Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-18 / 169. szám

i jJSZAMllAG Y AKOKSZ AG Vasárnap, 1954. Július 18. Ifjúsági cséplőmunkacsapatok országos versenye bzámos ifjúsági cséplőmunkacsa- pat kérésére a DISZ Központi Veze­tősége elhatározta, hogy a földműve­lésügyi minisztériummal és a ME- DOSZ elnökségével együtt meghir­detik az ifjúsági cséplőmunkacsapa­tok idei országos versenyét. A versenyben résztvehetnek mind­azok a cséplömunkacsapatok, ame­lyek tagjainak legalább hetven szá­zaléka 28. életévét még nem töltötte be. A munkacsapat tagjainak leg­alább kilencven százaléka a csáplési idény alatt nem változhat. A ver­senybe a csapatok külön nevezzenek be. Az erre a célra kiactott űrlapot töltsék ki és azt a munkacsapat va­lamennyi tagjának aláírásával a gép­állomás, illetve állami gazdaság he­lyi igazgatóságának adjak át. A ne­vezési határidő augusztus 1. A versenyt a földművelésügyi mi­nisztérium, a DISZ Központi Veze­tősége és a MEDOSZ elnöksége kö­zösen bírálja el. Az országos versenyben díjazott munkacsapatokon kívül a megyén- kint legjobb eredményt elért csapa­tok külön díjazásban részesülnek. Készülnek az ú; tankönyvek A Tankönyvkiadó Vállalat az új tapterv alapján — ezévi tervében elsősorban az általánosiskola alsó tagozata részére szükséges könyvek elkészítéséről gondoskodik. Az álta- lánosiskolai olvasókönyvek írására a legjobb magyar írókat kérték fel, hogy mai életünket élményszerű, irodalmi művekben tárják a gyer­mekek elé. A könyveket élvonalbeli művészek, grafikusok illusztrálják. Gondoskodik a vállalat irányító tan­menetek, pedagógiai, módszertani munkák megjelentetéséről is. József Attila fejj □ □ 4 V ? 6 □ [Tj $ *3 1° n n n n □fi fel tt felfe tu jEj Ü m 46 fel 7r~ fi Zo fe'í 1 •; 17" 12. fi 13 31 if felfiM »4 » is H TT~ 3« 31 31 U JT­n fel! B 1 I 3T~ fi 39 fel L* JH|| i7~ rí: JÉ fej|: ill it it *9 So □ 71 fel S>4 E 5?” N SP r* í 1 m a Js ifi fi 7T «j ; felt m j T7^ Tí fi ■ fi Ts~ r!i WLj _ __ __ l | i L,. Lj Él Hétféle új háztartási cikk A Fémtömegcikk Művek dolgozói ma már tízféle különböző cikkel jut­tatnak el a fogyasztókhoz. A ház­tartásoknak ételhordót, tejeskannát, szappantartót, a kirándulóknak ölel­és vajdobozt, túristalábast, kulacsot és poharat készítenek. A második félévben hétféle cikkel bővítik a vá­lasztékot. Olvastuk ••• Rika Bialyna, a görög szép- ságkirálynő, résztvett Los-Ange- lesben a világ szépségkirálynője címért folyó versenyben. Nagy szépsége ellenére sem lehetett azonban a világ szépségkirály­nője, mert állítólag egy rajz je­lent meg róla — egy kommu­nista folyóiratban ... VÍZSZINTES: 1. Idézet a költő eeyik ver- séből (folytatás a füg2- 12. sorban), 13. Sajtolóíjép. 14. Tavasszal teszi a Balaton je- ee. 15. Város Koreában (első négyzetben kettős betű). 17. A költő egyik versének cí­me. 20. Finom festék. 21. Alma. . . (város a Szovjetunióban). 23. Délafrikai város. 24. Hívószó — keverve. 26. Számjegy idegen nyelven, 29. 1937 december 2-án itt lett ön­gyilkos a nagy költő. 34. Autómárka, 35. Egyszerű gép. 36. Megfed, 37. Sínszélek! 38. Csukott, 39. Mezőgazdasági szerszám, 4l. Sporteszköz. 43. Személynévmás, 45. Ital (ke­verve), 46. Helyeslés idegen nyelven. 47. A költő egyik versének címe. 53. Visszafelé: megfelel, 54'. Üdítő . ital (utolsó négyzetben ,.i” helyett ,,o” írandó.), 55. Névtelen 56. Nálunk csak az állatkertben vannak ilyen állatok, 58. Régi n&pftjtf (keverve), 60. A köl­tő fegvik versének címe, 63. A. U. J., 65. Mo- ’Vamedáh bt ró, 67. A-ről párja, 68. Korszak, 70. Kutyájuk, (harmadik betű felesleges). FÜGGŐLEGES: 2. Hasznos háziállat (ke­verve). 3. Egészséges, 4. Építési munkave­zető (keverve). 5. Kecskehang (ékezettel). 6. Legjobb teniszezőnk (fonetikusán, az első betű fölösleges ékezettel), 7. Gombában van (fordítva), 8. J. I. T. 9. A hajó farán, 10. Dátumrag (ékezet-hiánnyal), 11. Bácsmegyei kisközség. 12. A vízsz. 1. folytatása. (Máso­dik kockába kettős betű). 16. Betűhiánnyal: játékszer. 18. Régi nép, 19. Mozi — idegen nvelven. 20. Jövőidöben van. 22. Tarackban Vart! 25. Egyforma betűk. 27. Ravasz állat, WMHiimiimgiiiHitmMnniniiiniiiiiiiiiiiniiiiiiinimmintiiimin:i 28. ír? 30. Zencszcrszám (első két betű hiányzik), 31. Visszafele: vásárol, 32. Retesz, 33. Műrepöio figura. 40. Délamerikai város, 42. A függ, 43. fordítottja, 43. Szemclynév- más, 44. E,t/ Verne regény hőse (ékezet­hiánnyal). 47. U. a., mint függ. 22.. 48. Seb — hiányosan. 49. Van (keverve). 50. Téli sporteszköz (keverve, első kockába kettős­betű). 51. Váróteremben van! 52. Énekhnng. 54. Arany János egyik költeményének hőse (ékezettfelesleggel). 56. Huszár vezényszó, 57. Hajdumegyei nagyközség. 59. Bőrréíeg. de lehet lószerszám is. 61. Női hangnem, 02. Az ember munkáját könnyíti meg. 64. Ké­zen, lábon van, 65. Erősítő szócska, 66. Pé­ter is. meg János..., 67. Csermely (fordítva), 69. Juttat. 70. Leheletben van! Színes gumilabdái gyártanak a Műszaki Sumigyár fJolrorSi Gondosan végzett kísérletek, a leg­tartósabb, legtetszetősebb festékek kiválogatása után elkészült a színes gumilabda mintapéldánya és rövide­sen megkezdik a sorozatgyártását is. Decemberig a gyár dolgozói mint­egy tízezer pöttyös labdát adnak át a kereskedelemnek. Az idei nemzetközi ruházati versenyt szeptemberben Budapesten rendezik mep, amelyen hét ország vesz részt, köztük a Szovjetunió is. Ahol — nem egyszer — az anysanncsásiolás kezdődik Burd! FEJTÖRŐ a Ez egyenlő kő két egyenlő alakú és nagyságú részre osztható úgy, hogy az egyes részeken maradt számok összege 15-öt ad. Hogyan vágjuk el a követ? <■-X. @ © • •• ■. •..*• . - .. • • ....................... • ..... ", * A multheti július 11-i számunk negyedik oldalán közölt fejtörő helyes megfejtése: így rakjuk össze helye­sen a sakk­táblát. Ez a bogár útja. JÓL JÁRNAK-E AZ ÓRÁK ? — Miért üt a karíárs állandóan a hasára? — Megállapítja a szükséges anyag- mennyiséget ... A budapesti óra és ékszeripari vál­lalatnál Beer András, a diszműrész- leg vezetője újfajta emléktárgyat ké­szített. A kis nagyítólencsével ellátott korongba, mint egy mcsszclátóba Ízelt belenézni s egymásután jelennek meg az ember szeme előtt a labdarúgó válogatott tagjai. Beer Andor, a fő­iskolai világbajnokságra készítette az emléktárgyat. A felvétel olyan kicsi. U/fagta emléktárgy hogy szabadszemmel nem láthaló, csak a nagyító lenesén keresztül. A sorozatgyártás a közeljövőben meg­kezdődik, s a forgatható mikrofilmet cserélni is lehet. Az új találmány se­gítségével megismerhetjük történelmi nagyjaink, hazánk legszebb tájait, fő­városunk műemlékeit. A vállalathoz már számos megrendelés érkezett. E rősítsünk egy testet a mennye­zetről függő fonálra és lódít suk meg. A fonálon függő test him- bálózmi kezd. Ez az inga. Az inga rendkívül fontos készülék a mechanikában. Érdekes tulajdon­ságai vannak. Lengése nem függ a test tömegétől, sem anyagától, sem a lendítés erősségétől. De próbáljuk csak meg rövidebbre venni a fonál hosszát, az inga lengése meggyorsul. Még egy érdekes körülménytől is függ az inga lengésének sebessége. Tegyük fel, hogy a fonálra függesz­tett test másodpercenként egy len­gést végez. Állítsuk fel ezt az ingát például Leningrádban. Ezután fi­gyeljük meg, hogyan viselkedik a Kaukázusban? A z inga lengése lassúbb lesz. Miért? Elsősorban azért, mert a Föld for­mája nem egészen szabályos gömb. Sugarai a sarkoktól az egyenlítő fe­lé mind hosszabbak lesznek, bár a különbség lényegében nem nagy köz­tük. Másodsorban pedig azért, mert a Föld saját tengelye körül forog. De miért hat a föld forgása és su­garainak hossza az inga lengésére? A meglendített inga a nehézségi erő következtében leng. Ez az erő az egyenlítő felé egyre csökken, mivel a vonzás a testek távolodása folya­mán kisebb lesz. A távolodás fokát ilyen esetekben a testek súlypontja közti távolsággal mérik. A Föld súly­pontja a földgömb közepe táján van. S mert a Föld sarki sugarai rövi- debbek az egyenlítői sugaraknál, a Krizsna Csandra haladó in­diai író. Tagja az Indiai Ha­ladó írók Szövetségének. A Bombayban megjelenő „Cross­roads“ demokratikus folyóirat munkatársa. Történeteiben re­ális képet fest hazája dolgo­zóinak nehéz sorsáról cs a ki­zsákmányolok elleni harcairól. .............................................................mii.... ......................................................................................................................................... messziről lát iám, amint a vak fiú lezuhan a földre és más kapja fel a vörös zászlót, A f iúhoz szaladtam .. VÖRÖS VIRÁGOK Irta: Krizsna Csandra Gyakran láttam öt gyárunk kö­zelében. Sovány, 12 év körüli, sötéthajú fiú volt. Nem azért jött a gyár elé, mert arra várt, hogy munkát kap. Vak volt és a mi országunkban még azok sem talál­nak munkát, akik egészségesek és jó a szemük. A vakoknak legfeljebb csak kéregetniök lehet. Ez a fiú azonban sohasem kéregeteti. A da­loskönyvek egész garmadát cipelte hóna alatt, a legújabb filmdalokat énekelte és darabonkint egy annáért árulta a füzeteket. A munkások kö­zül vettek is tőle sokan. Csakhogy egyre drágább lett az élet, lassan mindnyájan azon vettük észre magunkat, hogy bérünk már a negyedét sem éri. Az élelem egyre többe került, a béreket pedig nem akarták ennek arányában felemelni. !Sztrájkolni kezdtünk. A sztrájk nem könnyű dolog. A munkához szokott ember nehezen bírja a kény­szerű tétlenséget. A sztrájk azt je­lenti: még egy-két lyukkal ismét beljebb kell húzni a nadrágszíjat. Egy tucat provokátoron kívül senki sem ment dolgozni közülünk. A gyá­rat rendőrök vették körül, de ml nyugodtan beszélgettünk csoportok­ban a kapu közelében. A vak fiú is megjelent nap mint nap, énekelte dalait, de egyetlen füzetet sem tu­dott eladni. Hiszen sztrájkoltunk, senki sem tudhatta, mikor jutunk ismét keresethez. Egy anna pedig mégis csak egy anna, kukoricát ve­hetünk rajta, egy reggelire, vagy vácsorára éppen elég. Egyik nap észrevettem, hogy a vak fiú kimerültén támaszkodik a falhoz. — Hány füzetet adtál el mat kérdeztem tőle. . — Egyet sem. — Itt ma senki sem vesz tőled, sztrájkolunk, A fiú megnyalta száraz ajkát. — ... Amikor azt mondták, hogy függetlenek lettünk, akkor sem ad­tam el egyetlen füzetet sem ... Ak­kor táncoltak az emberek örömük­ben. — Es te miért nem táncoltál ve­lük? — Éhesen kinek van kedve tán­colni? Néhány pillanatig hallgattam. Rö. vid gondolkodás után kivettem a zsebemből egy annát és átadtam ne­ki. Nem fogadta el. — Vak vagyok, de nem koldulok. Apám sem koldul. Ebben a gyárban dolgozott, de a művezető hanyag­sága miatt megnyomorította a gép ... Most ő is füzeteket árul. Elvezettem máshová, ahol remél­tem, el tudja adni daloskönyveit. De másnap megint a gyár előtt volt. — A gazdagok csak angol filmeket néznek. Nem érdeklik őket az én füzeteim. — Milyen színű ez a zászló ,— kérdezte. •— Vörös. — Milyen az a vörös szín? — Nehéz azt elmondani — ma- gyarázgattam. — Te még nem lát­tál vörös színt. A vörös szín olyan, mint az emberi szív vére. Ez a munkánk színe. .4 kórházban Mu I la ti Később I sok munkás jött, !----------------! idegen gyárak mun­kásai, vörös zászlókat lengetett fe­lettük a szél. Jelszavakat kiabál­tak, forradalmi dalokat énekeltek. A vak fiút úgy vonzotta a tömeg, mint a mágnes. Közéjük kevere­dett és tovább sodródott velük. Ott lépegetett az emberek között és csendesen énekelt, mert még nem ismerte jól a dallamokat. Ké­sőbb tisztán szárnyalt felettünk kristályosán csengő hangja, ame­lyet új, hihetetlen erő töltött meg. A munkások vállukra emelték a fiút, vörös zászlót adtak a kezébe. A fiú arcán öröm tükröződött. — Miért adtatok nekem zászlót, hiszen én még kicsi vagyok. *—‘ De Fasl-ur-Rahman fia vagy! Ä te szegény apád is a mi gyáj runkban dolgozott. a napok. Minden meg­takarított pénzünk el­fogyott. Reményeink napról-napra, percröl-pcrcre csökkentek. Egyesek már azon gondolkoztak, hogy újból elkezdik a munkát. A gyáros nem engedett követeléseinknek. Az újsá­gok gyaláztak bennünket, mások tanácsokat adtak, de segíteni senki sem akart. Állandó gondban éltünk — nem láttunk kiutat. Sokan hatá­rozták el, hogy másnap dolgozni kezdenek. Megpróbáltuk őket lebe­szélni, de nem hallgattak ránk. Nagyon szomorú voltam. Vak ba­rátom is egészen letört: — Holnap ismét dolgozni mennek a munkások? — Igen — válaszoltam rosszked­vűen. — Te is? — Nem. — Mit fogsz csinálnif Nem válaszoltam. Másnap mindketten napkeltekor ott álltunk a gyárkapu előtt. A fiú kezében zászlót lobogtatott a szél, ajkáról pedig a legszebb forradalmi dalok szálltak az ég felé. Sohasem énekelt még olyan szépen, mint ezen a napon. A dal magával ra­gadta a többieket is, — azokat is, akik azért jöttek, hogy munkába álljanak a gyárban, — s mindnyá­jan énekelni kezdtünk. Aznap sem lépett be senki a gyár kitárt kapu. ján... Amikor a provokatőrök látták, hogy ezen a napon sem sikerűit megtörni a munkások ellenállását, megtámadtak bennünket. 'A harcban néhány munkás gyűlt össze a fiú ágya mellett. Az orvos közölte ve­lünk, hogy legfeljebb néhány óráig élhet még kis barátunk. — Volt, aki ma bement dolgozni a gyárba? — kérdezte a vak fiú magához térve. — Senki. Megkönnyebbülten sóhajtott, csendes szóval emlékezett: — Az elvtársak zászlót adtak a kezembe... Egyik munkás jázmint hozott a gyereknek. A fehér virágok fénye­sen világítottak a fiú barna kezé­ben. — Gyönyörű virágok. Milyen csodálatos illatuk van ... Milyen a színük? — kérdezte hirtelen és ar­cához szorítva a virágot. — Ugye vörös virágok ezek? — kérdezte újra. A nővér már válaszolni akart, de én a szavába vágtam: — Igen fiam, vörös virágok. Vö­rösek, mint a vér. — Olyan vörös, mint a mi zász­lónk, mint az emberi szív vére? — kérdezte ismét. — Igen — válaszoltam könnyei­met visszafojtva. — Gyönyörű virágok... ■-* só­hajtott boldogan, még egyszer ar­cához szorította a virágokat és le­hunyta a szemét. A munkától eldurvult kezű em­berek könnyeiket törölgették. * Irta: M. Asztrov sarkvidéken fekvő testek közelebb vannak bolygónk súlypontjához, mint azok, amelyek az egyenlítőn fekszenek. Ennek következtében az előbbiekre jobban hat a nehézségi erő, tehát ugyanaz a test a sarkvi-* déken nehezebb lesz, mint az egyen-, lítőn. T ássunk néhány gyakorlati pél-v ■*-J dát. Tegyük fel, hogy a gőzha­jó Murmanszkban 100 tonna ásvá-i nyi nyersanyagot vesz fel és Jaltába szállítja. Jaltában a rakományt ki-* rakják és megmérik. Kiderül, hogy, a rakomány súlya Jaltában.., ugyanannyi, mint Murmanszkban volt. Hogyan lehetséges ez mégis? EH lent mond-e vájjon az eddigieknek?, Egyáltalán nem. Hiszen a szállítás alatt a rakomány nem lett kevesebb, Könnyebb lesz az igaz, mivel Jaltá-i ban a föld vonzóereje kisebb. De a: mérleg nem erőmérő. Jaltában nem-, csak a teher, hanem a súlyok is könnyebbek, mint Murmanszkban, Ezért nem észrevehető a súlykü-» lönbség. i | p edig ha Moszkvában 3 ezer tonnát nyom egy vasúti szereld vény, Arhangelszkben már 2.1 ton-* nával nehezebb. Azt hinnénk, hogy ez a két tonna jelentős súlytöbblet, Ez azonban mindössze 0.7 ezreléke a szerelvény „moszkvai“ súlyának. Míg a „rugósmérleg", a legegysze-, rübb erőmű nem képes kimutatni ilyen csekély súlykülönbséget, az inga segítségével könnyen kiszámíts hatjuk. Sőt, az inga még ennél fW nomabb mérésekre is alkalmas. Az inga magasfokú érzékenységé azonban néha kellemetlen. Nagy mér-, tékben hat például az óra járására* A jó órát be lehet állítani, hogy hosszú ideig pontosan járjon. De, hé más szélességi fokra visszük át, már* nem jár pontosan. A Leningrádbart beszabályozott óra Leninakanbán 74 másodpercet késik naponta. Nem az óra hibás tehát, hanem a földvonzás erősségének megváltozása. A z óra pontossága azonban' ugyanazon a helyen Is változ­hat: az inga hosszúsága ugyanis a hőmérsékletingadozás folytán meg-, változik. Ezért a jó óráknál az ingá-í kát a legkisebb „hőkiterjedésű’' anyagokból készítik. Tegyük fel pél-< dául, hogy egy fából készült inga hossza 18 fok melegben egy méter, akkor a 15 fokkal magasabb nőmér-i sékleten ugyanez az inga nem egészen 0.1 milliméterrel lesz hosszabb. Ez nem csekély befolyást jelentene az óra járására. iVíne* már köztünk a kis vak fiú. Ma kint voltam a puszta, elhagyott kis sírnál. Úgy éreztem, mintha a vak fiú megkér­dezte volna: — Mondd csak, kivirágoznak-e va­laha az én síromon a vörös virá­gok f — Drága kis barátom, ma elbeszé­lem az embereknek a te történetedet és őnekik is felteszem ezt a kérdést,

Next

/
Thumbnails
Contents