Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-27 / 124. szám
4 ÉSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1954. május 27. A Magyar Dolgosok Pártja III• kongresszusának tanácskozása (Folytatás a 3. oldalról.) És amikor a munka termelékeny Régének kérdését vetjük fel, újból és újból emlékeztetnünk kell a nagy Lenin tanítására arról, hogy ..a munka termelékenysége, az végeredményben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából.“ A munka termelékenységének állandó, következetes emelése, a nagy Lenin erre vonatkozó tanításának a gyakorlatban való megvalósítása pártunk politikájának sarkköve. A munka termelékenysége mellett a szocialista felhalmozás másik döntő forrása, s egyben pártunk politikája megvalósításának alapfeltétele az életszínvonal emelésének alapfeltétele, a termékek önköltségének állandó csökkentése az iparban cs a mezőgazdaságban, minőségük megjavítása, valamint a forgalmi, szállítási és igazgatási költségek csökkentese, őszintén meg kell mondanunk, hogy ami az önköltségcsökkentést illeti, e téren a helyzet sokkal rosz- szabb, mint a termelékenységnél. Annak alapvető oka, hogy a legutóbbi években az ipari termelés önköltsége csak kismértékben csökkent, mindenekelőtt a túlzott ütemű iparosításban keresendő. Annak érdekébén, hogy teljesítsük a túlfeszített terveket, rendszeresen elhanyagoltuk az önköltség, a gazdaságosság és a minőség kérdését. Bér- és prémiumrendszerünk általában a terv mennyiségi teljesítését tartja szem előtt, erre ösztönöz, nem pedig az önköltség csökkentésére, a minőségi munkára, a minőség javítására. E téren csupán rz utóbbi időben történt némi változás. A túlzott ütemű iparosítás mellett azonban számos olyan körülmény hatott kedvezőtlenül az önköltség alakulására, amelyre itt rá kell mutatnunk, annál is inkább, mert ezek a tényezők tovább hatnak. Ilyenek: a tervezés hiányossága, a termelés alacsonyfokú szervezettsége, a viszonylag alacsony műszaki kultúra, az anyagfelhasználás növekedése, az üzemen belüli és az üzemek, vállalatok közötti együttműködés nem kielégítő volta, az ellenőrzés gyengesége és alacsony színvonala. Mindezt azért kell erőteljesen alá húzni, mert vannak, akik azt hiszik, hogy az új kedvező feltételek az iparosítás túlzott ütemének folyamatban lévő felszámolása és egyéb körülmények, amelyek lehetővé te szik, hogy a továbbiakban tervszerűen, állandóan és jelentős mértékben csökkentsük a termékek önköltségét, maguk érvényesülnek. Határozottan szembe kell szállni a spontaneitásnak ezzel a — tisztesség ne essék szólván — elméletével. Világosan kell látnunk, hogy az önköltség csökkentése az új szakaszban, az új feltételek közepette is igen nehéz és bonyolult feladat, amelyet csak a rendelkezésre álló erők komoly megfeszítésével oldhatunk meg sikeresen. A önköltség csökkentése feladatainak megoldásánál a legdöntőbb a tervszerűség fokozása, a gazdasági, műszaki vezetés színvonalának jelent ez az 1.1 százalék? Majd meg-|gyan ezeket az üzemeket l'oko- látjuk mindjárt a továbbiakban. Az zottabb mértékben bevontuk anyagtakarékosság rendkívüli jelen- közszükségleti cikkek és mezőtőségét mutatja, hogy 1953-ban — az gazdasági gépek gyártásába. Mai előzetes számítások szerint — Ma-lgábavéve feltétlenül helyes, hogy gyarországon az anyagi-termelés ilyen üzemek is gyártsanak köz ágaiban 66.6 milliárd forint értékű I szükségleti cikkeket s ha keli, anyagot használtak fel, vagyis I mezőgazdasági gépeket és felegyetlen ezrelék csökkenés az szerelést is. Azonban előzetesen anyag felhasználásánál majdnem 70 nem vizsgáltuk meg, hogy az millió forint megtakarítást eredmé- adott cikk termelése melyik nyezne. Egyetlen százalék megtaka-1 üzemben legcélszerűbb és leg' rítás pedig akkora összeget, amely-1 gazdaságosabb. A profiiozésná) bői 7.500 darab kétszobás, összkom- nem voltak tekintettel az adott fortos lakást lehet építeni. Azzal te- üzem felszerelésére, szakképhát, hogy az anyaghányad termeié- I zeit kádereire, tapasztalatára, sünkben 1953-ban 1952-höz képest Vegyünk egy olyan egyszerű 1.1 százalékkal emelkedett, mintegy terméket, ami minden magyar 8000 kétszobás, összkomfortos lakás háztartásban körülbelül ott van: megépítéséhez szükséges összeget a legegyszerűbb palacsintasütőt, dobtunk ki az ablakon. Ha az emel- Ennek az átlagos termelési költ kedés helyett az anyaghányad csak sége iparunkban 3.71 fillér, ugyanennyivel. 1.1 százalékkal csők- Ugyanezt a palacsintasütőt az kent volna, ez annyit jelentett vol- RM motorkerékpárgyár 7.80 ál- na, hogy 15—16 ezer lakással töb-1 lít.ja elő, vagyis több mint két- bet építhettünk volna a munkásosz- I szeres önköltséggel, tálv számára. íme elvtársak, ilyen Az önköltséget s ezen belül az módon függ össze pártunk általános anyagfelhasználást igen hátrá- politikája az önköltségcsökkentés, nyosan befolyásolja a selejt ma az anyagmegtakarítás kérdésével. gas mértéke. Ennek jelentőségét Az anyaggal való takarékosság | mutatja az, hogy egyedül a korcndkivül fontos minden ország, a szocializmust építő országok számára is. hú- és gépipari minisztériumnál 1953-ban a sele.jtveszteség több mint négyszáz millió forint volt. megjavítása, a vezetés módszereinek tök »tesílése, a vezetés módszereiben és formáinál a bürokratizmus következetes leküzdése. Hozzátartozik ehhez az is, hogy üzemeink igazgatói valóban igazgatók legyenek, az üzem egyszemély- ben felelős vezetői, mert jelenleg az a helyzet, hogy van nekünk sok nagyon kiváló igazgatónk, de az igazgatók kezét ezerféleképpen megkötöttük, s ezzel erősen fékezzük a helyi kezdeményezést, a helyi lehetőségek fokozott kihasználását, az önköltség csökkentése, a gazdaságosabb termelés érdekében. Olyan helyzetet kell teremtenünk, amikor az üzem, a vállalat igazgatója számára az állam, a minisztérium, a felsőbb szerv megszab néhány alapvető feltételt, amelyet minden körülmények között teljesítenie kell, de amelyeken túl az üzemben, a vállalatnál az igazgatónak szabad keze van. (Nagy taps.) Az önköltség csökkentesének nálunk lcgfontosab eszköze az anyaggal való takarékoskodás, a pazarlás megszüntetése. Erről is esett itt mór szó, szeretném azonban én ezt a kérdést egy kicsit szélesebben felvetni. Ennek a kérdésnek jelentőségét világosan érzékelhetjük, ha tudjuk, hogy jelenleg iparunkban az összes termelési költségeknek közel hetven százaléka anyagköltség. 1952-ről 1953-ra — annak ellenére, hogy ugyanezen idő alatt a bérek szintje lényegesen emelkedett, tehát az anyaghányadig ok viszonylag a termelési költse; ben csökkennie kellett volna — az összes termelési értéken belül az anyagköltség 66.9 százalékról 68 százalékra. azaz 1.1 százalékkal emcl- kectel^AakJnoncihaítiiá .«aMa, mH Népgazdaságunkban felhasznált De nem képeznek kivételt ebben anyagok igen jelentős részét kül- a tekintetben a többi miniszté- földről hozzuk be, ami legtöbbször, | riutnok sem. minden egyéb nehézségtől eltekint- Az anyaghányad növekedéséve, igen magas szállítási költségek- nek s ennek révén az önköltség kel is jár. Mi egyenlőre külföldről kedvezőtlen alakulásának fő oka hozzuk be a népgazdaságunk szá- a laza anyaggazdálkodás, amelv- méra szükséges kohó- és öntödei nek csupán egyik oldala a rak- koksznak mintegy 80 százalékát, a tárak elégtelensége és nem he- gyapot 95 százalékát, a gyaoju 70 Nyes felhasználása. Bár ez rendszázalékát, a nyersbőr 60—65 száza-[kívül fontos, de ennél is súlyo- lékát, a fenyő fűrészáru 75 százaié-1 sabban esik latba az, hogy leg- kát, a nyersgumit telles egészében, több vállalatunknál ha vannak is az alumínium kivételével a színes anyagnormák, ezeket nem tartják fémeket szinte teljes egészében. | be, nem használják. Ilyen körülmények között a legna-1 Hogy hova vezethet ez a felelőt- gvobb gondot kellene és kell for- | len tervezés az anyagfelhasználás- dítanunk arra, hogy évről-évre ke-1 nál, ezt szeretném a Lenin Koliá- vesebb anyagot használjunk fel azo-jszati Művek esetével bizonyítani nos termelési feladat megvalósításé-1 Előrebocsátom: nem a Lenin hoz. Egyes területeken az elmúlt | Kohászati Művek felelősségéről----------„ ..................... „j !?é. ezen a téren. Például a magas- és mélyépítő iparban új módszereknek a bevezetésével jelentős mennyisé gű faanyagot takarítottunk meg ugyanakkor persze ugyanezekben az iparágakban tovább folyik más területeken a faanyag Még nem ment át anyaggal való takarékosság követelménye, gazdasági vezetőink, párt- | szervezeteink, szakszervezeteink és DISZ-szervezeteink számára ez még | nem alapvető kérdés. Eddigi prémiumrendszerünk egyenesen ösztönöz arra, hogy minél I több és minél értékesebb anyagot j használjanak fel a termelésben bár ez népgazdaságilag káros -—, de | növelj a termelési értéket, tehát formaszerint ..javítja1' a tervteljesí- i tést. Az egyik építési vállalatunknál egy elvtársnő — egy mérnök — észrevette azt, hogy a munkásokat az egyik építési munkahelyre két TEFU j teherautó szállítja, holott egy teherautóra kényelmesen ráférnének és | ezért lerendelte az egyik teherautót. Emiatt szigorú feddést kapott a vál- | Jetben nisztérium megfelelő szervei, az üzem részére az 1953-ra alkalmazott átlagos 130 százalékos fajlagos anyagfelhasználás helyet! a kovácsolt acél előállításánál 1954-ben 15G százalékos fajlagos pocsékolása. | anyagfelhasználást terveztek. Ha vérünkbe az | ezt elfogadták volna, ügy ez ennél az egyetlen üzemnél azt jelentette volna, hogy 1954-ben csak ennél a munkafolyamatnál az 1953-ashoz képest tízezer tonnával több hengerelt acélt használtak volna fel. Kedvezőtlenül hatnak, ki az ön- költség alakulására a rendkívül gyakori tervmódosítások. Ezt nem kell különösképpen bizonyt tani azoknak, kik az üzemekben ezeket a módosításokat elszenvedik. Egy példa a sok közül. A kelenföldi textilművekben 1953 ban tíz alkalommal módosították a tervet és emiatt á gyártási programot húsz alkalommal kellett módosítani. Szigorú rend szert kell bevezetni ebben a tekin- is. A tervezés megjavításával, a tervek időben való jóváhagyásával el kell érnünk, hogy tervmódosításra csak kivételes esetekben, a legritkábban, a legindokoltabb körülmények között kerüljön sor. A vállalatok, üzemek, műhelyek jelentős részénél az elmúlt évek fogamén létrehoztuk az önálló elszámolás endszerét. Meg kell azonban mondani, hogy ez az önálló elszámolási rendszer jelentős mértékben csak formailag, papiron létezik. A feladat most az. hogy a Azonban elvtársak — még mindig | formát megtöltsük tartalommal, az a helyzet, hogy nálunk évente élettel, hogy az ipar újabb terü- helytelen, gondatlan tárolás miatt j Jetein létrehozzuk az önálló el- több mint kettőszázezer tonna szén | számolás rendszerét és ezt az ég el anélkül, hogy egyáltalán ka-1 iparvezetés szerves részévé te- zónba, kályhába, vagy tüzelőberen- J gyük, sőt nemcsak nz iparveze- dezésbe kerülne. Ugyanakkor nem | tésnél, hanem általában az egész ritka eset, hogy tüzelőberendezé- népgazdaságban, seinkből a szén 20—25 százaléka ki-1 üzemi pártszervezeteink a legkerül a salakhányóra. Vannak ná- [ közelebbi időben nem utolsó lünk kitűnő kezdeményezések szén- | sorban azzal fognak vizsgázni ar- és egyéb tüzelőanyagmegtakarításra, ról, hogy mennyire értették meg Vannak kitűnő újítóink és nagyszerű és képesek a gyakorlatba átvinni újításaink, amelyek beváltak. A baj pártunk helves politikáját, hosrv az, hogy ezeket a módszereket és [miként alakul üzemükben a lerántásokat még nem terjesztettük el I melékenység, az anvagtakarékos- eléggé, nem tettük őket általánossá, ság, az önköltség ügye. Üzemi Nagymértékű romlás mutatkozik | pártszervezeteink jól vizsgáztak az anyagfelhasználásnál, általában | abban, hogy biztosítsák a terme- az önköltségnél, a szénbányászatban. | lés? tervek mennyiségi teljesítését. Egyidejűleg romlott a kitermelt szén | Most a mennyiségi terv teijesf- minősége, kalóriaértéke. Természe-1 tése mellett, amit nem szabad tesen mindez növeli az önköltséget. | elhanyagolni, a feladat az, hogy Feleslegesen nagyobb súlyt kell szál-| nő.jjön állandóan a termelé- lítani, a tüzelőberendezésekben a|kenvség, csökkenjen az anyaghá- gyengébb szén nem adja ki azt a nyad, csökkenjen a termelés önhatásfokot, amelyet a számunkra | költsége. (Lelkes laps.V meghatározott, magasabb kalóriájú | Elvtársak! Eddig főként az szén adna ki. j iparral kapcsolatban volt szó az Igen kedvezőtlenül befolyá-| önköltség csökkentésének felada- solta és befolyásolja a tér-1 fáról. A mezőgazdaságban azon- melés önköltségét a vas-[ban az önköltség kérdése még és. femÍT>arbafl *aa g möd.aho^l sokkal* de sokkal elhanyagol«-, labb, mint az iparban. Ez érthető is, hiszen a mezőgazdaság szer- vezellsegi foka alacsonyabb szinten va.i, de ini nem békélhetünk meg ezzel, nem nyugodhatunk bele ebbe. Például rendkívül magas az állatni gazdaságok önköltsége. Emellett igen nagy a különbség az egyes állami gazdaságok önköltsége között, egyébként alig eltérő termelési feltételek mellett. így mialatt az őszi kalászosok termelési költsége az állami gazdaságok átlagában 1953-ban 112 forint 52 fillér volt, addig az abódi állami gazdaságnál 244 forint 60 fillér, viszont a medgyespusztai állami gazdaságnál csak 43 forint 47 fillér. Az önköltség nem magától emelkedik, vagy csökken. A valóság az, hogy a rossz gazdálkodás, a rossz vezetés, a rossz gazdasági és politikai munka növeli az önköltséget, a helyes, körültekintő, gondos gazdálkodás és a jó politikai, felvilágosító munka pedig csökkenti az önköltséget és ezzel együtt elősegíti pártunk fő célkitűzéseinek megvalósítását, népünk életszínvonalának emelését. Nekünk úgy kell dolgoznunk, hogy az önköltség állandóan csökkenjen és ne emelkedjék. (Nagy taps.). Elvtársak! Amikor partunk ilyen határozottsággal veti fel a termelékenység emelésének, az önköltség csökkentésének, az anyagtakarékosságnak és általában a takarékosságnak a kérdését, egyben arra is figyelmeztet bennünket, hogy fokozottan ügyeljünk a termékek minőségére, a minőség megjavítására. Nekünk nem kell olyan önköltségcsökkentés, amely abban nyilvánul meg, hogy a kabát ujja könyökig ér! (Derültség.) Nekünk nem kell olyan önköltség- csökkentés, amely abban nyilvánul meg, hogy a kabát az ember derekáig ér. Nekünk olyan önköltségcsökkentésre van szükségünk, amely nemcsak változatlan, hanem javuló minőség mellett valósul meg. (Nagy taps.) Elvtársak! A magyar ipar számos terméke réget ben is híres volt messze földön kiváló minőségéről. Híresek voltak sok országban a magyar esztergályosok, a magyar lakatosok, bútor« asztalosok és különféle más szakemberek. Most is van iparunknak sok olyan kiváló terméke, amelyet itthon is, külorszá- gokban is magasra értékelnek, Népi demokráciánk ipara azonban ezzel nem elégedhet meg. El kell érnünk, hogy iparunk valamennyi terméke szebb, jobb, tar- tósabb, olcsóbb legyen, mint a tőkés Magyarország áltat előállított termékek voltak! (Nagy taps.) Ugyanezt el kell érnünk mezőgazdasági termékeinknél is. Mi ezt megvalósítjuk, mert erre megvan minden tárgyi feltétel,- minden objektív lehetőségünk, mert kongresszusunk ezt a feladatot állítja előtérbe és mert tudatában vagyunk annak, hogy ez döntő feltétele annak, hogy diadalra vigyük pártunk főirányvonalát. Elvtársak! Pártunk főirányvonala és egész politikája helyes. Munkásosztályúnk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, népünk milliói magukénak vallják ezt a politikát és követik pártunkat, a Magyar Dolgozók Pártját. (Nagy taps,) Mi sokat beszélünk a hibáinkról és a hiányosságainkról. De éppen, mert ezekről mi ilyen nyiltan beszélünk és mert pártunk politikája helyes, munkásosztályunk, népünk bízik pártunkban. A dolgozók bíznak benne, hogy mint az elmúlt évtizedek folyamán, most is a helyes ulat mutatja. Ez az út a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának következetes emelése, a szocializmus alapjainak' lerakása, a szocializmus építése útján. Mindannyian szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy pártunk valóra váltja munkás- osztályunk, népünk reményeit, és biztos kézzel fogja irányítani küzdelmét a jobb és szebb éle-* tért, amely egész munkánk célja, A mezőgazdasági termelés nagy- mértékű emelése, a munka tér-* melókenységének emelése, az önköltség csökkentése és a termé- kék minőségének megjavítása ér- dekében kifejtett nagy erőfeszítéseink ugyanezt a magasztos célt szolgálják. (Hosszantartó lelkes ütemes taps.)] 4M ■> Huan Cen elvlárs felszólalása lalat igazgatójától, mert az egy teherautó lerendelésével negyvenezer [ forinttal rontotta a vállalat termelési tervének teljesítését. Ez persze I arra mutat, hogy komoly hiányosságok vannak ellenőrzési rendszerünkben. Mindezt számtalan más példa-1 val is lehetne bizonyítani. Rendkívül nagymértékű nálunk a tüzelőanyagnazarlás. bár ezen a téren — a tüzelőanyag helyes felhasználása terén — az elmúlt egy-két évben értünk el bizonyos eredményeket. Az elnök ezután átadta a szót Huan Cen elvtársinak, a Kínai Kommunista Párt küldöttének, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagvkövetének, akit „ küldöttek hosszantartó éljenzéssel és -tapssal fogadtak. Huan Cen elvtáas a következőket mondotta: Kedves elvtársak! Az a megtiszteltetés ért engem, hogy a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága megbízásából átnyújtom a következő” üdvözletét a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának (Hosszan tartó taps.) „A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának küldött elvíársai! A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága forrón üdvözli a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusát. A magyar dolgozó nép, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével és a Szovjetunió önzetlen segítségével a legdicsőbb történelmi korszakba lépett. A szocializmus énítése során legvőzte bel- és külföldi ellenségeit, megszilárdított« a népi demokrácia rendszerét, fejlesztette az ipart és a mezőgazdaságot. A népgazdaság egyre magasabb színvonalra lendül, a kulturális élet mind fejlettebb és a doloozó nép életszínvonala szüntelen emelkedik. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának összehívása még szorosabbra zárja az egész párt és az egész dolgozó magyar nép sorait, hogy új sikereket érjen el a szocializmus építésében és » vüágbéke megvédéséért vívott harcisán, A ”nai Kommunista Párt Központi Bizottsága sok sikert kíván a Magyar Dől** gozók Pártja III. kongresszusának, (Hosszantartó taps.) Éljen « magyar nép szervezője és vezetője, a dicső Magyar Dolgozók Pártjai (Hosszas ütemes taps.) ÍSljen a magyar és kínai nép megbonthatatlan barátságai (Felállás, éljenzés, hosszú taps, hurrá!) Éljen és vi-ágozzék a Szovjetunió vezette demokratikus, szocialista béketáborj (Ütemes taps felállnak.) Peking, 1954 május 24. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottság«“ 1 (Taps, felkiáltások: Éljen a Kínai Kommunista Párt! Hosszas taps, lelkest éljenzés.) F.zután Békési László elvtárs, a X, keriileti párt bizot tság titkára szólalt fel, maid az elnöklő Hegedűs András elvtára a kongresszus délelőtti tanácskozását le** zárta. (MTI) A Béke-Világtanács május 25-i délutáni ülése Berlin (ADN) Május 25-én a Béke-Világtanács rendkívüli ülésszakának délutáni ülésén elsőnek Bozsoki Ferenc, « vegyipari és rokonszakmabeli dolgozók nemzetközi szakmai szövetségének főtitkára szólalt fel. A nemzetközi szakmai szövetség — jelentette ki — továbbra is tevékenyen támogatni fogja a népek világméretű harcát a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért. A Béke-Világtanács kedd délutáni ülésének legkiemelkedőbb pontja Nyikolaj Tyibonovnak, a Szovjetunió békebizottság« elnökének, a világhírű szovjet írónak felszólalása volt. Nyikolaj Tyíhonov rámutatott, hogy az Egyesült Államok bikini hidrogénboinbarobbantási kísérlete csúcspontját jelentette a sok évig tartó atombomba-provokációnak. „Még sohasem volt olyan egyetértés az atom- és hidrogénfegyver végleges eltiltásának kérdésében, mint most. Ahhoz az 500 millió emberhez, aki p stockholmi felhívást «iáirta, ma 109 milliók csat lakoztak. A délutánt ülés másik kiemelkedő nőni ja Jean-Paul Sartre, a világhírű francia író felszólalás« volt. Sartre az ülés utolsó szónoka volt. ,.Az atomfegyver — mondotta — az erőszak eszköze, olyan fegyver, amely a történelem folyamata ellen irányul. A történelem menetét cpp olyan lehetetlen megakadályozni, mint a csillagok mozgását- Az atombomba lényegében reakciós, mert célja a kollektív halál.“ (MTI) n vietnami néphadsereg parancsnoksága szabadon bocsátja a Bao Baj-féle hadsereg Dien Bien Phu-i sebesüitfeit is Paris (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint hétfőn a vietnami néphadsereg parancsnoksága újabb 141 sebesültet adott át Dien Bien Phu-ban a franciáknak. Kedden az átadott sebesültek között volt a Bao Daj féle hadsereg 12 katonája is, akik már meg is érkeztek Hanoiba. A néphadsereg f öpara ncenokeága g május 13-án kötött és a franciák által megszegett sebesült-egyezményben megállapított szántnál naponta sokkal több sebesültet ad át a franciáknak, úgyhogy az átadóé legkésőbb három napon belül befejeződhet. ha a francia főparancsnokság ti kellőszámú repülőgépet rendelkezésre bal csatja.
