Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-25 / 98. szám

ESZÄ K MÄGYARO RSZAG r Diósgyőr május 1. ©lőtt Miskolc vízellátásáról AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA X. évfolyam 98. szám Ára 50 tiliér Miskolc, 1954 április 25, vasárnap Kodály-ünnepségek Miskolcon rj olgozó népünk az anyagi és szellemi felemelkedés nagyszerű útján ha­jad előre. Szabad hazánkban virágzik a kultúra. A tömegek tanulnak, művelőd iriek, szórakoznak. Élvezik a művészetek kincseit, életüket beragyogja a vers, a kép, a könyv, a zene fénye. Nemcsak fogékony látói, meghalló! az alkotások szépségeinek, hanem — művészeti tömegmozgalmunk kibontakozásával és fejlődésével — mindinkább megszólal- titói, életrekeltői is. Azért van, azért lehet így, mert népi demokratikus álla­munk nagy gondot fordít a dolgozók állandóan növekvő kulturális szükségle­teinek kielégítésére. A dolgozó emberrel való törődés, jobb, gondtalanabb, vídá niabb életének megteremtése, amely poli­tikánk, harcaink középpontjában áll, azt is jelenti, hogy minél gyakrabban és könnyebben juthasson hozzá az ismereteit gazdagító könyvekhez, a látóhatárát tágító színházhoz, a nagy élményeket ajándékozó filmhez, zenéhez, képzőművé­szeti alkotásokhoz, hogy minél bővebben meríthessen az öntudatát erősítő, harcait segítő újtartalmú kultúra dúsan áradó forrásaiból. Minél többet! — így csiszo­lódik ízlése, művészi érzéke és ítélőképes­sége, így válik tartalmasabb emberré, a Bzóeializmus építésének jobb harcosává. TV épünk — természetesen gyerme­keink — nevelésében különösen fontos szerepe van a zenének. Annak « zenei műveltségnek, amely a nép ízlé­sét, napi életét és nagy történelmi cél­jait vesri mértékül tartalmában és for­májában egyaránt — felbecsülhetetlen értéke van szocialista kultúránk fejlesz­tésében. Ez a zene a nép iránti szeretet­len, határtalan bizalomban gyökerezik. E* a TnüvrsZctrt az a lángoló meggyőző­dés -hevíti, hogy nincs szebb, mint együtt munkálkodni a kifogyhatatlan tehetségű néppel, a haza üdvéért, erősítéséért, boldogságáért. Ennek a zenekultúrának olyan alkotó­művészével, tudósával és vezető harcosá­val büszkélkedhetünk, mint Kodály Zol­tán. legnagyobb élő zeneszerzőnk, az igazi Magyar nemzeti műveltség fáradhatatlan terjesztője, akit legékesebben azokkal a szavakkal • jellemezhetünk, amelyeket őtuaga mondott 1946-ban a művész hiva­tásáról: „A művésznek éreznie kell. hogy. (része a tömegnek, de azt is át kell érez-, (nie, hogy tehetsége a tömeg érzéseinek, kifejezésére kötelezi. Érzi, hogy népéből kiemelkedve annak egyben teremtő része, XT odály művészetében, életművében, a népművelésért folytatott kitartó harcában jelentős helyet foglal el a gyer­mek. Számos lelkesítő gyermekkórussal ajándékozta meg fiatalságunkat, amelyek­nek csodálatosan tiszta, szépséges dalla­mai, a belőlük kisugárzó igaz nemzeti érzés, legyürhetetlen optimizmus meg­ragadja a fogékony gyermekieteket- Hite a gyermekben — megingathatatlan hit a nemzet jövőjében. Szavai és művei egyaránt arra figyelmeztetnek: tisztelettel és szeretettel, örömmel és bizalommal kell közeledni legdrágább kincsünkhöz, gyermekhez. így ír erről: „... . az iskola sőt óvoda már valóságos, véres élet. Ami sebet ott kap valaki, gyakran holtáig sem heveri ki. S ha jó magot ültetünk belé, egész életében virágzik. A három éves ember is ember. Mennél inkább be­zárjuk egy képzelt világba, annál nehe­zebben igazodik el később az igaziban, Vegyük komolyan a gyermeket. ..“ Mis­kolci tartózkodása során is meg akar győződni arról, hogyan szökken szárba, milyen virágot és gyümölcsöt ígér az el vetett mag. Meghallgatja a zeneolvasási verseny döntőjét és ő nyújtja át a díja kát a győzteseknek. Kodály szüntelenül hirdeti, hogy egyre műveltebbekké kell válnunk. Ez emel magasba, s öregbíti hírünket a világban- Sztálin szavait idézve arra figyelmeztetett, hogy dolgozzuk ki azt a külön színt, amivel mindem nép, a legkisebb is, hozzá­járulhat az emberiség közös kultúrájához. „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem...” — írta egykor Bessenyei György, a magyar nem­zeti műveltség úttörője. A Kodály-i életmű ennek az igazságnak messzire világító fák­lyája a zene területén. Saját nyelvünk, saját muzsikánk I — mi másban gyöke­rezhetik ez, mint a nép sokévszázadom átnyúló és mindig megújuló életében- Hogy nemzetté lehessünk — irta Ko­dály —, előbb újra, meg újra néppé kell lennünk." Másutt: „A népzene jelentő­sége a nemzeti életben újabban sehol oly fokra nem emelkedett, mint a Szovjet­unióban. Szolgáljon ez intő és Ösztönző például azoknak, akik a maguk életében nem eszméltek rá.“ Nagy érdeklődéssel várjuk a miskolci ünnepségek egyik je­ÓZDI MARTINÁSZOK GYŐZELME £< ?nai idők muzsikusa, prófétája és szó-. , , , , szólója, népe törekvéseinek, ábrándjainak I lentos esemenyet, Kodály Zoltán eloada- lés kétségednek kifejezője... ItfT eleg szeretettel köszöntjük nemzeti zeneművészetünk v;lágszerte nagyra- foeesült alkotóját, a magyar dolgozó nép művészét, a béke odaadó harcosát, Kodály Zoltánt, abból az alkalomból, hogy Mis­kolcra érkezik és résztvesz a tiszteletére rendezett zenei ünnepségen. Miskolc zenepedagógusai és művészei, lakik hazánk valamennyi zeneművészével egyetemben közvetlenül, vagy közvetve nz ő tanítványai, beszámolnak neki mun­kájukról, a zenei műveltség ápolásában és törlesztésében kivívott eredményeikről, különösen arról, milyen sikereket értek el a dallamolvasás és -Írás elsajátíttatá­sában, a szolfézs-oktatásban, amely alapja zenéi kultúránknak. Évtizedek óta fárad­hatatlanul érvel amellett, hogy az így' felépített zeneoktatásnak át kell hatnia egész alsó- és középfokú iskolarendsze­rünket. Állandóan hangoztatja, hogy a zene (elemeinek beidegzését már gyermekkor­iban, az óvodában el kell kezdeni, ehhez léveken át tartó gyakorlás, a belső zenei hallásra való rendszeres nevelés szüksé­ges - és ezt csak az alsó- és középfokú iskola alapozhatja meg. Egy most meg­jelenő könyv előszavában írja: ..Zene • kultúra ma már írás-olvasás nélkül csak­úgy nem lehet, mint irodalmi kultúra. A zenei írás-olvasás előmozdítása ma épp­oly sürgető, mint volt 100—200 éve I» nyelvi.“ Tanulságos idézni 1941-ben írt bátor szavait is a zene! nevelésről: „Kezdeni már az óvodában kell. mert ott a gyer­mek játszva megtanulja azt, amire az elemiben már késő. Különösen, mióta az elemi iskola csak hatodik évét betöltött gyermeket vehet fel, megnövekedett az óvoda jelentősége. Azaz, megnövekedett volna, ha minden gyermek járna, jár­hatna oda .. - Képtelenség, hogy a ma­gyar gyermekek hathetedének nevelése a legfontosabb életkorban a véletlenre legyen bízva.“ Mélyreható társadalmi változásra, a fepdálkapitalista úri rendszer megdönté­sére volt szükség ahhoz, hogy ez a hely­zet megváltozzék. Népi demokráciánkban nőttön-nő az óvodák száma is; itt. a kö­telező általános iskolában s a különféle Kepei szakiskolákban a dolgozók: gyerme­keinek tízezrei ismerkedhetnek idejekorán a zene alapelemeivel, tehetik magukévá a muzsika nyelvét, hogy majd biztos :ranytüvel ( zükben tájékozódhassanak e> zene káprázatosait szép világában, sát a zenei műveltség kiszélesítéséről Kodály-estek a miskolci énekkarok, zenekar, szólisták hatalmas sereg­szemléje lesz. Mintegy ezer szereplő szón laltatja meg világhírű zeneszerzőnk gyö­nyörű alkotásait, bennük a mély emberi és művészi igazságot. Találkozni Kodály műveivel — mindig ünnepi esemény. Annyi, mint találkozni a néppel, amely­nek ezer és ezer dalát — ezeket az ezer színben játszó virágokat — Bartókkal együtt ő gyűjtötte örökszép csokrokba. A nép művészi tehetségének, alkotó géniuszának drágaköveit tárták fel, olyan tökéletesen magukévá tették a népi zene kifejező formáit és jellegét, hogy a népi dalstílus zenei gondolkodásuk alapjává vált. Kodály minden művéből — a Szé­kelyfonóhói, vagy a Mátrai képekből, a Háry Jánosból, vagy a Kállai kettősből — a nép hősi múltja, a nép érzés- és kedélyvilága, bánata és öröme, szomorú­sága és vidámsága áramlik fülünkbe, agyunkba, szívünkbe. A hétfői hangverseny középpontjában nem mindennapi, nagyszerű vállalkozás áll: a Psalmus Hungaricus előadása. Kecskeméti Végh Mihály 16. századi, keményveretű, nemes zengzetű szövegére írta Kodály a Magyar Zsoltárt, amelyben a nép történeti sorsát és igazságát ábrá­zolta. Izzó, keserű átkot szór ez a gyújtó hatású, lélekbemarkoló mű a nép min­den zsarnokára, gonosztevőjére: „Keserű halál szálljon fejére — Ellenségemnek ítéletére — Álnokságának büntetésére — Hitetlenségének kijelentésére“ — csen­dülnek fel a megragadó, megrázó dalla­mok. A Psalmus — liatalmas zenei költe­mény. Meghallgatása szerzőjének jelen­létében — felemelő élmény. Erősíti ben­nünk a minden elnyomástól megszaba­dult néphez való tartozás boldogító tuda­tát, a tettekre hevítő nemzeti érzést, az alkotó hazafiságot, amelynek elmélyíté­sét, gazdagítását szolgálják a kétnapos mú.'-.olcj Kodély-irompségqk, MEGYEI PÄRTBIZOTTSÄGNAK, ' MISKOLC Az ózdi martinacélmű az év elején elmaradt a tervfeladatok tel­jesítésével. A pártunk III. kongresszusának tiszteletére kibontakozó versenyben — két alkatommal tett felajánlás keretében az 1951-es kon­gresszusi győzelem hagyományaihoz híven — üzemünk kollektívája szo­cialista kötelezettségvállalást tett 400 0 tonna acél törlesztésére. Dolgozóink nagy kedvvel fogtak hozzá a kitűzött feladat megvalósításához. A dol­gozók vállalták, hogy az adósságot június 1-rc törlesztik, a lelkes mun­ka meghozta eredményét, a vállalást a martin dolgozói április 24-én, reg­gel 8 órára teljesítették. A selejtet 22 százalékkal csökkentették. Bí­zunk abban, hogy a további sikeres munka nyomán üzemünk hasonló szép eredményekkel zárja ezt a versenyszakaszt. Ennek érdekében újabb 1000 tonna tervcnfelüli acél olvasztását vállaljuk, május 24-re. Az acélmű dolgozói nevében: MARHOFFER LÁSZLÓ BOROS GYULA párttitkár iib. elnök DEMETER ANDOR BÓTA ZOLTÁN üzemfőnökhelyettes DISZ-titkár ZENE KÖSZÖNTÖTTE szombaton délben az ózdi martinászokat. A „dél- utánosok“ ünnepi hangulatban vették át a műszakot — álltak a tüzesszemű kemencék elé, hogy tovább vívják a harcot az újalib 1000 tonnás vállalás letörlesztéséért. Illetve ez az adósság már csak 970 tonna, mert a „délelőtti}' sök“ kb. 30 torma acélt adtak terven jelül. Még a daruk is gyorsabban mozog­tak, mint máskór. A martinászoknak szeméből jókedv, megelégedettség su­gárzott. Minden okuk meg volt erre, hiszen szombaton reggel 8 órakor jelentették a pártnak, hogy június 1. helyett már most teljesítették a pártkongresszus tiszteletére tett 4000 tonna acél terme­lésére vonatkozó txíUalásukat és újabb 1000 tonna acéladósság törlesztésére tettek fogadalmat. — EZ MAR A HARMADIK vállalás, amit a pártkongresszusra teszünk — mondotta Marhoffer László elvtárs, az acélmű párttitkára. — Először 2000 tonnát vállaltunk — és szavunkat április 4-re, jelszabadulásunk ünnepére teljesítettük. Amikor megtudtuk, hogy a kongresszust május 24-re halasztot­ták, elhatároztuk, hogy újabb 2000 tonnára teszünk vállalást. Ma reggelre egt is teljesítettük. Megsokszorozta erőnket az a tudat, hogy egy kongresz- szusi zászló már birtokunkban van és csak rajtunk múlik, hogy a III. kon­gresszus gyönyörű vörös selyemzászlaja is hozzánk kerüljön. Bátran mondha­tom, hogy a martinacélmű dolgozói, a kommunistákkal az élen úgy dolgoznak, mint még soha. A dicséret ugyan az üzem valamennyi dolgozóját illeti, de névszerint említsük meg azokat, akik az élenjárók között is élenjártak: Bábeczki Ferencet. Dubinyi Gyulát, M. Kiss Jánost, Szedtük Lász­lót, Szedték Józsefet és Hűlik Sándor olvasztárokat, Berták István, Veréb Sándor, Farkas István adagkészítöket, Pékár Dezső és Kossuth Ferenc daru­kormányosokat, Jóbi Gyula, Ochtinszkl László és Kiss József berakódarusokat, Oravecz János, Ivádi Sándor préstelepi, Ködmön József vaskerti, Gere Sándor, Spagina Ferenc öntöcsarnoki dolgozó­kat. HXJL1K SÁNDOR ELVTARS — amint 5 mondja — öreg olvasztár, öreg ke­mence mellett — fogadalmat tett: úgy jog dolgozni brigádjával együtt, ahogy azt tőle pártunk és dolgqzó népünk el' várja­— Havi tervünk teljesítésében jelen­leg 105 százalékon állunk — mondotta —, de a tegnapi nappal a mi öreg ke­mencénknél is bevezették a pakura­tüzelést. Ennek eredménye már meg­mutatkozott 125 százalékos tervteljesí­tésünkben. Demeter Andor üzemfőnök-helyettes elvtárs kérdésünkre elmondotta, hogy az utóbbi időben megjavult az anyag- ellátás. Előrelendítette a versenyt az új szta­hanovista szint bevezetése is a martin- acélműben. — Meggyőződésem — folytatta —, hogy ha eddigi vállalásunkat 158 szár zalékban teljesítettük, újabb vállalót- sunknál sem adjuk alább. Természete­sen sok tanulsággal szolgált a verseny. Ilyenko- jobban kerülnek felszínre a hibák és arra figyelmeztetnek, hogy ha még lehet, jobban őrködjünk a techno­lógiai fegyelem és a minőségi előírás szigorú betartásán. KÍVÁNJUK, HOGY az ózdi martin- acélmű dolgozói továbbra is sikerei műnkéit végezzenek. Nem szabad elbiza- kodniok, mert ha jelen pillanatban ma­guk mögött is hagyták a diósgyőri martinászokat, a kongresszusig még egy teljes hónap hátra van. Akkor dől el igazán', hogy kit illet meg a kongresz- szus dicső vörös zászlaja!. A Borsodvidéki Gépgyár dolgozói nagyjelentőségű vállalást teltek május 1. tiszteletére A Borsodvidéki Gépgyár dolgozói termelési értekezleten elhatározták hogy a kongresszusi verseny kere­tében május 1 tiszteletére versenyre hívják az üzemgépészeti igazgató­sághoz tartozó Kisalföldi Gépgyár vasöntödéjét, a Sophiana Gépgyárat, valamint a Kiskunfélegyházi Gép­gyárat az alábbi versenypontok tel­jesítésére: 1. A mezőgazdasági gépek tervé­nek túlteljesítése. 2. A mezőgazdasági gépek önkölt­ségének csökkentése. 3. A mezőgazdasági gépek minő­ségének javítása. 4. A mezőgazdasági gépek átvéte­le után 48 órán belüli elszállítása­A bányász sportbrigádok versenye A bányász sportbrigádok idei első negyedévi versenyének ered­ményei: A nagybrigádok versenyében: 1. Simon Sándor (Mártabá- nya) 45 főnyi brigádja negyed­évi 143.5 százalékos átlaggal. A kisbrigádok versenyében: 1. Baranyák József (Tatabá­nya. X-es akna) hat főnyi bri­gádja negyedévi 172 százalékos átlaggal. A külszíni brigádok' versenyében: 1. Szabó.István (Mezőkeresz­tes) hat főnyi brigádja negyed­évi 210.3 százalékos átlaggal. Hősi munkával szombaton éjszaka, határidő előtt befejezték a diósgyőri durvahengerdében a nagyjavítást tői rendes termelés folyik. A blokksoron éjjel 23 órakor kezdő­dött meg a próbajárat. Jól felme­legített blokkokkal hengerelnek. Sem a blokksoron, sem a gerenda­A diósgyőri Lenin Kohászati Művek durvahengerdéjében a nagyjavítást április 24-én éjjel 23 órára teljesen befejezték. A ge­rendasoron a munkálatok már dél­előtt 13 órára olyan stádiumba ju­tottak, hogy megkezdhették a pró­bajáratokat. A gerendasoron éjfél­soron a próbajáraton semmi zavar nincs. Helyesen szervezték meg Parasznyán a növényápolási munkát Parasznya köz- melé9Í bizottság a dolgozókra tá- meghívták a pét­ségben 24 egyéni- helyesen szervezte maszkodik, akik a damutató asszo­leg dolgozó paraszt meg a növényápo- kongresszus tiszte- nyokat is, mivel vállalta, hogy négy- lási munkákat, fi- ledére tett vállalá- I’arasznya község­szer kapálja meg gyelembe vette az sukat már teljes!- ,5? 'nagy­a kukoricát és a élenjáró dolgozók tették. A termelési burgonyát. A tér- javaslatait, azokra bizottság ülésére részét az asszo­nyok végzik el. Diósgyőri kohászok becsülete A diósgyőri nagyolvasztómű dolgozói a kongresszus tisztele­tére vállalták, hogy első negyed­évi tervlemaradásuk behozása után még ezer tonna nyersvasat adnak népgazdaságunknak. Vál­lalásukat április 23-án teljesí­tették — 1039 tonna nyersvasat adtak a haz,ának. A fizikai dolgozókkal vállvet­ve kemény harcot vívtak a győ­zelemért a műszaki vezetők is. Gácsi Miklós gyárrészlegvezető jó irányításával a diósgyőri ko­hászok sikerrel küzdöttek. And- resovszki János és Gudász Jó­zsef kohász-brigádja 112.5, Kri* zsán Gábor brigádja 111.9 száza­lékos teljesítést ért el. Bánvöígyi Károly, Bucska Sándor és Pólyák János gépé­szeti dolgozók gyors és pontos munkájukkal segítették a kohá­szokat vállalásuk teljesítésében. Kijelölték a rasnt élüzemeit Az 1954. első negyedében elért eredmények alapján a közleke­dés- és "postaügyi minisztérium vasutasok szakszervezetével közösen kijelölte a különböző asuti szakszolgálati ágak élüze­meit, közlekedés- és postaügyi mi­niszter a vasutasok szakszerve­zete központi vezetőségének ván­dorzászlajával kitüntetett élüzemek között’ szerepelnek: ÁLLOMÁSI SZOLGÁLAT: Mis­kolc—Gömöri-állomás. VONTATÁSI SZOLGÁLAT: Diósgyőr fűtőház. MÜHELYI SZOLGÁLAT: Mis­kolci Járműjavító üzemi válla- , .IaÉv ......... ........­TÁVKÖZLŐ ÉS BIZTOSÍTÓBE­RENDEZÉSI SZOLGALAT: Mis­kolci távközlő és biztosítóberen­dezési központi ellenőrzés. Élüzem címmel és pénzjutalom­mal tüntették ki a következő szolgálati helyeket: VONTATÁSI SZOLGÁLAT: Bánréve fűtőház, Sárospatak keskenynyom távú fűtőház. SZERTÁRI SZOLGÁLAT: Mis­kolc fűtőház szertára. Vezérigazgatói elismerésben és pénzjutalomban részesülnek a következő szolgálati helyek, amelyek ugyancsak elérték az élüzem szintet. ÁLLOMÁSI SZOLGÁLAT: Szin állomás, Novajidrány állomás. .(MTI) A magasabb szakmai felkészültségért A pártkongresszus tiszteletére a miskolci járási tánács végre­hajtó bizottsága a szakmai kép­zés megjavítása érdekében ver­senyre hívta a megye valameny- nyi járási tanácsának végrehaj­tó bizottságát. A verseny értéke­lésénél a mezőcsáti járás került az első helyre, második a mis­kolci, harmadik a sátoraljaújhe­lyi járás. A mezőkövesdi, sáros­pataki és putnoki járás az utol­sók között áll. Itt kevébbé tö­rődnek a szakmai oktatással. A lemaradt járási- tanácsok funk-, cionáriusai tartsák kötelessé-'' güknek, hogy minden konferen­cián pontosan felkészülve jelen­jenek meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents