Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-20 / 145. szám
4 ÉSZAKMAGYARORSZAl Vasárnap, 1954. Június 20. JEGYZETEK Építkezések bulgíriíbkh Korszerű üdülő Épülnek az új lakóházak Közös gondok TVT em túlzás, hogy néhány hónapja a rádió egyik legnépszerűbb rovata az időjárásjelentés. Sokan szidják a meteorológusokat, miért nem csinálnak már valamit. Persze, ők mitse tehetnek az idei zord télről, az őszies tavaszról, a borús, esős időjárásról, amely alaposan próbára tette türelmünket, ök csak megállapítják a szokatlan időjárás okait és szigorúan tudományos megfigyelések, mérések, vizsgálatok és számítások alapján következtetnek az időjárás további alakulására. A dolgozó parasz- ** tok mostanában — szokatlan módón — nem az esőt, hanem a napsugarat és a meleget várják, mert jelenleg abból kell több a búzavetéseknek és az érő gyümölcsnek. Ezt várja a városi dolgozó ember is. Nem annyira az üdülésért, a strandolás örömei miatt, hanem ugyanazért, mint a falu népe — a jó termésért. Hallgassuk csak a munkások, az értelmiségiek, a városi emberek beszélgetését: ugyanaz a féltés csendül ki szavaikból, mint a szántóföldek dolgozóinak hangjából. 1VT ért város és falu gondja többé nem külön gond, amint egy az örömünk, egy a harcunk, közös a fáradozásunk a még boldogabb holnapért, hazánk felvirágoztatásáért. A gazda szemével nézzük a tájat, fürkésszük a mezőket, találgatjuk a hamarosan betakarítandó termés átlagát, ugyan mennyi kerül majd az ország asztalára. IV yelvünk gyönyö- rű szóval jelöli a földműves munkájának gyümölcsét, a termést: élet. Most érezzük csak igazán, menynyire helyes, találó, mélyről fakadt ez a szó. Szabad országunk ban a gazdag termés, bőséges aratás egész népünk szebb, gondtalanabb életét szolgálj Tudjuk, hogy mezőgaz daságunk fejlesztése most legfontosabb fel adatunk. Ennek sikeres megoldásához nyújt segítőkezet munkás osztályunk, értelmisé günk több géppel, szer számmal, jobb iparcik kekkel. És ezért figyel jük „paraszti érdeklő déssel“ az időjárás alakulását. „Mert be kúsztak a városba földek, bekúsztak gyárakba a mezők" — ahogy Kucka Péter irta megragadó, szép versében. ondómmá vált, ^ hogy jó-e a vetőmag, aratni kell, éles-e a kasza. Gondommá vált, mit termelnek a gyárak Gondunkká így vált az egész haza. (s. a.) LEVELEZŐINK, OLVASÓINK ÍRJÁK Ezreket jelent a kislakásépítőknek az újabb kedvezmény nyúzzák, megzsarolják a kölcsönigénylőket. ígérjük, hogy az esedékes törlesztési és kamatrészleteket ezután még pontosabban fizetjük, hogy minél többen élhessenek a kormányprogram adta lehetőséggel és a saját házukban lakhassanak. A dolgozók kislakásépítkezési köl- csönének eddigi 3 százalékos kamatát két százalékra csökkentették. Ez az 1 százalék ezreket jelent minden kislakást építtető dolgozónak. Több marad a családnak ruhára, élelemre. Köszönjük államunknak ezt az engedményt is. A múltban soha nem tapasztalhattunk ilyesmit, akkor az volt a cél, hogy minél jobban megMEZEI FERENCNÉ Görömböly. Jó munkával bizonyítom be, hogy méltó vagyok népi állomunk gondoskodására 1951-ben kerültem a hernádvécsei községi tanácshoz, mint irodakezelő. Ott dolgoztam fél évig, utána a járási tanács pénzügyi osztályára kerültem. Fizetésem akkor 670 forint volt, később mint könyvelőnek 780 forint lété. :M őst, az illetmény rendezés után 940 forintra emelték fizetésemet. Ebből is látni, hogy a népi állam mennyire megbecsüli a dolgozókat. A régi rendszerben magamfajta fiatal nem juthatott ilyen beosztásba. Jó munkámmal igyekszem bebizonyítani, hogy érdemes vagyok a szeretetre, gondoskodásra. BENCZE TEREZTA Encs iVc drágítsák felesleges költségekkel a tejet Hejőbábán Hejőbábán a községi tejcsarnokot a Tejipari Vállalat az elv.ú't év őszén és az idén tavasszal is javíttatta. Rendbehozták a bejárati t és az utat, hogy a tejet szállító autó esős időjárás esetén is könnyen megközelíthesse a tejcsarnokot. Ennek ellenére a felvásárló napi 10 forintért fuvarozza el a begyűjtött tejet a Csarnokba. Már régóta figyeljük, hogy miért van erre szükség és faikor fognak ezen már változtatni. Lehetetlen állapot az is, hogy a begyűjtött tej a tejeskannákban, az nőjárás viszontagságainak kitéve, az udvaron várja az elszállítást. így nem lehet csodálkozni azon, ha a tej megromolva, megsavanyodva érkezik Miskolcra. Pedig a csarnokban tejhütő is van, meg lehet tehát gátolni a tej megsavanyodását. Szerintem nem közömbös, hogy a felesleges tejszállítás havonta 300 forinttal drágítja meg a tejet, növeli az önköltséget. Nem beszélve arról, hogy ha ez nem így történne, több tej jutna a miskolci dolgozóknak. FEHÉRVÁRI LÁSZLÓ Hejőbába A legszebb nyaralóhelyek egyikében, ahol régen a cárok dőzsöltek, ma a leningrádi dolgozók pihenik ki jólvégzett munkájuk után fáradalmaikat. Képünk a petrodvoreci nagy palotát ábrázolja gyönyörű kertjével, szökőkútjpival. A Szovjetunióban az ipari üzemek épí tése mellett lakóházak, kulturális és jóléti Intézmények is épülnek az építőmunkások számára. A Dnyeszteren most folyik a dubos- szári vizlerőmű építkezése, amely a Moldvai SZSZK ipari kerületeit és mezőgazdaságát fogja ellátni villanyárammal. A vizierömü építőinek településén többszáz lakóházat, két napközi otthont, Iskolákat, bölcsődéket, klubot, kórházat, polikiinl kát, éttermet és üzleteket építettek. ‘*'i í‘ .A * A képen: A Béke-utca a dubosszári vízi erőmű építőinek új munkástelepülésén. ..........— ...... — ------------------------------Négy miskolci festő grafikai kiállítása A HERMAN OTTÓ múzeumban létesített kiállítási termek lehetőséget teremtettek arra, hogy megélénküljön a miskolci képzőművészeti élet. Egymás után rendezték az utóbbi időkben a különböző kiállításokat, amelyeknek kézzelfogható eredménye a tárlat látogató közönség rohamos megnövekedése. A Műcsarnok által itt rendezett kiállítások után most négy miskolci festőművész grafikai kiállítása vonz napról-napra sokszáz dolgozót, fiatalokat, akik már nem csak szemlélői, hanem egyre élesebb szemű értékelői, bírálói is a képző művészeti alkotásoknak. A négy festő kiállításának különös jeléntősége, hogy ezalkalommal meg tanulja közönségünk helyesen értékelni a grafikát, a képzőművészetnek ezt a sajátos műfaját. A grafika, a rajz, egyrészt eszköze minden képző művészeti alkotásnak, betekintést enged a művész műhelytitkaiba, másrészt mint önálló műfaj számos vál iozatban teszi lehetővé a művész mondanivalóinak legközvetlenebb legkönnyedébb közlését. Ez a közlés lehet vázlatos, elnagyoló vagy aprólékosságig részletező — amint a kiállítás négy különböző egyéniségű művésze. Csabai Kálmán, Eeledy Gyula, Lukovszky László és Geres János munkáin is tapasztalhatjuk. A KIÁLLÍTÁS másik jelentősége, hogy sokoldalúan mutatja be az egyes művészeknek a társadalomhoz, a természethez való viszonyát, szemléletét érdeklődési körét és kifejezésük egyéni módját. Valamennyiek. rajz- tudása magas művészi fokon áll, világnézetileg egy síkon haladnak, de érezzük, más és más útról 'jutottak el a közös művészeti szemlélet, szocialista realista művészet útjára. Munkáik érzékletes nyomokban szemléltetik fejlődésüket. A grafika nemcsak közvetlenebb kezenyom-a a rnű- észnek, mint a festmény, hanem bensőségesebb nyoma lelkiéletének, gondolkozásának, jellemének is. Csabai Kálmánt általában az epikai beállítottság tudatossága jellemzi. Pontosan tudja, hogy egy-egy színfolt. ecsetronás, a tónusok milyen hatást váltanak ki, milyen húrokat pendítenek meg a nézőben. (Friss tavaszi aknareliei. városképei. „Esztergályos" és „Esztergagép beállítása“ c. szénrajzai.) Tudatos művész. aki ismeri a mű tömeghatását, le tudja mérni a kultúrforradalmunkban ki- ‘ fejlődött közönségigények hőfokát. Néhány kisebb munkájában ugyan akkor mélyről jövő lírai érzések nyilatkoznak meg (Önarckép, Este, Nyugdíjasok c. tusfestményei s egy vörösfenyő koronájának könnyed tus „portréja"). Ha Csabai eddigi nagyobb igényű festménykompozícióira és ezekre a bensőségesebb aprósá gokba rejtett művészi megnyilatkozásaira gondolunk, önkéntelenül is az a benyomásunk támad, hogy Csabai ban a tudatosság és az érzés még nem került teljes egységbe. E kettő nek együttszárnyalásából fognak kiteljesedni a művész új, nagy, meg győző erejű alkotásai. Hogy tudatos sága és érzésvilága már szenvedélyesen keresi a termékeny összvhango lódást, erről győz meg mosiani váltó zatos, sok intimitást eláruló anyaga, AZ EGYÜTTESBEN Seres János képviseli azt a melegszívű lírikus festőt, aki közvetlen közel érzi magá hoz az egyszerű embert hétköznapi megnyilatkozásaiban, az élet olyan apró jelenségeiben, amelyek nem kínálnak „nagy témákat", de az egyes ember számára életmozaikok amelyekből összerakódik az élet egésze. Igen élesen és érzőén tudja meglátni a látszólag nem cselekvő ember mögött (Várakozó. Ütőn, Pihenő. Bányász, Vigyázó c. különböző technikával készült grafikái. Esze Tamás unokája című, eszmeileg sokatmondó ceruza tanulmányfeje) azt, ami az ábrázolt ember bensejében játszódik le. Tájábrázolásaiban nemcsak o festői meglátás, a helyes témaválasztás, hanem, a belső élmény ereje, tükröződik. Élménye fűződik a tájhoz: a táj megölelte öt és ö művében visszaöleli nagy szeretettel a tájat. (Tihany. Tihanyi belső tó. Domboldal stb.) Művei gyönyörködtetnek és melegítenek. Seres mellett Eeledy Gyula a kifejezetten grafikus művész az egy üt lesben. Művei az irodalom, a szellemi élet haladó nagyjainak munkáiba való elmélyülésnek, a szabadságharcos hagyományokkal, a békeharccal való eszmei kapcsolatainak kivetítő dései. „Népek tavasza“ című sorozatából Pro Patria és Vörössipkdsok rohama c. litográfiái ihletett megelevenítő erőről beszélnek. Joliot Curie, Dzsnmo Kennyatn c. grafikái. József Attila, Nexö illusztrációi, elrajzolt- ságával is kifejező Paganini-portré- fantázája, Rembrandt nyulat felfaló oroszlánjának másolata — mind-mind a harcos szellemi élet iránti vonzódását érzékeltetik. Egy-egy intim festőiségü tájrajza tudatja a nagyra^ látó fiatal művész ragaszkodását szőkébb hazája kedves rögeihez. Mennyi szépet tud meglátni a sajó- menti lankás, dombos tájakban, milyen biztosan ábrázolja ezeket a szépségeket! Érdeklődése hétköznapjaink problémái, hősei, az egyszerű ember és az egyszerű emberi dolgok iránt illusztrációiban keres kifejezést. Ezekben mutatkozik meg Eeledy igazi ereje: a mondanivaló szenvedélyes hangsúlyozása, s ez szabja meg a ki-. fejezés eszközeit, formáját is. Lukovszky László, aki a főiskola elvégzése után ugyanúgy, mint Ve- ledy, új nevellséggel került be szocialista építőmunkánk forgatagába, harcaiba, maga is kemény harcosává vált új életünk formálásának a képzőművészet frontján. Kiállított grafikai anyagában olt találjuk egy-két tanulmányát, amelyek a diósgyőri munkásság ellenállási mozgalmának egy jelenetét megörökítő, most készülő nagy kompozíciójának egy-egy jellemző alakját ábrázolják. „A fronton" című szénrajza a széncsaták hőseit ábrázoló sikerült grafikai kompozíció. Nemzeti haladó hagyományaink kimagasló alakjairól készülő sorozatának egyik darabja. Egressy Gábor szénnel rajzolt portréja. A sajószentpéteri üveggyárról készült tusfestménye-. Bányai elrp szélén címzi jellemző faluképe, rt 'művész belső vívódását tükröző fa pálcám jz önarcképe, Gyuszika c„ rlrs'cnszemű, értelmes kisfiút ábrázoló portréja: csemegék a graf ika I ed:'elei számára. A hazai táj forró szeretett sugárzik bodrogparti, rendkívül finom akvarel téli tájáról, örvendetes a nagy témák felé törő, lobogó alkotóvágytól fűtött Lukovszky sokoldalú érdeklődése, szés les témaköre, újabb rohamos fejlődése. > A KIÁLLÍTÁS sokrétű, változatos, anyaga becsületére válik mind a négy kiváló művésznek, akik kiállításukkal értékesen szolgálják a széles tömegek képzőművészeti nevelését. Mindenképpen megérdemlik azt a ki- é'el-s érdeklődést, anyagi és erkölcsi sikert, amely a kiállítást eddig is kisérte. HAJDÚ BÉLA A képen: Lakóházak építése Moszkva délnyugati kerületében. Könyvégetők ' EGY ANGOL KÖLTŐ, i Keats szerint magát az értelmet cfli meg az, aki elpusztítja a könyvieket. Nem fűzte hozzá, de alighanem úgy gondolta: a jó könyvekeit, amelyeket az igazság lázas keresése fűt és az ember felemelkedéséért vívott harc éltet. Nem igen tételezhető “fel, hogy az amerikai könyvcenzura hatalmasságai ismerik Keats írásait, de annyi bizonyos: teljesen tisztában vannak a könyvek és az értelem erejével. Az értelem zavarja az amerikai fegyvergyárosok, militaristák köreit, háborús terveit, éppen ezért arra törnek, hogy megsemmisítsék az igaz könyveket, amelyek fölösleges bonyodalmakat okozhatnak a monopolsajtó által megdolgozott lelkekben. Egy jelentés arról számol be, hogy az Egyesült Államokban mind nagyobb arányokat ölt a könyvégetés és a kiváló művek feketelistára helyezése. Chaucer, Maupassant, Mark Twain, Zola, Howard Fast, Gorkij, Einstein, de még Somerset Maugham művei is a tilalmi listán szerepelnek. AZ AMERIKAI CENZOROK nem kevés dicstelen elődre tekinthetnek vissza. Kiváló kulturtörténetírónk, Ráth Végh István egész kötetet írt a könyv komédiájáról. Külön fejezetet szentelt a könyvégetésnek, amelynek az alexandriai könyvtár felgyujtásától Hitler és Goebbels máglyáiig hosszú históriája van. A cenzúra csodabogarai című szakasz egy igen találó breton népmesét idéz a cenzúra jellemzésére. „MEGY MENDEGÉL Jean az országúton, egyszerre egy házból rettentő nagy sikoltozást hall, mintha kisgyereket gyilkolnának. Bement Jean a házba, hát egy véreskezű asszonyt lát, amint kisfiából nagy szelet húsokat kanyarít le. — Mit csinálsz te pokolfajzatja? — Ne avatkozzál a dolgomba, ostoba legény! Nem látod, hogy a szabó szűkre szabta hátul a gyerek nadrágját? Le kell hát metélnem a gyerekről a húst, hogy beleférjen a nadrágba.“ Ez jellemzi a mai amerikai boszorkányüldözés nagymestereit, a cenzúra elvakult lovagjait js, akik el akarják metszeni a szabad gondolatot, kalodába szeretnék zárni az értelmet és máglyára hurcolják a sok évszázados emberi kultúra legfényesebb, legdrágább kincseit. Ugyanakkor milliószámra bocsátják ki a brutalitást, az ököljogot, a legkegyetlenebb bűnözést dicsőítő szennyes írásokat, a fiatalokat megrántó ponyvatermékeket, hogy gúzs- bakössék, megbénítsák, megfojtsák az ember szabadságvágyát. Az ilyen fasiszta módszer még gyűlöletesebbé teszi a világ haladó közvéleménye előtt azokat, akik csak a háború és a pusztítás nyelvén tudnak beszélni A TÖRTÉNELEM megannyi tanulsága azt bizonyítja, hogy a könyvégetőkre, a cenzúra ostoba hívőire előbb vagy utóbb csúfos kudarc, megsemmisülés vár, A Fekete-tenger partján Ne- szobr-ben korszerű üdülőt adtak át rendeltetésének. A szobákba rádiót és telefont vezettek be, a nagyobb szobák mennyezeteit gipszfigurákkal díszítették, falait pedig mesterséges márványlappal vonták be. A padlózatot részben parkettezték, részben különleges római mozaikokkal fedték be. Szépen berendezett olvasótermet is létesítettek. A tenger felé amfiteatrális formájú terraszokat és szökőkutakat építettek. Ui nagyszálló Még ebben az évben egy 250 szobából álló negyemeletes nagyszálló építését kezdik meg Plov- divban. A főbejárat egyik oldalán vendéglőt, a másik oldalán pedig cukrászdát építenek. A szálloda mögött 1200 személy befogadására alkalmas kerthelyiséget is létesítenek. Nagy gyár Elevenben gyárat építenek a gyapot elsődleges feldolgozására. Ez lesz Cszak-Bulgária egyik legnagyobb gyapotfeldolgozó gyára. LENINGRAD
