Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-27 / 176. szám
2 E5ZSKMÄCY35HÜR5ZÄG Kedd, 1954. Július 27. Termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok az árvízkárosultak megsegítéséért Megyénk termelőszövetkezeti tagsága és egyénileg dolgozó parasztjai egyaránt szívvel-lélckkel segítik az árvízkárosultakat. Nap mint nap érkeznek hozzánk felajánlások, amelyek atról tanúskodnak, hogy mindenki at- érzi, mennyire fontos, segíteni a bajbajutottakon. A felajánlások százai bizonyítják, hogy megyénk termelőszövetkezeti tagsága és dolgozó parasztsága tudja, hogy nem csupán közvetlen anyagi segítséggel, hanem jobb munkával is igen sokat könnyít- hetünk a bajbajutottak gondjain. * A mezőcsdti Szabadság termelőszövetkezet vezetőségi tagjai igen szép felajánlásokat teltek. Kovács Lídia-?0, Iráti Józsefné 50, Szegő Jánosné 50, Belle Béla 100, Sallai István 100, Kulcsár Mihály 50, Burányi Miklós 50, Géléi János 50 kilogramm kenyérgabonát adtak az árvízkárosultaknak. Ugyanakkor vállalták, hogy még od-a- adóbban dolgoznak, hogy egyetlen szem termény se vesszen kárba. * Izsófalva dolgozói is örömmel járultak hozzá, a dunai árvízkárosultak megsegítéséhez. A község lakói 2480 forint készpénzt, 740 kilogramm búzát, 80 kilogramm zabot, 20 mázsa szénát, 55 darab tojást, 5 mázsa szalmát, árpát, zabot juttatnak a Szigetköz lakóinak. * 'Az edelényi 'Alkotmány termelőszövetkezet tagsága rgyemberként ajánlotta fel segítségét az árvizkárosul toknak. Egy 159 kilogrammos hízót, 5 mázsa búzát, 6 mázsa burgonyát. £i> mázsa káposztát, 50 kilogramm cukrot adlak össze. * Barfa János 65 éves felsőtelekesi dolgozó paraszt, aki 8 bold juttatott földjén gazdálkodik, elsősorban jó munkával segíti az árvízkárosultakat. — Minden szem gabonára úgy vigyá zok most, mint a két szememre,, — mondja Bart a elvtárs. —Nem is vész kárba egyetlen szem eem. Pótolnunk kell, »mit az árvíz elsodort. Emellett azonban segítek közvetlenül is Egy mázsa újbúzát küldök az árvízkárosultaknak. * A tiszaknrádi földműves szövetkezel dolgozói, akik nemcsak hírből, de tapasztalatból is ismerik az árvizet, egy pillanatig sem gondolkoztak azon. hogyan segítsenek. Egycmberként ajánlották fel fizetésük 19 százalékát a dunakörnyéki árvizsujtotta lukosságnak ... IS agy sikert aratott a magyar filmművészet Karlovy Varyban Végétért Karlovy-Varyban a VIII. nemzetközi filmfesztivál. A filmfesztivál „Nagydíját” a „Hű barátok” című szovjet film és a „Föld sója” című film kapta, amely amerikai és mexikói filmművészek közös alkotása. A „Békedíjat” az „Ernst Thälmann osztályának hű fia” című, a Német Demokratikus Köztársaságban készült filmnek és a „Hirosima gyermekei" cimű japán filmnek ítélték oda. A „Munkadíjjal” az „Életje!” című magyar filmet tüntették ki. A „Népek barátságáért" díjjal a IV. bukaresti VIT-ről a „Béke és barátság" címmel készült szovjet-román filmet tüntették ki. „A harc a szociális haladásért” díjat a „Cellulózé” („Keresem az igazságot”) című lengyel film (második rész) és a „Két hektár föld” című indiai film kapta. A „Szabadságért folytatott harc”- díjat a „Szeptembristák” című bolgár film és „A 270. magaslati pont elfoglalása” című kínai film kapta. Ezenkívül a zsűri még több díjat osztott ki. Köztük a „Történelmi film”-díjat a „Dicsőséges Tanács- köztársaság” című magyar film kapta. „Akvárium” című filmünket a „Legjobb oktatófilm” díjával tüntették ki. Dicséretben részesítette a zsűri a „Kék vércsék erdejében” című magyar dokumentumfilmet is. Vietnami"francia kosos határosat a katonai tevékenység megszüntetéséről Peking (Űj Kína) Ä Vietnami Tájékoztató Iroda szom bati jelentése ezerint az északviet na,mi Trung Ólában folytatott hely színi katonai értekezlet július 22-én négy pontból álló közös határozatot fogadott e! a vietnami néphadsereg és a Francia Unió indokínai fegyveres erői minden katonai tevékenységének megszüntetéséről. A közös határozat szövege a követ kez-5: A két fél megállapodott ahhan, hogy a genfi értekezleten kiadott fegyverszüneti határozat időpontja és a két fél főparancsnokságai által Indokína különböző részel tekintetében kiadott tűzszünet! rendelkezések hatálybslépé «ének időpontja közötti időszakban a következő intézkedéseket kell végre hajtani: 1. Tilos minden szárazföldi, folyami, tengerészeti vagy légi katonai had művelet olyan kiterjedésben, amely nagyobb létszámot vesz igénybe, mint Észak-Vietnamban egy ezredet, vagy gépesített ezredet, egyéb arcvonalakon egy zászlóaljat beosztott tüzérséggel. 2. Haladéktalanul intézkedéseket kell tenni, hogy mielőbb megszüntessék a szárazföldi, folyami, vagy tengeri közlekedési útvonalak minden alá- aknáz.ásnt, vagy megrongálását.. 3. A Francia Unió légiereje: a) tartózkodik a vietnami néphad sereg ellenőrzése alatt álló övezetek minden bombázásától és tűz alá vételétől. A francia légierők tevékenysége csupán olyan harci repülőgépekre szorítkozhat, amelyek a helyőrségek és közlekedési vonalak biztonságáról gondoskodó szárazföldi erőket támo gatják. A francia iégierő semmiféle esetben nem használhat napalmbombákat; b) minden egyes felderítésnél csak egy repülőgépet használhat. Ezek a felderítések nem terjedhetnek túl a Francia Unió fegyveres erői által megszállva tartott pontoktól számított 25 kilométeres körzeten; c) nem hajt végre semmiféle légiszállítást a Hanoitól Haiphongba vezető műúttól észákra és északnyugatra. 4. Minden intézkedést meg kell tenni, hogy a két fél csapatai azokban az övezetekben, amelyekből visz- szavonulnak, ne kövessenek el olyan cselekményeket, amelyek kárt tesznek a lakosság életében, vagy tulajdonában, valamint ipari és kulturális intézményekben, egészségügyi berendezésekben és közművekben, mint péli dául hidakban, gátakban stb. Trung Gia, 1954 július 22-én. VAN TJÉN DUNÖ tábornok, a vietnami néphadsereg főparancsnoksága küldöttségé-; nek vezetője, LENNUYEUX ezredes, a Francia Unió indokínai fegyveres erői parancsnoksága küldöttségének vezetője. ü szovjet kormány együttérzését fejezte ki a magyar kormánynak az árvízkárra! kapcsolatban Nagy Imre elvtársnál, a miniszter- tanács elnökénél látogatást tett Jurij Vlagyimirovies Andropov, a Szovjetunió budapesti pagykövete. Andropov elvtárs a minisztertanács elnökének a szovjet kormány együttérzését fejezte ki az egyes dunamenti területeket ért árvízkár miatt s egyben átnyújtotta a szovjet nagykövet ség 300.000 forintos adományát az -Eri vízkárosultak segélyezésére. Nagy Imre elvtárs megköszönte á rószvétnyilvánitást, s köszönetét mondott a szovjet nagykövetség adoma, nyáért, valamint azért a nagyarányú! segítségért, amelyet a Szovjetunió a dunai árvízvédelemben a magyar hatóságoknak és a lakosságnak nyújtott, (MTI) Külföldi együttérzés-nyilvánítások A hazánkat sújtó árvízzel kapcsolatban együttérzésüket juttatták kifejezésre a Belga Királyság, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a Finn Köztársaság, az Olasz Köztársaság budapesti diplomáciai képn viselői, valamint a római magyar kői vétségén keresztül a Vatikán állam. Együttérzését fejezte , ki a Vörös- kereszt Társaságok Ligája is. (MTIJ Jurij Vlagyimirovies Andropov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete átadta megbízólevele! Robi Istvánnak,a népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Dobi István, a Népköztársaság elnöke július 26-án fogadta Jurij Via gyimirovics Andropovot, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átadta megbizóieveléí. A megbízólevél átadásánál jeleni volt Boldóczki János külügyminisz-i tér, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Darabos Iván, az Eli nöki Tanács titkára. Hegyi László vezérőrnagy és Marjai József, a küli ügyminisztérium protokollosztályánaki vezetője. (MTI) II nyugati kormányok tanulmányozzák a szovjet jegyzéket A szovjet jegyzéket, amely értekez letet javasol az európai biztonság megteremtése érdekében, tannlmá nyozzák a nyugati fővárosokban. A londoni rádió jelentése szerint Men- des-France francia miniszterelnök és külügyminiszter vasárnap megvitatta a jegyzék szövegét külügyi szakértőii vei. Hétfőn Anglia, Amerika és Frani ciaország rendes diplomáciai útoii megkezdi tanácskozásait a szovjefi jegyzékre adandó közös válaszról« A szovjet kormány javasolja: Hz európai kollektiv biztonsági rendszer kérdésében a legközelebbi hónapokban hívjanak össze tanácskozást A szovjet kormány jegyzéke Franciaország. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához Moszkva, július 25. (TASZSZ) A július 25-i moszkvai lapok k üzlik a szovjet kormánynak Francia- ország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához intézett jegy. zékét az európai kollektív biztonság kérdéséről. A szovjet kormány — hangzik a jegyzék — Franciaország kormányának május 7-i jegyzékével kapcsolatban szükségesnek tartja az alábbiakat közölni: Franciaország kormányának említett jegyzékéből kitűnik, hogy Franciaország kormánya nem osztja a szovjet kormány március 31-i jegyzékében foglalt nézeteket, sem az összeurópai kollektív biztonsági szerződésre vonatkozóan, sem pedig arravonatkozóan, hogy a szovjet kormány késznek nyilatkozott az érdekelt kormányokkal együtt megvizsgálni a Szovjetuniónak az Északatlanti Szerződésben való részvétele kérdését. Emellett Francia- ország kormánya semmiféle olyan javaslatot sem terjesztett elő, amely Európa valamennyi országa biztonságának szavatolására irányul. Franciaország kormányának az európai biztonság szavatolása fontos kérdésében elfoglalt ilynemű álláspontja nem menthető, ha a béke megszilárdításának érdekeiből indulunk ki. Az említett jegyzékből kitűnik, hogy Franciaország kormánya az európai biztonság biztosításában való érdekelt voltára hivatkozva olyan álláspontot védelmez, amely a valóságban nem szolgálhatja ezt a célt, hiszen az európai biztonság biztosításának örve alatt olyan szűk, zárt államcsoportosulások szerveződnek, amelyekben való részvételtől minden más államot távoltartanak. Ilyen agresszív katonai csoportosulás az Északatlanti Szerződés Szervezete. A szovjet kormány már többizben rámutatott, hogy az Észak- atlanti Szerződés Szervezete egyáltalán nem védelmi jellegű. Ez a szervezet teljesen figyelmen kívül hagyja a német agresszió megismétlődésének veszélyét és nem teszi feladatává az ilyen agresszió megakadályozását, bár mind Franciaország. mind pedig Anglia egymásközti és a Szovjetunióval kötött szerződéseiben kötelezettséget vállalt, hogy elhárítja az új német agressziót. Ez a körülmény már önmagában meggyőzően bizonyítja, hogy az Északatlanti Szerződés Szervezetének egyáltalán nem az a célja, hogy megszüntesse a német militarizmus újjászületésének és a német agresszió ezzel kapcsolatos, Európa népeit új és még súlyosabb szenvedésekkel fenyegető megismétlődésének a jelen körülmények között igen reális veszélyét. Ezzel kapcsolatban feltétlenül meg kell említeni azt a tényt, hogy a Hitler- ellenes koalícióban résztvett hatalmak közül csupán a Szovjetunió hiányzik e szervezet tagjai közül. Ezt a tényt feltétlenül úgy kell tekinteni, hogy az nyilvánvalóan az Északatlanti Szerződés Szervezetének a Szovjetunióval szembeni agresszív voltát bizonyítja. Franciaország kormányának május 7-i jegyzéke, amely megtagadja annak a szovjet kormány felvetette kérdésnek megtárgyalását, hogy a Szovjetunió résztvehessen az Északatlanti Szerződés Szervezetében, teljesen alátámasztja e szervezet agresszív voltát. Franciaország* május 7-i jegyzéke úgy tünteti fel a dolgot, mintha a Szovjetunió az Északatlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozása esetén arra használhatná fel tagsági jogait, hogy „annak minden határozatát megvétózza”, és ezzel „szétzúzza" ezt a szervezetet. Az ilyenfajta érvek mesterkélt és tarthatatlan volta azonban nyilvánvaló, minthogy a Szovjetunió nem tart igényt a szerződés más résztvevőivel szemben semmfiéle különleges helyzetre. A szovjet kormánynak újból hangsúlyoznia kell, milyen különleges veszélyt rejt magában az „európai védelmi közösséginek nevezett új katonai csoportosulás most előkészítés alatt álló létesítése. E csoportosulás programja és tervei az Európa és különösen a Nyugat-Né- metországgal szomszédos államok biztonságát fenyegető német militarizmus újjászületésére vezetnek. A Szovjetunió állandóan abból indult és indul most is ki, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok egymás mellett élhetnek, hogy a nemzetközi biztonság és béke szavatolásában érdekelt összes európai államok kollektív erőfeszítéseire támaszkodó nemzetközi együttműködésre van szükség, M A szovjet kormány ettől vezéreltetve Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminisztereinek berlini értekezletén javaslatot terjesztett elő „az európai biztonság biztosításáról“ és előterjesztette ezzel kapcsolatban az „összeurópai kollektív biztonsági szerződés“ alapjainak tervezetét. A Szovjetunió javasolta összeurópai szerződés egyik legfontosabb sajátossága és előnye mindenekelőtt az a körülmény, hogy benne társadalmi rendjétől függetlenül résztvehet minden európai állam. Az ilyen európai rendszer megteremtené az európai biztonság reális feltételeit. Komoly lépés lenne e fontos ügyben és előnyösebb körülményeket teremtene a német probléma rendezésére az egységes Németországnak, mint békeszerető, független és demokratikus államnak megteremtése alapján. Ebben az esetben elhárulnának Németország egyesítésének útjából azok a komoly akadályok, amelyeket az utóbbi években Nyugat-Németország re- militarizálásának politikája és Nyu- gat-Németországnak az úgynevezett „európai védelmi közösségibe való bevonásának tervei teremtettek. Az összeurópai szerződés alapján létesített európai kollektív biztonsági rendszer megfelelne a népek gyökeres érdekeinek és döntő jelentőségű volna a nemzetközi feszültség enyhítésében, hiszen az európai országokat az agresszióval szembeni ellenállás közös célja és az a közös kötelezettség tömörítené, hogy hatékony intézkedéseket tegyenek az ilyenfajta veszély elhárítására és az európai biztonság fenntartására. Az európai béke megóvása és fenntartása kétségtelenül igen nagyjelentőségű volna az egyetemes béke fenntartása és az új világháború veszélyének elhárítása szempontjából. A szovjet kormány erőfeszítései éppen e feladat megoldására irányulnak. Mint ismeretes, Franciaország kormánya nem támogatta a Szovjetunió javaslatait. Franciaországnak e kérdésben elfoglalt álláspontja nemcsak, hogy nem bizonyít a fegyverzet csökkentésére, az atom- és hidrogénfegyver eltiltására irányuló semmiféle törekvést, amelyről Franciaország kormánya május 7-i jegyzékében beszél, hanem ellenkezőleg, azt bizonyítja, hogy Franciaország kormánya szembehelyezkedik minden ez irányban tehető hatékony intézkedéssel. Franciaország kormányának jegyzéke rámutat, hogy az atomfegyver eltiltásáról és az egyéb fegyverzetfajták csökkentéséről szóló egyezmény megkötése csak akkor lehetséges, ha előzőleg megteremtik „a biztonság és a bizalom légkörét”. Kétségtelen, hogy „a biztonság és a bizalom légköre“ pozitív tényező a nemzetközi biztonság szavatolásában. Rá kell azonban mutatni, hogy Franciaországnak az atomerő katonai célokra való felhasználása eltiltásának, valamint a fegyverzet csökkentésének kérdésében követett politikája ellentétes „a biztonság és bizalom légköre” megteremtésének feladatával, a nemzetközi feszültség enyhítésének feladatával. Éppen így ellentétben áll „a biztonság és bizalom légköre“ megteremtésének szükségességét hangoztató kijelentésekkel az az Egyesült Államokban széltében- hosszában folyó kampány is, amely gyűlöletet és ellenségeskedést szít a népek között és propagálja a háborút. Ami a Szovjetuniót illeti, fontos megemlíteni, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa még 1951-ben elfogadta „A béke védelméről szóló tör- vény"-t. A békeszerető, a békét és a népek közti baráti kapcsolatok szilárdítását szolgáló szovjet politika elveinek megfelelően ez a törvény a háborús propaganda bárminő formáját az emberiség ellen elkövetett igen súlyos bűncselekménynek minősíti és kimondja, hogy a háborús propaganda folytatóit súlyos, közönséges bűnözőkként bíróság elé kell állítani. A szovjet kormány őrködik a béke és a nemzetközi együttműködés érdekei felett, minden lehetséges intézkedést megtesz e magasztos célok megvalósítása érdekében. A szovjet kormány megelégedetten állapítja meg, hogy az európai kollektív biztonsági szerződésnek általa előterjesztett tervezete kedvező fogadtatásban részesült jónéhány európai állam — és nem csupán európai államok — részéről. Széles társadalmi körök — még olyan országokban is, ahol a hivatalos körök a tervezettel szemben negatív álláspontot foglaltak el — kitartóan követelik az európai államok erőfeszítéseinek az európai kollektív biztonság szavatolása érdekében való egyesítését. Tekintetbe kell venni ezenkívül azt is, hogy nem minden európai állam nyilatkozott az összeurópai kollektív biztonsági szerződésre vonatkozó javaslatról. A szovjet kormány nagy jelentő-» séget tulajdonít annak, hogy ezt a£ európai népek létérdekeit érinti? kérdést minden oldalról megtár-« gyalják. Úgy véli, hogy az európai államok minél szélesebbkörű képvi-» seletének részvételével kell megvizs-» gálni az európai kollektív biztonsági kérdését. A szovjet kormány az utóbbi idő-» ben elhangzott számos megnyilatko-» zásnak megfelelően célszerűnek tartja, hogy az összeurópai kollck-» tív biztonsági szerződés tervezetét a| gazdasági együttműködésről szólói rendelkezéssel bővítse. Arról van szó, hogy a szerződésben résztvevő államok vállaljanak kötelezettséget, hogy intézkedéseket tesznek a ke-» reskedelem és az államok közti egyéb gazdasági kapcsolatok fejlesz-» tésére. Ez megfelel a népek létérde-» keinek, a béke és a nemzetközi együttműködés szilárdítása céljai* nak. A Genfben Indokínára vonatkor zóan július 21-én elért megállapodás újabb bizonyítékául szolgál annak, hogy eredményesek a nemzelközi kapcsolatok normálissátételére, a legfontosabb, nemcsak ázsiai, hanerrt európai nemzetközi problémák ren-» dezésére irányuló erőfeszítések is. A! genfi értekezlet megmutatta, hogy a béke és a nemzetközi biztonság szi-» lárdításában érdekelt államok tár-» gyalásai pozitív eredményekkel jár* nak. A genfi értekezlet megmutatta, hogy az érdekelt államok közti tár-» gyalások bizonyos körülmények kö-» zött olyan megállapodásokra vezeti hetnek, amelyek megfelelnek a bé-» kére és biztonságra törekvő népek érdekeinek. A szovjet kormány a fentiekből kiindulva javasolja, hogy az európai kollektív biztonsági rendszer megs teremtésének kérdésében folytatandó eszmecsere végett a legközelebbi hói napokban hívják össze minden résztvenni kívánó európai állam, va-» lamint az Amerikai Egyesült Állal mok tanácskozását. A szovjet kor-» mány kívánatosnak tartja, hogy ai Kínai Népköztársaság elküldje érré a tanácskozásra megfigyelőjét. Magátólértetődik, hogy az ilyetí tanácskozás résztvevőinek alkalmuk nyilna, hogy ne csak a szovjet kor-» mány javaslataira vonatkozóan fog* laljanak állást, hanem saját javas-» lataikat is előterjesszék az európai kollektív biztonsági rendszer megí teremtésének kérdésében. A szovjet kormány ugyanilyeoi jegyzéket intézett az Egyesült Ál4 lamok és Anglia kormányához is,
