Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-21 / 94. szám

Steer*», 1931. április SI. ÉSZAKMAGYÁRORSZAG 3 Tanuljunk az SZKP tapasztalataiból A végrehajtás ellenőrzéséről és a pártirányítás módszereinek tökéletesítéséről (Részletek G. Borkov, a SZKP szaratovi területi pártbizottsága titkárának cikkéből) A PÁRTBIZOTTSÁGOK irányító mun­kájának fontos része a párthatározatok végrehajtásának ellenőrzése. Az ellen­őrzés'segít bennünket a határozatok he­lyes végrehajtásában, a hibák kiküszöbö­lésében, a jo módszerek hasznosításában. Az ellenőrzés azonban csak akkor felel meg ezeknek a feladatoknak, ha nem formálisan, nem bürokratikus módszerek­kel végezzük. Az ellenőrzés akkor a leg" hasznosabb, ha a pártbizottságok dolgo­zói rendszeresen felkeresik a kerületeket, az «lapszervezeteket, a kolhozokat és az üzemeket, hogy a helyszínen lássák, ho­gyan hajtják végre a párthatározatokat. A szaratovi területi pártbizottság rend­szeresen küld ellenőrző brigádokat a ke­rületekbe, a városokba, az üzemekbe és a kolhozokba. A brigádok tagjai között nemcsak pártmunkások, hanem szovjetek dolgozói, komszomolszervezetek megbízot­tai. mezőgazdasági és ipari szakemberek, kukúrmunkások is vannak. Az ilyen összetételű brigád hozzáértéssel vizsgálja meg egy-egy pártszervezet munkáját 9 könnyebben felfedi a hiányosságokat. Gyakran előfordul, hogy miután a terü­leti pártbizottság meghallgatja valamelyik kerület beszámolóját,, brigádot küld ki a kerületbe, hogy segítsen a határozatokat végrehajtani. Ez a módszer a gyakorlat­ban bevált. Hiába utaznak azonban a pártbizottság dolgozói a kerületekbe, ba bürokratiku­sait, felületesen végzik az ellenőrzést. A szaratovi területi pártbizottság egy alka­lommal brigádot küldött ki a balangyin- szki kerületbe, hogy ellenőrizze a SZKP központi bizottságának szeptemberi teljes ülésén hozott határozatok végrehajtását. A brigád azonban főleg adatokat gyűj­tött, akták és jelentések alapján tájékoz­tatta a pártbizottságot s nem támaszko­dott a tömegekre, nem vett részt egyet­len párt gyűlésen, egyetlen kolhozgyülésen sem,,, neon nyújtott semmiféle segítséget a helyi pártszervezetnek, a dolgozóknak. Beérte azzal, hogy egyszerűen „lefényké­pezte“ a hiányosságokat: AZ ILYEN ELLENŐRZÉS természe­tesen nem hozhat gyakorlati eredményt. A területi pártbizottság másodszor is ki­küldte a brigádot a balangyinszki kerü­letbe azzal, hogy végezzen alaposabb munkát, hatékonyan segítse a kerületi pártbizottságot és csak ezután terjessze be jelentését megvitatásra a területi pártbizottsághoz. Előfordul az is, hogy a határozatok meghozását formális feladatnak tekintik. Egy alkalommal a szaratovi területi párt- bizottság meghallgatta az építőanyagipari dolgozók szakszervezete területi bizottsá­gának beszámolóját. A beszámolóból ki* tűm, hogy a szakszervezet területi bizott­sága a már korábban hozott határozat több pontját eredményesen teljesítette, de több feladat még megvalósításra vár. Az ülésen felmerült » kérdés, kell-e újabb határozatot hozni. Többen rá­mutattak arra, hogy a korábban hozott határozat helyes volt, csak a végrehajtásban vannak fennakadások. Az ülés egyes részvevői azonban amellett kardoskodtak, hogy új határozatot kell hozni, hogy az ülésnek „nyoma marad­jon“. Ez a javaslat azt mutatta, meny­nyire megszokták egyes pártfunkcioná­riusok a bürokratikus módszereket 9 mennyire nehéz szakítani a rossz, módsze­rekkel. Világos, hogy nem szükséges minduntalan újabb határozatot hozni, ba az előző határozat még nincs végrehajtva s ha a korábban kitűzött feladatok to­vábbra is aktuálisak. A végrehajtás ellenőrzése sokkot jobb lesz, ba új hatá­rozat helyett hasznos útmutatást adnak a funkcionáriusoknak és konkrétan segítik őket a hibáik leküzdésében. A végrehajtás ellenőrzése egyben neve­lési eszköz is. A helyes ellenőrzés fe­gyelmezettségre, felelősségérzetre, őszinte­ségre neveli a kádereket. Az ellenőrzés híján jó káderek is hibákat követhetnek el s veszítenek olyan értékes tulajdonsá- caikból, mint a hibákkal szemben való kérleJhetetleneég, az önmagukkal és be­osztottjaikkal szemben támasztott magas követelmények. A VÉGREHAJTÁS ellenőrzésének módszereit csak úgy tudjuk tökéletesí­teni, ba ebbe a munkába rendszeresen bevonjuk a kommunisták és pártonkívű- liek tömegeit, ha a felülről jövő ellen­őrzést összekapcsoljuk az alulról jövő ellenőrzéssel. Az alapszervezetekben az ilyen ellen­őrzés fóruma a taggyűlés, a kerületek­ben és a városokban a pártbizottságok teljes ülései és az aktívaértekezletek. Az alulról jövő ellenőrzés fontos részét alkot­ják azok a levelek, amelyeket a dolgozók intéznek a vezető párt-, szovjet- és gaz­dasági szervekhez. Ezek a levelek felfedik egy-egy intézmény munkájának hibáit, bírálják a vezetők helytelen cselekede­teit, javaslatokat tartalmaznak. A mun­kások. kolhozparasztok és értelmiségiek levelei fontos tájékoztatást adnak arról is, hogy az üzemekben és a különböző mun­kahelyeken helyesen valósítják-e meg a párt és a kormány útmutatásait, hogy a vezetők elég figyelmesek-e a dolgosok iránt, szilárdítják-e állandóan kapcsola­taikat a tömegekkel és éberen őrköd- nek-e az állami érdekek felett. Tavaly a szaratovi területi pártbizott­sághoz igen sok levél érkezett a dolgo­zóktól. Az ellenőrzés folyamán bebizo­nyosodott, hogy a levelek jelentős kérdé­seket vetettek fel és a felsorolt tények többsége igaz volt. A dolgozók levelei nyomán például a területi pártbizottság ■konkrét intézkedéseket hozott a falusi tanítók életkörülményeinek megjavítá­sára, tüzelővel való ellátására, a tanítok számára készülő lakóházak felépítésének meggyorsítására. Az alulról jövő ellenőrzés kifejlesztése szempontiából rendkívül nagy szerepük van az állami intézmények párta lapszer­vezeteinek. Az ő feladatuk, hogy jelezzék az állami intézmények munkájában fel­merülő hiányosságokat és a hibák kijaví­tásának módjait. A városi és kerületi pártbizottsásroknak az eddiginél több fi­gyelmet kell fordítaniuk *z állami intéz­mények pártalapszervezeteire, aktivizálni kell ezeket a pártszervezeteket s ellen­őrizni kell, hogyan hajtják végre a párt­ós kormányhatározatokat. » AZ ALULRÓL JÖVŐ ellenőrzésnek nemcsak az a jelentősége, hogy előmoz­dítja a határozatok teljesítését, hanem az is, hogy megmutatja, helyesek voltak-e a határozatok és a direktívák, összhang­ban álltak-e a párt politikájával, a dol­gozók érdekeivel, élet követelményei­vel, a helyi viszonyokkal. Wáll-váll mellett — a bő termésért Megyénk északii, hegyes-dombos vidékén — a szikszói járásban — vannak az alsóvadászi Szabadság földjei. Mintegy 600 kataszteri hold földön gazdálkodik a szövetkezet 76 főnyi tagsága. Most, a tavaszi munka dandárjá­ban különösen mozgalmas az élet a termelőszövetkezetben. Igen jól tud­ják a szövetkezet tagjai, hogy a bő termés záloga — az időben végzett jó munka s ezért kora reggeltől ké­ső estig kint szorgoskodnak a föl­deken. Ennek eredménye, hogy a tavaszi kalászosok vetését határidő előtt befejezték és a kapásnövények­ből is már csak a Kukorica vetése van hátra­A szövetkezeti tagok nap mint nap egymást lelkesítik a jobb munkára. Különösen szép példát mutatnak a tavaszi csatában Iványi István, Szol­noki János növénytermesztési bri­gádvezetők. Dicséretet érdemelnek Németh Imre, Sipos Lajos, Kra- nóczki István szövetkezeti tagok is, akik a tavaszi munka előkészületeit, a trágyázást és a fejtrágyázást idő­ben és pontosan elvégezték. Gondosan kidolgozott terve van a szövetkezetnek a termelés növelésé­re. Az idén sokkal nagyobb termés­átlagokat akarnak elérni, mint a múlt esztendőben. Búzából 9, rozs­ból 8 és fél, árpából 7 mázsás átla­got irányoztak elő holdanként. Bát­ran alkalmazzák a fejlett agrotech­nikai módszereket, emellett figye­lembe veszik a dolgozók jó termelé­si tapasztalatait is. Szabó Miklós például — aki egyénileg mint kö­zépparaszt igen jól gazdálkodott — sokszor ad jó tanácsokat, amelyek­nek különösen a vetésforgó beveze­tésénél vették nagy hasznát. A szö­vetkezet vezetői bátran támaszkod­nak a csoportban levő egykori közép­parasztokra. Nemcsak javaslataikat veszik figyelembe, hanem beválasz- szák őket a vezetésbe is. A termelőszövetkezet legfőbb cél­jaként tűzte, ki, hogy a tagok szá­mára magas jövedelmet biztosítson- S az eddigi jó munkának meg is van a látszata. Nem panaszkodhatnak a tagok „pénzszűke*“ miatt. Az első negyedévben minden ledolgozott munkaegységre öt forint előleget fi­zettek már. Nagy eredmény ez, hi­szen a múlt évben összesen csak 6 forint 30 fillért tudtak adni munka­egységenként a tagoknak. A termelőszövetkezet gyarapodása, a tagok jobb életmódja nagy hatással van a kívülálló dolgozó parasztokra. Bakos Lajos 16 holdas középparaszt rSt akä az ésszel kilépett a csoport* bői — már csak azon gondolkodik, hogyan jelentse be visszatérését. Nap mint nap eljár a tsz irodájába, portájára, mert amint mondja: „Nem tudok elszakadni tőletek, a szívem csak visszahúz hozzátok“. A szövetkezeti tagok szívesen is látják és biztatják: ne tétovázzon olyan so­kat, hiszen már láthatja, hol 3 he­lye. Többen vannak még a kívülál­lók között, akik egyre közelebb ke­rülnek a szövetkezethez. Kerekes János, Boda István a tél folyamán rendszeresen eljárt az állattenyész­tési szaktanfolyamra, amelyet n szö­vetkezeti tagok részére szerveztek. Nagy gondot fordít a szövetkezet vezetősége a munkaszervezésre és a munkafegyelem megszilárdítására. A tagok már mind be vannak osztva a brigádokba, s már mindenki tud­ja, hogy melyik munkacsapatban fog dolgozni. Igen jó módszernek bizonyult, hogy a földet szétosztják az egyes munkacsapatok között, amelyek egé­szen a betakarításig felelősek a te­rület megműveléséért, a növények ápolásáért. A szövetkezet vezetői így könnyen tudják ellenőrizni a munkát, felelősségre vonni a ha­nyagokat. A munkafegyelem megszi­lárdítása érdekében a termelőszövet­kezet vezetői — ha szükséges —szi­gorúan fellépnek. Legutóbb Gönci Ferencet és Nagy Zoltánt súlyos hi­bájukért kizárták a szövetkezetből. — Nincs szükség olyanokra — mondja Farkas elvtárs elnök —, akik állandó kimaradásukkal, fe­gyelmezetlenségükkel rontják a szö­vetkezet fegyelmét, hírnevét. A tavaszi munkák időben való el­végzése mellett nagy gondot -fordít a termelőszövetkezet az állam irán­Az Országos Béketanács április 21-én, szerdán délután felhat órakor ülést tart az Országházban. A Bé­ke Világtanács irodájának legutóbbi bécsi ülésén kiadott okmányok alap­ján megvitatják a nemzetközi poli­Xprilis fO-én tanácsülésre gyűltek össze Mezőnagymihálv dolgozó parasztjai. A tanács­ülésen vállalták, hogy május 1-re társadalmi munkában a község mellékutcáin 150 köbmé­ter kőből járdát raknak. Ezen­kívül az újtelepi hid lerakását, földelését és árkolását vállalták. A község dolgozói közül már ti kötelezettség teljesítésére is. Tud­ják, hogy az életszínvonal emelke­dése nagymértékben attól függ, hogy’ az egyénileg dolgozó parasztok és a termelőszövetkezetek hogyan tesz­nek eleget beadási kötelezettségük­nek, hogyan járulnak hozzá a mun­kás-paraszt szövetség erősítéséhez- Ök is példát mutatnak a beadásban. Egész évi marha, háromnegyedévi sertés és tojás, több mint félévi tej- és baromfielőírásuknak már eleget tettek. A termelőszövetkezet pártszerve­zete jól dolgozik. Egyik legfontosabb feladatának tekinti a termelés ellen­őrzését. A pártvezetőség legutóbb is megtárgyalta a vetés ügyét. De a kommunisták nemcsak beszélnek a feladatokról — a mindennapi mun­kában is példát mutatnak, mint Győri Imre fogatos, Mészáros Anna dohánykertészeti dolgozó. Nagy Mik­lós kertészeti brigádvezető és a töb­bi. Különösen a kongresszust ver­seny elején látszott ez meg. A párt­tagok szinte kivétel nélkül egyéni felajánlást is tettek. A pártkongresz. szus tiszteletére a termelőszövetke­zet tagsága vállalta, hogy tojásbe­adását határidő előtt teljesíti, s a ka­pásnövényeket a kitűzött időpont előtt 3 nappal elveti. Vállalását már teljesítette. így harcolnak váll-váll mellett az alsóvadászi Szabadság termelőszö­vetkezet tagjai a bő termésért, azért, hogy becsülettel kivegyék részüket a mezőgazdaság fejlesztéséből, hozzá­járuljanak a milliókat lelkesítő kor­mányprogram megvalósításához. TÖRÖK ALFRÉD Ma, szerdán ülést tart az Országos Béketanács Május 1 megünneplésére készülnek a mezőnagymihályi dolgozó parasztok töbhea telieg.üetté^ M Umsx&sa .község dolgozó parasztság» tika legfontosabb kérdéseit. Az Országos Béketanács ülésén Parragi György országgyűlési kép­viselő, Kossuth-dijas újságíró, az Or­szágos Bcketauáes elnökségének tagja mond beszámolót. (MTI) szus tiszteletére tett vállalásu­kat.. Aranász Károly egész évi sertés, vágómarha, tojás és ba. romfibeadási kötelezettségének tett eleget. Hasonló Példát mu­tat a beadás teljesítésében Szál­kái Ferenc és Hadházi Barnabás. Az első negyedévi beadási terv teljesítésében élenjár az egész „Mtár életpályámnak tekintem a bányászatot^ 1953. őszén elhatároztam, hogy én is résztveszek a szén- csatában, amelynek eredményeit napról napra figyelemmel kisér­tem az újságban. Azelőtt a deb­receni hajlított bútorgyárban dolgoztam mint jelvényes szia. hánovista asztalos. Az üzemi színjátszókor művészeti csoport­vezetője voltam, ahol többízben játszottunk bányász színdarabo­kat. Megismertem szénbányá­szaink megváltozott életét és azt, hogy a múltban miiven ke­serves- sors jutott bányászaink­nak is. Naponta 12—14 órát dol­goztak éhbérért, amely azonban még így sem biztosította szá­mukra a megélhetést. Ma pedig pártunk és kor­mányzatunk biztosítja, hogv bá­nyászaink 8 órai munka mellett becsületesen megélhessenek. El­határoztam. mint bányász segí­tem a széntermelés állandó foko­zását. Alig pár hónapja dolgozom a borsodi szén medencében, a. her- bolyaí bányaüzemben. Mint csil­lés kezdtem a munkámat, s ma mint vájár, becsületes, jó mun­kával igyekszem kiérdemelni munkatársaim megbecsülését- Éddig még mindig teljesítettem tervemet. Havi keresetem 2800 —3000 forint. Most már életpályámnak te­kintem a bányászatot, kislakást építünk, családomat még ezév- ben ideköltöztetem. Pártunk és kormányunk gon­doskodására én úgv válaszolok, hogy a III. kongresszus tisztele­tére terven felül naponta egv csille szénnel többet termelek. KATONA MIKLÓS vájár. A második békekölcsön negyedik sorsolásán egy milliárd 123*3 millióra emelkedik a kölcsönjegyzöknek visszafizetett összeg Az 1950 szeptembere óta megtar­tott eddigi tizenhét sorsoláson álla­munk összesen egy milliárd 59.2 millió forintot fizetett vissza a köl­csönjegyzöknek nyeremény és tör­lesztés formájában. A második Békekölcsön keeskemé­ti sorsolásán újabb 64.1 millió forint kerül kisorsolásra, 47.7 millió nyere- ménynyel és 16.4 millió törlesztéssel. Ezzel egy milliárd és 123-3 millióra emelkedik az államköicsönökrc visszafizetett nyeremények és tör­lesztések összege. (MTI) A lakásviszonyok megjavítása érdekében feltérképezik a miskolci épületeket A kormányprogram célul tűzte ki a lakásviszonyok megjavítását. En­nek érdekében több helyiséget — amely régebben is lakás volt — is­mét lakhatóvá tesznek. Kormány­zatunk elrendelte, hogy a városi ta­nácsok írják össze területük épüle­teit és a bennük levő lakásokat. Az országban először Miskolcon kezdik el az összeírást, amely április 20-tól —30-ig tart. A számlálóbizottság minden lakost felkeres, átadja az összeírólapot, amelyet két példány­ban kell kitölteni. Az összeírok a helyszínen kötelesek ellenőrizni az adatokat. A miskolci tanács végrehajtóbizett- sága kéri a lakosság támogatását eh­hez a munkához, s amennyiben va­lahol nem jelennek meg az össze­írok, keressék fel az illetékes kerü­leti tanács igazgatási osztályát, vagy a városi tanács városgazdálkodási osztályát. Miskolc város lakosainak a lakás- viszonyok megjavítása céljából első­rendű érdeke, hogy az összeírás si­kerrel járjon. Újfajta cipőket és szandálokat gyártanak a kisipari szövetkezetek Az ország különböző részein lé­vő kisipari szövetkezetek a kon­gresszus tiszteletére 230 ezer pár női és gyermekszandált, illetve férficsizmát készítenek ter­ven felül. A nők részére nyárra fe­kete, szürke, drapp és barna mar- habox félcipők készülnek a legkü­lönbözőbb fazonban, s nagymeny­nyiségű férfiszandált is gyártanak. Különleges újdonság: a pulykaláb-- bőrből készült cipő. A dolgozó parasztok kívánságára a szövetkezetek sokkal több csiz­mát készítenek a második negyed­évben. mint eddig. A csizmák vik- szos tehénbőrből és fekete marha­bőrből készülnek, Újabb szociális létesítmények a vasutasok részére A vasutas dolgozók újabb szociá- lis létesítményeket kapnak. Pécelen egy kastélyt hárommillió forintos költséggel alakítanak át be­tegotthonná. A legkorszerűbb felsze­reléssel, központi fűtéssel ellátott kórtermekben száz beteget kezelnek majd. Az építési munkákat előrelát­hatólag májusban megkezdik és még ez évben befejezik. Budapesten éjjeli szanatóriumot létesítenek a vasutas dolgozók ré­szére. A szovjet tapasztalatok alap­ján épülő szanatóriumban nyolcvan- kilencven férőhely lesz. A dolgozó­kat kétágyas szobákban helyezik el. Az ötmillió forintos beruházással létesülő éjjeli szanatórium építését ez év harmadik negyedében kezdik meg és a tervek szerint 1955 végére fejezik be. (MTI) Á sátoraljaújhelyi és az edelényi járásban jobban meg hell szervezni a fémgyűjtést Az április 20-t értékelés sze­rint a Borsodmegyei Mellékter­mék és Hulladékbegyüjtő Válla­lat a harmadik helyezést érte el az országos versenyben. Fémből 7 százalékkal túlteljesítette a tervet, a vasgyüjtésben azonban csaknem 5 százalékkal lemaradt a terv mögött. Ezt a lemaradást főként a sá­toraljaújhelyi és az edelényi já­rás őkozta. A sátoraljaújhelyi járásban a fémgyűjtés tervét csupán 6.7 százalékban teljesí­tették- Az edelényi járásban a fémgyűjtés annyira rosszul megy, íiogy az eredmény nem is értékelhető, a vasgyüjtésben pe­dig 6.8 százalékot értek el. Fel­tétlenül szükséges, hogy a járá­sok alaposabban, szervezetteb­ben lássanak munkához. A MÉ­SZÖV minél előbb intézkedjen, hogy minden földmüvesszövetke- zet elegendő pénzzel rendelkez­zen a hulladék átvételére és mindegyik gondoskodjon átve­vőről. Él kell érnie, hogy minden földművesszövetkezett boltvezető kötelességének érezze elősegíte­ni a’fémgyűjtést hónap sikerét. A fémgyűjtésben Miskole vá­ros kiemelkedő eredményt ért el. Az ájt£ÜÍ£ áá*i áttörő fémgyüjtő nap nagyszerű eredményeket’ ho­zott.' A miskolciak példáját kell követnie a mezőkövesdieknek is, Mezőkövesden ezideig sem a DISZ-fiatalok, sem az úttörők nem kapcsolódtak be a hulladék­gyűjtésbe. Az iskolák' gyűjtési eredmé­nyét most értékelik. A 100 pon­tot elérő úttörők az iskolában kapják meg jutalmukat. PÁLOST JÁNOS Miskolc. A fémgyűjtés humora TERMÉSZETRAJZ — Mit tudsz fiam a méhről ?— kér­dezi az iskolában a tanító bácsi.. — Mindenekelőtt azt, ho-gy a vashul­ladékért 12 fillért, az ólomért 3.50 forin­tot és « rézért 7 forintot fizol kilónkint — feleli az egyik úttörő. PAPIRGYÜJTÖK A VERSENY FELELŐSNÉL — Azt mondta apuka, hogy itt a muri- kaverseny csak papíron van meg, ez hely- leien Azért jöttünk, hogy clvigyük azt a bizonyos papirt­NYELVTAN — Mondj fiam egy tárgy gyűjtő nevet. — Gero, Szabó Rernát... ezek a legs jobb féjBgyiijfcők az estiljdan»

Next

/
Thumbnails
Contents