Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-08 / 160. szám

— - — - - jyRÁRTBIZQTTSÁGÁNAK LAPJA • 3jASs»ŰI‘> r > Technikai konferencia a Lenin Kohásza;! Müvekben Szabaduló iparitanulók között V ________________________________' x . évfolyam 160. szám ra 50 fillér Miskolc, 19SVÍ lulius 8, csüiöríök ppapa—«ewtHMPgCJgl"|w>i i i mi1 i1 Népművelésünk nyári feladatai falva ink ban n rszágszerte folyik az aratás, peng a kasza, duruzsolnak az arató- és cséplőgépek, ömlik az élet magtárainkba, dal veri fel mindenütt a határt. Egy esztendő fáradságos munkájának érett meg a gyümölcse. Az aratást közvetlenül követi a tarló­hántás, a hordás cséplés, begyűjtés és mindaz a munka, amely a nyár folyamán a föld dolgozó népére vár. Azt már jól tudjuk, hogy ez a sok­fele munka nem lehet rendszertelen, mindennek megvan a maga ideje. A késedelmeskedés, a patópáloskodás a jövő évi eredményben bosszulja meg mftgát. Tudják ezt megyénk derék dolgozó parasztjai is, de azért — s ezt már tapasztaltuk máskor is — nem árt egy kis serkentés, az agitáció, a fel- világosító munka, mert sok emberben nem él még elég világosan az a tu- dat, hogy ma mindannyian az egész­ért és magunkért dolgozunk s minden mulasztással, munkahalogatással az egész népet és magunkat károsítjuk meg. A lelkesítés, az agitáció azonban nemcsak népnevelőink, pártszerveze­teink, tömegszervezeteink és a taná­csok mezőgazdasági apparátusának feladata. A népművelés dolgozóira, a kultúrházak, kultúrotthonok vezető­ségére, a kultúrcsoportokra is fontos munka vár a nyári hónapokban. Nekik kell gondoskodniok arról, hogy az eddig szerzett jó tapasztalatokat felhasználják, érvényesítsék most, a nyárj munkák idején: segítsék dolgo­zóinkat abban, hogy vidámabban menjen a munka. épművelési apparátusunk jó szer­vező munkáján múlik, mit nyújtanak kultúrmunkásaink a dol­gozóknak. Ennek a szervező munká­nak három cé'lra kell irányulnia: mi nél ^ szélesebbköi’ű névelő-szórakoztató tevékenységre, minél több dolgoza bevonására különböző oktatási tor­mákba és a népművelés minden be­vált módszerének alkalmazására. Szó­rakozva. vidám hangulatban ismerjék meg a falu dolgozói orsizágépiíő hiva­tásukat: tanuljanak, művelődjenek, mert a világosfejű ember világosab­ban látja pártunk, kormányunk, egész népünk nagy céljait, saját munkája igazi értelmét és értékét. Sajátítsák el újabb és újabb ezrek, tízezrek me­gyénkben azt a szaktudást, amelynek segítségével nagyobb terméseredmé­nyeket, magasabb életszínvonalat ér hetünk el. „Valamikor minden ember művész volt, s valamikor minden ember mű­vész lesz“ — írta egy helyen Marx A népművelési szerveknek úgy kell dolgozniok, hogy minden dolgozó ér dekeltnek érezze magát a kultúrmun kában, érdekeljék a kultúrrendezvé- nyék, a tudomány, az ismeretszerzés. Erezze minden dolgozó, hogy többet tudni: jó és hasznos dolog, a több tudással megnő az ember önmaga és társai előtt. Nincs helye annak a té­ves nézetnek, hogy a népművelés, a kultúrrnunka valami téli és őszi idényfeladat. Nem! A kultúra a dol­gozó ember, az új ember mindennapi kenyere kell legyen — akkor tudunk igazán szép eredményeket elemi a termelésben is. A megyei népművelési osztály nyári rendezvényei, a falunapok, gazdanapok, majálisok, kiállítások, határjárások és a különböző előadá­sok, s az ezek iránt megmutatkozó hatalmas érdeklődés bebizonyította: nincs igazuk azoknak, akik egyes já­rásokban azt hangoztatják, hogy nyá­ron nem lehet népművelési munkát végezni. O tt van példamutatónak Czeglédi Eszter elvtársnő, a miskolci já­rási tanács népművelési előadója, akinek a közelmúltban Bocs község­ben tartott falunap megrendezésében oroszlánrésze volt. Czeglédi elvtársnő a pártszervezettel, a tanáccsal és tö­megszervezetekkel együttműködve mintegy 4—5000 embert mozgósított ezalkalommal s a résztvevők vídá man szórakoztak, egyben sokat tanul­tak. A kulturális munkának egyéb­ként is nagy része van abban, hogy Bocs dolgozó parasztjai lelkesen tesz nek eleget beadási kötelezettségüknek, A falu dolgozói, íme a nyári idő­szakban is örömmel veszik, ha lehe tőséget nyújtanak nekik a szórako­zásra. tudásuk gyarapítására. Kovács Nándor elvtárs, az encsi járás nép művelési előadója jogos bizakodással jelentette ki: „Mi rendeztünk már a járás területén három sikeres falu-. napot, de a nyár folyamán még ren­dezünk Encsen egy olyat, amilyen még nem volt a közelmúltban.“ Ko­vács elv társ tudja, hogy milyen sikere volt a bocsi, a fiizórradványi, tokaji, uraji és mezőkövesdi falu­napoknak is. A hasonló, a dolgozók munkaked­vét, versengő hajlandóságát fokozó rendezvények sikere, ha a népműve­lési előadók — úgy, mint Czeglédi elvtársnő — együttdolgoznak a tömeg­szervezetekkel és kölcsönösen segítik egymást a közös feladatok megvalósí tásában. 1 gén sikeres kezdeményezés volt-*■ a parasznyaiaké. Kiállítást, vá sárt és ezekkel kapcsolatban műsoros előadásokat rendeztek, az egész falu közreműködésével. Ha a parasznyaiak meg tudták rendezni kétnapos mező- gazdasági kiállításukat, gazdasszony köri kiállításukat vásárral és meg felelő műsorokkal, mindén bizonnyal meg tudna szervezni hasonló rendez­vényt Mezőcsát is arra alkalmas idő ben, ha foglalkoznának az ilyen lehe­tőségekkel. Újszerű kezdeményezéssel találko­zunk Abaujszántón is, ahol a járási kuitúrház fotószakköre kiállítási anyagnak való felvételeket, diafilmc- ket készít a járás területén legjobb munkát végzőkről, terméseredmó nyeikről, a dolgozók szórakozóhelyei ről s a szórakozó dolgozókról. Ez azért helyes, mert c felvételek réven megismertethetik a járás eredményeit megyeszerte, sőt országszerte is. Be mutathatják, mit jelent az idejében végzett munka, az új agrotechnika helyes alkalmazása. rP udjuk és elismerjük, hogy nyá­ron elfoglaltak a dolgozók, ne­hezebb a szervezés, de azt is tudjuk, hogy ha megteremtjük a lehetőséget, hajlandók a falusi dolgozók nyáron is szórakozni, tanulni és tanítani. Olaszliszkán például ugyanolyan el­foglaltak az emberek, mint másutt, j de az olaszliszkaiaknak mégia volt idejük arra, hogy hat község dolgo­zóit szórakoztassák műsorukkal. Most új műsorral készülnek, új körútra a szomszéd községekbe. Mezőkövesden meg három színjátszó, két tánccso­port, énekkar, zenekar szórakoztatja a nyári hónapokban is a dolgozókat. A kövesdi kultúrgárda még Miskolc­ra is ellátogatott „Matyó aratás“ e. népi játékával. A sátoraljaújhelyi járási kuitúrház kultúrmunkásai is változatos módszerekkel növelik a dolgozók munkakedvét, gondoskodnak szórakoztatásukról. Rigmusbrigádjuk igénybeveszi a hangszórót és eljár a községekbe, a munkahelyekre. Kevésbbé alkalmazzák népművelési dolgozóink az irodalmi estek, könyv­kiállítások, szabadtéri filmvetítések, faliújságok, karikatúrák, versenyhír- adok hatásos nevelő, agitatív mód­szerét, pedig ahol ezekkel az eszkö­zökkel helyesen élnek, meg is van az eredmény. Gondoljunk csak arra, hogy egy-egy olyan könyv ismerte­tése, mint pl. Veres Péter „Próba­tétel“ e. novelláskötete, vagy Nyiko- lajeva „Aratás“ c. regénye, — milyen mély hatást tud kiváltani dolgozó­inkból. A tapasztalat azt mutatja, hogy falusi dolgozóink sem tekintik már idénycikknek a könyvet, a kul­túrát, a nevelő szórakozást. Kultúr munkásaink álljanak hát most is mellettük, derítsék fel a munkában megfáradtakat játékkal, tánccal, dal­lal, okosító könyvekkel, hadd legyen öröm és dicsőség a munka, amely valóra váltja pártunk, kormányunk célkitűzéseit: boldog, szabad hazában elégedetten, kulturáltan éljen minden * ember. PEN DŰL A KASZA MOST... Igriciben már csépelnek Az igrici dolgozó parasztok nem késlekedtek az aratással. Az egyé­nileg dolgozó parasztok már 15 hold ősziárpát arattak le. Nyomban hoz­zákezdtek a hordáshoz és kedden már megkezdték a cséplést. Első­nek R. Nagy László 4 holdas dolgo­zó paraszt csépelte cl árpáját. 100 négyszögölön 637 kilogramm árpá­ja termett, ami megfelel 14. és fél­mázsás termésátlagnak. A községben eddig 25 dolgozó paraszt aratta le a borsót, azonnal megkezdték a hordást és cséplést. Gazdag termis A tiszekarádi Táncsics termelőszö­vetkezetben learattak három hold őszibúzát. A három holdon 89 kereszt áll. A tagság úgy számol, hogy hol- dankint 13 mázsát is megad a búza. Példamutató traktoros. KA CSŰR SÁNDOR a ricsei gépállomás traktorosa. Amikor megkezdték az aratást, a cigándi Kossuth tsz-ben, másnap már ő is kiment gépével, hogy nyomban hoz­záfogjon a tarlóhántáshoz. nőinek a rendek a. szerencsi járásban A szerencsi gépállomás csaknem valamennyi aratógépe megkezdte már a munkát. Dolgoznak az ara­tógépek a monoki Kossuth, a le- gyesbényei Első Megyei Tanácsko­zás, a mádi Kossuth, az ondi Kos­suth és a tállyai Vorosilov terme­lőszövetkezetben. A mezőzombon TJj Életnél “már befejezték az őszi árpa aratását, most a búzát vág­ják. Aratnak az egyénileg dolgozó parasztok is. Legyesbényén ked­den több, mint 50 dolgozó paraszt aratta már az őszi árpát és a ro­zsot. Késnek azonban a mezőzombori egyénileg dolgozó parasztok. Az őszi árpa és a rozs legnagyobb ré­sze túl van a viaszérésen, a teljes- érés kezdetén áll. Mire várnak a mezőzomboriak ? Dőlt gabonát is lehet géppel aratni Négy gép kezdte meg az aratást a tiszaluci Vörös Hajnal tsz-ben. Már az első nap újabb két gép érkezett a gépállomásról, úgy, hogy most hat dolgozik a tsz-ben. A nagy vihar itt is megdűtötte a gabonát. Mivel az -ratógép nem tud körbejárni a tak­taharkányi gépállomás traktorosai három oldalirányból aratják a ga­bonát. így tehát csak egy oldalról van üres járat. A taktaharkányi traktorosok bebizonyították, hogy lehet dőlt gabonát is géppel aratni. lYemes vetélkedés Sárospatak és Mezőkövesd között Sárospatak dolgozói szerdán ara­tási, hprdásj, cséplési és , gaborja- beadási versenyre hívták Mezőkö­vesd dolgozóit. A sárospatakiak vállalták, hogy 5550 hold kalászosukat az első ka­szavágástól számított 8 napon belül learatják. A hordást közös erővel A ricsei járás hat termelőszö­vetkezetében már - befejezték az ősziárpa aratását. A járás terü­letén eddig összesen 339 holdat arattak le, ­végzik el, hogy biztosítsák a cséplő­gépek folyamatos munkáját. Ezen­kívül vállalták, hogy községük vala­mennyi dolgozója résztvesz a „Csép­lőgéptől a begyüjtőhelyig''-mozga­lomban és az alkotmány ünnepének tiszteletére augusztus 18-ig eleget tesz kenyér és takarmánygabona be­adási kötelezettségének. A lácacsékei Táncsics termelő- szövetkezetben 7 aratópár egy nap alatt 10 hold ősziárpát vá­gott le, A gép alól viszi a begyüitőhelyre... SOLTÉSZ SÁNDOR 13 holdas megy aszói dolgozó paraszt egész évi tojás, baromfi, hizottsertés, vágómarha és tejbeadási kötelezettségét teljesítette. A járás! be- gyűjtési hivataltól jutalmul egy rádiót kapott. Gabonabeadását gép alól akar­ja teljesíteni. Versenyben, mert igy hamarább megy... Cigándon az elmúlt párosversenyro hívták ták, hogy Cigánd köz­szombaton délután gaz- gazdatársaikat. Eddig ség aratási versenyre dagyűlés volt, amelyen mintegy 83 egyénileg hívja ki HévVányvár, 500 dolgozó paraszt vett dolgozó paraszt lépett Dámóc, Lácacséke és részt. Számos kozzászó- párosversenybe az ara- Zemplénagárd községe­lás hangzott el. Többen tás idejére. Elhatároz- két. 339 holdon álloak a keresztek a ricsei járásban A családtagok is aratnak... Rend és tisztaság az óz­di Rá­kóczi termelőszövetkezet udva­rán. Ebédidőtájt csend van min. denfelé a portán, csak az épü­let tornáca felől hallani csen­des beszélgetést. Nagy Imre brigádvezétő és Tuza Bél a- tsz tag most jöttek meg a kaszálás, bői. Jó étvággyal ebédelnek. A múlt évekhez viszonyítva sokat fejlődött, erősödött a termelőszövetkezet. Tagjai vi­dámak. megelégedettek Nagy Imre elvtárs brigádve­zető elmondja, hogy az elmúlt ősszel jóhéhányan kiléptek a csoportból. — Azt gondolták, jobb és könnyebb lesz nekik és hogv mi nem fogunk boldogulni nélkü­lük. Néhányan úgy fenyegetőz­tek, hogy kenyérből sem" eszünk majd eleget Nem volt igazuk, mert még szalonna is bőven jut a kenyérhez, s mosolyogva még mélyebbre engedte bicskáját a zsíros szalonnába. Most, ami­kor látják, hogy egyre gyarapo­dik jövedelmünk, nem kis irigy­séggel néznek ránk. | Beszélgetésükből \ nem hiábavaló bizakodásuk. Szorgalmas, jó munkájuk ered­ményeként napról-napra gazda­gabbak lesznek. Soha ilyen len. dülettel nem dolgoztak még, mint az idén. A 48 tag szinte egyemberként veszi ki részét a közös munkából.. Igaz, tavaly nem volt minden rendben. Okot adott az elége­detlenségre, hogy nehéz volt kivárni az évvégi zárszámadást A vezetőség nem gondoskodott előlegosztásról. Az idén azonban minden másként alakult. Helyes gaz­dálkodással bőségesen" jutott előlegre. Eddig már háromszor osztottak pénzt, összesen 60 ezer forintot, ügy határoztak, hogy mielőtt az aratást teljes lendülettel megkezdik, még egyszer osztanak munkaegység előleget, 70 ezer forint kész­pénzükből. Jogos büszkeséggel beszéltek a termelőszövetkezeti tagok a szépen fejlődő állatál­lományról is. Bevezették az ita­tásos borjunevelést. Kopecz János tehenész nagyszerűen gondozza az állatokat. 11 literes fejési átlagot értek el. így a be­adás mellett még a szabad­piacra is bőven vihetnek tejet. A juhászaiban is kiváló ered­ményeket értek el Sulyok Fe­renc gondozó olyan jól ápolta a juhokat, hogy elsőokztálvu gyapjút nyirtak az állatokról. Ezért is több mint 57 ezer fo­rintot kaptak. Énekes Istvánná sertésgondozó elérte, hogy 4 40 malacból mindössze kettő hul­lott el. Gyakran visznek szabad, piacra növendék és hizott ser­téseket is. így gyűlik a pénz. Példásan teljesítette a tsz tej, tojás, baromfi, sertés és vágómarha beadási kötelezett­ségét is. Most arról tárgyalnak, hogy gabonabeadási előírásuk egy részét már most teljesítik tavalyi gabonából. öt hold öntözé­ses kertészetüket és 20 hold gyümölcsösüket. Rövidesen pi­acra vihetik a zöldpaprikát. A széna betakarítással sem maradtak el. Az udvar hátsó ré­szében kazalban áll már 53 holdról a fehérjében gazdag szántóföldi pillangós Jól felkészültek az aratásra. 16 új közikaszát és egyéb apró­ságot szereztek be. A zsákok­kal azonban baj van. Már régen megrendelték a helyi földmű­vesszövetkezetnél, de még min­dig nem érkeztek meg. Úgy igyekeztek I a.növény­--------------1----------------! ápolással, hogy mire megkezdik az ara­tást, a kapálásra már ne legyen gondjuk. Az asszonyok is dere­kasan dolgoznak. Számoltak azzal, hogy nem lesz könnyű, az aratás. Sok az aratnivaló és kevés a munkaerő — mondogatták. Minden tag­nak, sőt még a családtagoknak is részt kell venniük az aratás­ban, cséplésben, hogy szem­veszteség nélkül betakaríthas­sák a gazdagnak ígérkező éle­tet. Munkaerőben nem is lesz hiány! RÓZSA J.-NÉ, Gondosan ápolják

Next

/
Thumbnails
Contents