Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-13 / 87. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG vedd, 1954. április U NEMZETKÖZI SZEMLE Felszólalások a megyei pártértekezleten képzeljük el egy pillanatra, hogy Lloyd George és Clémen.ceau, tehát az első világháború idejének vezető' angol és írancia politikusai visszatérhetnének csa­ládi kriptájukból és földi életük napi szokásaihoz híven beülnének egy órácskára megszokott klubjukba. Az ital megrende­lése után minden bizonnyal mindketten .az újságot kezdenék el böngészni. Alig olvasnának azonban pár sort, dörzsölni kezdenék szemüket, vájjon jól látnak-e. ..William Knowland szenátor, az 'amerikai szenátus köztársasági párti többségének vezetője — láncolnának előttük a soTok — csütörtökön kijelentette: Az Egyesült Afkmok kongresszusa felfüggesztheti a külföldi amerikai segéllyel kapcsolatos döntéseket mindaddig, amíg Amerika szövetségesei nem foglalnak állást a dél- keletázsóiai ,, közös akcióra“ vonatkozó amerikai javaslattal kapcsolatban." Ho­gyan, hát idejutottunk: — hördülne fel « két egykori államférfi, kik pedig a maguk idején szintéit nem vetették meg a ‘zsarolás és fenyegetés politikáját, csak- | hogy esst bölcsebbnek találták zárt ajtók ; mögött gyakorolni.. — Idej.utottunk —* j háborognának —, hogy egy amerikai! szenátor úgy zsarolhat bennünket, mint egy fogpasztagyáros a sarki drogéria tu­lajdonosát, vagy ahogy ifjúságunk boldog 'idején egy angol, vagy francia gyarmati kormányzó tanította a fehér civilizáció tiszteletére valamely bennszülött törzs főnökét? — No de Őfelsége kormánya — foly­tatná feltehetően a dörmögést Lloyd George — bizonyára jól megmondta véle­ményéit ezeknek a tiszteletlen es modor- talan yerakiknek. Az imperialista intri­kákban megőszült két egykori politikus hiába lapozna azonban tovább újságjában, sehol egy sor utalást sem találna arra, hogy a brit, vagy a francia kormány valamely tagja a nemzeti önérzet, a nemzeti becsület nevében tiltakozott volna az elten a megszégyenítő feltevés elten, hogy az angol, vagy francia poli­tikát megfelelő számú dollárbankiegy nyíltszíni átadásával befolyásolni lehet. Mindezeketán valószínű, hogy a két el- ggotí politikus sietve visszatérne el­hagyott síriába, megátkozva, azt a könv- nyelmü órát, amelyben ezt a földi ki­ruccanást elhatározta. Gent „nem nagy gyönyörűség“ Lalán hosszabbra nyúlt ez mese, máit. szükséges lett volna. így próbáltuk azonban még szemléletesebbé tenni, hogy milyen alapvetően változott meg az él­ni ült; évtizedben az imperialista államok egytnásközti viszonya, hogy az amerikai imperializmus mennyire fittyet hány leg^ közelebbi szövetségesei önálló döntési jogára és hogy a nemzeti önérzetnek ez a semmibevétele mennyire nem vált ki nyilvános tiltakozást a* érintett kormá­nyok tagjai részéről. Nem véletlen persze, hogy ez a folya­méit éppen most- Genf előtt mutatkozik meg ilyen éles világításban. Nem véletlen, hogy Genfhez közeledve, Dulles amerikai külügyminiszter már csaknem mindennap szükségesnek érzi, hogy újabb és újabb beszédet mondjon, nem véletlen, hogy ezek a beszédek fokról fokra agresszívebb hangot ütnek meg, aimir.it nem véletlen hogy «míg Knowland szenátor z sem, —r,, ­dollárokat lóbálja, addig Olt1,les hír­eién elhatározással bejelenti, hogy TO- ------ — „ ­űrnap Londonba, majd Parish« utazik i tételekkel jöjjön is vülámiáitoigatásra“. I l«me elfogadni.“ A berlini konferencia bezárása óta le­zajlott események a napnál világosabban mutatják, hogy a nemzetközi feszültség fenntartásában, a hidegháború folytatásá­ban érdekelt amerikai körök félnek és fáznak a genfi értekezlettől és ezt az értekezletet mindenképpen zátonyra akar­ják futtatni. . Genf ..nem olyan esemény, amelynek mi különös gyönyörűséggel nézhetnénk elébe“ — írta ncmsokkal a berlini kon­ferencia befejezése után a „New York Herald Tribune“-ban Walter Lippmann, az egyik legismertebb jobboldali amerikai újságíró. Az előbbi idézet sokatmondó, de azért az amerikai magatartásnak csak egyik oldalára világít rá. Mélyebb be­pillantást enged az amerikai szándékokba a washingtoni „Star“ pár héttel ezelőtt írt cikke, amely kereken a következőket mondja: ,,Az Egyesült Államok nem en­gedhetik meg Franciaországnak, hogy béketárgyalásokat folytasson Indokíná­ban. Egy fegyverszünetet, bármiféle fel­létre, őrültség A „koalíció szétesésétől“ való félelem Berlin óta nemcsak ,a nemzetközi köz- ■éfcmóoiyben, de bizonyos hivatalos nyu- oateurópai körökben is határozottan és éíreismerhetetleiml meglőtt a feszültség nybítésének kívánsága. Ez a körülmény e körülmény mögött a feszültség lény­eges enyhülésének lehetősége lidércnyo- nősként nehezedik ma az .amerikai nagy­oké poEtifcai képviselőire. Ez « hideg- ráborús érdekszövetség, mint az ördög i tömjénfüsttől, úgy irtózik a feszültség nyhülésétől. A feszültség csökkenése a srofitak csökkenését hozná ugyanis az múgyis válságtól remegő monopóliumok- i*k. A feszültség csökkenése a háborús lisztéria fenmitartására épült belső elnyo- nás és a külső „szövetségek” SEÜkség- térü lazulását eredményezné. Az „atlanti zent birodalom“ szétesésétől való féle- em különösen erőssé vált az elmúlt be­ikben az amerikai reakció bózatáján. ,Az első lépés egy másodikhoz, majd így harmadikhoz vezetne és egy nap szétesve találnánk az egész nagykoalíciót, unelyet oly sok költséggel építettünk el“ — mondotta ,a genfi konferencia isRaehívását támadó beszédéire« Judd, az amerikai kongresszus egyik ismert köz- társasági párti tagja. A legutóbbi eseményeik arról tanúskod­nak tehát, hogy a nemzetközi reakció érzi és rettegi a megegyezést követelő erők növekedéséit. Éreznie kell ezeknek az erőknek a növekedését, hiszen ezen erők hatására válaszolt az angol burzsoá sajtó nagyrésZe elutasítóan, vagy leg­alábbis kitérően Dulles indokínai inter­vencióit követelő felhívására. A genfi értekezletnek — szögezte le pénteki szá­mában a londoni „The Times“ — csak akkor van értelme, ha nem zárják ki tökéletesen a tárgyalásokon alapuló béke lehetőségét Indokínában, akárcsak Ko­reában. A dullest megnyilatkozások mögött rejlő veszélyt helytelen lenne lebecsülni. A nemzetközi feszültség enyhüléséért küzdő széles tömegeknek, a megegyezést kívánó nemzetközi közvéleménynek meg van azonban az ereje ahhoz, hogy támo­gatva a Szovjetúlnáó és a Kínai Népköz- társaság békés rendezésre törekvő politi­káját, sikerekhez segítse a genfi értekez­letet. As JUj Kína“ hírügynökség tudósítójának kommentárja a genfi értekezlet amerikai ssabotálásárót Peking (Uj Kína) Kiang Nan, az Uj Kína hír- ügynökség különtudósítója írja: A genfi értekezlet megnyitá­sának közeledtével az egész vi­lág békeszerető népei sóvárogva remélik, hogy az öt nagyhata­lomnak más érdekelt országok részvételével megtartandó érte­kezletén megállapodás jön létre a koreai kérdés békés rendezé­séről és az indokínai béke hely­reállításáról. Ez enyhítené a fe­szültséget és megszilárdítaná a bókét a Távol-Keleten és a vi­lág többi részén. Az Egyesült Államok hábo­rús uszítói azonban, akik rettegnek a tárgyalásoktól és békétől és zűrzavarba akarják dönteni a világot, háborús mesterkedések soroza­tával lázasan igyekeznek félel­mét kelteni és felszítani a há­borús hisztériái. Mindent elkö­vetnek az értekezlet szabotálásá- ra, hogy kiterjeszthessék az in­dokínai háborút és fokozzák ag­resszív tevékenységüket a Kínai Népköztársaság ellen. Dulles miniszterelnök Was­hingtonból ^Londonba, Párisba utazott, hogy megvitassa az an­gol és francia kormánnyal a genfi értekezlettel kapcsolatos kérdéseket. Sajtójelentések arra vallanak, hogy útjának célja az angol és francia kormány rá- kényszerítése a „közös akciód­ról szóló együttes nyilatkozat kiadására még a genfi értekezlet fdőllv j.. <ai így akarja megalakítani a „szilád nyugati arcvonalat“ az értekezleten és előkészí­teni az intervenció kiter­jesztésének útját. Az „International News Ser­vice“ április 16-i washingtoni távirata szerint az Egyesült Ál­lamok már felkérte szövetsége­seit, vállaljanak végleges köte­lezettséget a katonai erő meny- nyisége tekintetében, amellyel az indokínai háborúhoz hozzájá­rulnak. A javaslat, amelyet Dul­les Nagybritanniának, Francia- országnak, Ausztráliának, Uj- Zélandnak, Thaiföldnek és a Fülöpszigeteknek telt, nagyjá­ból az, hogy az Egyesült Álla­moknak és az említelt hat or­szágnak lehetőleg mielőbb fel kell állítaniok a „hét nemzetből álló haditanács“-ot. A tanács­ban minden résztvevő országnak „kötelezettséget kell vállalnia, hogy hozzájárul a nemzetközi katonai erőkhöz, amely száraz­földi csapatokból, valamint légi és tengerészeti egvségekből áll. . .“ Az Egyesült Államok vezető köreinek mindezek a han­goskodásai és lépései nyil­vánvalóan szembehelyezked­nek a békeszerető népek akaratával. A jószándékú emberek azonban világszerte tudják, hogyan kell elbánni az Egyesült Államok vezető köreinek a béke útjának elzárására irányuló ilyen re- nsénytelen mesterkedéseivel. A megyei pártértekezleten a me. gyei pártválasztmány beszámolójá­nak elhangzása után megkezdődött a vita. Több mint száz küldött jelent­kezett hozzászólásra, az idő rövidsé­ge folytán azonban csak. 25 felszóla­lásra volt lehetőség. A jelentkező töb. bi küldött közül sokan írásban bead. iák, vagy beküldik tervezett felszó­lalásuk szövegét, ezeket a megvá­lasztott megyei pártválasztmány tag­jaiból megválasztásra kerülő megyei pártbizottság tanulmányozni fogja, hogy megvizsgálja az azokban foglalt bírálatokat, javaslatokat. A vitában az első felszólaló Bor- bándi János elvtárs, a Lenin Kohá­szati Művek pártbizottságának tit­kára volt. — Egyetértek a megyei pártvá­lasztmány beszámolójával és azzal a bírálattal is, amit a beszámoló üze­münkkel kapcsolatban tartalmazott — mondotta többek között. Kiemelte a Lenin Kohászati.Művek jó munká­jának nagy fontosságát az egész nép­gazdaság erősödésének, a kormány- program megvalósításának, a népjó. lét emelésének szempontjából. A gyár dolgozói ma már rendszeresen teljesítik, sőt túlteljesítik tervüket, a kezdeti eredmények mellett azonban még sok a selejt, sok a tennivaló a technológiai fegyelem és a pro­gramszerűség betartásában. A gyárban rendszeresen tartanak kommunista aktíva-értekezletet, a kommunisták zöme szép példát mu­tat a kongresszusi versenyben- Sok segítséget kaptak a felsőbb szervek­től, a megyei és a városi pártbizott­ságtól is, Központi Vezetőségtől ki. küldött munkatársaktól. A megyei pártbizottság és a városi pártbizott­ság intézkedései azonban néha ke­resztezik egymást. Újszerű versenymozgalom indult a gyárban „a kongresszusi verseny legjobb olvasztóra“, hengerésze, mar­tinásza, stb. cím elnyeréséért. A verseny eredményeit háromnapon- kint értékelik, a versenyszakasz befe- jeztekor az első, második és a har. madik helyezett jutalomban részesül. A műszaki vezetők műszaki intézke­dési tervet dolgoztak ki a kongresz- szusi hét jó előkészítésére. A pártszervezetek ebhez megad­ják a legnagyobb segítséget- Nem feledkeznek meg arról sem, hogy a versenyben élenjáró pár- tonkívüli dolgozókat felvegyék a párt soraiba. A pártbizottság nyolc előadásból álló előadássorozatot rendez az alapszer­vezeti titkárok részére, a továbbiak, ban még többet kíván foglalkozni az alapszervezetek újjáválasztott veze­tőségeivel. A Lenin Kohászati Müvek kom­munistáinak nevében megígérte a megyei pártértekezletnek: a politikai munka megjavításával úgy fognak dolgozni, hogy a gyár nyerje el a Központi Ve­zetőség kongresszusi versenyzász­laját, a II. negyedévben élüzem legyen, az év végére pedig kiér­demelje a Munka Vörös Zászló Rendje kitüntetést Fazekas László elvtárs a miskolci városi tanács elnökhelyettese kije. lentette: a párt részéről a városi ta­nácsot ért bírálat teljesen indokolt volt. A városi tanács 30—50 éves távlatban akar dolgozni, megfeled­kezett a jelenről, a dolgozók minden­napi szükségleteinek gyors kielégíté­séről. .. Erre a hibára Rákosi elv­társ figyelmeztette a tanácsnál dol­gozó kommunistákat, vezetőket- A bírálat óta a hibák kijavítására több intézkedést tettek. Nagyobb gondot fordítanak a bölcsődékre, a napköziotthonokra, a villamos és autóbuszközlekedés megjavítására stb., de az eredmények még távolról sem kielégítőek, mert nem értették meg eléggé a Központi Vezetőség júniusi határoza­tát. A tanács nem tudott eredményt elérni a lakásprobléma megoldásában. 348 család összedőléssel fenyegető házban lakik. A párt segítségének eredménye­ként ebben az évben is 860 lakás épül Miskolcon. Egyes minisztériumok helytelenül járnak el a lakások elosztásában, nem egyszer olyanok kaptak lakást, akik nem érdemelték meg. A tanács­nak nincs beleszólása az egyes tár­cákhoz tartozó üzemek számára épü­lő házak lakásainak elosztásába. A Vörös Hadsereg útján például 10 la­kás hosszabb ideje üresen áll. A „békeszálláson“ 5 épület egy­általán nincs kihasználva, ugyan­akkor más üzemek munkásszál­lás céljaira lakásokat vesznek igénybe. ígéretet tett, hogy egy hónapon belül biztosítják Miskolcon a zavartalan vízellátást. Lengyel Istvánné elvtársnő, esc. nyétei egyénileg dolgozó paraszt el­mondotta, hogy községük — a párt- szervezet javuló munkájának ered­ményeként — a járás 28 községe kö­zött folyó begyűjtési versenyben a tizedik helyen van. A község kom­munistái leleplezik, visszaverik az ellenség által terjesztett rémhíreket. A Központi Vezetőség júniusi ha­tározata, a kormány programja óta igen nagy lelkesedéssel végzik munkájukat a dolgozó parasztok. Megfogadták, hogy a kapásokat mielőbb elvetik, a beadásnak ba­táridő előtt tesznek eleget. Bírálta a baktai földművesszövetke- zetet, mert nem gondoskodik a té­nyétéi bolt áruellátásáról, sokszor hiányzanak onnan elsőrendűen fon. tos közszükségleti cikkek. Fehér László elvtárs, az Ózdi Kohászati Üzemek Pártbizottságá­nak titkára megállapította: a Köz­ponti Vezetőség határozata óta igen nagy mértékben megjavult a párt és a tömegek kapcsolata. Ez meg­nyilvánul abban is, hogy egyre több dolgozó fordul az ózdi nagy­üzemi pártbizottsághoz problémái­val, kéréséivel. Az ózdi gyár dolgo­zói 'a termelésben sok szép ered­ményt értek el, de vannak jelentős hibák is, ezekért felelős a pártbi­zottság, a gyár pártszervezetei. A nagyolvasztó gyárrészleg sok vassal tartozik a népgazdaságnak. A párt- bizottság hosszabb időn át nem foglalkozott megfelelően a műszaki dolgozókkal, ezen a hibán az utóbbi időben sokat javítottak. A gyár kommunistái megfogadták: szemé­lyes példamutatásukkal, népnevelő­munkával úgy lelkesítik dolgozó tár­saikat, hogy ez alkalommal is az ózdi gyár nyerje el a Központi Vezetőség kongresszusi zászlaját. A pártbizottság 38 vándorzászlót ké­szíttetett, a tíznaponkinti értékelés után átadják ezeket a legjobb gyár­részlegek, üzemrészék dolgozóinak, a legjobb mérnököknek, karbantar­tóknak stb. A nagyolvasztó dolgozói 500 ezer forint értékű koksz megtakarí­tását vállalták, vállalásukat már többszörösen túlteljesítették. A gyár munkásai mellett az ered­mények kivívásában nagy része van sok műszak; dolgozónak. Jó munká­jukért a kulturbrigád a műszaki dolgozókat is rövid műsorral, dallal, tánccal köszönti. A pártvezetésbe is egyre jobban bevonják a kommunista műszaki dolgozókat, az egyik alapszervezet titkára — mérnök. Hiba, hogy nem ismertették meg­felelően a minisztertanács és a SZOT határozatát, több helyen nem dol­gozták ki jól a sztahánovista cím elnyerésének új feltételeit. Sokkal harcosabban kell fellép­niük a népnevelőknek az ellen­ség által terjesztett bérdemagó­giával szemben. Szükséges, hogy a pártbizottság és a pártszervezetek jobban gyakorolják a termelés pártellenőrzésének jó­gát. Az alapszervezeti titkárok szá­mára ennek érdekében előadást tár­tának az önköltségcsökkentési terv kérdéseiről. Huszti István elvtárs, az alsóva­dászi gépállomás agronómusa beszá­molt arról, milyen eredményeket ér­tek el a tavaszi mezőgazdasági munkában. Eredményeik a legtávolabbról sem kielégítőek, a gépállomás az idén nem szerepel megfelelően a megyei versenyben. Ezen mi­előbb változtatni akarnak, ehhez azonban szükséges, hogy a megyei tanács illetékes osztályától az eddiginél nagyobb segítséget kap­janak. Ismertette ezután, hogyan foglalkoznak a fiatal agronómusok- kal, hogyan segítik őket, hogy mi­előbb elsajátítsák a szükséges gya­korlati tapasztalatokat. Feltétlenül teljesítik a kongresszus tiszteletére tett vállalásukat, a gépállomás dol­gozói nevében megígérte, hogy a tavaszi munkában, a növény­ápolásban túlteljesítik tervüket. Leszkovár István elvtárs, az ózdi járási pártbizottság titkára felszó­lalásában elmondotta: egyetért ,a megyei pártvúlasztmány beszámoló­jával, a pártbizottságukat ért bírá­lattal. Az ózdi járás elmaradt a ta­vaszi mezőgazdasági munkával. E nagy hiba mellett vannak szép ered­mények az Ózdi Szénbányászat! Tröszt és az ózdi gépállomás mun­kájában. A sertés- és vágómarha- begyűjtésben az ózdi járás az első á megyei versenyben. Az instruktorhálózat ■ kiépítése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mindinkább rnc ^szilárdul a kapcso­lat a járás dolgozó parasztjai és s pártbizottság között. Az instruktor elvtársak lakásu­kon is felkeresik a dolgozó pa­rasztokat, beszélgetnek velük, s dolgozó parasztok megszerették, becsülik őket. A járás több községében elhanya­golták a tagjelölt- és tagfelvételt, ez is igen súlyos hiba volt. Bírálta ez­után a megyei pártbizottság mező- gazdasági, ágit. prop. és ipari osz­tályának munkáját. Amikor ezek­nek az osztályoknak munkatársai felkeresik az ózdi járást, igen rit­kán mennek el a járási pártbizott­ságra, hogy elmondanák, milyen ta­pasztalatokat szereztek, vélemé­nyük szerint hogyan lehetne tovább javítani a munkát. A megyei titkár elvtárs is többször volt már Özdon és a járásban, de egyszer sem ke­reste fel a járási pártbizottságot. Több segítséget kért a megyei párt- bizottságtól további munkájukhoz. (A megyei pártértekezleten el­hangzott felszólalások ismertetését folytatjuk.) Az.Egyesült Államok és az európai kollektív biztonság A „Pravda“ cikke Moszkva (TASZSZ) A „Pravda“ O. Itatjani cikkét közli ,,Az Egyesült Államok és az európai kollektiv biztonság“ címmel, amelyben az összeuró­pai kollektív biztonság megte­remtésére vonatkozó újabb ja­vaslatokkal kapcsolatban, ame­lyeket a Szovjetunió március 31-i jegyzékében terjesztett élő. A cikkíró felveti a kérdést: Miért burkolóznak továbbra is hallgatásba a nyugati hatal­mak? Az amerikai külügymi­nisztériumnak az a sürgősen tett nyilatkozata — amely sze­rint az újabb szovjet javaslatok állítólag éppen úgy elfogadha­tatlanok az Egyesült Államok számára, mint a korábbiak ■— csak az európai kollektív bizton­ság megteremtésére irányuld szovjet tervezet ellenzői hefy^e- tének gyengeségét árulja .el, minthogy ezek nem képesek a legcsekélyebb mértékben is meg­győző érvekkel előhozakodni. Befejezésül Itatjani ezeket 'ír­ja: Az Egyesült 'Államok, Anglia és Franciaország kormányának! a március 31-i szovjet jegyzékre adandó válaszában szint kell vallania és világosan ki kell fej­tenie, hogy az európai kollektív biztonság mellett, vagy ellene foglal állást. Arra a kérdésre, amelyet a szovjet küldöttség már február 10-én a berlini nógvbatalmi külügyminiszteri értekezleten felvetett, még min­dig nem érkezett válasz. Dulles európai látogatásának angol és francia sajtévisszbangia A hétfői angol és francia la­pok továbbra is részletesen kommentálják Dulles európai „villám-látogatását“. Az angol burzsoá sajtó nem titkolja aggodalmát Dulles ter­vei miatt: A konzervatív „Daily Telegraph“ — ugyanakkor, ami­kor Dulles látogatása kapcsán „a nyugati hatalmak egységé­nek“ fontosságát ecseteli — ki­emeli: „Tévedés lenne, ha a nyu­gati politika merevvé válna a genfi értekezlet előtt és így nem engedne elég mozgási szabadsá­got a tárgyalásokra“. A Yorkshire Post köntörfala­zás nélkül kijelenti: Dulles lon­doni és párisi tárgyalásai több kárral járnának, mint haszon­nal, ha e tárgyalások eredménye olyan figyelmeztetés lenne, amely mari megkezdése élőt! sö­tét felhőket borítana a genfi ér­tekezletre. A francia sajtó az óvatos vá­rakozás hangján ír. A jobboldali Figaro egyfelől olyan vélemény! nyilvánít, hogy az indokínai „kö­zös front“ kialakítása feltétle­nül szükséges, ugyanakkor.azon­ban kijelenti: Londonban Dul­lest bizonyos tartózkodással fo­gadják. Párisban pedig kivált­képpen arra törekszenek, hogy ne veszélyeztessék már előre az ázsiai konferencia — (vagyis a! genfi értekezlet.)1 eredményei! fenyegető jellegű nyilatkozattal, A Populaire cikkírójának sza­vaiba komoly aggodalom v©4 gyűl: ez a hét — hangsúlyozza! — súlyos következményeket rejfl magában az indokínai háborúi története számára és követke­zésképpen az egész szabad világ (értsd: a kapitalista tábor)’ szá­márat. í(MTI)i

Next

/
Thumbnails
Contents