Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-30 / 127. szám
DOLGOZÓ NÉPÜNKÉRT DOLGOZÓ 'NÉPÜNK rendkívül nagy fegyelemmel és érdeklődéssel kíséri a III. pártkongresszus tanácskozásait. Milliók hallgatták rádión, olvasták az újságokban és ítamiukniányozzák behatóan a Központi Vezetőség határozattá emelt beszámolóját, az államigazgatás és a tanácsok feladatairól szóló referátumot s a hozzászólásokat. A kongresszusi verseny töretlen lendülete, az országszerte kivívott újabb munkasiikeretk, a gazdaságosabb termelésre irányuló törekvések és értékes kezdeményezések, valamint a munkások, parasztok, éittelmfeégiek nyilatkozatai egyaránt mutatják: dolgozó népünk lelkes helyesléssel fogadja a kongresszus által jóváhagyott irányelveket, a Központi Vezetőség beszámolójában meghatározott politikai és gazdasági feladatokat. Népünket mélységes bizalom tölti «1 pártunk iránt, örömmel üdvözli a kongresszus nagyjelentőségű határozatát, mert pántunk politikája, amelyet a kongresszus félreérthetetlen világossággal megszabott, az egész dolgozó nép politikája: a népjólét emelésének, a magyar nemzeti függetlenség megszilárdításának, f megbonthatatlan munkás—paraszt szö- tsóg továbbfejlesztésének, az alkotó hazafias erők még szelesehbkörű összefogásának, a virágzó, művelt Magyar- ország megteremtésének lelkesítő, reális programja. „Pártunk az eddiginél is inkább akarja — jelentette ki nyilatkozatában Kiss Sándor albenttelepi vájár ——, hogy életünk napról napra javuljon, szebbé, bol- dpgilbbá váljék." Valóban: a kongresszus munkája, a tanácskozásokon elhangzott minden szó, eredményeink számbavétel«, a több, Ti:itt kilenc esztendős tapasztalatok összegezése és az elkövetett hibák őszinte, nyílt feltárása mögött ez a cél fényesedik. A kongresszus tanácskozásai életünk, előrehaladásunk valamennyi kérdését felölelik. Évekre szóló útmutatásai hatalmas . segítséget nyújtanak ahhoz, hogy még sikeresebben harcolhassunk hazánk erősítéséért, felvirágoztatásáért. ..PARTUNK FÖIRANYVONALA — szögezte le a Központi Vezetőség beszámolójában Rákosi elvtárs — a szocializmus alapjainak lerakása országunkban s eeZcl együtt népünk anyagi és műveltségi színvonalának következetes emelése, valamint szakadatlan küzdelem azért, hogy szocialista építő munkán kát békében foly- tathassuk.“ A kongresszus behatóan elemzi ez irányvonal eddiginél teljesebb érvényesítésének módját, eszközeit, útját. Különögkép három fontos feladatra irányította rá a figyelmet: a gazdaságosabb, kulturáltabb termelésre, a mező- gazdaság gyorsütemü fejlesztésére és annak az új szélesebb, demokratikusabb népi egységnek megteremtésére, amelynek gerince a munkás—paraszt szövetség és vezető ereje, a forradalmi párttal az élen, a munkásosztály. A Központi Vezetőség beszámolója és a hozzászólások egyaránt aláhúzták, hogy munkásosztályunk, egész dolgozó népü”k életszínvonalának következetes, állandó, rendszeres emelése csakis úgy lehetséges, ha a jelenlegi helyzethez képest fordulatot teremtünk a munka termelékenységének emelésében, az önköltség csökkentéséhen, a minőség javításában és a takarékosságban. A kongresszus .a nyílt, őszinte kritika fegyverével feltárta az ezen a téren fennálló igen veszélyes hibákat. DOLGOZÓINK « kongresszuson felsorakoztatott érvek határára még inkább megértik, hogy' az életszínvonal emelésének alapvető feltétele: a termékek önköltségének állandó csökkentése az iparban és a mezőgazdaságban, a minőség javítása s a legmesszebbmenő takarékosság a nép javaival. Pártszervezeteink, lőme,"szervezeteink hatalmas tömegmozgő- sitó, felvilágosító tevékenységére van szükség ezeknek a fontos, halaszthatatlan feladatoknak megvalósításához. Az elmúlt hetek tapasztalatai, a kongresz- rzusi verseny tanulságai is igazolják, hogy .ahol pártszervezeteink megmagya* rázzák a dolgozóknak az életszínvonal emelése és « gazdaságos termelés közti szoros összefüggést, ott kezdenek mutatkozni az eredmények. Az Ózdi Kohászati Üzemek áprilisban tonnánkint 67,52 forinttal csökkentette ,a martinacél, 19.25 forinttal a nyersvas önköltségét. A kongresszusnak a gazdaságos termelésre vonatkozó útmutatásai széleskörű visszhangot keltettek a munkások és a műszakiak körében. Számos örvendetes jel mutatja, hogy munkásosztályunk maga követeli: teremtsenek végre rendet a minőség, a termelékenység, a nép vagyonával való gazdálkodás frontján. A 28/1. számú Építőipari Vállalat dolgozói elhatározták, hogy esténkint összeszedik az elszóródobt építkezési anyagokat, a gépeket védett helyre állítják. A kongresz- szusi zászlóval kitüntetett DIMÁVAG Gépgyárban a műszaki vezetők külön értekezleten beszélték meg legsürgősebb tennivalóikat a termelékenység emelése érdekében. Dolgozó tömegeink akarata, szorgalma, nagyszerű képességeik, új kezdeményezéseik, felelősségérzetük, párosulva a körültekintőbb, gondosabb, szervezettebb vezetéssel — szilárd biztosítéka annak, hogy termelésünk mielőbb gazdaságosabbá válik és gyorsabb ütemben emelhetjük népünk életszínvonalát. EHHEZ SZÜKSÉG VAN mezőgazdaságunk gyors iramú fejlesztésére. A következő években ez egész előrehaladásunk központi kérdése. A második ötéves tervről szóló irányelvek második pontja leszögezi: ,,A mezőgazdasági termelés nagymértékűi és gyorsütemü jellendítése: a második ötéves terv kulcskérdése. A második ötéves tervidőszakban meg kell oldani hazánkban a gabonakérdést, s jelentékenyen növelni kell a lakosság ellátását hússal, zsiradékkal, tejjel, cukorral, zöldséggel, gyümölccsel, borral. Növelni kell a könnyűipar ellátását hazai nyersanyagokkal. A mezőgazdasági termelés nagymértékű, gyors fellendítésének alapvető feltétele a mezőgazdaság fokozott gépesítése, a mezőgazdaság felszerelése új, korszerű technikával s — a gabonatermelés mellett — mindenekelőtt a kapásnövények termelésének nagyfokú gépesítése, valamint a gépesítés fokozott alkalmazása az állattenyésztésben, továbbá a mezőgazdaság jó ellátása mindenfajta egyéb termelőeszközzel, műtrágyával, védő szerekkel, szállítóeszközökkel, építőanyaggal súb.“ A kongresszus rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság nagyarányú erősítése növeli dolgozó parasztságunk bizalmát a párt, a kormány iránt és — mint az új szakasz első eredményei, többek között a földek gondos megművelése is bizonyítják, — felserketitik alkotóerőit, termelési kedvét, gazdag szaktudását. A szocializmus építésének új szakasza, dolgozó népünk szükségleteinek egyre jobb kielégítése, hazánk felvirágoztatása legfőbb kötelességünkké teszi, hogy következetesen. tovább szilárdítsuk a munkásosztály államhatalmát, állandóan erősítsük e hatalom alapját: a munkás— paraszt szövetséget, valamint hogy ezt a szövetséget még szélesebb népi összefogásra építsük. A III. pártkongresszus éppen ezért foglalkozott az új, szélesebb, demokratikusabb függetlenségi népfront létrehozásának kérdésével. A népi egység, amelynek erejét mutatták a legutóbbi országgyűlési választások, hatalmas erőforrás, szocialista építőmunkánkban, „A. NÉPFRONT — állapította meg beszámolójában Nagy Imre elvtárs — az a társadalmi és politikai alap, amelyen állami hatalmunk és kormányzatunk nyugszik. Ezt a szilárd és tartós társadalmi és politikai alapot az új népfront létrehozásával és a népfront-politika bátor kibontakoztatásával tovább kell erősíteni. Első szabad tavas, unk óta, a 45-ös nagy földosztás óta nem volt olyan kedvező feltétele a párt, a kormány s a nép egységének, összeforrottságának, mint most. Ezen lankadatlanul kell munkálkodni továbbra is.“ A III. pártkongresszus iránymutatása, határozatai mind dolgozó népünk érdekeit, jólétét, gondtalanabb derűsebb, boldogabb életét szolgálják. Pártunknak a kongresszuson minden részletében megvilágított politikája — a nép politikája, a kongresszus minden szava — a nép szava. Dolgozó népünk minden erejét, képességét latba veti, hogy annyi sok győzelmünk kovácsa, nagy pártunk vezetésévé megvalósítsa ezt a politikát, hűséggel, lelkesedéssel, még nagyobb sikerekkel harcoljon, dolgozzék hazánkért, a szocializmusért. As MDP HL kongresszusa elnökségének határozata a Központi Vezetőség zászlóinak és dicsérő okleveleinek odaítéléséről A szombat délutáni ülés kezdetén Gerő Ernő elvtárs ismertette a kongresszus elnökségének határozatát a kongresszusi munkaverseny eredményeiről. Tisztelt Elvtársak! Kongresszusunk elnöksége nevében közlést kívánok tenni a kongresszus tiszteletére rendezett szocialista munkaverseny eredményéről és arról, hogy a kongresszus elnöksége határozata alapján ki kapja meg a kongresszusi zászlót. (Taps.) A kongresszust megelőzően széles munkaverseny bontakozott ki az egész országban, amelyben az üzemek, vállalatok ezrei vettek részt az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, népgazdaságunk minden területén. Figyelembe- véve a kibontakozott szocialista munkaverseny nagy arányait és azt, hogy számos olyan vállalat volt, amely érdemesnek mutatkozott a kongresz- szusi zászlóra és elismerésre, a kongresszus elnöksége úgy határozott, hogy a zászlók számát háromról ötre emeli fel és ezenkívül több üzemnek és vállalatnak elismerő oklevelet ad. (Nagy taps.). Az elnökség a zászlók és oklevelek odaítélésénél figyelembevette a minisztériumok kollégiumainak és a megfelelő szakszervezetek elnökségének együttes javaslatát. Az elnökség abból indult ki, hogy a javasolt üzemek, bányák, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gép- és traktorállomások a pártunk III. kongresszusának tiszteletére indított szocialista munkaversenyben mi- b7én eredményeket értek el, nemcsak a mennyiségi tervek teljesítésénél, hanem minőségi mutatóknál is. Eigyelembevette az első negyedéves terv teljesítését, az első negyedévben keletkezett lemaradás behozását és ennek mértékét, az április hónapban és május első két dekádjában elért eredményeket. A zászlókkal és oklevelekkel kitüntetett üzemek legfontosabb termelői mutatóikat — s ameny- nyiben volt — exporttervüket, termelékenységi — és önköltségcsökkentési tervüket, valamint kooperációs kötelezettségeiket teljesítették, illetve túlteljesítették. Ugyancsak jelentős eredményeket értek el ezek az üzemek, vállalatok, illetve termelőszövetkezetek a szociális, kulturális és egészségvédelmi beruházások teljesítése terén is. Ennek alapján a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának elnöksége a Központi Vezetőség zászlóit az alábbi üzemeknek ítéli oda: A Tatabányai Szénbányászati Tröszt (Komárom megye). A Diósgyőri Gépgyár /Borsod megye). A Magyar Gyapjufonó és Finomposztógyár .(Budapest). A Miskolci Vasúti Csomópont (Borsod megye). A végegyházi Szabadság termelőszövetkezet: (Békés megye). Figyelembevéve a kongresszusi versenyben elért kiváló teljesítményeket, III. kongresszusunk elnöksége dicsérő oklevéllel tünteti ki a következő üzemeket, gépállomásokat, illetve termelőszövetkezeteket: A barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet (Somogy megye). A Ganz Vagon- és Gépgyár (Budapest), A Kőbányai Sör- és Malátagyár (Budapest)’, A püspökladányi gépállomás (Hajdú megyelj Az ózdi Kohászati Üzemek (Borsod megye)1. Az örménykuti állami gazdaság (Békés megye), A Petőfi Szénbánya Vállalat /Heves megye), A Telefongyár (Budapest), A Hajdúsági Gyógyszergyár (Hajdú megye), A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár (Győr- sopron megye), Az Eternit Művek, Nyergesujfalu (Komáromi megye) A XI. sz. Autóközlekedési Vállalat .(Budapest) A Székesfehérvári Vadásztölténygyár (Fejér megye), A 23/4. Építőipari Vállalat (Borsod megye)’, A Gamma Finommechanikai Gyár (Budád pest), Az óbudai Szeszgyár (Budapest), Az Almásfüzitői Olajfinomító Vállalat ’(Komárom megye), A turkevei gépállomás (Szolnok megye), A budapesti marhavágóhíd (Budapest), A Salgótarjáni Erőmű (Nógrád megye). Az Angyalföldi Bútorgyár (Budapest), A Betonútépítő Vállalat (Budapest), A Tisza cipőgyár (Szolnok megye), A Posta központi távíróhivatal (Budapest). A Győr-Sopronmegyei Nyomdavállalat. A kongresszus elnöksége nevében kívánunk valamennyi kitüntetett vállalat dolgozóinak és velük együtt az egész munkásosztálynak és dolgozó parasztságnak sok sikert és további eredményeket a munkához. A kongresszus küldöttéi nagy tapssal üdvözölték az élenjáró üzemeket, gépállomásokat és termelőszövetkezeteket, melyek jó munkájukkal kiérdemelték a Központi Vezetőség zászlóit és az elismerő okleveleket. A szocialista építőmunka borsodi bősei „Köszöntsük kiváló munkával országunk vezetőjének, a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusát-'“— Ezzel a jelszóval indult el és vált megyénkben is valóságos tömegmozgalommá a kongresszusi verseny. Győzelmeink szervezője, a párt iránt érzett szívből jövő szeretet, őszinte hála és mélységes bizalom lelkesítette új és új munkahös- tettekre megyénk dolgozóit. Minden munkás, kohász, bányász, mérnök és technikus, szellemi dolgozó, termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó paraszt, állami gazdaság és gépállomás dolgozója becsületbeli ügyének tekintette, hogy munkája legjavával, kötelezettségeinek fegyelmezett teljesítésével járuljon hozzá annak a kimagasló jelentőségű tanácskozásnak sikeréhez, amely hosszú évekre megszabja feladatainkat, tennivalóinkat a népjólét további emelésében. A párt mögött sziklaszilárd 1bizalommal felsorakozott dolgozók lelkesedése országraszóló dicsőséget vívott ki megyénknek. A Központi Vezetőség által az országos verseny legjobbjainak kitüntetésére adományozott öt kongresz- szusi zászló közül kettő a mi megyénkbe került- A kongresszuson az ország minden részéből egybegyűlt küldöttek és a rádió híradása nyomár, az ország minden részéből a dolgozók a legjobbaknak kijáró elismeréssel fordulnak a DIMAVAG Gépgyár és a miskolci vasúti csomópont öntudatos, hős dolgozói felé, akik a milliókat megmozgató versenyben kivívták az elsőséget. Elismerő oklevelet kapnak a kongresz- se.ustól nagyszerű munkájukért az Ózdi Kohászati Üzemek és a 23/4. számú Építőipari Vállalat dolgozói. Megyénk többi dolgozói — munkások. dolgozó parasztok, ipari és mezőgazdasági szakemberek — szintén példásan- helytálltak a versenyben, fényes tanúbizonyságát adták öntudatuknak, a haza és a pán iránti szer etetőknek. Elég annyit említenünk, hogy egyetlen napon — tegnap — egész sor győzelmi jelentés érkezett a párthoz: határidő előtt befejezte tervét az Ózdi Szénbányászati Tröszt, o Lenin Kohászati Művek elektroacélműve és acélöntödéje, a borsodnádasdi hengermű és megyénk dolgozó parasztjai a beadás növelésével elérték, hogy Borsod rövid idő alatt az utolsóelőtti helyről a 12. helyre került a megyék országos versenyében. Borsodról beszélnek ma szerte az országban, a szocialista építőmunka borsodi hőseiről. És ez az elismerés, ez a figyelem további jó, az eddiginél is jobb munkára kötelez. Ipari üzemeink, bányáink, építkezéseink dolgozói előtt ott áll a feladat, hogy teljesítsék és túlteljesítsék a II. negyedévi, a félévi tervet, csökkentsék az önköltséget, emeljék a termelékenységet, — többet, jobbat és olcsóbban termeljenek. A mezőgazdaságban a legsürgetőbb tennivaló: — gondos növényápolás, hogy bő termést takarítsunk be, s ugyanakkor a jó gazdára jellemző előrelátással már most megtegyük az előkészületeket a sikeres, boldog aratásra. Magunkért, családunkért, egész népünkért, a hazáért, a békéén — a kon- gresszus útmutatásainak megvalósításával előre új győzelmek felé! Az ünneplő DlMÁVAG-ban A hétköznapokat fekete betűk jelzik a naptárokban. Május 29-ét mégis arany betűkkel vésték szívükbe a DIMÁVAG Gépgyár dolgozói: Jó munkájukért elnyerték a Központi Vezetőség kongresszusi zászlaját. Késő délután volt Hogy ki vitte a hirt, arra már senki sem emlékszik, de mint a szél fuvallata, úgy száguldott végig az üzemeken. Pár pillanatra megállt a munka. Őszülő hajú munkások köny- nyes szemmel ölelték meg egymást, a fiatalok pedig harsány hurrá-kiáltással üdvözölték újabb győzelmüket, hogy utána még nagyobb lelkesedéssel folytassák a munkát. S míg az üzemek örömmámorban úsztak, addig az igazgatói irodában a „termelés vezérkara'“ tanácskozott. Arról beszéltek, hogyan tudnák minél előbb, minél gyorsabban végrehajtani a kongresszus határozatát. Hogyan tudnának még olcsóbban termelni. Ünnep. Milyen hosszú készülődés előz meg egy ilyen napot. így volt ez a DIMÁVAG Gépgyárban is. Január elején történt. A gyárat él- üzemcsillaggal tüntették ki. A röpgyűléseken szebbnél-szebb fogadalmak hangzottak el és a dolgozók fogadalmából megszületett a gyár vállalása. Az első negyedévben 3.700.000 forinttal teljesítik túl tervüket. A gyár vezetői mint a jó hadvezér az ütközet előtt — pontos tervet dolgozott ki: előre biztosították a munkához szükséges anyagokat és szerszámokat. Megindult a harc Brigád-brigáddal versenyezve, üzemrész-üzemrésszel vetélkedve küzdött az újabb élüzemcím elnyeréséért. Jól ment a munka. Nap-nap után kiváló eredmények hirdették, hogy a dolgozók állják szavukat, Aztán egyszerre mintha elvágták volna. A szokatlan hideg tél megnehezítette a szállítást, az áramkorlátozás pedig veszélyeztette a vállalás teljesítését. De a diósgyőri dolgozókat „nem olyan fából farag- ták‘‘, hogy ne tud.iák legyőzni a nehézségeket. A MÁV-tól kölcsönkérték a javítás alatt álló mozdonyokat és az egyes üzemek részére így biztosították a szükséges gőz- és energiamennyiséget. Ezzel, és a műszakok eltolásával, februárban áram- korlátozás miatt egyetlen munkaóra sem esett ki a termelésből, a jó szervezéssel csaknem hatvankilencezer munkaórát takarítottak meg. A nehézségek fölötti győzelem fokozottabb munkára ösztönözte a dolgozókat. És az eredmény: exportter(Folytatás a 3. oldalon.) ^ _ f \ ESZAKMAIüTflRORSZAG X. évfolyam 127. szám Xra 50 fillér Miskolc, 1954 május 30, vasárnap i
