Észak-Magyarország, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-01 / 128. szám
ÉSZSKMAGYARÖRSZÁG Kedd, 1954 Június 1 A Magyar Dolgosok Pártja III. kongresssusának tanácskosása A SZOMBATI TANÁCSKOZÁS A szombat délutáni ülést Gero Központi Vezetőségének titkára üdErnó elvtárs, a Politikai Bizottság tagja nyitotta meg. Beszámolt u kongresszus tiszteletére rendezett szocialista munkaverseny eredményeiről és ismertette a kongresszus elnökségének határozatát a kongresszusi zászlók odaítéléséről. Ezután megkezdődött a szervezeti szabályzat módosításának vitája. Dénes István elvtársnak, a zala- raegyei pártbizottság első titkárának felszólalása után Emil Arnold, a Svájci Munkapárt Politikai Bizottságának tagja köszöntötte a kongresszust. Ezután Koblov Erzsébet elvtársnő, a vasmegyei DISZ-bizottság titkára szólalt fel, majd Jón Bronwelly Miles elvtárs, az Ausztráliai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja mondott üdvözlő beszédet. Barczi Gyula elvtárs, a hajdúmegyei pártbizottság első titkára volt a következő felszólaló. Dalland Randulf Leonhard elvtárs, a Norvég Kommunista Párt Ac«i Lajos elvtárs válasza A módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez beérkezett, javaslatok megvizsgálására kiküldött bizottság a szünetben ülést tartott. Ezen az ülésen megvitatta Dénes elvtárs javaslatát, amely szerint a budapesti és megyei pártbizottságok ne két- havonként, hanem három havonként tartsák meg üléseiket. A bizottság a javaslattal egyetért és javasolja, hogy a pártkongresszus a javaslatot fogadja el. Dénes elvtárs javasolta, hogy a járási- pártbizottságok ne havonként, hanem kéthavonként tartsák üléseiket. A bizottság korábban, nyomtatásban a küldötteknek megadott tervezetében e javaslat már benne szerepel. Fülöp elvtárs, Kerek elvtárs és a következő mondatot: „A fegyvernemi politikai csoportfőnöknek, politikai osztályvezetőknek, a hadtestek politikai osztályvezetőinek, valamint a vasútpolitikai osztályok vezetőinek legalább ötéves, a hadosztályok és dandárok politikai osztály- vezetőinek legalább hároméves párttagsággal kell rendelkezniük“ hagyjuk ki a szervezeti szabályzat szövegéből. Oka az, hogy másutt, más pártbizottságok titkárainál ilyen rendelkezés a szervezeti szabályzatban nincs és ez valóban megbontja a szervezeti szabályzat egységét. A bizottság javasolja, hogy a kongresszus Kerek elvtárs javaslatait is fogadja el, tehát a tagdíj 1501 forint fizetéstől 1800 forintig 20 forint, 1801 forint fizetéstől—2100-ig 30 forint, 2101—2500 forintig 45 forint legyen. Javasolja a bizottság, hogy Hortobágyi elvtárs egyik javaslatát is fogadjuk el, azaz a 4/b pont így hangozzék: „pártszerű bírálatot gyakoroljon a pártszervezet taggyűlésein és értekezletein a párt tagjainak és szerveinek ténykedése fölött''. A bizottság javasolja, hogy Hortobágyi elvtárs utolsó javaslatát, amely szerint az összevont taggyűléseket ne évenként, hanem félévenként tartsák, a kongresszus ne fogadja el. A 4. napirendi ponttal kapcsolat- rint „A párt szervezetei a fegyveres I ban a kongresszus egyhangúlag a erőknél és vasútnál'" című fejezetből • következő határozatot hozta: „A IVIagyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa meghallgatta és megvitatta Acs Lajos elvtársn ak, a Központi Vezetőség titkárának beszámolóját a szervezeti szabályzat módosításáról, valamint a szervezeti szabályzat módosított tervezetét. A kongresszus jóváhagyja Acs Lajos eívtárs beszámolóját, ugyancsak jóváhagyja a szervezeti szabályzatot a kongresszus által kiküldött bizottság módosító javaslataival együtt. A kongresszus által ilymődon jóváhagyott szervezeti szabályzat a Magyar Dolgozók Pártjának érvényes szervezeti szabályzata.“ Az új szervezeti szabályzat elfoga- I viharral ünnepelték. Percekig zú- dását a küldöttek hatalmas taps-' gott a kiáltás: „Éljen a párt!" vözölte ezután a kongresszust. Gerő Ernő elvtárs felolvasta Ur- bani elvtárs, Luxemburg Kommunista Pártja főtitkárának a kongresszushoz intézett üdvözlő táviratát. Bognár Imre elvtárs, a közeleke- dés- és postaügyi minisztérium vasútpolitikai főosztályának vezetője szólalt fel ezután, majd szünet következett. Szünet után Fülöp Péter elvtárs, a budapesti II. kerületi pártbizottság első titkára, Kerek István elvtárs, a bajai pártbizottság első titkára és Hortobágyi János elvtárs, a győrmegyei pártbizottság első titkára szólalt fel. Ezután Gerő Ernő elvtárs bejelentette, hogy az elnökséghez javaslat érkezett a vita lezárására. A kongresszus egyhangúlag úgy határozott, hogy a 4. napirendi pont felett a vitát lezárja. A szervezeti szabályzat módosításához elhangzott felszólalásokra Ács Lajos elvtárs válaszolt. Hortobágyi elvtárs a bizottságnak előre jelezték javaslataikat és a bizottság ezeket is megvitatta. A bizottság javasolja, hogy fogadjuk el Fülöp elvtárs javaslatát, amely sze A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója Előadó: Kiss Károly elvlárs Tisztelt kongresszus! Tisztelt elvtársak! A Központi Ellenőrző Bizottság munkájában is észrevehető, hogy a Központi Vezetőség 1953 júniusi, októberi és decemberi határozatai óta megnőtt a pártszervezetek, a kommunisták aktivitása. Megnövekedett a dolgozók alulról jövő kezdeményezése, bírálataikban bátrabbak lettek és sok értékes bejelentést tesznek a Központi Ellenőrző Bizottságnak, különböző párt- és kormány* szerveknek. A Központi Vezetőség júniusi, októberi és decemberi határozata a Központi Ellenőrző Bizottság munkájának is friss erőt és tartalmat adott. Ez idő óta a Központi Ellenőrző Bizottság újabb tapasztalatokat szerzett és ezzel javította a maga. a megyei pártbizottságok és a pártszervezetek fegyelmi bizottságainak munkáját. 0 Á Központi Ellenőrző Bizottság a II. kongresszus óta eltelt időben igyekezett a párt szervezeti szabályzatában lefektetett feladatának eleget tenni. Ez idő óta 2187 párttag ügyében folytatott vizsgálatot. A vizsgálatot követő tárgyalásokon 1128 esetben hozott kizárási határozatot. A Központi Ellenőrző Bizottság 454 esetbén változtatta meg az alsóbb pártszervezetek fegyelmi határozatait. Az esetek kisebb részében súlyosbította, nagyobb részében azonban enyhítenie kellett a határozatokat, mert azokat nem a mindenre kiterjedő gondos vizsgálat alapján hozták meg. Örvendetesen csökkent azoknak az eseteknek a száma, amelyekben pártbüntetéseket anyagi természetű visszaélések miatt kellett kiszabni. Pá’-iszervezeteink tagságának összetétele egészséges, erős, a munkásosztály és a dolgozó parasztság legjobbjait magában foglaló tagság. De közöttük még mindig akadnak olyanok, akik megfeledkeznek a kommunista párttagsággal járó kötelezettségekről, arról, hogy a pártfegyelem nemcsak a párthatározatok elfogadását jelenti, hanem a határozatok megvalósításában való tevékeny közreműködést is. A kommunista erkölcs fogalmát párttagjaink gyakran igen szűk értelemben fogiák fel és azt az egyéni magatartásukra, a másik nemhez való viszonyuk kérdéseire akarják korlátozni. Ez így elvtársak, helytelen. A kommunista erkölcs jelenti az önzetlen harcot pártunk célkitűzéseiért, jelenti a tevékeny részvételt építő munkánkban. Párttagjaink erkölcsi magatartásának fokmérője a párthoz, a munkához, a szocialista tulajdonhoz való viszonyuk. A párttag erkölcsi magatartásának ezen alapjait itt-ott bizony még megsértik. Nem egy helyen látjuk, hogy párt- és állam; funkcionáriusok a népvagyonnal gondatlanul és könnyelműen bánnak. Évről évre emelkedik az ügyek száma, amelyekben a Központi Ellenőrző Bizottságnak kell vizsgálatot folytatnia, de különösen emelkedett a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata óta, amióta egyrészt a kommunisták bátor bírálataikkal több hibát tártak fel, másrészt nem nyugszanak bele, ha igazságtalanul éri őket sérelem. Június óta a kommunisták és pártonkívü- liek jobban vigyáznak az állam, a nép vagyonára. Egyre többen lépnek fel a pazarlások, a szervezetlenség, a selejt, a hanyag munka ellen. Ilyen vonatkozású ügyekkel is gyakran fordulnak a Központi Ellenőrző Bizottsághoz. A Központi Ellenőrző Bizottság számos, pártunkba befurakodott ellenséges elemet zárt ki a pártból. Sok esetben vont felelősségre párt- és állami funkcionáriusokat a párt politikájának eltorzítása miatt. A dolgozók éberségének segítségével számos esetben lepleztünk le kártevőket, a nép vagyonának dézsmálóit, tervcs’alókat és a párt szervezeteibe befurakodott egyéb rossz elemeket- A Központi Ellenőrző Bizottság eljárt olyan párttagokkal szemben, akik személyes bosszúból üldöztek, vagy minden ok nélkül zárattak ki tagokat a pártszervezetekből. Többször foglalkozott olyan bejelentések vizsgálatával, amelyekben pártunk politikájának eltorzításáról, hivatali hatalommal való visszaélésekről volt szó. Voltak esetek,, amikor a Központi Ellenőrző Bizottságnak a törvényességet megsértőkkel szemben a pártbüntetéseken kívül a bírósági eljárást is meg kellé't indíttatnia. Sok esetben rehabilitált a Központi Ellenőrző Bizottság olyan párttagokat, akiket alaptalanul, vagy felületes vizsgálat következtében, sokszor koholt vádak alapján zártak ki a pártból. Főleg falusi pártszervezetekben volt gyakori a személyes ellentétből adódó, vagy minden ok nélkül való kizárás. Vizsgálataink sorári láttuk, hogy pártszervezeteinkben a kommunista helytállás és példamutató magatartás terén komoly fejlődés van. Mind ritkábban történik meg, hogy a kommunisták egymás hibáit elnézik. Több az őszinte önkritika és bátrabban bírálnak felfelé. Az egyszerű párttagoktól a felső vezető funkcionáriusokig elvtársaink őrzik és védik a pártszervezetek tisztaságát, harcolnak a minden kommunista számára kötelező éberség fokozásáért. Párttagjaink, sőt nem ritka esetben pártonkivüli dolgozók is felhívják a Központi Ellenőrző Bizottság figyelmét olyan jelenségekre, melyeknek gondos megvizsgálása súlyos hibákról, vagy törvénytelenségekről rántja le a leplet. A vizsgálatokban, a párttagok ügyeinek intézésében az utóbbi időben jó munkát végzett a budapesti pártbizottság fegyelmi bizottsága. A budapesti kerületek fegyelmi bizottságaira azonban még sok a panasz. . A megyei és városi fegyelmi bizottságok munkájában sok még a sablonosság, az általánosítás. Nem néznek és vizsgálnak, meg minden ügyet kellő gondossággal, nem vizsgálják meg egyénileg az eléjük kerülő párttagok eseteit, hanem gyakran egyformán mérnek és válogatás nélkül — az elkövetett hibák súlyának megfelelő értékelése nélkül — a legsúlyosabb ítéleteket hozzák. Emellett figyelmen kívül hagynak eseteket, ahol a párt határozatait és a kormányhatározatokat durván megsértik, nem lépnek fel pártfunkcionáriusok ellen, akik törvényszegést követnek el — akiket pedig kemény büntetésben kellene részesíteni. Varga Lajos pártonkivüli középparaszt a Központi Vezetőség Titkárságához fordult panasszal, hogy a méhtelek! községi és a csengeri járási tanács nem orvosolja jogos sérelmeit. Varga Lajos panaszát a szabolcs- megyei tanács vizsgálta meg. A vizsgálat bebizonyította, hogy a bejelentő több sérelme jogos: vele több esetben igazságtalanul jártak el és hogy a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára közömbösen kezeli a parasztok ügyét. A megyei tanács utasította a járási tanács elnökét Varga Lajos panaszának orvoslására és arra, hogy állapítsa meg a VB-titkár Juhász Gyula felelősségét. Ezt az utasítást a járási tanács elnöke nem hajtotta végre. Ellenkezőleg, újabb jegyzőkönyv felvételét rendelte el a bejelentővel szemben. Rá akarták bírni ezt a parasztembert egy hamis jegyzőkönyv aláírására. A községi VB-titkár mindenáron kuláknak akarta minősíteni s ezért a Varga-család múlt századbeli vagyona és földmennyisége után kutattak. A jogos panaszt csak a Központi Ellenőrző Bizottság szigorú fegyelmi büntetése után orvosolták. ITT) A Központi Ellenőrző Bizottságnak a II. kongresszus óta végzett munkájában vannak hiányosságok is. A nagyszámú ügyek vizsgálata folyamán követtünk el hibákat. Előfordult, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság az eléje kerülő ügyet politikailag nem elemezte eléggé és liberális határozattal zárta le. Olyan esetek is előfordultak munkánkban, amikor a párttag elkövetett hibáinak vizsgálatánál egyoldalúan csak a hibákat néztük és nem vettük figyelembe, hogy voltak eredmények is. Ilyen alapon a hibákhoz mérten túl szigorú határozatot hoztunk, holott enyhébb Ítélet az adott esetben nevelőhatású lett volna. 1952-ben. de különösen *1953. év első feleben a Központi Ellenőrző Bizottság vizsgálatai egyre gyakrabban mutatták, hogy pártszervezeteinkben — a megyei bizottságoktól a párt alapszervezetekig — sok esetben megsértik a pártdemokráciát, nem tisztelik a párttagok jogait, vagy figyelmen kívül hagyják a párttagság véleményét. Számos esetben kellett leváltani és megbüntetni járási párt- bizottságok tagjait, mert önkényes- kedtek, községi pártszervezetek vezetőit, mert intézkedéseikben figyelembe se vették a község dolgozóinak véleményét és így csorbították a pártszervezetek tekintélyét. Hogy ilyen esetekben rendet teremtsünk és helyreállítsuk a pártszervezetek tekintélyét, szigorú határozatokat kellett hozni egészen a pártból való kizárásig. Párt- és kormányhatározataink mutatják az utat a szocializmus építéséhez, dolgozó népünk egyre szépülő életéhez. De a szocializmus építésének sok nehéz szakaszán ezek a helyes határozatok csak a kommunista káderek példamutatóan lelkes munkájával, átmeneti nehézségeknek vállalásával valósulnak meg. Ahol a párttitkárok, a vezetők jól foglalkoznak a káderekkel, ahol gyakran beszélgetnek velük és széles körben ismertetik eredményeiket, őszintén rámutatnak hibáikra, ahol feltárják, elemzik a nehézségek okát, ott ebből munkatársaik erőt merítenek. Erőt az akadályok merész leküzdéséhez, bátorságot a feladatok megoldására. Ilyen úton gyorsabban nevelődnek felelősségteljes nagy feladatokra alkalmas káderek. Tisztelt elvtársak! Pártunk 1953 júniusi és októberi határozatai után sok üzemből, de főleg vidéki pártszervezetektől a Központi Ellenőrző Bizottság segítségét kérték olyan ügyekben, melyekről előzőleg azt. hitték, hogy nem szabad bírálni. A vizsgálatok arra mutattak, hogy több helyen durván megsértették pártunk parasztpolitikáját. Járási pártbizottságok és falusi pártszervezetek számos esetben eltorzították a párthatározatokat. Számos kizárási határozatot kellett felülvizsgálni és megsemmisíteni, mert pártunk szervezet; szabályzatának megsértésével hozták. Különösen sok meggondolatlan pártbüntetést róttak ki becsületes, pártunk politikáját támogató kis- és középparasztokra. A Központi Ellenőrző Bizottságnak az 1953 június óta eléje kerülő falusi dolgozó paraszt párttagok fellebbezései alapján az ügyek 70 százalékában kellett az alsóbb pártszervek helytelen határozatait megváltoztatni. Járási pártbizottsági tagokat és községi pártszervezeti titkárokat kellett szigorú pártfegyelmi büntetésben részesíteni pártunk szervezeti szabályzatának megsértése miatt. A Központ; Vezetőség júniusi és októberi határozatai után pártszervezeteinkben erősödött a bírálat és az önbírálat. Bátran fellépnek a párt politikájának megsértői, vagy eltorzítói ellen. Ez már maga is komoly javúlást jelent. De a pártszervezetek közép- és alsó kádereinek önkritikája kissé gyengébb. Nem szívesen néznek szembe saját elkövetett hibáikkal és lassan teszik jóvá ezeket. A dolgozók leveleinek és bejelentéseinek gondos vizsgálata sokoldalúan mutatja, hogy mennyire akadályozza a párthatározatok végrehajtását az elkövetett hibákhoz való ragaszkodás. A párt- és kormányhatározatok előtt, a népünk jobb és szebb életét biztosító intézkedések útjában mint akadályok és göröngyök állnak egyes párt- vagy tanácsfunkcionáriusok hibái. Ahol az önbírálat gyenge ahhoz, hogy a hibákat saját erejükből felszámolják és a felsőbb szervek intézkedése is késik, ott az akadályok továbbra is megmaradnak és díját állják a határozatok eredményes megvalósításának. A Központi Vezetőség júniusi határozata óta új jelenség, hogy több pártszervezetünk területén, ahol a júniusi határozat előtt, pontosan végrehajtottak a párt- és kormányhatározatokat, sőt még túl is mentek rajtuk és többet követeltek, mint amit a törvény előírt, újabban sokkal jobb körülmények között pasz- szívak, vagy egyenesen visszahúzódnak a határozatok megvalósításától. Ahelyett, hogy a reakciós vagy kulák elemek törvénysértéseivel szemben keményen fellépnének, azt tétlenül nézik, vagy egyes esetekben — például vágási engedélyek kiadásánál — még törvényellenes engedményeket is tesznek részükre. Ilyen eseteket találtunk Tisza- szentimrén, Rákóczifalván, ahol a pártszervezet elnézi, hogy szegre akasszák a falusi osztályharcot. Ezekkel a jelenségekkel szemben az eddiginél sokkal keményebben fel kell lépni. Ezek az esetek komolyan mutatják, hogy ahol a pártszervezetek nem töltik be politikai vezető szerepüket, ott az osztályellenség zavartalanul végezheti kártevő munkáját. A Központi Ellenőrző Bizottság vizsgálatai azt mutatják, hogy a dolgozók bejelentéseiben feltárt hiányosságok nagyobb részét helyi erőkkel, központi intézkedés nélkül is rendbe lehet hozni. Ez elé olyanok gördítenek akadályokat, akik maguk is felelősek a hibák elkövetéséért, így a somogymegyei barcsi járásban a falusi párttagok Indokolatlan kizárása és a járási tanács által elkövetett törvénysértések helyrehozása azért ment nehezen — bár a megyei pártbizottság igen határozottan lépett fel az igazságtalanságokkal szemben —, mert egyes járási párt- és tanácsfunkcionáriusok azt hitték, ha jóváteszik elkövetett hibáikat, tekintélyük csökken. Ilyen helytelen nézettel szemben a Központi Ellenőrző Bizottságnak gyakran kellett .fellépnie. A tekintély igen fontos, elvtársak, de ezt a tekintélyt a pártszervezetek vezetői, a pártfunkcionáriusok jó munkájukkal, s ne elkövetett hibáik takargatásá- val szerezzék meg. Tisztelt elvtársak! A Központi Ellenőrző Bizottságnak számos esetben kellett eljárást indítania, mert párttagjaink nem voltak elég éberek. Vizsgálataink azonban azt mutatják, hoflf az ellen- ség elleni harcban párfsiBíVezetemk- ben vannak eredményezi e téren kádereink sokat fejlődtek. Pártszervezeteink munkája az éberség terén is javult. -A kártékony, romboló, vagy kimondottan ellenséges tevékenységet sok esetbeü egyes párt- funkcionáriusaink ismerték fel és leplezték le. Hosszan lehetne sorolni olyan eseteket, amikor a kártevő ellenséges tevékenységre egyszerű párttagok, vagy pártonkivüli dolgozók bejelentései hívják fel a figyelmet. A dolgozók levelei, bejelentései e téren is felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak a szocializmus építése folyamán az ellenség elleni harcban. Végül, elvtársak, beszélnem kell még arról, hogy a beszámolási időben hogyan javúlt a párttagoktól és pártonkívüliektől érkező bejelentésekkel, levelekkel és panaszokkal való foglalkozás a pártbizottságoknál. A központi és helyi pártszervezetek a párttagoktól és pártonkivüli dolgozóktól a legkülönbözőbb kérdésekben — éspedig nemcsak személyi, vagy párt-, hanem gazdaságipolitikai jellegű kérdésekben — hozzájuk érkező levelekkel, bejelentésekkel és panaszokkal az utóbbi időben jóval nagyobb figyelemmel foglalkoznak. Meg kell említenem, elvtársak, hogy a sok becsületes bejelentő mellett vannak rágalmazók Is. Még mindig előfordul, hogy becsületes, jól dolgozó, harcos párttagjainkat, párt- és állami funkcionáriusokat egyesek különböző rágalmakkal, hamis vádakkal akarnak lejáratni. Az ilyen emberek célja hazugságaikkal zavart kelteni és egyes elvtársakat tönkretenni. Beszélnem kell ezekről az emberekről, mert ők a bírálat leple qlatt valótlan vádakat eszelnek ki, nem a való tényekről írnak, hanem mindenféle hazugságokról, zagyva. pletykákról és alaptalan vádaskodásokról. Ezek a rágalmazók nyilván úgy gondolják. hogy rágalmaik olyanok, mint a korom, ha le is mossák a becsületes emberről, valami csak ragad rajta. Például a munkások 1945-ben az egyik nyomdából kidobtak egy nyilas munkavezetőt. Ez a fasiszta bitang évekig üldözte a dolgozók soraiból kiemelt kádereket hazug rágalmakkal. Rendszerint azt írta, hogy az illető munkás nyilas volt, fűszerezve az egyéb hazugságokkal. Minden ilyen rágalmazó levelet három helyre küldött-meg: » pártközpontba, annak a minisztériumnak a személyzeti osztályára, ahol az illető káder dolgozott és az államvédelmi hatóságnak. A mi megvizsgált esetünkben, ahol ezt a bitangot lefolytatás a 3. oldalon.)
