Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-29 / 126. szám

2

ESZAKMAGYARORSZAG

Szombat,

1954.

május 29.

A Magyar Dolgosok Pártja JJJT. kongresszusának tanácskozása

Tisztelt Pártkongresszus!

A döntő győzelemért, amelyet pártunk vezetésével a munkásosztály a teljes hatalom megszerzéséért folytatott, nehéz, de sikeres küzdelemben kivívott, a nagy fordulatot, amelyet ezzel a győzelemmel a hatalom terén teremtett, népköztársaságunk alkotmánya rögzítette le, amikor alaptörvényünkbe iktatta, hogy „A Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé“' (Taps). Alkotmányunk eme megállapításában benne van szocialista típusú államunk egész lényege és az a gyökeres különbség, amely a régi államrendszertől alapjában megkülönbözteti.

Népi demokratikus államrendszerünk hatalmas lehetőségeket teremtett népünk, munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk képességeinek kifejtésére, az állam építése, a köz- ügyek ’ intézése, az ország vezetése terén. Felszabadultak azok az erők, amelyek népi demokratikus államunk sziklaszilárd alapját alkotják. Ez a magyarázata annak, hogy a régi népelnyomó állammal szemben, amely évszázadokon át alakult ki és erősödött meg, az alig három és fél esztendős múlttal' rendelkező zsenge

tanács szervezetünk egy új “ársada- lom építésének nehéz és bonyolult feladatai közepette hűséggel és becsülettel, odaadással és eredményesen szolgálja népünk, hazánk felemelkedését, a szocializmust. (Taps.)

A régi világban, ahol az állami ügyek intézése kevesek, a vagyonosok kiváltsága volt, a dolgozókat azzal zárták el az állami ügyek intézésétől, hogy ahhoz egyszerű emberek nem értenek. Tanácsaink három és félesztendős működése elegendő volt ahhoz, hogy szertefoszlassa ezt a hazugságot, dolgozó népünk megalázását és becsmérlését. Tanácsaink munkájában népünk egyszerű fiainak tíz- és százezrei vesznek részt. Hivatottságukról, rátermettségükről, a legbeszédesebben azok a nagyszerű eredmények tanúskodnak, amiket új szocialista társadalmunk építésének minden terén, a gazdasági, politikai, kulturális és nevelőmunka terén elértek. Mielőtt bárki pálcát törne tanácsaink munkája felett, mielőtt Ítéletet mondana tanácsaink vezetőinek, tagjainak és munkatársainak tevékenysége fölött, erre kell gondolni. Áldozatkész, fáradtságot nem ismerő munkájukat, a szocializmus ügye melletti -helytállásukat, eredményeikkel és hibáikkal együtt

csak megbecsülni lehet. (Taps.) Ezt a megbecsülést juttatja kifejezésre az is, hogy Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa, a kormány előterjesztésére a mai napon a helyi tanácsok több mint kétszáz dolgozóját állami kitüntetésben részesíti, népi demokratikus államunk megszilárdítása terén kifejtett odaadó, becsületes munkájukért. (Hosszantartó taps.)

Á helyi tanácsok létrehozásával, olyan államszervezetet építettünk fel, amely megfelel a népi demokrácia követelményeinek, el tudja látni a proletárdiktatúra funkcióit.

A helyi tanácsok a demokratikus centralizmus elvei szerint működnek és területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik. Munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak és mint a dolgozók széles tömegszervezetei mozgósítják a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységben való fokozottabb részvételre- Az új államgépezet, a helyi tanácsok szervezete létrehozásánál azonban nem kellő elvi alapossággal és körültekintéssel jártunk el. Nem vittük át a tanácsi szervezetbe azokat a tapasztalatokat és módszereket, amiket a népi bizottságok a tömegek mozgósítása terén már kialakítottak, amivel megfosztottuk az új államgépezetet, elsősorban helyi tanácsainkat, a tömegek sáját tapasztalataiban rejlő hatalmas erőforrástól, amit az állami munka terén a múltban már megszereztek: nem alkalmaztuk következetesen a demokratikus centralizmus elvét, ami odavezetett, hogy helyi tanácsaink, főképpen gazdálkodás Terén kevesebb önállósággal rendelkeztek, mint a volt önkormányzatok: nem eléggé gondosan és körültekintéssel készítettük elő a helyi tanácsok szervezését és megfelelő felkészültségű vezető funkcionáriusokkal való biztosítását.

Bizonyos elferdülések, a tanácsok helyes működési elvétől való eltéré- ‘ sek, tevékenységük más területen is

megmutatkoztak. A szocialista államnak döntően közre kell működnie a szocializmus gazdasági alapjainak lerakásában. Ugyanakkor azonban, hatalmas egyéb társadalmi, politikai, kulturális és szociális feladatai is vannak. Ezek a feladatok azonban eléggé háttérbe szorultak helyi tanácsaink munkájában, amely egyoldalúan, a gazdasági tevékenységre összpontosult. Ebből adódott, hogy lebecsültük a tanácsok tömegszerve- zeti jelentőségét, a munkás-paraszt szövetség és általában a dolgozó tömegek szerepét a politikai életben, főképpen a forradalom döntő kérdésében: a hatalom “és az új állam- rendszer megszilárdításában

A munkásosztály tevékeny részvétele a hatalom gyakorlásában

egész szocialista fejlődésünk legdöntőbb kérdése.

Pártunk halaszthatatlan, életbevágó feladata, a proletárdiktatúra megszilárdításának elsőrendű feltétele, a munkásosztály aktivizálása, minden irányú tevékenységének fokozása az államhatalmi szervekben.

Pártunk ú.i politikája, az új szakasz célkitűzései és pártkongresz- szusunk iránymutatása minden szükséges feltételét megteremtik az államhatalom és igazgatás megszilárdításának, a helyi tanácsok fel- élénkülésének, melynek kezdeti eredményei már is mutatkoznak.

Az új szakasz gazdaságpolitikája eredményeképpen növekszik a termelőszövetkezeti tagság, valamint a dolgozó parasztság, főképpen a középparasztság gazdasági és politikai tevékenysége, ami a párt és a helyi tanácsok részéről is olyan erőteljesebb politikai felvilágosító és nevelő munkát, követel, amely alkalmas arra, hogy ezt a fokozódó aktivitást, a népi demokrácia célkitűzéseinek megvalósítására, a szocializmus építésére irányítsa, hogy a parasztság, főképpen a középparasztság politikai ingadozását csökkentse és a termelőszövetkezeti tagsággal együtt fokozottabban bevonja a néDi hatalom és igazgatás helyi szerveinek munkájába.

működésében, államhatalmi funkciód juk gyakorlásában a tanácsülésnek döntő szerepének kell lennie Az eddi-* gi gyakorlat szerint azonban a ta* nácsülések íöbbnyire reprezentatív és formális megnyilvánulások, A tanácstagoknak az ülések' nem kellő előkészítése miatt, sem módjuk, sem idejük nincs arra, hogy alaposan, elmélyülten elemezhessék a végrehajtó szervek munkáját. A tanácstagokat nem ritkán munkahelyük vezetői is gátolják tanácstagsággal járó funkcióik ellátásában, ami a tanácsi munka megeri- ' gedhetetlen lebecsülésére vall. A tanácsülések sok helyen még ma sem kollektív megnyilvánulások, munkájukban sem a kollektív vezetés, sem a tanácstagok egyetemleges felelőssége nem jut kellően érvényre. A tanácsnak, mint választott szervnek, vagy tömegszervezetnek, a problémái nem igen kerülnek napirendre. A dolgozókat közvetlen érintő kérdések, mint a kereskedelem, az oktatás kérdései, vagy a szociális- ügyek, a tanácsüléseken háttérbe szorultak. Egyrészt ez, másrészt az ülések formális, tartalmatlan volta, csupán a lakosság kötelezettségeit tárgyaló napirendek okozzák, hogy a tanácsok tagsága nem eléggé aktív, nem veszi ki részét a tanács munkájából, amit a tanácsülések látogatottsága világosan matat.

A hiányosságok főképpen a ta- nácsdemokrácia sorozatos meg- ;

sértéséből fakadnak.

Gyakran előfordul, hogy a végrehajtó bizottság indokolatlanul és törvényellenesen leváltja a megválasztott tanácstagok egy részét, néha nagy részét. Erre vall az is, hogy a végrehajtó bizottságok számos helyen nem számolnak be a tanácsülésnek, aminek kirivó esete mutatkozott meg az elmúlt esztendőkben Békés megyében.

A tanácstagok elköltözése, más területen történő elhelyezkedése esetén a visszahívásnál, vagy kooptá-'

1 ásnál is gyakran megsértik a tanácsdemokráciát. önkényesen jelölnek ki új tanácstagokat, vagy régieket egyszerűen póttagnak minősítenek. Nem ritka eset, hogy a kijelölt tanácstagot hónapokig nem választják meg, vagy pedig a VB-nak olyan elnöke és titkára van, akit a tanács meg sem választott,

Az állanahivatali feladatok jó ellátása érdekében elsődleges feladat a : tanácsülés, jó megszexyegése, élőké- - szításé, a tanácstagok aktivitásának biztosítása, á kollektív vezetés, a - kollektív munka és felelősség elvének alapján. Feltétlenül biztosítani kell a tanácsülésnek, mint a helyi hatalmi szerv legmagasabb megnyilvánulásának tekintélyét és félsőbb- ségét á végrehajtó bizottsággal szemben, amelyet alája. kell rendelni és biztosítania a tanácsülés határozatainak maradéktalan végrehajtását.

A tanácstagoknak a tanácsüléseken való kollektív munkája mellett egyénj feladataik is vannak, elsősorban a tanácsok és tömegek közötti minél jobb és szorosabb kapcsolatok kifejlesztése érdekében.

Ezt kellene szolgálniok a rendszeresített beszámolóknak és fogadóóráknak. Azonban eddig sem a helyi tanácsok, sem maguk a tanácstagok — kevés kivételtől eltekintve — nem fordítottak erre kellő gondot A beszámolók, amelyek pedig a lakosság legszélesebb érdeklődésére tarthatnának számot, nem rendszeresek, nem kötelezők, sok esetben egyáltalán nincsenek. Számos helyen a tanácstagok bizonyos százalékát, máshol kiválogatva a képzettebbeket, „ütemezik“' be beszámoló tartására. Szempontok, irányelvek megadása nélkül. Az ilyen beszámolókban nincs sok köszönet, nem. keltik fel a lakosság érdeklődését, nem szolgálják a tanácsok és a dől-, gozók kapcsolatainak kifejlesztését,, nem érvényesülhet a tanácsok felé a választók alulról jövő ellenőrzése . és kezdeményezése. Előfordul persze az is, hogy a tanácstag azért nem tud beszámolni, mert mint tanácstag nem felt ki tevékenységet. S ha a nép küldöttei, a tanácstagok nem végeznek a dolgozók között felvilá- . gosító, nevelő, társadalmi és politikai munkát, a tömegek önmaguktól nem kapcsolódnak be az államügyek helyi intézésébe. Nagyobb gondot és figyelmet kell tehát fordítani a ta- . nácstagok beszámolóira és fogadóóráira, több felelősségei ke,ll azo- . kát. az illetékes tanácsi szerveknek, de maguknak a. tanácstagoknak is. szervezni, előkészíteni és. lebonyolítani.

A helyi tanácsok éltető ereje: tömegkapcsolataik fejlesztése. Ilyenirányú tevékenységük igen fontos eszköze; az állandó bizottságok. Ezen a téren is számos megoldatlan kérdés van. A legnagyobb hiányos- • Ság abban van, hogy az 'állandó bi(Folytatás ft 3, üldftlon4

(Folytatás az 1. oldalról.)

szövetség, melynek a szocializmus | tevékeny részesei. Aktív közremü- epitésében közreműködő értelmiségi, I ködésük nélkül nem lehet a szoclal- kispolgári, nem proletár rétegek is | izmust felépíteni.

Új, szélesebb, demokratikusabb függetlenségi népfrontot kell létrehozni

Tlj, szélesebb, demokratikusabb függetlenségi népfrontot kell létrehozni.

A népi demokrácia viszonyai között a népfront az a széles és átfogó tömegmozgalom, melynek gerince a munkás-paraszt szövetség és amely átfogja a lakosság túlnyomó többségét. A népfront a kifejezője a népi egységnek,- az összes dolgozó osztályok és a munkásosztály szövetségének. Szervezettségénél, harcedzettségénél, nagy tapasztalatainál és öntudatosságánál fogva ennek a nagy népi egységnek, a forradalmi marxista párttal az élen, a munkásosztály a vezető ereje.

Az elmúlt esztendő tapasztalatai bizonyítják, hogy ilyen széles alapokon nyugvó demokratikus népi egységnek, amely a munkás-paraszt szövetség körül a kispolgárság és az értelmiség széles rétegeit tömöríti, sem a párt, se a tanács, sem más tömegszervezet nem lehet átfogó szerve. Ezt a szerepet csak a pép- front, vagy népfront jellegű mozgalom képes betölteni. A Magyar Dolgozók Pártjának programnyilatkozata az első kongresszuson általában helyesen vett irányt a demokratikus erők szövetségének szorosabbra fűzésére, amikor megállapította, hogy a Magyar Dolgozók Pártja a demokratikus pártok eddigi töb'oé-kevésbé laza koalíciója helyett, a népi egység politikai tömegszervezetének, az új függetlenségi frontnak megteremtéséért szállt síkra- .A programnyilatkozat megállapítja, hogy a függetlenségi front: a munkásság, parasztság, értelmiség, dolgozó kisemberek, Magyarország minden haladó hazafias elemé szoros harci és építő szövetségének egységes tömegszervezete. A célkitűzés azonban a gyakorlatban nem valósult meg. Pedig a szocializmus építésének jelenlegi szakaszán, amely nagyobb tömegerők mozgósítását és szélesebbkörű politikai aktivitását követeli, a népfront szerepe, jelentősége és feladata lényegesén megnőtt.

A kongresszus feladata, hogy levonja ebből a megfelelő politikai ;,!tö- vetkeztetést, A párt és a kormány ereje, a tömegekkel .való .szoros. ,kapr. csoíatában van, ..,

Ezt szem előtt tartva, népköz- társaságunk alkotmányában lefektetett demokratikus elvek és a szocializmus építése platformján új függetlenségi népfrontot kell létrehozni, melynek mint széles népi társadalmi és politikai mozgalomnak demokratikus elveken kell felépülnie. Országos és helyi szervekkel, melyek formájának kialakításában tág teret kell engedni a tömegkezdemé- nyezésnek és a hagyományos formák, gazdakörök, olvasókörök felelevenítésének. Az új népfrontnak szélesebbnek és demokraták'ísabbnak kell lennie, mint a múltban volt. Ennek megvalósítása azt jelenti, hogy az új népfront ne politikai pártoknak, vagy töredékeiknek legyen az egyesülése, hanem pártunk részvételével és vezetésével a dolgozók legszélesebb rétegeit felölelő tömegszervezeteké és népi bizottságoké, melyben helyet foglalnak a szakszervezetek, a Dolgozó Ifjúsági Szövetség, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége. a tudományos, kulturális és szociális téren működő társadalmi szervezetek, az Országos Béketanács és bizottságai, a különböző népi bizottságok, termelési bizottságok, la- kóbizotíságok, az állami, társadalmi

és egyházi élet vezető egyéniségei, az értelmiség képviselői és így tovább.

Pártunk Központi Vezetősége nevében javaslom, hogy a kongresszus bízza meg a megválasztandó Központi Vezetőséget, hogy a tömegszervezetek és népi bizottságok széleskörű bevonásával mihamarabb dolgozza ki az új népfront működési feltételeit, formáit, célkitűzéseit.

Pártunk népfrontpolitikájában szemelőtt kell tartani azt, hogyha azt akarjuk, hogy az új népfront valóban a népi demokrácia legátfogóbb társadalmi és politikai szerve legyen, fokozottabb és szélesebbkörű tevékenységet kell kifejtenie a középrétegek körében, a városi kispolgárság tömegeiben, értelmiségi és tisztviselői körökben, melyeknex komoly társadalmi súlyuk van és megnyerésük a népi demokrácia számára a nemzeti egység megvalósítására irányuló törekvések sikerének fontos feltétele.

Az új népfrontnak nemcsak építő, de harcos mozgalomnak kell lennie, valóban frontot kell alkotnia népi demokratikus vívmányaink, szabadságunk, függetlenségünk és nemzeti szuverenitásunk védelmére, a belső- és külső reakciós-imperialista ellenséges törekvések és aknamunka ellen.

A béke védelmére, a háború ellen. Az új népfront akkor lesz eme nagy célokért folyó küzdelem hadserege, ha mélyebb gyökerét ereszt a magyar nép tömegeibe. Gazdagítani kell az új népfront eszmei tartalmát. A függetlenség és szabadság eszméjét, sokszázados nemzeti hagyományainkat, melyeknek hatalmas tömegmozgató erejük van, eggyé kell kovácsolni a demokrácia és a szocializmus eszméjével. A népfront társadalmi és politikai tömegmunkájában, a hazafiság és a népek barátságának eszméjét nagyobb súllyal kell kiemelni. Szélesebben és bátrabban, mint eddig, fel kell eleveníteni az ellenállási mozgalom hősi <:se)ekedeteit. és g függetlenségi front antifasiszta, hagyományait is. í Népi demokratikus' rendszerünk ' államhatalmi és igazgatási szervei annak idején a népfront jegyébéri jöttek létre, az országgyűlést és a helyi tanácsokat a Függetlenségi Népfront listáján választották meg, s a kormány is a népfront kormánya. A népfront az a társadalmi és politikai alap, amelyen állami hatalmunk és kormányzatunk nyugszik. Ezt a szilárd és tartós társadalmi és politikai alapot az új népfront létrehozásával és a népfront politika bátor kibontakoztatásával tovább kell erősíteni. Pártunk új politikája, az új szakasz célkitűzéseinek következetes megvalósítása. gazdaságpolitikánk átállítása a dolgozó nép szükségleteinek egyre jobb kielégítésére, népünk fokozódó bizalma és szeretete a párt és a kormány iránt és most pártkongresszusunk határozatai, minden feltételét megteremtik a népfront politika sikeres kibontakozásának.

Ennek érdekében a kongresszus hozzon olyan határozatot, hogy az új népfront tartson az ősszel országos seregszemlét, amely a Magyar Nép- köztársaság erejének, a párt, a kormány és a nép egységének, a hazafias, demokratikus és békeszerető erőknek hatalmas megnyilvánulása legyen. (Lelkes taps.)

Új államhatalmunk — a nép hatalma

Tanácsaink váltanak valóban helyt, hatalmi és tömegszervezetekké

A középrétegek politikai aktivitása komoly lendületet 'adhat a helyitanácsok sokoldalú tevékenységének. Ugyanakkor ez a körülmény feltétlenül szükségessé teszi a termelőszövetkezeti tagságnak' és a krsphrászt- ,'fälü pfofe'lár és' íéTproiéíáé rétegeinek' a .helyi tangcso'kba való erőteljesebb bevonásai és aktivizálását a társadalmi, gazdasági és politikai tevékenység minden fontosabb területén. Tanácsaink váljanak valóban helyi, hatalmi és tömegszervezetekké.

Népi demokratikus allamszcr- vünkben a tanácsok kettős, államhatalmi és államigazgatási feladatokat látnak eL Az államhatalmi szervek vezetik, irányítják az állam és szervei működését, az államigazgatási szervek megvalósítják, végrehajtják az államhatalmi szervek határozatait.

A helyi tanácsok szervezete e kétirányú állami tevékenység egységét teremti meg. Az államhatalmi feladatokat a választott tagokból álló tanács van hivatva . helyi vonatkozásban ellátni, melynek során a dolgozó tömegek széleskörű és tevékeny közreműködését kell biztosítania, ami világosan mutatja, nogy tanácsaink, mint helyi államhatalmi szerveknek, széles tömegszervezeteknek is kell lenniök.

Visszapillantva helyi tanácsaink több, mint három esztendős működésére, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az elért nagy és komoly eredmények ellenére, e kettős feladatuknak nem mindig tudtak kellően megfelelni, nem váltak minden tekintetben népi államunk valóságos helyi hatalmi és tömegszervezeteivé.

Szocialista tipusú állam szervezésének alapelve. hogy a tanácsok, mint államhatalmi szervek irányítását legfelsőbb fokon csak államhatalmi szerv, nálunk az országgyűlés, illetve az Elnöki Tanács láthatja el, mégpedig közvetlenül, olyan formában, hogy maga vitatja meg és adja ki a tanácsok legfelsőbb irányításával kapcsolatos határozatokat és maga gondoskodik azok végrehajtásának ellenőrzéséről.

Helyi tanácsaink államhatalmi feladatainak ellátását megnehezítette, hogy működésükben nem az ország- gyűlésnek, vagy az Elnöki Tanácsnak voltak, sőt vannak még ma is alárendelve, annak ellenére, hogy alkotmányunk erre kifejezetten utal, hanem államigazgatási szerveknek, legfelsőbb fokon a minisztertanácsnak. Amellett, hogy ezzel megsértettük a szocialista államszervezés egyik fontos elvét, amely a hatalmi szerveket helyezi az igazgatási szervek fölé és nem megfordítva, súlyos csorbát ejtettünk a tanácsoknak, mint .a hatalom szerveinek terendkívül korlátoztuk a tanácsok hatalmi ■ körét és jogát- Pedig a tanácsoknak a proletárdiktatúra rendszerében, a népi demokrácia viszonyai között is . a munkásosztály által ráxuhá^qtt, té]j^_h^tglomipM és te- fiiiítéliyei kell rerideDíeZniok és annak gyakorlásához számukra minden szervezeti, politikai és egyéb feltételt biztosítani kell. (Lelkes taps) Csak így szilárdul meg népi demokratikus államunk, így számoljuk tel tanácsaink gyengeségét.

Meg kell változtatnunk, helyi tanácsaink felső irányításában eddig követett gyakorlatot és ennek szervezeti és politikai következményeit egységes tanácsszervezetünkön következetesen keresztül kell vinnünk.

Ezt célozza az a javaslatunk, hogy a tanácsoknak, mint államhatalmi és tömegszervezeteknek legfelsőbb irányítását az országgyűlésnek, illetve az Elnöki Tanácsnak kell ellátnia, hogy ilyen módon az Elnöki Tanács az állam- hatalomban betöltse, alkotmányunkban is lerögzített szerepét.

' Helyi tanácsaink államhatalmi működését ma is akadályozzák egyes minisztériumoknak, sőt magának a minisztertanácsnak a szocialista állam működési elveit gyakran sértő intézkedései, amikor választott hatalmi szerveknek egyszerűen utasításokat adnak. A földművelésügyi, a pénzügyi, a kereskedelemügyi, a város- és községgazdálkodási minisztérium, de gyakran más minisztérium is, hogy a tanácsoknak, hol a végrehajtó bizottságoknak adnak szigorú utasításokat bizonyos feladatok végrehajtására.

A példa ragadós, aminek az a következménye, hogy nemcsak a minisztériumok, hanem alárendelt szerveik is utasítgatják a tanácsokat és végrehajtó bizottságaikat.

Jellemző erre a esongrádmegyei begyűjtési hivatal esete, amely május első hetében utasította a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökeit egyes begyűjtési feladatok végrehajtására, azzal a figyelmeztetéssel, hogyha nem hajtják végre a megyei begyűjtési hivatal, a a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a megyei ügyészség felé megtorló lépéseket tesz. (Élénkség). Nyilvánvaló, hogy az ilyenfajta helytelen eljárásnak yéget kell vetni. De módosítani kell majd azokat a jogszabályokat is, amelyek szerint a minisztertanács megsemmisítheti, vagy megváltoztathatja a helyi állam- hatalmi szervek által hozott határozatokat: Ezt a jogot az Elnöki Tanácsnak kell majd átadni, annak kell majd gyakorolnia.

Helyi tanácsainkat, a működésükben megnyilvánuló hiányosságok,, rendellenességek és lazaságok is akadályozzák abban,, .hogy tevékeny szervei . legyenek az államhatalom

kintélyén és ami a legsúlyosabb, gyakorlásának; Helyi tanácsaink

I