Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-19 / 117. szám

ÉSZA KMAGTfl RORSZÄG AZ MDR BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3A 117. szám __________ /ra 50 fillér Miskolc, 1954 május 19, szerd a r ■\ Kommunistákká odzMtok a kongresszusi verseny tüzében Vj erők a gépállomáson Párfunk és a dolgozó paraszteág’r Hazánk minden becsületes dolgozója igen nagy figyelem­mel tekmt a pártkongresszus elé. Munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi, öreg és fiatal, érdeklődéssel várja a pártkon­gresszus tanácskozását és határozatát, amely az elkövetke­zendő évek feladatait szabja, meg minden kommunista, min­den magyar dolgozó számára. A kommunisták tanácskozása mindannyiunk ügye — ezzel a gondolattal várja a pártkongresszust dolgozó paraszt­ságunk is, munkásosztályunk harcos, hű szövetségese. Min­den becsületes dolgozó paraszt bizalommal várja, milyen fel­adattal bízza meg pártunk tanácskozása, milyen segítséget nyújt számára a jobb, boldogabb jövő megteremtése1 érdeké­ben, milyen hatalmas távlatokat, nyit meg a tanácskozás, egész dolgozó parasztságunk előtt, á gondtalanabb, nyugod- tabb élet felé. 1 ^Dolgozó parasztságunk', — köztük megvénk' minden dol­gozó parasztja — igen nagy megelégedéssel, helyesléssel fo­gadta pártunknak és kormányunknak a mezőgazdaság fej­lesztésére hozott határozatát, a párt- és kormányadta szá­mos segítséget e határozat megvalósításához: az új begyűj­tési rendeletet, a többi könnyítést, a munkásosztály nyújtotta nagyértékű támogatást. Az új szakasz megkezdésével, a gaz­daságpolitikánkban mutatkozott hibák felismerésével és az elért1 eredményekre támaszkodva, e hibák kiküszöbölésével is­mét. nagyot nőtt pártunk tekintélye dolgozó parasztságunk előtt. Megnőtt dolgozó parasztságunk bizalma a párt, iránt, s minden tekintetben sokat javult az elmúlt néhány hónap alatt a párthoz és munkásosztályhoz való viszonya. Hogy ez meny­nyire így van hogy mennyivel mélyebb dolgozó parasztságunk szeretefe és bizalma a párt iráni, az igen jól lemérhető me­gyénk dolgozó parasztságának lelkes munkáján. Soha még nem kezdett olyan kedvvel munkához megyénk dolgozó parasztsága, mint ez év tavaszán. Százmázsaszámra szállította termőföldjére a trágyát, többet mint, bármelyik megelőző évben. Gondosan szántott, vetett, mihelyt az idő en­gedte. Országosan elsőként fejezte be a kalászosok vetését. Ä kapások ültetését is hasonlóan végezte, s ez a lendület, kedvvel, bizakodással végzett munka még tovább fokozódik most1, amikor a növényápolásra került sor. Körültekintően irtja gabonájából a szipolyozó gazt, kapálja a cukorrépát, mákot, napraforgót. Több, jobb termést akar elérni, így jut nagyobb jövedelemhez, így jut több élelmicikk az ország né­pének ellátására. Pártunk útmutatása, tanításai nyomán, egyre jobban megérti dolgozó parasztságunk azt is. hogy a munkás-paraszt szövetség kétoldalú szövetség. Megérti, hogy ipari üzemeink, bányáink dolgozói csak úgy képesek még több segítséget —- mezőgazdasági munkagépet, cipőt, ruhát, közszükségleti cikket :— adni a falunak, ha a. falu is teljesíti kötelességét: elegendő élelemmel, bússal, zsírral, kenyérrel látja fi a. vá­rost. Egyre jobban megértik a dolgozó parasztok: az élet­színvonal emelése csak úgy lehetséges, ha a falu és város dolgozói, a munkásosztály és a dolgozó parasztság, egyaránt becsülettel teljesíti kötelességét. Ezért van az, hogy az utóbbi hetekben és így különösen most, a kongresszus előtti na­pokban jelentősen emelkedett megyénkben a begyűjtés ered­ménye. Az öntudatos dolgozó parasztok példamutatásukkal és felvilágosító szavaikkal azon igyekeznek, hogy Borsod vég­érvényesen elkerüljön a begyűjtési versenyben az utolsók közötti helyről és nem csupán a borsodi üzemek, bányák, de a falvak dolgozói is kivívják a megbecsülést pártunk, egész dolgozó népünk előtt. Erre utal megyénk dolgozó parasztjai­nak számos, értékes kongresszusi vállalása, s azok teljesítése, amelyek egytől-egyig a párt. iránti szeretet, megingathatatlan bizalom megiestesítői. A többtermelésért, a: mezőgazdaság fejlesztésére ho­zott párt- és kormányhatározat megvalósításáért, a munkás­paraszt szövetség további erősítéséért folytatott, egyre ered­ményesebb harc méltatásában külön fejezetet érdemel ter­melőszövetkezeti tagságunk munkája. A termelésben, a kö­telezettségek teljesítésében, a párt- és kormányhatározatok végrehajtásában, termelőszövetkezeteink zöme élen jár. Újabb bizonysága ez annak, hogy termelőszövetkezeti tagsá­gunkra mindenben biztosan tehet számítani. Igv vannak ez­zel az olyan községek becsületes dolgozó parasztjai is, ahol a pártszervezet és a tanács eredményes felvilágosító munkát végzett. Ahol megmagyarázták minden dolgozó parasztnak, hogy a jobb, boldogabb élet megteremtése csak úgy lehetsé­ges, ha n munkásosztály cs dolgozó parasztság váll-váll met* lett küzd feladata gyors, pontos végrehajtásáért,. S ennek megértetésében rejlik a lehetőség, hogy megyénk az állam iránti kötelezettségek teljesítésében, a beadásban és adófize­tésben is elfoglalja méltó helyét hazánk 19 megyéje közölt. Dolgozó parasztságunk megingathatatlanul bízik pár­tunkban, hisz szavának, szereli a pártot. Ezért tekint most igen nagy figyelemmel, bizakodással a kommunisták legna­gyobb, legjelentősebb tanácskozása: n kongresszus elé. Tud­ja, hogy a pártkongresszus jelentőségéhez mérten foglalko­zik a mezőgazdaság fejlesztésének, dolgozó parasztságunk­nak problémáival, és számos tapasztalatból azt is tudin. hogy ez a tanácskozás eredményes lesz. hasznos lesz, előreviszi népünk további felemelésének ügyét — éppen azért, mert kommunista tanácskozás. ^ ____________________________________J Két—hét és félszeres teljesítések az Ózdi Szénbányászati Tröszt üzemeiben At Ózdi Szénbányászati Tröszt napi tervét 110.9 százalékra teljesí­tette. A tröszt minden vállalata 100 százalék fölött termelt. Igen sok dolgozó a napi tervben szereplő szénmennyxségnfk 2—2 és félszere­sét küldte felszínre. Különösen nagy lelkesedéssel dol­goztak a farkaslyuki bányászok. Leszálláskor zöld gallyakkal díszí­tették kocsijaikat Pattogó indulók hangjai mellett vonultak le munka­helyükre. Huszár Ernő vájár 223, Gombai István vájár 230 százalék­kal zárta a műszakot. Nagy Sándor DISZ-brigádja 191.5 százalékot ért el. Az üzem napi tervét 123.5 száza­lékra teljesítetté. A munkából feljövő hős bányá­szokat úttörők és MNDSZ asszonyok köszöntötték. Az üzem vezetői a vi­déken lakó bányászok teljesítéseit megküldik a tanácsoknak, hogy a községben nyilvánosságra hozzák a teljesítéseket. A kongresszusi hét győzelmével a Központi Vezetőség zászlajáért! ..................................... ............—* ■ —.................................................— ÓZDI KOHÁSZOK! Diósgyőr is igényt tart a kongresszusi zászlóra! A kongresszusi hét első napján ki­magasló eredmények születtek pz Ózdi Kohászati Üzemekben is. A munka kezdete előtt a második pártkongresszus zászlaját vitték vé­gig a gyárrészlegekben, ahol min­den üzemrész feldíszítette a maga szalagjával. Az ózdi nagyolvasztómű dolgozói hétfő reggeltől kedd reggelig 100.2 százalékra teljesítették előirányza­tukat. Ugyanezen idő alatt a marti­nászok 112-8 százalékos tervteljesí­tést értek el. Az ózdi finomhenger­mű dolgozói kedd reggelig 37 szá­zalékkal csökkentették a selejtet. Homolya Barna olvasztárbrigádja az I. kohónál. Mustos Pál brigádja a If. kohónál, Sipos Balázs brigádja pedig a III. kohónál szárnyalta jóval túl a 100 százalékot. A forgácsolóban Hocskó László és Gyulai Mihály jesztergályosok 126-2 százalékra termeltek. A salakvaskitermelő vállalat dol­gozói is hozzá akarnak járulni ah­hoz, hogy az ózdi kohászok nyerjék el a kongresszusi zászlót. Hétfőn 251 tonna szeparátorvasat adtak a kohá­szoknak a 175 tonna helyett, k A Borsodvidéhi Gépgyár dolgozóinak munkasikerei Nagyszerű munkasikerekkel kezd­ték a kongresszusi hetet a Borsod- vidéki Gépgyár dolgozói. Dudás Kálmán és Soltész László íormázók az öntödében 172 százalékot értek el. Németh Béla és Balogh Dániel Ifjú öntők 202 százalékos eredménnyel zárták a műszakot. Igen szép sikereket értek el a töb­bi üzemrészben is. ahol egymást túl-* szárnyalva termeltek a munkások, Czövekh István okleveles sztahano­vista, Tuza Miklós és Kináncsi Míkj ló? a forgácsol6üz.emben 200—20Ű százalékot mutattak fel. Ä kongresszusi hét második napjait is kohászhűséggel dolgoztak a diósgyőriek Rekorderedmények a miskolci Drótgyárban A miskolci Drótgyár üzemei a kongresszusi hét első napján el­érték eddigi eredményeik maxi­mumát. A dróthúzóüzem 161.7, a horganyzóüzem 259, a kötélverő 113.6, az olajedző 215.6 száza­lékra teljesítette napi előirány­zatát. Balázs Antal és Hári Béla a dróthúzóban. Karsza Mihály csévélő és Tóth Józsefné kötél­verő ért el kimagasló eredmé­nyeket. Valamennyien jóval 200 százalék fölött teljesítették napi tervüket. A Lenin Kohászati Müvek dolgozol a kongresszusi hét első napján 112.6 százalékot ériek el. A nagyol vesztő mű 114.3, a martinacélmű 105,5, az elektro- acélmű 121.4, a durvahengerde 1J3-2, a fínomhengerde pedig 119.6 százalékra termelt. A vasöntödében Barcsi Imre mag- készítő 253 százalékot éri el, míg az acélöntődében Kosdi Károly öntöbri- gádia 282 százalékra teljesítette tervét. A III. számú kohónál Dúl János bri­gádjának eredménye 121-2 százalék.. A lemaradásban lévő hengetdei kíkészitok megsegítésére a műszaki és adminisz­tratív dolgozók brigádot alakítottak. Hétfőn mű szakkérdéskor 200 tagú kultúrgárda vidám zeneszóval, dallal. tánccal és virággal köszöntötte a dol­gozókat. A kongresszusi hét első két napján az üzem 50 legmagasabb telje­sítményt elért dolgozója lopott Jutáé lomműsort. Kedden reggel útnakindult az üzem hangoskocsija is, hagy laká­sukon keresse fel a kongresszusi hét hőseit. Mát a koradélelőtti órákban 10 dolgozó családját köszöntöttek. A durvahengermű kedden az első műszakon 111, a nagyolvasztómé, 112-5, a nagykovácsműhely 107.5, a netneS- acélkovács műhely 197 százalékot ért el. Az acélöntődében Lácz Bal 226 száza­lékra termelt, Dombai Mária és Faze­kas Györgvné magkészítök teljesítménye 183 százalék volt. Újabb felajánlást tettek megyénk élenjáró termelőszövetkezetei Megyénk termelőszövetkezetei egymással versenyezve igyekeznek a kongresszus tiszteletére tett vál­lalásuknak eleget tenni. Ennek a nemes vetélkedésnek az eredmé­nye, hogy a taktabáji Béke, a fiu­kéi Kossuth és az ároktői Uj Élet termelőszövetkezet az ország 17 legjobb tsz-ének sorába került, A három termelőszövetkezet élenjár a növényápolási munkában és a beadás teljesítésében. Szép eredményeikre büszke az egész megye. Ök azonban nem elégszenek meg az eddigi teljesít­ménnyel, a kongresszusi hétre újabb felajánlásokat tettek. A tak­tabáji tsz tagjai például vállal­ták, hogy ezen a héten 30 hold napraforgójukat és 20 hold kukori­cájukat másodszor is bekapálják, 30 hold kalászoson elvégzik az acatolást. Kiválóan dolgozik Szöl- lősi József, aki már 240 munka­egységet szerzett ebben az évben. Bárány Lászlónak 190, Kiss Sán­dornak 180 és Bóta Imrénének 107 munkaegységet írtak javára szor­galmas munkája után. Selejtmentes munka a Diósgyőri Papírgyárban A Diósgyőri Papírgyár műszaki vezetői és pártvezetősége a kon­gresszusi hét jdejére a legfontosabb feladatként tűzte a dolgozók elé az utóbbi hetekben meglévő anyaghi- bák* kijavítását. Mint mindenütt, eb­ben a gyárban is nagy lelkesedéssel kezdtek munkához a dolgozók. A gyár napi tervét hétfőn 161 száza­lékra teljesítette. Ezen a napon nem volt selejt! Frigyik László 152 szá­zalékos, Nagy Elek 137 százalékos eredménnyel mutatott példát. Lyukóhánya büszkesége a kongresszusi héten: a Paulus testvérpár A májusi nap előbújik egy percre a felhők közút és vidáman mo­solyog a leszállásra készülő lyukói bá­nyászokra. Azok még szippantanak egyet a friss, tavaszi levegőből és egy­másután tűnnek el a kasban, amely leszállítja őket a föld mélyébe. De még a leszállás is vidámal/b ezen a héten, mint ahogy jobb, könnyebb, frissebb a munka is. Paulas Antal éppen ezen gondolko­dik, alig veszi észre, hogy megérkeztek. 300 méterre a föld felszínétől — vég­állomás. Még 6—700 méteres út gyalog és máris itt van a jólismert munka­hely, melyet alig világít be a karbid­lámpa imbolygó fénye. Mór várja a társa Lakadát Lajos csillés, — S előbb érkezett. Kezdik a munkát, illetve foly­tatják, ahol a váltás Abbahagyta, Egy-két percre van xükség, hogy Paulás Ahtol megbeszélje testvérével, Ernővel a következő tennivalót­Versenyben dolgoznak a Paulas test­vérek. egymást váltják a szénfalnál és mindketten arra törekszenek, hogy segítsék egymás munkáját. Lám. most is ott a megkezdett résetés, csak be kell fejezni és máris robbanthatnak. Aki segít a következő műszaknak, az magának is segít. Nádkuti Flórián, az éjszakai váltó is gondoskodik arról, hogy elő legyen készítve reggelre a munka. tj'lég csak rágondölni a váltótársak ^ jó eredményeire, miközben a csá­kány nyomán egyre jobban mélyül a rés, máris serényebben megy a munka. —— Hogyne l Az első helyet továbbra is tartani kell a versenyben — s a többiek ugyancsak a sarkunkban jár­nak, — mondja Paulás elvtárs. A per­cek repülnek egymásután, mire a rése­lés elkészül, az első két csille is kikerül már. Egy óra telt el még csak a nyolc­ból. Kilenc csille szenet vár Paulás Antal­tól műszakonként az ország, de ő szi­gorúbb normát szabott magának. — Kétszáz százaléknál alább nem. adom a kongresszusi héten, — mondta annakidején és ez az ígéret kötelez. Valamivel több mint egy méternyi a rés, lehet roBbantani. Igaz, enélkül is lehetne, dehát nemcsak sok, de jó szenet is vár tőlük az ország — gon­dolkozik Paulás elvtárs, ezért gondosan rései, minden robbantás előtt- így ke­vesebb paxit kell és nem lesz olyan póros a szén sem. De meg kevesebb lyukat is kell fúrni és' több szén Omlik le egyszerre, több csillét lehet meg­rakni. A roUbanás után, amíg élesztik a füst megeszik az uzsonnát és „vendégségbe“ mennek. Paulás elvtárs mindig megnézi ilyenkor, hogyan ha­ladnak a többiek akik a közelben dol­goznak. Elbeszélgetne!: a szénről, a családról ilyenkor. De ma mégsem erről beszélnek. A kongresszusi verseny szárnyakat adott a munkának és a füstrevárás perceiben is erről beszélnek. — Mielőtt lejöttem -— beszéli Paulás elvtárs — mondtam az asszonynak, hogy holnap is hallja a netemet iJ leg­jobbak között. Bíztatott, hogy ma ’-s első legyek. Elhatároztam, hogy a teg­napi 229 százalékot nai ismét elérem l A többiek csak hümmögnek. —No no, ml is itt vagyunk, — dörmögik, de azért tudják, hogy az Adriányi-bánya legjobb munkása jogosan büszkélkedik. Az elmúlt héten is csak egyszer volt második, a többi napokon ö adta a legtöbb szenet terven felül. Eloszlott a füst — lehet már foly­tatni a munkát. Paulás és Lakadát elv- társak lapátot ragadnak és egymásután indítják a szép, darabos szénnel teli csilléket. A kilencedik után egymásra mosolyognak. Szinte nem is látni ezt a mosolyt a szénpor alatt, de a derű olt van közöltük, a szén tompa csillogásá­ban, a munkaidő még hátralévő órái­ban és még a karbidlámpa pajkosan imbolygó fényében is Es minden csille után mosólygósabba válik a két hős bányász arca­M ért.' hősök ezek a bányászok, Nyugodt, megfontolt mozdula­taikkal, napról napra hőstetteket visz­nek véghez, olyanokat, amelyeket a történelem ugyan külön nem jegyez fel, de az üzem naplójába 'minden nap piros betűvel irnoh be rólak egy sort: 1954 május 18-án Paulás Antal csapat# 2 lő 275 százalék. ÁGOSTON ÉVA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents