Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-08 / 83. szám

Dolgozó parasztok! A megyei pártértekezlet tiszteletére gyorsítsátok meg a szántást, ____________a kapások vetését, javítsátok a begyűjtés eredményeit! Törlesztik adósságukat a diósgyőri nagyolvasxtomű dolgozói A diósgyőri nagyolvasztómű dol­gozói a kommunisták kezdemé­nyezésére az elmúlt napokban meg­beszélést tartottak, amelyen elha­tározták, hogy a megyei pártérte­kezlet napjáig elmúlt negyedévi adósságukat az utolsó kilogram- ig törlesztik. Ez annyit jelent, hogy április 10-ig 1071 tonna nyers­vasat kell adniuk terven felül. Az eredmények máris megmutat­koznak. Gácsi István olvasztár ed­dig 491 tonna jóminőségű nyersva­sat termelt terven felül. Ilovszki István 289, Verner Antal pedig 275 tonna nyersvassal teljesítette túl tervét. Az eredmények elérésének nincs különösebb „titka“. Jól meg­szervezték a munkát. Pontosan és rendesen karbantartják a kohó­kat. A gépészet dolgozóinak jó munkája nyomán hibátlanul mű­ködnek a gépi berendezések. Sienifrő község termelési bizottsága a többtermelésért A kongresszusi vállalások teljesítését, az esedékes tavaszi munkák mielőbbi elvég­zését eredményesen segíti Szendrő köz­ség termelési bizottsága. A termelési bi­zottság tagjai felváltva látogatják a köz­ség dolgozó, parasztjait. Egv-tgy tag 25 dolgozó paraszttal beszélget rendszeresen a tavaszi feladatokról. A termelési bizott­ság többi tagja a határt járja. Megnézik, mely földterületek a legalkalmasabbak a heterózis kukorica vetésére. A termelési bizottság kapcsolatban van Molnár János mezőgazdásszal. Meghív­ják megbeszéléseikre, szakmai tanácsot kérnek tőle. A termelési bizottság tagjai maguk is élenjárnak a tavaszi munkában, kötelezettségeik teljesítésében. fl Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesül! Államok kormányához intézett március 31-1 szovfet jegyzék külföldi visszhangba Több növényvédő ezerhez jutnak a gyümölcs- és szőlőtermelők A gyümölcsösök és szőlők vé­delmére kormányzatunk az idén jóval több növényvódőszerről gondoskodott, mint a korábbi években, bármikor. Rézgálirból az 1930—40-es évek átlagának két és félszerese, gyümölcsfaolajból közel háromszorosa áll rendelke­zésre. Arzénes szerekből, készít­ményekből, nikotinból is az elő­ző évi mennyiségeknek többszö­röse a készlet. (MTI) Óvjuk erdeinket a tűz pusztításától A belügyminisztérium tűzrendészet! parancsnokságának közleménye Beköszöntött a tavasz, a dol­gozóink jól végzett munkájuk után szívesen töltik pihenőidejü­ket a szabadban, az erdőkben. A kirándulók, erdőben dolgozók azonban hanyagságból, könnyel­műségből a tiltó rendelkezések ellenére az erdőben, vagy annak közelében tüzet raknak, nyílt lángot használnak, a dohányzás­nál nem elég óvatosak, égő gyu­fát, cigarettát dobnak el. stb. A statisztika azt mutatja, hogy ta­vasz kezdetén, amikor a száraz avar leginkább tűzveszélyes, er- deinket gyakran veszélyezteti, vagy pusztítja az ilyen okokból keletkezett tűz. Gyakran okoz erdőtüzet' az is, hogy .gazdálkodó emberek föld­jeiken felügyelet nélkül gazt égetnek, ez gyorsan tovaterjed, veszélyeztetve a környezetet is. Több tüzeset keletkezett már úgy is. hogy a traktorosok, moz­donyvezetők, traktoraikkal, sze­relvényeikkel erdőn áthaladva, nem elég elővigyázatosak. Minden dolgozónak tudnia kell, hogy erdőben, vagy annak közelében füzet rakni, nvilt. lán­got használni tilos. A dohányzás­nál pedig a legszigorúbb óvatos­ság kötelező. Aki erdőben tüzet vesz észre, köteles azt azonnal eloltani, ha pedig ez már elter­jedt, úgy köteles a közelben lévő­ket is segítségül hívni és értesí­teni a tűzoltóságot. A rendelkezések betartása nagyértékű társadalmi tulajdont, iparunk fontos nyersanyagát, a fát óvja meg a pusztulástól. (MTI) Országos mezőgazdasági kiállítást rendeznek Budapesten Az idén az országos mezőgazda- sági kiállítást és vásárt szeptember 11. és 26. között rendezik meg Bu dapesten. A kiállításon mindenki résztve- het, aki a mezőgazdaság valamelyik ágában kiemelkedő eredményt értei. kai magasabb áron veszik meg az állatokat. A kiállításra utazók az egész or­szág területéről 50 százalékos vasúti kedvezménnyel utazhatnak Buda­pestre. Moszkva (TASZSZ) Az európai kollektív biztonság biztosí­tására vonatkozó javaslatok, amelyeket a Szovjetunió a négy hatalom külügy­minisztereinek berlini tanácskozásán és a szovjet kormánynak Franciaország, Nagy-Britannia, valamint az Egyesült Államok kormányához intézett március 31-i jegyzékében terjesztett elő, továbbra is magukra vonják a világközvélemény figyelmet. A demokratikus közvélemény törekvé­sei* kifejező lapok hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió javaslatai megfelelnek a nemzetközi feszültség enyhítésére, a tar­tós és állandó béke biztosítására törekvő népek vágyainak. A kínai lapok üdvözlik a szovjet jegy­zéket c3 rámutatnak, hogy az európai kollektív biztonság hatékony rendszerének megteremtése döntő jelentőségű az egye­temes béke szempontjából. Á =zovjet javaslatok — állapítja meg a ,.Kueng-Ming-Zsibao“ című kínai lap — nagv visszhangra és a. viiágközvéle- mény támogatására tnlái+ak. mert igen fontos hozzájárulást jelentenek az európai béke védelmének és az új háború elhá­rításának ügyéhez. A „Mincsu Csoszon“ című koreai lap hangsúlyozza, bogy a kollektív biztonság hatékony rendszerének megteremtése ..biztosítéka az egymással szembenálló katonai hatalmi csoportosulások létesítése megakadályozásának, biztosítéka Európa és az egész világ békéje fenntartásának“. A népi demokráciák legnagyobb lapjai kommentárjaikban hangsúlyozzák, hogy világszerte általános az érdeklődés az új szovjet jegyzék iránt. Az „Ohrana l.idu“ című csehszlovák lap rámutat, megint a Szovjetunió mutatta meg a népeknek a békés perspektívát. A nvugati államok kormányai saját népük előtt egyre nehe­zebben védelmezhetik politikájukat. A tőkés országok sajtója Í9 tovább kö­zöl cikkeketj Sok burzsoá lap elismeri, hogy meg­győzők a kollektív biztonság megteremtése mellett elhangzott szovjet érvek. A ..Birmingham Post“ című angol lap azt íria. hogy ,.azt a javaslatot, amely szerint olyan biztonsági egyezményt kös­senek, amelyben Amerika is résztvesz, nem lehet olyan egyszerűen kihagyni a szá­mításból". ..Helytelen volna — írja az „Arbeiter­zeitung“ című osztrák lap —■, ha a Szov­jetunió javaslatait megvitatás nélkül vetnék el . .. “ A Szovjetunió javaslatai -- írja a „Citizen“ című kanadai lap — teljes és figyelmes elemzést érdemelnek. A „Hindustan Times“ című indiai lap óva inti a nyugati hatalmakat attól, hogy egymásután visszautasítsanak a béke ér­dekében előterjesztett minden javaslatot. Az „Observer" című angol lap meg­állapítja, hogy „a mindent magában fog­laló európai biztonsági egyezmény esz­méje“, amit a Szovjetunió vetett fel, ,„bizonyos rokonszenvező visszhangot kel­tett Nyugat-Európábam“. Az amerikai lapok nemcsak Nyugat- Európa széles közvéleményének, hanem « nyugateurópai államok hivatalos köreinek reakciója miatt is nyugtalankodnak. így például a „Christian Science Monitor“ kijelenti, hogy a nyugateurópai országok külügyminisztériumai azon a kérdésen gondolkodnak, vájjon nem tükrözi-e a Szovjetunió új javaslata „azt a kívánsá­got, hogy vessenek végeit a hidegháború­nak?“ A belga hírügynökség szerint: „Hiva­talos belga körök igen érdeklődnek a szovjet jegyzék iránt az ésizakatlanti kö­vetség szervezetének esetleges kiszélesítése érdekében.“ (MTI) Tömeggyölés Delhiben a Pakisziánnak nyújtandó amerikai katonai „segély,, ellen Delhi (TASZSZ). Április 5-én Delhiben tömeggyű­lést tartottak, tiltakozásul a Pakisz­tánnak nyújtandó amerikai katonai „segély“ ellen. Ugyanazon a napon Uttar Prades állam törvényhozó tanácsa egyhan­gúlag elítélte a Pakisztánnak nyúj­tandó amerikai katonai „segélyt“- (MTI) Otto Groteicohi záróbeszéde Németország Szocialista Egységpártjának iV. kongresszusán nagy Szovjetunió, a népi demo­Berlin (TASZSZ) Németország Szocialista Egy­ségpártja IV. kongresszusának zároülósén Otto Grotewohl be­szédében hangsúlyozta: Az új szervezeti szabályzat pártunk ideológiai és szervezeti egységének, a dolgozó tömegek­hez fűződő elszakíthatatlan kap­csolatának további megszilárdu­lását bizonyítja. Németország Szocialista Egységpártja IV. kongresszusának határozatai utat mutatnak a német népnek a további gazdasági és politikai fejlődéshez, utat mutatnak szo­ciális és nemzeti problémáinak megoldásához. Otto Grotewohl rámutatott, hogy a pártnak a dolgozók élet­színvonala emelésének érdeké­ben a népgazdaság további fej­lesztésére kell törekednie és fo­koznia kell a német nemzet lét­fontosságú kérdéseinek megol­dásáért vívott harcát. A Német Demokratikus Köz­társaság dolgozói — mondotta Grotewohl — tisztában vannak a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok által nyújtott nagy és sokoldalú segítséggel és most méginkább meggyőződnek arról, hogy ez a segítség a bizton­ság és a népek közötti béke biz­tosításának ügyét szolgálja. Kongresszusunk — mondotta — ismét megmutatta a német munkásosztálynak és az egész német népnek, hogy nem va­kratikus országok, a béke és a demokrácia hatalmas tábora. A. I. Mikojannak a kongresszu­son elmondott üdvözlő beszéde, valamint a baráti kommunista pártok és munkáspártok képvise­lőinek felszólalásai a népek ba­rátságán és kölcsönös segítségén felépülő új kapcsolatainak és a nemzetközi proletariátusnak a német munkásosztály iránti ro- konszenvét bizonyítják. — Ezért a pártkongresszus nevében pár­tunk mély háláját tolmácsolom a testvérpártok minden képviselő­jének baráti szavaiért és szolida­ritásáért. Grotewohl a továbbiakban az atom- és hidrogénbomba betiltá­sáért folyó mozgalom erősödésé­ről beszélt és kijelentette, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya nagy jelentősé­get tulajdonít a Szovjetunió már­cius 31-én a nyugati hatalmak­hoz intézett legutóbbi jegyzéké­nek. Üdvözöljük a Szovjetunió új jegyzékét — mondotta. Grotewohl a továbbiakban rá­mutatott a Szovjetunió vezette béketábor erejének növekedésére. Kilencszáz millió ember — mon­dotta Grotewohl — áll a Szov­jetunió békepolitikájának olda­lán. Éhhez a kilencszáz millióhoz tartozik a Német Demokratikus Köztársaság lakossága is. Köz­társaságok szilárdan a béke. a demokrácia és a szocializmus iá­gyunk egyedül, velünk van a borához tartozik. (MTI) Jugoszlávia ratifikálta az 1954 január 30-án megkötött magyar-jugoszláv határegyezményt (MTI)’ A jugoszláv külügyi ál­lamtitkárság április 6-án közölte a Magyar Népköztársaság bel­grádi követségével, hogy a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi nemzetgyűlésének végrehajtó tanácsa március 31-én ratifikálta a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság kormá­nya között a magyar-jugoszláv, határon lévő határjelek felújítá­sára és megjelölésére vonatkozó. 1954. január 30-án Suboticán megkötött egyezményt. iiuiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiMiniMiiiiiMimiiinMiiiiiiiiimiii!iniiiii!iiiiiiimmiiiiimiii!i!MiiiiiMiiiiiiiiiiii!m!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!miiiiiiiiiiiiiiiiii!miiiiiiii mi iiimiiMiiminuiNwimiiKiiimimimiiiimiiiiimiiiiiiimiiimiMniiimimiiiiiiiiinnmiiMmmiiiiiiniiiinmiiiiiiiiniiiMitiiiiiiimiiiimnnimiimiTHjmnn A kiállításra a tanács mezőgazda- sági osztályán lehet jelentkezni. A jelentkezéseket írásban kell beadni, tartalmaznia kell a jelentkező ne­vét. lakóhelyét, munkahelyét, foglal­kozását, továbbá részletesen le kell írni az eredményeket és azokat a módszereket, amelyekkel ezeket el­érték. A jelentkezés határideje 1954 áp­rilis 20. A részvételről végső fokon az Országos Kiállítási Bizottság dönt és döntéséről értesíti a jelent­kezőket. A kiállításra felhozott állatok és egyéb kiállítási tárgyak oda- és visszaszállítása díjtalan, a kísérők vasúti költségeit is a kiállítás ren­dezősége fedezi. A termelőszövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok. részére a kiállítás rendező­sége napidíjat, díjmentes szállást és térítés ellenében napi egyszeri me­leg étkezést biztosit. Térítés ellené­ben az állatok takarmányellátásáról is gondoskodik. A kiállításon bárki eladhat és vá­sárolhat tenyészállatot. Köztenyész­tés céljára a kiállításon 15 százalék­Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanács» az erdővédelem, a fák meghonosítása és a téli fakitermelés terén végzett kimagasló munkája elismeréséül Ormosi Bélának, a a miskolci erdőgazdaság erdészet vezető­jének, Lévai Lászlónak, a miskolci erdő- gazdaság fakitermelő munkásának a „Szo­cialista Munkáért Érdemérmet“ adomá­nyozta, (MTI), Tj1 ötvös Lóránd, a legnagyobb magyar fizikus születésének és halálának évfordulója egyaránt a magyar nép sea- badságküzdel mének egy-egy szakaszába esik. 1848 július 7-én, amikor megszüle­tett, a „felséges nép lázongó zajától han­gos a pesti utca“. A feltámadó szabad­ságküzdelem napjai egyben Eötvös Ló­ránd életének első órái. Halálának időpontja — 1919 április 8-a, szintén népünk feltörő szahadság- vágyának egy dicsőséges korszakához fű­ződik — a Magyar Tanácsköztársaság idejéhez. A haladó szellemű nagy tudóst a Tanácsköztársaság saját halottjának, halálát a munkásosztály gyászának te­kinti. A múzeum előcsarnokában felállí­tott ravatal körül vörös-őrség áll. Vö­rös zászlókkal kísérték utolsó útjára, s Lukács György közoktatásügyi népbiztos búcsúztatta a halottat, akinek élete kez­detét és végét történelmünk két dicsősé­ges fejezetének fénye sugározza be. A közbeeső idő, tudós munkásságának éttizedei azonban Magyarország történe­tének komor korszakai közé tartoznak. Gyermekkorát a szabadságharc leverésé* követő elnyomás fojtott, szenvedésektől terhes légköre felhőzi, amikor a magyar üldözött vad lett saját hazájában. Élete legtermékenyebb esztendei r kiegyezés, a dualizmus idejébe esnek, amikor újra a magyar nagy- és középbirtokosok vet­ték kezükbe az ország politikai vezetését, s a szegény nép helvzete egyre remény­telenebbé vált. A későbbi idők: — a monopoikapitalizmtts magyarországi kiala­kulásának esztendei, a görögtüzes mille- neumi idők nekirugaszkodott álmaival és a pusztuló nép nyomorúságos életének valóságával, a századeleje, a háborúelőtti évek fullasztó légköre, maid az első világháború véres őrülete, — jelentik éle- ; ' egy-egy korszakát. XT eladó szelleme lépten-nycmon bele- ütközik a tőkés világ uralkodó esz­méibe. A tőke urai csak olyan tudomá­nyos kutatásokat voltak hajlandók támo­gatni, amelyek profitérdekeket szolgál­tak, közvetlen anyagi hasznot hajtottak, vagy amelyek hozzájárultak a tudatos EÖTV OS népbutításhoz, azzal, hogy elleplezték a tömegek elől a fejlődés törvényeit. Eöt­vös egész életműve a tudomány ilyen kor­dába szorítása elleni kiállás, állandó küzdelem a szűk gyakorlatiasság és az áltudományosság ellen. De a kor ellent­mondásaitól ő maga sem volt mentes. Eötvös Lóránd pályaválasztása mögött, mellyel az akkori Magyarországon „nem úri dolognak“ tekintett természettudomá­nyos pálya felé fordult, — mint a leve­leiből és életrajzírója, Hatvány József megállapításaiból kitűnik —, van bizo­nyos kitérés az állásfoglalások elől. Eöt­vös Lóránd a tudományban úgy remélte szolgálni a hazát és haladást, hogy egy­úttal távoltartja magát a politikai élet­től A nagy tudós élete megmutatja, hogy ez a törekvés elérhetetlen. Minden igaz, maradandó érték, mindazok a zseniális müvek, melynek megalkotása őrzi nevét, egyben állásfoglalás a szabadság mellett a zsarnokság ellen, a hazafiasság mellett az elnyomás, vagy kozmopolitizmus ellen és ha nem is tudatosan: a materializmus mellett az idealizmus elten. Amikor tudo­mányos eredményeivel akarva, akaratlan elősegítette a tőkésrendszer gyors kibon­takozását, ugyanakkor szembeszállt a kapitalizmustól elválaszthatatlan önző profithajhászással, a tudomány szem­pontjainak a magasabb profitért való lelkiismeretlen feláldozásával. C zembeszállása azonban nem tuda­^ tos. nem következetes és Eötvös, mint a polgári világ anuvi haladó gondol­kodója, nem tudta megtalálni azt az ügyet, azt az osztályt, mely egyedül képes való­ban biztosítani a független haza fel­virágzását: a szocializmus ügyét, a prole­táriá tus osztályát. Eötvös tudományos munkája, merész alkotó képzelete lehetővé tette olyan fel­adatok megoldását, melyekre előtte senki sem gondolt. Munkásságát a kapilaritás — a folyadékok felületén működő erők, a felületi feszültség, a gravitáció, a mág­LÓRÁND nesesség kérdései vonzották. Nagyon fon­tos összefüggést állapított meg a folya­dékok felületi feszültsége és azok szer­kezete, nevezetesen molekulasúlya között. E fontos összefüggés az egész világon Eötvös-féle törvény néven ismeretes. Tel­jesen új, zseniális módszert dolgozott ki a földi nehézség térbeli változásainak meghatározására és szinte hihetetlen ér­zékenységű műszereket, torziós ingákat szerkesztett. Eszközei a geodéziában, szeizmológiában, geológiában és gyakor­lati bányakutatásban rendkívül értékes­nek bizonyultak. Munkájában, előadásai­ban egyre jobban közeledett a tudatos materializmus álláspontjához, egyre kö­vetkezetesebben alkalmazta azt a dialek­tikus módszert, amelyet soha nem tanul­mányozott, de'amelyet a természet maga követel meg, ha a kutató annak valósá­gos törvényszerűségeit akarja felfedni. J ellemző egyébként a tudomány helyzetére a kapitalista világban, hogy Eötvös tanári működésének első éveiben sajátmaga volt kénytelen fedezni a 1 «“mutatott kísérletek költségét. Pedig felfedezései, különösen az Eötvös-törvény, elméleti és gyakorlati szempontból egy­aránt nagyjelentőségű eredmény, mely- fontos új eszközt adott a gyakorlat, különösen a vegyészet, a fizikai kémia számára a folyadékok vegyi alkatának megismerésére. A gravitáció és mágne­sesség terén végzett fáradhatatlan kuta­tása szintén új eljárásokat és eszközöket eredményezett. Az élete végéig v-gzett többezer mágneses mérés után Eötvös kifejlesztette a földmágnesség mérésnek olyan precíz módszerét, melyek a geoló­giai szakember kezében lehetővé teszik a vasérelélőhelyek részletes feltárását. A laboratóriumban megkezdett kísérleteket a szabadban, a Balaton jegén és a Gel- lért-hegy alján folytatta Eötvös Lóránd, s az észlelőiek ragyogó sikerrel bizonyí­tották be a tudós elgondolásainak he­lyességét, műszereinek kiválóságát. Most a feladat az lett volna, hogy megkezd­jék Magyarország rendszeres nehézkedési és mágneses feltérképezését. A kor ural­kodó osztályaira és kormányára szégyen- teljesen jellemző, hogy e munkára Eöt­vös ismételt kérésére sem adtak anyagi támogatást. Később, 1906-ban a nemzet­közi földméréstani kongresszus utáni mégis megindulhatott Eötvös személyes irányítása mellett Szeged, Kecskemét környékén és a Maros völgyében a gravi­tációs és mágneses eltérések feltérképe­zése. E mérések során mutatták ki, hogy a torziós ingával meg lehet állapítani, hol érdemes olaj- és földgázkutatási pró­bafúrásokat végezni. így például a Hor­tobágyon a mérések a nehézségnek olya« változását mutatták ki, mely szerint a föld alatt egvhelyütt rendkívül sűrű, nagytömegű földtani alakulatok tannak, máshol viszont rendkívül kistömegűek, A földgázkutatás során tehát csak két ponton kellett próbafúrást eszközölnií ahol a nehézkedési erő a legnagyobb és ahol a legkisebb. Nyilvánvaló tehát, hogy az ilyen jellegű mérések lehetővé teszik tekintélyes összegek megtakarítását, amennyiben elkerülhetők a felesleges, költséges próbafúrások. "C* ötvös életműve azonban megtalálta-*—* az igazi gyakorlattal, az emberiség életének megjavításáért, a természet át­alakításáért folytatott munkával való kapcsolatot. A Szovjetunió tudósai és kormánya már kezdettől fogva rendkívül fontosnak tartották a geofizikai kutatá­sokat. A szovjet tudósok nem elégedtek meg a szűk. az elmélettől elszakított gyakorlattal, hanem megkezdték Eötvös tudományos elméleti örökségének tovább­fejlesztését- A Szovjetunióban jól ismerik s méltányolják a haladó magyar tudós életművét. Zseniális alkotásait a nép állama, a felszalradult magyar nép tudományos örökségeink sorában méltóképpen értékeli. Róla nevezte el legnagyobb egyetemét, módszereit tudósaink felhasználják, s a megújhodott akadémia minden erejével támogatja az Eötvös munkáját elvileg továbbfejlesztő kutatásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents