Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-27 / 151. szám
A jólét programjának megvalósításáért A z országgyűlés nemrégiben tár- gyalta az 1954. évi költségvetést. A vitát dolgozó népünk nagy figye lemmel és érdeklődéssel kísérte. A költségvetésben tükröződnek pártunk III. kongresszusának határozatai, a második ötéves terv irányelvei, a ma egyesztendős új kormányprogram célkitűzései. Minden részlete a kormányprogram megvalósítását szolgálja. Középpontjában a dolgozó emberről való gondoskodás, a jólét megteremtése, az életszínvonal szakadatlan emelése áll. A nemzeti jövedelem megváltozott arányaira mutat, hogy négy milliárd forinttal kevesebbet költünk beruházásokra, mint tavaly. A beruházásokra fordítandó összegekből az eddiginél lényegesen nagyobb rész jut a könnyű- és élelmiszeripar fejlesztésére. Hosszasan sorolhatnánk rzokat a számadatokat, amelyekből kitűnik, milyen tekintélyes összegek felhasználásával fejlesztjük az egészségvédelmet, társadalombiztosítást, közoktatást, népművelést, sportot. Míg 1953-ban 613 milliót fordítottunk lakásépítkezésekre, ezévben 1500 milliót. Nyolc százalékkal nő a kórházi ágyak száma, 20 százalékkal több lesz a férőhely a bölcsődékben. A népgazdaság fejlesztésében legfontosabb feladatunk a mezőgazdaságunk erősítése, a terméshozam növelése, a korszerű agrotechnikai eljárások bevezetése, színvonalasabb állattenyésztés megteremtése, a mezőgazdaság gépesítése, üzért az 1953. évi 13.7 százalékkal izemben ebben az esztendőben a költ- , Igvetéa az összes beruházás 24 százalékát adja a mezőgazdaságnak. A költségvetésben kidolgozott program — egész dolgozó népünk programja. Ez, természetesen, nemesik azt jelenti, hogy a munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek érdekei szolgálja, hanem azt is, hogy népünk minden becsületes, öntudatos, '•azáját szerető, hű fia kész arra, HÖgy legjobb képességeivel, erejével ig szorgalmával harcoljon a költségvetés végrehajtásához szükséges anyagi eszközök megteremtéséért. A költségvetés számai mögött az eleven embereit állnak, a tömegek cselekvő akarata, lelkesedése, versengő kedve, 'jitókészsége, az a világos felismerés, ogy a javak bősége munkánkból >kad. liegen a Horthy-rcndszerbcn a feu- ' ‘dig, tőkés elnyomás alatt az ország ' ültségvetéséhez csupán annyiban vo’t köze a dolgozóknak, hogy rájuk akta a terheket, a mérhetetlen adó- at és ennek fejében nein juttatott nekik semmit. A felszabadulás előtti költségvetés az urak — a földbirtokotok, bankárok, gyárosok, nagykereskedők, kulákok — programját tartalmazta. A szocialista költségvetésben ezzel szemben a dolgozó ember úgy érdekelt, hogy az az ő jólétét, további felemelkedését, hazánk gazdagodását, népünk erősödését segíti elő. Ügy kell tehát dolgoznunk, hogy az országgyűlés által törvénnyé emelt költségvetés az utolsó betűig megvalósuljon. Mit kell tennünk ezidőtájt ennek érdekében? Melyek legsürgetőbb teendőink, iégégetőbb feladataink ezekben a na- okban? ]Vf emcsak a gazdaember, — népünk minden dolgos fia tudja, hogy most van a betakarítás ideje, nem kis mértékben a most következő napokban, heteken dől el további terveink sikere. Szerte az országban mind több helyen kezdik meg az aratást. Mindannyiunkat izgat az a gondolat: milyen lesz a termés? Jól felkészültek e a falvakban, a termelőid vetkezetekben, gépállomásokon, llami gazdaságokban és tanácsainknál a betakarításra? Azt szoktuk íondani, hogy az aratás olyan, mint ">gy csata? így is van. Amint egy ata sikere elsősorban a jó előkészítőn, szervezésen, az erők elosztásán Ilik, úgy a betakarítási harc is ak- r jár győzelmekkel, ha időben meg- ttünk minden intézkedést. Ez annál kább szükséges, mivel az aratással gyidejüleg sok másfajta mezőgazda- ági munkát is el kell végezni, igy : növényápolást, a kapálást, az állatik ilyenkor is igénylik a megfelelő táplálékot, gondozást, sok a teendő a ház körül, a konyhakerti vélemények ben is. J Az időjárás kedvez a gabonának, naponta kisebb záporcsők mossák a határt, ugyanakkor bőségesen jut napfény is a növényeknek és igy szé pen fejlődik a szem. A meleg napok arra figyelmeztetnek, hogy időben lássunk az aratáshoz* mert ilyenkor könnyen pereg a szem; hasonlóképpen időben hordjuk be és csépeljük el a gabonát. A z új begyűjtési rendszer alapján minden dolgoeó paraszt pontosan tudja mennyi terményt kell bevinnie a gyűjtőhelyekre. Többéves tapasztalatból tudja, hogy a maga javát és egész népünk jólétét szolgálja, ha közvetlenül a gép alól teljesíti beadási előírását. Népnevelőink ezekben a napokban ismételten felhívják erre a dolgozó parasztok figyelmét és megmagyarázzák nekik a gyors beadás előnyeit. A begyűjtési hivatalok készülnek a „nagy rohamra“, kijelölik a gépekhez az ellenőröket, gondoskodnak megfelelő raktárhelyiségekről és személyzetről. Nagyon fontos is ez, nehogy megismétlődjenek a tavalyi hibák, amikor szorgalmas, lelkiismeretes dolgozó parasztoknak órákhosszat kellett várakozniok a be- gyüjtőhelyck előtt, sőt nem egyszer dolgavégezetlenül kellett visszafordul- niok. Az iparban kemény harc folyik az első féléves terv teljesítéséért. Számos borsodi üzemben nem csökkent a kongresszusi verseny üteme, lendülete, mindinkább gondot fordítanak a kongresszusi határozatban megszabott fontos feladatokra, az önköltség csökkentésére, a minőség javítására, általában a kifizetődőbb, gazdaságosabb termelésre. A Bor- sodvidéki Gépgyár már június 20-án befejezte féléves tervét. A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemei közül az országoshirű sajókazai bánya jelentette elsőnek az első félévi terv befejezését. A Lenin Kohászati Művek elektroacélművében több kemence dolgozói már napokkal ezelőtt dicsekedhettek ezzel a sikerrel. A DIMÁVAG Gépgyárban kedd délig három nagy gyáregység dolgozói léptek át a második félévbe. A gazdaságos termelés szép pél. ^ dáira hivatkozhatunk éppen az elmúlt hetek tapasztalatai alap. ján. A diósgyőri elektroacélmű az elmúlt hónapban több mint egymillió forintot takarított meg. A durva- hengerdében több mint 130 ezer forint megtakarítást értek el. A diósgyőri papírgyárban is úgy fejezték be a féléves tervet, hogy elsőosztályú minőségű papirt készítettek, 482 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg és jelentősen csökkentették az önköltséget. Júniusban olyan kü. lönleges papirt sikerült gyártaniok, amit eddig külföldről hoztak be. Sajnos, ezek a példák korántsem általánosak. Megyénk számos üzemében még mindig nem sikerült fordulatot" teremteni ezen a téren. Olcsóbban, jobban és többet kell termelnünk! A nyár nemcsak a szorgos munka, hanem a pihenés, a sokféle szórakozás és üdülés hónapjai is. A borsodi dolgozóknak bőségesen van ebben részük: várják őket az ország különböző üdülőhelyei, a szebbnél szebb kirándulóhelyek, a Bükk szép. ségei, a strandok, a különböző szórakozóhelyek, a műsoros táncos előadások. Y7 egyék is igénybe ezeket a lehe’ tőségeket minél gyakrabban! Élvezzük jó munkánk eredményeit, jutalmát és legyünk rajta, hogy egyre gondosabb, szorgalmasabb, körültekintőbb munkánk eredményeként mind nagyobb legyen a jólét, a bőség, a gazdagság hazánkban. Megyénkben is megkezdődött az aratás Sárospatak felső határában megkezdték az őszi árpa aratását, Oublinszky Miklós három holdas dolgozó paraszt péntek délután levágta 600 öl őszi árpáját. A termés szépnek ígérkezik. Sárospatak határában már nagyon sok' helyen sárgul az őszi árpa. Egy-két helyen szombaton is arattak már. ARATÁS ELŐTT A BODROG VÖLGYÉBEN Gazdag aratást várnak a Bodrog völgyében is. , Ha felszakadnak a felhők, s kisüt a kalásztérlelő nap, mint valami óriás víztükör, hullámzik a Bodrog két partján a vetés. Holnap talán már frissensült, ropogós kenyér lesz belőle asztalunkon. Élet — mondja rá a bodrogvöl- gvi nép. Élet — mutatja tenyerén felénk a keményedő szemeket a bodrogszeqi határban Nagy István, a községi termelési bizottság egyik tagja. A szemeket morzsolgatja — érett-e; mikor lehet megkezdeni az aratást. Egy év kemény munkája van mögötte — mint ahogy a többi, csaknem 200 egyénileg gazdálkodó bodrogszegi dolgozó paraszt mögött is. S most, a munka végén, az aratás előtt megelégedetten nézik a határt. A határt, hol tavaly közepes termést adtak a kalászosok, — de ezévben már jóközepes termésre van kilátás. Ez pedig annyit jelent, hogy a falunak legalább 300 mázsával több búzája terem az idén. Igaz, megdolgoztak érte. De volt is értelme. Az időben vetett mag korán szárba szökkent. A szekerek zsákokkal hordták a földekre a műtrágyát. A termelési bizottság tagjai nem hiába járták a határt, nem hiába magyarázták, hogyan lehet többet, jobban termelni. Megtermelték s ha már megtermelték, azt akarják, hogy ők is lás. sák hasznát a több búzának, árpának. Tozsnak, zabnak, ök kapjanak pénzt érte, ne pedig az ég madarai egyék meg. Ezért határozták el a legutóbbi gazdagyülésen, hogy közös szérűn csépelnek ezévben is. Gyorsabb is, kisebb a szemveszteség is, — meg aztán még 10 száza, lék cséplési kedvezményt is kapnak. A határ egybefolyik. S mégis van közte különbség. Ahol az egyik mes- gye végződik, ott egy-két tábla kukorica, aztán magasba szökkenő kalászosokat ringat a szél: derékmagas búzát, sürü árpavetést. Tömött, egyenletes vetés. A bodrogkereszturi Dózsa termelőcsoport táblája ez. Nemcsak a falusiak, de a környék parasztjai is megcsodálják. Gépi munka, gépi vetés, tavasz- szal időben végzett acatolás. Nem virít benne a pipacs, nem kéklik a búzavirág. Tiszta, gyommentes. Ke- nyérnekvalót terem, nem pedig ocsut. Büszkék is rá a tsz. tagjai. Különösen az őszi árpájukra s tavaszi búzájukra. Legalább 16 mázsás átlagtermésre számítanak. De lesz is annyi. S már előre örülnek, hogy nem kézzel, de géppel aratják. Vidám aratás lesz ez. Gép után mennek majd az emberek, s esténként Ízes vacsora várja az aratókat. Féléves sertésbeadásukat már teljesítették s az aratásra vágási engedélyt kaptak. Mór beosztották a fogatokat, megszervezték a brigádokat. A táblákat lesarkalják, hogy a gép gyorsan és jól tudjon dolgozni. Ha büszkék a környéken hires kalászosokra — büszkék a csaknem 100 holdon négyzetesen vetett kukoricájukra is. Ebben ember még nem kapált — mondogat] ’ k, — mert lókapával végeztük a növényápolást. Gulyás János kihelyezett agronomus érdeme, hogy a tsz. tagsága ezévben négyzetesen vetette a kukoricát, burgonyát. S mert a gép gyorsabban dolgozik, mint az ember, tiszták, gyomtalanok a kapások táblái is. A Dózsa tsz. időben elvégezte a munkát — nem lesz torlódás aratáskor, így aztán gyorsan és könnyen takarítják be az idei gazdag termést is. A dús, acélos kalászosokat termő Taktaszög is a Bodrog lapályához tartozik. Talán itt érik leghamarabb a búza, itt szőkül meg legelőször az árpa kalásza. TaktabáJ községben a termelési bizottság tagjai már nem csak a határt járják, de napról-napra próbálgatják az acélosodó szemeket. A Béke tsz. árpatábláján sárgulnak már az aljlevelek. Néhány nap — s aratnak. De nem kézzel. Géppel! Kombájn jön majd ki a tokaji gépállomásról. Kombájn vágja majd a gabonát, is csépeli mindjárt. Fentebb, a tábla szélén, ahol partosabb a hely, már előkészítették a szárítót. A kicsépelt gabona egy részét itt forgatják meg, mielőtt a magtárba tennék, vagy a beadást teljesítenék. A másik részét pedig bent, a tsz. udvarán. Büszkék is a taktabáji Béke tsz. tagjai, hogy náluk kombájn arat. Hírét már hallották, látni is látták, hogyan dolgozik a gép. Hogyan vágja el t^ből az érett szárat, hogyan pereg a mag a kalászból a tartályba, csak melléje kell állni a sze„ kérrel, máris vihetik a zsákokban a termést. Hej, ők tudják legjobban, mit jelent a parasztnak a gép! Nem kell napfelkeltétől napnyugtáig izzadni a forró júliusi napon, nem ve- resedik fel az ember bőre cséplés- nél a szerte szálló portól, pelyvától. S ezévben ők is kombájnnal aratnak. A tábla szép nagy. Több mint 30 hold egy tagban. Dolgozhat rajta a gép. A kombájnt a tokaji gépállomásról kapják. Már most ott állnak kijavítva, munkára készen a gépállomás udvarán, zöld gallyakkal feldíszítve. Külsőségeiben is megmutatják a traktorosok — ünnepre készülnek. Egy év munkájának, a mindennapi kenyérnek betakarítására. Vidámak, jókedvüek a traktorom sok. Néha egy-egy gép kipöfög a gépállomás zöldelő nyárfákkal kö* rülültetett udvaráról, s üzemanya-i got, benzint, olajat hoz. Ne legyen hiba, ne kelljen akkor szaladgálni utána, amikor már itt a munka dandára. Jó előre gondoskodni az ilyenről. Gondoskodtak is. Arról iS| hogy minden cséplőbrigádnak legyen megfelelő brigádszállása, minden faluban várják már őket. Tudják azt is, hol mikor dolgoznak majd —i ahogy mondják, elkészült a gépek rajonirozása. Jut majd a termelőcsoportnak ara-i tógép és kombájn is. Géppel aratják a tokaji Kossuth tsz. 170 hold kalá- szosát. Sok munkáskéz szabadul igy fel — s töltögethetik a burgonyát* negyedszer is megkapálhatják a km koricát, hogy ebből is gazdagabb tér* mést takarítsanak be az ősszel. A gépállomáson kicsit türelmetlenek. Legszívesebben már a gép mellett állnának, vagy a kombájn vezetőüléséből irányítanák a munkát. Bosszankodnak, ha elborul az ég, s megint zápor zuhanyozza végig a határt. Egy nappal ismét később — mondogatják ilyenkor. Aztán megint előveszik a szerelőszerszámokat, s mégegyszer végignézik; rendben van-e minden? Nehogy szégyent valljanak. A betonút szürke szalagja a tokaji hegy alatt egyet kanyarodik s az- lei {-tán a.szőlővel ültetett hegyek között kígyózik Sárospatakig. Balról a völgyben a Bodrog síksága, jobbról a hegyek. A mezőn itt is, ott is embercsoportok. Parasztok, akik az évi kenyeret munkálják. Van, ahol már aratnak. Sárospatakon áruval megrakott teherautók hosszú sora. A platánok árnyékában, ládákat, szöveteket pakolnak. Most már a diákok is elmentek s ilyenkor csendesebb a város. Csak vásár napján elevenedik meg. Sokan járnak be a szomszédos községekből. A legkeresettebb cikk; a kasza és a fenőkő. Vásárolják egyéni gazdák, termelőcsoportok egyképpen. Van belőle bőven. Gondosan szemlélik, méregetik, körmükkel élét próbálják. Mert nem mindegy ám, milyen a kasza. És a fenőkő sem. Erre panasz is van. Kicsit puha. Vagy morzsolódik, vagy törik. Nem élezi ki jól a kaszát. Néhány nap s mindenütt felbug- nak a gépek, megpendülnek a kaszák a napsütötte tájon. Rendre dűl az érett gabona. A tarlón felpöfögnek a traktorok. Arat a parasztság —• tarlót forgat majd a traktor. Újra előkészíti a földet, mert kenyér kell a jövő évre is, (K. L.) KEDDEN VÁGJUK A RENDET... \ y ■y-'Xxí ...erről beszélget az emődi határban Simon Andor, a gépállomás igazgatója, Kassai Béni bácsi, a tsz egyik derék tagja és Búza László agronomus. (Erdödi János felvétele.) ESZ A K MAGYARORSZÁG í gSj X. évfolyam 151. szám Ara 39 fjp«sr Miskolc, 1954 iunius 27, vasárnap t
