Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-01 / 154. szám
1 Élmények, tapasztalatok a Magyar Dráma Hetén Tatár-utca 39...?! SOD-ABÁUII-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LA PDA X. évfolyam 154. szám /íra 5« fillér Miskolc, 1954 iuiius 1, csütörtök II több, jobb, olcsóbb iermeies eszközei pártunk III. kongresszusa hosszú évekre megszabta feladatainkat. Az iparban a termelékenység állandó növelését, az önköltség rendszeres csökkentését és a termékek minőségének javítását jelölte meg, mint legfontosabb teendőt. A kongresszus óta gyárainkban, üzemeinkben, bányáinkban, állami gazdaságainkban és gépállomásainkon a népnevelők ezrei beszélnek erről, a faliújságok és feliratok tízezrei emlékeztetnek rá, az értekezleteken újra és újra tárgyalunk róla, mégis az a veszély fenyeget, hogy az önköltség csökkentése, a termelékenység emelése és a minőség javítása csak jelszó marad, mert nem tudjuk közelvinni minden egyes dolgozóhoz, nem tudjuk megmagyarázni, hogy ki-ki a saját munkaterületén konkréten mit tehet, mivel és hogyan járulhat hozzá egész népünk közös nagy ügyéhez. ismertessük valamennyi dolgozóval azokat a módszereket, azokat az eszközöket, amelyek segítségével élő, eleven valósággá változtathatjuk a sok helyütt csak váltig hangoztatott jelszavakat/ önköltségcsökkentés, ter- meiékenység, minőségjavítás .. . M elyek azok az eszközök, amelvek segítségével többet, jobban 'és olcsónban termelhetünk? Elsősorban az üzemen belüli szervezetlenség felszámolása. Nemrég hazánkban járt a Német Demokratikus Köztársaság szakembereinek küldöttsége. Elutazásuk előtt egyik szakszervezeti funkcionáriusunk megkérte vezetőjüket: mondja el, mit tapasztalt rövid ittléte alatt. A német elvtárs gondolkodás nélkül azt felelte: — Talány számomra, hogyan készül el maguknál egy gép. Valóban áttekinthetetlen, bonyolult üzemeink szervezése. A műhelyek elhelyezése sokszor szükségessé teszi, hogy egy-egy termék gyáron belül kilométereket „sétáljon“, amíg elkészül. Nem nehéz elképzelnünk, hogy például a DIMÁVAG Gépgyár — a termelés — számára mit jelentene, ha a Lenin Kohászati Müvek acélöntödéje mellett, — amely a DIMÁVAG öntvényeit szállítja — előnagyoló műhely működnék. Ez l'elesiegessé tenné a belső selejtes öntvények ide- oda szállítását és felszabadítaná a finommegmunkálásra alkalmas gépeket a sürgősebb, hasznosabb munkálatok számára. Vagy például másik egyszerű szervezési kérdés: műhelyen- kint egy-egy késköszörüiő dolgozó beállítása, ami lehetővé tenné, hogy az esztergályosok, marósok ne legyenek kénytelenek napjában többször öt-tíz percre abbahagyni munkájukat. A szerszámra való várakozás is sok ötpercet rabol el dolgozóinktól. Nem is beszélve arról, hogy a tervezési hibák é3 az akadozó, lassú adminisztráció miatt sokszor órákká szaporodnak a kieső percek. Ha egy-egy dolgozónál csak 10 perc múlik el kihasználatlanul, feleslegesen a -í80-ból — az 6 embernél egy órát jelent. Hatszáznál 100 órát, hatezernél pedig (s még ennél is többen dolgoznak a DIMÄ- VAG-ban) ezer órává nő a sok pere. Ennyi idő alatt új esztergagépet gyárthatnának a gépgyáriak. Sajnos, naponta még ennél is több munkaidő vész el megyénk üzemeiben a munkaszervezés fogyatékosságai miatt IVfásik fontos eszköze az ön- költség csökkentésének, a termelékenység emelésének, s a minőség javításának: az újítások, észszerüsítések, kezdeményezések felkarolása. Nem is kell arról sokat beszélni, hogy miért. Mi nem a munkaerő kihasználásával, nem fárasztó, ve- rejtékes munkával, hanem a kulturáltabb, könnyebb, okosabb munkával akarjuk célunkat elérni. A munkás ne úgy érje el a £00 százalékot, hogy két embernek való fizikai munkát végez. Úgy termeljen többet hogy az eszét használja. Találja meg a módját annak, hogyan lehet elvégezni egy mozdulattal, égy fogással azt, amihez eddig kettő kellett. Sajnos, egyes vezetők még nem látják eléggé, milyen óriási szerepe van az ű.jítómozgalomnak az előttünk álló feladatok megvalósít ásóban. Többet, jobbat és olcsóbban csak akkor tudunk termelni, ha e célkitűzésért folyó munkában résztvesz minden dolgozó, ha biztosítjuk a legszélesebb tömegek aktivitását. Tárják fel a vezetők mindenütt bátrRn a nehézségeket. Ismertessék a dolgozók előtt, hol van az üzemben szűk keresztmetszet, hol szorít legjobban a cipő. Tanácskozzak meg a munkásokkal, műszaki dolgozókkal, milyen lehetőségek vannak, s munkásaink, értelmiségi dolgozóink tettekkel válaszolnak majd az őszinte szóra Nemcsak a versenyben állók száma fog megnövekedni, hanem tartalmasabb, élőbb, eredményesebb is lesz a vetélkedés. Egymásután hangzanak majd el a jobbnál-jobb javaslatok, születnek értékes kezdeményezések. Kimeríthetetlen, nagyszerű erő a dolgozók aktivitása, hiszen dolgozóink saját jobb jövőjük érdekében olyan tettekre képesek, amilyenek kapitalista országokban elképzelhetetlenek. A több, jobb és olcsóbb ter■é* melés fő eszközéi tehát az üzemen belüli szervezettség javítása. az újítások, eszszerüsíté- sek, új kezdeményezések felkarolása és alkalmazása és főként — a tömegek aktivitásának, építő bírálatának félszítása. A módszerek pedig, amelyeknek segítségével ezeket az eszközöket alkalmazhatjuk, ugyancsak sokrétűek. A legfontosabb talán a vezetés színvonalának emelése. A vezetők valóban felelős vezetői legyenek munkaterületüknek. Az igazgatónak ismernie kell minden üzem és mübelv. az üzemvezetőnek, a mühelvfőnök- nek pedig minden egves gén. minden egyes dolgozó teendőiét, az előttünk álló nagy feladatok megoldásában. Nem elég megszabni a feladatot. Alihoz, hogy megköveteljük annak végrehajtását, elengedhetetlenül szükséges, hogy maguk a vezetők Ismerjék a kiaknázható lehetőségeket és adjanak segítséget a munkásoknak, hogv a lehetőségeket a legjobban ki is használták Nagyon fontos a termelési értekezletek jó megszervezése is Ott ismerik meg a dolgozók gyáruk, üzemük, műhelyük terv- feladatait. Széleskörű nyilvánosság előtt bírálhatják a vezetés hibáit, ott javasolhatnak új módszereket, ott kezdeményezhetik a munka jobb megszervezését; megbeszélik. megvitatják valamennyi termelési problémájukat. ott érzik igazán az üzem gazdájának magukat. Éppen ezért a termelési értekezletek ió megszervezése, színvonaluk állandó emelése közös érdeke a gyár valamennyi dolgozójának: munkásnak, mérnöknek, igazgatónak egyaránt! A vezetők teremtsék mer a termelési értekezlet látogatottságának, aktivitásának nélkülözhetetlen előfeltételei: a beszámoló pontról- pontra ismertesse mi történt az előző termelési értekezleten elhangzott javaslatokkal, mit valósítottak meg azokból; ha elvetették a javaslatot, miért nem volt az megfelelő és milyen intézkedéseket tettek az előző értekezleten megbeszélt hibák kijavítására. IVfindezeket a feladatokat csak akkor tudják megoldani, ha üzemeinkben, bányáinkban valamennyi erőt összpontosítunk végrehajtásukra. Sem a műszaki vezetők, sem a pártszervezet, sem a szakszervezet egyVusasok a termelőszövetkezetben! (Tudósítónktól.) Az Ózdi Kohászati Üzemek főkapuja előtt indulásra készen áll a martinacélmű hatalmas, 60 >ze. mályes autóbusza. Most nem hétvégi kirándulásra készülnek a dől. gozók, hanem a sajónémeti Petőfi tszbe. A szép, kényelmesen berendezett társákautó jókedvű lányokká.', asszonyokkal, férfiakkal indulásra készen áll. Mindenki örül ez ilyen délutáni kirándulásnak. Demeter elvtárs a martin gyárrész’eg- vezetője száll fel utolsónak. Elin . dúlnak. Az igazgatóságon még újabb utasok jelentkeznek. A Petőfi tsz-ben már várják a vasasokat. Az Ikarusz utasai a kukoricaföld szélén szállnak ki. A csoportbeliek örömtől sugárzó arccal szorítanak kezet a brigád min. den tagjával. Jól tudják, mit jelent ilyen munkaidőben 60 ember segítsége. Hamarosan előkerülnek a ka. pák. a gazdasági szerszámok. A tsz. titkárnője, Farkas Andrásné, máris tervszerűen parcellákra osztja a kapálni való földet. Egyik kapát kap a kukoricához, a másik villát a szénaforgatáshoz. A nem „szakemberek* répa. eg.velésre indulnak. Munkát kap mindenki. A meleg nyári nap lá gyan bocsátja Sugarait a sokszínű emberseregre. Megindul a munka. A kukoricasorok közül kikerülnek a gyomok. Egyre nagyobb darabban feketéink a frissen kapált föld a tsz. birtokán. A szénaforgafók is munkába álltak már. Boros elvtárs az acélmű üb. elnöke vezeti őket. Legénykorában bizonyára megszokta a mezei munkát, mert most is mesterien forgatja a villát. Közben a júniusi nap hatására lekerülnek a felső ruhák. Vámos bácsi bele- ,rágia kapáiét a nemrég megázott jó fekete földbe. Idős kora ellenére is ő vezet á kapások versenyében. Nem szeretőé,' ha elhagynák az csz- cronyok. A répaföldön is megkezdődik r munka Jnncsó Keltán, az acélmű munkaügyi osztályának előadója versenytársává.! Trelaj Istvánnal, hatalmas íroarcot gyűjtött a selejtesen nőtt répából. Nmen pír vállár.. A tsz. tagjai örömmel látták: a segítség jó’ dolgozik. Kihasználnak minden percet. P A f* A „ 5 Ara felé sörrel e.U, i n vendégelik meg a patronálókat. Az élenjárók 2 adagot kapnak a „jégbehütött juta. lom"-ból. Közben egy-egy csoportnál felhangzik n nóta is. Először lassan, de később, már az egész hadár népe együtt dalol, örömben, lelkes munkában telik a nap. Este felé, összejönnek a brigádok. Jól esik a pihenés. A tsz. tagjai szalonnával, kenyérrel, sörrel kínálják az ózdiakat. Megélénkül a hangulat. A jól végzett munka után farkasét, vággyal eszik mindenki. Néhányan először vannak ilyen kiránduláson. Az „újoncok“ kicsit fáradtak, de nem mutatják. Arra gondolnak, mennyire egy család is a tsz-ek népe és a gyárimunkás. Eközben megérkezik az ózdiak műszaki brigádja Albert Gyula, a martin TMK vezetőjének irányításával a martinászok rendbehozták a tsz gépi berendezéseit. Ök sem maradnak ki a jóízű uzsonnából. Szedető z ködi k a „kirándu. ló" sereg. Kemény kézszorítások, hangos hurrázások között indulnak hazafelé az ózdiak. Nóta csendül végig a határon. Az est csillaga már kinyitotta szemét a felhőtlen égen. amikor hazaérkezik a brigád. Sajónémeti- ben szeretettel, »hálával gondolnak rájuk a termelőszövetkezetek tagjai. Most eszükbe jut, amit az ózdiak alig egy hónapja ígértek: ha szükség van ránk. szóljatok, segítünk. Az ígéret nem maradt üres szó! BAKOS Százhiíszperccs hatalmas küzdelemben győzte le a magyar válogatott Uruguay kétszeres vilóg- és olimpiai bajnok csapatát A rendes játékidőben döntetlenül végződött a Magyarország-Uruguay világbajnoki elődöntő mérkőzés Lausanneban, az Olimpiai-stadionban még a rossz idő sem riasztotta el a nézőket a magyaruruguayi találkozóról. Annak ellenére. hogy délután 3 órától alapos eső áztatta a stadion gyepszőnyegét, sok-sok ezer főnyi közönség helyezkedett el a lelátókon, hogy tanúja legyen a két világhírű csapat, a kétszeres világ- és olimpiai bajnok Uruguay válogatott és az olimpiai bajnok magyar válogatott mérkőzésének. A két csapat találkozójára mindkét együttes összeállítását megváltoztatták — a sérültek miatt. A magyar válogatottban Budai és Palotás játékára került sor, míg az uruguayaknál Carballo, Soutó és Hohberg került be az együttesbe. Magyar idő szerint hét óra előtt néhány perccel jelent meg a két csapat a pályán. A játékosok felsorakoztak a gyepszőnyeg közepén, majd felhangzott a két ország himnusza. A csapatkapitányok kezet- fogtak egymással, majd elindult 90 perces útjára a labda. Játékvezető: Griffith (Wales). Magyarország: Grosics — Bu- zánszky, Lóránt. Lantos — Bozsik, Zakariás — Budai, Kocsis. Palotás, Hidegkúti. Czibor. Uruguay: Maspoli — Andrade. Santamaria, Cruz — Carballo. Martinez — Souto. Ambrois, Schiaffino. Hohberg, Borges. Magyar támadásokkal kezdődött a játék. Kocsis már az első percben meredeken szökteti Budait. de a labda a szélső elől az oldalvonalon kívülre csúszik. A bedobás után az uruguayiak törnek előre. Az előrehúzódó jobbfedezet 16 méterről óriási lövést küld a magyar kapura, a labda azonban elzúg a kapufa mellett. Az esőtől felázott füvön sokat csuszkáinak a játékosok. Magyar támadások következnek ismét, léhról-lábra száll a labda. Az 5. percben Czibor indít el formás akciót. A labda Palotáshoz, majd Bozsikhöz, azután Buzánszky- hoz. maid Kocsishoz kerül, a jobbösszekötőt azonban Santamaria megzavarja s oda a nagy helyzet. A 7. percben Kocsis jól tör kapura, Cruz azonban az utolsó pillanatban szögletre tud menteni. A beívelt Végeredmény: 4íÍ labdát az uruguayi védők elfejelik, Bozsik megkaparintja, rálő, de a labda lepattan a védőkről. 9. percben újra a magyar csapat tör előre. Kocsis Czibort szökteti. Csellel becsapja a ráfutó Carballot. Hidegkútihoz gurít. A balösszekötő váratlanul élesen lő kapura, a bombalövés azonban elzúg a kapu mellett. Újra az uruguayiak támadnak. A 11. percben Hohberg tör veszélyesen kapura, ballal nagy lövést küld Grosics hálójára, a magyar kapuvédő azonban remek robinsonáddal szögletre tolja a labdát. Rövid ideig nagy nyomás alatt áll a magyar kapu. állandóan munkában van a magyar védelem, de Buzánszkv és társai most sem vesztik el a fejüket. A 13. percben végre megszületik a magvar labdarúgó válogatott első gólja. Kocsis ragyogóan ugratta ki Czibort, a balszél«ő egy niltanatig kivár, maid elfut és ballábbal az elmozduló Maspoli mellett küldi a hálóba a labdát. (1:9). Sűrű cseppekben esik az eső, amikor a második félidőben kijönnek a pályára a csapatok. SchiaffiÓQ indítia a labdát, de a következő pillanatban már Czibor szereli az uruguayi I6-osnál. A második percben nagyszerű magyar gól születik Kocsis remek szöktetésévei ragyogóan fut el Budai, az alapvonal közeléből bead és Hidegkúti a jobb alsó sarokba fejeli a labdát. (2:0). Egyre erősödik a játék irama s a magyar csatárok próbálkozásait, az Uruguay védők legtöbbször becsúszó szereléssel szerelik. Több kemény összecsapás is tarkítja a játékot. A 31. percben gólt érnek el az uruguayiak Ambrois hozza fel a labdát, Schiafíinohoz ját. szik, a balösszekötő elgurit Lantos mellett és az átadásra pompás ütemben kiugró Hohberg, a magyar kapuba lő. (2:1). Már csak pár perc van hátra s úgy látszik, hogy a magyar csapat győztesen hagyja el a pályát. A negyvenedik percben azonban a védelem pillanatnyi megingását a ragvogóan játszó Schiaffino kihasználja s a kifutó Grosics mellett gólt ér el. (2:2). Hatalmas izgalomban telnek el az utolsó percek, egyik csapat sem tud újabb gólt elérnfSúgyhogy a rendes játékidő 2:2 arányú döntetlennel ér véget. Szünet után SttSzer 15 perces hosszabbításra került Ár. A magyar csapat kezdi'a , játékot. Változó a játék, s óriási Küzdelemben gól nélkül ér véget a hosszabbítás első része. AAzonnal fordulnak a csapatok s megint a magyar csapat a többet kezdeményező. A 22. percben megszerzi a magyar válogatott a vezető gólt. Budai és Palotás hozza fel a labdát, majd Palotás szöktetésé- vel Budai szélsebesen elszáguld és mintaszerű beadását Kocsis védhetetlenül fejeli a hálóba. (3:2). Befejezés előtt hat perccel -ismét Magyarország ér el újabb gólt. Pa, lotás és Hidegkúti adogatja egymásnak a labdát, majd Hidegkúti mér-< tani pontossággal íveli előre a labdát. amely Kocsis fejéről élesen vágódik a hálóba. (4:2). Megismétlődik a brazilok elleni mérkőzés negyedik gólja utáni pil« ianat. Ezúttal az uruguayi kapuve« dő, Maspoli dől sírva a kapufának, A közönség pedig nagy tapssal üdvözli a magvar csapatot. A pálya közepén felsorakozó 22 labdarugót a közönség óriási tapssal köszönti, s akkor az uruguayiak megmutatják, hogy tudnak sportszerűen vesztem. Maspoli Palotást öleli át, míg a legjobb uruguayi játékos Schiaffino elsőnek a magyar csapatkapitánynak. Rózsiknak gratulál. Buzánszky a levegőbén ugrál örömében s a többi magyar játékos egymás nyakába borulva hagyja el a nagyszerű küzdelem színhelyét. (MTI! Nyugatnémet ország—Ausztria 6:1 (1:0). A labdarúgó világhaiookság további műsora a következő; Július 3, szombat, Zürich: Ausztria —Uruguay a 3. és 4 helyért. Július 4, vasárnap, Bern: Magyar- ország—Nyugatnémetország mérkőzés a világbajnoki címért. (MTI) magában nem végezhet eredményes munkát. De ha minden erőt összefogunk, ha a műszaki vezetés, a pártszervezet, a szakszervezet és a DISZ helyesen oldja meg a maga feladatát e nagy célok elérésért folyó munkában — nérn kétséges, hogy dolgozó népünk munkásoszlá ívunk vezetésével minden akadályt legyőzve sikerrp viszi a több, jobb, oícsóbb termelés nagy ügyét.
