Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-07 / 107. szám

e r' Péntek, 1954- május 1. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Ahol milliók vesznek kórba az asztalfiókban A napokban felkerestem a _ ___________Lenin Kohá szati Művek üzemi bizottságát s megérdeklődtem, hogyan kezelik a gyárban a dolgozók újításait. Kérdé­seimre Stricz elvtárs, az üzemi bi­zottság termelési felelőse a követ­kező felvilágosítást adta:1 A társadalmi szervezetek nálunk sainos nem foglalkoznak az újítási mozgalommal. Nem népszerűsítik az újítókat, nem ellenőrzik, hogy újítá­saikat bevezették-e? — Ez bizony nagy hiba, hiszen az újítómozgalom az önköltségcsökken­tés kimeríthetetlen forrása. — Menjen csak le az elvtárs az újítási irodába, ott majd megtudja, miért nem nyújtanak be a dolgozók több javaslatot — mondta Stricz elvtárs. Elindultam a nehéz útra, már tud­tam, hogy az aktacsomó végnélküli tömegébe ütközöm, mert. az újítási dosszié útja sok esetben hasonlít egy önmagába visszatérő görbe vo­nalra, amelyet geometriai nyelven körnek neveznek. Az újítási irodában az elvtársak szivésen adtak felvilágosítást, nem titkolták a hibákat, azonnal kezem­be nyomták a legutóbbi újítási kon­ferencia vaskos jegyzőkönyvét. Eb­ből örömmel olvastam, hogy a múlt évben bevezetett újításokkal a Lenin Kohászati Művekben 23 millió forin­tot takarítottak meg. Tehát a Lenin Kohászati Művekben az újító moz­galom élő, eleven valóság. Jól esett az eredményeket látni. nem sokáig cezhettem ezt a kel­Sajnns I azonban I élvezhető lemes érzést. Néhány számjegy ár­nyékot borított az eredmények fé­nyére. Azt olvastam, hogy az elmúlt évben benyújtott 3600 újítási javas­lat közül 2070-et fogadtak el és eb­ből eddig csak 1770-et vezettek be. Itt valami hiba van! Még pedig igen nagy! Ha elfogadták az újítá­sokat, akkor be is kellett volna ve­zetni. Hiszen, ez azt jelenti, hogy a be nem vezetett 300 javaslattal — a bevezetett 1770 átlagát véve alapul — 4 millió forintot hagytak az asz­talfiókban. Tovább olvastam a jegy­zőkönyvet. Kiderült, hogy az újítási mozgalom fejlődését nagymértékben gátolja az, hogy több műszaki dol­gozó nem értékeli kellőképpen a mozgalmat, sokáig tartja magánál a javaslatot. Ha végre egy újítást el­fogadnak, nem mindig sikerül be- A-ezetni, mert -a Lenin Kohászati Művekben még máig sincs újításo­kat kivitelező műhely. ,— Menjen az elvtárs a gyárrész­legek újítási megbizottaihoz — java­solják. Azok majd konkrét példákat mondanak. I Elmentem a durvahengerdé- 1 be. Cserhalmi elytárs fejből mondta az adatokat: 1953-ban bevezettek 290 újítást, el­fogadtak, de nem vezettek be 283-at. Tehát majdnem ugyanannyit. A be­vezetett újításokkal megtakarítottak 1.538-591 forintot. Az elfogadott, de be nem vezetett újításokkal az asztalfiókban hagytak ugyanennyit, — teszem hozzá. — Igen, — mondja Cserhalmi elv­társ. — Ennek az az oka, hogy nincs műhelyünk. Nem tudjuk minden esetben megvalósítani a javaslato­kat. Csak két esetet említek: a gé­pészetnél most is 40 újítás fekszik, mert nem tudják bevezetni. Alakult ugyan egy brigád, amely a jövőben a javaslatok kivitelezésével foglal­kozik. Ez a másik eset szemlélte- tő’ob: nálunk csaknem minden má­sodik héten leégett az áramkapcsoló tekercselése. Adamovics Béla újítása megszüntetné ezt a hibát. Mindössze 30 új kapcsolót kellene készíteni. Eddig hármat készítettek. Egy le­égett kapcsoló ára 380 forint. Ha csak kéthetenként számítjuk a le­égést, harminc kapcsolónál az is ha­vi 20 gzer forint megtakarítást je­lentene. Egy tehát már biztos: az újításo­kat kivitelező műhely valóban na­gyon hiányzik. De menjünk tovább! Nézzük meg, hogyan foglalkoznak az újításokkal a műszaki dolgozók. A martinacélműben Lenkei László az újítási megbízott. Felkerestem. I Hogyan I értékelik, támogatják 1---------------! a műszaki vezetők az újítómozgalmat? — Mi — sajnos — nem becsültük eddig kellően ezt, — mondja. — Nem tudna az elvtárs mondani egy esetet, mikor valamelyik műsza­ki vezető nem értékelte ki időben a javaslatot? Lenkei László megállt egy pilla­natra, s mint akinek eszébe jutott valami, hirtelen rávágta: Gifló Hen­rik újítása. Máris telefonált Gifló elvtársért a műhelybe. Néhány perc múlva bejön egy vidámarcú fiatal­ember. — Az elvtársat újítások érdeklik?! Majd én mindjárt hozok egyet — mondja — s két perc múlva vaskos aktacsomóval tér vissza. — Gifló Henrije és Kovács Zoltán újítása 1952 II. 12. — Tárgy: Az elektróacélmű 15. sz. kemencéiének betétemelése 15 ton­náról 18 tonnára. A betétemelés naponta mintegy 16.000 forint termelési értéket jelent. Az újításnál Sziklavári János azt kérdezte, hogy a nagyobb betét nem hosszabbítja-e meg az adagidőt. A javaslattevők azt válaszolták, hogy a betétemelés nem okoz hosszabb adagidőt, s az egész javaslat előző­leg tapasztalt tényeken alapul. Az elbírálás a következő volt: „Je­lenleg nem bevezethető, mert növe­kedne az energiafogyasztás. Szikla­vári János.“ Később ez a kérdés is tisztázó­dott. Akkor a kemencéhez tartozó daru teherbírását kifogásolták. A naptár már 1953 januárt mutatott..­Idóhöxben más természetű átcsoportosítás miatt kicserélték a darut. A XV-ös kemencéhez az újítás követelmé­nyeinek megfelelő daru került. Az újítók írtak egy fellebbezést. Köz­ben az adagot 15 tonnáról 16-5 ton­nára emelték. A javaslatot támogat­ta Feketg Imre gyárrészlegvezető is. Ez volt áprilisban. Július végén a műszaki osztály vezetője is támogat­ta a javaslatot, mert véleménye; sze­rint az- újítás helyes volta a gyakor­latban már be is igazolódott. Úgy látszott, vége felé közeledik az egész herce-hurca. Még csupán az újítási megbízott írt valamit az ak­tára: Kérem a gyárrészlegvezető vé­leményét. S itt jön a meglepetés. Fe­kete Imre. aki még néhány hónap­pal ezelőtt a javaslat mellett fog­lalt állást, X. 28-án ezt írta: „Az újí­tás tárgytalan, mert konstrukció nél­küli szimpla betétemelés, amit hi­vatalból szoktunk megoldani.“ E vélemény után újabb fellebbezés született, majd úiabb vélemény, s ma az ügy egy felsőbb fórumot ke­res. Gifló elvtárs pedig keserűen mondja: — Kedvét szegi az ember­nek ez a bürokrácia, nagyon lesújtó ez az eljárás. S íme bekövetkezett, amiről a cikk elején beszéltem. Beleütköztünk a dosszié útjába. Pedig előzőleg mű­szaki vezetők állapították meg, hogy az újítás elfogadható, később alkal­mazták is. s ma mégis tisztázatlan a javaslat. Bárhogy is alakul a hely­zet, — Gifló elvtársnak, s a többi Gifló elvtársaknak van igazuk. A hosszú ügykezelés helytelen, gátolja a dolgozók mindennél értékesebb kezdeményezéseinek kibontakozását. | A ntűmxaki rexetóknek | lelkiismeretesebben kell foglalkoz­nak az újításokkal. Hiszen éppen nekik kell a mozgalom leglelkesebb támogatóinak lenniök. Ha ezt teszik, megnövekedik a dolgozók alkotó kedve, több javaslatot nyújtanak be, örömmel foglalkoznak az úií'ás gon­dolatával, mert érzik, hogy törődnek velük. Ezt sajnos nem mondhatjuk el egyelőre a Lenin Kohászati Művek­ről. Helyes, ha a gyár vezetősége mi­nél előbb újításokat kivitelező mű­helyt létesít, annál is • inkább, mert a minisztérium már 1951-ben kiutalt erre a célra 2.400.000 forintot. 1951 óta pedig az újításokat kivitelező műhely segítségével nagyjából szá­mítva is mintegy nyolcmillió forin­tot lehetett volna megtakarítani. Nyolcmillió forint nem kis összeg. Ebből a pénzből az állam pontosan 200 dolgozónak adhatott volna csa­ládiház építési kölcsönt- . Felvetődik a kérdés, hová tették az újítási műhelyre kiutalt több mint 2 millió forintot? Miért ném használták fel a megjelölt célra? Ki a felelős emiatt? Erre gondoljon minden il­letékes, amikor az asztalfiókban hagyja az újítást. Hiszen ezzel valósággal eldo­bálják a már kezükben levő forin­tokat. MOLNÁR LÁSZLÓ A minisztertanács határozatai A bérfegyelem megszilárdításáról A minisztertanács határozatot ho­zott a bérfegyelem megszilárdítására. A határozatot az tette szükséges­sé, hogy az utóbbi hónapokban nem egy helyen lazúlt a bérfegyelem: li­berálisan kezelték a bérkérdéseket és ezzel lehetővé tették, hogy egye­sek az államot és a becsületesen dol­gozó munkásokat megkárosítva 1— olyan bért vegyenek fel, amelyért nem dolgoztak meg. A határozat értelmében fegyelmi eljárás alá kell vonni a béralapot rendszeresen túllépő vállalatok, iparigazgatóságok vezetőit. A vissza­élések megszüntetésére a bércsalá­sok elkövetőit bíróság elé kell állí­tani. A határozat előírja, hogy a jö­vőben anyagilag is felelősség terheli azokat, akik meg nem dolgozott munkáért fizettetnek ki bért. Azok­nál a vállalatoknál, ahol a béralapot túllépik, prémiumot kifizetni nem szabad. A minisztertanács felkérte a szak- szervezeteket, hogy felvilágosító munkával segítsék elő a bérfegye­lem megszilárdítását. A káros szennyvizek tisztításáról A minisztertanács legutóbbi ülé­sén hozott határozata értelmében nem szabad szennyvíztisztító beren­dezés nélkül tervezni, létesíteni ■ olyan ipari, vagy egyéb vállalatot, üzemet, intézményt, amelynek mű­ködésénél közegészségügyi, vagy népgazdasági szempontból káros szennyvíz keletkezik. A már meglé­vő ilyen üzemeket el kell látni szennyvíztisztító berendezéssel, a nem kielégítően működő berendezé­seket pedig korszerűsíteni kell. E határozatra azért volt szükség, mert az ország iparosításának fejlő­désével nagymértékben nőtt a víz- fogyasztás, amivel együtt jár a fo­lyók, tavak vizének szennyeződése. Ipari üzemeink és nagyrésze eddig szennyvíztisztító Ezek hiánya miatt iparvállalataink nem létesített berendezéseket, értékes alap­anyagok mentek veszendőbe, ugyan­akkor káros anyagok jutottak a fo­lyókba. A minisztertanács határozata elő­írja, hogy az egész országra kiterje­dően meg kell határozni a szenny­víztisztító berendezések létesítésé­nek illetőleg korszerűsítésének sor­rendjét. A berendezések megépítésé­ről az illetékes ipari minisztériumok gondoskodnak és erre a célra mint­egy kettőszázötven millió forintot fordítanak. (MTI) Bíróság vonja felelősségre a sertésekkel üzérkedő kulákot Kónya Lajos volt harmincöt hol­das, büntetett előéletű dombóvári ku'ák Szentes és Földes községek­ben sorozatosan harminc darab ser­tést vásárolt és azokat a dombóvári piacon, üzletszerűen, jelentős nye­Bírósági Ítéletek A megyei bíróság a napokban tár­gyalta Ferenczi Imre állami v gazda­sági dolgozó bűnügyét. Ferenczi Im­re ez év január 12-én Csincsetanyán haragosát, Szilágyi István állatgon­dozót kocsmai italozás után agyon­ütötte. A bíróság Ferenczi Imrét szándékos emberölés bűntette miatt 11 évi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és védője fel­lebbezést jelentettek be. Ugyancsak a megyei bíróság tár­gyalta Érsek László 25 éves, nőtlen népbolti ellenőr bűnügyét. A vád­lott február 2-án az egyik ellenőr­zése alá tartozó árudából átvett be­fizetésre 17.215 forintot. Érsek Lász­ló az összeget nem fizette be, hanem abból előzőén elsikkasztott 1800 fo­rintos hiányát pótolta. A megmaradt összeggel szolgálati helyéről, Ózdról, előbb Egerbe, majd Budapestre szö­kött. Szökésének ideje alatt a pénzt saját céljaira felhasználta. A rend­őrség Érsek Lászlót kézrekerítette és most a megyei bíróság társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sik­kasztás bűntette miatt jogerősen 3 évi és 4 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Gépjárművezetők figyelmébe! Értesítjük azokat a gépjárműveze­tőket, akik az új közrendészetről szóló előadást nem hallgatták meg, hogy részükre a Magyar Szabadság- harcos Szövetség városi bizottságán (Rákóczi u. 12. szám alatt) május 7- én, pénteken délután 5 órakor film­vetítéssel egybekötött előadást tart a reséggel adta el. Árdrágító üzérke- *^rendészeti osztály, dés büntette miatt a dombóvári já- . ^in?.a.z/>k- akik ?z eIöadast Y^ig­" hol IcfQTio ír noomoIevvsocii1zi*a1 1^3ZQ— rási ügyészség vádiratot nyújtott be Kónya Lajos ellen a járásbiróság- hoz* , hallgatják, megjelenésükről lást kapnak. BALÁZS JÓZSEF . VB instruktor I Élenjáró propagandisták PUCSOK SÁNDOF. elvtárs a pul- noki DlSZ-szervezet politikai kör vezetője, örömmel foglalkozik a fia­talokkal, neveli, tanítja őket, hogy a szocialista építés jó harcosai legye­nek. Mindig alaposan felkészül a foglalkozásokra, elbeszélget hallgatói­val, állandóan segíti őket a legnehe­zebb kérdések megoldásában. Szép eredményeket ér el. A hallgatók egyre elmélyültebben foglalkoznak az anyaggal- Gerendái Erzsébet és Kasza Irén kezdetben gyengéknek mutatkoztak a tanulásban, ma már igen szépén, bátran hozzászólnak a vitás kérdésekhez. Eredményes tanu­lásuk jutalmául a járási DISZ-bi- zóttság -könyvjutalomban részesítette őket. HOKNYÁK JÖZSEF elvtárs, a szikszói járás instruktora már két éve propagandista. Jelenleg a politic kai iskola II. évfolyamának vezető­je. Igen nagy gondot fordít az ok­tatásra, az előadásokra, a vitaveze­tésre alaposan felkészül. Hallgatóit egyénileg is segíti abban, hogy tö­kéletesen felkészüljenek a szeminá­riumra. A hallgatók szívesen vesz­nek részt Hornyák elvtárs foglalko­zásain. Ezt bizonyítja az is, hogy Hornyák elvtársnak az oktatási év elején 18 hallgatója volt, most pedig már 22-en vesznek részt rendszere­sen az előadásokon. Hornyák elvtárs úgy neveli hallgatóit, hogy a kor­mányprogram megvalósításának har­cosai legyenek. Tegyük szebbé az Avast Csatlakozás a miskolci városi pártbizottság és a miskolci városi tanács felhív ásához A miskolci városi pártbizottság és a városi tanác9 az „Északmagyarország május elseje: számában felhívást intézett a város fiataljaihoz, az üzemi dolgozók­hoz és segítségüket kérte az Avas rend- behozásához, megszépítéséhez. Városunk egyik legszebb kiránduló helye az Avas. A dolgozók, a fiatalok még sem tudják ott kellemesein eltölteni szabadidejüket, mert az Avas környéke rendetlen, piszkos, szemetes. Főként az ifjúságra vár a feladat, hogy az Avast kellemes pihenőhellyé tegye. Hozzátok fordulunk fiatalok, DISZ- ieták, úttörőik — segítséget kérünk tőle­tek ennek megvalósításához. Járuljatok munkátokkal hozzá városunk szépítésé­hez. Vegyetek példát a viUamogipari technikum fiataljairól, akik 2000 munl - órát ajánlottak M, hogy az Avast szeblié tegyék. Ez a példa buzdítson minden fiatalt álra, hogy szabadidejében minél jobban vegye ki részét az Avas rendlxv hozásából. VÁROSI DISZ BIZOTTSÁG A városi pártbizottság és a városi tanács felhívásáról elbeszélgettünk inté­zetünk tanulóival. A DISZ-fiataiok és a felnőtt dolgozók örömmel fogadták a fele hívást, csatlakoztak hozzá, s clliatároz- ták, hogy kiveszik részüket az Avas ren­dezéséhez szükséges munkálatokból. Arra kéirjük a város lakóit, az „Észak- ■’'«gyarország" olvasóit, írják meg milyen elgondolásaik vannak, hogy az Avast vá­rosunk díszévé tegyük. Bizonyosan sok olyan helyes' elgondolás akad, amit » tervezésnél felhasználhatunk. MTH 100 sz. INTÉZET DISZ SZERVEZETE MTH 100. sz. IPABI TANULÓ INTÉZET IGAZGATÓSAGA LEVELEZŐINK ÍRJÁK Eső utáni séta a miskolci Schweidel utcában Egy szovjet könyvet olvastam, amelyből megismertem egy vidéki szov jet kisváros etetőt. Elém tárultak a városka rende­zett,, szép utcái, amelyeken a gyalogjáró meltebt virágágyak , és árnyékot adó fák vannak. A város lakói büszkék szép utcáikra. Szomorúan gondoltam arra, hogy saj" nos, a mi utcánkra nem lehetünk büsz­kék. • A nagy sár miatt inkább ki sem mozdulunk lakásunkból. Ha a Schwei­del József-utca lakói esős időben vala­hová a városba el akarnak menni, két pár cipővel indulnak el. Az egyiket, amiben saját utcájukban járnak s ajue* lyet az utca végén levetnek s : útközben valahol egy ismerősnél elhelyeznek, hogy hazatérve az utca elején ismét felhúzhas­sák, Ezúton hívom meg a kerületi és a városi tanács illetékes tagjait, esős ide* ben egy kis délutáni sétára. Ismerték meg a mi utcánk szépségeit is. Talán akkor hamarábh gondoskodnak az utca rendbehozataláról. SZALADNYA FERENCNE Miskolc Hajdúszoboszlón kaptak üdülőt a rudabányai vasércbányászok Május 2-án a rudabányai vasércbányá­szok kis csoportja várta izgatottan az Ikarusz autóbuszt, amely Hajdúszobosz­lóra szállította őket. hogy felavassák a bánya üdülőjét. Az eddig romos házat szépen remdlie- hozták, tatarozták, berendezték. A bá­nyászok Hajdúszoboszlóra érve megtekin­tették az épületet, a szobákat, az ebéd­lőt. Véleményüket Kántor János szta- hánovjsta vájár meghatott szavai tolmá­csolták: — A Horthy-rendszer alatt keserve­sen dolgoztunk a betevő falatért és -soha még csak eszünkbe sem juthatott, hogy üdülhessünk. Most jó munka után gond­talanul pihenhetünk, miénk ez a szép üdülő is. Az ünnepélyes átadás után a bányá­szok a társalgóban gyűltek össze, ahol jó hangulatban töltötték el az időt a vissza­utazásig. LUKACS VENCEL üb. elnök Üzemeink a dolgozók életszínvonalának emeléséért Hazánkban évről-évre emelkedik a mélyhűtött gyümölcsök és kész­ételek fogyasztóinak száma. A Mire­lité mélyhűtő vállalat igyekszik lé­pést tartani a megnövekedett igé­nyekkel. Az idei zöldségfélék közül már mélyhűtik a parajt és a sóskát. Amint megjelenik a piacokon a zöldbab és a zöldborsó, a vállalat­nál is mozgalmasabb lesz az élet. Az idén huszonhat vagonnal több zöld­borsót és tiz vagonnal több zöldba­bot akarnak mélyhűteni, mint ta­valy. A többi zöldségfélékből és a gyümölcsökből is lényegesen na­gyobb mennyiséget tartósítanak. • Az óbudai gázgyár egyik mellék- termékéből nyert cseppfolyós ammó­niák szállításával segíti a jéggyárak nyári . terveinek - teljesítését. Eddig a gázgyár 50 tonna ammóniákot szál­lított az ország különböző részére. A budapesti Orion rádió és villa­mossági vállalatnál a műszaki veze­tők intézkedései nyomán a szerelő- üzemekben már hat szalagon gyárt­ják a különböző típusú rádiókészü­lékeket. A dolgozók korszerű, gon­dosan ellenőrzött technológiai uta­sítások alapján végzik munkájukat. A gyár áprilisban 4262 rádiókészülé­ket gyártott terven felül. A szalámigyár dolgozói ebben az évben 15 százalékkal több téli sza­lámit készítenek, mint 1953-ban. En­nek biztosítása érdekében több mint egymillió forintos beruházással kor­szerűsítik az üzemet. Hűtő-, fűtő- és légnedvesítő berendezéseket szerel­nek fel a műhelyekben, amifenek üzembehelyezésével megszüntetik a •termelés idényjellegét, ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents