Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-20 / 145. szám
Vasárnap, 1951. június 20. * Kevés a tanerő az Egyesült Államokban A newyorki „Daily Worker" jelenti Washingtonból: Az országos oktatásügyi szövetség hírt ad arról, hogy az Egyesült Államokban ijesztő tanerőhiány mutatkozik majd, amikor az új tanulók ez év őszén a különböző iskolatípusokba bekapcsolódnak. A szövetség megállapította továbbá, hogy mintegy 85.000 új elemi- iskolai tanítóra lesz szükség az ősszel, de csupán 35.000 egyetemet végzett tanárjelölt kerül ki 1954 júniusában a kollégiumokból és egyetemekről. A „kalandok világában“ Május végén a Szovjet írószövetség prózai szakosztálya értekezletre hívta össze a moszkvai írókat. Ezen a Gyermekkönyvkiadó Vállalat képviselője bejelentette, hogy az olvasók kívánságára illusztrált almanachot adnak ki, amelyben tudományos alapon álló kalandos írásokat közölnek. Az értekezleten sok érdekes és értékes javaslat hangzott el, majd megválasztották az almanach szerkesztőbizottságát és megegyeztek abban, hogy az első kötet sikere esetén felvetik a kalandos írásokat tartalmazó folyóirat megindításának kérdését. Végeiért ax országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés szombati ülését tíz óra után néhány perccel nyitotta meg Mekis József alel- nök. A napirenden a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi törvényt módosító törvényjavaslat, a polgári perrendtartás törvényjavaslatának tárgyalása és a belkereskedelmi minisztérium és külkereskedelmi minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslat szerepelt. Központi Vezetőségének osztályvezetője szólalt fel. Utána Nagy János, az MDP pestmegyei pártbizottságának titkára beszélt. Az országgyűlés ezután az előadó által előterjesztett módosításokkal elfogadta a törvényjavaslatot a büntető perrendtartásról szóló 1951. III. törvény módosításáról és hozzákezdett a polgári perrendtartás módosításáról szóÉlsŐnek Keleti Ferenc, az MDP ló törvényjavaslat tárgyalásához, Harrer Ferenc elvtárs előadói beszéde Súlyosan megbüntették a hanyag művezetőket Ez év márciusában halálosvégű baleset történt a hejőcsabai cementműben. Az egyik tárolóbunker nyílása eldugult, s Cserhalmi Sándor főművezető utasítására a munkások mentőöv nélkül szálltak le a bunkerba. Amikor az anyag megindult alattuk, a hatalmas súlyú kőtömeg agyonzúzta Dancsó Józsefet. A halálos balesetért a felelősöket a megyei bíróság súlyosan megbüntette. Cserhalmi Sándor főművezető másfél évi, Lipták József művezető és Vadász Mihály üzemvezető egy évi és két hónapi börtönbüntetést kapott. Mindhárom vádlottat egy évre eltiltották foglalkozásától. A terményíorgalmi telepek Julius elsejéig mindenütt átveszik a tavaiyi gabonát A begyűjtési minisztérium intézkedése értelmében azoktól a gazdáktól, akik tavalyi gabonával előre akarják teljesíteni évi beadási részüket, a gabonát a terményforgalmi telepek július elsejéig mindenütt átveszik. Az átvevőhelyeken a határidő előtti teljesítésért járó gyorsbeadási prémiumot is kifizetik. (MTI) Újjászervezték és csökkentették a Szovjetunió németországi főbiztosának apparátusát Berlin (TASZSZ) A szovjet kormány határozatot hozott, mely szerint a Német Demokratikus Köztársasággal ugyanolyan kapcsolatokat kell megteremteni, mint más szuverén államokkal. Ennek értelmében meg kell szüntetni a Szovjetunió németországi főbiztosa által a Német Demokratikus Köztársaság állami szerveinek tevékenysége felett eddig gyakorolt ellenőrzést. A határozat értelmében újjászervezték a Szovjetunió sági főbiztosának apparátusát és egy- harmadára csökkentették az apparátus munkatársainak számát. Rostock Schwerin Neubrandenburg—Odera- Frankfurt Cottbus, Potsdam Drezda Lipcse Halle Erfurt Kari Marx— Stadt Suhl Gera és Magdeburg körzetében megszüntették a Szovjetunió főbiztosának képviseleteit. Megszüntették ezenkívül a Szovjetunió főbiztosának berlini képvisenémetor- letét is. (MTI) Megalakult az aj francia kormány Páris (MTI). Pierre Mendes-France, Francia- ország új miniszterelnöke szombaton délután bejelentette kormányának megalakítását. Az új kormánynak 16 tagja van: Miniszterelnök: és külügyminisz tér Pierre Mendes-France (radikális), hadügyminiszter Pierre König tábornok (gaulleista), belügyminiszter Francois Mitterand (UDSR), tengerentúli területek minisztere Robert Búron (MRP), pénzügyi és gazdasági ügyek minisztere Edgar Fauré (radikális), társállamok ügyeinek minisztere Guy La Chambre (független republikánus), marokkói és tuniszi ügyek minisztere Christian Fouchet (gaulleista), ipari és kereskedelemügyi miniszter Maurice Bourges-Maunoury (radikális), munka- és társadaílombiztosításügyi miniszter Roger Houedet (független), frontharcosok ügyeinek minisztere Emmanuel Temple (független republikánus), föadművelésagyi miniszter Robert Houdet (független), újjáépítési miniszter Maurice Le- maire (gaulleista:), közegészségügyi miniszter Louis Aujoulat (független), igazságügyminiszter Emile Hugues (radikális), közoktatásügyi miniszter Jean Berthoin (baloldali republikánus), közmunkaügyi miniszter Jacques Chaban-Delmas (gaulleista). A kormányban egyetlen MRP-hez tartozó miniszter, Robert Búron vesz részt, aki nem vette figyelembe pártjának döntését és elfogadta a felajánlott tárcát. Szőlőkaró és lombosrud minden mennyiségben szabadon kapható a miskolci és vidéki Tüzép telepeken. Diószeghy Ernő Arlón — - i i,i üvegezó üzemét megnyitotta. Mindennemű üvegezést vállal. Levélcím: Ózd, up. Arló. PL: 1. Éjjel-nappal a dolgozók szolgálatában áll a Miskolci Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 31. sz. boltja, Széchenyi u. 19. sz. Gyors és pontos kiszolgálás. Mendes-France szombaton délután bemutatta kormánya névsorát Coty köztársasági elnöknek. (MTI) A törvényjavaslat előadója Harrer Ferenc országgyűlési képviselő volt. Hangsúlyozta: Alkotmányunk a Magyar Népköztársaság feladatává tette annak a szervezetnek és eljárásnak megteremtését, illetőleg a vonatkozó jogszabályok megalkotását, amelyek népi demokratikus állami és társadalmi rendünket, valamint az állampolgároknak jogait óo elismert érdekeit hatásosan meg.Ódik. Törvényhozásunk evégből megalkotta az 1952. évi III. törvényt a polgári perrendtartásról, az 1953. évi 13 számú törvényerejű rendeletet az ügyészségről és az 1954. évi II. törvényt a bírósági szervezetről. Ezek a jogszabályok megvalósították ugyan a bírósági szervezetet és eljárást illetően az Alkotmányban előírt szabályoknak a teljes végrehajtását, de miután különböző időben léptek életbe, elkerülhetetlenül összhangba kellett őket hozni. Szükségessé vált to vábbá a gyakorlati alkalmazás során mutatkozott több rendelke zés lökéletesbítése, részben a bíróságoknak a néphez közelebb juttatása, részben az eljárás pontosabbá és könnyebbé tétele végett. Az említett feladatok megoldására hivatott a polgári per- rendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat — mondotta, s ismertette a javaslat rendelkezéseit. A javaslat szerint az ügyész nemcsak pert, hanem bírói útra tartozó bármilyen eljárást indíthat, kivéve, ha a jog érvényesítése valamelyik fél személyéhez van kötve, például nem indíthat apasági peri, házassági bontópert Az ügyész korlátlanul jogosult bármilyen fél érdekében fellépni. Lényegesen bővül a járásbíróság hatásköre, különösen az állami, társadalmi és szövetkezeti szervek pereiben, melyek ezentúl akkor is a járásbíróság hatáskörébe tartoznak, ha a per értéke a tízezer forintot eléri. — Ennek megfelelően természetesen módosul, vagyis szükül a megyei bíróság hatásköre. A rendelkezéssel a bíráskodás közelebb kerül a dolgozókhoz. — A különleges eljárások körében a törvényjavaslat több rendelkezést tartalmaz az előkészítő eljárás eredményeinek hatékonyabb biztosítására a házassági döntőperekben. Az előkészítő eljárás középpontjába a felbontásra iráuyuló szándék okainak tisztázását, valamint a házastársak ki- békítésének megkísérlését állítja. Végül a törvényjavaslat rendelkezéseket tartalmaz a fizetési meghagyásra nézve — mondotta, majd módosítást terjesztett elő a törvényjavaslat 35. paragrafusához, — mivel a törvényjavaslat a szocialista törvényességet erősíti, az eljárást egyszerűsíti, a polgári bíráskodást a dolgozókhoz közelebb viszi és ezzel könnyebben juttatja őket az igazsághoz — mondotta végül.—A törvény- javaslatot a jogi bizottság által elfogadott módosítással, általánosságban és részleteiben elfogadásra ajánlom. Igazságügyi szerveink szerezzenek tekintélyt népi demokratikus államunk törvényeinek A törvényjavaslathoz elsőnek Harustyák József, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja szólt hozzá. A törvényesség megszilárdítása azt a feladatot rója a törvény végrehajtóira, hogy szerezzenek következetesen érvényt a jogoknak és kötelességeknek. Nemcsak azokkal szemben lépjenek fel, akik a törvény biztosította állam- polgári jogokat megsértik, hanem azokkal szemben is, akik törvényes kötelezettségüknek nem tesznek eleget Követeljék meg az állami, vagy egyéb szervektől és az egyes állampolgároktól, a törvény szigorú betartását, s ugyanakkor legyenek segítségükre mindazoknak, akik az igazságszolgáltatáshoz fordulnak jogo3 sérelmeik orvoslása végett. Igazságügyi szerveink ezzel a törvénnyel igen hasznos eszközt kapnak nehéz munkájukhoz. Ennek a hasznos eszköznek felhasználásával is szerezzenek megbecsülést a magyar igazságszolgáltatásnak, szerezzenek tekintélyt a népi demokratikus államunk törvényeinek. Kormányprogramunk a jogalkotás terén is megvalósul Utána Erdei Ferenc igazságügyminiszter emelkedett szólásra. — A szocialista törvényesség megszilárdítása és állandó erősítése feltétlenül megköveteli, hogy időről-időre, a szükségesnek megfelelően új jogszabályokat alkossunk, új jogszabályokat állítsunk a régiek helyébe, sőt már a felszabadulás után hozott jogszabályainkat is állandóan fejlesztenünk kell azoknak a követelményeknek megfelelően, amelyeket népi demokráciánk politikai és gazdasági fejlődése meghatároz. Eddig hozott igazságügyi jogszabályaink, s emellett más, egyéb tárgyú, nagyobb jogszabályok is, mint például a Munka Törvénykönyve módosítása, kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy a kormányprogramunknak az a része, amely a törvényesség megszilárdítására és fejlesztésére vonatkozik, a jogalkotás vonalán is megvalósul — mondotta bevezetőben, majd hangsúlyozta, hogy a szocialista törvényesség követelményei különösen vonatkoznak az eljárási szabályokra. Ezután a törvényjavaslat részleteiről szólt. Az országgyűlés ezután az előadó által előterjesztett módosítással elfogadta a törvényjavaslatot a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról, majd áttért a belkereskedelmi minisztérium és a külkereskedelmi minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. >A törvényjavaslat előadója Nánási László, a SZÖVOSZ felügyelőbizottságának elnöke volt. Az országgyűlés a belkereskedelmi minisztérium és a külkereskedelmi minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezzel az országgyűlés ülésszaka végétért. (MTI) NEMZETKÖZI SZEMLE A genfi szabotázs Amikor a múlt hét elején a koreai háborúban résztvett tizenhat állam agresszív csoportja egyoldalúan meg. szakította a koreai kérdésben folyt genfi tárgyalásokat, egy cinikusan kitervelt és régóta előkészített merényletet hajtott végre: merényletet a koreai békés rendezés ellen. A sza botázs jelei régóta sokasodtak. Ahogyan peregtek a genfi értekezlet nap jai, egyre nyilvánvalóbb lett, hogy az amerikaiak és a velük egy követ fújó küldöttségek nem békés úton egye sült, független, demokratikus Koreát akarnak, hanem nem kevesebbet, mint azt, amit a csatatereken nem tudtak elérni: Genf segítségévei akar ták a népellenes délkoreai rendszert Észak-Koreára is kiterjeszteni. Ezért szabotáltak minden megegyezést sür gető javaslatot, ezért mondta ki vala mennyi szovjet, kínai, vagy észak koreai javaslatra oly gyorsan előbb Dulles amerikai külügyminiszter majd helyettese, Bedell-Smith az elutasító „ncm“-et Nemrégiben a nyugati propaganda-mesterek egyik kedvelt hamisítása az volt, hogy a nem zetközi értekezletek nehézségeinek magyarázataként valamiféle „orosz nyel"-ről fecsegtek. Nos, ez a bárgyú hazugság már hitelét vesztette, sőt, egyes burzsoá hírlapírók kénytelenek voltak az amerikai küldöttség vezetőjét „mister wo“-nak elnevezni, olyan úrnak, akinek egyetlen érve az í, hogy márpedig: „nem". A számok olykor szebben beszélnek, iint a legékesebbszavú szónok — és megvitatásának 50 jegyzőkönyvekből napjáról kitűnik jai küldöttség egyetlenegy javaslatot som tett a rendezésre. Ehelyett sorra elvetette a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttségeinek mind a hét, megállapodásra irányuló, építő jellegű javaslatát. Amerika Genfben nem mondott egyetlen pozitív, megoldást kereső 6zót sem, dehétszer is elszajkózta: „no". A világ népei értenek ebből a rövidke szóból is. Genfben, a koreai vitában ismét lelepleződött a béke ellenségeinek szabotázspolitikája. Amikor a koreai vita folyamán kiderült, hogy egyes államok hiába kísérlik meg Észak-Korea nyakába varrni a liszinmanista rendszert, Li- Szin Man és támogatói elhatározták, hogy elvágják a tárgyalás fonalát. Június 15-én, anélkül, hogy megfontolták, vagy akárcsak elolvasták volna Molotov, Csou En-laj és Nam ír elvtárs aznap előterjesztett újabb javaslatait, egy előre megszerkesztett „nyilatkozatot“ szedtek elő a zsebük bői és „kinyilvánították“, hogy „nem érdemes“ folytatni a tárgyalást. Ez a nyilatkozat egyaránt letépte az ál arcot a „16-ok“ társaságának nyíltan kardcsörtető, vagy félrevezető szán dákból közvetítőként fellépő, vagy éppen békeájtatosságot tartó tagjai ról. A koreai agresszióban résztvett államok magatartása odavezetett hogy Genfben a koreai kérdés megvitatása nem járt eredménnyel. „Mister no“ nyilatkozott —, de az utolsó szót, bizonyosak lehetünk felőle, nem ő fogja kimondani. Döntő szó népeké. ...és a párisi válság Az indokínai béke helyreállításáról tárgyaló értekezlet tovább folyik Genfben. Kétségtelen, hogy az anie rikai diplomácia azon mesterkedik hogy a genfi értekezlet indokinai szakaszát is aláaknázza és felrobbantsa, vagy ha ez nem megy, az értekezle tét obstrukciós politikával lassanként „elsorvasszaaz ezzel ellentétes irányban működő erők azonban — a béke híveinek ereje és az ezt tekin tetbe venni kénytelen erők — folytat, ják a tárgyalást, mert tudják, hogy a háború lángját csak a tárgyalás, a kitartó következetes béketörekvés politikája olthatja ki. Amikor Genfben Bidault francia külügyminiszter az indokínai békés rendezés szükségességéről beszélt, fól- szemmel Párisra kacsintott: a szó szoros értelmében kétízben is a genfi értekezlettel zsarolta meg a Laniel- kormány katasztrófa-politikáját ellenző nomzetgyűlést. A genfi békeszólamok azonban csak arra szolgáltak, hogy ideig-óráig meghosszabbítsák a kormány vegetálását —. mert ez a kormány már nem ólt, csak vegetált, amint gyakorlatilag már nem is kormányzott, csak lavírozott. Bidault ugyanakkor másik szemével — a cinkos szemhunyoritásával — Washington felé kacsintott —: a békéről szóló, szavakat nem béke tettek, hanem ha-1 borús intézkedések (időelőtti újonc behivások, a vezérkari főnök klnevé zése indokínai parancsnokká, sőt, a kipattant titok: az amerikai kormánnyal titokban megkötött egyez mény az indokínai háborúba való amerikai beavatkozásról) követtek. Bidault magyarán mondva kétkula esős politikát folytatott, — Genfben és Párisban egyaránt —, hogy meg. tévessze a yilág közvéleményét és a francia népet. A kettős játék azonban a Laniel—Bidault—Pieven-klikk szá mára balul ütött ki: olyan elemi erejű volt a néptömegek felháborodása. hogy ennek meg kellett nyilvá nuinia a parlamentben is. Hiába kísérletezett Laniel harmadízben, hogy Genfbe kapaszkodjék: a nemzetgyűlés már nem tarthatta oda Genf szabotálóinak Genf szalmaszálát. A Laniel- kormány megbukott. A bizalmatlan- sági szavazat azt jelentette, hogy a francia nép változást kiván: olyan politikát, amely véget vet a „szeny- nyes háborúnak“ — annak a reménytelen gyarmati rablókalandnak, amely — mint a „Combat“ cimű lap írta — „hét éve szipolyozza a franciák vérét és pénzét“. A Laníel-kormány bukása a „legamerikaibb“ francia kormány veresége, annak a politikának a ku darca, amely az indokinai háborút ki akarta szélesíteni és jrá akarta kén^- szeríteni Franciaországra, a Nyugat- Németország felfegyverzését jelentő úgynevezett európai védelmi közösséget. „A franciaországi politikai vihar — írta a kormányválságról a „New York Herald Tribune“ című amerikai lap — csapást jelent a nyugat számára és jelentősége felér Dien Bien Phu clestének jelentőségével.“ Kétségtelen, hogy — ha a „nyugat“ alatt a nyugati háborús gyujtogatókat ért jük — aligha lehet vitába szállni az amerikai lap megállapításával. A Laniel-kormány bukásának jelen, tőségét csak növeli az új francia miniszterelnök személye. Mendes-France programbeszódében kijelentette, hogy célja a béke. Nemzetközi téren Franciaország a legteljesebb világossággal a békét fogja keresni“ — mondotta. Ma a francia politika legfontosabb kérdése az indokínai háború, vagy béke kérdése. Mendes-France ígérete és az a tény, hogy ennek alapján megkapta a kormány alakításához szükséges többséget, azt mutatja, hogy a néptömegek békekövetelésével ma már nyiltan szembeszállni nem lehet. A ITancia Kommunista Párt nak a napokban lezajlott XIII. kongresszusán Maurice Thorez rámuta tott, hogy a párt támogat bármely polgári politikust, aki kész az indokínai béke érdekében cselekedni. En nek a politikának megfelelően szavaztak a kommunista képviselők a péntekre virradó éjszakán annak a Men des-Francenak beiktatására, aki éles támadást intézett a párt ellen. A kommunista szavazatokat azonban nem Mendes-France politikai személyisége döntötte el, hanem a munkásosztály, a nemzet, a béke érdeke. Az új francia kormány megalakulása egyszersmind azt jelenti, hogy Bidault pártja, az MRP elvesztette a külügyminiszteri tárca tízéves monopóliumát, Pleven pedig a hadügyminisztérium fellegvárát. A francia nép azt várja, hogy Mendes-France kormánya ne elődjei nemzetáruló politikáját, hanem francia politikát folytasson. A válságból valóban kivezető utat, a békekormány útját a Francia Kommunista Párt Jelölte meg. Á nép ezt a programot — a változás programját követeli.
