Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-11 / 110. szám

2 4 ÉSZAKMAGYARORSZAG Eedd, 1954. május Ili Megkezdődött a genfi értekezlet indokinai kérdéssel foglalkozó második ülése R Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője nyolc pontból álló javaslatot terjesztett elő az indokínai kérdés megoldására Genf (MTI). A genfi külügyminiszteri értekez­let hétfőn délután három órakor Molotov szovjet külügyminiszter el­nöklésével folytatta munkáját. Foly­tatták az indokinai kérdés szombaton megkezdett vitáját. Mint Hoang Van Hoan, a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság kül­döttségének szóvivője hétfői első sajtóértekezletén bejelentette, a hét* fő délutáni ülés első szónoka Fám Van Dong, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság küldöttségének ve­zetője volt. Fám Van Dong mindenekelőtt nyi­latkozatot olvasott fel a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormá­nyának küldöttsége nevében. A nyi­latkozat a Dien Bien Phu-i sebesül­tek kérdésére vonatkozik és a követ­kezőket tartalmazza: — A Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya emberbaráti po­litikájától vezettetve, amelyet a há­ború során állandóan folytatott és különösen a sebesültek s foglyok irányában alkalmazott, kész lehető­vé tenni a francia expedjciós had­test Dien Bien Phu-ban foglyul ej­tett súlyos sebesültjeinek elszállítá­sát. Ha a francia kormány kész e se­besültjeinek elszállítására, a két parancsnokság képviselői tegyenek a helyszínen gyakorlati intézkedéseket az elszállítás megvalósítása érdeké­ben. Bidault kijelentette, hogy a nyilat­kozatot elfogadja. Ezután Fám Van Dong, a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság kül­döttségének vezetője hosszú beszé­dében fejtette ki a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság álláspontját az indokinai kérdésben. Hangsúlyozta, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság népének és kormányá­nak alapvető álláspontja a béke, a függetlenség, az egység és demo­krácia. A Vietnami Demokratikus Köztái> saság küldöttségének vezetője hang­súlyozta, 'hogy a francia kormánynak és az Egyesült Államok kormányának agresszív politikája, amelynek célja az indokínai háború kiterjesztése, ellenkezik Vietnam, Khmer és Patet Lao népeinek érdekeivel. Fám Van Dong hangsúlyozta, hogy az az álláspont, amelyet beszé­dében kifejt, « Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormányának. Khmer népének és ellenállási kör- mányának, valamint Patet Lao né­pének és ellenállási kormányának közös álláspontja. Fám Van Dong ezután az indokí­nai béke helyreállítása érdekében a következő javaslatot terjesztette elő: Az indokinai béke helyreállítása ér­dekében szükség van a követke­zőkre: "1 Franciaország ismerje el Viet­-*-• nam szuverénitását és függet­lenségét Vietnam egész területén, valamint Khmer és Patet Lao szu­verénitását és függetlenségét is. O Megegyezésre kell jutni arra vonatkozóan, hogy Vietnam, Khmer és Patet Lao területéről a harcoló felek megegyezésében meg­állapítandó határidő alatt kivonják az összes külföldi csapatokat. Fám Van Dong a továbbiak során a többi között a következőket java­solta: O Általános, szabad választáso­'-*• kát keli tartani Vietnamban, Khmerben és Patet Laoban. Viet­namban. Khmerben és Patet Laoban a két fél kormányainak képviselői­ből konzultatív konferenciát kell összehívni (a három államban külön- külön) olyan feltételek mellett, ame­lyek biztosítják a hazafias pártok, csoportok és társadalmi szervezetek tevékenységének szabadságát az ál­talános, szabad választások előkészí­tése és lefolytatása érdekében. E vá­lasztások célja egységes kormány megteremtése mindhárom ország­ban. A A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége kije­lenti, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya kész meg­vizsgálni a Vietnami Demokratikus Köztársaság csatlakozásának kérdé­sét a Francia Unióhoz az önkéntes­ség elve alapján és kész ennek a csatlakozásnak feltételeiről tárgyal­ni. » Hasonló nyilatkozatokat tesznek Khmer és Patet Lao kormányai is. C A Vietnami Demokratikus Köztársaság, valamint Khmer és Patet Lao elismeri, hogy Francia- országnak gazdasági és kulturális érdekei vannak ezekben az államok­ban. Azután, hogy megalakulnak Viet­namban, Khmerben és Patet Laoban az egységes kormányok, ezeknek az államoknak Franciaországgal való gazdasági és kulturális kapcsolatait az egyenjogúság és a kölcsönös ér­dekek tiszteletbentartásának elvei alapján kell rendezni. iC A harcoló felek kötelezik ma- gukat, hogy nem üldözik azo­kat a személyeket, akik a háború idején az ellenkező oldallal működ­tek együtt. n Kölcsönösen ki kell cserélni a * * hadifoglyokat. O A 1—7. pontban körvonala­zott intézkedések végrehajtá­sát meg kell előznie az indokínai hadműveletek beszüntetésének és ennek érdekében Franciaország és a három állam mindegyike között megfelelő egyezményeket kell köt­ni. Ezek az egyezmények előírják a teljes és egyidejű tűzszünetet Indo­kína egész területén. Teljesen be kell szüntetni a szárazföldi, hadi­tengerészeti és légihaderőhöz tartozó új egységek és személyzet Indokiná­ba szállítását. Mindennemű fegyver és hadianyag szállítását. Ellenőrzést kell megvalósítani a hadműveletek beszüntetéséről szóló egyezmény fel­tételeinek megtartása fölött és e cél­ból mind a három államban vegyes­bizottságokat kell alakítani a hadvi­selő felek képviselőiből. Fám Van Dong beszéde végén ki­tért Bidaultnak a francia küldöttség vezetőjének szombaton elmondott beszédére és javaslatára is. Meg­jegyezte, hogy Bidault javaslata nem veszi figyelembe a tényeket, különösen a katonai jellegű ténye­ket és így nem lehet komoly alap­nak tekinteni az indokínai hadmű­veletek beszüntetése és az indokínai béke helyreállítására vonatkozó kér­dés megoldása szempontjából. Egy ilyen megoldásnak — hangsúlyozta Fám Van Dong — fel kell ölel­nie a katonai és politikai kérdéseket egyaránt. Bidault javaslatai viszont elavult imperialista gyarmatosító felfogásból indulnak ki, amely nem felel meg Indokina és az egész világ mai helyzetének. (MTI) Felépült a tissalöki dussasstómü Ho Si Minh rálássál as „Antara66 indonésiai hírügynökség kérdéseire Peking (Uj Kína) A Vietnami Tájékoztató Iroda közli azokat a válaszokat, amelyeket Ho _5i Minh, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság elnöke adott az Anitára indonéziai hírügynökség főszerkesztője által április 22-én hozzá intézett kérdésekre. Kérdés: Mi a célja a vietnami niép harcának? Felelet: A vietnami nép által vívott hősi harc célja békés, egységes, függet­len, demokratikus és szabad állam meg­teremtése. . Kérdés: Milyen úton győzedelmesked­het a vietnami nép harca? Felelet: A vietnami nép mindig békés úton óhajtotta elérni Vietnam független­ségét és szabadságát. Ezért történt, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság 1946-ban francia—vietnami megállapo­dást írt alá Franciaországgal. Csak ami- kor a francia gyarmattartók megszegték a megállapodást és háborút erőszakoltak rá a vietnami népre akkor volt kénytelen Vietnam népe fegyvert ragadni, hogy ellenálljon. A vietnami nép ma is a viet­nami kérdés békés rendezése mellett fog­lal állást. Kérdés: Mi az Ön véleménye a fran­ciák számára Indokínában nyújtott ame­rikai segítségről? Felelet: Az Egyesült Államok vezető körei igyekeznek meghiúsítani az indo­kínai kérdés békés rendezését. Tevéke­nyen beavatkoznak az indokínai háborúba és megkísérlik annak kiterjesztését, hogy Indokínai az Egyesült Államok gyar­matává változtassák, népét rabszolgaság­ba/ döntsék s aláaknázzák a Távol-Kelet és ai világ békéjét. A vietnami nép szi­lárdan szembeszáll az amerikai vezető körök ilyen agressziós terveivel és tény­kedéseivel. Kérdés: Milyen alapon folyhatnának tárgyalások Franciaországgal? Felelet: Határozott álláspontunk, hogy Franciaországgal a függetlenség, az egy­ség, a demokratikus szabadság, a tűz­szünet, a fegyver szünet és Indokína bé­kéiének helyreállítása alapján tárgya­lunk. Kérdés: Az Ön véleménye szerint me­lyek a tartós világbéke elérésének lé­nyeges feltételei? Felelet: A világ békéjét akkor lehet biztosítani, ha a világ nemzetei — külö­nösen a nagy-hatalmak — hajlandók tár­gyalások útján rendezni a nemzetközi viszályokat és ha a világ népei nem hagyják,, hogy a háborús uszítok port hintsenek szemükbe, Jmem magukra vállalják a felelősseget a világ békéjé­nek megóvásáért. Kérdés: Gondolja Ön, hogy_ a genfi értekezletein sikerül elérni az indokínai és a koreai konfliktus békés rendezését? Felelet: őszintén óhajtoAi, ^hogy_ a genfi értekezlet elérje, vagy előmozdítsa az indokínai és a koreai kérdés békés rendezését. Kérdés: Az Ön véleménye szerint hoz­zájárulhat-e Indonézia az indokínai há­ború mielőbbi megszüntetéséhez? Felelet: Indonézia népének a Távol- Kelet és a világ békéiének érdekében tett minden erőfeszítése véleményem szerint mindaddig hozzájárul az indokínai kérdés békés rendezéséhez, amíg Indo­nézia szilárdan szembehelyezkedik aa Egyesült Államok ázsiai katonai szövet­ségéinek létesítésére irány ülő tervével és az ázsiai nemzetek szolidaritásáért és békés egymás mellett éléséért dolgozik. Ez igen nagy hatással lehet az indokínai béke helyreállítására. Kérdés: Mi az ön véleménye az India, Indonézia és Burma kormánya által köve­tett független külpolitikáról ? Felelet: örömmel üdvözöljük India, Indonézia Ó9 Burma kormányának poli­tikáját, amely szembehelyezkedik aa agressziós háború kiterjesztésével és az indokínai és koreai kérdés békés rende­zése mellett foglal állást- Ez a politika hozzájárulhat a Távol-Kelet és a világ békéjéhez. Minden ázsiai országnak, amely idegen szolgaság alá volt,, vagy van vetve és gyarmatként szerepel,, egy­ségben össre kell fognia a gyarmati ea az agresszió elleni küzdelemben. Kérdés: Mi az Ön véleménye az indo­néziai miniszterelnök ázsiai és afrikai államok értekezletének megszervezésére tett javaslatáról? Felelet; örömmel iidvözölüpk miniden nemzetközi értekezletet, amely hozzájárul a Távol-Kelet és a világ békéjéhez. Kérdés: Mi a véleménye az Egyesült Államoknak ártól a szándékáról, hogy katonai szövetségeket létesít Ázsiában és a Csendes-óceán térségében? Felelet: Az Egyesült Államok háborús uszítóinak azok a kísérletei, amelyek ka­tonai szövetségeket akarnak szervezni Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán nyugati térségében, bűnös cselekedetek az Egyesült Államok részéről. Céljuk az ázsiai agressziós háború kiterjesztése, Ázsia békéiének eláaknázása és az ázsiai népek wolgságha döntése. Ezek a csele­kedetek kétségtelenül egész Ázsia népei­nek határozott ellenállásába ütköznek. Kérdés: Mi a véleménye az indonéziai népnek arról, a követeléséről. hogy Nyugat-Iriant visszacsatolják az Indonéz Köztár-aság területéhez? Felelet: Az indonéziai népnek az a köi-etelése, hozv Nvugat-Iriant visszacsa­tolják az Indonéz Köztársaság területé­hez, jogos követelés. Telies mértékben támogatjuk Indonézia népének ezt a kö­vetelését. (MTI) A 12 ezer lakosú Tiszalök község neve vasárnap elválaszt­hatatlanul összeforrott hazánk szocialista építésével. Tiszalö- kön felépült a tiszai duzzasztó­rendszer első lépcsője. A duz­zasztómű 135 méter széles, há­rom nyílású — a nyilásközök 37 méter szélesek — és nyolc méteres maximális duzzasztó- képességgel Európa nagyméretű folyami vizilépcsői közé tarto­zik. Emellett épült a 60 méter széles erőmű, amelyben három, egyenkint 4 ezer kilowatt telje­sítményű turbinát helyeztek el. A másik oldalon épült a 18 mé­ter széles ha.iózózsilip, amely a hajózás folyamatossását bizto­sítja. Vasárnap pontosan 12 órakort érkeztek a feldíszített emel- vényre az avatóünnepséfc elnök-* Bégének tagjai. A vízmű építői nevében Halmi Sándor, a Viz- műépítő Vállalat dolgozója! szólt a megjelentekhez, majdl Bebrits Lajos közlekedési- éa póstaügyi miniszter mondott be­szédet. Ezt követően Hegedűs András, a MDP Politikai Bi­zottságának tagja, a miniszter-* tanács első elnökhelyettese, földművelésügyi miniszter mél-* tatta beszédében az erőmű és a’ nap jelentőségét. Déli egy óra előtt néhány perccel kezdte meg működését ai duzzasztómű. A helyi tanácsok vezetői mutassanak példát a beadásban Minden termelőnek első és legfontosabb feladata, hogy ál­lampolgári kötelezettségének ele­get tegyen. Számos termelőszö­vetkezet és egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt már teljesítette félévi, vagy egészévi hízósertés, vágómarha, tojás és, baromfi beadását. Akadnak azonban olyanok is, akik mit sem törődnek a törvé­nyek betartásával. Néhány he­lyen a V. B. tagjai, sőt maguk a tanácsé,nökök is utolsók a kö­telezettségek teljesítésében. Az ilyen tanácselnökök, akik ma­guk is rossz példát mutatnakj nem tudják községükben meg­szilárdítani az állami fegyelmet, nincs kellő tekintélyük a becsü­letes, beadásukat jól teljesítő dolgozó parasztok előtt. Kissi Kovács István, a sajómercsei ta­nács volt elnöke például előze- lc beadási lapjáról leradirozta multévi beadási hátrálckát, így akarta; a törvényt kijátszani. AJ járási tanács — igen helyesen —* felfüggesztette állásától s bíró-J sági eljárás indult ellene. A viszlói volt, tanácselnök, Tóbiá Mihály, sorozatosan adta ki aí sertésvágási engedélyeket olyarj termelőknek, akik az elmúlt év­ről hátrálékosak voltak. Hanyag munkájáért felelősségre vonták Tóbis Mihályt is. Hiba azonban, bo^v a járásbíróság nem intéz­kedik elég frissen és hónapok! óta halogatja az ügv tárgyalását* A genfi értekezlet egyelőre az indokínai kérdésre összpontosítja munkáját De Castries tábornok vietnami fogságba esett A „Reuter1“ megbízható forrásra hivatkozva jelenti, hogy De Castries tábornokot, a Dien Bien Phu-i fran­cia erőd parancsnokát foglyulejtette a vietnami néphadsereg. A jelentés szerint az elesett, vagy foglyulejtett francia tisztek között van tizenhat ezredes. " Az elesett, megsebesült, vagy fogságbaesett csa­pategységek között van a francia erőd egész főparancsnoksága, a központi, déli és az északi alkörlet három parancsnoksága és az összes többi zászlóalj parancsnoksága — fűzte hozzá a „Reuter“ jelentése. (MTI) Befejeződött a ni agyar-jugoszláv határügyi fővegyesbizottság második ülésszaka A külügyminisztérium tájékozta­tási főosztálya közli: A magyar és jugoszláv kormányok között 1953 augusztus 28-án a határ­incidensek megelőzéséről és kivizs­gálásáról kötött egyezmény alapján felállított magyar-jugoszláv főve­gyesbizottság ez év május 5-től má­jus 8-ig tartotta meg második ren­des ülésszakát Eszéken. A fővegyesbizottság megállapítot­ta, hogy az első ülésszakon hozott határozatokat mindkét fél végrehaj­totta. Az ülésszakon a fentemlített egyezmény egy részletkérdésében ki­egészítő egyezmény jött létre. (MTIJ Az „MTI“ kiküldött tudósí­tója jelenti: Molotov szovjet Eden angol és Van Vaithajakon thaiföldi kül­ügyminiszter a koreai kérdéssel kapcsolatos genfi tanácskozások elnökei vasárnap megbeszélést tartottak. A’ külügyminiszterek leszögezték, hogy miután a ko­Genf reai kérdés vitájában péntek' óta! egyetlen küldött sem jelentke­zett szólásra, a genfi értekezlefi egyelőre az indokínai kérdésre összpontosítja munkáját. Az érte­kezlet megfelelő időpontban tér.* mészetesen visszatér a koreai probléma további megtárgyald-* Sára. Az angol sajtó Indoklnáról Az angol sajtó érdeklődésének homlokterében a genfi tanácsko­zások, az indokínai rendezés le­hetőségei, valamint az e kérdés­ben Anglia és Amerika között mutatkozó ellentét áll. A konzervatív „Daily Mail“ fel­veti a. nyugati hatalmak „közös akciójának“ lehetőségét, de egyúttal rámutat arra, hogy ez visszahatást válthatna ki és a vi­lág ismét egy általános fegyveres összeütközés szélére kerülhet“. A lap hangsúlyozza, hogy a három nyugati nagyhatalom elsőrendű kötelessége „éppen a mostani időpontban“, hogy „egybehangol­ják politikájukat a közvetlen és a jövőbeni szükségleteknek meg­felelően“. Az ugyancsak' konzervatív „Yorkhsire Post“ megállapítja: „Egy fegyverszünet létrejötte mindenképpen kívánatost A lap végül hangsúlyozza, hogy most érkezett el „az a pillanat, amidőn mindkét félnek tudatában kell lennie, hogy elér-* kezelt! a tárgyalások időpont-* ja“. A „The Times“ vezércikkében a többi között ezeket írja: ..Úgy látszik, hogy most Wash-* ingtonban egy rendkívüli je-* lentős tényező kezd felülkereked-* ni. éspedig annak a felismerése, hogy az amerikai közvéleményt még mindig erősen a béke párt-* ján áll és csak akkor tudná ma* gát elhatározni a fegyveres há4 borúra, ha a genfi konferenciai eredményes kimenetelébe veteti} minden észszerű reménység ku-* darcot vallott“. A lap ezután ars* ról ír, hogy az amerikai tömé-* gek állásfoglalásával számot kell vetnie mindkét amerikai pártnak. Az „Economist“ hangsúlyozz« az Egyesült Államok iránti hűsé­ges barátságát, de ugyanakkor! kijelenti, „nyíltan meg kell mondani, hogy a jelenlegi válsá-* got a vad és felelőtlen washing­toni fecsegés okozta. Egyiptomi lapban megjeleni koholmány cáfolata Genf (TASZSZ). A „Le Monde'1 című francia lap­ban május 9-én megjelent az „As­sociated Press“ közleménye arról, hogy az „Al Gumhurija“ című egyiptomi újság munkatársa inter­jút készített V. M. Molotowal nem­zetközi kérdésekről. Ez az interjú a francia politikára, az indokinai helyzetre és egyéb kérdésekre vo­natkozó különböző kijelentéseket tu­lajdonít V. M. Molotovnak. A „TASZSZ1' Genfben tartózkodó tudósítójának hiteltérdemlő értesü­lése szerint V. M. Molotov semmiféle interjút nem adott, s Genfben egy­általán nem beszélgetett külföldi tu­dósítókkal. Az „A1 Gumhurija11 című egyipto­mi lapban megjelent fenti közle­mény nem egyéb koholmánynál, amelyet egyes hírügynökségek a köz­vélemény megtévesztése céljából terjesztenek. (MTI) A francia főváros népe máius 9 megünneplését összekötötte az „európai hadsereg“ elleni füntetéssel Páris (MTI). Május 9-én, a győzelem napján szá­mos tiltakozó megmozdulásra került sor Franciaországban az „európai hadsereg“ létrehozásának terve el­len. Párisban a volt ellenállóik, depor­táltak, hadifoglyok és hadviseltek szövetségének felhívására szomba­ton délután nagy tömeg jelenlétében Fóréinál volt miniszter, radikális­párti képviselő, a francia buchen- waldi emlékbizottság elnöke ünnepé­lyes keretek között kilencven, a hit­leri haláltábor: földjével töltött ur­nát adott át a szövetség megyei ta­gozatai képviselőinek. Több felszó­lalás hangzott el, amelyekben emlé­keztetnek arra, hogy a világháborús áldozatok vértanusága kötelezettsé­get jelent a nemzeti függetlenség megvédésére. — Ziauddin, a szudáni tanácsadó bizott­ság elnöke, vasárnap kijelentette: az Umma* párt és a nemzeti unionists párt megegye­zett, hogy követelni fogják: N»gvbritannfa á lehető legrövidebb időn belül hagyja él Szt* dánt* ’ ■ ____________________:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents