Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-08 / 108. szám
2 ßSZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1954. május 8. Az ózdi Szénbányászati Tröszt, a Miskolci Mélyfúró Vállalat és a Rudabányai Vasércbánya élenjár a kongresszusi versenyben A nehézipari minisztérium a bányász, vegyipari és vasas szakszervezettel közösen az áprilisi eredmények alapján értékelte a kongresz- szusi verseny állását. Az egyes iparágakban a verseny állása a következő: Szénbányászat: Élenjár a többi között az Özdi Szénbányászati Tröszt. Mélyfúrás: Élenjár a többi között: a Miskolci Mélyfúró Vállalat. Ércbányászat: Élenjár a többi között a Rudabányai Vasércbánya. t Gondos jó munkával segítik a MÁV ALIT szerelő-brigádjai a bányászokat A miskolci MÁVAUT autóbuszközlekedési vállalatnak igen megnövekedett a forgalma. Az üzem dolgozói vállalták, hogy a jelentősen nagyobb forgalmat is zökkenőmentesen lebonyolítják. Ezt jó munkával segítik elő a szerelő-javító brigádok is. Nagy Ferenc 6 tagú futócsoportja például a műhelybe érkezett kocsikon a ki- sebb-nagyobb hibákat gyorsan kijavítja, hogy a kocsik ne essenek ki a forgalomból. A csoport átlagos teljesítménye 118—120 százalék. Lelkiismeretes munkát végez, tervét magasan túlteljesíti a többi brigád is. Daruka István és Füleki Zoltán a pártkongresszus tiszteletére vállalta egy bányász-szállító gépkocsi határidő előtti kijavítását. Vállalásukat 130 százalékra teljesítették. Hernádi László, Helmeczi Sándor és Nagy Ferenc szintén egy bányászkocsi kijavítását vállalták egy hét alatt. A kocsit 36 óra alatt rendbehozták, ezzel elsősegítették, hogy a bányászok időben a munkahelyre jussanak, teljesíteni tudják előirányzatukat és a kongresszusra tett vállalásukat. „Csatlakozunk a mezőnyárádiak kongresszusi vállalásához“ Az .,Északmagyarország‘' május 5-i számában olvastuk Mezőnyárád ver• senyfelhivását. Községünk — Göncruszka — mind a mezőgazdasági munkában, mind az állam iránti kötelezettségek teljesítésében sohasem volt az utolsók között. A beszolgáltatásban 1952-ben a ha todik helyre küzdötte jel magát az országos versenyben. Most még jobb eredményt akarunk elérni. Örömmel üdvözöljük a felhívást, amellyel a mezőnyárádi dolgozók megmutatják ragaszkodásukat népi államunkhoz. A mi községünk dolgozó paraszt- ^ sága is ez< akarja, ezért szívvel-lélekkel csatlakozunk a felhíváshoz. Vállaljuk, hogy május 24-ig, a ko ngresszus napjáig félévi begyűjtési tervünket WO százalékban teljesítjük, félévi adófizetési kötelezettségeinknek pedig 82 százalékban eleget teszünk. Kmecz János és özvegy Iván Istvánná középparasztok még külön vállalják, hogy a III. pártkongresszus első napjáig egész évi sertés-, vágómarhatojás- és baromfibeadásukat, Kmecz György, Szilva Pál és Kvalecz András dolgozó parasztok pedig egész évi sertés-, baromfi-, vágómarha-, tojásbeadásük-at és félévi adófizetési tervüket is teljesítik. PUTNOKI A’AGY LÁSZLÓ N. GOMBÁR JÁNOS vb, titkár I párttitkár TÓBIÁS ZOLTÁN vb. elnök A földművelésügyi minisztérium jelentése a tavaszi mezőgazdasági munkák állásáról A legutóbbi öt napban a kukoricavetés üteme országszerte tovább gyorsult. Szolnok megye után Somogy és Hajdú megye is teljesítette kukoricavetéstervet. A burgonyaültetést Szolnok, Hajdú, Csongrád, Somogy, Szabolcs, Tolna, Nógrád, Zala Pest és Borsod megyék befejezték. Közel áll a befejezéshez a többi megye is. Az elkövetkező napok legfontosabb feladata a kukoricavetés befejezése. Arra kell törekedni, hogy a kukoricát minél nagyobb területen négyzetesen vessük. Meg kell gyorsítani a rizs vetését, mert csak így lehet majd idejében biztosítani a rizsföl&ek elárasztását vízzel és a rizs korai beérését. Fontos feladat az őszi kalászosok és a kapásnövények ápolása. Régi tervek új cégér alatt A Pravda genfi tudósítása Moszkva (TASZSZ). A „Pravda“ genfi tudósítói hírt adnak azokról a tényekről, amelyek fényt vetnek az amerikai diplomaták által a külügyminiszterek értekezletének kulisszái mögött folytatott titkos tárgyalásokra. / Dulles — hangzik a tudósításban — azzal a megbízással hagyta ott az őt leváltó Bedell Smith-t, hogy folytassa az úgynevezett „délkeletázsiai tömb1' létrehozása érdekében az alkut az Egyesült Államok szövetségeseivel. Ezt a célt szolgálták a nyugati hatalmak képviselőinek ..nem hivatalos“ találkozói is. Ezek a találkozók jelenleg is folynak, mindaddig, amíg a külügyminiszterek ismét megkezdik üléseiket. Május 5- én ezeknek a tárgyalásoknak a tényét Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke is megerősítette. Az amerikai diplomáciának ezek a mesterkedései nagy felháborodást keltenek nemcsak az ázsiai országokban, hanem itt, a genfi értekezleten is. Különösen nagy az elégedetlenség azoknak a küldötteknek a körében, akik ilyen körülmények között az új agresszív tömb kezdeményezői annak érdekében, hogy Eisenhower kijelentésével felbolygatott közvéleményt megnyugtassák, új propaganda-manőverbe kezdtek. Az újságíróknak azt magyarázzák, hogy most ne a „délkeletázsiai tömbről“ és a közös akció előké- szítésérőf1, hanem csupán az „indokínai kérdés rendezésének nemzetközi garanciájáról“ írjanak. Itt azokról a garanciákról van szó, amelyek biztosítanák, hogy ennek az egyezménynek a résztvevői közösen lépjenek fel az ázsiai népek nemzeti felszabadító mozgalma ellen. Ugyanakkor a „garanciák“ mintegy ürügyül szolgálnak amerikai katonai bázisok létrehozására Indokina területén. Nem világos-e, hogy a „garanciák“ keresésének jelszava alatt olyan mesterkedés folyik, amely az indokínai béke megteremtésének megakadályozására irányul? Genfben különösen nagy figyelemmel kísérik azt, hogy az ameri kaiak terveiben „az indokínai kérdés rendezésének nemzetközi garanciái“ azt szolgálják, hogy olyan rendszereket kényszerítsenek erőszakkal az ázsiai népekre, amelyeket ezek a népek nem akarnák tűrni tovább. Ugyanakkor a „közös védelem“ új amerikai terve lényegében annak a régi gondolatnak a megvalósítását jelenti, hogy az ázsiai népek ellen létrehozzák a gyarmatosító hatalmak katonai szövetségét. Az amerikai imperialisták ázsiai szövetségeseiket csak mint az ázsiai nemzeti felszabadító mozgalom elnyomására szolgáló emberanyagszállítókat akarják felhasználni. Az új cégér, amelyet az ameri-* kaiak az ázsiai- katonai tömb régi tervei fölé húznák, senkit som téveszt meg — írják befejezésül a tudósítók. (MTI) Az amerikai sajtó Dulles genfi vereségéről ben megállapítja, hogy a Géniből visszatért Dulles „komoly vereséget szenvedett az indokínai kérdésben“. A lap rámutat, hogy Dullesnak meg kell magyaráznia a kongresszus előtt, milyen remények fűzhetek az általa folytatott külpolitikához. (MTI) Newyork (TASZSZ) Az amerikai sajtó azt írja, hogy Dulles „súlyos vereséget aenvedett Géniben“. A „Christian Science Monitor“ genfi tudósítója úgy véli, hogy tra getili értekezleten fokozódik az Egyesült Államok elszigetelődése“. A „Daily Mirror“ szerkesztőségi cíkkéA patetlaoi ellenállási kormány nyilatkozata a genfi értekezletről A patetlaoi ellenállási kormány szerdán nyilatkozatot adott ki a genfi értekezlettel kapcsolatban — közli a „Vietnami Tájékoztató Iroda". A nyilatkozatot Szufanuvong, a patetlaoi ellenállási kormány miniszterelnöke irta alá. A nyilatkozat teljes szövege a következő: „A genfi értekezletnek az a feladata, hogy rendezze az indokínai béke helyreállításának kérdését az indokínai nép nemzeti jogainak biztosítása alapján. Patet Lao népe 1945 óta küzd a békére, függetlenségre egységre és demokráciára irányuló törekvéseinek megvalósításáért. E küzdelem során alakította meg a patetlaoi nép ellenállási kormányát. Patetlaoi ellenállási kormány — miközben egvségbe tömörítetté az ország népét az imperialista agresszorok ellen vívott harcban — több demokratikus reformot hajtott végre. Ma már Patet Lao területének több mint a fele, egymil-i lió főnyi lakossággal, felszabadult, A patetlaoi kormány tekintélye és befolyása az egész országra kiterjed. Ez év márciusában a patetlaoi ellenállási kormány külügyminiszterei nyilatkozatot adott ki, amelyben helyeselte a berlini négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet határozatát a genfi értekezlet összehívásáról. Azt indokínai béke helyreállítása céljából a patetlaoi ellenállási kormány szükségesnek tartja azonban, hogy küldöttsége résztvegyen a genfi értekezleten. Patet Lao ellenállási kormánya hivatalosan kijelenti, hogy a fegyverszünet kérdésének sikeres rendezése és a béke helyreállítása érdekében a genfi értekezletnek teljesítenie kell ezt a követelést.“ a kelet és nyugat közötti kereskedelemmel foglalkozó genfi tárgyalások eredményei Genf (TASZSZ) Április 20-tól május 3-ig Genfben tanácskozások folytak e keleteurópai és nyugatéin»’ ii országok közötti kereskedelem kérdéseiről, 25 ország — köztük a Szovjetunió, Anglia, Franciaország, Olaszország, Belgium, Svájc és mások képviselőinek, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és Nvugat-Nemet- ország képviselőinek részvéteiével. A tanácskozás befejezése után Myrdaí, az ENSZ európai gazdasági bizottságának titkára, a tanácskozás elnöke nyilatkozatot tett, amelyben ' közölte, hogy láthatólag észszerű a legközelebbi évbeli a kereskedelem kiterjesztését és az események olyan fejlődését várni, amely lehetővé teszi ennek a kereskedelemnek, a további kibővítését és végső sorod nagyfokú szilárdságát. .MTI) Dien Bien Phn erődje elesett A nyugati hirszolgálati irodák egybehangzó jelentése szerint Dien Bien Phu, a francia gyarmatosítók északvietnami táborerődje pénteken húsz órás szakadatlan harc után IV19 május I. Budapest ____________az első szabad májust ünnepli. Soha nem látott hatalmas tömeg hömpölyög jaz utcákon: a felszabadult dolgozók százezrei vonulnak most fel, hogy megmutassák, minden erejükkel a forradalom ügye mellett állnak. De a felvonuló munkások vörös zászlós, vidám sorai mellett hol itt, hol ott csillan meg a májusi nap fénye katonák < szuronyain, puskák acélján. A Magyar Tanácsköztársaság hadseregének, a .vörös hadseregnek első alakulatai a májusi ünnepről egyenesen a frontra indulnak. Az ünnep öröme egy pillanatra sem feledtette, el, hogy a munkások állama súlyos veszélyben van. Halálos vasgyürübo fogták az imperialista államok, az Antant csapatai. Százötvenezer szuronyt készítettek a munkások szíve ellen és már április 16-án megindult a támadás. Túlerővel, súlyos túlerővel álltak szemben a vörös hadsereg alakulatai. S az ellenséget árulás is segítette. Május 1-én a román ellenforradalmi csapatok átkeltek a Tiszán, a cseh csapatok pedig Miskolcot és Salgótarjánt fenyegették. Salgótarján megtartása a Tanácsköztársaság számára létfontosságú volt. Ebben az időben egyedül a salgótarjáni iparvidék adott szenet a főváros üzemeinek. Szón nélkül pedig megáll az élet, megállnak a gyú- rak gépei — megáll az a munka, amelyet a hazájában úrrá lett munkásosztály most már saját javára végez. Május 1-én kapták a salgótarjániak azt a hírt, hogy a csehek elfoglalták a legközelebbi községet, Somost. A szénmedence védelmével megbízott 80. dandár visszavonult. A katonák nem szívesen hagyták ott állásaikat, de a tisztek jelentékeny része —* az áruló Böhm Vilmos parancsára — kényszerítette őket a visszavonulásra. Salgótarján a Tanács-Magyarország legfontosabb iparvidéke védelem nélküf maradt, s a cseh hurzsoá hadsereg tisztjei, a francia tábornokok győzelmi lakomájukat már az elfoglalt városban akarták megtartani. SALGÓTARJÁN VEDELME ellenséget. Velük együtt fegyverbe állott a salgótarjáni acélgyár, az üveggyár és a Hirsch és Frank-féle gyár munkásai.“ Csákánnyal, puskával kezükben álltak a lövészárkokban a salgótarjáni munkások. Velük szemben hatalmas túlerőben lévő, jól felfegyverzett ellenség =— a csatát mégsem merték megindítani a támadók. Léitek a munkások erejétől, tudták, hogy a felszabadult munkásosztály hazaszeretete, izzó hite a forradalom ügyében olyan erő, amely nagyobb, mint az ágyuk és szuronyok ereje. Az Antant hadseregének segítségére siettek a forradalom árulói, a jobboldali szociáldemokraták is. A bányász szakszervezet akkori titkára, az áruló Peyer Károly másnap éjjel hazug üzenetet küldött a bányászokhoz. Azt üzente, hagyjanak fel az ellenállással, adják fel a várost, mert a tanácskormány már lemondott, a Tanácsköztársaság összeomlott. A munkások nem hittek az árulóknak — s közben Budapesten már szerveződtek az új munkásez- redek, megindultak a frontra a magyar vörös hadsereg alakulatai. Május 2-án a budapesti központi munkás- és katonatanács megtárgyalta a kommunisták javaslatát a harc további folytáé tásáról és óriási lelkesedéssel állt a javds- lat mellé. A Vörös Újság május 4-i száma így számol be az ülésről: „A tanács egyhangúlag állást foglalt amellett, hogy a Magyar Tanácsköztársaságot és a nemzetközi proletárforradalom ügyét végső lehelletéig védeni fogja A magyar proletariátusnak kötelessége tartani a forradalom lángoló csóváját. A magyar proletariátus nem adhatja ki kezéből a fegyvert és nem is fogja kiadni.,.“ delmének megszervezésével. Rákosi elvtárs a bányászok nagygyűlésén ismertette a bányavidék megtartásának döntő jelentőségét. Erélyesen visszaverte az áruló jobboldali szociáldemokraták törekvéseit, a 80. dandár tisztikarának harcvesztő „stratégiai“ elgondolásait a bányavidék tarthatatlanságáról. A bányavidék munkásaiból alakult első egységeket maga vezette ki a frontra, s egy hétig irányította a város védelmét, a munkások csapataira támaszkodva. Egy hétig szünetelt a munka a bányákban. Egy hétig fegyveresen vigyáztak városukra a bányászok, amíg meg nem érkeztek a vörös hadsereg felmentő csapatai. A bányászegységek, a 80. dandár és a 6. hadosztály csapatai visszavonulásra késztették a cseh burzso'á hadsereget. Ugyanakkor megindult már a támadás a visszafoglalt Miskolctól is —1 észak irányába. A diadalmasan előnyomuló forradalmi csapatok előtt fejvesztve menekültek a támadók. A diadalmas északi hadjárat, amely Salgótarján alatt indult’ meg, felszabadította Kassát, a magyar munkások, parasztok segítségével létrejött a Szlovák Tanácsköztársaság. A vör^s hadsereg csapatai Landler Jenő és Stromfeld Aurél vezetésével befejezték első nagyszabású hadjáratukat). A salgótarjáni bányászok pedig visszatértek munkahelyükre. „Május 8-án ismét megindult a munka, úgy hogy 9-én már százhatvankéfc vagon szenet tudtak termelni. Tegnap ez a szám kétszázhatvanötre emelkedett...“ — számol be a Vörös Újság a salgótarjáni bányászok munkájáról május 18-án. Salgótarján | védelme a munkásság magyar forradalMójua 2-án, | Rosszul számítottak• Május 1-én déíben a salgótarjáni bányákban megállt a munka. A Vörös Újság így számol be a nap eseményeiről: „A salgótarjáni bányákban mindössze néhány munkás maradt lenn, hogy a bánya- fenntartáshoz szükséges munkákat folytassa. A többiek fegyvert fogtak és úgy, ahogy voltak, kormosán, piszkosan Salgótarjántól északra raÁvftwUto. 1«« várták 3-án és 4-én kilencvenú ezer munkás és paraszt lépett be a vörös hadseregbe. Gyárak, szakmák munkásai egységesen, közösen vonultak a haza védelmére. A pesti északi vasúti főműhelyben, ahol ebben az időben háromezer munkás dolgozott, ezernyolcszáz munkás szabályos századokba sorakozva vonult be a laktanyákba. Nem lehetett hirtelené- ben annyi katonát felszerelni, mint amenv- nyien jelentkeztek. A dolgozók készen állottak az otthonná lett' haza védelmére. A forradalmi kormányzótanács Rákosi Máfcsás abdáxsai! bízta meg Salgótarján vémi áldozatkészségének, bátorságának, erejének nagyszerű példája. Harmincöt év távlatából az egykori munkáshősök harcai, helytállása a lövészárkokban, a bányákban példát) mutatnak a ma bányászainak, munkásainak, a felszabadult Magyarország minden dolgozójának. Arra tanítanak, úgy kell a hazát szeretni, mint ahogv ők szerették. Úgy kell érte haroolnij, mint ahogy ők tették. Salgótarján védői arra tanítanak, hogy a forradalom győzelmébe vetett hit, a lángoló lelkesedés minden fegyvernél erősebb. Arra tanítanak, hogy nincs olyan erő, amely legyőzné jft forradalom' ügyét/ *f elesett. A táborerőd egyik kis erődje az úgynevezett Isabelle központ az egyetlen, amely még átmenetileg ellenállást fejt ki. Dien Bien Phu elestének hírét Laniel miniszterelnök jelentette be a francia nemzetgyűlésben, majd ezzel kapcsolatban *— rendkívüli minisztertanácsra hívta össze a kormány tagjait. (MTI) Khmer követeli részvételét a genfi értekezleten Peking (Uj Ki na 3 A Vietnami Tájékoztató Iroda csütörtöki jelentése szerint a klimeri ellenállás! kormány május 3-án nyilatkozatot adott ki aimak szükségességéről, hogy küldött- ségileg vegyen részt a genfi értekezik ten. A nyilatkozatot Szón Ngok Minhj a khmeri ellenállási kormány elnökei írta alá. A nyilatkozat teljes szövege a következő: „A genfi értekezletre az a fontos feladat hárul, hogy Khmer, Patet Lao és Vietnam nemzeti jogainak elismerése alapján helyreállítsa a békét Indókíná- bam. Patet Lao és Vietnam népével együtt Khmer népe is békét, függetlenséget, egységet és demokráciát kívánj KhmeT, Patet Lao és Vietnam népe o< utóbb! néhány esztendő során szóról egységben hősies harcot vívott ennek 4 kívánságának megvalósításáért. A khmeri nép ellenállási kormányt alakított, hogy az vezesse ebben a küzdelemben. A’ khmeri- ellenállási kormány demokratikus iogokat biztosított Khmer népének, Khmer népe egyedül az ellenállású kor- mányi ismeri él képviselőiéként. Khmer népe és az ellenállási kormány békés tárgyalások útján óhajt végetvetní a háborúnak és a nép jegariimalk elismerése alapján kívánja a béke helyreállít tását Khmerben. Ez az óhaja teljes összhangban áll Indokína, ’Ázsia és az egésá világ népeinek törekvéseivel. Khmer népe és kormánya örSmmrl üdvözli a genfi értekezlet összehívását, az értekezlet eredményessége érdekébeit szükségesnek tartja azonban, hogy rt khmeri ellenállási kormány hivatalos küldöttsége is résztvegyen az értekezletem, (MTI) A Kossuth rádió 1954 május 8-án, szombaton 19 óra 43 perckor közvetíti Stefan Major, a Csehszlovák Köztársaság budapesti nagyköved tének ünnepi megemlékezését, Csehszlovákia felszabadulásának Q, évfordulója ■alkalmából. {MTijj _ 1 1