Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-07 / 82. szám
Szerda, 1954. április 7. ÉSZAKMAGTARORSZÁG A módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége megvitatás és hozzászólás céljából a párttagság elé terjesztette a módosított szervezeti szabályzat tervezetét. Az Eszakmagyarország szerkesztősége — a Központi Vezetőség határozatának megfelelően — nyilvánosságot ad a párttagok és tagjelöltek javaslatainak, észrevételeinek. I pár! nevérfil, a bírálatról A módosított szervezeti szabályzat tervezethez szeretnék hozzászólni- Először a párt nevéhez. Az a véleményem, de úgy gondolom több elvtárs véleménye is, hogy — mivel pártunk kivívta a magyar dolgozó ■nép előtt azt a szeretetet és bizalmat, amit ■ egy marxista—leninista fórra, dalmi pártnak, az országot vezető és irányító pártnak ki kell érdemelnie •— pártunk újra felvegye eredeti nevét, a Magyar Kommunista Párt nevet. Pártunk az a párt, mely hazánk, ban fennállása óta tüzön-vizen kérész, tül harcolt a nép ellenségeivel szemben, dolgozó népünk érdekében, a nők egyenjogúságáért, az ifjúságért, a munkás-paraszt szövetségért. A Kommunisták Magyarországi Pártja volt az, mely 1919-ben először adta meg az embernek az őt megillető jogokat. A felszabadulás után pártunk következetesen küzdött a földesurak, a bányabörók, az összes kizsákmányolok, valamint a jöbbol. dali szociáldemokraták ellen. A mi pártunk volt az, amely mozgósította az egész ország népét a 3 és az 5 éves terv sikeres megvalósítására. Az ország népe mindennap' munkájával bizonyltja, hogy az a politika, melyet pártunk megjelölt helyes. Pártunk méltó régi nevéhez. A második rész második póntjá. hoz javasolnám kiegészítésképpen: a párttag tartozzon valamilyen alapszervezethez és egy alapszervezetnek a munkájában vegyen részt. Ezt Kötelességemnek tartom, hogy a tervezet tanulmányozása után megtegyem javaslatomat. A XV- fejezethez szeretnék hozzászólni. A párttá, gok és tagjelöltek tagdíjfizetését az alábbiakban javaslom: azért tartom fontosnak, mert vannak párttagok, akik hosszabb ideig nem jelentkeznek át egyik alapszer. vezetből a másikba és így sehoisem végeznek pártmunkát, nem tartoznak egy alapszervezethez sem. Alsó korhatárnak a párttagsághoz a módosítás 18 évet jelöl meg. Javaslom, hogy 20 évre emeljék azt. Szükséges ez azért, hogy a felvételt ká. relmező munkájával is be tudja bizonyítani, hogy képes pártunk politikájának megvalósításáért fegycl. mezetten harcolni. A bírálattal kapcsolatos javaslatok helyesek. Szerintem is összeférhetetlen a párthoz való tartozással a bírálat elfojtása. Ugyancsak helyeslem, hogy a szabályzat foglalkozik a káderek kiválogatásánál „a rokoni és baráti kapcsolattal." Úgy gondolom ez a módosítás tovább fogja szilárdítani a párt és pártonkívüli tömegek kapcsolatát is. Nem egyszer hallunk olyan panaszt, „én nem kapok jobb munkát, mert nem vagyok párttag." KISS GÉZA nagyüzemi PB. szerv. titk. Javaslat a tagdíjfizetésre zászólása: „A párttag magánéletben is párttag" címmel. 600 forint keresetig havonta 2 Ft 600—900 „ 3 „ 900—1200 „ 3 „ 1200—1500- »» 10 „ 1500—1800 M 20 „ 1800—2000 30 „ 2000—2500 50 „ 2500—3000 70 3000—4000 120 „ A munkaképtelen és nem kereső családtagok tagdíja 1 forint. A földmunkások és dolgozó parasztok tagdiját szintén a jövedelem után kell megállapítani. Véleményem szerint javaslatom reális, mivel a dolgozók többsége 1000—1300 forint között keres ha. vonta. kovács János Borsodnádasdi Lemezgyár hiv. alapszervezet titkára. A párttagok magatartásáról A Szabad Nép 1954. III. 22-i számában megjelent Búzás József hoz. Nagy örömmel olvastam Búzás elvtárs hozzászólását. A párttagnak nemcsak a munkahelyén, hanem szórakozás közben, családi életében, baráti körében is párttaghoz méltóan kell viselkednie. Gondoljon arra, hogy az ö magatartása, tettei alapján ítélik meg a pártot is. Nekünk párttagoknak, családi éle. tünk tisztaságát fokozottan kell megőriznünk, mert ellenségeink azzal is rágalmaztak bennünket, hogy a kommunisták megbontják a családi életet. A kommunistának tehát minden tekintetben olyan életet kell élnie, melyet sem jó barát, sem ellenség kritika alá nem vehet. Ezért én is javaslom a Búzás elvtárs által iavasolt módosítást. A párt tagja szerintem is csak olyan ember lehet, akinek minden lépése, vagy tette, mintaképül szolgálhat minden becsületes, hazáját és népét szerető embernek. Ha valaki párttag, akkor a család, jában — mely a legkisebb közösség az emberek életében — is legyen példamutató. Csak olyan párttag állhatja meg helyét, ki betartja a párt törvényeit s ezek szellemében él és dolgozik. TABNAV SÁNDOR Dimávag Gépgyár. Helyes-e a „tagjelölt“ elnevezés A tagjelölt elnevezés nem fejezi ki pontosan a mögötte levő embert, mert kétféle tagjelöltet ismerünk. Akit passziv viselkedése, vagy hanyagsága miatt, esetleg más okból félévre, vagy 1 évre visszaminősítenek, nem téveszthető össze azzal, aki fejlődése során jutott el ahhoz, hogy méltó legyen a tagjelöitségre. Azt javaslom, hogy az elsőt „visz. szaminősített" tagnak nevezzék, hogy érezze súlyát mulasztásának. Az utóbbi legyen „tagjelölt”. GERÖ MIKLÓS Miskolc. Küldöttek a megyei pártértekezleten MISLÖCZKI MÁTYÁS elvtársat, LOY ÁRPÁD elvtársat, az albert- a Lenin Kohászati Művek Kossuth- telepi bányaüzem Kossuth-díjas díjas főolvasztárát, a Szocialista fiontmesterét, a Szocialista Munka Munka Hősét, országgyűlési képvi- Hősét, országgyűlési képviselőt az selőt, az üzem kommunistái és a edelényi járás kommunistái javasol- városi pártértekezlet jelölte kül- ták küldöttnek a megyei pártérte- döttnek a megyei pártértekezletre, kezletre. Megalakult a megyei képviselők titkársága Közel egy éve, 1953 május 17- én ünnepet ült a magyar dolgozó ncp: a népfront jelöltjeire, saját jelöltjeire, a béke, a munka, a jólét, a felemelkedés követeire szavazott az ország. A dolgozó nép legjobbjai kerültek a ncp bizalmából az országgyűlésbe azzal, hogy a dolgozó népet szol gálják és összekötő kapocs legyenek a dolgozó nép, a párt és a kormány között. Az országgyűlési képviselők egyik fontos feladata, hogy szoros kapcsolatot kiépítve, megismerjék Magasabb jégkártérítést kapnak a termelők A minisztertanács egyik új rendeletével a kötelező biztosításról szóló eddigi rendelkezéseket a dolgozó parasztság javára lényegesen módosította. Ennek értelmében változatlan biztosítási díjak mellett kár esetén nagyobb kártérítést kapnak a termelők, mint/ az elmúlt évben. Eddig az egyénileg gazdálkodók szántó- területén termelt minden növény egyforma értékre vök biztosítva, mindegy volt, hogy lucernát, búzát vagy mákot vert el a jég, a gazda az illető’ járás területi besorolása szerint a minden szántóföldi növényre egyformán megállapított 360 forinttól 1-80 forintig terjedő kártérítést kapta, száz százalékos jégkát esetén. Ebben az évben — a rendelet értelmében — a kártérítés például a búzánál, a területi besorolás szerint holdanként 700 forinttól 1000 forintig terjed, a máknál pedig kereken 2000 forint. A módosító rendelet ugyanis a jég- kártérítés nagymértékű felemelése mellett a szántóföldi növényeket így' hozamuk értéke alapján négy növénycsoportra sorolta és a kártérítést növénycsoporton- kimt határozta meg. A kártérítés a szőlő és a gyümölcsös terület jégkár biztosításánál is az eddiginek másfélszeresére emelkedik. A fizetendő dijak itt is változatlanok. A kár megállapításánál mindig azt veszik figyelembe, hogy a jégverés mekkora kárt okozott. Száz százalékos jégkár esetén a teljes biztosítási összeget, kisebb jégkárnál annak aránylagos részét kapja a termelő. A rendelet egyidejűleg: csökkentette a szerződésesen termelt dohány, gyapot és fűszerpaprika biztosítási díját. Kedvezőbb lett a biztosítás új rendszere termelőszövetkezeteink számára is, mert a kártérítés felemelésével egyidejűleg a fizetendő díjtételt a rendelet leszállította. A párt- és kormányprogram szellemében hozott határozat szerint az idén a jégkárosultak sokkal magasabb kártérítésben részesülrek. Tudni kell azonban, bogy a biztosítás csak úgy nyújthat mind többel, ha a dolgozó parasztság kötelességének tartja a biztosítási díj pontos fizetését. és közvetítsék a dolgozó tömegek véleményét, bírálatát, kezdeményezését. így válnak a képviselők a nép segítőivé és szószólóivá, elsősorban közérdekű ügyekben, de jogos egyé-. ni panaszok orvoslásában is. Ezen a téren végeztek eredményes, jó munkát megyénk képviselői. Számtalan olyan közérdekű és jogos egyéni kérést teljesítettek, panaszt orvosoltak, amellyel a dolgozók hozzájuk fordultak a képviselői beszámolók, illetve a fogadóórák alkalmával. Megyénk képviselőinek ilyen irányú tevékenysége is mind jobban és jobban meggyőzte megyénk dolgozóit arról, hogy jól választottak, mert képviselőik kiérdemlik az előlegezett b’’zalmat. Pártunk politikájának cs kormá- nyunk programjának megfelelően, a dolgozókkal való fokozottabb törődés érdekében alakult meg az országgyűlési képviselők megyei titkársága (megyei pártbizottság, Miskolc). A titkársághoz közvetlenül vagy írásban fordulhatnak megyénk dolgozói közérdekű kérdésekkel, jogos egyéni panaszokkal, vélemcny- nycl, bírálattal, vagy javaslatokkal. Ezzel lehetőség nyilt a dolgozok számára, hogy nem kell varotok ilyen irányú kérelmeikkel, bejelentéseikkel a legközelebbi képviselői beszámoló vagy fogadóóra megtartásáig. A titkárságon a hét mindon napján a dolgozók rendelkezésére állnak. Megyénk dolgozói forduljanak bizalommal a megye képviselőinek, titkárságához, amelynek főfcladata, hogy a képviselők méginkább a dolgozó ncp segítőivé és szószólóivá váljanak. miiitiiiiHiiniimitiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniHimniiiffliimimHiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiitiiniimiffliimiiiiiifflitiiimmiiiiiiiffliiiiiiiiiimnmmiiwimfflntmmtmmmiffliHniiiiiiiifflmimiiniiiimmttMitm^ f Juhómmné alig nyeli le az utolsó falatot kortyíntalt rí néhányat « füzfavesszőfonatos korsóból s máris kezdi a csipkelődést, mint minden délben. Most Oláh Jánost szemelte ki asszonynyelve áldozatául. Nem állhatja szó nélkül, hogy a 44 esztendős agglegény nagy odaadással simogatja a „Pajkos" csikó nyakát. — Hallja János, mega is inkább egy takaros menyecskét simogatna, mint azt b csikót. Persze, ahhoz nem volt mersze egész életében. — A terebélyes, még levéltelen körtefa alatt íelcsattan a nevet*» Az asszonyok kezdik előbb halk kuncogással, azután átterjed a férfinépségre is, 9 minden tekintet a csíkósímo- pató Oláh Jánoson pihen. Nem sokáig, mert Juhászné nem elégszik meg ennyivel. Szeme a földtábla végében húzódó országutat kémleli s a nyelve szüntelenül pereg: —- János, János, nézze már ott jön a Piroska biciklin. Ahol ni, csakúgy libben a szoknyája. Én mondom, az éppen magához való teremtés. Nem Í9 értem, mire költi maga a keresetét. A munkaegységelöleg még biztos egészben van odahaza. Se asszony, se gyerek. Na, szófiák a Piroskának? ... Szólna is ha mondja, de Morvainé félrehúzza arcán a szaja elé kötött pety- tyes kendőt és pártjátfogj« Jánosnak. — Hagyd mór abba, mindig ezt a szegény Jánost bántod. Úgy dől belőled * vicc, mint a fonásból a víz. — Morvainé ezzel megmentette Oláhot a további élcelődések özönétól, de nem magát- Mert Juhásznénak se kell egyéb. Jókedvének, vicctárának gazdagsága mind Morvainé fejére zúdul. . — Maga is csak azért ilyen sasava- szegett, mert megijedt attól a kis fogfájástól. Nemhogy kihúzatná. De úgy fél tőle, mint ordas a fűztől. Pedig nem rosszabb az, mint a mézcshetek első csókja. I Erre már I 01áh >s abbahagyja 1 1 .a Pajkos simogat asat Öl OLDOG ÉLET ős közelebb lép a heverésző csoporthoz. — Né, ha csak olyan lenne az a foghúzás, Morvainé minden nap az orvosnál ülne. Meg is kapja e magáét közbeszólásá- 8n Juhászaiétól. — Mit ért maga ahhoz János, Előszűr nősüljön meg. Úgyse voft még a tat-ben lakodalom. Ki tudja meddig csipkedték volna egymást jókedvűen, a csoport nevetésétől kísérve, ha Doszpoly, «z elnök el nem kiáltja magát: — Ott jön Gergely a „Prémium“-mai. Minden tekintet az Uj Élet átellenben lévő tanyája felé fordul. A közbeeső legelőn elmaradhatatlan kerékpárján Gergely Béla, a sertésgondozó robog a kis csoport felé.. Utána mint fekete labda, kis pulikutya gurul apró lábain: a „Prémium“. A márciusi munkaegységelőleggel együtt kapott prémiumból vette, s mint mondja, r.em adná két olyanösszegü prémiumért sem. Juhászné csalogatná a kutyát mihelyt odaérnek, de Gergely magamellé parancsolja s alig szusszantva egyet-kettőt újságolja: — Lesz annyi malacunk júliusra, hogy csak győzzük számlálni... Ez a bejelentés újabb érvet ad Juhásznénak a Csipkelődésre s még akkor som hagyja abba á vidámságról, megelégedettségről tanúskodó élcelődést, amikor föl- szedelőzködnek és megindulnak a végeláthatatlan földtábla felé. A szekerek odaállnak a tábla szélén tornyosodé hatalmas trágyakupac mellé, az asszonyok meg néhány perc múlva már a tábla közepén teregetik síét az érett, kövér trágyát. Fel-felcsattan a nevetés itt is, ott is s bugyog egész napon át mint a jó üde forrásvíz: kiapadbatatlanul... Kilenc kataszteri hold őszi számláson teregetik szét a trágyát, hogy holnap már jöhessen rá a traktor és szántsa a lencsevetés alá. Feljebb, közvetlenül az erdő alatt hárman heremagot szórnak f »Kivetésként árpára, tavaszbúzára, zabra. Nem kevesebb mint harminc holdön. Innen indul ki a tsaf tagság derűjének, jókedvének gyökere, mert itt kezdődik az a törekvés, hogy „egy rókáról két bőrt is lehúzni, ha lehet“- Leiliet! Sőt nemcsak lehet, de kell is, mert itt van a boldogulás nyitja minden tst-ben, de különösen az alsóssuhai Uj Élet és a területükhöz hasonló fekvésű minden tsz-ben. Az Uj Életben úgy tervezték, hogy a 38 hold őszi búza vetés mellé elvetnek még kilenc hold tavaszit, azután 18 hold zabot, 15 hold árpát és néhány hold herét takarmánynak. Mégis a kilenc hold t.avaszbúzából 14, a 18 hold zabból meg 21 lett és a búzára, árpára, zabra kerül má?odvetésként 30 hold here. Miért ne teremjen kalászost is, takarmányt is egyszerre a föld, amikor teremhet. Mert gabona is kel), hiszen az maga a kenyér, de a kenyérhez zsír is kell, hús is kell, vaj, tej is kell minél több. Az utóbbiakat pedig éppen a takarmány biztosítja. Ez adja már ma is és a jövőben még fokozottabban az Uj Élet tagságának a pénzt... A napokban az egész Alsószuha az Uj Élet házatáját járta, zsákokkal, kötelekkel felszerelve, pénzzel a zsebben. Hetvenöt süldőt adott cl a szövetkezet, ellátta sertéssel a falut, mert mostanában ugyancsak értékes lett a sertés mindenki szemében. Szép pénzt kaptak crte- Ki is fizettek mindjárt előlegként 8 forintot a tagságnak, minden március közepéig teljesített egységre. Volt öröm, Gergely Béla sertésgondozó nem kevesebb mint 2800 forintot vitt haza, maga és felesége munkája után. No meg, mert ő nevelte a malacokat, kapott * jutalomként hót darabot és még prémiumot is. Ki is jelentette azon nyomban: ez még csak a kezdet és ne legyen Gergely Béla a neve, ha őszre nem nevel még ragvobb, még értékesebb sertésfalkát. Mindjárt az előlegfizetés után fel is kerekedett s hozott Zádorfalváról két bergshiri apaállatot a 20 anyakocához, no meg egy kis fekete segítőtársat a sertésneveléshez. a ,,Prémiumot.” Tizenegy darab egyéves süldőt pedig azormyomban hefoptik hizlalásra. Itt van az „egy róka harmadik bőre“. I 4* alróeeuhal | földek nem mondhatók kövérnek. Állandó trágyázással, a fiatal kalászosok fejtrágyázásával áronban elérhető 7—8 mázsa termés holdanlcint. Amit meg nem ad meg a föld, azt bőségesen pótolja az észszerű állattenyésztés, a sokoldalú gazdálkodás. Nyolc sertést — ennyi a beadásuk — augusztus elejéig, ha törik, szakad odaadnak az államnak. Ez 20 mázsa szemeskukorica megtakarítást jelent. mert ennyi kedvezményt kapnak a határidőelőtti beadásért. Három hízottsertést pedig beadnak — árpa és zab helyett. Ha nem terem elegendő kukoricát, zabot, árpát a föld, terem a hízott- sertés azt is. meg pénzt is. Hetven hold kaszáló, harminc hold felülvetett lóhere, tíz hold kukorica. Ez jelenti az Uj Élet igazi gazdagságát ... A tsz tanyáján túl, az erdő alatt hatalmas juhnyáj ereszkedik lefelé a lan- kás domboldalon. A barna juhgyapjak közül itt is, ott is kifehérlik a birkák még szőkéllő bundája. Doszpoly István elnök egy pillanatra abbahagyja a trágyapakolása és mosolyogva mutat a domboldal irányába: •— Ott jön a mi évi 70—80.000 forintos hasznunk, 320 juh és 160 bárány. Olyanok mind, akár a sőre. Ez aztán az érték. Mindjárt számolja is mit kapnak néhány hét múlva a lenyírott gyapjúért, azután hctről-hétre az ízletes juhsajtért, ősszel meg az eladott bárányokért. Akárhogy is számolja, többre rúg 80-000 forintnál s hogy ez biztosan meglegyen, sót jövőre még több, ehhez kell a 70 hold kaszáló, meg a 30 hold lóhere. A gondozást, a nevelést becsülettel elvégzi a tsz barom juhásza: Molnár Gyuri bácsi, a fia Ferenc és Seres István. Még talán a szemük világánál is jobban féltik a tsz „aranybányáját”.... , I 4 <«a»a<r | úgy számít, ezután min- — ............ 1 den hónapban Osztanak előleget. Nemcsak úgy minden alap nélkül számolgatnak, mert nincs olyan nap, hogy néhánvszáz forint ne jönne a konyhára. Miből? Amiből « gazdasszonyok leginkább pénzelni szoktak, a tejből és tojásból. A napokban az Uj Élet teljesítette egész évi tojás-, baromfi- és vágómarhabeadását. A 130 baromfi naponta 60—70 tojással örvendezteti meg a tagságot. Ez szűkösen szá- molva is kétezer forint haszon havonta. A havi tejbeadást meg amilyen hamar C9ak lehet teljesítik. A többi tej megy szabadpiacra. Mondhatnánk úgy is, hogy ömlik éppen Juhász József szarvasmarha-! gondozó szorgos munkája nyomán. Mondja is a tagság, hogy babona ide, babona! oda ez a Juhász megbabonázta a teheneket, azért adnak olyan sokat. Juhász elvtárs babonája nem áll egyébből, mint a helyes takarmányozásból, no meg az egyedi abrakolás bevezetéséből. Az elmúlt év decemberében kilenc tehénnél 2.5 liter volt az istállóátlag, ma 6.8—7- liter között váltakozik Négy hónap alatt négy litert emelkedett. A tehenek teje- lesi „érdemük“ szerint kapják az abrakot. A „Piros“ napi két kilót kap, s II kiló tejet ad érte. A többi 8; egyik ennyit, másik annyit. Az abrakot is ilyent arányban kapják. Mim Juhász elvtárs mondja, igen sokat jelent a melasz helyes adagolása is... Jövőre itt Is javítani akar az Uj Élet tagsága. Eddi* nem volt silójuk, ma már 200 köbmétfl megépítéséhez ott áll a tégla. Ha befejez zik a tavaszi vetést, hozzákezdenek egf 60 férőhelyes istálló építéséhez is. Jnliáaxná kisfia a tsz két virgonc) ________________csikajával kergetőzik az árokszélen. A két csikó nagyokat rúg a levegőbe, majd mindkettő nekiiramodik és meg sem ál! csak az egyre fogyó 1 rágva «zárva s mellett álldogáló szekereknél. A fogatosok, Doszpoly elnök, meg Oláh János segítségével ugyancsak gyöngyöző homlokkal rakták a trágvát. Megvan rí az okuk. A földtábla közepén ugyanis tétlen álldogálnak az asszonyok és Juhászné nem állja meg, hogy oda no kiáltsa a férfiaknak: — Gyerünk, gyerünk, vagy azt akarjátok, hogy cseréljünk? Úgyis lefőzünk benneteket. Felcsattan a nevetés, csakúgy visszhangozzák a környező erdők. így van ez reggeltől estig. A jólét, a becsületes munka gyümölcse .. BARCSA SÁNDOR
