Észak-Magyarország, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-28 / 125. szám
Péntek, 1954. májas 28. A RAKACASZENDI CSODA- . hír kapott szárnyra az napokban Rakacaszend kör- »ayekén. Azt rebesgették széltében- bosszaban hogy egy rakacaszendi (asszonynak, Marsalkonénak — aanykori neve szerint Girhiny Má^ r ^ *aIutó1 néílány **«*■ *erre az erdőben, egy bokor mellett megjelent Szűz Mária. A „jelenések“ _ amint mondják , , az etault év őszén kezdődtek. Girhiny Mária a királykúti állami gazdaságban dolgozott akkor s LÄ°n', “, erdön át járt «unkaba. Az elmúlt év őszén — szerin- te — egy ilyen út alkalmával egyik Máriát eiOU laUa meg elöször Szűz Máriát Igaz, nem olyan volt, amia, templomi képen ábrázolni1* 10—12 éves leány képében mutatta meg magát, s nem Krisztus korabeli ruhában, hanem az állami bábánk" Vásárolt kék leánykaru- • üa“fHÄT ^ VOlt akkor ez a »csoA hegy oldalán mészégető kemen- eek sorakoznak. Néhány meszesi lakos a hegyek közt szénégető kemen- 5|"fk .akázva-, dugaszban pálinkafőzőt állított fel. (a rendőrség a be- kéf bb is kobozta, a fekctén főzoket megbüntették.) Egy teslany gyakran vitt ételt a pálinkafőzőknek. Az említett napon is egy meszesi asszonnyal volt együtt. Hazafelémenet pálinkát vittek a közegbe. Girhiny Mária egy falubeli lannyal éppen akkor ment arra A meszesi asszony észrevette a közeledő rakacaszendieket, s elbújt. A kékruhás kislányra pedig — aki el- bamészkodott — fojtott hangon rá- ezolt: _ 7* Bújj el gyorsan, ne ismerje- nek fel. — A kislány villámgyorsan szinten a bokrok közé vetette magát. Nem is sejtette, hogy a vaksi asszony Szűz Máriának nézte. Ettől a naptól kezdve azonban Girhiny Mária fűnek-fának mesélni kezdte: csoda történt vele, megjelent neki Szűz Mária. Minden józangondolkozású ember megcsóválja erre a fejét s csodálkozva kérdezi: nem inkább az a csoda, ha egy asszony Szűz Máriának néz egy kislányt? Noíje Rakacaszend messze eldugott község a hegyek közt és nem azért igyekeztek a klérus ügynökei *~7 így Kompordai András görögkatolikus pap is — évtizedeken át sötétségben, tudatlanságban tartani a község lakóit, hogy olyan könnyen eltekintsenek az »set fölött. • HOSSZÚ ideig azonban mégsem történt semmi különösebb. Girhiny Mária valahányszor a hegyek között járt, arca elváltozott, révületbe esett s térdencsúszva, rángatózva közeledett afelé a bizonyos bokor felé s félszavakat motyogott maga elé. Azt mondta, hogy ilyenkor látomása van. Beszélték, hogy egyszer Demeternével járt arra és De- metemé is látta a csodát. Amikor azonban megkérdeztük tőle, mi igaz ebből, Demeterné ugyancsak kifakadt: — Szeretném tudni, ki terjeszt íróiam ilyen butaságot. Megtépáznám b haját. Nem tudom, miért hazu- doznak ilyet. Én csak azt láttam, bogy Maris térden csuszkái a bokor felé, meg valamit motyog magában. Behát ezt már megszoktuk tőle.,, • GIRHINY Mária 52—54 év körüli, (sovány, fogatlan, gyengeszemű, időnként összefüggéstelen beszédű asz- szony. Világéletében képzelődő volt- Arról beszélt például, hogy ismeri a boszorkányokat, tud arról is, hogyan rontják meg a teheneket. Hallotta, amikor az ördögök köpültek a pmcében. Sokszor éjszakánkint nem mert aludni, egész éjjel imádkozott a gonosztól való félelmében. Moziban, színházban soha nem volt, könyvet, újságot soha nem olvasott. Nem tudja, hogy hívják az ország fővárosát, hol van a járás székhelye. Fogalma sincs róla, hogy Magyarországon milyen társadalmi rend van. Ahhoz azonban volt esze, hogy megpróbálkozzék egyszerű, hiszékeny embereket becsapni, félrevezetni. Igaz, hogy ő maga is eszköz a klerikális reakció néhány ügynöke, nehány kulák és más ellenséges elem kezében aljas céljaik megvalós'*Icához. • A MÚLTBAN egész Európában Magyarországon volt a legnagyobba Mária-kultusz. Ezt a kultuszt igyekezett a klerikális reakció a tömegek félrevezetésével saját anyagi hatalmának növelésére kiaknázni. Különösen e „Mária-csodák“ hoztak búsás hasznot egyes papoknak és a tömegeket félrevezető „csodalátóknak“. Időnkint hol itt, hol ott próbálkoztak elhitetni a hívekkel, hogy megjelent Szűz Mária. Az 1951-52- es években a nógrádmegyei Hasznoson bizonyos Klára nevű asszony léiéi csodaláítiaek. Szélhámosságával jónéhány hívőt sikerült meg- tévesztenie. Még kápolnát is építettek arra a helyre, ahol a „jelenés*' történt. Az üzlet jól jövedelmezett, egyszer-egyszer 10 ezer forintot is zsebrevágott, amíg le nem leplezték és ártalmatlanná nem tették a „látnokot“ és üzlettársait. Rakacaszenden is megpróbálkoztak egyesek, hogy a hasznoslaknál nagyobb haszonnal, ügyesebben megismételjék az ottani „csodát''. Girhiny Mária, Kratkoczki Józsefné, továbbá Girhiny Barna és Barnáné, Girhiny József és felesége kulákok addig pusmogtak Kompordai András gör. kát. pappal, hogy kisütötték: nagy csoda történt, amit nem lehet titokban tartani, ezt ország-világ tudtára kell hozni... Nem kell azt hinni, hogy vallásos áhítattal fogtak a dologhoz. Üzleti és politikai hasznot akartak a „csodából“ kovácsolni. • ÉRDEMES egy kicsit megismerni Girhiny Mária mellett a többi főszereplőket is. Kompordai András tipikus alakja a klerikális reakciónak. A felszabadulás előtti időben Csehszlovákiában soviniszta uszítást fejtett ki. A 38-as években Magyarországra szökött, ahol Horthyék tárt karokkal fogadták. Fia a levitézlett Sulyok-párt abaujmegyei szervezője volt. öma- ga minden módot és alkalmat megragad arra — a pokol borzalmait ecsetelgetve —■, hogy a hivőket félelemben és tudatlanságban tartsa. A papok közül azonban nemcsak Kompordai András terjesztette a „cso- dát‘\ Akadt jónéhány segítője is — többek között a mucsonyi pap, aki látszólag úgy tett, mintha fel akarná világosítani a híveket, valójában azonban Rakacaszendre bolondította őket. Kratkóczky Józsefné a falu életében a kulákok és a klerikális reakció bábúja és szószólója. GIRHINY Barna a felszabadulás előtt a falu bírája volt. 81 hold földön gazdálkodott. Két cselédje, 3—4 pár kepése, 5—6 olyan alkalmazottja volt, aki csaknem mindig neki dolgozott. De nemcsak őket zsákmányolta ki, hanem az egész falut is. Markában tartotta a népet. övé volt a cséplőgép, s mint egykori „futúrás“ és kupec becsapta az egész környéket. Az urak kedvence volt. Aki nem úgy szólt, ahogy ő szerette volna, azt megverte. Így bánt Girhiny Gáborral is. Nem csak megverte, hanem fel js jelentette és még meg is büntettette a szegény embert. A felszabadulás első évében is bíró volt. Gyalázatosán becsapta a népet. Az állam nevében 6 ökröt erőszakkal elvett a falu dolgozóitól, ezek közül négyet az akkori edelényi járási főjegyzőnek küldött el — ajándékba, két ökröt pedig egy horthysta századosnak ajándékozott. A népi demokrácia fejlődésével, a falu lakóinak öntudatosodásával egyre inkább elvesztette régi tekintélyét •— a falu többi kulákjával együtt és ma már nem sikerül neki mások becsapásából tömni telhetetlen gyomrát. A múlt évben még a tszcs-be is befurakodott, de leleplezték. Az ilyen falusi kiskirályokra jellemző volt a múltban, hogy nemcsak vagyont harácsoltak, hanem szeretőket is tartottak. Ezt tette Girhiny Barna is. Ma is van egy kulákasszony szeretője — beszélik a faluban. Felesége a legnagyobb vallásosságot színleli mostanában. Valószínűleg úgy gondolja, hogy a vallásosság leple alatt tud legjobban beférkőzni vallásos dolgozók bizalmába, hogy az után rémhírekkel megzavarja őket munkájukban, s ártson nekik. GIRHINY János már „csak'' 40 hold földön gazdálkodott és „csak“ egy cseléddel dolgoztatta földjét, de épp olyan kizsákmányoló volt, mint Girhiny Barna. Az ő tekintélyének napja is leáldozott. Aki kiváncsi, hogy teljesíti állam iránti kötelezettségét, egész bűnlajstromot láthat. Még multévi beadását sem teljesítette, adóját sem fizette ki. Tavalyi adótartozása 3939 forint. Csaknem 10 mázsa terménnyel, 900 liter tejjel, 33 kiló tojással, 40 kiló sertéssel, 72 kiló vágómarhával stb. adósa a nép államának. Ezek « kulákok hasznot akartak húzni a csodából. Girhiny János igy spekulált: ha csodavárással, a jelenésekkel sikerül elvonni a dolgozó parasztokat a növényápolástól, kisebb lesz a termésük; ha a „világ végéről“ szóló mesékkel sikerül rávenni őket, hogy „úgy sem érdemes beadni“, — annyi lesz a hátrálékos, hogy a zavarosban vígan úszkálhat, nem kérik számon tőle — de a többi kuláktól sem —* adóssága rendedét -4 t-s e ~ \- #' • „CSODA“ terjesztői aljas tervüket úgy akarták megvalósítani, hogy jó két hete Kratkóczky Józsefné, Girhiny János, Girhiny Barnáné és mások sokatjelentő ájtatos arccal kezdték hirdetni, hogy május 23-án 2 órakor újból megjelenik Szűz Mária. A klérus ügynökei, kulákok és azok szekértolói hamarosan nagy- hangon hirdették ezt a szomszédos községekben is. Jónéhány hívőt sikerült odacsalniok. A „csoda“ terjesztői elszámították magukat. Az odajöttek nem elégedtek meg azzal, hogy Girhiny Mária kijelentette: megjelent a Szűz Mária, ők is látni akarták. Hogy a hívőket megnyugtassák, Girhiny Jánosné mint előénekes és társai még lélegzethez jutni sem hagyták őket. Az egyik éneket be sem fejezték, már kezdték is a másikat. Akik belefáradtak. az éneklésbe, azok körül Girhiny Barna és a többi kulák tevékenykedett. Hiuz szemmel figyelték, ki az, aki nem akar hinni és agyon- veréssel fenyegették. Girhiny Barna szinte belerekedt az ösztönzésbe. — Idegyertek hozzám, itt látni. Itt nézzetek a napba! — mutogatott, ma gyarázott fáradhatatlanul. A megje lentek egyrésze szót is fogadott. Fejüket hátrahajtva, szemüket egyre erősebben meresztették az ég felé, s egyre erősebben, egyre türelmetlenebbül énekeltek. Volt olyan, aki kora délelőttöt késő estig az eget, a napot nézte. A végén a szemét elöntötte a könny, káprázott, nem látott semmit. Káli Lidvinka 12 éves kislány *— aki szintén várta a csodát — az iskolában az első padba kérte magát, mert a sok napbanézéstől annyira megfájult és romlott a szeme, hogy nem látja a táblán a betűt. A „csodavárás“, az éneklés azonban hiába volt, a jelenés nem következett be. • A SZÉDELGŐK — egyszerűen — újabb dátumot hirdettek, hogy majd akkor... És hogy higyjemek nekik, elkezdték hiresztelni, hogy ez is látta, az is látta. Ezt mondták például Molnár Bálint idősebb dolgozó parasztról is. De Molnár rájuk cáfolt: — Nem láttam én semmit, — mondta, — de jobban tennék ezek a csodavárók, ha nem itt töltenék el a sok időt, hanem inkább a földeken dolgoznának. Mivel a férfiak között nem akadt, aki hitt volna a jelenésben, arról kezdtek beszélni:- Csak annak jelenik meg, aki szűz. Mikor meghallotta ezt egy idősebb rakacaszendi dolgozó paraszt, ugyancsak megcsóválta a fejét és bajusza alatt hümmögte:- Ha Szűz Mária csak szüzeknek jelenik meg, akkor úgy látszik, rosz- szul tájékoztatták őt a mi Girhiny Marisunkról.., • AMI IGAZ, igaz. Girhiny Mária múltjáról sokat tudnának beszélni a szalonnaiak, de még az edelényiek is, nem is beszélve Rakacaszend lakóiról. Marsaiké nevű férje már évek óta eltűnt a faluból, vele csak rövid ideig élt együtt. Később Csu- rilla Szabó János kulákkal állt ösz- sze. A kulák fiai nem nézték jó szemmel a dolgot, s nehogy apjuk szeretője beüljön a vagyonba, elűzték Girhiny Máriát. Igaz, ez már több mint 10 éve történt, de a tényeket nem lehet letagadni. A csodavárásra elment néhány környékbeli legény is. őket azonban inkább az vitte oda, hátha találnak valami szemrevaló lányt. Egyik legényt hazafelémenet megkérdezték: — Láttad-e Szűz Máriát? Az mosolyogva válaszolt: — Láttam bizony. Az előbb ment el mellettem kerékpáron. S a kérdező is, a felelő is elnevette magát. • A KULÁKOK és más ellenséges elemek az összejövetelt kezdték politikai céljaikra felhasználni. Kompordai András a templomban elfá- tyolozódott, bánatos hangon arról kezdett prédikálni, hogy üldözik a vallást, üldözik Szűz Máriát... Girhiny Barna így szónokolt: — Nincsenek ma már kulákok. — Ne dolgozzunk a földeken, emberek. nincs értelme, úgyis jön a világ vége... — Szét kell oszlatni a termelőcso- portokat — hangoztatták a kulákok Rémhírekkel megpróbálták megzavarni a dolgozók nyugalmát. Sovi niszta uszítások hangzanak el. A Horthy-rendszer irredenta dalait éne kelték. jcsiak pedig ugyancsak káromkodva I mennek haza, szidják a szélhámosokat, akik május végén, a munka [dandárjában április bolondját járatták velük. Hozzátehetjük: a rakaca- szendiek most már jókat nevetnek azoknak csalódásán, akik távolabbi községből jönnek, mert „bedűltek“ a szélhámosoknak s képesek voltak Rakacaszendre utazni. A Mária-jelenésre felfigyelt az egri érseki hivatal is és kivizsgálta az esetet. Megállapította, hogy semmiféle csoda nem történt. Girhiny Mária erkölcsileg kifogás alá esik és a nála észlelt babonás magatartás, zavaros gondolkodás orvosi kivizsgálást igényel. Girhiny Mária aztán az egyház kérésére be is utazott vonaton Edelénybe, hogy az orvosok megvizsgá'iák. jó üzlet lesz a dologból. Most már szeretnék visszacsinálni az egészet, de már késő. A vallásos hívek tömegei előtt is lelepleződtek ezek a szélhámosok. Rájöttek, hogy vallásos érzületüket kihasználó, kigúnyoló, vallásos meggyőződésükkel visszaélő kulákok és a klerikális reakció ügynökeinek provokációjáról van szó. Céljuk az volt, hogy eltereljék a dolgozók figyelmét a nemzetközi és az országos eseményekről, elvonják őket a munkától. A becsületes dolgozók követelik: keményen fel kell lépni a klerikális reakció ügynökei és a kulákok ellen, hogy minden hivő megismerje igazi arcukat, alattomos céljukat. A „CSODA“ terjesztőinek szétfoszlott abbeli reményük, És ezek a népcsalók, a reakció falusi maradékai, gonosz ügynökei rö- jvidesen meg fognak győződni afe- tehátllől, hogy nem űzhetik büntetlenül hogy népellenes, káros tevékenységüket. Bidanlt francia külügyminiszter beszámolt a szerdai minisztertanácsban a genfi tárgyalások fejleményeiről eredmények“ re Paris (MTI) A Laniel-kormány szerdán több mint egy órás minisztertanácsot tartott, amelyen meghallgatta az éppen e célból Párisba érkozett Bidault külügyminiszter beszámolóját a genfi tanácskozások indokínai vonatkozásairól. A szerdai minisztertaná hogy „pozitív _ ményében lehet tekinteni a genfi tanácskozások további alakulása elé, hangoztatják azt is. hogy maga a külügyminiszter nyilatkozott úgy a minisztertanács során, hogy a szovjet küldöttség magatartása hárította el az indokínai tanácskozások felA szeruai uiiiusiim tana- ■ „„ ---------csőn az a vélemény alakult ki, borulásának veszélyét. (MTI) ózdi Iröszt bányászai! Újult erővel előre a zászlóért! tette tervét, részben a gépszerelések, résziben frontszakadások miatt. Az ózdj Szénbányászati Tröszt bányaüzemeiben a vcrsenylendülct kissé hanyatlott. Ez legjobban a királAz Ózdi Szénbányászati Tröszthöz tartozó bányaüzemek május 26-án SomsáJy kivételével túlteljesítették napi tervüket. A tröszt napi teljesítménye 100.7, havi teljesítménye 104.8 százalék. Ezen a napon csak 104.8 százalék. Ezen a napún Caon I - a somsályi bányaüzem nem teljesí- di bányaüzemnél mutatkozik meg Az Országos Filharmónia Romantikus Estje Aligha van többet vitatott fogalma az esztétikának, mint a romantika. Kifejem zésmód, művészi magatartás, stílusirány irodalmi mozgalom, művészi szemlélet — a romantika- tles ellentétek csaptak ősz- ve értelmezésében. Minél többet heves- kedtek körülötte, annál sűri'ibb homály borította. Csak a marxista elemzés gyújtott világosságot ebben a kérdésben is. Ismeretes, hogy a forradalmi romantika — Zsdánov elvtárs mutatott rá — nélkülözhetetlen eleme a szocialista-realista ábrázolásnak, hiszen elképzelhetetlen nélküle az előrehaladás, a társadalmi fejlődés, a kommunizmus megteremtése; amint Lenin tanít bennünket — tudnunk kell álmodozni. Amikor romantikáról beszélünk, nem erre gondolunk, hanem arra a gazdag, kulturális kincsre, amelyet az egész néppel még szövetségben álló feltörekvő polgárság politikai forradalma hívott életre. A hatalomra került burzsoázia azonban már másnap elárulja a forradalmi eszmé~ nyékét és szövetkezik a hatalomban és hatalmaskodásban jártas feudális reakció erőivel, a nép elnyomására- Egészen nagy vonalakban ez a társadalmi gyökere annak, hogy a romantika korántsem egyértelmű irodalmi-művészeti irányzat: van haladó és van visszahúzó, hátramutató regresszív válfaja. Igen messzire vezetne annak fejtegetése, hogyan, mikor jelentkezik a romantika a zeneművészet’’ ben, vájjon beszélhetünk-e ott is a romantika kétirányúságáról stb. Az Országos Filharmónia által rendeA CSODAVARAS botrányba fúlt Először a rakacaszendiek ismerték fel a szélhámosságot. A „csoda' szervezőin kívül már igen kevesen vannak, akik elmennek az erdőbe. Aztán elmaradoztak a szomszédos községekből is a kiváncsiak. A távolabbi községekből érkezett kíván. J zett Romantikus Est okos, szerencséi kezdeményezés, de ha valaha, úgy most nagyon elkelt volna egy rövid, tömör is” mertetés. A miskolci színházban összegyűlt közönség nagyrésze bizonyosan szívesen hallott volna arról, miért került össze egy műsorban IF eher, Schubertt Csajkovszkij, Bizet, Gounod. A Déryné-súnház szimfonikus zeneka“ rát Mura Péter kiváló, felkészültségű, tehetséges karmesterünk vezényelte. Erényei — a művészi szerénység, a megragadó biztonság és a müvek jól ót” tekinthető értelmezése — párosultak t romantikus alkotások csillogó szépségeinek színes érzékeltetésével, a szabadabban szárnyaló vezényléssel. Különösen a Diótörő-szvitnél éreztük ezt. A Befejezet- len szimfóniánál jól összeforrt zenekarunk még adós maradt a lélek legmélyéről jakodé igazi átéléssel, a schu- berti fájdalom szivbemarkotó megszólaltatásával. A mű előadását nem éreztük eléggé kidolgozottnak, kiváltkép a második tételben. A Carmenból, Faustból. Saint Saensi, Sámson és Delila című operájából Heréig Éva, Király Mária és Littay Gyula énekelt áriákat. Nagy örömmel hallottuk fiatal énekeseink csiszolt, igényes, kulturált előadását. Legjobban tetszett ai Ékszerária Hcrédy Éva hajlékony, finom előadásában. DelUa áriája Király Mária drámai erejű tolmácsolásában és a Torreádor-dal Littay Gyula megnyerő, érces tenorján, (s.) Szabadságharcos kiállítás Miskolcon A Magyar Szabadságharcos Szövetség borsodmegvei bizottsága a szabadságharcos hónap keretében Miskolcon, május 30-tól június 13-ig országos és megyei jellegű kiállítást rendez. A kiállítás a Rákóczi u. 12. szám alatti klubilázban nyílik meg és képekben bemutatja a szabadság- harcos fiatalok szép és vidám életét, megismertet bennünket a szövetség feladataival. Ezenkívül bemutatja a Hunyadiak törökellenes harcát, az 1848-as szabadságharcot, valamint néphadseregünk harcosainak életét és munkáját. A kiállítás résztvevői részére díjtalan filmvetítések és céllövfl versenyek lesznek. Minden 5., 10., 15., 20. ezredik látogató értékes emléktárgyakat kap. A szabadságharcos hónap ideje alatt több rendezvény lesz, amelyeken az érdeklődők szóraf kozhatnak és tanulhatnak. Több történelmi előadást rendezünk szabadságharcos elődeinkről, jú- nius 20-án pedig egösznapos kirándulás lesz. melyen kulturmű* sor és céllövészet szerepel. A szabadságharcos hónap rcrW dezvényeire szeretettel meghH vünk és várunk minden dolgozót, MSZHSZ. megyei bizottsága. ■iknem Ld
