Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-10 / 136. szám
“N rermelőszövetkezeteiok megerősítéséért C3 P • ártunk III. kongresszusa után nein lehet kétséges dolgozó népünk számára, hogy elkövetkezendő legfonto* fe*hb feladatunk: falun a szocializmus alapjainak lerakása, meglévő termel őszödet ke zeteink megerősítése. Csakis a közös gazdálkodás megerősítésével érhetjük eí, Iiogy mezőgazdaságunk olyan szocialista mezrőgazdasággá fejlődjön, amely bőségeden ellátja dolgozó népünket élelemmel, 5p?rtirtk.at nyersanyaggal s ugyanakkor a jelenleginél nagyobb jövedelmet biztosít dolgozó parasztságunknak. Az elmük esztendő — különösen a legutóbbi néhány hónap alatt — ter- melőszo vetkezeti tagságunk magabiztos- tágban szinte egy fejjel megnőtt. Megnőtt az ellenség minden próbálkozása «Uen-ére. Az ingadozók, a bizonynál«nők, «kik úgy érezték, hogy nem a saját meggyőződésük alapján léptek a közös fgazdálkodár, útjára — s nem segítették, hanem inkább gátolták « szövetkezet boldogulását —, kiléptek. A megmaradt tagság azonban egy akarattal a párt és a kormány nyújtott® segítséggel, szilárd hittel látott munkához. Bíztak a párt éá a kormány segítségében, elfogadták a hasznos javaslatokat s a kilépések, a pillanatnyi megingás ellenére szövetkezeteink megszilárdultak, megerősödtek. Az elmúlt év zárszámadásakor elhang" zott bírálatok, javaslatok eredményeként sokat javult a kollektív vezetés. Megerősödött a szövetkezeti demokrácia, ami megmutatkozott megyénk csaknem valamennyi szövetkezete, de leginkább * szentisfcvéni Béke* a ?®jószentpéteri Kossuth, a bocsi Haladás te m elősző vet kezetek eredményesebb munkájában. Ä vezetés megszilárdulása, a kormány- program számos segítsége következtében igényesebb lett termelőszövetkezeti tagságunk mind a lenézéssel, mind a termelőmunkával szemben. Csaknem valamennyi tsz.-ben megindultak az építkezések, megkezdték * leginkább jövedelmező állattenyésztés fejlesztését. A szikszói Vörös Csillag, a borsod ivánkai József Attila, a bükkábrányi I>enin tsz.-ek halastavat létesítettek. Az eves ten- készítésénél bátran tűzték ki a célokat a termelőszövrtkeze- tek. Egy pillanatra sem hagyták figyelmein kívül a párt és kormány határozatait, mezogazdaságuriik fejlesztése. ® több- termelés feladatait. Mihelyt az idő engedte, termelőszövetkezeti tagságunk elsőként kezdett munkához. Mindenki úcsévézte, hogy most jobban kell dolgoznia, mint eddig, egyetlen percet sem szabad elveszíteni. Ez eredményezte, hogy megyénk termelőszövetkezetei országos viszonylatban elsőként fejezték be a ta^szi munkálatokat, s ugyanakkor a párt és kormány nyújtotta segítség viszonzásául elsőként kezdtek meg az állami kötelezettségek, « beadás és az adófizetés teljesítését. A párt és kormány iránti, a biztos jövőbe vetett bizalom tükröződött a kongresszus tiszteletére kezdeménvezett munkaversenyben is. 193 termelőszövet kezet tett vállalást megyénkben és a vállalásokat teljesítették is. A ta,kt«báji Béke. a borsodivánkai József Attila, a finke i Kossuth, az ároktői Uj Élet, a hejőbábai Haladó tsz—ek eredményei őszinte ei- ismérést váltottak ki megyénk dolgozó népél)ől. Elsőkért és időben végezték ® növényápolást, elsőként teljesítették kötelezettségeiket, « minden téren példád, becsületes munkát végeztek. Pedig mée korántsem kapták meg tanáe.sszervelnkíől. állami szerveinktől. gépállomásainktól, mindazt a segítséget^ amelyet igényeltek volna <? amelyet a kormányprogram óta megjelent párt- és kormányhatározatok biztosítottak termelőszövetkezeteink részére. \ Központi Vezetőség beszámolója, Nagy Imre és Hegedűs elvtársiak beszédei pártunk kongresszusán, világéin és határozottan megmutatták, hogy milyen segítséget igényeljenek termelő- szövetkezeteink és milyen segítséget nyújtsanak tanácsszerveink, gépállomásaink a tsz.-eknek. Világossá tették, hogy milyen feladatokat kell minden körülmények között végrehajtanunk ahhoz, hogv a mecrlévő szövetkezetek megerősödj e»nek, tftrméseredmenyük, tagságuk jövedelme magosabb legyen mint az el* múlt években, bebizonyítsák mi öden egyénileg dolgozó paraszt előtt: a közös gazdálkodás jobb, jövedelmezőbb, mind-, aranyiunk számára több hasznot hoz, mint az egyéni. Melyek ezzel kapcsolatban legfoivtosabb feladataink, milyen segítséget vágnak a t e rm előszőve t kezetek lan ácsszergeink tői, gépállomásainktól, mezőgazda-sági. szakembereinktől? Községi tanácsaink napról naora figyelemmel kísérik — s ha szükséges segít* hetik a tws. 1-agság mimikáját. .A termelőerő ver kezet tagság® is elsősorban a tanácsitól kér segítségeit, ha problémái® van s valahol szorít *a cipő. Ennek ellenére iónéhány községben a tanács keveset törődött « tse—s®el. A vezetőit nem hívta meg a veyrehaióbizottsági ülésekre s ® tanács sem vett ré*zt a szövetkezet közgyűlésein. Néhány tanács egyenesen zaklatásnak: vette, lm a termelőszövetkezet segítséget kért tőle. Az ilyen káros jelenséget fel kell $zá- m rőn •;.* tanáosszervei ,’knek. A termelőszövetkezetek további erŐsí- tése érdekében az a tanácsszerv tehet a legtöbbet, amely magáénak érzi a közöst, érdeklődik problémái iránt, számon tart. ia ered mén veit. meghallgatja m tzö vetkezeti tagság v élemén vét és azonnal segítséget nyújt* Az a tanácsszerv segíti legjobban ® boldogulását, am elv kiáll a közös gazdáik óriás mellett, rendet teremt. ha támad iák a szövetkezetei Nem fordulhatnak elő a linkéihez hasonló esetek. ahol « tanács a t*. birtokában lévő szőlőt vissza akarta juttatni volt tulajdo- nosára-k. M^.gyaszóri maga * tanácselnök seilte,t»e eJŐ a szövetkezet é* az egyénileg dolgozó naraitok közötti elleratét szíta-/ sát. Alsóvadász község tanácsa meg*' engedte, hogv * temnelő^zovetkezeilví! )rilér»o t«g magáv-’l vigye a traktort, is. ilyen intézkedések per«ze nem W- gákák. a 57övetkezet? gazdálkodás erősödését. A tanács védőpajzs® kell, ho-gy legyen szövetkezeti gazda lkod ásunk r.,ak Hathatós segítséget várnak term előszőve tVezeteink gépállomásoktól is. A legtöbb tsz. az idén már négyzetesen vetett gépnél kapálta*, répne*! végettet minden bhető mezo^zdasági munkát. Nem ntolsósrrban tehát a gépál'lerrr/’S dolgozói r múlik, hogv időben é* iól végzí-e el á teTmelőszövetketJe* a növény" ápolást, a. kaszálást, az aratást.. T.gen U3PV segítséget* nvui+Nrt a termelőszö- rőteknek a gépálio-más am-onómn^n is. Tanácsaival, .*> fejlett te^'e]é«í módszerek terjesztésével hozzá j áru lh-* és hozzá is kell iámlnm a magasabb tér- m ;<pre!d m énvek eléréséhez. A7. eddigiekben r»*m kaptak rlo^-endő t-’mog*atá«t <1 termelőszövetkezetek a zárási tanácsok mezőgazdáén "i osztályaitól, sőt * mezőgazda*ágba küldött szak^mbe* -éktől sem. Néhánv jár*ci takács elnézte, hogv eev-egv term^lősnövetkeaetbe^ a megengedettnél r»r»'nrobh háztáji 1 erűiét a* nd»f»*k n tagságnak, a ^.m^ngertattrél több tehén tartását ^nged-élv^zték, — megsértették a tsz. aUnsza.bálvai't é z ilyen intézkedések nemhogy segítenének, hanem kárt okoznak a közös vagyon cv?- ramtásáhan. A kihelyezett mezőgazdasági S7a,keml>ereknél viszotn* ®z volt a baj, hogy’ nem érezték magukat területük gazdáinak. Nein siettek ® t«z.*^k segítségére. Előfordult, hogv a heiőpapi részibe ®dta ki kaszálásra lucernáját, omikor szomszédságában a .gépállomásnak ió koszai ógép je van. Ilyen jelenségre fel kellett volna figyelnie az agronómu*- n-sk is. A járási tanácsoknak, községi t«ná^ okoknak, a gépállomásoknak. <i mezőgazdasági szakembereknek igen fontos feladata most. hogy r.ap mint na« figyelemmel kísérjék, segítsék termelő- szövetkezeteinket . T ermelősvövetkezet i tagsámmkn«k viszont élni kell a secí*- ^‘»ggel, igényelnie kell a segítséget. Ug'’»rákkor nem czahad késlekedniük az esedékes mezőgazdasági munkálatok elvégzésével. Minden munkát hamar®hb és lobban kell elvégezniük mint az e^véniek, így lesz jobb a terméseredményük. így lesz nagyobb ® jövedelmük. ínr hizonyvi- hatják be a szocialista gazdálkodás n®gy élőmét . . . Fatronass csoportok a tsss-ek segítésére Üzemi dolgozóink már számtalanszor bebizonyították, hogy mindenkor készséggel segítik a mezőgazdasági dolgozókat. A patronázscso- portok, amelyek a termelőszövetkezeteket látogatják, nagyon sok értékes segítséget adtak. A XVI. számú autójavító vállalat patro- názscsoportja például a göncrusz- kai termelőszövetkezetnek több kocsi salakot szállított az udvar rendbehozására. A rossz vízcsapokat kijavították. A kovácsműhelynek szerszámokat, felszerelést adtak. Segítettek a mezőgazdasági gépek kijavításában is. A Nehézszerszámgépgyár patro- názscsoportja a novajidrányi Lenin tsz gazdasági épületeibe beszerelte a villanyt, kijavította a darálót. A szecskavágóhoz villanymotort adtak, azonkívül gazdasági felszerelést, szerszámokat, kapát, ásót. lapátot adtak a szövetkezet tagjainak és a tsz építkezését építőanyaggal is kisegítették. Befejezték féléves tervüket az ózdi VI. számú kemence DISZ fiataljai Kemény küzdelem volt az, amit az ózdi VI. számú martinkemence olvasztárai: Simkó Zoltán. Csomós Gcza és Gutyán István vívtak a félév idáig eltelt részében a terv maradéktalan teljesítéséért. Fiatalos lendülettel, acélos akarattal mutattak példát az ózdi kemencesor minden dolgozójának. Egyedül a VI. számú kemence disztstái nem maradtak adósok az első negyedéves tervvel az ózdi martinban. A tervteljesítésért és a jobb minőségű acélért folytatott küzdelem az első negyedéves teljesítmény után a kongresszusi verseny ideje alatt tovább erősödött. A verseny befejezésével számadást csináltak a VI. számú kemence martinászai, s örömmel vették, hogy már több mint 2500 tonna acéllal termeltek többet évi esedékes előirányzatuknál. Simkó elvtárs, a martinász kollektíva egyik olvasztóra örömmel jegyezve meg: „Még kicsit megszorítjuk és 2Ö nappal hamarabb fejezzük be féléves tervünket.1' A „nagy verseny1’, —' ahogy Özdon a kongresz- szusi versenyt hívták — nem állott meg. A nemes vetélkedésben a fiatal martinászbrigádok is egyre erő- síteTtek. A napi tervek állandó teljesítésével havi átlagukat 1—7-ig 104.5 százalékra emelték. Szerdán reggelre 108.1 százalékos eredmény született a VI. számú kemencénél. A gyárrészleg versenyhíradója szerdán délelőtt 10 órakor pedig örömmel jelentette: a VI. számú kemence ifi-brigádjai befejezték féléves tervüket. A kemencénél műszakban lévő Simkó-brigéd tagjai örömtől csillogó szemekkel fogadták a kemencesor olvasztárainak kézszorítását, ígéretet tettek, hogy a selejt. az önköltség még nagyobb arányú csökkentésével mutatnak példát rz ösz- szes olvasztárbrigádoknak. INc felcdlic/ict'nrk cl az ózdi kohászok és a diósgyőri uiartiuászok se kötelezettségeikről Megyénk kohászati üzemeiben a dolgozók továbbra is keményen harcolnak az esedékes terv teljesítéséért és túlteljesítéséért. Június 8-án özdon a nagyolvasztó, Diósgyőrött a martinacélmű lemaradt ugyan napi tervének teljesítésében, de a többi üzem — főleg Diósgyőrött — szépen termelt. A lemaradozó üzemek dolgozói ne feledkezzenek meg arról, hogy élet- színvonaluk emelésének első teltétele a termelési tervek teljesítése! Kohászati üzemeink június 3-án az alábbiak szerint teljesítették előírásukat. ózd' Diósgyőr; Nagyolvasztó 87.0 lOti.O Martin 100.8 73 6 Durvahengerdc 100.3 103.5 Finomhengerde 100.8 ' 11.0 Elcktróacélmű 12.i.5 Borsodnádasdi Lemezgyár: Acélmű 110.7, hengermű 106.5 százaiéi Bányavállalataink súlyosan lemaradtak tervük teljesítésével Megyénk bányavállalatainak tier*' rr,elése sajnálatosan visszaesett a kongresszusi verseny befejezése óta. Június 8-án még a farkaslyuki szénbányavállalat napi tervteljesíté- sc is 100 százalék alatt volt. A Borsodi Szénbányászati Tröszt vállalatai között egy sem akadt, amelyik teljesítette volna előirányzatát. Még a Sajókazai Szénbánya Vállalat js csak 95.8 százalékra termelt. A gyönge napi tervteljesítés lerontja az eddigi havi teljesítést is. Jó növényápolással a gazdag termésért A sárospataki járatban a cukorrépa egyelőiével 100 ssáialékra, ac első kapálással pedig 75 százalékra állnak. Hercegkút község dolgozó parasztjai már be- jejezt-ék. a cukorrépa lukorira burgo-va és n napraforgó első kapálását. Kenézlön az egyénileg dolgozó parasztot; megkezdték a burgonya tóltöge.tését- Idős Sipos Lajos dolgozó paraszt úgy tervezi, hogy kit hét muha már. űjbur- gonxát visz a szabadpiacra. 400 ölön ültetett korai burgonyát, mihelyt ezt .betakarította rövid tenyészidejű kukoricát vet utána. Dámócon ifi. Keresztes Gyula június I-re befejezte a cukorrépa egyelését, kapálását. Zalkádon Karcsú József IS holdas és Kossuth János 7 holdas dolgozó parasztok június I-rt befejezték « burgonya töltögetésétMost a kapán a sor! Vájjon van-e olyan termelőszövetkezet vagy egyénileg dolgozó paraszt, akinek mindegy lenne, hogy kukoricája 12, vagy 30 mázsás átlagtermést ad? Világos, hogy mindenki azt szeretné, ha a lehető legmagasabb termésátlagokat érné el. Ä tsz-tagoknak ez biztosítja a magas munkaegységré- szesedést, az egyénileg gazdálkodóknak a magasabb jövedelmet, s ígv marad a beadáson felül bőven szabadpiacra, ft magas termésátlag tehát az egyéni érdekeken felül országos érdek is. ft gyakori esőzés erősen hátráltatta a kapálást. Most úgylátszik kedvezőre fordult az idő, mielőbb pótolni kell a le- ~ " ■»»»»•!■ ................ maradást. Most már tényleg szükség van minden perc jó kihasználására. Hiába volt a gondos vetvy hiába adtunk több műtrágyát, a növény aia. ha nem védjük meq a gyomtól. Kárbaveszhet a munkánk! A termelőszövetkezeteknek nagyon sok segítséget adhatnak a gépállomások. Vizsgálják felíil a szerződéseket, kössenek pótszerződést a növényápolásra. A gépi munka gyorsabb és Jobb. Nagyon megéri, hiszen minden egyes kapálás még több mázsa krumplit, kukoricát jelent. AMÍG egy újítás eljuthat odáig... „Az igazgató, sőt az üzem egész — prémiumban részesülő — személyzete gyakran jobban jár, ha a vállalat túlteljesíti tervét* 1 olyan áruból, amelyre, a népgazdaságnak nincs szüksége, mintha valamivel kisebb termelést tud csak elérni a népgazdaság számára fontos, vagy nélkülözhetetlen cikkekből.'1 (A Központi Vezetőség kongresszusi beszámolójából.) gyűltek a gyár udvarán, várva arra. hál ha maid egyszer szükség lesz rájuk. Más megrendelő üzemek pedig csak többszöri sürgetés után kaptak vékony anyagot, többek között például kályhacsőnek való lemezt is. Hihet ellennek I tűnik, hogy i——... 1 így van, Borsodnádasdon azonban senki sem csodálkozott ezen a megállapításon. Keserű szájízzel emlékeznek a lemezgyár dolgozói arra, mi történt gyárukban még a közelmúltban, a májusvégi napokban is. Nem kell nagy hozzáértés, elképzelni is könnyű, hogy vastagabb lemezt gyorsabban, tehát többet lehet hengerelni, mint vékonyát. Különösen jól megtanulták ezt a borsodnádasdi hengerészek, hiszen sokszor válogatták ki maguknak az egymillíméternél vastagabb munkákat. Nem mintha félnének a nehezebb. munkaigényesebb feladatoktól. Dehogy! Egyszerűen azért, mert abból könnyebben, sőt néha egész könnyen teljesítették a napi tervet, míg az egymillíméternél vékonyabb lemezekkel sokszor csak 60—70 százalékot sikerült elérniük. Hogy miért? Mert — úgy látszik — a minisztériumban mégsem volt ilyen egyöntetű a vélemény arról, hogy . igényes és kevésbé igényes munka között nagy a különbség. így történhetett, hogy nem az egyes munkákra, hanem az egyes hengerállványokra szabták meg a normát. Az. hogy a hengerészek válogattak a feladatok közül, ezek- után már igen természetes volt. Nem egyszer előfordult, hogy a vastagabb hajólemezek halomba ÍAtasólna j azonban minden 1------------------rendben volt. A tervet jól teljesítették a borsodnádasdi dolgozók. Már mint a meny- nyiségi tervet. A programszerüség- gel sem volt sok baj — látszólag —. hiszen a tervben szereplő fekete lemez, trafólemez, vagy más egyéb, időben elkészült. Csak éppen a vékony lemezek születtek meg csigalassúsággal — dehát a tervet „milliméterekre1' nem igen kérte számon a minisztérium. A dolgozók azonban látták, hogy ez így nem vezethet jóra. A szerencsésebbek vastagabb lemezt hengereltek s a könnyebb munka mellett magasabb százalékot értek el és prémiumot is kaptak A vékony lemez hengerlői pedig nem is néztek soha a versenytáblára, de még a borítékra sém szívesen fizetéskor. És. ahogy az ilyenkor lenni szokott, megkezdődött a suttogás, az egészségtelen vita: kinek miért jut vastagabb platina, kinek miért a vékonvabb. F,z ts érthető. Hiszen 1000 forintos keresétkii- lönbség sem volt ritkaság a kétféle munkán! Sokszor történt meg az is. hogyha a daru másfél-két- miUiméteres vasakat hozott, több brigádból szaladtak egyszerre a ló anyagért és *— bár a daru még jóformán le sem tette azt — két Oldalról is nyúzta egy-egy brigád fogóval az anyagot. mos Zsigmond és Bóta Emil már régen kidolgoztak egy olyan terv- felbontást, amely szerint az egy- milliméternél vastagabb lemezekből több, a vékonyabb lemezekből kevesebb volt a hengersorozatok előirányzata. Hat osztályba sorolták a lemezeket. Reálisabb, igazságosabb volt ez a terv, a dolgozók szívesen vállalták volna, dehát —: úgy látszott — mégsem lesz a tervből valóság. A felső vezetők összedugták a fejüket, számolgattak. az eredmény az lett. hogy vagy kevesebb, vagy több jött ki a minisztérium által előírt tervnél. No. ném sokkal, csak éppen annyival, hogy ez akadályává vélt az észszerüsítés elfogadásának. Tovább folyt a munka a régi módon. a tervet mennyiségileg továbbra is teljesítették. a hajólemézek tovább halmozódtak az udvaron, kályhacső továbbra is csak ritkán akadt a vasüzletekben, a dolgozók egyre mérgesebbek lettek egymásra is, meg arra is. aki felülről mindezt elrendezte. Nem tudni, meddig tartott vőlna éz az állapot, ha a kongresszus időközben nem világít rá az ilyen és hasonló esetek visszásságára.' 4xótis mát* Ment lehetett vájjon segíteni ezen a csak látszólag nehéz problémán? Dehogynem lehetett! Sőt már régebben is segíthettek volna! Kora gyár vezetői, de még a lVú- nisztériumbelf elvtársak is rájöttek arra, hogy a javaslat egészséges, reális, jó, könnyen bevezethető. És június 1-től már az új felbontás szerint teljesítik túl a tervet a borsodnádasdi hengerészek. Egy-két próba már az első napokban bebizonyította, hogy az újítóknak volt igazuk, nem pedig azoknak, akik félve az újtól, mereven ragaszkodtak a régi. megszokott — és valljuk be őszintén — igen el- avúlt. kóros módszerekhez. Ágoston éva * ÉSZAKMAGfYARORSZAiG 4S: évfolyam 136. szám ^ra 50 fillér _ ____________________ Miskolc, 1954 június 10. csütörtök
