szovjet rubel további megszilárdulásához, s országunk lakossága életszínvonalának emeléséhez. 1954. első féléve folyamán az állami és a szövetkezeti kereskedelem 21 százalékkal több árut adott el a lakosságnak, mint 1953. első félévében (összehasonlító árakban). A külkereskedelem terén 1954. első félévében tovább bővültek a gazdasági kapcsolatok a külföldi országokkal, a külkereskedelmi forgalom pedig 30 százalékkal emelkedett az elmúlt év első félévéhez képest. A munkások és alkalmazottak számának növekedése és a munkatermelékenység emelkedése A munkások és alkalmazottak száma a népgazdaságban 1954 első félévében 1953 első félévéhez képest jelentősen növekedett. Az iparban, az építőiparban és a szállításban a munkások és alkalmazottak száma ezen időszak alatt 1 millió 200 ezerrel emelkedett, a tanintézetekben, a tudományos kutató és gyógvintéz- ményekben több mint 300 ezerrel, a kereskedelemben, a lakás és kommunális gazdálkodásban 200 ezerrel. A mezőgazdaságban azzal kapcsolatban, hogy a traktorosbrigádok munkásait a gép- és traktorállomá- sok állandó és idénymunkásai közé sorolták és növekedett a munkások és szakemberek száma a szűz és parlagon hagyott földek művelési területének körzeteiben, a gép- és traktnrállomásokon, a szovhozokban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1953 első félévéhez képest 2 millió 300 ezerrel növekedett. Kulturális építés és egészségvédelem Azoknak a száma, akik hétosztályos és középiskolát végeztek, ideértve a munkás és falusi if júság iskoláit is, az idén 14 százalékkal nagyobb volt, mint az elmúlt évben. Azoknak a száma, • akik tízosztályos iskolát végeztek és érettségi bizonyítványt kaptak, az elmúlt, év- Hez képest a városokban 69 százalékkal, a falvakban pedig 82 százalékkal emelkedett. A főiskolákon és a technikumokban az idén, ideértve a levelező oktatásban résztvevőket is, több mint ötszázötvenezer fiatal szakember végez. 1954 első félévében továbbra is bővült a kórházak, szülőotthonok, szanatóriumok és üdülők hálózata. Javult ezen intézmények ellátottsága gyógyító és diagnózis-meg- állapífó készülékekkel. A gyógyszer, az orvosi berendezés és műszergyártás 1954 első félévében 23 százalékkal emelkedett az elmúlt év első félévéhez képest. Az 1954 eső félévi terv teljesítésének eredményei a Szovjetunió egész népgazdaságának további fejlődéséről és a Szovjetunió fejlesztésére vonatkozó ötéves terv (1951— 1955) teljesítésének sikeres menetéről tanúskodnak. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal Öntözési bemutató Edeléuyben Az edelényi Alkotmány tsz kertészetében Simon János brigádvezető ismerteti a barázdás öntözés mnnkafoiyamatát. Nagy érdeklődéssel figyelik a megye mindé* róotébfil jött látogatók az öntözés új technikáját. Sokan elhatározták közöttük, hogy odahaza, saját termelőszövetkezetükben is felhasználják a magas, ’ termést biztosító kitűnő szovjet módszert. ( (ERDODI JANOS FELVÉTELEI.) I nak ipari vállalatai 104 százalék, a Szovjetunió kulturális ügyei minisztériumának ipari vállalatai 106 százalék, a Szovjetunió egészségügyi minisztériumának ipari vállalatai 105 százalék, a szövetséges köztársaságok helyi és fűtőanyagipari minisztériumai, valamint helyiipari minisztériumai 105 százalék, ipari szövetkezetek 105 százalék. Mezőgazdaság A kolhozok, a gép- és traktorállomások és a szovhozok sikeresen elvégezték a tavaszi vetést. A tavasziak vetési tervét túlteljesítették. 1954-ben a kolhozokban és szovhozokban kilenc és fél millió hektárral nagyobb területet vetettek be tavaszi növényfajtákkal, mint tavaly. Kazahsztán, Szibéria, az Ural, a Volgán túl és Észak-Kau,kázus kolhozaiban és szovhozaiban a gabonafélék vetésterületének növelése céljából 1954—1955-ben tizenhárom millió hektár szűz és parlagon hagyott földet kell művelés alá venni. 1954. július 10-ig ezeken a területeken az idei és a jövőévi vetés alá már körülbelül tíz millió hektárt szántottak fel. Az állami terv értelmében 1954. tavaszán a kolhozoknak és a szovhozoknak a szűz- és parlagon hagyott földeken 2.3 millió hektárt kellett bevetniök gabonane- müekkel, de ténylegesen 3.6 millió hektárt vetettek be. A kolhozokban és a szovhozokban az idén őszi mélyszántás után 13 millió hektárral nagyobb területen vetettek tavaszi növényfajtákat, mint 1953-ban. Ä mézőgázdaság 1954. első félévében 92 ezer traktort kapott (15 lóerős traktorokra átszámítva). 1954. július elsején az 1953. július elsejéhez viszonyítva a produktiv jószágállomány az országban a gazdaságok összes kategóriáiban előzetes adatok szerint a következőképpen növekedett: tehén 8, sertés 13, juh 4 százalékkal. A vasúti, vizi és gépkocsin történő szállítás növekedése Az átlagos napi vasúti szállítási tervet 1954. első félévében vagonokban számítva 101 százalékra teljesítették, de annak következtében, hogy a vasutak és a teherszállítmányok továbbítói nem használták ki kellőképpen a vagonok teherbefogadó képességét, a teherszállítási tervet tonnákban kifejezve csak 99.7 százalékra teljesítették. 1954. első félévében a tengeri és folyami flottaügyi minisztérium a teherszállítás tervét 91 százalékra, telP á r t é 1 e t Népnevelők az Alkotmány Ünnepének tiszteletére folyó nemes küzdelem élén A DIMAVAO Gépgyárban lelkes munka folyik a több, jobb, olcsóbb termelésért. A gyár munkásainak szíve ezekben a napokban együtt dobban azokéval, akiket hajléktalanná tett a Duna, akiknek munkája gyümölcsét elsodorta a kegyetlen áradat. — Az ő bajuk a mi bajunk Is, az ő veszteségük nekünk is nehézséget okoz — hangoztatták röpgyűlésü- kön az északi szerelde munkásai. Már ez alkalommal megfogadták, hogy fizetésük egy részét az árvízpusztította terület lakóinak adományozzák, s hogy az eddiginél is jobb munkát fognak végezni. A többi üzemrész röpgyűlésén is egymásután hangzottak el a felajánlások. A híd- és vasszerkezeti gyáregységben Hubai Dániel brigádja vállalta, hogy az árvízkárosultak megsegítésére terven felül egy 24 kalapácsos darálót készít. A reszelővágó üzemben, ahol 25 sztahánovista dolgozik, Toboz Imre okleveles sztahánovista reszelővágó 166 simítóreszelőt az előírt 12 óra 17 perc helyett alig több mint hétórás munkával készített el. A rúgóüzemben Knizner Pál részlege felajánlotta: hulladékanyagból 5 ezer forint értékű rugót gyárt. A brigád tagjai szerdára virradóra már teljesítették vállalásufffen jól, figyelemreméltó eredménnyel dolgoznak a népnevelők is. A személyes példamutatás, a terv és a vállalások teljesítésére való mozgósítás mellett a gyakorlati életből vett példákkal magyarázzák meg dolgozó társaiknak az alkotmány jelentőségét, összehasonlítást tesznek az átkozott múlt és boldog jelenünk között. Őröm né ami a fiatal kovácsokat, ahogy dolgoznak, — szólt társaihoz Oláh József elvtárs, a műszaki ellenőrzési csoport egyik kiváló népnevelője. — Tele vannak lelkesedéssel, ambi- cióval. Őnekik már könnyű, nem úgy mint nekünk volt a múlt rendszerben. Helyeslőén bólintanak a többiek: Füredi Béla, Sándor János, Pál Miklós és Jelenkó József. — Nekik bizony nem kell talics- kázni — jegyezte meg tréfásan Sándor János. — De nem ám. Annál többet ta- licskáztunk mi — mondotta Oláh elvtárs. — Alig tanultuk meg a szakmát, talicskázni küldtek bennünket. S még örülni kellett, hiszen menynyit voltunk munka nélkül. Ha dolgoztunk, állandó rettegésben éltünk, mikor bocsátanak el az üzemből. Úgy emlékszem rá, mintha tegnap lett volna. Megsérült a kezem, s a kórházba kellett mennem bekötni, mert a gyár részvényeseinek „nem tellett” arra, hogy orvosi rendelőt építsenek az üzembe. Nem néztem se jobbra, se balra, siettem, mert nagyon folyt a vér a kezemből. Éppen kiértem a kapun, amikor valaki utánamszólt: — Talán én mennék ki előre, nem gondolod? — szólt gúnyosan a gyár egyik vezetője. — Szemtelen, mocskos fráter — ordította —nem tanultál illemet? Kapus, írja fel a nevét és jelentse holnap. Majd lesz rá gondom! No Jóska *-» gondoltam magamban —, most kitessékelnek a gyárból. Valószínűleg azonban másnapra megfeledkezett a dologról, mert semmi nem történt. — Ma már ezek csak szomorú emlékek — folytatta Oláh elvtárs. — Nem kell az üzemből a kórházba járni egyszerű kötésekkel, van már orvosi rendelőnk itt helyben. De nem kell rettegni sem, hogy kitesznek a gyárból, hiszen miénk a gyár, magunknak termelünk, meg az alkotmány is biztosítja a munkához való jogot. Nagy dolog ez. Én a magam részéről jó munkával készülök az Alkotmány Ünnepére. *— Mi sem mondhatunk mást, Oláh elvtárs —■ szólalt meg Pál Miklós. Mi Is sokat köszönhetünk a pártnak, az államnak. Valamennyien elhatározták', hogy az Alkotmány Ünnepének tiszteletére a megmunkálási selejtet teljesen ^megszüntetik, Állják is szavukat, ezidáig még egyetlen egy százalék selejtjük sem volt. Hévtare eredj Jóska, az való. a te vén csontjaidnak — javasolta Pásztor Barna rúgóüzemi népnevelő munkatársának, Sóregi Józsefnek. — Vén az országút — válaszolta neki Sőregi József. — Még csak ezután akarok élni. Pótolni akarom azt, amit a múltban nem tehettem meg. Üdülni? A múltban nem mehettünk, akármennyit dolgoztunk. Többször még az igéit fizetett szabadságot sem adták meg. Ma már más a helyzet. Vau is kedvem dolgozni, mert munkámért megkapom a rendes bért, s egyéb jutalom mellett a fizetett szabadságot is. Üdülni mehetek. — Ilyen megbecsülés kell a munkásoknak — helyeselte Pásztor elvtárs. — A múlt rendszerbén nem becsültek meg bennünket. Az akkori rendszer nem tudta biztosítani \ azt, amit ma államunk nyújt nekünk. Természetesen, hiszen ilyen megbecsülést csak a munkáshataiom tud biztosítani. A »üllveaatéhea kovácsműhelyben elbeszélgettünk Bánfalvi Béla elvtárssal. Ö . is a példamutató népnevelők közé tartozik. — Mióta végez népnevelő munkát? — érdeklődtünk. — 45 óta vagyok népnevelő — hangzott a büszke válasz. Alaposan megmagyarázok minden kérdést munkatársaimnak. Elsősorban azt, hogy ha többet termelünk, több a fizetés és jobban élünk. Beszélgetésünk visszakanyarodik arra a témára, milyen volt az élet a múltban? — Szomorú arra még vissza is gondolni — mondotta. — Emlékszem rá, hogy egy hónapban csak 3—4 napot dolgozhattam az üzemben, <s ha szólni mertem, rögtön kifelé állt a rúd a gyárból. Nem beszélhettünk nyíltan bajainkról, problémáinkról, papíron „biztosított” jogainkról, mert azért is kijárt a „keperész". Így -történt ez Dudás Sándor szak-. társunkkal ’ is, aki meg merte morri dani az igazat, azt, ami fájt nekünk, Börtöhbe zárták. Ilyen, csupa rette-s géssel teli, keserves életem volt a! múltban. I Erről beszél Bánfalvi elvtárs A kovácsoknak, elmondja nekik a régi rehdszer bűneit és beszél mos-i tani, megváltozott, egyre szépülő je4 lenünkről is. í A népnevelők jó munkáját nak meg iá lett az eredménye. Sorban az üze-i mekben . a munkások majdnem! mindegyike tett szép felajánlást augusztus 20-ra, Alkotmányunk ünnepére. A süllyesztékes kovács-i üzemben például Bernáth Andráá elvtárs brigádja azt vállalta, hogy a mezőgazdaság részére készülő eke-i fej hajlítását 280 darabról 300 da4 rabra növeli műszakonként. Július 21-én 360 darabot készített el. Ugyanebben az üzemben Tóth Béla elvtárs brigádja arra tett fogadat mat, hogy a bütykös-tengelykésből 360 darab helyett 380 darabot szab ki. Brigádja július 21-én 440 dara-* bot készített el. a rúgóüzembari Tóth József elvtárs megígérte, hogy 128 százalékos átlagteljesítményéti 134 százalékra fokozza az Alkotó mány Ünnepéig. Állja is a szavát. Szerdán 195 százalékra teljesítetté tervét. Az egyedi gépeket gyártól részlegnél Berács Mária fiatal ma4 rós elhatározta, hogy 160 százalék-i ról 180 százalékra növeli teljesít4 menyét. Legutóbb 230 százalékoti ért el. ' De sorolhatnánk végnélkül a lel4 kés felajánlásokat, a szebbnél szebb eredményeket, amelyekben a dolge4 zók hálájukat, köszönetüket fejezik ki népköztársaságunk alkotmányá4 ért. A DIMÁVAG Gépgyár kommu4 nistái, műszaki és fizikai dolgozói’ • már nem egyszer tanúbizonyságát adták, hogy teljesíteni tudják azt, amit az ország, a nép vár tőlük. Ezt bizonyítja az is, hogy eddig márhét4 ízben nyerték el az élüzem címet, A kongresszusi versenyben is dere4 kásán megállták helyüket s jutal4 múl megkapták a KV kongresz4 szusi versenyzászlaját Valamennyien joggal büszkék erre. Most a legn fontosabb, hogy a III. pártkongresz4 szus útmutatásai alapján harcolja4 nak újabb és újabb sikerek eléréséért, az Alkotmány Ünnepének mél4 tó megünnepléséért. «*, ' TÖRÖK ALFRÉD
