Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-18 / 92. szám
fSM, Mbl Mi» £SZÄKMXGYÄKORSZAG 5 V«res6 János vasbeton szerelő-brigádjának tagjai munka kiteben Bunda János Kossuth-mjas ácsmester brigádjának , tál tagjával a nagy elemek Esaluzásához — kákát gyalulja. Német György kőműves ifi brigádvezető, Jenei Istvánnal és Kola Margittal a 10« méter hosszú ebédlőhelyiség egyik pillérét építi ÍERDÖDÍ JANOS felvételezi A hőerőmű gépműhelyét már belülről vakolják Marcin* I elején áthelyezték----------------1 a tiszapalkonyai építkezésekhez Kazincbarcikáról Bunda János Kossuth-díjas ácsmester brigádját is. A Bunda-brigád 'azonnal munkához kezdett. Sietni kellett. Ha a fagy felenged, s esetleg feltör a talajvíz—az sem lehetetlen, hogy az árvíz elönti a telepet — akkor hosszú időre le kell állni az erőmű belső csatornájának építésével. A párt- és a szak- szervezet vezetősége tanácskozásra gyűlt össze a műszaki vezetőkkel. A tanácskozás eredményeként megszületett a jelszó: „Harc a viz Cölöpverők dolgoznak a hőerőmű csarnoképületének alapozásán ellen!‘‘ A Bunda-brigád lázas sict[ ÚJ út I vezet Uszapalkonyára. ■ - A régi, elhagyott, köközött lassan feltör a fű, s f nemsokára csak az árkok mentén ! -álió eperfák jelzik majd, hogy va- , lamikor erre mentek a nyikorgó I parasztszekerek, meg a gyalog- szerrel közlekedők a tiszamenti k.s faluba. Csöndes település volt né hány évvel ezelőtt Tiszapalkonya Kertjei a folyóparti füzesek alá nyúlnak, ahol egy-két halászibárka hálótartó cölöp jelzi, hogy a lakosság egyrésze — csak úgy, mint a többi tiszaháti faluban — halászattal is foglalkozik. A palkonyai és polgári határban elterülő földeken acélos búza terem. Ez a vidék igazi mezőgazdasági kulturtáj Csak azt a földet nem fogták már eke alá az elmúlt ősszel a traktorok, ahol most vasdaruk tornyai emelkednek a magasba s legalább annyi ember szorgoskodik téglával, deszkával, földdel, habarccsal, amennyi az egész község összlakossága. .A falubeliek, amikor a téglát, s egyéb építőanyagot szállító karavánt meglátták, sokáig tanakodtak, vájjon mit is akarnak ide építeni. Egymásután emelkedtek a hosszú, alacsony felvonulási épületek, munkásszállások a folyóparti síkságon s egyszerre népes lett a falu is. Gumicsizmás, vattázott ruhás lányok és fiúk, fiatalabb és idősebb munkások látogattak el a faluba, kicsit nézgelődni. Sokuknak •— akik még sohasem látták! a Tiszát nagy örömükre szolgált, ha a i - vész átvitte őket a hajdúsági partra. Voltak közöttük olyanok is, akik Zalából, Somogyból, Budapestről jöttek, legtöbbjük azonban Kazincbarcikáról, Berentéröl került a szép, szelíden hömpölygő Tisza partjára. A múlt rendszerben megkezdett és félbehagyott Sajó—Tisza-csatorna háromszögében új otthont alapítottak ezek az emberek. Egy-kettőre elkészült az építők kis „állama“. Berendezkedtek a felvonulási épületekben. A főbejárat felőli részen helyezték el '1 az építésvezetőséget, a párt és szakszervezet irodáit, kicsit távolabb a konyhát, ebédlőt, a főépítkezésre kijelölt telekkel szemben a. műszaki Vezetők és adminisztrátorok irodait, még á népboltot. A folyó partján hosszú sorban állnak W munkások lakóházai. Javarészük fgbérremeszelt téglaépület, de nagyon. sok, Csehszlovákiából hozott főépületet is lehet látni. A kis falu szomszédságában új város épült; az építők városa. TISZ4PALK ON YA Uszályhajón érkezett anyagokat raknak ki Tiszapalkonyán északi részét már elérték a MÁV vasútvonal építői. A Tiszán is naponkint érkeznek a vezetékoszlopokkal, fűrészárukkal, gömbvasakkal megrakott uszályok. A darugépek egy-kettőre kiemelik a vár- vavárt anyagokat a hajók gyomrából. Kell az anyag!, Az ország legnagyobb hőerőművének építését kezdték meg ezen a területen. Az erőmű villamosenergiát fog termelni s bekapcsolódik majd az egész ország hálózatába. Az áramfejlesztő gépeket nem a Tisza vizének ereje fogja működtetni, hanem a borsodi szenekből nyert hőenergia. A szén olcsó ideszállítása a félbehagyott Sajó-Tisza csatorna megépítése után válik lehetővé. Az építkezés érdekessége, hogy az épületeket cölöpökre alapozzák a Tisza áradásai miatt. Mintegy 8 ezer 5—6 méter hosszú vasbeton- cölöpöt kell a földbevemi, s ezekre emelni az épületeket. Hazánkban ennél az építkezésnél használnak clsöízben nagymértékben „Firendel“ rendszerű rácstartókat és oszlopokat. I Hatalma* í a forgalom eb- ------—- 1 ben a kis „városban“. Gépkocsik, dömperek, kordélyosok hosszú karavánja közlekedik az utakon és az építkezés területén. Az ideiglenesen épített kisvasút sínéin nyersolaj- és göz- mozdonyok vontatják az anyagokkal megrakott kocsikat, s a telek A fald fagya télen elérte az egy méter 10 centimétert is. Több mint 2000 köbméter földet kellett megmozgatni, de hogyan? A földgyalúk, a hegy bontógépek nem tudnak munkához kezdeni a mélyen átfagyott földön. Kézierővel, csákányokkal vágni a talajt, lehetetlenség! Itt mást kellett tenni! A műszaki vezetőség nem sokat töprengett, hanem a budapesti központhoz fordult segítségért. Meg is érkezett a robbantóbrigád. Óriási dörrenések rázták meg a levegőt, s a páncélkemény földréteg megmozdult. Most már a kubikosok is munkához kezdhettek. A 20—25 fokos hideg nem vette el munkakedvüket, hiszen valamennyien, keménykötésű, edzett emberek. Kéki Lajos, Makó Bertalan, Soltész János kubikos-brigádvezetők és csapataik a robbantással fellazított földdel könnyebben boldogultak. Ez a három kubikos-bri- gádvezető harcba vitte embereit az elemek ellen. Arcukat kékre csípte a hideg, szemükből könnyet csalt ki a folyó felől süvöltő szélvihar, a bajszokon vastag zúzmara csüngött, de a munka haladt. A hatalmas étkezőhelyiség és a gépműhely alapjainak földkiemelésével elkészültek,, meg lehetett kezdeni a betonozást. Gőzgépeket állítottak a munkához, melegvízzel keverték a betont, s az elkészült részeket ponyvák alatt gőzölték, hogy a beton meg ne fagyjon, megkössön. Ekkor a vasbetonszerelők is munkáihoz kezdtek. A szabad ég alatt kötözték a dermesztőén hideg vasakat, melyek bizony tenyerükhöz tapadtak, ha kesztyű nélkül nyúltak hozzájuk. A szerelési munkákban Vörös János brigádja mutatott jó példát a többi brigádoknak. A két brigád teljesítménye megjavult, amióta a brigád tagok oktatásban részesülnek. A Német-brigád április 14-én megbeszélést tartott a brigádszálláson. A fiatal kőművesek elhatározták, hogy május 1-re elkészítik az ebédlőhelyiség pilléreinek 70 százalékát, felépítik a pártház falait, azonkívül Fede- rics József és Sarangi József bri- gádtagokat oktatják szabadidejükben. A *sak**' rvexcí séggel dolgozott a zsaluzáson, hogy megkezdhessék a betonozást. Talajvizfeltöréstől most már nem kell tartani. A „Szöcskék“ — a robbanómotorokkal dolgozó cölöpverők — szaporán verik a földbe a hosszú vasbetonoszlopokat, s nemsokára megkezdhetik az erőmű főépületének építését is. Az itt dolgozó Darvas cölöpverő brigád megfogadta, hogy május 1-re csarnoképület alapjainak kijelölt* pontjain 1500 cölöpöt vernek le, a vasbetoncölöpöket gyártó brigád pedig vállalta ennek a mennyi- , ségnek elkészítését. Az építkezés megkezdésekor nagyon sok nehézséggel küzdött a vállalat, de ma már kezd fellendülni a munka. A gépműhely felépült, azon már szerelők és bádogosok dolgoznak, az ebédlőhelyiség falai is mind magasabbra emelkednek. Az építésvezetőség mozgalmat indított a gyengébb szákmunkások' megsegítésére,. Molnár Bajos szakmai instruktor vállalta Práter Endre kőmüvesbri- gádjának oktatását, míg Németh t István párttitkár. Német György ifjúmunkás brigádvezető 15 főb§l álló kőművesbrigádját vette pártfogásba. A Német-brigád jelenleg a 106 méter hosszú étkezőhelyiség építésén dolgozik gyorsfalazással. Ennek az étkezőhelyiségnek is gyorsan el kell készülnie, mert az építők létszámát rövidesen 3 ezerre emelik. Ennyi embernek nagy étkezőhelyiség kell! irodájában; arról beszélgetünk, milyen a munKa- verseny Tiszapalkonyán. — Elég gyenge, bár az elmúlt hónapokhoz viszonyítva nagyon sokat javult — állapítja, meg Németh István párttitkár. Ugyanez a véleménye a szakszervezet vezetőjének is. A szakszervezeti, szervek nem adtak elegendő támogatást a verseny kibontakozásához. Az !s- kölára küldött üzemi bizottsági elnök helyét sem tudták idejében betölteni megfelelő emberrel.' A pártvezetöség kezdeményezésére április 7-én összehívták a brigádvezetőket és ismertették a szía- hánovista szint elnyerésének feltételeit. Az ismertetett feltételek kidolgozása azonban nem a miniszter- tanács határozatának megfelelően történt, ezért szükségessé vált am nak átdolgozása. A párt. és a szak- szervezet vezetősége javasolta, hogy a feltételeket újonnan kidolgozó bizottságba vonják be az építkezések műszaki vezetőit is. A verseny fokozása érdekében a szakszervezet vezetősége műszaki és fizikai dolgozókból álló csoportot küldött a Tiszalöki Vizierőmű építkezéséhez tapasztalatcserére, mert nem közömbös, hogy mikorra készül el a tiszapalkonyai erőmű, ez a nagyjelentőségű alkotás, amelynek üzembehelyezését a villamosításra váró falvak éppen úgy sürgetik, mint az ipartelepek. Megállók a Tisza-partoa Az építkezésnél ^zprgalmaskpdó , dömperek, teher autók berregése úgy hangzik, mint távoli cséplőgépek búgása. A friss tavaszi szél megiobogtatja a magás darutorony tetejére tűzött zászlót, fölborzolja a Tisza vizét. Amött, a távoli síkon zsendülö búzatáblákat, aranyos fényben fürdeti a délutáni napsütés. Itt, ezeknek a búzatábláknak a helyén emelkedik majd az új város. A hőerőmű dolgozóinak városa. Ebben'az évben még learatják a termést, de ősszel rríár megkezdik a város építését ís, A hajdani kis halászfalu neve áz egész országban ismertté válik. Ti- szapalkonya város lesz! A fény, az erő városa! BORSODI GYULA »
