Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-16 / 141. szám
Szerda, 1954. június 16, ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Megnyílt as országgyűlés új ülésszaka Kedden délelőtt 11 órakor megkezdte munkáját az országgyűlés új ülésszaka. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Hegedűs András, Hidas István, Ács Lajos, Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárságának tagjai, Boldoczki János külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könyűipari miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Bognár József bel- és külkereskedelmi miniszter, Altomáre Iván élelmiszeripari miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter és Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomata páholyokban helyet foglalt J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió nagykövete, Sepp Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövete, An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete, Bogdan Hamera, a Lengyel Népköz- társaság nagykövete, Piro Koci, az Albán Népköztársaság nagykövete, Dalibor Soldatic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság követe, Renate Giardini, az Olasz Köztársaság követe, Fernand Justice, a Belga Királyság követe, Lauri M. Hjelt, a Finn Köztársaság ügyvivője, Olivier Ressaguier rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, az Osztrák Ezután Olt Károly pénzügyminiszter szólalt fel. — A Magyar Népköztársaság 1954. évi költségvetésében kifejezésre jut a párt és a kormány politikájának fő irányvonala: a szocializmus alapjainak építése és ezzel párhuzamosan népünk anyagi és kulturális színvonalának következetes emelése — kezdte beszédét. Az 1954. évi költségKöztársaság ügyvivője, Abdel Salam Raafat, az Egyiptomi Köztársaság ügyvivője, Katriel Katz, Izrael állam ügyvivője, Strasimir Iliev, a Bolgár Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, Csan Si-Ce, a Kínai Nép- köztársaság ideiglenes ügyvivője, Hansjörg Hess, Svájc ideiglenes ügyvivője, Vladimír Huska, a Csehszlovák Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Robert M. Saner, Nagybri- tannia és Eszak-Irország Egyesült Királyság ideiglenes ügyvivője, a budapesti diplomáciai testület számos tagja is. Az ülést Rónai Sándor az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. Bemutatta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárának jelentését az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta végzett működéséről. A jelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Olt Károly pénzügy- miniszter beterjesztette az 1954. évi állami költségvetést, a költségvetésről szóló törvényjavaslatot, valamint az 1953. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, Erdei Ferenc igazságügyminiszter pedig a polgári perrendtartásról szóló 1952, évi III. törvény módosításáról, a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvény módosításáról és végül a belkereskedelmi. minisztérium és külkereskedelmi minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslatokat. Pesta László jegyző ismertette Nagy Imrének, a minisztertanács elnökének az országgyűlés elnökéhez intézett leveliét. A levélben a minisztertanács elnöke közli a minisztertanács határozatát, amellyel javasolja az ország- gyűlés ügyrendjének olyan értelmű módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a népköztársaság legfőbb ügyésze az országgyűlés ülésein tanácskozási joggal résztvehessem. Az országgyűlés az ügyrend kiegészítésére vonatkozó javaslatot egyhangúlag elfogadta. mán a munkások, parasztok és alkalmazottak jövedelme 1953. évben mintegy 4 milliárd forinttal emelkedett. 1953 második felében a lakosság vásárlása fokozatosan eltolódott az élelmiszerekről az iparcikkek felé. Ezután ismertette a építésének új szakaszában elért nagy sikereket. 1953-ban népgazdaságunk jelentősen fejlődött. Az ipari termelés II. 8 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 18.4 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezután azokról a hibákról szólt, amelyek főleg a termelés átszervezése terén nyilvánultak meg abban, hogy egyes vezető szervek nem tartottak lépest a kormányprogram megjelenése után dolgozó népünk tettrekészségével. 1953 második felében az átcsoportosítás, a termelés átállítása terén sokhelyütt megmutatkozott határozatlanság károsan éreztette hatását egyrészt az áruellátásban, másrészt a vállalati gazdálkodásban, az önköltségi tervek végrehajtásában. Az 1953. év gazdálkodásának fő tanulsága — folytatta Olt Károly —, hogy nemcsak a földművelésügyi, a kohó- és gépipari, a nehézipari, de valamennyi gazdasági minisztériumnak meg kell javítania irányító munkáját, az eddiginél sokkal többet kell törődniök a gazdaságosság kérdéseivel, az anyag- és bérnormák betartásával, a termelékenység szüntelen emelésével, a tervben előírt önköltség biztosításával. Az eredmények azt mutatják, — hangsúlyozta a továbbiakban Olt Károly —, hogy a nehézipar túl- gyors ütemű fejlesztése következtében beállott bizonyos aránytalanságok ellenére népgazdaságunk alapjai szilárdak, iparunk, mezőgazdaságunk és általában egész gazdaságunk erejére támaszkodva, biztosan haladtunk előre most már azon az úton, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa kijelölt. Népgazdaságunk szilárd ereiét bizonyítja az 1953. évi költségvetés sikeres végrehajtása is. Az országgyűlés elé jóváhagyásra előterjesztett évi jelentés szerint az 1953. évi költségvetést 49 milliárd és 890 millió forint bevétellel, 49 milliárd és 28 millió forint kiadással teljesítettük. A 862 millió forint költségvetési felesleg népi demokratikus államunk pénzügyi helyzetének szilárdságáról és arról tanúskodik, hogy kormányunk a széles néptömegekre támaszkodva, biztos kézzel vezeti előre népünket a szocializmus építésének útján. Olt Károly pénzügyminiszter előadói beszéde szocializmus Az 1954 évi költségvetési javaslat vetés végrehajtása hozzá fog járulni a III. kongresszus határozatainak megvalósításához és jelentős lépést jelent előre dolgozó népünk további felemelkedése, hazánk felvirágoztatása útján. Az 1953. évi költségvetés végrehajtásánál a II. félévi gazdálkodás eredményei jelentősen eltérnek az I. félévétől — folytatta. — Míg az 1953. első félévi költségvetési gazdálkodást a felemelt ötéves népgazdasági terv feszített feladatai jellemezték, addig az elmúlt év második félévében a költségvetés végrehajtása során már kifejezésre jutottak azok az intézkedések amelyek 1953 június után gazdaságpolitikánk új irányvonalát, a kormányprogram célkitűzéseinek megvalósítását szolgálták. Az elmúlt év költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentés már jelzi azokat az első eredményeket, amelyeket a népi demokrácia állama a szocializmus gazdasági alaptörvénye követelményének fokozottabb érvényesítése érdekében a dolgozó nép anyagi életfeltételeinek, szociális és kulturális életviszonyainak végrehajtása terén az év második felében elért. — A dolgozó nép életszínvonalálnak emelésére irányuló intézkedések szükségessé tették az 1953. év második felében a pénz és anyagi eszközök megfelelő átcsoportosítását. A pénzeszközök átcsoportosítása új arányokat eredményezett a költség- vetési kiadásoknál. Legjelentősebb az eltérés a beruházásoknál. így a beruházások finanszírozására fordított költségvetési kiadások az előirányzott 37 százalék helyett a költségvetés összkiadásainak csak 32 százalékát tették ki. A nehézipar részesedése a beruházások teljes összegéből 43.3 százalékról 41.3 százalékra csökkent, ugyanakkor az év második felében jelentősen növeltük azokat a beruházásokat, amelyek a mezőgazdaság, a könnyű- és élelmiszeripar fejlesztését szolgálták. Az 1953. évben megvalósított mintegy 16 milliárd forint értékű beruházással gyarapodott a nemzeti vagyon. Az ipari termelés erőteljes fejlődése, a jó termés, a termelésnek és a külkereskedelemnek a lakosság szükségletei fokozottabb kielégítésére való átállítása lehetővé tette, hogy a belkereskedelmi áruforgalom az év második felében mintegy 2300 millió forinttal magasabb legyen, mint az első félévben. Az áruforgalomnak ez a kedvező alakulása szoros összefüggésben van azzal, jhogy a kormány intézkedései nyoTisztelt Országgyűlés! Rátérek ezután az 1954. évi költségvetési javaslat ismertetésére. Az 1954. évi állami költségvetés bevételei 49 milliárd és 684 millió forintot, kiadásai 47 milliárd és 891 millió forintot tesznek ki. A költségvetés egyenlege egy milliárd 793 millió forint felesleget mutat. A költségvetés bevételei és kiadásai nagyjában az előző év szintjén alakulnak. Abban, hogy a költség- vetés volumene az előző évhez képest nem emelkedik, kifejezésre jut kormányunk gazdaságpolitikájának az a törekvése, hogy a nemzeti jövedelem elosztásánál a lakosság fogyasztását fokozza. A beruházásokat 3.2 milliárddal a védelmi kiadásokat 854 millió forinttal alacsonyabb ösz- szegben irányoztuk elő a múlt évi teljesítéshez képest, ugyanakkor a kiadások egyéb tételeinél jelentős belső átcsoportosítást hajtottunk végre, hogy a lakosság szociális és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítéséhez, a mezőgazdaság fejlesztéséhez és a kormányprogram egyéb célkitűzéseihez szükséges anyagi eszközöket a költségvetés szilárd egyensúlya mellett biztosíthassuk. Az 1954. évi költségvetésben népgazdaságunk fejlesztésére a költség- vetés összes kiadásainak 60 százalékát, szociális és kulturális célokra az összkiadások 21 százalékát, honvédelmi célokra, népünk békés alkotómunkájának biztosítására az összkiadások 11 százalékát, rend- és jogbiztonságra, valamint az állam- apparátus igazgatási kiadásaira az összkiadások négy-négy százalékát irányoztuk elő. A kormány nagy figyelmet fordít dolgozó népünk és gyermekei sokoldalú műveltségének és képzettségének emelésére, nagy áldozatokat hoz az egészségügyi és szociális viszonyok továbbfejlesztése érdekében. Ezért az életszínvonal emelkedésének fontos részét képezik azok a közvetett juttatások, melyeket államunk a költségvetésből fenntartott szociális és kulturális intézmények fejlesztése, a lakosság részére végzett szolgáltatások minőségének emelése révén nyújt a dolgozó népnek. Az emberről való gondoskodást tartja szem előtt kormányunk akkor, amikor ebben az évben 1.3 milliárd forinttal fordít többet a kulturális és szociális célokra, mint 1953-ban. Az állami költségvetés tervezete a népművelési intézmények, tudomás nyos kutatóintézetek továbbfejlesztésére, a színházak, valamint a sport és testnevelési intézmények fenntartására, egyéb kulturális célok megvalósítására 850 millió forintot irányoz elő. Az 1954. évi költségvetés oktatásügyre fordított kiadásainak előirányzata az általános iskolák fejlesztését helyezi előtérbe és ezáltal részben kiküszöböli az elmúlt évek iskolapolitikájának azt a fogyatékosságát, amely az oktatásügy egyéb területén elért jelentékeny eredmények mellett az általános iskolai oktatást viszonylag háttérbe szorította. A felsőfokú oktatásra előirányzott költségvetési kiadások 568 millió forintot tesznek ki, amelynek keretében különösen számottevő a főiskolai hallgatók megemelt és kiterjesztett összegű ösztöndíj-juttatása. Oktatási intézményeink színvonalának és anyagi ellátottságának növelésé mellett jelentős összegeket juttat a költségvetés a tudományos kutatómunka további fejlesztésére is. Nagy összegeket fordítunk a költségvetésből kulturális és művészeti céltámogatásokra. Megkétszerezzük a mezőgazdasági beruházások előirányzatát Az 1954. évi állami költségvetésben kereken 135 millió forintot irányoztunk elő sport- és testnevelési célokra. Az emberről való szüntelen gondoskodás elve hatja át az egészség- ügyi és szociális célokra fordított kiadásaink minden tételét. A kórházi ágyak száma mintegy 8 százalékkal, a bölcsődei férőhelyek száma 20 százalékkal nő. A kormányprogramnak az egészségvédelemre, az üzemegészségügyi viszonyok és munkavédelmi berendezések gyökeres megjavítására vonatkozó célkitűzéseinek megfelelően 662 millió forintot irányozz tunk elő az egészségügyi és munkavédelmi beruházások finanszírozására. Olt Károly a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek a népgazdaság fejlesztésére szolgáló kiadásai között jelentősen emelkedtek a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló előirányzatok. A mezőgazdasági beruházások előirányzatét az előző évhez képest megkétszereztük. Ezután elmondotta, hogy Idén több mint 70 százalékkal növekszik az öntözött területek nagysága, s a költségvetési kiadások között kereken 1300 millió forintot fordítanak a gépállomások fejlesztésére és megszilárdítására, s ez 62 százalékkal több az előző évi kiadásoknál. A mezőgazdaság állami szektora beruházásainak finanszírozását szolgáló kiadásokon kívül a szövetkezeti szektor beruházásainak megvalósításához hosszú- és középlejáratú hitelek címén jelentős összeget irányoztak cl, elsősorban a termelő- szövetkezetek beruházásaira. A kormány minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek — folytatta. — A gépállomások, a tanácsok fokozottabb segítségnyújtásával, a szükséges anyagi eszközök rendelkezésre bocsátásával, a legjobb káderek átcsoportosításának meggyorsításával el kell érnünk azt, -hogy meglévő termelőszövetkezeteink megerősödjenek, gazdaságilag és politikailag megszilárduljanak, hogy a szövetkezeti tagok jövedelme növekedjék. A növénytermelés fokozása érdekében jelentősen fejlődik ebben az évben az állami növényvédelem. 17 növényvédelmi állomást állítunk fel. Megindul ebben az évben a vegyszeres gyomirtás. A kolorádóbogár elleni védekezés során nagy területeken sávporozást végeznek. Ezek az intézkedések közel 100 millió forinttal emelik a múlt évhez képest a növényvédelemre fordított kiadásokat. Amikor a kormány maximális segítséget nyújt a mezőgazdaság szocialista szektorának, ugyanakkor hathatós támogatásban részesíti az egyénileg dolgozó parasztságot is. Számos intézkedéssel növelte az egyénileg dolgozó parasztok érdekeltségét a termelés fokozásában, a szerződéses, valamint a beadásra kerülő egyéb termékek átvételi árának felemelésével, a gépállomások díjtételeinek leszállításával, az ingyenes állatorvosi szolgálattal, a kedvezményes áron történő tenyészállat- és vetőmagjuttatással. Állami szerveink és intézményeink feladata, hogy az egyénileg dolgozó parasztság számára biztosítsák a kormány által nyújtott támogatás igénybevételét. Olt Károly a továbbiakban rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló kiadások elősegítik a népgazdaság alapvető két ága: az ipar és a mezőgazdaság tervszerű, arányos fejlődését. A költség- vetésben kifejezésre jut a szocializmus építése új szakaszának az a jellemvonása — mondotta ezután —, hogy viszonylag gyorsul a fogyasztási javak termelésének fejlődése, ennek következtében jelentősen növekedik a könnyű- és élelmiszer- ipar beruházásainak összege. Ezzel megteremtjük a szükséges feltételeit annak, hogy a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak termelése 1954-ben jelentősen növekedjék. A dolgozó nép fogyasztási cikkekkel történő ellátása terén — hangsúlyozta — fontos szerepe van az állami begyűjtés szerveinek. Rajtuk múlik, hogy a lakosság élelmicikkel, az ipar mezőgazdasági nyersanyaggal zavartalanul el legyen látva. Ä kereskedelemnek messzemenően figyelembe kell venni a lakosság igényeit A lakosság reáljövedelmének jelentős emelése, a fogyasztási cikkek termelésének erőteljes fokozása* biztosítja, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem forgalma nagymértékben emelkedjék. Az állami kiskereskedelem áruforgalma 1954- ben mintegy 22 százalékkal lesz magasabb, mint 1953-ban. A kereskedelem munkájának megszervezésénél messzemenően figyelembe kell venni a lakosság igényeit, gondot kell fordítani a helyes áruelosztásra. Népgazdaságunkban jelentősen megnőtt a külkereskedelem szerepe. Elmélyültek külkereskedelmi kapcsolataink a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal. Bővül. külkereskedelmi kapcsolatunk, árucsere- és fizetési forgalmunk a tőkés országokkal is. A termelés emelkedésével és az áruforgalom növekedésével szoros összhangban kell állnia közlekedésünk fejlesztésének. A költségvetés erre a célra mintegy másfélmilliárd forintot irányoz elő. A múlt évinél kisebb összeggel szerepelnek a költségvetésben az állami vállalatok forgóalapjának növelését szolgáló kiadások. A vállalatok forgóeszközgazdálkodása terén ugyanis igen jelentősek a népgazdaságunkban meglévő tartalékok. Éppen ezért 1954-ben tovább kell fejleszteni a forgóeszköz csökkentési mozgalmat. A Magyar Nemzeti Banknak a hitelezésen keresztül fokozottabban elő kell segítenie a készletek feltárását és megmozgatását és egyben meg kell akadályoznia újabb elfekvő készletek keletkezését. Az állami költségvetés kiadásai között évről-évre fontosabb helyet foglalnak le a helyi tanácsok kiadásai. Míg a tanácsok megalakulása előtt az önkormányzatok kiadási előirányzata egy milliárd és nárom- százmillió forint volt, addig a helyi tanácsok költségvetése 1954-ben már hat milliárd és háromszáztizenhat millió forintot tesz ki. A tanácsok gazdálkodásában feltárt hibák és hiányosságok felszámolása — folytatta — szükségessé teszi a tanácsok hatáskörének további kiszélesítését, önállóságuk fokozását minden téren, így a költségvetési gazdálkodás terén is. A tanácsok gazdálkodási jogkörének kiszélesítésével megnő a tanácsok felelőssége. Rátérek az 1954. évi költségvetés bevételi előirányzatának ismertetésére — folytatta Olt Károly. A Magyar Népköztársaság 1954. évi költségvetésének bevételei tul- nyomórészben a szocialista szektorból származnak. A szocialista szektorból befolyó forgalmiadók, nyereség és egyéb befizetések harminckét egész nyolc tized milliárd forintot, a szövetkezetek által fizetendő szövetkezeti adó pedig egymilliárd és százmillió forintot tesz ki. Elmondotta ezután, hogy a költségvetési kiadások fedezetének legfőbb forrása az állami vállalatok akkumulációja, amely forgalmiadó és nyereségbefizetés formájában a költségvetési bevételek 70 százalékát teszi ki. Az állami bevételek fő forrása —i amint ezt a forgalmi adó és nyere- ségbefizetés döntő súlya is mulatja — állami vállalataink termelő mun-i kája. Növekvő bevételeket csak női vekvő termelés — ezen belül a termelés gazdaságossága, a legmesz- szebbmenő takarékosság biztosíthat. A fő figyelmet ezért a munka termelékenységének állandó növelésére, az önköltség csökkentésére, az anyaggal való messzemenő takarékosságra, a termékek, árucikkek minőségének emelésére kell fordítanunk. Az elmúlt év, sőt a jelen helyzet tapasztalatai is azt mutatják, hogy ezen a téren igen sok a tennivaló —< mondotta. A szocializmus építésének új szakaszában döntő feladatunk azoknak a tartalékoknak a feltárása és mozgósítása, amelyek az önköltség rendszeres csökkentésével elérhetők. Az anyagtakarékosság fontosságáról is szólt. Az anyagtakarekos- ság terén elért akár egy százaléknyi eredmény több mint félmilliárd forinttal növelhetné a lakosság jövedelmét. Ezután a termelékenység emelésének fontosságát hangsúlyozta', A munka termelékenysége a felszabadulás óta eltelt kilenc év alatt ugrásszerűen emelkedett s a náború előtti színvonalat ma hetven százalékkal túlhaladja. A termelékenység azonban 1953-ban már nem emelkedett kielégítő mértékben s 1954. első negyedében a gyáriparban az előző év hasonló időszakához képest átmenetileg csökkent is, ugyanakkor az ipar számos ágában a kifizetett munkabérek emelkednek. Fel kell venni a harcot a laza bér-s alapgazdálkodás, a különféle formában megnyilvánuló normacsalások ellen. A legszélesebb körben tudatosítanunk kell, hogy további előrehaladásunknak, az életszínvonal állandó emelésének döntő feltétele a termelés gazdaságosságának kérdése — hangsúlyozta Olt Károly, s hozzátette: Az önköltség kedvezőtlen alakulásának egyik fontos oka, hogy nem érvényesítettük megfelelően vállalatainknál az önálló elszámolás követelményeit. Az igazgatók és főmérnökök, a főkönyvelőkkel együtt — folytatta —• nem vizsgálják a termelés gazdaságosságát, nem merik megtagadni, vagy csökkenteni a jogosulatlan prémium igényeket, nem elemzik megfelelően a mérlegbeszámolók adatait, s a beszámolókban feltárt hibákért, lazaságokért nem vonják felelősségre a hibák elkövetőit. A vállalaton belüli operatív és folyamatos ellenőrzést az igazgatók mindennapi munkájának szerves részévé, fő kötelességévé kell tenni. Az állampolgári kötelességek pontos és hiánytalan teljesítése biztosíthatja csak a kormányprogram megvalósítását Az állami költségvetés fontos részét képezik a lakosságtól származó adóbevételek — folytatta Olt Károly. — Az 1954. évi költségvetésben a lakosságtól befolyó adóbevételek háromezerhat- százkilencvenhat millió forinttal szerepelnek és tu költségvetésösszbevételeinek csupán nyölc százalékát teszik ki. A folyó évi költségvetésben az általános jövedelmi adóbevételt az 1953. évben 15 százalékkal csökkentett adó összegében irányoztuk elő. (Folytatás a 4. oldalon.)
