Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-23 / 121. szám

Bányász dolgozók és műszaki értelmiségiek! Több és jobb minőségű szénnel, az egy főre eső termelés emelésével, a munkafegyelem megszilárdításával, a szállítás megjavításával harcoljatok a kongresszus tiszteletére tett vállalások teljesítéséért! Dolgozók a pártról — a pártkongresszusról Köszönöm a pártnak boldog életünket! Tizenhét éve vagyok olvasztár a diós­győri martinban. Apám azegényparagzt volt, most milliomos, — a bereti Rákóczi tsz. tagja; 73 esztendős, megbecsülésben, miegelégedettségben él. Gyermekeim is­kolába járnak, tanulhatnak, nem úgy, mint az én fiatalságom idején. Erzsiké leányom gimnáziumba jár, válogatott ifjú­sági úszó. Szorgalmáért rövidesen a ba* rali Csehszlovákiába megy üdülni. Családom minden egyes tagja megbe­csült embere a társadalomnak. Ezért különösen hálás vagyok a pártnak s bá­lámat jó munkával akarom kifejezni. Hí szem, hogy a kongresszus dolgozó né­pünk életszínvonalának további emelését is meggyorsítja. OLÁH JÓZSEF olvasztár, Lenin Kohászati Müvek martinüzemé Szénbányászatunk továbbfejlesztését várom a pártkongresszustól Több mint húsz éve élek Borsodban. A felszabadulás után har- madmagammal láttam el a sajóvölgyi szénmedenee mérnöki teendőit, f eladataink azóta megnövekedtek. 1938. évi széntermelésünkhöz vi­szonyítva ma 240 százalékkal termelünk többet. Hogy a megye fejlődő iparát el tudjuk látni szénnel, mostani termelésünknek még a kétsze­resét kell elérnünk. A jelenleg készülő tízéves bányafeltárási tervben 32 új bánya megnyitása szerepel. Igen sokat várok a pártkongresszustól. Mindenek előtt azt, hogy biztosítsa bányaüzemeink továbbfejlődésének feltételeit, lehetővé te­gye, hogy bányászaink új, kényelmes lakásokat kapjanak. ' Viszonzásul maradéktalanul teljesíteni akarjuk termelési tervünket s a lehetőséghez képest a legjobb minőségű szenet adni népgazdasá­gunknak. ZSILLÉ LAJOS bányamérnök. Borsodi Szénbányászati Tröszt. Igou sok örömet, boldogságot hozott a két kongresszus közötti idő A két kongresszus alatt eltelt idő sok örömet, bol­az egyetemen és epitesz- mérnök lesz. A múltban egy kőművessegéd felesége ilyenről nem is álmodha­tott. De van még más is, ami megerősíti bennem a párt iránti szcrctetet. Az árleszállításra gondolok elsősorban■ Szépszámú Hozzá akarunk járulni a pár! politikájának megvalósításához dogságot hozott számom­ra. Igaz, voltak nehézsé­gek is, de ezeket leküz­döttük. Hogyne volnék tboldog, hiszen a fiam most végez családom van, naponta 2 kg kenyérre, havonként 3 kiló zsírra van szüksé­gem. Sok gondtól szaba­dított már meg az az ősz- szeg, amit az árleszállí­tással megtakarítottam. NYESTE SANDORNE miskolci háziasszony Rendkívül fontosunk tartom a kon­gresszusi őrség alatt a népnevelő munkát. Agitációs munkám során leginkább a V ersenyszeHem állandó ébresztését, a vállalások teljesítését szorgalmaztam. Mondták József brigádjában egy alka­lommal rosszul ment a munka. Segítsé­gükre siettem, elbeszélgettem a brigád tagjaival. A brigád javított a munkán, legutóbb 190 százalékos tervteljesítést ért el* Hasonlóképpen történt Nagy Ká­roly brigádjával is; az eredmény itt sem maradt el, 320 százalékos lett a teljesít­ménye. Én is nagyon sokat várok a kongres­szustól. Tudatában vagyok annak, hogy lí tanácskozás központi gondolata a dol­gozó emberről való fokozottabb gondos­kodása lesz. Mi. a Sajómenti Vegyiművek dolgozót, jelentősen hozzá tudunk járulni pártunk politikájának valóraváltásához. Üzemünk a termelés megindulása után nemzetgaz­daságunk egyik igen fontos bázisa lesz, amely a mezőgazdasági termelés fellen­dítését szolgálja. Ezért dolgozunk lelke­sen az építkezés mielőbbi befejezéséért. Azt akarjuk, hogy üzemünk mielőbb megkezdhesse a munkáit, aminek gyü­mölcse a mezőgazdasági termelés növelé­sében fog megmutatkozni. A kongresz- szustól is azt várom, hogy meggyorsítsa e ■nagyszerű alkotás építését. KOVÁCS ILLÉS Sajómenti Vegyiművek szolgáltató és szállító részleg Olyan határozatokat várunk a kongresszustól, amelyek méginkább eiöseqítik szövetkezeteink fejlődését A mi szövetkezetünk életében lehetne talán legjobban lemérni, hogy mit jelen­tenek a párt multévi határozatai. Sokat várunk a kongresszustól. Azt, hogy olyan Svaitározatokat hoz, amelyek méginkább elősegítik termelőszövetkezeteink további fejlődését, megerősödését. De nem várjuk tétlenül a segítséget, igyekszünk mi is jó munkával hozzájá­rulni a kormányprogram megvalósításá­hoz;, 30 hold kukoricát négyzetesen ve­tettünk, hogy több szemestakarményumk legyen, mert jövőre több hízottsertést akarunk. Szaporítjuk a juhállományt is. 127 darab birkával már több van, mint tavaly volt. Egyre szebb a jövedelmünk is, ami nem kerüli el az egyéni dolgo­zók figyelmét Taglétszámunk is növek­szik. Műk év őszén csak 17-en voltunk a tsz.-ben, ma már 42-en dolgozunk. FARKAS JENŐ a sajószentpéteri Kossuth tsz. elnöke Jé munkával. k3teless6glet|9sitéssel kflszöniöm a pártkongresszust Az állam iránti kötelezettségek jó tel­jesítésével, a mezőgazdasági munkák idő­beni elvégzésével köszöntöm a párt Hl, kongresszusát. A kongresszusi héten tel­jesítettem háromnegyedévi tojás- és Jjaromfibeadási kötelezettségemet, ki- fizettem félévi adómat- Az idén $00 négyszögölön a tavalyi 160 mázsa takar­mányrépa helyett 200 mázsát akarok ter­melni. A répa első sarabolását már elvé­tagjelöltjei sorába. A III. pártkongres­szustól azt várom, hogy határozatai elő­segítik majd a gépállomások munkájá­nak megjavítását. Szeretnénk, bogy a gépállomás ezentúl még nagyobb segít­séget adjon az egyénileg dolgozó parasz­toknak­Ifj. GÁSPÁR JÓZSEF 6 holdas putnoki dolgozó paraszt fiz államvasutak vezérigazgatósága közli, hogy május 23-án 0 órától érvényes menetrendben közlekedő vonatok az egyidejűleg bevezetett nyári idő­számítás szerint indulnak. (MTI) fi Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki a herendi porcellángyórat A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a herendi poroellángyámak — alapítása 115. éi-fordulója alkalmából — jó mun­kájáért, amellyel nemcsak hazánkban, ha­nem külföldön is hírnevet és megbecsü­lést szerzett a magyar iparnak, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. (MTI) A Magyar Rádió miskolci stúdiójának ünnepi műsora a III. pártkongresszus tiszteletére Ma, május 23-án, vasárnap este a Magyar Rádió miskolci stúdiója;ün­nepi műsort rendez. Közreműködnek a miskolci Déryné színház tagjai, Ag Magda zongoraművésznő, a diósgyő­ri ének-, zene- és táncegyüttes és a borsodi írók. Az esti előadás az angol-magyar labdarugómérkőzés budapesti rádió- közvetítésének befejezése után kez­dődik. Május 24-én a Központi Vezető­ség beszámolójának rádióközvetílése miatt a miskolci adó külön műsort nem sugároz. Virágcsokorral köszöntötték a kongresszusra induló küldötteket a Lenin Kohászati Művek DISZ-fiataiiaí súga és DlSZ-bizotlsága nevében üdvö­zöljük Önöket abból az alkalomból, Szombaton a déli órákban a Lenin Kohászati Művek I. számú hivatalházá- nck előcsarnokában az ott várakozó DISZ-fiatalok végre meglátták az igaz­gatói iroda jelöl közeledő három férfit. — Ott jönnek, — mondta izgatottan Adóm Éva és előbbre tessékelte Nyíri Károly DISZ-fiatalt. I alkó Márton, a Lenin Kohászati Művek igazgatója, Gácsi Miklós, a nagyolvasztó gyárrészleg vezetője, or­szággyűlési képviselő és Borbándi János elvtárs, a pártbizottság titkára léptek h a csarnokba, hogy kocsijukhoz men­jenek s elinduljanak a pártkongresz- sz!lsTa.‘ Ekkor Nyíri fCáröly lépett elé- jük és eze.het mondotta: A Lenin Kohászati Művek ifjű­hogy mint küldöttek résztvesznek par­tunk III. kongresszusának tanácskozá­sain. Kérjük ag elvtársakat, legjobb tudásuk szerint képviseljék dolgozóin­kat. Ígérjük, hogy amíg Önók jövendő sorsunkról. életszínvonalunk további emeléséről, újdbb feladatainkról tár­gyalnak, mi a termelésben újabb ered­mények eléréséért harcolunk! Ezután Adóm Éio és Buszár Erzsé­bet átnyújtotta a küldötteknek s tirág- csokrot. Valkó elvtárs és Btirbándi elv­társ meleg szavakkal köszönte meg az ifjak megemlékezését. Megígérték, hogy méltóképpen fogják képviselni a Lenin Kohászati Művek dolgozóit. A Magyar Dolgosók Párti a Itt* kongressxtlMa első napjának rádióköxvetítése A rádió május 24-én, hétfőn 18 órától a Kossuth és Petőfi adón, valamint az összes közvetítőállomásokon sugározza a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége kongresszusi referá­tumát, amelyet Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára mond el. Változás a rádió hétfői műsorában rek, időjárásjelentés, sport. Petőfi-rádió: 18.00: Közvetítés az MDP III. kongresszusáról. Kb. 22.00: részletek Erkel: Dózsa György című operájából. (MTI) Kossuth-rádió: 17.15: Jó munkáért szép muzsikát. Jutalomműsor a kongresszusi verseny legjobb dolgo­zóinak. 18.00: Közvetítés az MDP III. kongresszusáról, kb. 22.00: Hí­Korszeríísitili, kibővítik a miskolci Déryné színházat A felszabadulással Miskolc ódon falai közé betört az eleven, lüktető élet. 1945. óta valahogy minden — az üzemek, a lakóházak, iskolák, utak, a közlekedési lehetőségek — kicsinek bizonyultak. Sokat fejlő­dött a város, sok tízezerrel nőtt la­kóinak száma is. A fejlődéssel meg­nőttek a város lakóinak kulturigé- nyei is. Különösen szeretnek szín­házba járni a miskolciak. Ez érthető is, hiszen a Déryné színház művészileg az egyik legjobb vidéki együttes. A színház azonban technikai felszerelését tekintve, el­maradt a követelmények mögött, korszerűsítésre, bővítésre szorul. Hogy a korszerűsítés problémáit megismerjük, érdemes visszatekinte­ni a színház múltjára. A mai színház építését 1846-ban kezdték és kapuit 1857 szeptember 3-án nyitották meg. Hosszú évtize­deken állt a színház eredeti formá­jában és csak 1926-ban építették át nézőterét és az előcsarnokot. A szinpadi rész, valamint a zsinórpadlás azonban ma már közel 100 esz­tendős, nem felel meg a köve­telményeknek, akadálya a kor­szerű színjátszásnak. Nem felel meg a nézőtér sem az igé­nyeknek, kicsi az előcsarnok, szűk­nek bizonyultak az öltözők is. Az új kormányprogram óta népi államunk nagyobb figyelmet fordít a dolgozók kulturális igényeinek ki­elégítésére; ezzel válik valóra a szín­ház átépítése, korszerűsítése is. Az átépítést ez év augusztusában kezdik meg és előreláthatóan 1955 végén fejezik be. Népi államunk kö­rülbelül 8 millió forintot fordít a színház újjáalakítására. Amikor 1956. januárjában a Déryné színház újból megkezdi működését, a közön­ség talán rá sem ismer a régi épü­letre. Jelenleg az előcsarnok kezdés előtt és szünetekben nagyon zsúfolt, egy cigarettát sem lehet jóformán elszív­ni háborítatlanul. Ez a probléma is megoldódik, a kétoldalt levő irodák Pártélet * A kongresszusi verseny egyik kiváló műszaki vezetője a párttagjelöltek sorában Két hete vették fel pa“ löltjei sorába a kongresszusi verseny egyik kiváló műszaki vezetőjét, Picsa Elek elvtársat, a DIMÁVAG gépgyár nyugati villamoserőművé­nek vezető főmérnökét. Igen fontos szerepe van az erőmű­nek a környező üzemrészek villa­mosenergiaellátásában. Jó vagy rossz munkája nagyban befolyásol­ja tervteljesítésüket, azt, hogy el tudják-e határidőre készíteni a meg­rendelt gépeket és alkatrészeket. Ez a tudat fűtötte Plesa elvtársat, amikor segítette üzeme kongresszusi versenyvállalásának teljesítését is. Lelkesítette, buzdította a műszaki és fizikai dolgozókat. Elvtársak! A mi legszebb kongresszusi eredményünk, ha üzemzavar nélkül dolgozunk, megszüntetjük az áramkieséseket — ha egy tonna szénből több villa- mosenergiát nyerünk. Ígérem, hogy a magam részéről minden segítséget megadok ehhez. Még februárban hangzottak él ezek a szavak. Nézzük meg, mi tör­tént azóta az üzemben? A nyugati villamoserőmű dolgozói prémiumot kapnak az üzemzavar nélküli termelésért, ami ezideigmég soha nem történt még az erőműnél. Egy évvel ezelőtt, amikor Plesa elv­társ átvette az üzem vezetését, 67 üzemzavar volt. Most a kongresszu­si verseny alatt február óta egy sem. A szép eredmény kétségkívül az üzem fizikai és műszaki dolgozóinak közös érdeme. Oroszlánrésze van azonban ebben Plesa elvtársnak !s. Nem az íróasztal mellől irányítja beosztottjait, nap mint nap kint jár az üzemiben, ö maga is figyelemmel kiséri a turbinák, a kazánok műkö­dését, hogy nem észlel-e valahol va Őszinte szeretet Mindwekért a koogieaszusi héten nagy I lami rendellenességet. Gyakran éOf fejpántok Bái*an&‘beezéiset a fizikai dolgozókkal deklődik problémáik iránt — s ami­ben tud, segít — szakszerű taná­csokkal látja el őket. Mindig arra hívja fel figyelmüket, hogy a leg­kisebb hibát is azonnal jelentsék. Legfőbb törekvése, hogy megelőzze az üzemzavarokat, rendszeressé te­gye a karbantartást. ás tiszte­let árad szavaiból, amikor a pártról beszél. — Tudom, hogy a párt tagjának lenni nagy megtiszteltetést és ki­tüntetést jelent. Ahhoz, hogy valaki a párt tagja lehessen, igen jó mun­kát kell végeznie. Nagy hiányát éreztem eddig is, hogy nem lehettem a párt tagja, de ez nemcsak rajtam múlott. Korábbi munkahelyemen — a kazincbarcikai erőműnél —, úgy éreztem értelmiségi származásom miatt a pártvezetőség idegenkedett tőlem. Másfél évvel ezelőtt kértem tagjelöltfelvételemet, az ottani párt­vezetőség azonban elutasította ké­relmemet azzal, hogy a — szociális összetétel miatt nem vehetnek fel a pártba. Ez igen rosszul esett, hiszen a múlt rendszerben is csak nehezen tudtam tanulmányaimat folytatni. Szüleim — édesapám és édesanyám —- Kisvárdán tanítók voltak. Fel­sőbb iskolámat Kisvárdán, majd ké­sőbb Budapesten végeztem. Tandí­jam nagyrészét magamnak kellett megkeresnem, mert szüleim kerese­te a többi gyermek eltartására és iskoláztatására kellett. 1939 telén havat lapátoltam Budapest utcáin. Mindig tanítanom kellett egy-két gazdagabb gyermeket — hogy vala­hogy megélhessek. Csak a népi demokráciában vált lehetővé számomra, hogy gond talanul tanulhassak. 1949-ben népi el- [kollégiumba kerültem, ahol teljes el­látást ee IS* fonni ösztöndíjat top- Hyét Eddig is sokat tam. Mindezt a pártnak köszönhe­tem, tudom tehát, hogy mivel tar­tozom ezért a pártnak. Plesa elvtársát már többször ki­tüntették újításaiért, észszerüsíté- seiért. A legnagyobb kitüntetésnek azonban azt tekinti, hogy most, a kongresszusi verseny idején tagje­löltnek vették fel pártunkba. Mint párttag —; mondja —, még eredményesebben tudok majd dol­gozni a kormány programjának megvalósításáért. gondol­koztam azon, hogy mint műszaki vezető ho­gyan tudnék még eredményesebben hozzájárulni a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséhez. Szabadidőm­ben például többek között azzal fog­lalkozom, hogyan lehetne még ész­szerűbbé gazdaságosabbá tenni a mezőgazdasági termelést. Rövid tanulmányt írt a négyzetes vetési módok beárnyékolási arányá­ról. Véleménye szerint a leghelye­sebb négyzetes vetési mód az, ha a sorok észak-keleti irányban halad­nak. így kap legtöbb napfényt a növény, így a legkisebb a beárnyé­kolási lehetőség. — Úgy gondolom —• mondja Ple­sa elvtárs. — ha mezőgazdasági szakembereink ezt figyelembe ven­nék, mintegy 10—15 százalékkal nagyobb termést érhetnénk el négy­zetesen vetett kapásnövényeinknél Plesa elvtárs a szocialista építő­munkában tanúsított magatartásával méltán kiérdemelte, hogy pártunk tagjelöltjei sorába kerüljön. Mint az élcsapat tagja, a jövőben is kommu­nista becsülettel megállja majd he­szétbontásával kibővítik az előcsar­nokot. Megváltozik a nézőtér képe. Átfestik a falakat, kicserélik a re­csegő, ropogó székeket. Megváltoz­tatják a székek elhelyezését is. Szé­kekkel telepítik be a nézőtér közép­ső részét, amely eddig kihasználat­lanul áüt. Megfelelő helyet biztosí­tanak a zenekarnak is. A kapitalista színházvezetés édes­keveset törődött azzal, hogy a nézők télen kellemesen, jólfűtött nézőté­ren gyönyörködhessenek az előadá­sokban. Sok dolgozó azért is nem ment színházba, mert nem akarta magát kitenni annak, hogy didereg­ve nézze az előadást és meghűljön. Most, az átalakítás után az előcsarnok, valamint a kö­zönség és a színészek részére szolgáló helyiségek fűtését köz­ponti gőzfűtés biztosítja. A néző­téren, valamint a színpadon központi légfűtés biztosítja majd a megfelelő hőmérsékletet, s egyúttal a tökéletes szellőztetést is. A színielőadások egyik legnagyobb nehézsége most az ósdi színpad, va­lamint a rossz zsinórpadlás, amelye­ken a kapitalista színházvezetés 1857 óta csak a legszükségesebb javításo­kat végeztette el. * Az előadások — különösen a sok képből álló előadások — sikerét megnehezíti a nehézkes díszletezés, amely hosszú percekre megakasztja az előadást. A korhadó zsinórpadlás leszakadással fenyeget, szerkezete korszerűtlen, alacsony. A vasfüg­gönyt nem lehet felhúzni emiatt a kellő magasságba, | a díszletek ala­csonyak s így a karzaton ülők nem élvezhetik zavartalanul az előadást- Az átépítés során teljesen modern forgószínpadot építenek, amely biz­tosítja a gyors színváltozásokat, a pergő előadást. Minden igényt kielé­gítő zsinórpadlást létesítenek, amely szintén meggyorsítja, megkönnyíti a díszletek felállítását. Korszerű elektrotechnikai berendezést szerel­nek fel a jelenlegi tűzveszélyes be­rendezés helyett./ A színház művészei joggal pa­naszkodnak, hogy a jelenlegi öltözők nem kielégítsek. Valósággal sorba kell állniuk a mosdókagylónál, hogy lemossák arcukról, kezükről a festé­ket. Egymás hegyén-hátán tolonga­nak az öltözőkben. A színház átépítése után nem lesz panaszra ok. Teljesen új, a színház homlokzatához alkal­mazkodó háromemeletes öltöző­részt építenek. Egybeépítik a színházzal a jelenleg szűk díszletraktárt. Megváltozik a színház külső képe is. A Széchenyi utca felőli árkád építészeti műemlék, megmarad tehát jelenlegi formájában. Ugyancsak megmarad a színház és az úgyneve­zett Weidlich-ház közötti két mű­emléknek számító épület ;s. A szín­ház és a Weidlich-ház között a bel­ső udvart szárnyakat — amelyek el­hanyagolt állapotban vannak — le­bontják és ezen a területen parkot létesítenek. Jelenleg előadások előtt a közönség csak a főbejáraton me­het a nézőtérre, illetve onnan az ut­cára. Az átépítés után a színház né­zőterét több oldalról lehet majd megközelíteni. A parkban sétálók, vagy pihenők számára kellemetlen látványt nyúj­tana a Weidlich-ház ormótlan tűz­fala. Ennek eltüntetése, valamint a színészek lakásigényei kielégítése érdekében lakásokat építenek hozzá. Rendbehozzák a park végében levő 200 éves régi vendégfogadót is, amely szintén műemlék. Az utóbbi munkák részben későbbi időben ke­rülnek sorra. Az átépített színház 1956 január­jában kezdi meg működését. Az át­építés alatt az előadások a színház­ban szünetelnek, a színház szerepét az átépítés alatt álló vasgyári Kultur-mozi veszi át. A Déryné színház mű­vészei ebben tartják előadásai­kat a színház átépítéséig. Itt említjük meg, hogy hamarosan Kamara-színházzá alakítják át a Déryné utca 5. szám alatti MSZT- kulturtermet, amelyben szintén sze­repelni fognak a Déryné Színház művészei és gyakran tart majd elő- ladásta nwdaptMtt Mwrlnlr' fe

Next

/
Thumbnails
Contents