Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-03 / 156. szám
r ÉSZAKMAGYA Gazdagon fog aratni a kenézltti milliomos tsz A nép vagyonának védelmében V.----------------------------------------------------------------✓ AZ MDP BORSOD-A BAU 3 -ZEMPLÉN MEGYEI PÁRT BÍZOTT S AGAN AK LAPDA X. évfolyam 15(5. szám Ára Stt fillér Miskolc, 1954 iulius 3, szombat A mezőgazdasági szakemberek A *ig féléve hangzott el pár- tunk és kormányunk hívó szava: agronömusok, mezőgazdasági szakemberek .jelentkezzetek falura! A felhívás nem volt eredménytelen. Megyénkben ma már a járási tanácsok, gépállomások, állami gazdaságok agronómusai mellett száznegyven kihelyezett agronómus segít, tanácsot ad a mezőgazdasági munka számtalan problémájának megoldásához. Nagy szó ez és hatalmas erő. A száznegyven ember megyénkben az írt .jelentkezelt falura, hogy segítsen a kormány- program megvalósításában, hogy rövid idő alatt növelni tudjuk a mezőgazdaság terméshozamát. Szakemberek' jó munkájának eredménye az is, hogy tavasszal a vetést országosan elsők között fejeztük be. A Korai vetéssel megalapoztuk az idei bő termést. A multévihez viszonyítva sokkal nagyobb területen vetettük négyzetesen a kukoricát. Többezer dolgozó paraszt csatlakozott „a holdankinti kétszáz mázsa cukorrépáért“ mozgalomhoz. A dolgozó parasztok felismerték, hogy a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával nemcsak ennyi, de még több termés is elérhető cukorrépából. Ebben nőm kis részük van az agronó- musoknak, akik szakmai tanácsokkal segítik a dolgozó parasztokat. Megtanítják őket arra. hogyan lehet többet és olcsóbban termelni. Az ú.i kormányprogram eredményeképpen megnőtt a mezőgazdasági dolgozók termelési kedve, hiszen — hatalmas lehetőségek nyíltak a fejlett módszerek bevezetésére. Az agronömusok a Szakmai ismeretek birtokában, a dolgozó parasztok a több évtizedes termelési tapasztalatok hasznosításával nagy mértékben hozzá tudnak járulni a mezőgazdaság terméshozama emeléséhez, a nagyszerű kezdeményezések továbbfejlesztéséhez. A z agronömusok mégtiszte- lő feladata nevelni a dolgozó parasztokat, a termelőszövetkezeti tagokat, a gépállomások, állami gazdaságok dolgozóit. Mutassanak rá az agronömusok arra, hogy a parasztságnak nyújtott jelentős kedvezmények milyen mértékben lendítik előre a dolgozó parasztok helyzetét, a termelőszövetkezetek megszilárdulását, egész mező- gazdaságunk fejlődését Ezen a téren Elben Endre, a sárospataki járási tanács főagronómusá- tó! vehetnek példát megyénk mezőgazdasági szakemberei. Beszéljenek bátran az agronömusok a dolgozó parasztokká' a beadási kötelezettség teljesítéséről is. S itt mindjárt mutassanak rá, hogy érdemes többet termelni, mert könnyebben lehet teljesíteni a beadást, több marad a szabadpiacra. T>ár nap múlva megyénkben is teljes lendülettel megkezdődik az aratás. Nagy feladat elé állítja ez a mezőgazdaság valamennyi dolgozóját, de fokozott felelősség hárul a mezőgazdasági munka irányítóira, az ag- ronómusokra. őnekik kell eldönteniük, mikor lehet megkezdeni az aratást, a hordást, a csép- lést, de nekik kell segíteniük a munka megszervezésében is. Gondoskodjanak arról is, hogy a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok aratás után nyomban elvégezzék a tarlóhántást, a másodvetést, Az idén gyakori esőzés várható, rendkívüli jelentőségű tehát a másodvetés. Ez azt jelenti, hogy egy földről két termést takaríthatunk be. a mindennapi fontos mun- ka mellett egyéb feladatok megoldása is vár agronómu- sainkra. A termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében fejlesztési tervet kel! kidolgozniuk Égetően fontos a helyes vetésforgók mielőbbi bevezetése. Egyes területeken a talajjavítás, a talajerő fenntartás, a talajvédelem tervszerű munkája járulhat hozzá a termés évről-évre történő fokozásához. Az okszerű műtrágyáié (használás kikísérletezése, a fásítás, a legelőgazdálkodás igen sok agronómus tervében van mar benne. Amikor arról beszélünk, hogy milyen fontos munkát végeznek agronómusaink, nem szabad elfeledkezni kötelezettségeinkről sem, amellyel az agronómusok- nak tartozunk. Amikor falura jelentkeztek', arról biztosítottuk őket', hogy munkájuk közben segítjük, támogatjuk őket és rendezzük szociális körülményeiket. Ezen a téren még sok a javítani való. Még ma is az a helyzet, hogy a kihelyezetj/agro- nómusok’ 25—30 százalékának nincs lakása. Annak ellenére, hogy erre rendelet van, egyes tanácsok a megürült lakásokat másoknak juttatják. Ez a helyzet Forrón és Taktaharkányban. Községi tanácsainknak fokozottabban íámogafniok kell az agronömusok munkáját. Válasszák be őket a termelési bizottságokba és segítsenek nekik, hogy a terméshozam emelésére vonatkozó hasznos tanácsaik megvalósuljanak a dolgozó parasztság, az egész nép érdekében Levelezőink, olvasóink írjeik megyénk községeiből Példamutatóan dolgoznak a mezőkövesdi járás termelő* szövetkezesei ás envénüep dolgozó paraszti (Tudósítónktól.) A mezőkövesdi járás termelőszövetkezeti tagjai és egyénileg dolgozó parasztjai a növényápolási munkák gyors elvégzésével készülnek az aratásra. Különösen .ló példát mutatnak az egerlövői Május 1. termelőszövetkezet tagjai. Egyénekre osztották fel a földterületet és a családtagok segítségével már elvégezték az esedékes kapálást. Nem feledkeztek meg a lucerna betakarításéról sem. Jelenleg 60 kataszteri holdról a"1 szénát, 15 kataszteri holdról pedig a vörösherét hordják be. ezzel biztosítják állatállományuk részére a bőséges, jóminőségű takarmányt, Szorgalmuk eredményeként egyre szaporodik a tagság munkaegysége. Giga Miklós, Galambos Miklós, Rajna Miklós és Molnár Márton a szénakaszálásban napi normájukat 170. 180 százalékra teljesítették és eddig már 300 munkaegységet szereztek, A termelőszövetkezetnek 24 nődolgozója van, ők sem maradnak le a férfiak mellett. Valamennyien csatlakoztak a ,,200 munkaegység" mozgalomhoz. Özvegy Korpás Jánosné- nak már 130, Hajas .Tózsefnénak pe_ dig 110, Lazányi Károlynénak 112 munkaegysége van. , A termelőszövetkezetek példáját követve eredményes munkát végeznek az egyénileg dolgozó parasztok is. Vatta községben Szanyi István, Serfőző István As Szilvás! Mátyás dolgozó parasztok járnak élen a nö- vényáDolási munkákban és a beadásban, Csécsi Istvánná. Bácsik Ferenc- né és még többen mások vállalták, hogy termény beadásukat a cséplőgéptől teljesítik. T.AzAR gáspárné Kommunisták a* élen A pártkongresszus után Karos köz. ség dolgozó parasztjai nagyobb lendülettel láttak munkához, a beadás teljesítéséhez. A község dolgozói első félévi adótervüket 112.8 százalékra teljesítették. Tóth György, Kulcsár Albert, Hangácsi Ferenc, Csizmadia Jánosné és Rapcsák ,lá- nosné dolgozó parasztok csaknem egész évi adófizetési kötelezettségüknek eleget tettek. Azonban nemcsak az adófizetésben, de a beadásban is igyekeznek jó eredményt elérni. A legutóbbi értékelés szerint községünk tejbeadási tervét az első félévben 103.2, baromfi beadási tervét 83.7, to. jásbeadási tervét pedig 112.5 százalékra teljesítette. Nincsenek azonban ilyen szép eredményeink a sertés és vágómarháké adásban. Miglécz Gyula. K. Tóth Ferenc, Nagypál István és Tóth Árpád dolgozó parasztok még nem is kezdték meg ebben az évben a beadás teljesítését. Ezek a dolgozók hátráltatják községünket a még jobb eredmények elérésében. Hiba, hogy a községi tanács és a begyűjtési hivatal nem alkalmazza a törvényszabta módszereket a lemaradókkal szemben. Az egész község készül az aratásra. A termelési bizottságban megbeszélték a munka körülményeit. Jól felkészültek. Június 30-án Molnár János dolgozó paraszt már meg is kezdte az őszi árpa aratását. A községi pártszervezet kommunistái az aratás gyors elvégzésére, versenyre hívták a járás valamennyi pártszervezetét. Községünk dolgozó parasztjai úgy igyekeznek, hogy elsőként kerüljünk ki a versenyből VARGA vb. titkár, Karos, A delek i Vörös IVyil és a beretl Is* páros versenye A deteki Vörös Nyíl tsz párosver- tényben áll a bereti tsz-el. Jelenleg a Vörös Nyíl vezet. Cukorrépájukat háromszor, napraforgójukat és kukoricájukat kétszer kapálták meg. A tagság megbeszélte. milyen feladatok állnak előttük az állattenyésztés fejlődése terén, hogyan tudják a leghamarabb behordani a takarmányt. Juhász Karoly tsz elnök javasolta, hogy a 20 hold lóherét két és tél nap alatt kaszálják le. Aki a legtöbbet levágja, plusz munkaegységben részesül. Az eredmény nem is maradi el. Dudás Ferenc 8.01 és még egy plusz munkaegységet szerzett. Seress Albert lett a második, aki 7.6í és plusz egy fél munkaegységet, Juhász Károly- elnök pedig 0.87 és egy negyed munkaegységet szerzett. Tizenegy kaszás küzdött, az elsőségért. Még Juhász János tehenész is kiment a határba. A tsz tagjai versenyre hívják az encsi járás 19 mezőgazdasági termelőszövetkezetét azzal a jelszóval, hogy: minden munkát idejében végezzenek el. KOMJATl FERENC ÄMG igazg., Baktakék JUHÁSZ KAROLY MTSZ elnök, Delek Az aratók jobb ellátásáért Földművesszö vetkező - teink is igyekeznek elősegíteni az aratást. Hűsítő 1ta:lokaté,smás árakat visznek a határban dolgozó embereknek. A mezőcsati járásban az igrici ős keselyiihalmi állami gazdaságokban a mezőcsáti földművesszö vetkezet kisboltot nyitott, amelyben szerszám gépeket, élelmiszereket árulnak. Hasonló bolt nyílt Tiszatótanyán és az' Emődhöz tartozó Jstvénmajorban. A mr zőesáti földművesszövet kezet cukrászdája na ponta ellátja a járás községeit friss cukrászsüteménnyel és fagylalt tál. Szövetkezeti boltjaink mozgóboltokat létesítőt i tek. Tiszakeszi, Tiszai tarján- Ároktő, Hejti j bába, Geléj, Tiszapal t konya, Tiszaszederkóny, Ernőd határában. PAPI* JÓZSEF szervezési osztály MÉSZÖV A Tóth család szerencséje A család légii jobbik tagja, az 5 esztendős kis Péterke legutóbb az óvodában meglátta egyik kis pajtásának lábbal hajtható kis autóját. Megtetszett neki s kérlelni kezdte édesanyját: — Anyu, vegyél nekem is ilyen autót. Hősies munkával állítják helyre a pénteki vihar okozta károkat Július másodikén, péntek reggelre virradó éjszaka hatalmas vihar zúdult végig megyénkén. Északnyugati irányból jött és délkeleti irányban hagyta cl Borsodot. Elég hosszú ideig tartott. Miskolcon például éjjel 1 óra 80 perckor kezdődött és 3 óra 5 perc kor ért véget. A szél maximális se bessége 99 és átlagos sebessége 50—70 kilőni éter volt óránkint. A nagyerejü szél sok kárt okozott Hatalmas fákat csavart ki a földből. Rázta a hatalmas erejű vihar a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek nagyolvasztójának vastestét, a fel vonók vastraverzeit. A hős olvasztárok kemény munkával küzdőitek, hogy az „ítéletidő“ ellenére is teljesítsék a tervet. Különösen az adagolással kellett vigyázniuk. Nem egyszer fenyegetett az a veszély, hogy a felvonó vastra vérzőiről a fel-felesapó 80—90 kilométeres szélvihar leszakítja a kohó testébe ércet, kokszot szállító órcmér logkoesit. A kohászok lassú vontatás sal, a szél szüneteit kihasználva biz tosították az egyenletes adagolást. A toroknál az adagoló nyílást pedig csak akkor nyitották ki. mikor az éremérlegkocsi az adagolásra előre bukott. így sikerült el korülni., hogy a szél kárt tegyen az adagoló- és a felvonóborendezésben, vagy lehűtse a kohót. Komoly gondot okozott a csapóié« is. Egyet lehetett csak tenni: mi^é) gyorsabban csapolni az adagot. Az éjszakás műszakon a Kilián- és a Béke-kohónál dolgozó olvasztárbrigá dók kemény munkával szinte, egy percet sem pihenve dolgoztak 8 órán keresztül, hogy biztosítsák a kohók folyamatos, grafikonszerinti járatát s megfelelő mennyiségű nyersvassa) lássák cl a martint. Hősi munkájukat siker koronázta A verseny táblán büszkén olvasták; a Kilián kohó 103.6, a Béke kohó pc dig 107.4 százalékra teljesítette pén tekre virradóan napi tervét. A miskolci teherpályaudvaron az úgynevezett gurítónál a szél kicsavarta a nyárfákat és rádobta a telefonvezetékekre, amelyeket körülbelül öt oszlopnyi távolságban teljesen széttépett. Taktaharkányban 7 telefonoszlopot tört ki. Ugyancsak rádőltek a fák két helyen a telefonvezetékre Nyékié,dháza és Ernőd között, valamint több helyen a megyében. De nemcsak a telefonveze tékeket, hanem a villanyvezetékeket is több helyen megrongálta, használ hatatlanná tette a vihar. Az AVESZ és a posta több brigádot küldött ki a megrongált villany és telefonvezetékek helyreállítására, rendbehozatalára. Ezek a dolgozók hősies erőfeszítésekkel igyekeztek mi nél előbb mid behozni a károkat. A vihar több lakóházban is kárt okozott. Például Miskolcon a sajó parti házak közül hatot rongált meg. Ugyancsak megrongálta a kesznyé teni gátőr lakását. A csapadék az nem volt nagy mennyiségű. Miskolcon 3—4 milliméter esett. Lillafüreden már elérte a 15 mlll’nétert, Sátoraljaújhelyen a 33 millimétert. Tiszabecsk község környékén 39 milliméter volt. A Vízügyek Igazgatósága intézkedett, hogy a Tisza és á mellékfolyói esetleges megduzzadása esetén védekezhes senek a kiöntés ellen. A vihar kárt okozott a kalászosokban is. Több helyen megdöntötte. Ez különösebb veszélyt nem jelent, hiszen már az aratásnál tartupk. In kább megnehezíti az aratást. A gépállomásoknak és az állami gazdaságoknak — ahol aratógépek dolgoznak — gondoskodniok kell, hogy az aratógépekre kalászemelőket szereljenek fel. Amennyiben a vihar annyira össze kavarta a kalászt, hogy a kalászeme lök segítségével sem tudja a gép learatni, ott szükségessé válik a kasza val való aratás. Az állami gazdaságoknak és tszos-knek gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő ember áll jón rendelkezésre az aratáshoz. A kapások közül — az eddigi jelen tések szerint — a kukoricában oko zott némi kárt a vihar. Főleg az abaujszántói és a ricsej járásban. Az állami gazdaságok, tszcs-k dolgozói, ogyónilog dolgozó parasztok minden bizonnyal a tegnam nap folyamán megkezdték a ledöntött kukoricák helyreállítását. Igen helyes kezdeményezést valósi tott még a miskolci városi tanács. Felhívással fordult a miskolci üzemekhez, hogy nyújtsanak segítséget a mezőgazdasági dolgozóknak az aratás gyors befejezéséhez. Az üzemek erre ígéretet is tettek. Igen helyes lenne, ha megyénk többi üzenne is követné példájukat és segítséget nyújtanának a kalászosok mielőbbi learatásához. — Fiam, ahhoz sok pénz kell — simogatta meg a fejét édesanyja. Majd ha nyerünk a békekölcsön- húzáson, veszek neked. Péter belenyugodott a válaszba, de a nap minden órájában legalább ötször megkérdezte: mikor lesz már békekölcsönhúzás? Végre elérkezett, a húzás napja. Reggel, amikor édesanyja munkába indult, Péterke figyelmeztette, hogy nézze majd meg az újságban, hogy nyertek-e? Az édesanya munkahelyen valóban, megnézte a húzást listát. Legnagyobb boldogságára a nyertes számok között ott találta az övét is — kötvényét r>0 ezer forinttal húzták ki. Azt hitte, hogy a 'szeme kápra- zik, vagy nem jól lát. Munkatársait is megkérte, hogy nézzék meg a számot. A szám egyezett. Este alig várta, hogy férje hazatér jen Kazincbarcikáról. ahol dolgozik. Mikor megérkezett, azzal fogadta: — Mi lenne, ha ötvenezer forintot nyernénk1 — Nincs nekünk olyan szerencsénk. — válaszolta Tóth Péter elv- társ. — Pedig van — ötvenezer forintot nyertünk. Ezután úgy peregtek az esetni nyék, mint valami filmen. Gyors számadást készítettek, mit vásárolnak a pénzbőit Reggel, ahogy Tóthné beért üzembe, az Országos Takarékpénztár miskolci fiókja telefonon értesített« hogy 5 nyerte az egyik 50 ezer forintos nyereményt. Ilyen öröme sem volt sok az életben. Beteljesült a kis Péterke álma. Megkapta a kis autót. De beteljesült a férj és a feleség vágya is, megvásárolhatják a kombinált szo- babútort, pótolhatják a hiányzó ruha-nemiteket. 2.5 ezer forint elég volt erre. a többit majd későbben veszik fel. Boldog a Táfh-család, örülnek szerencséjüknek. Velük együtt örülnek munkatársaik is, akik további szerencsét és boldogságot kívánna'- a Tóth-családnak.
