Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-18 / 92. szám
4 ÉSBÖOffXCTXRÖRSZÁG Vasárnap, 1951 iprttb tt. ASSZONYOKNAK GYERMEKEKNEK A gyermek barátkozása Mobilia 1st vinné előadása a miskolci 18. számú általános leányiskolában a szülők iskoláján. A gyermekek barátkozásának igen nagy jelentősége van. A szocialista embert szoros szálak fűzik aWioz a közösséghez, amelyben él és dolgozik. A gyermekben azokat a tulajdonságokat, amelyek a társadalom értékes tagjává teszik, az iskola és család fejleszti ki. Ezeket a tulajdonságokat először a barát- kozásnál használja fel- Itt alkalmazza a gyakorlatban az őszinteséget, az együttérzést, az önzetlenséget, a segítőkészséget, a megbízhatóságot. Éppen ezért a szülőknek nem lehet közömbös, hogy gyermekük kivel barátkozik. A régi kapitalista társadalmi rend bizalmatlanságot fejlesztett ki az emberekben. Ennek maradványait még ma is érezzük. Van olyan szülő, aki azt tanácsolja gyermekének: „Ne bízzál másban“. A barátok megválasztását nem szabad a véletlenre bízni. De az sem helyes, ha a szülők a nekik szimpatikus gyermekek barátságát ráerőszakolják gyermekükre, s eltiltják másoktól. A tiltott dolog mindig vonzó. A szülők érdeklődjenek gyermekük barátai iránt. Hívják meg őket, beszélgessenek el vele, utána mondják meg őszintén véleményüket a gyermek pajtásáról. Ez a közlés természetesen legyen tapintatos, ne így hangozzék: „kit szedtél fel már megint?‘‘ Ez sérti a gyermek önérzetét. Ne szóljuk le a kevésbé rokonszenves barátot, hanem dicsérjük a jót és így a gyermek magától rájön, melyik barátság a jobb. Gyakori hiba a szülőknél, hogy a gyermeket szembeállítják barátjával. Az ilyen elidegeníti a gyermekeket egymástól, irigységet keltenek fel bennük. Sokkal helyesebb, ha a szülő megbeszéli a két gyermekkel, hogy hogyan tudna segíteni a jótanuló a gyengébbnek. Vannak gyenge akaratú gyermekek, akik teljesen barátjuk befolyása alá kerülnek, s elvesztik önállóságukat. Az ilyen gyermekeknek a szülők jó ötletekkel erősítsétek akaraterejét. Az iskolás gyermekeknél a közösségi érzéssel együtt a káros hajlamok is fejlődnek. Sokat kell küzdeni az árulkodó hajlam ellen. Az a tapasztalat, hogy az árulkodók mindig a legrosszabb magaviseletű tanulókból kerülnek ki. Az okos szülő nem segíti elő az árulkodást a családi körben sem, mert a gyermek ezt magávalviszi az iskolába. Az a helyes, ha a gyermek árulkodás helyett a szülő, vagy nevelő döntését kéri ki. A barátkozás helyes irányításának titka ugyanaz, mint a nevelésé: mindenre figyelni, ami a gyermekkel kapcsolatos, s végére jámimin- den dolognak, amit károsnak látunk. A szülőknek saját jó példájukkal, a gyermekek olvasmányának irányításával, megbespálési’vel, kiemelkedő egyéniségek életének ismertetésével kell a gyermeket rávezetni arra, hogy ki a rendes ember. A gyermek ezekhez fogja hasonlítani barátait, s ha nem ilyennek látja őket, helyes kritikai érzékkel bírálja meg magatartásukat. Ha csalódik is a gyermek barátaiban, ez még mindig jobb, mintha bizalmatlan mindenkivel szemben. A csalódás óvatossá teszi, de a bizalmatlanság pesszimizmust vált ki belőle. A szülőknek a gyermek barátkozásával kapcsolatos feladatai nem választhatók el a nevelés egész folyamatától. A gyermekek szeretik, ha szüleik érdeklődnek problémáik iránt. SÜSSÜNK — FŐZZÜNK MADÄKTEJ Fél liter cukros, kissé vaníliás tejben kifőzünk 3 tojás keményre vert fehérjéből készült habot, kanállal galuskákat szaggatva belőle. A galuskákat 2—3 percig főzzük előbb az egyik, majd a másik oldalán. Egyszerre legfeljebb 2—3 galuskát főzzünk, mert megdagad. Szűrőkanállal kiszedjük és mély tálba rakjuk. A négy tojás sárgáját egy jó evőkanál cukorral kikeverjük és vaníliás tejjel sűrű krémmé főzzük. Ezzel leöntjük a galuskákat és melegen, vagy hűtve tálaljuk. TEJFELES POGÁCSA 35 deka lisztet eldörzsölünk 10 deka vajjal, adunk hozzá 1 tojássárgáját, kis sót, egy evőkanál porcukrot, annyi tejfelt, amennyit felvesz és kevés élesztőt. Jól kidolgozzuk és félórát pihenni hagyjuk. Ezután kissé pihenni hagyjuk és pogácsaformálóval kiszaggatjuk. Tetejét tojássárgájával megkenjük és forró sütőben szép pirosra sütjük. Találd ki pajtás! Ragyogó szépség volt az én édesanyám, Aranynál is szebb volt, csillagnál is talán. Rajtam nincs ragyogás, nem is szeret senki: Ha szobában vagyok, kikerget mindenki. Kerül engem minden, ha ember, ha állat. Még a kis szúnyog is fordít nekem hátat. S noha semmi rosszat rám nem bi- zonyítnak, Ahol megjelenek, sokan sírva szidnak. Erős vagyok, mondják és semmire- kelő. Pedig életemet eloltja a szellő. * Van egy nagy fa. Ezer az ága. Ezer ágán ezer fészek. Ezer fészekben ezer tojás. Ezer tojásnak mégis csak egy a sárgája. * Ki őrül annak, ha elfogyott a kenyere? Előző heti rejtvényünk helyes megfejtése: Hurka-pálcika. Görbe. Szikra. Tojás. József Attila született 1905-ben. _ Az elmúlt heti rejtvényünkre egy pajtás sem küldött be helyes megfejtést. JÁTSSZUNK EGYÜTT! A KISZABADULT ÁLLATSEREG Ahány játszó van, mindenki kap egy állatnevet. Az egyik az állatok gazdája iesz. A gazda alszik az állatok közolt, egyszercsak elkiáhja magát: — Kiszabadultak az állatok! Erre minden állat a maga hangján kiáltozva fut* A gazda utánuk.. Akit elfog, az lesz ismét a gazda, e játék újra kezdődik. HOGYAN SZÓLNAK AZ ÁLLATOK? Esős időben, mikor nem lehet a szabadban játszani, jól szórakozhatnak a gyerekek ezzel a játékkal: Egy ív papírra írjunk fel állatneveket s hogy milyen hangot adnak. A papirost középen elvágjuk és az állatneveket, meg a feleleteket is külön elvagdaljuk, aztán a cédulákat két csoportban összekeverjük. Az egyik csoportba az állatok neve, a másikba az állatok hangja kerül. Találomra felvessünk egy cédulát, amelyre állatnév van írva, s megkérdezzük, mit csinál ez az állat. Most a másik csoportból kivesznek egy cédulát. Többnyire mulatságos választ kapunk, például: a rigó nyerít, a kakas nyávog, kutya ciripel, az oroszlán kukorékol. A TAVASZ ÜLDÖZŐI Irta: D. Zaszlavszkij (Részlet) A dolgozó emberiség örömrepesre köszönti a tavaszt. A munkásság világszerte készül az ifjú tavasz legszebb, legderüsebb napjára, a szabad munka és a világbéke ünnepére — Május 1-re. Az emberiség ifjú tavaszának hírét mindenhova elviszik víg hírnökei — a haladó fiatalok. De nem mindenki szereti a tavast. A veröfényes napok jöttét az üldözők sötét, komor, gyűlölettől rekedt károgása is jelzi. A kapitalista országokban május 1-re készültségbe helyezik a rendőrséget, a csendőrséget, a katonaságot és a kémeket, A jobboldali szociáldemokrata vezetők arca faikóvörösre válik. . A burzsoázia gyűlölettel és rettegéssel várja május 1 végzetszerű jöttét. Táborában egyesek mélabúsan sóhajtják: vajh, miért nem lehet törölni májust a hónapok sorából! De, ha már erre nincs mód, legalább rögtön másodikáva] lehetne kezdeni ezt a veszélyes hónapot! C chamowski nyugatberlini szaksaer- vezeti vezető valami ehhez hasonlót javasolt. A nyomdász szakszervezet taggyűlésén azt követelte, hogy ne ünnepeljék meg május 1-et. Schamowskinak inába szállt a bátorsága. S nemcsak saiát rabszolga lelküle- tét és nyúlszívüségét árulta el a munkások előtt, hanem a renegátoknak, a munkásosztály összes ellenségeinek közös rettegését is. Ezek az emberek félnek az utcára kivonuló munkásoktól, mert nem bíznak bennük és előre látják saját vereségüket. Reszketnek anmak puszta gondolatára is, hogy az általuk becsapott munkások találkozhatnak azokkal a társaikkal, akik bátran és becsületesen harcolnak a szocializmusért, a nemzetközi proletáregységért és Németország demokratikus, békeszerető alapon történi® egyesítéséért. Scharnowski és társai hafáa losan rettegnek attól a. naptól, ear ikon? még a legelmaradottabb munkások ssívó* ben is lángnalobban majd az egész világ* proletariátus nagy szolidaritásának sók* rája. C chamowski javaslata elárulja, hogy ^ a jobboldali szociáldemokraták megfutamodtak a proletártüntetések c«aa tamezőjéről, elárulja csődjüket. Seb arrows ki elfut és azt hiszi, hogy a német munkások utána futnak. Téved. Nem fut* nak utána. Van egy jó közmondás: „Aki másnak vermet ás, maga esik bele“. A nyugat* berlini munkások ismerik ezt a köamoná dást és már a gyakorlatban is alkalmaz* zák.. Scharnowski május 1 kiűzését sör* geti. ők meg Scharnowski kiűzését kövei telik. A „Neues Deutschland“ közleménye szerint Wedding, Neukölln és Tiergarten nyugatberlini kerületekben a munkások a gyárakban és a kerületi szakszervezeti gyűléseken erélyesen követelik, hogy az áruló Schamowskit, a Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség nyugatberlini szervezetének elnökét haladéktalanul fosszák meg tisztségétől. C chamowski kapitalista gazdáival is ^ közölte óhaját. Kijelentette, bogy „az idei május 1-i ünnepnek az utolsó* n,ak kell lennie Nyugat-Németprszághan“. A proletáregység nagy nemzetközi finite* pót azonban éppúgy nem lehet eltöröli® sem idén. sem az elkövetkezendő évek* ben, mint ahogy nem lehet „eltörölni“ a munkásosztályt és nem lehet „eltörölni“ a tavaszt sem. Jönni fognak a májúi 1-ék, sorban egymás után, egyre önné* pélyesebben és impozánsakban, egyre diadalmasabban. Az amerikai szabóműhelyben Az amerikaiak európai politikájának fő célja a nyugat-német fegyveres erők létrehozása — függetlenül attól, hogy az ..Európai Hadserég’' megalakításáról, Nyugat-Németországnak az Atlanti Tömbbe való közvetlen bevonásáról, vagy az úgynevezett „Európai Légió“ megteremtéséről van szó. (Újsághír) wroMniiiimmiitmimmihiimiiiMiiMimiiiiniiiiiiiiiininimiitiiiiiimiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiimiimiiiMiifflininfflinmummiiiiiHmimiimnmimiiiiimiimHitwniimimwffl^ A repülőgép Kelet-Ka- zahsztán sivatagjai felett repül. Ezek a sivatagok Közép-Ázsia kiszáradt agyaggal telt, halott tavai. A tudósok műszereiket az ablaküveghez szőrit* va, szinszűrön át fényképezik ezeket az élettelen síkságokat, melyeken nincs egyetlen csepp víz sem. A síkságokat repedések hálózata borítja s ezek szélein kivirágzott a só. Az Ob torkolatánál fekvő sarkköri Szalehardoban az ideérkezett csillagászati expedíció tagjai moha- és zuzmófajtákat gyűjtenek, nagyítón keresztül vizsgál- gatják a kalánfüvet, mely a Jeges-tenger partján nő, színes üvegen át nézegetik a hó maradványait. A Pamir fellegekbe nyúló fennsíkján a tudósok gondosan gyűjtik a magashegyi virágokat, tanulmányozzák pártáikat, melyek teljesen átfagytak és törékenyek, akár az üveg. Az asztrofizikus-tudósok fényképezik az élénk színű virágokat és friss levelecskéiket, a láthatatlan infravörös és ibolyántúli sugarakkal, tanulmányozzák a színekkel megvilágított hideg fényt és a hajszáivá. kohy sötét csikókkal barázdált üveglemezekre a milliméter ezredrészének pontosságával mérik fel az égitestek spektrum-felvételeit. Csak néliány olyan tudományos módszert említettünk, melyeket a többi bolygó életének tanulmányozására használnak. Ezek közé tartozik az asztrobota- nika: a görög „asztron“ szónak — égitest, a „botané“ szónak pedig — fű, növény a jelentése. Ezen új tudomány megalapítása Gavril Adrianovics Tyihov, az egyik legidősebb szovjet csillagász nevéhez fűződik, aki a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja. G. A. Tyihov valamennyi felfedezésének alapja az a ragyogó gondolat volt, hogy nemcsak a bolygókról készült felvételeket és spektrumokat kell tanulmányozni, hanem ezzel párhuzamosan a Föld különböző tárgyainak tulajdonságait is vizsgálat tárgyává kell tenni. így a talajt, a füveket, a fák leveleit és a virágokat, is, s ezeket összehasonlítani. A tudomány régen megcáfolta azt! a hiedelmet, hogy a Mars úgynevezett „tengerei" hasonlók a Föld óceánjaihoz De mit is rejlenek ezek a mélyedések? Az egyik tudós úgy véli, hogy ez hatalmas termékeny síkság, mások — élettelen pusztaságnak tartják. Ez utóbbiak feltevése azon alapszik, hogy a földi növények infravörös sugarakkal való fényképezésekor egészen: fehéreknek látszanak, mintha hóval lennének borítva, miután ezek szétszórják az infravörös sugarakat! A marsbeli növény pedig mindig sötétnek mutat* kozik. G. A. Tyihov bebizonyította, hogy a Földön is van- írak olyan növények, melyek nem szórják szét' az infravörös sugarakat, hanem elnyelik azokat. Minden a kü- Wasbözó fák. növények és füvek tulajdonságaitól és az található természeti körülményektől függ. így pót* A MARS LAKÓI dául a tundrái borókafenyő harmadrész erővel veri vissza ezeket a sugarakat, mint a középső övezet zöld zabja. Északon kisebb a meleg és a növény azt a meleget szívja magába, melyet a láthatatlan infravörös sugaraktól kap. Fényképezés alkalmával a növény ezekben a sugarakban sötétnek mutatkozik, a marsbeli „tengerhez“ hasonlóan. A meleg és forró éghajlatú országok növényeinek, éppen ellenkezőleg, nincs szükségük melegre és visszaverik, szétszórják a fényt. Az infravörös fényben a növények fehéreknek látszanak. G. A. Tyihov, miután tanulmányozta a földi növények optikai sajátságait, megoldotta számunkra a marsbeli erdők és mezők rejtélyét. Ezek kékek, égszínkékek és ibolyaszínűek, miután a Mars éghajlata igen zord és növényei nemcsak a vörös, hanem a zöld színt is elnyelik. A tudósok' sokmindent megtudtak' a növények' spektrumának tanulmányozásából is. A fiatal tudomány most teszi az első lépéseket. Azonban máris több nagyszerű győzelmet aratott, új „ablakokat“ tárt fel, melyeken keresztül más bolygók tájképeit, idegen világok életét láthatjuk. Micsurin azon állítása, hogy az élő szervezetek tulajdonságai a környező közegtől függenek, *— összekapcsolva a növények Tyimirjazev által kezdett! spektrumvizsgálatával, — rendkívüli távlatokat nyit1 meg a kutatók előtt... Ha a Mars átlagos hőmérséklete mínusz 23 fok, akkor az egyenlítőjén az éghajlat pontosan 8 fok- Ehhez hasonló hőmérsékletet találhatunk Jakutszkban és Verhojanszkban, — ahol mínusz 11 és mínusz 16 fok az átlaghőmérséklet. És ennek' ellenére Verho- janszk körzetében legalább kétszáz különböző növényfajta található. A Jeges tenger partján nő az úgynevezett kalán- fű. Levelei és bimbói ötvenfokos fagyot is kibírnak' és tavasszal újra életre kelnek. Feltételezhető-e azonban, hogy végbemegy a fotoszintézis folyamata — azaz a növény leveleiben lévő szervetlen anyag szervessé válása, — az oxigén majdnem teljes hiánya és ilyen nedvességszegénység mellett? A Mars légköre kétszerannyi szénsavat tartalmaz, mint a földi levegő. A szénsav pedig vízzel és tápláló sókkal együtt — a fotoszintézis alapanyagát képezik. A magok klorofiljában a napfény hatására ebből képződik a keményítő és válik ki a tiszta oxigén. Ez utóbbi a: Földön rendszeresen visszatér a légkörbe, azonban némely mocsári növény oxigénéhsége folytán úgynevezett léggyökereivel halmozza fel az oxigént. Ilyen léggyöberekkel a Marson. lévő növények is rendelkezhetnek. Az élet megnyilvánulásai igen sokfélék. Élet lehetséges az óceán mélyén, behatolhat a ta* lajba, a szél felrüpítheti az élet csiráit, a havas hegycsúcsokon túlra. Élet lehetséges forróságban, fagyban, elhalhat ideiglenesen és nincs mindig oxigénre szüksége. L, Zenketics professzor mélyvizi kotrőhajói olyan élőlényeket hoztak felszínre, amelyek az óceán nyolc kilométeres mélységében élnek. A 33 kilométer magasságra felbocsátott kutatóléggömbök területén baktériumspórákat találtak. V. L. Komarov akadémikus vízinövényeket figyelt meg Kamcsatka 82 fokos forróvizü patakjaiban. A növények spórái 140 fokos hőségnél sem vesztik el csira* képességüket. P. Kaptyerev professzor az örökjég rétegéből egy „hidorusz“ nevű alsóbbrendű rákot szedett ki, mely sokezer éven keresztül feküdt a jeges földben s a kis állatba újra visszatért az élet. Sok baktérium és gomba oxigén nélkül Is Képes fejlődni. Ezek kőolajban, sőt szublimátoldatban is ké* pesek tovább élni. Végül pedig Tokmacsev professzor Nalcsikban, Tyihov elképzelése alapján, levegővel telt üvegharajig alá kukoricamagot helyezett olyan nyomáson és hőmérsékleten, amilyen a Marson van. A földi mag a számára szokatlan feltételek között is kicsirázott... Az asztrobotanikusok kísérletei határozott választ! adnak a kételkedőknek: igen, a szomszédos bolygókon lehetséges az élet. Mihez is hasonlíthatnak ennek a másik világnak növényei, a titokzatos vörös bolygó hallgatag lakói? Hasonló körülmények között hasonló növényfaj* ták' fejlődnek ki. Ezért nekünk a marsbeli növényzet legközelebbi rokonait, a tundrákon, vagy az égbenypló tibeti fennsíkokon és a Pamir tetején kell keresnünk. A Mars termékeny lapályait valószínűleg törpe tűlevelű bozótok borítják, melyek a tundrán található fenyőhöz vagy a borókához hasonlóak, azonban zöldeskék és ibolyaszínűek. A szomszéd bolygó mezőit dús fii borítja, mely a kék és lila szín valamennyi árnyalatában játszik és ebből a háttérből élesen rajzolódnak ki a piros és sárga virágok foltjai, melyek a mi sark* vidéki mákjainkhoz, valamint az alpesi mezők csodás növényeihez hasonlóak. A Mars egyenlítője közelében elterülő déli pusztaságokon, ahol állandóan homokvi* harok kavarognak, hosszú kéklevelü lombos fák létez* hétnek, melyek szomjasan isszák be a napfényt és gondosan megtartják a nedvességet... Az asztrobolanika nagyon fiatal tudomány. Lehet* séges azonban, hogy az idő később maid igazolni fogja néhány kissé merész következtetését. S még pontosabb megfigyelések újabb adatokat nyújthatnak majd " az égitestek természeti körülményeiről.
