Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-03 / 156. szám

Szombat, 1954. július 3. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Gazdagon fog aratni a kenézlői milliomos tsz Negyedik esztendeje járják mára közös utat a kenézlői Dózsa tsz tag­jai. Négyesztendő nem nagy idő egy ember életében, de az a négy év, amit nehéz harcokban, jóban és rosszban megéltek, felér egy ember­öltővel. 1949 őszén ■— mint akkor annyi spk helyen az országban — Kenéz- Ión is nagy változás történt. Meg­mozdult a falu, egyre több dolgozó paraszt fejében vált elhatározássá a szövetkezés gondolata. A régi és az új közötti harc sorsdöntő állomásá­hoz ért. Megalakult a III. típusú Dózsa szövetkezet. A falu egyrésze — többnyire a kommunisták — sza­kított az. évszázadok óta megszokott 'gyéni gazdálkodással és rálépett a felemelkedést, a jobb életet biztosító közös gazdálkodás útjára. Az alapító tagoknak: Zsindely Györgynek, Szomori Ferencnek, Pongrácz Györgynek, Bakonyi Andrásnak és a többieknek még jól emlékezetében él, hogyan fogadták sokan a szövetkezet megalakulását. A kulákok és azok, akiket sikerült hálójukba keríteni, váltig hangoz­tatták: nem lesz hosszú élete a cso­portnak. Hogyan akar gazdálkodni az a pár szál ember 210 hold föl­dön, egy pár lóval és egy rozoga ekével? Olyanok js akadtak, akik egyenesen szembeszálltak a terme­lőszövetkezet tagjaival, kérdőre von­ták őket. miért bontották meg a fa­lu „rendjét“. Még a jószándékú kí­vülállók közül is többen kinevették Zsindely György párttagot, aki első­nek vitte be lovát a közösbe. Ma már nem nevetnek rajtunk a kívülállók — mondja Szabó András elnök — hanem egyre többen ér­deklődnek a termelőszövetkezet iránt. Az elmúlt négy esztendő alatt, ahogy múltak az évek, úgy lett szö­vetkezetünk egyre erősebb, gazda­gabb. Ma már 64 család van a szö­vetkezetben és 575 hold földön gaz­dálkodunk. A közös gazdálkodás, az állam segítsége révén milliomosok lettünk. Az állatállomány jóval fe­lül van az ezren, földjeink évről- évre szebben teremnek. A közös vagyon gyarapodásával nőtt a tagság Jövedelme is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy most, a legutóbbi előleg- osztáskor is kevésnek bizonyult a ..falu szövetkézéti áruházának kész­lete, mért a tagság mindent felvásá­rolt. Ősz óta a tsz tagjai közül tizen­kettőn vásároltak rádiót, húszán kerékpárt, tizennégyen konyhatűz­helyt, huszonhármán pedig lakás- építkezéshez kezdtek. Szebényi József, Komló Miklós, Déváid János és Szebényi Sándor — akik annakidején kinevették a csoport tagjait — ma már arról be­szélnek, hogy a termelőszövetkezét tagjainak több jut vásárlásra, mint nekik. És ez valóban így is van. Ebben az esztendőben már kétszer osztot­tak előleget a csoportban. A két előlegosztáson 85 ezer forintot ka­pott a tagság. Ez az összeg már túl­haladja azt, amit tavaly egész év­ben pénzben kiosztottak. Dolgos Jó­zsef csoporttag például legutóbb 300 munkaegységére közel 2000 forint előleget kapott. Szomóri Ferenc ser­tésgondozó 1700 forintot vitt haza. Az idős Szomori Ferenc úgy véleke­dik: bárcsak 50 éves volna,, nem 64, hogy még sokáig dolgozhatna a kö­zös gazdaságban. — Azelőtt — mondja 1— öt hold földön gazdálkodtam. Sok esetben év végén még egy fejrevaló kendő­re sem telt az asszonynak, pedig egész nyáron velem dolgozott. Ami termett, az kellett a nagy család­nak kenyérre. Más azonban, amióta csoporttag vagyok. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy gondtalanul élek. Legutóbb is csak az előlegből tisz­tességesen felruházkodtunk. Nemrég osztottak szét a csoport­ban munkaegységek arányában 135 növendék süldőt. Valamennyi szö­vetkezeti tagnak tehene, hízója, anyakocája van a háztáji gazdaság­ban. Egyre szebbé, boldogabbá válik életünk. Az állattenyésztésből is további nagy jövedelemre számí­tanak. A tehenészet hetenk’int 900— 1000 forintot hoz a tagságnak. Csak júniusban közel 1500 liter szabad­tejet adtak el a füldművesszövetke- zetnek. A juhállomány is szépen jö­vedelmez. A gyapjúból 80 ezer fo­rinton felül kaptak. Hetenkint 60— 70 kilogramm gomolyát készítenek, s ez szintén 1100—1200 forint bevé­telt jelent egy hétre. A tagság és a vezetőség úgy számol: ha. gyorsan és szemveszteség nélkül betakarít­ják a kalászosokat, zárszámadáskor újabb 100 ezer forintot oszthatnak szét. A kalászosok betakarítására minden csoporttag a legnagyobb szorgalommal és odaadással készül. Ezt bizonyítja a növényápolásban és a szénabetakaríiásban tanúsított magatartásuk is. A növényápolás idején 80—100 ember Is dolgozott naponta a csoportban. Szinte kivétel nélkül segített minden tag hozzátarto­zója. így érték el. hogy az aratás előt­ti növényápolásban és szénabetaka­rításban a termelőszövetkezet, első lett a sárospataki járásban. 31 hold kukoricájukat már háromszor ka­pálták. a 15 hold burgonyát egyszer kapálták és kétszer töltögették. Cu­korrépát 5 holdon termelnek, k az egyeléser k'VijT már ezt is három­szor kapálták. A hét hold dohányt szintén. A tsz tagjai úgy számítanak, hogy s> gépállomás segítsége mellett 30 kaszával maguk is résztvesznek az aratásban. Azért döntöttek így, mert a 200 hold kalászos aratását egy hét alatt be akarják fejezni. így a szem­veszteséget a legkisebbre csökken­tik. A következő héten a hordással is végezni akarnak és közben már megkezdik az őszi árpa cséplését. Az első gabonát az államnak adják. A kenézlői Dózsa termelőszövetke­zet tagjai becsülettel kiállották a tüzpróbát az elmúlt 4 esztendő alatt. Ma már a község egyénileg dolgozó parasztjai közül is sokan belátják, hogy azoknak volt igazuk, akik bíztak a szövetkezeti gazdál­kodás nagy előnyeiben. Senki nem mondja, hogy hiba nélkül mégyen a termelőszövetkezetben minden. Van javítani való a vezetésben is, a munka jobb megszervezésében is. De az nnpről-napra mind jobban beigazolódik, hogy a szövetkezeti tagok jövedelme nemcsak eléri az egyénileg dolgozó parasztokét, ha­nem jóval túl is haladja. És hogy ez a jövőben még inkább így lesz, ar­ra biztosíték pártunk helyes politi­kája, a Dózsa termelőszövetkezet tagjainak szorgalmas munkája. AJÓLÉT PROGRAMIÁNAK ÉLENJÁRÓ HARCOSAI léi 9o»do$i(iHfnsk a dolgozóktól a pisroeki bányaüzemben A putnoki bányaüzem dolgozóinak élete is sokat változott a kor­mányprogram óta. Korszerű munkagépek, .szellőztetőkészülékek köny- nyítik meg a termelést. A nedves, vizes helyeken dolgozó bányászok védőruhát kapnak. Ahol meleg a munkahely, ott rendszeresen védőital­ról gondoskodnak a bányászoknak. Valamennyi dolgozónak, aki szak­szervezeti üdülésre jelentkezik, biztosítjuk, hogy szabadságát kényel­mes üdülőben tölthesse el. Az új dol gozókat balesetvédelmi oktatásban részesítjük. Közvetlenül a bánya kijáratánál korszerű fürdő várja a föld mélyéből feljövő bányászokat, hogy lemoshassák a szénport. Sokat javéit a dolgozók lakásellátása is. A két 8 lakásos és a két 16 lakásos épületen kívül a vasútállomás mellett egész kis település lé­tesült, ahol dolgozóink új családi házakban laknak. IMRE LÁSZLÓ Putnok A féléves tervet segítették győzelemre... KOVÁCS SÁNDOR ózdi olvasztár brigádja a X. sz. kemencéből 695.6 tonna jóminőségű acélt csapolt első féléves tervén felül s ezzel nagymértékben hozzájárult ah­hoz, hogy az acélmű 4 nappal határidő előtt befejezhette tervét. ... V.: ■. 1111 | , . CCíU/C \ IBII ;i|l» í_ ___ BART A K. ELEMÉR a Zempléni Ásványbánya Vállalat füzérradvá- nyi üzemének sztahanovista üzem­vezetője, a Magyar Népköztársa sági Érdemérem aranyfoscozatának tulajdonosa. Kiváló munkát végez, üzemében sem baleset, aeon igazolat lan hiányzás nem volt az utóbbi időben. BÁNOSOK ZOLTÁN a 28/7 Építő­anyagellátó Vállalat gépkeosirako • dója nagy gondot fordít arra, hogy az építőanyagok ne törjenek. Ezzel jelentősen növeli a vállalat anyag­megtakarítását. Gyújtsunk össze minél több papírhulladékot — könyv, füzet less belőle Pártunk III. kongresszusa hang­súlyozta az anyagtakarékosság fon­tosságát. Az anyagtakarékosság a jólét programjának megvalósítását segíti elő. Ezt a célt szolgálja a kü­lönböző hulladékoknak, fémeknek, vagy most a papírnak a gyűjtése is. A kollégiumok, intézetek százai várják a tanulnivágyő ifjúságot. A papír és a rongy gyűjtése nagy se­gítséget ad ahhoz, hogy az eddi­ginél több könyv kerüljön a dol­gozók lakásába. A tanulóifjúság­nak is mind több és jobb tan­könyvre, füzetre van szüksége. A papírgyűjtő hónap eddigi ta­pasztalatai azt mutatják, hogy me­gyénk fiataljai a papírgyűjtésben nem végeztek olyan munkát, mint a legutóbbi fémgyűjtés idején. Az országos versenyben csúfosan le-* maradtunk, megyénk az utolsók között kullog. DISZ-fiatalok! Úttörők! Minél több papírt, rongyot adtok át a MÉII-vállalatnak, annál több könyv jut a kezetekbe. Kiváló fémgyüjtők! Mutassátok meg, hogy kiváló papírgyűjtők is vagytok! A gyűjtésben jó eredményt el-* érőket töltőtollal, futballal, kerék-* párral, rádióval, fényképezőgéppel stb. jutalmazzák. Segítsétek megyénket a gyűjtési terv teljesítésében, az első hely megszerzésében! DISZ MEGYEI BIZOTTSÁG Ismét a tarcali gazos répáról Néhány nappal ezelőtt „Térdig ér a gaz, bokáig a répa“ címimel ír­tunk a tarcali gazos répáról. A több holdnyi répaterületen azóta njár jóval térden felül ér a gaz, a répát már jóformán nem is látni. Csak az tudja megállapítani mi van a földben, aki ezelőtt egy hónappal is látta. Ezenkívül csak annyi tör­tént, hogy a szerencsi cukorgyár közölte: a répa nem az övé, hanem a tarcali állami gazdaságé. Jk. vona­ton utazók ezekütán megjegyzései­ket a tarcali állami gazdaság igaz­Ä nép vagyonának védelmében Az ózdi durvahengermű villamosüzemének dolgozóit évekig nyugtalanította egy titokzatos tol­vaj. Egyik nap az öltözőszekrénye­ket találták feltörve, máskor szer­számok tűntek el nyomtalanul. Még 1952-ben történt: Oláh Ben­jámin villamosüzemi ács kenyeret és egy szép piros almát tett öltöző- szekréhyébe. Amikor meg akarta enni, az almának csak hült helye volt. — Ki ette meg az almámat? *— kérdezte nevetve munkatársait. Valamennyien tiltakoztak. — Rendben van, nézzük meg sor­ba a szekrényeket. Valamennyien beleegyeztek, egye­dül Misuta Dezső blokksori motor­kezelő kenője, Kovács Ágoston har­sogta: — Mit képzelsz mirólunk, tolva­jok vagyunk? A többiek azonban kiváncsiak voltak, ki vitte el az almát. A szek­rényeket sorra kinyitották és az al­ma Kovács Ágoston szekrényében volt. — Nem elég, hogy ragad a keze, még hazudik is — fújta ki mérgét Oláh, amikor a tettest megszégye­nítették. Az esetről az üzem vezetősége is értesült és Kovácsra kezdtek gya­nakodni a többi lopással kapcsolat­ban is. Végül is úgy határoztak, hogy Kovácsot — és hogy fel ne figyeljen arra, hogy őrá gyanakod­nak — közvetlen fölöttesét, Misuta Dezsőt is más munkakörbe helyezik. Ha Kovács a tolvaj — egyszeriben megszűnnek a lopások a villamos karbantartók között és esetleg új munkahelyén folytatja. Akkor pedig kibújik a szög a zsákból. ay IS történt. csőperem II. műhely kisdarujára helyezték darukezelőnek, Misutát pedig az üzemi szerszámműhelybe szerszám­ig kiadónak. Eltelt egy hónap, két hó­nap, de nem történt semmi. Egyszer a szerszámműhelybe egy légpuskát adtak be javításra. (Gondolták: pró­bát tesznek, nem fog-e „lába kel­ni“.) A következő napon a légpuska eltűnt. Misutát kérdőre vonták, ő tagadta, hogy valami köze lenne a lopáshoz. Ekkor nyomban lakására küldték az egyik munkást. — Misutáné asszony, azt üzeni a férje, legyen szives adja ide a lég­puskát, amit tegnap hozott haza ... Az asszony nyomban odaadta. Et­től kezdve Misutáról senki sem tud­ta lemosni a gyalázatot. Büntetésből alacsonyabb munkakörbe helyezték. Mindenki megnyugodott az áthelye­zéskor, s az egész ügyet eltemették. Később azonban a szekrényekből új­ra kezdtek eltűnni a munkásruhák, a mennyezetről a villanyégők, a fe­detlenül hagyott villanyvezetékek, konnektorok és fontos szerszámok. Valóságos hajsza, titkos nyomozás folyt a tettes után, aki meglopja tár­sait és fosztogatja a nép vagyonát. Az elmúlt év októberében történt a legfelháborítóbb eset: eltűnt a blokkhengersor és a készhengersor dolgozóinak munkáját összehangoló hangos híradó erősítője. Amíg az új erősítőt fel nem szerelték, a henge­részek küldönccel értesítették egy­mást a munka menetéről, s ez bi­zony a munka rovására ment. A villamoskarbantartó üzem vezetői ismét figyelni kezdtek. Kovács a csőperemüzemben van, Misutát is áthelyezték. Itt valaki más a tettes. Akárhogy js, de elő kell keríteni és úgy megszégyenít­jük, hogy többé nem lopja meg a közösséget. Az üzem vezetői talán még ma sem ismerték volna fel a tettest, ha májusban az anyagszertárból nem telefonálnak, hogy a vételezési könyvet nem szabad hónapokra előre lebélyegezni. — Ezt mi is tudjuk, nem is csiná­lunk ilyesmit — válaszoltak, s a do­log ismét abbamaradt. A következő héten azonban ismét telefonáltak az anyagszertártól, de akkor már nem a villamos karbantartókhoz, hanem a rendészetre. Anyagvételezéskor a hónapokra előre lebélyegzett könyv­vel Kovács Ágoston jelent meg ná­luk. Kiderült, hogy a könyvet még az elmúlt évben lopta és egy előbb megszerzett villamosüzemi pecséttel hosszú időre előre lebélyegezte. így szerzett a raktárból zseblámpaele­met, villanyégőket és egyéb szerszá­mot. A lopott tárgyak egy részét Tarnaleleszen, Kovács lakásán meg is találták. Ott volt a blokkhenger­sorból ellopott hangerősítő is. Kézrekerült teken reggel beteljesedett, amire munkatársai már oly régen számí­tottak. A tolvaj nyakába táblát akasztottak, amelyre ez volt írva: „Én vagyok Kovács Ágoston, a többszörös tolvaj, aki a közösséget megkárosítottam, loptam a nép va­gyonát“. — Ki a gyárból a tolvajjal! — köve­telték a becsületes dolgozók és a bűnöst kikisérték a gyár kapuján. Kovács a szégyentől falfehéren odalgott el, nyakában a nagy táblá­val: „Én vagyok Kovács Ágoston, a többszörös tolvaj...“ * Kovács 18 éves korában került az ózdi gyárba. Előtte volt a boldogu­lás útja, a tanulás lehetősége. Neki ez nem kellett. A könnyű életei nem becsületes munkával, hanem becstelenül, társai és az egész nép megkárosításával akarta magának biztosítani. Rosszul számított — minden becsületes munkás megveti és bíróság előtt kell felelnie tet­teiért. gat ójához, yeactóeégéhez * címezzék A cukorrépa elhanyagolása talaj, annak tudható be, hogy a' tarcali állami gazdaság vezetősége olvasta a téves cikket s örömmel, tudomásul vette, hogy íme most már nem is az övék a répa, kapálja hát a cukor- gyári gazdaság. De lehet, hogy egy* szerűen megfeledkeztek erről a ró-, páról. Könnyen előfordulhat, hiszen, „nem nagy terület“ az egész. Vagy talán a gazdaság kétszeresen akarja hasznosítani a területet? A répa közé gazt vetett, megvárja, míg miegnő, azután lekaszálja takar-, mánynak. Egyik is másik is lehet. De a legs valószínűbb, hogy a gazdaság veze-, tősége felelőtlenül gondolkozik* „esáki szalmája“ módjára kezeli a több holdnyi répát. Ezért nagy fele­lősséggel tartozik! , Az arrautazók már holnap reggel azt szeretnék látni, hogy irtják a gazt a répáhóll II pulnoki iárástian is megkezdték az ősziárpa arafását Putnok községben Juhász József, az I. típusú tsz elnöke és Andrei-, sek Barna, a tsz párttitkára július 1-én 800—800 négyszögölön learat-* ták az ősziárpát. Tovább fenolnak a női- és íérfsszsfeéfe A borsodmegyei KISZÖV a férfi és női szabók részére szakmai to-* vábbképző tanfolyamot szervezett* A tanfolyamon, amely hat hétig tart — a mezőcsáti, szerencsi, put­noki, miskolci, sajószentpéteri, ózdi és az edelényi ruházati szövetkeze­tek dolgozói vesznek részt. Hibák a herbolyai bányaüzemben A herbolyai bányaüzemtől a* utóbbi időben egyre több bányász elkívánkozik. Hogy miért, ennek több oka van. Az üzem vezetősége például nem biztosítja 3 dolgozóknak a kollektív szerződésben előírt munkavédelmi felszerelést. A sáros-vizes munka­helyre nem adnak védőruhát. Nagyobb figyelmet kell fordítani arra is, hogy a régi és az új bányá­szok között jobb legyen a viszony. A pártszervezetre, valamint a szak- szervezetre vár az a feladat, hogy népszerűsítse a „Nevelj új bányászt“ mozgalmat. Ha több szakemberük lesz. könnyebben megy » munka, emelkedik a termelés.

Next

/
Thumbnails
Contents