Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-14 / 113. szám

3 pi. Btotok. m május M. fr*** ,f Ji ÜS1ÜWWW #»*[*! e t WöpnevelS munka as épülő Sajómenti Vegyiművekben Hl Sajómenti "Vegyiművek — felépülte után -—■ mezőgazdasá­gunk fejlesztésének egyik hatal­mas bázisa lesz. Az itt gyártan- jdó műtrágyamennyiség — a szo­kásos felhasználást alapulvéve (— két esztendőre biztosítaná Borsod-Abauj-Zemplén vármegye szükségletét. Igen fontos tehát, hogy az üzem mielőbb megkezd­je a termelést. Az építkezés je­lenlegi állása azt mutatja, hogy ennek érdekében igen sok még $ tennivaló. Különösen nagy a lemaradás a műtrágyaüzem építésénél, holott ennek a részlegnek már ebben (az esztendőben termelnie kellene. Az ország dolgozó parasztsága egyre több műtrágyát igényel, ami parancsolólag előírja, hogv a vegyiműveket gyorsabban kell építeni. Nézzük meg, hogyan har­colnak ezért a gyár leendő gaz­dái, hogyan dolgoznak a népnevelők. A gyár területén sok vállalat dolgozik. Számuk — csak a na­gyobbakat tekintetbevéve — meghaladja a húszat. A gyárat építő szerelők az ország legkü­lönbözőbb üzemeihez tartoznak, így a kommunisták legtöbbje távol került pártszervezetétől. A tóbbszázkilométeres távolság le­hetetlenné teszi, hogy illetékes pártszervezetük irányítsa a nép­nevelők munkáját, de az sem le­hetséges, hogy üzemük népneve­lői naponkint beszélgessenek a dolgozókkal, megvitassák velük a különböző kérdéseket. Az épülő vegyiművek területén a népneve­lő munkának így nem is lehet más gazdája, mint a gyár párt- szervezete. Nehezebbé teszi azonban szá­mára is a helyzetet, hogy az egyes szerelő csoportok gyakran válto­gatják egymást. Mire a párt- szervezet aktívái az egyik cso­portot megismernék, elvégzi mun­káját és elhagyja a gyárat. Éppen ezért igen nagy jelentőségű, hogy a pártszervezet vezetősé­ge a nehézségeket leküzdve mégis rendszeresen irányítani, ellen­őrizni tudja a népnevelők mun­káját, az értekezletek rendszeres megtartásával pedig lehetőséget nyit a tapasztalatok kicseré­lésére. A Sajómenti Vegyiműveknél a népnevetőket nagy gonddal, fi­gyelemmel válogatták ki. Az a cél vezette a pártszervezetet, hogy a legjobb dolgozók legyenek a nép­nevelők. A gondos munka gyü­mölcseként ma már a népnevelők 25 százaléka sztahanovista, s igen sok többszörös újító. Terv­szerű munkával a pártszervezet elérte, hogy az üzem minden ti­zedik dolgozója népnevelő. Igen szép sikereket könyvelhetnek el a pártonkívüliek munkábaállítá- sánál is. A népnevelők 50'száza­léka pártonkívüli, s ez a szám állandóan növekszik. A népneve­lők kéthetenkint rendszeresen tartanak értekezletet, amelyeken az aiapszervezet vezetősége külön feladatokkal bízza meg az egyes üzemekhez tartozó népnevelőket. Részletesen megbeszélik például, mi a teendő az oxigénüzemben, annak érdekében, hogy a sikeres próbaüzemeltetés után most már véglegesen is termelni tud­janak és ellássa az építkezés he­gesztőit oxigénnel. Máskor arról beszélnek, hogyan tudnának se­gítséget adni a műtrágyagyár építésének meggyorsításához. A kongresszusi verseny kezdete óta a népnevelő értekez­letek egyik — és hozzá lehet üermi — állandó napirendi pont­ja a munkaverseny. Megbeszélik ázt is, hogyan le­hetne a kormányprogramnak megfelelően a dolgozók munka- körülményeit, lakásviszonyait, szociális helyzetét még jobban javítani. Az értekezleteken szá­mos javaslat hangzik cl. A nép­nevelők elmondják a dolgozók jo­gos kéréseit. Ennek eredménye, hogy még e hónapban megnyílik az étterem mellett a bütfé, egy cipőjavító ktsz és egy lodrászüz- let. A népnevelők egyik legfonto­sabb teendőjüknek tartják a munkaverseny szervezését. A III. pártkongresszus tiszteletére, a verseny kezdetének első napim­ban a dolgozók 60 százaléka tett felajánlást. Hibát követtek el a népnevelők, hogy nem minden területen kisérték figyelemmel: hogyan teljesítik fogadalmukat a dolgozók. Éz volt, a helyzet az oxigénüzemben, ahol sok dolgozó fciem tett egyéni vállalást, az józant közös fogadalmán felül. Ennek lett' a következménye, hogy a felajánlások egyrészét nem tel­jesítették. A népnevelők ekkor új munkára lendültek. Elsősorban azt vizsgálták meg, hogy a hoz­zájuk tartozó párttagok közül ki nem tett még felajánlást. Beszél­gettek ezekkel az elvtársakkal: — „Hacsak egy csővel, vagy egy ke­rékkel többet szerelsz fel ma. mint tegnap, hacsak egy sor tég­lával is többet raksz, akkor már az eddiginél eredményesebben já­rultál hozzá a kormányprogram sikeres végrehajtásához“ ■—= mondották a népnevelők. Elmon­dották, miért sürgős, hogy a Sajómenti Vegyiművek mielőbb termeljen: a kormányprogram előírja a mezőgazdaság fejleszté­sét', ehhez pedig műtrágya is kell. A Sajómenti Vegviművek-4 ben gyártandó műtrágya évenkint több millió métermázsa termény­ben térül majd vissza, s járul hozzá a népjólét emeléséhez. A népnevelők eredményes mun­kája nyomán már az első nap 27 párttag tett újabb vállalást, s pár nap múlva nem volt az üzemben olvan kommunista, aki ne tett volna felajánlást a kongresszus tiszteletére. Példájukat követték a pártonkívüliek is. A Ganz Va­gon- és Gépgyár dolgozóinak kezdeményezése előtti napokban már a gyár építőinek 72 száza­léka állott versenyben. Ennek eredményeként ez építkezés egyes részlegeinél jelentősen megjavult a munka, jobb lett az anyagfel­használás, egyes dolgozók telje­sítménye 5—10 százalékkal emel­kedett. A népnevelők nagy gondol! for­dítanak arra is, hogy 1 tapasztalataikat átadják társaiknak. A telefonközpont egyik építője. Kovács Károly elvtárs rendszeres népnevelő munkát végez. Ennek egyik eredménye, hogy a vele együtt dolgozó fiatal lányok so­kat tanultak, s gazdag szakmai tapasztalatokra tettek szert. A dolgozók megbecsülik a nép­nevelőket. Tudják, hogy segítik munkájukat s most már elvárják a népnevelőktől, hogy necsak szakmai, hanem kül- és belpoli­tikai kérdésekben is tájékoztas­sák őket, tanácsokat adjanak egyéni problémáik megoldásához. A telefonközpontot építő fiatalok is hallgatnak Kovács elvtárs sza­vára. Azelőtt egyikük sem vett részt semmiféle társadalmi mun­kában. Most mindegyikük lelke­sen dblgozik a DISZ-ben, sőt egyik a tánccsoportnak, másik a színjátszó csoportnak is tagja. A lakatosműhelyben Szigeth József pártcsoportbizalmin kívül még hárman — Molnár István, Nagy Ferenc és Gombás Lajos — végeznek népnevelő munkát. A népnevelők figyeltek fel először arra, hogy a lakatosmühelyben — mintahogy annakidején mon­dották: — „egyik ajtón be, a má­sik ajtón ki“ jöttek, illetve men­tek a munkások. A népnevelők megállapították: a munkaerőván­dorlás legfőbb oka, hogy a mű­szaki vezetők nem biztosítják a munka előfeltételeit. Későbben, amikor az üzemrész vállalta, hogy darálóciklonokat gyárt kongresz- szusi felajánlásként a D1MÁVAG- nak, újból előtérbe került ez a probléma. Több dolgozó arra hi­vatkozott, nincs értelme felaján­lást tenni, hiszen, ha nincsen anyag, dolgozni sem lehet. A nép­nevelők ekkor a pártszervezet segítségét kérték, s ennek ered­ményeként a műszakiak jobban szervezték meg a munkát és meg­felelő mennyiségű anyagot is biztosítóitok. A műszaki felté­telek jó biztosításának és a kon­gresszusi versenynek köszönhető, hogy ma a lakatosmühelyben kö­zel 50 százalékkal nagyobb a tel­jesítmény, mint a múlt hónap­ban. Miután a vegyiművek népne­velői olvasták a Ganz Vagon- és Gépgyár dolgozóinak kezde­ményezését', még lelkesebben in­dultak harcba a kongresszusi verseny kiszélesítéséért. A népne­velők értékes javaslatokat tesznek. A vegyiműveket építő 34/1. vál­lalat munkaerőhiánnyal küzd. s ezért csak késve tudná felépíteni azt a két — egyenkint 80 sze­mélyt befogadó szállásépületet —, amelyre bizony a jobb elhe­lyezés érdekében szükség lenne. Czák Ignác népnevelő a pártszer­vezethez fordult! javaslatával: szervezzenek az üzem dolgozói­ból rohambrigádokat, ezek építsék fel a két szállásépületet. A dol­gozóknak így beszélt: 160 tár­sunknak lesz ez kényelmes szál­lása. Egy-egy szobában is csök­kenteni lehet majd a lakók szá­mát. A nőpnevelőmunka eredmé­nyeként már eddig több brigá­dot szerveztek és minden remény megvan arra, hogy a dolgozók még az év derekán beköltözhet-, nek az új szállásokba. A Ganz Vagon- és Gépgyár kezdeményezését röpgyü(éseken tárgyalták meg a dolgozók. Lelkes felajánlások­kal csatlakoztak a kezdeménye­zéshez. A dolgozók felszólalá­saikban elmondották, hogy őket külön is érinti a felhívás, hiszen a Ganz gyárban a kongresszusra való készülődés során szivattyú­kat, kompresszorokat készítenek a Sajómenti Vegyiműveknek. Molnár Lajos lakatos határidő előtti szivattyuszerelést vállalt. Oláh József esztergályos felszó­lalásában elmondotta, hogy a kongresszusig minden újítást kivitelez. Az a nagyszerű lelkesedés, amely a kongresszust a vegyimű­vekben megelőzi, a népnevelők jó munkáját is bizonyítja. Az alapszervezetnek az a feladata, hogy ezt a hatalmas erőt, a nép­nevelőhálózatot tovább fejlessze El kell terjeszteni az eddig jól be­vált módszereket. A népnevelők érezzék megtisztelő kötelességük­nek, hogy a kongresszusi héten minden dolgozót maguk mellé sorakoztassanak a nagyszerű ver­senyben, (flécry) A Mxiráki építők is felsorakoznak A kazincbarcikai üzemek vízellátására Borsodsúrákon nagyszabású viznéü épül. A kutaknál már az elmúlt héten be” fejeződött a tárolómedence betonozása. A Ganz Vagon* és Gépgyár dolgozóinak kezdeményezése nyomán az építkezés dol­gozói újclbb felajánlást tettek. Vállalták, hogy a belső vízzáró vakolását egy hét alatt elvégzik. Erőteljes ütemben folyik tovább a fönyomóvezeték és a 4“ es me­dence összekapcsolása is. Pintér Ferenc ot tagú szerelöbrigádja 170 százalékos teljesítménnyel végzi a csőszerelést• A Tarsoly-brigád a 26-os számú kút föld­munkáin dolgozik. Megfogadta, hogy a kongresszusi dekádban az eddigieknél 20 százalékkal magasabb teljesítményt ér el. PÉLDAMUTATÓ EDELÉNYI NÉPNEVELŐK SZABÓ BÉLA 11 holdas edelényi dolgozó paraszt, egyike a legjobb népnevelőknek. Beadási kötelezettségét mindig az elsők között teljesíti. A pártkongresszus előtt gyakran felkeresi dolgozó paraszttársait, elbeszélget velük arról, bogy ők is mi­előbb teljesítsék hazafias kötelezettsé­güket. VALLUS JÓZSEF 14 holdon gazdálkodik, a Il-es tipusú Béke termelőcsoport tagja. A tanács megalakulása óta ő a begyűjté­si állandó bizottság elnöke. Beadási köte­lezettségét maradéktalanul teljesíti. Jó népnevelő munkát végez. Az edelényi dol­gozó parasztok példát vehetnek tőle. A% új lakásokhoz készül a cement Hejőcsabán ■sum Gondos ápolásban részesülnek a kohászok az éjszakai szanatóriumban Érdemes megbeszélni a tanácsházán a beadást A szokottnál is mostanában a tanácsházán minden községben. Szinte kézből-kézbe ad­ják a kilincset a falvak dolgozói* hogy a begyűjtési előadóval meg­beszéljék beadási előírásuk telje­sítésének idejét és módját Lengyel István fügödi dolgozó paraszt is szaporán lépeget a ta­nácsháza felé, a begyűjtési hiva­talba. 14 hold földön gazdálkodik, ez után a terület után van beadási kötelezettsége, saját érdeke tehát, hogy megjelenjék a beadási ter­ve lebontásánál. A begyűjtési hiva­talban barátságos, mosolygó arc­cal fogadja Szabó Ella begyűjtési előadó. A beszélgetés során kide­rül, hogy Lengyel Istvánnak az új begyűjtési rendelet alapján az el­múlt évhez viszonyítva, jelentősen csökken a beadása, mert öt 14 éven aluli gyermeke és szerződött terü­lete van. Utána özvegy Kristóf Józsefné foglal helyet a begyűjtési előadó­val szemben. Alaposan megbeszé­lik miből és mikor a legalkalma­sabb teljesítenie 3 hold földje után a beadási kötelezettséget. A fügödi tanácsházán végighall­gatott beszélgetések során meg­győződhetünk arról, hogy a dolgo­zó parasztok egyetértenek a terv­felbontás új módszerével. Látják, hogy érdemes elmenni a megbeszé­lésre, a tanács felszólítására. Vala­mennyien megelégedetten hagyják el a tanácsházát, zsebükben a be­adási könyvecskével, amelyben a megbeszélés értelmében 3 évre elő­re beirták a beadási kötelezettsé­get. szervezte meg a Helyesen tervfelbontás elő­készítését a mérai községi tanács. Két nappal előbb minden dolgozó parasztot értesített, melyik idő­pontban keresse fxA m begyűjtési hivatalt. így a dolgozó parasztok úgy osztják be napi munkáju­kat, hogy a kijelölt időben részt- vehessenek a közös ügy megbeszé­lésén. Németh Gyula begyűjtési előadó figyelmesen elbeszélget minden termelővel. Éppen Suber István 4 holdas dolgozó parasztnak magya­rázza milyen kedvezményekben ré­szesül az új begyűjtési rendelet alapján. A számolgatás során ki­derül, hogy a kormánynyujtotta kedvezmények után Suber István­nak 34 kiló hússal kevesebb a be­adása, mint az olyan 4 holdas dol­gozó parasztnak, akinek sem 14 éven aluli gyermeke, sem szerző­dött területe nincsen. 66 kiló he­lyett 31 kiló szabadválasztásu hús­sal teljesíti egész évi tojás, ba­romfi, vágómarha és sertésbeadási kötelezettségét. Igen nagy kedvez­mény ez, hiszen az elmúlt évben félévre szóló beadása — sertés, vá­gómarha, tojás és baromfi együtt — 136 kiló 50 deka volt. T ntinle a dolgozó parasztok, L.UHUK hQgy hasznukra vá_ lik az az idő, amelyet a tervek le­bontásának megbeszélésével eltöl­tenek. Ezért jelennek meg olyan pontosan a mérai dolgozó parasz­tok a tanácsházán a megjelölt idő­ben. A tervfelbontás minden község­ben ütemterv szerint folyik. Nagy kiesést jelent persze, ha egy-egy termelő a kért időpontban nem je­lenik meg. Az ilyen ember saját érdekei ellen is vét, mert január­ban és februárban még csak elő­zetesen állapították meg a hús és tejbeadási kötelezettséget. — Mi­után a termelők földterületének —* amely a beadás alapját jelenti — végleges rögzítése csak most törté­nik meg, fontos tehát, hogy a be­adásra kötelezettek megjelenjenek az egyéni tárgyaláson, -fa ezt el­mulasztják az számukra nagy hátrányokkal jár. A begyűjtési megbízottak a velük való előzetes megbeszélés nélkül kénytelenek a beadási kötelezettséget hivatalból megállapítani. Ebből következhe- tik, hogy esetleges adatok hiányá­ban a dolgozó paraszt nem része­sül valamilyen jogos kedvezmény­ben, mert a begyűjtő szervek a ter­melőkkel való megbeszélés során írják jóvá az őket megillető ked­vezményeket. Egyeztetik a beadás alapjául szolgáló terület adatait, megbeszélik a szerződések, az öreg­ségi és a 14 éven aluli gyermekek után járó szociális kedvezménye­ket. A begyűjtő ££* “SE kájának tehát párosulnia kell az­zal, hogy minden dolgozó paraszt megjelenjen az egyéni terv meg­tárgyalásánál, idejében elejét ve­gye minden esetleges későbbi ne­hézségnek. Járásaink sorrendje a begyűjtési tervek felbontásában A megyei begyűjtési hivatal ér­tékelése alapján a járások sor­rendje a begyűjtési tervek egyé­nekre való bontásában: 1. encsi járás, 2. putnoki, ir. 3. mezőcsáti, 4. abanjszántó^ 5. edelényi* 6. miskolci, 7. szikszói, 8. mezőkövesdi, 9. sárospataki, 10. ózd), 11. saujhelyi, 12. szerencsi, 43* rácséi.

Next

/
Thumbnails
Contents