Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-25 / 98. szám

Vasárnap, 1954. április 85. ÉSZAKMAGYARORSZAG ? J/ÍODERN „TARTUFFE“-ÖKBORSODBAN Az emberiség nagy gondolkozói _ tudósok, feltalálók, írók, művé. szék — már évszázadok óta harc ban állnak a klerikális reakcióval A haladó szellemű írók a maró gúny, a szatíra eszközével mutatják be műveikben a papok szemforgató alattomosságát, erkölcsi romlottsá­gát. Már az 1300-as években élő Boccaccio — a legnagyobb olasz írók egyike — élesen kigunyolta Deka meronjában az álszenteskedő pa­pokat, apácákat. Ugyancsak bemu­tatta igazi arcukat Voltaire, a nagy francia felvilágosult író is. Sokezren ismerik megyénkben a nagy ma gyár elbeszélő, Mikszáth Kálmán „különös házasság'1 című regényét De száz és száz más író is bemutat­ta művében, milyen elvetemült mó­don dúlják szét a klérus ügynökei családi otthonok békéjét, s milyen gazságokra képesek. Valamennyiük között mégis Moliere „Tartufío ci mű világhírű szatírájában rajzolta meg legélesebben az álszenteskedés képmutatás mögé buvó szélhámos legtipikusabb alakját. Téli estéken, a fonókban száz számra hangzanak el igaz történc lek és népmesék, amelyek kifi gurázzák, nevetségessé teszik a buja tétlenségtől elhízott, álszenteskedő, erkölcstelen papokat, akik a népet őrök sötétségben akarnák tartani. Mostanában azonban keveset be szélünk arról, hogyan tevékenyked nek megyénkben a klerikális reakció ügynökei. Talán megváltoztak? Nem. AZ a baj, hogy gyakran sze­met hunyunk botrányos viselkedé sük felett. Pedig szellőztetni való van bőven. Hogy ne menjünk mész szíré, itt van egy miskolci példa. Szent Anna templom káplánja, Mo­gyorósi Mihály addig hitegette „mennyei boldogsággal1' az egyik miskolci vállalat dolgozójának fele ségét, mig az végül a pap lakására -költözött. Úgy éltek, mint a házas­társak. Valószínűleg Mogyorósi úgy képzeli, egy gyónás elég lesz bűnei­nek bocsánatára s az imádság hely­re hozza a szétrombolt családi éle­tet. i A klerikális reakció ügynökei kü lönösen falun élnek Vissza rútul í « vallásos emberek hiszékenységével, ! bizalmával. így például Hidasnéme ti abban a „szerencsés" helyzetben van, hogy egymásután két modern „Tartuffe"‘-je is akadt. Eleinte csak suttogták a faluban aztán nyiltan is beszélték: a része­ges pap erkölcstelen életet folytat a szakácsnőjével. A hír igaznak bi­zonyult — a szakácsnőnek meg is született a gyermeke. Az apa: Vá­mosi Antal róm. kát. pap. A tem plombán olyan szépen tudott beszél, ni. mennyire szeretni kell a gyerme. keket, hogy a hívők el-elsirták ma­gukat. De mikor a saját gyermeké­ről volt szó. nem mutatkozott ilyen érzékenynek. A fiatal anyát gyer­mekével együtt elkergette a paró­kiáról, mert „bűnre csábította" őt, az „ártatlan, hiszékeny szent em­bert". Igen jellemző az is, hogy amikor a szerencsétlen anya elment az espereshez, hogy elmondja pana­szát, az még csak nem is fogadta „az istentől elrugaszkodott asszonyi állatot", A papot (akiről azt beszé­lik a faluban, hogy már a harmadik gyermek apja) a papi tekintély meg­óvása végett — más községbe he­lyezték át... De a kutyából nem lesz sza­lonna. Vámosi Antal ott is megbotrán­koztatta hivelt. Egy 13 éves lány- nyal erőszakoskodott. Aztán kide­rült, hogy nemcsak a lányokat, ha. nem a fiúgyermekeket is szereti- Nem véletlen, hogy a hittanórákat az iskola helyett a lakásán tartja meg. Az elmúlt év őszén Vámosi Antal helyett új pap érkezett Hidasnéme­tibe: Kürtös András. Vézna kis em­berke. Ha sejtették volna a hidas­németiek, hogy mennyi alattomos­ság lakik benne, bizonyára mér ak­kor klseprüztck volna a községből. Akkor azonban még senki nem tud. ta, hogy Kürtösnek milyen viselt dolgai voltak egy másik községben. Ott egy alkalommal ájtatos képpel kopogtatott be az egyik családhoz s a férj távollétében udvarolni kez­dett a fiatal asszonynak. Családi botrány lett belőle. A férj végül is kikergétte a házból az álszetlleske- dő, romlottlelkű papot. A községből is csúfosan el kellett neki mennie -— a felbőszült hívek valósággal kiűzték. Valami eredményt azonban mégis csak elért — ha nem is a fiatal asz- szonynál, de a húgánál. Hidasné­metibe már ezzel az elcsábított, alig 17 éves lánnyal jött. A lány elmaradott gondolkozás:!, tudatlan gyerek volt. Kürtös András már jóelőre gondoskodott arról, — szinte elzárta az emberektől, — hogy ne is tudjon sokat a világról. Hal­vány sejtelme sincs az élet nagy változásairól, ez még nem ért el i tudatáig. Az ő érdeklődése a kony hától a templomig terjed. Kürtös András, — mint a többi pap — fizetést kap az államtól, fi zetése biztosítja, hogy anyagi gon. dóktól mentesen éljen. Ö viszont becsapja az államot. A lány az el­múlt év ősze óta dolgozik nála, mint takarítónő, szobalány és szakácsnő egy személyben, de fizetést azóta sem kapott s az SZTK-ba sincs be jelentve. Ez a törvény kijátszása. De hát mit is várhatunk tőle, a tel­kibányai kulák kocsmái*os csemeté­jétől . ■.? Kürtös — porhintésül — a köz ségben mindenkinek azt hazudta, hogy a lány — testvére. A volt ha- rangozót és a volt kántort azért marta ki állásából, mert azok va­lamit észrevették és ő félt a leleple­zéstől. Miért mondta, hogy testvére a lány? Gondolta, így nem kell sem bejelentenie, sem fizetést adnia ne­ki. Milyen kár, hogy nem mondhat­ja feleségének, hiszen akkor több „kényes" kérdés alól is ki tudna bújni. Kürtös a falu dolgozóinak gon­dolkozását is igyekszik elhomályosí­tani. Az elmúlt év őszén egyik este fáklyás felvonulást rendezett- A tanácselnök elvtárs — aki már túl van a 60. évén —- nem emlékezett arra, hogy a községben valaha is lyeft fáklyás vallásos felvonulás lett volna. Még is kérdezte Kürtöst, mi­ért van erre szükség? A „szentéle­tű férfiú'1 ezt válaszolta! — Az igaz, hogy nem volt. Hiba volt. Kellett volna, hogy legyen. Ezt a mulasztást most be kell hozni. Tevékenységét más Irányba is ki­terjesztette. Hidasnémetiben az elmúlt évek­ben igen fejlett kulturélet volt. A falu kulturmunkásai résztvettek a megyei kulturversenyen, sokszor szerepeltek a környező falvakban is. Jók voltak a Szabad Föld Téli Es­ték, amelyeken 100—150-en jelentek meg. Szépen dolgozott a DISZ és az MNDSZ. Kürtös Andrást mindez keserűséggel töltötte el, ezért fana­tikus dühvei elhatározta, hogy meg­állítja a községben a fejlődést, ki­irtja az emberekből a haladás szel­lemét. Legelőször is a lányokon, a vallá­sos asszonyokon kezdte. Behizelegte magát az öregasszonyokhoz, s kezd­te magához csalni a lányokat. Több fiatal lányt — Zsarnai Máriát, Mu­lató Borbálát és Katót, Rózsás Má­riát, Szűcs Máriát — nem tudni milyen ígérettel — magához csalo­gatta a kulturmunkások közül. A megtévesztett lányokat „Mária kör­be", a fiukat a „Szent László kör­be" szervezte be. Hogy az összejöve­teleknek valamiféle oka legyen, ki- hirdette a templomban, hogy „az eddigi egyházi énekek nem jók, úja. kát kell tanulni". Megkezdte tehát az esti, éjfélekig tartó templomo­zást, énektanulást. Különösen akkor tevékenykedik különböző vallási összejövetelekkel, ha tanácsülés vagy más gyűlés van. A fiatalabb asszonyokat, lányo­kat különféle ürügyekkel elcsalja a lakására. Hogy mit beszélnek itt, arról hallgat a krónika, de beszél­nek a tények. A pap által félreve­zetett néhány fiatal ellenségeske­dést szit a falu ifjúsága között, aka­dályozza az ifjúsági szervezet ösz- szejöveteleit. Kürtös egyébként az uszításban már Vágáshután is nagy utint szerzett. Félrevezetett embe- ek segítségével a tanulás ellen Iá zított, úgy, hogy be is verték az ottani tanító ablakait. Itt is hasonló célt akar elérni, A megtévesztett fiatalok útján végzett romboló mun­kája következtében ellaposodott a kulturmunka, a DISZ és az MNDsZ munkája. A Szabad Föld Téli Es­ték hallgatóinak száma is felére esett. Hidasnémetiben ugyanezeket a módszereket használta fel. Az ének­tanítás ürügye azonban nem volt elég hatásos, kévésén voltak hajlan­dók új éneket tanulni. Nosza, elő­vett egy másik módszert. Elhíresz­telte magáról, hogy remekül gyó­gyítja a betegségekét. Szóval: felosapott kuruzalónak. Szmi Jánosné — egy vasutas fele­sége -r naponta megy a paphoz, hogy gyermeke fülbetegségét vele gyógyítássá. Horváth Ferencné szem betegségével kórházba került, haza térte után nem orvoshoz ment, ha nem Kurtossal kezeltette magát, kuruzslásnak az lett a következőié nye, hogy Horváth Ferencnének uj ból kórházba kellett mennie — kü lönben elvesztette volna szemevilá gát. Kürtöst nem zavarja, ha „páciensek’1 a kbruzslás következté ben még súlyosabb betegséget sze réznek. Nemcsak az emberek gon dolkodását, hanem testét is meg mérgezi. A hidasnémeti Tartuffe nemcsak a községbeli, hanem a szomszéd községijén lakó családokat is telke resi Ős szemforgató, álszenteskedő módon beavatkozik mások életébe népi demokrácia ellenes híreket ter­jeszt. Nem véletlen, hogy megjele­nésével egy időben ütötte fel lejét az a hir: a kormányprogram óta nem kell a beadást teljesíteni. A pártszervezet vezetőségének és tanácsnak hosszú időre Volt szüksé­ge, hogy meggyőzzé a falu dolgozó it a hir valótlanságáról. Kürtös András kis emberke létére telhetetlen gyomrunak mutatkozik. Nem elégszik meg azzal, hogy az ál­lamtól havonta megkapja fizetését, nem elégszik meg azzal, hogy a hí­vektől is huzza a párbért és kuruzs. lásáért tojással, tejjel jutalmaztatja magát, hanem id. Hoskó István ku­lák segítségével 5500 forintot zsarolt ki a hívektől. Hidasnémeti a járásban az elsők között van a tavaszi munkákban, beadásban. Ez sokat mond. Azt mu­tatja, hogy a pártszervezet, a ta­nács igen jól foglalkozik a termelé­si feladatokkal. S azt is mutatja: bármennyire is próbálkozik Kürtös, nem tudta megmételyezni a falu ön­tudatos dolgozóit. Ez a tény azonban nem csökkentheti az éberséget. Az ellenség nem pillanatnyi eredménye két akar elérni, hanem hosszú időre akarja megvetni lábát. Az emberi gondolkozásban, a kulturrnunkában akar rombolni, hogy később a ter­melés érezze ezt meg. Az emberi élét törvénye, hogy a gazemberek megkapják méltó bün­tetésüket. A modern Tartuffe-ök is csak ideig-őráig tevékenykednek mert a nép nem tűri kártevé­süket. Kürtös most már másodszor felejti ki számításából az öntudatos dol­gozók erejét. Nemrégiben választották újra a községben a pártvezetőséget. Uj ve­zetők kerültek a DlSZ-szervézet élé. re is. A pártszervezet és a DISZ szervezet fontos feladatának tekinti az újért való harcot, a falu kulturá­lis igényeinek kielégítését és a ter­melési agitáció mellett a felvilágo­sító munkát, — amit eddig elha­nyagoltak. Leleplezték Kürtöst is a falu dolgozói előtt, akik — néhány félrevezetett ember kivételével — megvetik az alattomos, népellenes papot. így a kulákcsemete alól ki­csúszott a biztosnak hitt talaj és most estében győződhetik meg arról, hogy aki a nép ellen, a haladás ellen harcol, azt az öntudatra ébredő nép elsodorja útjából. Gépi permetezés a szovjet kolhozokban A Mohlvai SZSZK n Szovjetunió egyik ‘‘gnagynbb kertészeti területe, tebb mint 35 ezer hektár területen folyik kertészeti gazdálkodás A köztársaság kolhóáaf éli stovho/.ai minden ősszel bőséges ffyünrök'sjériftéM gyűjtenek be. Moldávia kertjei­ben mindjobban gépesítik a munkát. A moldávia Lenin-kolhozbaft (Sílobódzajsrki kerület) 800 hektár területű kert van. A képenj A I-enin.kolhoz gyümölcsösének permetezése „OKSZ—r'.fi&nfrti metezőkészü lékkel. per. Film f elvétel a tenger mélyén 1953 % nyarán Georges 'crney francia filmoperatür Toulon köze­lében leereszkedett u ten­ger mélyére filmfelvevő- gépével, hogy megörökítse a tengerek mélyén zajló titokzatos világ életét. Ferney felszerelése nagy szemüveg, légzőkészülék, súllyal terhelt öv és egy mélységmérő készülék volt. Ferney nem változtatta helyzetét a vízben, lesbén várt, mint a vadász. Az átlátszó vízben az opera­tőr mozdulatlanságától megnyugodva a sokezer tengeri élőlény hamarosan tovább folytatta minden­napi életét. Ferney ekkor kezdte lefényképezni a sással, csodálatos vízi­növényekkel benőit, szik­lás tengeri tájakat s o szeme előtt elsuhanó halak mi riad jait­L gyizben, amikor 20 ■*-' méteres mélységbe ereszkedett le, egy szikla mentén polippal került szembe. A polip kerek, sárgás árnyalatú, vér­szomjas csillogása sgeme hosszan meredt az Opera­tőrre. Ferney még fel sem. ocsúdott ijedtségéből, hir­telen valami meghatároz­hatatlan feketeség vált ki a szörnyetegből és feléje áramlott, Azután a polip behúzta csápjait és gyor­san eltűnt a sziklák kö­zött. Ferney, sajnos, nem. hozta magával tízaUnti lámpáját és ezért nem tudta megörökíteni ezt az érdekes találkozást. Az operatőr sok érde­kes felvételt készített a tenger mélyén. Színes fil­met használt gépében és másodpercenlcint 22 film­kocka sebességével fény­képezett. A felvételek többnyire sikerültek, de az előhívásnál kiderült, hogy a film nfm adja vissza az eredeti színeket, nyilván­valóan a vörös sugarak hiánya miatt, amelyek né­hány méternél nem hatol­nak mélyebbre a vízben. Ferney számára ec már nem volt újság: egyszer vUágósptros úszónadrágban ereszkedett a tengerbe és csodálkozva látta, hogy a tíz alatt úszónadrágja smaragdzöld szint öltött. be* Fir­A filmfelvételek fejezesd előtt ney elhatározta, hogy ba­rátjával együtt 70 méter mélységbe erész/tedik le a tengerbe. Felszerelésük, a következő volt: vízhatlan, ruha, szemüveg, két nagy tartályban pedig sűrített: levegő a hátukra erősítve. Kezdetben minden rend­ben volt, de már 40 mé- tér mélységben valami sajátságos mámoros érzés fogta el őket, Ez az érzés még fokozódott, amikor el-* érték a tenget fenekét_ Szerettek volna a homok­ba feküdni, gondolataik összezavarodtak, álomsze­rűnek tűnt minden, ami velillt történt. M Mellesleg ez aghábulat elég ártalmatlan volt. Fer­ner, saját bevallása sze­rint, négy ember helyett evett aznap este s ágy aludt, mint a bunda, V'erney « ,70 méter *• mélységben a váz alatt“ el mű cikkében rész­letesen beszámol e „De­fense de la palt“ eímft folyóiratban érdekes él­ményeiről. |. Gazdag ország — szegény nép Az Országos Béketanács külpolitikai füzetsorozatában a közelmúltban megjelent ,,Pakisztán népé békét akar” címmel Szilágyi Éva könyve. Ebből kö­zöljük az alábbi részletet. „INDIA a klasszikus éhség orszá­ga" —- ez a mondás ismert az egész világon. Ugyanez a helyzet ma az Indiától elválasztott Pakisztánban is. Az ország sok részén az aszály és az éhínség állandó jellegű. Joggal vetődik, fel a kérdés: váj­jon mi az oka annak, hogy egy olyan országban, ahol évente há­romszor lehelne aratni —- százezrek halnak éhen. A mai Pakisztán területén a brit uralom előtt viszonylag fejlett volt mezőgazdaság. A nép lényegesen jobb körülmények között élt, mint ma. Egy Bernier (Bernié) nevű fran­cia utazó 1660 körül így írt a ben- gáliai (ma egyik része Indiához, má­sik pedig Kelet-Pakisztánhoz tarto­zik) tapasztalatairól: „Két bengáliai látogatásom meggyőzött arról, hogy ez a tartomány gazdagabb, mint Egyiptom. Nagy mennyiségben szál­lít külföldre gyapotot és selymet, rizst, cukrot és vajat. Saját fogyasz­tására bőségesen termel búzát, zöld­FIZIKAI SZAKKÖRÖN Anntohj Vleszov, Alekszej UleSzov. a kujbisevi vízierömü viHanylicgcsz- tőjenek fia *— mérnök szeretne lenni. A zsígtllevszki iskola hetedik Osztályába jár és egyike az iskola legjobb tanulóinuk. Kedveli 0 fizikát, sokat olvas a népszerű tudományos cs műszaki irodalomból, tevékenyen rési tvesz a fizikai szakkör mun­kájában. A képen-. Alekszandr Jégorov, az iskolai fizika-szakkör vezetője, meg­ismerteti a szakkör tagjait a világítási hálózat és a magasfeszültségű vezeték működő makettjével. Második jobbról: Anat&lij Vleszov. ségfélét, gabonaneműeket, szárnya­sokat:. kacsát, libát. Disznóésordái, juh- és kécskenyájai hatalmasak, mindenféle halban bővelkedik- Radzsmahaltól a tengerig számtalan csatorna húzódik, A régmúlt korok­ban hatalmas munkával te telték » Gangesz vizét hajózás és öntözés cél­jából a csatornákba." S A BŐSÉG Csodás tartományá­ban, Bengáliában, 1043-ban négymil­lió ember halt éhén ... A gyaimatosítók e gazdag földet nyersanyagszállítójukká változtat­ták. Elhanyagolták a nagy öntöző­rendszereket és az ország gazdásági élete felbomlott. A parasztság mér­hetetlen nyomorának oka azonban nem kis mértékben a burzsoá nagy- birtokos rendszer is. Jónéhány éve, hogy Pakisztán jogilag megszűnt angol gyarmat len­ni, de a helyzet azóta seffl Sokat változott. A parasztok nyomora nem enyhült, az éhínség tovább pusztít. Nem változott a helyzet, mert a kormány — bár szavakban sok szép ígéretet tett — mélyrehatóan hem változtatta meg a földbirtokrend­szert. PAKISZTÁNBAN ma is a zemin­dárök (nagybirtokosok) az igazi uw*k, a föld tulajdonosai. A nagybirtok- rendszer sajátos módon Zsákmányol­ja ki a dolgozó parasztok millióit. A zemindár bérbeadja földjét több nagybérlőnek, ezek a földet ismét kisebb egységekre osztják és gazda­gabb parasztoknak adják bérbe. A gazdag parasztok a főidet még ki­sebb részekben ismét bértoeadiáJt, Így a nagybirtokos és a földet köz- • Vétlenül művelő dolgozó paraszt kö­zött az élősdl közvetítők nagyszámú rétege alakul ki. Ez semmi egyebét nem tesz, mint, zsebrevágja a bér­leti dijakat. Előfordul, hogy a pa­rasztok 8—10 kézért át jutnák a földhöz. A bérleti díj kifizetésé Után jó termés idejében is csak 3—4 hó­napra marad élelmük. A FÖLD MEGMŰVELÉSE a i«ft- kezdetlegesebb módszerekkel törté­nik: faekével, kapával, S még é pri­mitív eszközök is többnyire a nagybirtokosok tulajdonában vari* nak, akik csak meghatározott ősz- szegért adják ezeket kölcsön a pa­rasztoknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents