Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-20 / 93. szám

ÉSZSRMSÜYÁKÖIÍSZAG

Kees, WM áptffig tik

BE^r—i—

............

április 26-án kezdődik a második békekölcsön IV. sorsolása

A II. békekölcsön IV. sorsolása április 26-án kezdődik a kecskeméti Katona Józ.séf színházban.

A. sorsolás négy napján — egész kötvényeket alapul véve — összesen 199.070 darab kötvényt sorsolnak ki 64.1 millió forint értékben. Ebből 116^900 kötvényt mintegy 40.7 millió forint nyereménnyel, 82.170 kötvényt pedig

16.4 millió forint törlesztéssel húznak ki.

Április 26-a és 29-e között lezajló kecskeméti sorsoláson 1 drb. százezer forintos főnyereményt, 23 drb. ötvenezer forintos, negyvenhat darab huszonötezer forintos, 117 darab tízezer forintos, 347 darab ötezer forintos nagynyereményt, valamint 5800 difrab ezer forintos,

17.300 darab ötszáz forintos és 93.266 darab háromszáz forintos nyereményt húznak ki.

A nyeremények és törlesztések összege mindenkor a kétszáz forint névértékű egész kötvényekre vonatkozik. A száz forint névértékű fél és az ötven forint névértékű negyed kötvények a kisorsolt összeg felét, illetve a negyedét nyerik. ,

A II. békekölcsön IV. sorsolásán kívül az év első felében még kélízben lesz államkölcsönsorso- lás. Az első békekölcsön VI. sorsolását május 27-e és 30-a között Sztálinvárosban, a harmadik békekölcsön II. sorsolását június 29-én Kaposvárott tartják. (MTI).

Újabb felajánlást tettek a borsodmegyei FŰSZERT dolgosai

A kormányprogram célul tűzte ki a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek fokozott kielégítését. Ez nagy feladatok elé állítja a kereskedelmi dolgozókat.

A kongresszusi verseny nagy lendületet adott munkánknak. A borsodmegyei KOSZÉRT vállalat az első negyedévben 100.2 százalékra teljesítette áruforgalmi tervét. Kiváló munkájukért dicséretet érdemelnek Váradi Béla, Gazda Gyula, Potyka Imre és Simon Gyula elvlársak, akik állandóan magasan túlteljesítik tervüketFióküzleteink dolgozói felajánlották, hogy patronálják a körzetükhöz tartozó föidművesszö. vetkezeteket.

Dikker Béla szerencsi és Dienes Lajos mezőkövesdi fiókvezetők igen jó szervezéssel biztosítják a körzet áruellátását. A vállalat dolgozói a pártkongresz. szus tiszteletére tett felajánlást 127 százalékra teljesítették, a hátralévő időszakra újabb felajánlást tettek.

KAPTAY LÁSZLÓ Borsodmegvei FÜSZÉRT Vállalat.

Én már soha többé ki nem tépek a szövetkezetből

Hosszú évekig az urasá- gok hasznosították tudásomat. Ha az éhenhalásra való fizetésért szólni merészeltem, ' szélnek eresztettek. Nem nézték, mivel tömöm be éhes gyerekeim száját. Ez megkeserítette szájamban még nz a kér nycret is, ami jutott.

Össze sem lehet hason- Htani régi és a mostani életemet. Ha ma többet dolgozom, többet is kapok, sőt jutalomban is részesülök.

40 nappal ezelőtt a Ilf- pártkongresszus tiszteletére vállaltam, hogy április IS-ig 25 kocától elhullás

nélkül 165 darab malacot tálasztok le és átlagsúlyuk legalább 18 kilogramm lesz. Sok gondot okozott a vállalás teljesítése, de most büszkén és boldogan írom meg, hogy szavamat teljesítettem. A malacok között 22 kilogrammosak is voltak. Megkaptam érte az elismerést, de ezenkívül még 400 forint pénzjutalomban is részesültem. Akkor megfogadtam, hogy soha többé nem fogok olyan gondolatokkal foglalkozni, mint tavaly októberben, amikor egyesek szavára hallgatva arra gondoltam, hogy kilépek a

termelőszövetkezetből. Én már innen soha többé ki nem tépek.

Tudásom legjavával küzdők a tsz- boldogulásáért, gazdagodásáért. Ez évben 195 munkaegységem van mar. Munkaegységen- kint előlegként 13 forintot és 1.3 kilogramm kenyérgabonát, azonkívül egy 35 kilogrammos süldőt kaptam. Tíztagú családom van, bőven van kenyerem és van rá zsírozom is, hiszen ebben, az évben két darab Icétmázsás sertér, vágtam.

_ TÓTH ISTVÁN cigándi Kossuth tsz.

ÖT ÉV TÁVLATÁBÓL

Az első békevilágkongresszus magyar küldöttei a békemozgalom öt évéről

kor, öt évvel ezelőtt felismerték azt datban vannak, hogy a nemzetközi a veszedelmet, amely az új világ- egyházi szervezetek segíthetnek a háború előkészítői részéről fenyeget- vitás kérdések békés megoldásának

öt évvel ezelőtt indult el világhódító útjára az emberiség legnagyobb nemzetközi mozgalma, a szervezett békemozgalom. Öt esztendő távlatából visszapillantva az első békevilágkongresszus magyar küldöttei így látják az azóta megtett diadalmas, sikerekben, eredményekben oly gazdag utat.

Miháiyfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, az Országos Béketanács alelnöke

— Szobám falán berámázva az első békevilágkongresszus plakátja, erről szállt az egész világ fölé Picasso békegalambja. A plakáton a dátum: Páris, 1949 április 20., 21-, 22., 23.

Ma öt éve ült össze az első békevilágkongresszus. Egyszerre két városban, Parisban és Prágában. És ha a béke világmozgalom eredményeire gondolunk, akkor rögtön így alakul az előbbi kérdés: Még csak öt éve? Igen. mindössze öt éve, hogy megkezdődött a béke védelmére indított szervezett vibVamozgalom, amely ezalatt az öt esztendő alatt nőtt a világtörténelem legnagyobb mozgalmává, amelyről elmondhatjuk, hogy soha az emberiség történelmében eszme annyi embert még nem mozgatott meg, nem hozott össze egyetlen táborba, egyetlen harcos szervezetbe.

A béke hívei első világkongresz- szusán 72 nemzet kétezerötszáz delegátusa gyűlt össze Párisban. A Szovjetunió és a népi demokráciák küldötteinek egy részétől a francia kormány megtagadta a beutazási engedélyt, ők körülbelül négyszázan Prágában gyűltek össze és így egyszerre két helyen, Prágában és Párisban ülésezett az első békevilágkongresszus. Küldöttei hatszázmillió embert képviseltek. Ezeknek nevében mondotta Joliot Curie: „Mi nem esedezünk a békéért, hanem erélyesen érvényt szerzünk békeakaratunknak, nem vagyunk pacifisták, határozott emberek vagyunk, akik minden eszközzel harcolunk a béke megvédéséért."

Az első békevilágkongresszus után ült össze Magyarországon 1949 június 17-én és 18-án az első prszágos békegyűlés, majd megalakult az Országos Béketanács és a sok tízezer magyar békebizottság munkája szervezett formát kapott. A békemozgalom Magyarországon minden becsületes ember összefogását jelenti és a magyar békeharcosok állásfoglalásában összeforr a Szovjetúnió iránti hála és szeretet, a béke ügye melletti elszánt kiállás, helytállás teljes erővel a termelés frontján, amely békénknek éppúgy biztosítéka, mint hazánk védelmének erősítése.

te az emberiséget.

A kongresszus felnyitotta a jő- akaratú emberek szemét a háborús veszedelem meglátására. Ebben látom jelentőségét és értékét elsősorban.

— A második, ami az elmúlt öt esztendő tapasztalatai szerint jelentőssé teszi ° párisi békekongresszust, az, hogy éppen annak határozatai következtében indult meg a béketábor szervezkedése. A békemozgalom azóta olyan hatalmas népmozgalommá fejlődött, amelyhez fogható soha nem volt az emberiség történelmében.

— A harmadik, amit a párisi békekongresszusra visszagondolva,

fontosnak tartok az, hogy öt esztendő tapasztalatai, következetes és éber küzdelme a békéért, erőt és reménységet nyújt a további odaadó és lelkes munkára minden békeszerető embernek a viláabéke fenntartása, s a most dúló háború, nevezetesen az indokínai gyarmati háború mielőbbi megszüntetése érdekében.

Péter János református püspök, a Béke Világtanács tagja

— Most öt esztendeje anrtak, hogy az első békevilágkongresszus Párisban és Prágában egyszerre adott hangot a népek hatalmas békeakaratának.

Az azóta eltelt öt esztendő a háborús szándékok kudarcainak, viszont a béke ügyének és a béke hívéi mozgalmának egyre reménytel- jesebb ideje lett. A békemozgalom a világtörténelem legszélesebb és legszebb emberi mozgalmává fejlődött — túlzás nélkül mondhatjuk, hogy történelemformáló erő. Életem nagy ajándékának tekintem, hogy a Béke Világtanács három magyar tagja egyikeként a békemozgalom fontos eseményeinek részese lehetek.

— Áz egyházak Magyarországon mindjárt kezdetben bejelentették csatlakozásukat * békemozgalomhoz. Az egyházak ma már abban a tumegtalálásában.

— A genfi tanácskozások elé abban a reménységben nézünk, hogy vereséget szenvednek azok az ak« ciók, amelyek szeretnék meghiusíta« ni a tárgyalásokat, mert erős a reménységünk, hogy a népek békevágya eljut a genfi tanácskozóter« mekbe.

Devecseri Gábor Kossuth-díjas költő

A prágai békekonferenciának már születése is harci tény volt. Születé« sét annak köszönhette, hogy a béke ellenségei csapást akartak mérni a békemozgalomra és természetesen vereséget szenvedtek. A béke ellenségei — mint a magyar küldöttség egyik tagja írta — meg akartak akadályozni egy kongresszust és kaptak helyette kettőt. így volt, de hozzá kell tennem, hogy ez a két kon-* gresszus ugyanakkor mégis egy volt, A legjelentősebb párisi felszólalásom kát lemezre vették és repülőgépen hozták Prágába, hogy néhány óra különbséggel ott is elhangozzanak- Ezek között a lemezre vett felszó-i lalások között zendült fel Paul Rch besonnak Párisban elmondott szóza« ta és felejthetetlen éneke is. A prá« gai beszédek ugyanígy jutottak el Parisba.

De a prágai napok legnagysze« rübb pillanata mégis csak az volt* amelyben megérkezett a hír, hogy a kínai néphadsereg felszabadította

Nankingot.

Az írók a művészek számára ta« Ián a legnagyobb e mozgalom jelen« tősége. Ennek a nagyhatalomnak a fegyvertára a világ minden részén élő békevágyó emberek legkedve« sebb, legdédelgetettebb gondolatai-* ból, érzelmeiből is áll.

A magyar írók sokat, nagyon so« kát köszönhetnek a békemozgalom harci tapasztalatainak. Mindany« nyiunk vágya, hogy a tapasztalaté« kát szívünk minden erejével, tollunfd minden vonásával gyarapíthassuk. (MTI)

TSagy‘Britannia Kommunista Pártja XXIii. kongresszusának április 18-i ülése

London (TASZSZ)- Nagy-Britannia Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusa április

18-i délelőtti ülésén tovább folytatta a vitát Harry Pollittnak, Nagy- Britannia Kommunista Pártja főtitkárának politikai beszámolója felett, felszólalók folytatták azoknak

A felszólalók folytatták azoknak a Vető Lajos evangélikus püspök [kérdéseknek a megtárgyalását, ame- — A békeszerető népek már ak- I lyek a békéért és a dolgozók életérNEMZETKÖZI SZEMLE

Egy zsarolás csődje

A napokban az egyik angol polgári láp karrikaturát közölt egy bizonyos „galamblövészről“. A rajzon az acsarkodó Dulles ágyújával éppen célba veszi a Genf felé röppenő fehér békegalambot. Ez a gúnyrajz a maga tömör modorában rengeteget elmond: Leleplezi azokat az amerikai kalandorokat, akik meg akarják torpedózni a genfi értekezletet, mielőtt megkezdődött volna, s egyben bemutatja, milyen széleskörű az ellenállás az amerikaiak háborús provokációival szemben csatlósaik sorában is. Amikor Dulles előállt azzal a követeléssel, hogy Amerika szövetségesei — elsősorban Anglia és Franciaország vádolják meg a Kínai Népköztársaságot az indokinai háborúba való „beavatkozással'1 és intéznek hozzá egy „közös akcióval“ fenyegető „figyelmeztetést", világossá vált. hogy az amerikai politika ezzel a provokációval már eleve lehetetlenné akarja tenni a genfi értekezlet sikerét. Dulles követelése azonban a nyugateurópai fővárosokban olyan erős ellenzésre talált, hogy az amerikai külügyminiszter jónak látta azonnal útrakelni: hirtelen Londonba és Párisba utazott, hogy „megrendszabályozza“ vonakodó partnereit. Régi „Made in Usa“- módszereket alkalmazott: fenyegetést és zsarolást. Dulles még le sem ült a tárgyaló asztalhoz, hogy „megpuhítsa“ Edent, amikor a világsajtó hírüladta Knowland szenátor fenyegetőzését: ha Anglia nem hajlandó „közös akcióra“, akkor az amerikai kongresszus megvonja tőle a segélyt.

Ami a létrejött alkut illeti, kitűnt, hogy Dulles kénytelen volt bizonyos mértékben visszavonulni. A megbeszélésekről kiadott közleményben egy szó sem volt semmiféle .közös akcióról", semmiféle „közös figyelmeztetésről“ .,. Ami pedig a csendesóceáni tömb terveit illeti, »«koíMmusífté csak arról beszélt,

hogy „megvizsgálják“ egy csendesóceáni katonai szövetség (az úgynevezett Pato) tervét, amely az északatlanti szövetség mintájára alakulna és amelybe az Egyesült Államoknak, Angliának, Franciaországnak, Ausztráliának, Uj-Zélandnak, a Fü- löp-szigeteknek, Thaiföldnek és más országoknak kellene belépniök.

Az amerikai külügyminiszter tehát Londonban nem érte el nyíltan hangoztatott célját. Miért nem teljesítette London maradéktalanul az amerikai követeléseket? Elsősorban azért, mert nem hagyta figyelmen kívül a néptömegek, a közvélemény követelését. A békevágy ma már olyan elemi erővel tör fel a milliók szívéből, hogy számolniuk kell vele még a kalandokra egyébként köny- nyen kapható politikusoknak is. A dolgozók Angliában is azt akarják, hogy a nagyhatalmak keressék és találják meg a megegyezéshez vezető utat. Ennek az útnak következő fontos állomása Genf. A Dulles követelte provokáció pedig éppen a genfi értekezletet akarta aláaknázni.

A közvélemény nyomása egyfelől, az amerikaiak bizonyos engedményei másfelől — ez az angol kormány magatartásának magyarázata.

Köztudomású, hogy az amerikai stratégák fennhéjázóan hirdették: a Csendes-óceán — amerikai tó. En nek megfelelően Angliát egyszerűen kizárták az úgynevezett Anzus- egyezményből (az Egyesült Államok, Ausztrália, Uj-Zéland csendesóceáni paktuma), s amikor Churchill kérte, hogy Anglia legalább megfigyelőként résztvehessen ebben a szervezetben, nyersen elutasították. Dulles most elhúzta Churchill és Eden orra előtt a „szélesebb“ (tehát Angliát is befogadó) csendesóceáni tömb tervének mézesmadzagját. Az angol sajtó egyrésze lelkesedni kezdett a méz illatára, de a józanabb lapok nagyon hamar rájöttek arra, hogy az amerikaiak csendesóceáni tervei semmi jót nem ígérnek. Ezek a tervek ugyanis háborús tervek: élük nyilvánvalóan elsősorban a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen irányul. Az angolok azonban nem akarnak harcba menni sem Li Szin Manért, sem Bao Dajért, még kevésbé Csag Kaj-sekért. „Angliában — írja a „Manchester Guardian" — egyetlen épelméjű ember sem hajlandó hazáját Csang Kai-sek, vagy Bao Daj feltétel nélküli megsegítésére kötelezni-'*

„Látszat‘biztosítéku egy torzszülöttnek

Az előbbiekben idézett Manchester Guardian egyébként Dulles európai „villámlátogatásával“ kapcsolatban rámutatott egy különös tényre. „Meglepő — írta az angol lap —, hogy a Dulles—Eden-féle egyezményt nyilvánosságra hozták, mielőtt megvitatták volna Bidault-val, akit nyilván befejezett tények elé állítanak.“ Az angol lap meglepőnek találta ezt — azok számára azonban, akik figyelemmel kisérik, milyen megalázóan bánnak" az amerikai pénzeszsákok a megvásárolt la- kájkormáhyokkal, egyáltalán nem okoz tnggtepetcst * Páósnak adott

újabb amerikai pofon. Valóban Bi- daultnak ezúttal nem adtak nagyobb szerepet, mint azt, hogy csatlakozzék a londoni kommünikéhez.

A francia külügyminiszterre ezen a héten egy másik játékban osztottak ki parádés szerepet. Mindent ügyesen elrendeztek. Az „első felvonásban“ az angol kormány fehér könyvet hozott nyilvánosságra, amely az Anglia és az európai védelmi közösség bizonyosfokú „együttműködéséről“ szóló okiratokat tartalmazza- (Ezek szerint

Anglia képviselőket küld az EVK szeműbe és .egy páncélos hadosz« tett torzszülött maradjan'« {MTI*

tállyal hozzájárul az európai hadsereghez; de az angol hadosztály nem keveredik az EVK haderőivel.) Az ezt követő „jelenetben“ Bidault nyomban aláírta ezt az „együttműködési megállapodást“, majd megpróbálta, hogy gyorsan leeressze a fügönyt. A gyanús sietség oka nyilvánvaló: befejezett tények elé akarta állítani egyrészt a kormányt és a nemzet- gyűlést, másrészt a francia közvéleményt. A manőver rendezői előre „kikapcsolták“ a parlamentet, megvárták, amíg húsvéti szabadságra megy. A kormány belső ellenzékét képező gaulleista minisztereket, akik elítélik az európai hadsereget, felszólították, adják be derekukat, vagy mondjanak búcsút a miniszteri bársonyszéknek 3 Egypár miniszter beadhatta a derekát — de nem alkuszik meg a nép. A Laniel—Bidault-klikk szelet vetett és így vihart kellett aratnia. Az európai hadsereget ellenző tömegmozgalom hatalmasan fellendült, országszerte fokozódott az ellenállás az európai védelmi közösség ratifikálásával szemben. A haladó sajtó leleplezte, hogy az úgynevezett együttműködési megállapodásban egy sereg fenntartással körülbástyázott „angol garanciák" csupán propaganda-biztosítékok: az a céljuk, hogy elősegítsék az EVK ratifikálását. S különös — mondják a franciák — Anglia maga továbbra sem hajlandó belépni a „kis Európába“, de szívesen betuszkolná Franciaországot. •. És enyhén szólva, az is szerfölött különös, hogy Anglia egy olyan „közösséggel“ köt megállapodást, amely voltaképen még létre sem jött -. 5

És mivel a francia nép és vele együtt Európa többi békeszerető népe mindent megtesz, hogy ne is jöjjön létre sohase — igazat lehet adni annak a megállapításnak, hogy a fehér könyv csupán papírrangy, amely nem teheti tetszetősebbé az elvetélt „közösséget“. A népek küzdenek azért, hogy az „európai védelmi közösség", ahogyan a Combat című francia lap írta — 'Tialvaszüledókéiért vívott harcban a munkás« osztály közös akcióinak megszerve« zésével kapcsolatosak. A küldöttét! ismertették azokat a tapasztalatokat) amelyeket pártszervezetük a kol-í lektív vezetés elvének megvalósító« sa és a párt tömegekre gyakorol! befolyásának fokozása terén szer# zett.

J. Klugmann, a Kommunista

Párt végrehajtóbizottságának tagja felszólalásában a pártoktatás felada« taival foglalkozott.

A délelőtti ülés határozatot hozotí a tervezett lakbéremelés kérdéséről* A határozat felhívást tartalmaz^ hogy a lakbéremelés elleni harcra széleskörű mozgalmat kell indítani*

A kongresszus április 18-i délutáni ülésén megvitatta a párt feladatait sk mezőgazdaság terén.

A kongresszus viharos tapssal foí gadta Campbell-nek, a kongresszus elnökének azt a bejelentését, hogy al szövetkezeti pártnak Blackpoolbarl ülésező kongresszusa túlnyomó sza« vazattöbbséggel határozatot hozott! Nyugat-Németország újrafelfegyver« zése ellen.

A kongresszus a délutáni ülés vés gén egyhangúlag különleges határos zatot hozott, amelyben követeli a tömegpusztító fegyverek betiltását* A határozat a többi között így; hangzik:

„Felhívjuk az egész angol népefj hogy indítson széleskörű kampányt a nagyhatalmak közti tárgyald« sokért: az atom- és hidrogénfegy« ver betiltására és szigorú nemzetkös zi ellenőrzés létesítésére vonatkozó nagyhatalmak közötti megegyezés« ért; a Nagy-Britanniában lévő ame« rikai katonai támaszpontok meg« szüntetéséért, az összes amerikai csapatoknak Angliából való vissza« vonásáért". (MTI)

Mész, cement, gipsz, fedéllemez és szerszámnyelek kis tételben beszerezhetők a Tüzcp Vállalat Béke-tér 19. sz. alatti kiseladási boltjában.

HIRDETMÉNY

Értesítjük Miskolc dolgozóit, kosry a Miskolci Gcpkocsiközlckedési Vállalat és Villamos Vasút rendezésében ápri« lis 2Lén. szerdán 16 órakor » Petőfi ntca 39 szám alatti Közlekedési és Szállítási "Dolgozók knlfúrhelyiségében közlekedési ankétot renldeznnk Tárgy: Miskolc város közlekedési problémáinak megoldása A tárgyhoz minél több hozzászólási, indítványt, illetve javaslatot kérünk Minden utast szívesen látónk: & vi- rank az ankéfra