Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-04 / 157. szám
Tas&ma*>, 1954. Július 4L ÉSZAKMAGYARORSZAG 5 Bcdettvizsga a miskolci Déryné Színházban-rzasárnap a kora reggeli órák- ’ ban gyermekkacagástól hangos a miskolci Déryné színház művészbejárója és az öltözők. A kis balettművészjelöltek készültek nagy izgatottan vizsgaelőadásukra. Csapó Magda balettanámő, a gyermekek kedves „Magda nénije“ igyekezett megnyugtatni a drukkoló gyermeksereget. A vizsgaelőadást Bartus András, ia megyei tanács népművelési osztályának művészeti előadója nyitotta meg. Majd megkezdődött a műsor. Kedves látványt nyújtottak a 6—8 éves gyermekek csoportjának zongorajátékra végzett ritmikus, elő- képzési gyakorlatai. Az I. és a II. évfolyam növendékeinek fegyelmezett korlát- és spárgagyakorlatai megérdemelten ragadtatták tapsra a közönséget. A második évfolyam tanulóinak akrobatikus számai — fejállásból spárgába való átmenet, láb íejretétele — a növendékek hajlékonyságát, bátorságát bizonyították. » nehéz gyakorlatok után akis művészek magyar, szovjet, ösztrák és más népek táncait mutatták be sikerrel. Különösen dicséretet érdemelnek a „Bulyba“ (krumpliültetés) című szovjet tánc előadásáért. <Erd5di János felvétele.) í Igen szép volt a „Cirkusz“ című kompozíció. A kis bohócok, a trojkatánc és a pingvinek, valamint az óriások és a törpék száma mind a jó munkáról s a kis növendékek tehetségéről tanúskodtak. Szépen táncolt Sirk Judit, a kötéltáncos lány szerepében. A közönség az előadás végén tapsviharral fejezte ki megelégedettségét. * megyei táncoktató munka- közösség vezetője, Guttman elvtárs elmondotta, hogy a balettiskola növendékeinek száma ezévben a tavalyi 70-el szemben 150 volt. Csapó Magda elvtársnő elmagyarázta, hogy a gyermekeket Vaganova oktatási módszer alapján, azaz a fokozatosság elve alapján oktatják. A balettnövendékek először az előképző csoportban tanulnak és utána ■— amennyiben megfelelnek — jutnak az I. évfolyamba. Először testfejlesztő gyakorlatokat végeznek, megerősödnek, izmaik kifejlődnek, s a test teljes kiképzése után kerül sor magának a balettnek, mint táncnak az oktatására. A sikeres vizsga tehát hosszú és szívós munka, tanulás és hozzáértő, lelkes tanítás eredménye volt. IMREH JÓZSEF A BÉKE ÉS BARÁTSÁG HÍDJA A Bolgár Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a Duna képezi az államhatárt. A Duna hosszú időkig szétválasztotta a két ország népeit, megnehezítette köztük a gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A bolgárok és románok már régóta álmodoztak róla, hogy hidat építenek a Dunán, amely örökre összeköti a két partot. A népellenes burzsoá kormányok azonban a népek közti ellenségeskedés és viszálykodás politikájával megakadályozták az álom megvalósítását. Az álom csak a népi demokratikus rendszerben teljesülhetett be. A híd elkészült és összekapcsolja Russze bolgár és Giurgin román kikötőt. A kb. 3.500 méter hosszú híd szovjet tervek alapján és szovjet szakemberek vezetésével rekorderedménynek számító rövid idő — 2 év és 3 hónap alatt épült fel. Románián és Bulgárián kívül az építésben részt- vett Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia. így nem lesz sohá 110 ágyas a miskolci városi kórház szülészete Hülväpiy, szenvedőarcú nőt visznek a hordágyon. Tekintetéből fájdalom s egyben félelem sugárzik. Szeretne már túl lenni a műtéten. Amint azonban a műtő elő érnek, az orvos eloltja útjukat: — Nem lehet bemenni. Nem operálunk. Vigyék vissza — mondja s közben úgy érzi, hogy ag elkeseredett düh vasmarokkal szőrit ja össze a torkát. A beteg kérdően néz rá. — Por van kérem, por! Nézzék meg — szélesre tárja az ajtót — s benn valóban ujjnyi por ül mindenen, kavarog a levegőben is. A beteget — egy édesanyái — visszaviszik a kórterembe, hogy szenvedjen és izguljon át még egy éjszakát, mert nem lehet operálni a miskolci városi kórház nőgyógyászatán. * Á SpttltTlPi IV€IS- ^órhísz szülészeti osztályán nincs szabad ágy. Űjabb szülőanyák érkeznek, már nem tudják hová elhelyezni őket. Áz elnehe zült testű asszonyok, a kétségbeesett fiatal anyák a folyosókra kitett ágyon, hordágyon fekszenek, mert a szülőszobán már ketten is vannak egy ágyon. A városi kórházból is ide hozzák a betegeket. Ott még ennyi hely sincs, mert bővítik. Igen. Túlzsúfoltság van a megyei kórház szülészeti osztályán, nem meg felelő körülmények között dolgoznak a városi kórház négy ógyásza tán. mert a kórházat bővítik. Még tavaly ősszol elhatározták, hogy a szülészeti osztályt 70 ágyasról 110 ágyasra fej lesztik. Amióta munkához kezdtek még a volt 70 ágyat sem tudják mind használni. A multév december elején kezdett munkához a Borsodi Tatarozó Válla lat. Ügy gondolták a városi tanács egészségügyi osztályán, hogy télen a szabadban úgy sem lehet dolgozni, ha tehát minden munkaerőt ide állt tanak be, egy jó hónap alatt végez nek is. Egy hónapot majd csak ki. húznak valahogy a betegek és a kór ház dolgozói. így képzelték el, s egy percig sem mertek volna arra gondolni, hogy a tatarozó vállalat igazgatója és fő mérnöke ennyire felelőtlen, hanyag ennyire nemtörődöm s érzéktelen lep, gyen a szülő anyákkal szemben. *v A szerződésben megjelölt na pon nem kezdtek munkához. Majd megérkezett 4—5 ember, akik egy hetet ácsiorgással, sétálással töltöttek el, mert nem érkeztek meg a szerszámok. Amikor végre megindult — úgy ahogy — a munka, a folyosókon bo. káig jártak a szemétben, ami érthető, hiszen ahoi kőművesek dolgoznak, ott nem lehet tisztaság. A baj inkább ott van, hogy ez a rendetlenség még ma is tart, pedig már nemcsak hogy december vége, de június is elmúlt. Kétségtelen, hogy a kórház időközben adott újabb munkát is, mint ami a szerződésben eredetileg szerepelt. Az is igaz, hogy egy üzemben lévő kórházban lassabban lehet dolgozni. Nem is arról beszélünk tehát, hogy a december 30-i határidőt nem tar tották be, hanem arról, hogy azóta a sorozatosan megállapított újabb határidőket is figyelmen kívül hagyták az építövállalat vezetői. Annak ellenére azonban, hogy hónapokig húzták az időt ott, ahol napról napra küzdelem folyik a percekért, ahol a tiszté,talanság pici csecsemők halálát okozhatja, ráadásul még rossz munkát is végeztek. Például: a csapokat ferdén rakták fel, a padlóburkolat hézagos volt, az egyik W. C. ajtaját úgy tették fel, hogy a mosdótól nem lehet bezárni, a csecsemő-fürösztő- kádakat nem szerelték fel, a csapó- ajtókra hosszas kérés után som tettek támasztót g még tovább lehetne sorolni azokat a hibákat, amelyek^ akadályozták a gyors átadást. ' r S mindez miből adódik?, Ha ezt ki akarjuk deríteni, érdemes néhány pillantást vetni a Borsodmegyei Tatarozó Vállalat má3 helyen végzett munkájára is. Már feltűnhetett volna a vállalat felettes szerveinek, hogy minden oldalról nagyon sok panasz hangzik el a vállalat munkáját illetően. A miskolci Patyolat vállalat átalakítása a borsodi tatarozó hibájából húzódik olyan régóta. Sok kifogár solni valójuk van a vállalat ellen az edelényieknek is új kultúrotthonuk miatt. Ózdon már két éve és 8 hónapja építenek egy 6 lakásos bérházat s a lakók, akik szeretnének már beköltözni, szavakat sem találnak a vállalat munkájának minősítésére. A miskolci új népbüffét — amelyet három évig építettek — rövidesen bezárják újabb javítások miatt. Az említett súlyos hibákon érdemes elgondolkoznia Körösi István igazgatónak és Cselényi Pálnak, a vállalat főmérnökének. Az ő feladatuk lenne, hogy az alvállalkozókkal idejében kössenek 'Szerződést, hogy jobban ellenőrizzek, vagy ellenőriztessék a munka minőségét, s hogy — kétségtelen tény: munkaerőhiánnyal küzdenek, de /éppen emiatt — a meglévő mimkáscyfcat helyesen csoportosítsák, jó szervezéssel kerüljék el a kieső időtv biztosítsák a folyamatos munkát. * Szükséges, hogy a megyei tanács építési osztálya — a borsodi tatarozó felügyeleti hatósága — ala-. posan felülvizsgálja a vállalat munkáját, vonja szigorúan felelősségre a mulasztókat, s adjon segítséget a helyes, jobb munkaszervezéshez. Tudjuk, a kormányprogram után jelentősen megszaporodott a vállalat munkája. A megnövekedett feladatokkal azonban együtt kell nőnie a vállalat dolgozói felelősségérzetének is. ADAMOVICS ILONA *■ KEDVES OLVASÓNK! Az „Eszakmagyarország“ szerkesztősége olvasóinak bírálatát, segítségét kérj a lap színvonalának további emeléséhez. Olyan újságot akarunk adni olvasóinknak, .amely jobban szolgálja tájékoztatásukat, politikai fejlődésüket, hozzájárul munkájuk jobb végzéséhez, tanulságos, érdekes, szórakoztató, — kielégíti sokirányú érdeklődésüket. Ezért szeretnénk, ha mielőbb válaszolna az alábbi kérdésekre: (A kitöltött kérdőívet/ szíveskedjék megfelelően összehajtani és bélyeg felragasztása nélkül a legközelebbi postaládába bedobni.) 1. Mit olvas naponta először és legszívesebben a lapból? .........;.............._j.........................................._................ 2. Mi a véleménye a vezércikkekről? 3. Hogyan tudja felhasználni napi munkájában a lap iránytmutató, feladatokra mozgósító és elméleti cikkeit? 4. Milyen észrevételei vannak a dolgozóknak a lapban közölt leveleiről? 6. Hogyan elégíti ki igényeit a sportrovat? 7. Mit tart feleslegesnek az újságban? 8. Mi hiányzik a lapból, miről szeretne többet olvasni (például: természettudományos ismeretterjesztő írás, színes irodalmi tárca, bírósági hírek, rejtvény, stb.)? __ . ......................... .............................................. 9. Vannak-e panaszai a lap kézbesítésével kapcsolatban? . .............................. 10. Egyéb megjegyzései: (Amennyiben a kérdőíven a rendelkezésre álló helyet kevésnek tartja, köszönettel vesszük, ha észrevételeit külön levélben közli szerkesztőségünkkel). ______________________________________ r(A kérdőív akkor is beküldhető, ha nem válaszol minden kérdésre!)] 5. Mit szeretne olvasni az keknek“ rovatban? ,Asszonyoknak-gyermeNéVJ " ...,, Foglalkozás: Lakáscím: ?-----♦.... © 99 § * »4 r x a « a X a s Gß s ■** X a 3.
