Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-06 / 81. szám
ÉSZAKMAGYARORSZÁG Kedd, 1954. április ft z Hatalmas, új lehetőségek a nemzetközi vita és a megegyezés előtt A március 31-i szovjet jegyzék világvissshangja Szovjet békejegyzék Moszkva, április 4 (TASZSZ) Európa és az egész világ népeinek köz- mellen érdeke fűződik az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséhez. A kollektív biztonság biztosításának az a terve, amelyet a Szovjetunió a berlini értekezleten az „összeurópai kollektív biztonsági szerződés“ tervezetében előterjesztett, aktív támogatásban részesült több állam kormánya, valamint a világ közvéleményének széles körei részéről. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen ebben a javaslatban megvannak a béke megszilárdításának kihasználatlan lehetőségei. A három nyugati hatalom külügyminiszterei — márt ismeretes — a berlini értekezleten ellenvetéseket tettek a javasolt tervezettel szemben. A szovjet kormány a Franciaország, Nagy-Britann'a és az Egyesült Államok kormányához intézett március 31-i jegyzékében —• a nyugati hatalmak óhajának engedve —- kijelentette, hogy „nem látja akadályát, hogy pozitívan oldják meg az Egyesült Államoknak az összeurópai kollektív biztonsági szerződésben való részvétele kérdését“. A szovjet kormány e jegyzékben válaszolt a nyugati hatalmak mási'k ellenvetésére is, amely az „éezak- atlanti szerződés szervezetének“ a kollektív biztonság rendszerében betöltött helyével és szerepével áll összefüggésben, kijelentve, hogy „kész az érdekek kormányokkal megtárgyalni a Szovjetuniónak az északatlanti szerződésben való részvétele kérdését“. Azamerikai sajtólhangokban aggodalom jut kifejezésre amiatt a hatás miatt, amelyet « biztonság szavatolásának szovjet terv« tett a világ népeire. így a „New York Herald Tribune" kénytelen beismerni, hogy a szovjet javaslatoknak „vonzó ereje“ van az európai népek számára. A „The New York Times“ bor-ni tudósítója aggodalmának ad kifejezést a szovjet jegyzék esetleges franciaországi és nyugatnémetországi visszhangja miatt. A tudósító ennek kapcsán megjegyzi, hogy „Adenauernak .. „ még sohasem maradt olyan szűk tere manőverezésre, mint most“. Amikor a kollektív biztonság tervének ellenfelei ellenvetéseken terjesztenek elő a Szovjetuniónak az északatlanti szerződés szervezetébe (NATO) való belépésével szemben, sajátmagukról rántják le a leplet: bebizonyít jók, hegy az észak- atlanti szerződés jelenlegi formájában támadó jellegű zárt katonai csoportosulás, «mely a Szovjetunió ellen irányul. A „Daily Mirror“ című angol lap nyíl tan beismeri azt a tényt, hogy az észak- atlanti szerződés jelenlegi formájában a Szovjetunió ellen irányul. „Bár Nyugist- Európában — írja a lap a szovjet jegyzékkel foglalkozó cikkében — tapintatlanságnak tartják nyíltan úgy beszélni a NATO-ról. mint kizárólag Oroszország ellen il 1 nyúló szervezetről, a NATO a valóságban pontosan ilyen“. Az a visszhang, amelyet a szovjet kormány jegyzéke világszerte keltett, azt mutatja, hogy a nyugati hatalmak vezető köreinek nem sikerült elvonni a figyelmet a kollektív biztonsági rendszer megteremtését célzó szovjet tervről. Az angol közvélemény rendkívüli érdek- Iődésoel fogadta a szovjet javaslatokat. Erről tanúskodik az a negatív visszahatás, amellyel az angol közvélemény különböző rétegei az amerikai külügyminisztériumnak « szovjet jegyzékkel kapcsolatos nyilatkozatát fogadták. A londoni „The Times“ szerkesztőségi cikkében azt írja, hogy a szovjet jegyzék ,,tüzetes tanulmányozást érdemel“, és megrója az amerikai külügyminisztériumnak a jegyzékkel szemben tanúsított negatív állásfoglalásét. A „News Chronicle“ «savai ««érint az Egyesült Államok sietve elutasítóan nyilatkozott a szovjet jegyzékről, „nyilván nem gondolva keltő módon ama a nyugtalanságra és felháborodásra, amelyet az ilyenfajta taktika a NATO-oiszágokban kelthet. ..“ Pertinax, a „France Soir“ szemleírója hangsúlyozza, hogy a kollektiv biztonság biztosításának szovjet tervében „semmi sincs, ami ellentétben állana Francia- ország nemzeti érdekeivel, sőt ellenkezőleg. Az Egyesült Államok politikája azonban ellenkező irányban fejlődik“. Az Essenben megjelenő „Die. Welt“ c. Up azt írja. hogy e javaslatuk előterjesztésével „az oroszok nemzetközi politikai téren saját kezükbe ragadták a kezdeményezést“. Herbert Wehner szociáldemokrata képviselő kijelentette, hogy „a Nyugat nem bízhatja egyszerűen propagandistákra az új szovjet jegyzék megválaszolását. Ellenkezőleg. komolyan meg kell vitatni a béke biztosításának lehetőségeit“. A Német Demokratikus Köztársaság (Sajtója üdvözli a szovjet jegyzéket, minit a Szovjetunió újabb lépését a hatékony kollektív biztonsági rendszer megteremtése felé. A „Neues Deutschland“ szer- kesatőségi cikkében aláhúzta, hogy mától fogta mindazok az ellenvetések elvesztették erejüket, amelyeket a nyugati hatalmiak hangoztattak « berlini értekezleten az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésével kapcsolatban. A „National Zeitung“ vezércikkében azt írja. hogy a szovjet kormány jegyzéke páratlanul nagyjelentőségű a békeharc szempontjából, mivel újból « nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló konkrét javaslatokat tartalmaz. „A Szovjetuniónak a Jegyzékben foglalt úi javadatait — folytatja a lap — üdvözlik Németország összes békeszerető Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára a Szovjetuniónak a nyugati hatalmakhoz intézett legutóbbi javaslatával kapcsolatban sajtónyilatkozatot adott. A Molotov külügyminiszter jegyzékélien foglalt szovjet javaslatra a legmegfelelőbb pillanatban került sor — mondja a többi között a nyilatkozat — és csak azt kívánhatjuk, hogy az nemcsak jelentős mértékben járuljon hozzá a nemzetközi kapcsolatok feszültségének további csökkentéséhez, hanem valóban új korszakot is nyisson ezekben a kapcsolatokban, A szovjet javaslat igazi értéke abban van, hogy konkrét lehetőséget ad arra, hogy végleg elhagyják azt az utat, amely a világ kettéosztásához, a háborúhoz vezet. Ez a javaslat a nemzetközi kapa London (MTI) Az angol nép körében egyre nagyobb felháborodást keltenek az amerikai vezető körök fenyegetőzései a hidrogénbombával, s ezt a hangulatot csak fokozta a legutóbbi veszélyes kimenetelj hidrogénbomba-kisérlet. A felháborodás hatására az angol munkáspárt parlamenti csoportja csütörtök esti ülésén elhatározta, hogy a hidrogénbomba ügyében tartandó hétfői vita során javaslatot terjeszt az alsóház elé. A Javaslat hangoztatja, hogy a hidrogénbomba alkalmaerői, mivel e javaslatok Nyugut-Néraot- ország újnafelfcgyverréoe veszélyének kiküszöbölésére -— valamint a nemzetközi feszültség enyhülése eredményeképpen — Németország mindkét részének közeledésére irányulnak.“ Élénk érdeklődést kelt a kollektív biztonság biztosításának szovjet terve más európai s nemeurópai országokban is. Ezt az érdeklődést nem leplezhetik a jobboldali sajtó ellenséges hangú kommentárjai. Az „Avanti“ című olasz haladó lap szerkesztőségi cikkében rámutat arra, hogy „a szovjet jegyzék mérföldkő és az is marad az európai és a világbékéhez vezető nehéz úton ... Döntő lépés, ame lyet a Szovjetunió azért *ptt, hogy alapot teremtse?» a megegyezéshez azoknak az eszközöknek tárgyában, amelyeket Európa békéjének és egységének biztosítása céljából alkalmazni kell“ A „The Times of India“ című indiai lap azt írja, hogy «z Egyesült Államoknak a szovjet javaslattal szemben elfoglalt negativ álláspontja „ékesszólóan megmutatja mennyire korlátolt nézetek uralma alatt varaink a nyugati politikusok, .amikor nem hajlandók elismerni, hogy a béke megteremtésének gyakorlati alapiát csakis úgy lehet létrehozni, ha iidvözlik a Szovjetunió részvételét ncy olyan biztonsági rendszerben, amely közös kötelezettségeket és korlátozásokat irányoz, elő“. A „Berit« Indonesia“, a „Merdeka“ és az „Indonézia Halja“ című indonéz lapok kiemelik a szovjet jegyzékben foglalt építő javaslatok fontosságát. A népi demokratikus országokban, amelyek kormányai — mint ismerete* — bejelentették, hogy hajlandók résztvennj az ..összeurópai kollektív biztonsági szerződésben“, « sajtó lelkesen támogatja a szovjet kormány jegyzékét. csőlátók fejlődésében új korszakot nyithat. A Szovjetunió ezt a javaslatát akkor tette meg, amikor a legutóbbi hidrogéax- bonibarobbantáaok kézzelfoghatóan bebizonyították az emberiség előtt, hogy egy újabb világháború most már civilizációnk elpusztításához vezetne. El kell tehát ítélni és véglegesen fel kell számolni azt a politikát, amely újabb háború kirobbantását eredményezné, az erőszak, a megfélemlítés, a provokáció, a katonai tömbök és agresszív célokat szolgáló hadseregek létrehozásának a politikáját. | ' :!r’ Reméljük, hogy a szovjet javaslatot megvitatják, elfogadják, megvalósítják, aminek eredményeképpen megteremtődik végre a kölcsönös megegyezések, a kök csönös bizalom és a bók* nemzetközi politikája. zása „súlyos veszéllyel fenyegeti a civilizációt“. Éppen ezért — mint a javaslat mondja ■— a munkáspárt szükségesnek tartja, hogy a brit kormány „tegyen kezdeményező lépést egy értekezlet létrehozására, amelyen Nagybritannia miniszterelnöke, valamint’ a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányának vezetője venne részt. Az értekezlet célja az volna, hogy ismét fontolóra vegye a fegyverkezés csökkentését és ellenőrzését“, A múlt hét derekán újabb nagy jelen löségű szovjet békekezdemenye- zésről adlak hírt a táviratok. A Szov. jetunió jegyzéket nyújtott át a három nyugati hatalom képviselőinek. Közölte velük, hogy célszerűnek tartja az európai kollektív biztonságról szóló szovjet javaslat megtárgyalásának folytatását. Ezt a javaslatot a Szovjetunió a berlini értekezleten terjesztette elő. Akkor a nyugati hatalmak ellenzése miatt nem került sor megegyezéses döntésre. A nyugatiak egyik fő ellenérve az volt, hogy az európai biztonságról szóló egyezménytervezet kizárja — Amerikát. Nos, a mostani szovjet jegyzék leszögezi: „A szovjet kormány a maga részéről nem látja akadályát, hogy pozitívan oldják meg az Egyesült Államoknak az összeurópai kollektív biztonsági szerződésben való részvétele kérdését.“ A szovjet kormány ezenkívül kijelenti: „Kész az érdekelt kormányokkal megtárgyalni a Szovjetuniónak az északatlanti szerződésben való részvétele kérdését.” Az uj szovjet lépés kiemelkedő jelentőségű akció a béke érdekében- Berlinben a szovjet diplomácia megmutatta, hogy van másik megoldás az „európai védelmi közösségnek“ elkeresztelt támadó blokk helyébe: Az összeurópai kollektív biztonsági egyezmény, amely — megteremtve a hat nyugati ország „kis Európája" helyett az igazi európai közösséget, —1 végetvetne Európa kettészakításá. nak és ellenséges tömbökre osztásának s megakadályozná a német imperializmus uj háborús kalandjait. A magyar kormány az elsőik között csatlakozott az európai kollektiv biztonság eszméjéhez s a testvéri népi demokráciák is kifejezték, hogy készek támogatni ezt a tervet. A kollektív biztonság gondolata erőteljes támogatásra talál széles nemzetközi körökben is: helyesléssel fogadják Nyugatom mindazok, akik valóban akarják a nemzetközi légkör enyhülését, az ellentétek tárgyalások útján történő békés megoldását, akik békét akarnak. Annál nagyobb zavart okozott az új szovjet lépés Washington, London, Párts kormányköreiben és ez a meglepetéssel vegyes ijedtség tükröződik a burzsoá sajtóban is. Amikor a sa_ Berlin (MTI) Heuss nyugatnémet államelnök -— mint ismeretes >— a bonni alkotmány módosítása után aláírta a bonni és párisi békeellenes szerződés nyugat- németországi ratifikálásáról szóló törvényeket. Az Adenauer-kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy Nyugat-Németország ezzel a maga részéről végérvényesen ratifikálta a szerződéseket1 és utasította párisi ügyvivőjét, Hau- senstein tanárt, hogy nyújtsa át a francia külügyminisztériumban a szerződések’ ratifikációs okmányait. Hausenstein eleget Is tett ennek a megbízatásnak, Maurice Schuman francia külügyi államtitkár azonban az okmányok átvételekor közölté a' nyugatnémet ügyvivővel, hogy a francia rokba szólított nyugati propagandisták kissé felocsúdtak — és amikor végre megkapták a Dulles-íéle boszorkánykonyhákban sebtiben főzött utasításokat, — elkezdték ismét pen. getni egyrészt a „szovjet pálíorduLás- nak ‘ már eléggé lehangolt húrjait. Azt mondják: ellentmondás van abban, hogy a Szovjetunió tegnap támadónak bélyegezte az Atlanti Szövetséget és ma mégis fontolóra veszi csatlakozásának lehetőségét... Nem tudják, vagy inkább nem akarják megérteni, hogy a két atlanti szövetség — a jelenlegi agresszív tömb és egy olyan szervezet, amely lemondva támadó céljairól, helyet ad a Szovjetuniónak — Jellegében és célkitűzéseiben alapvetően különbözne egymástól. Az atlantizált próféták eddig mindent megtettek, hogy a „védelmi célok” feliratú fehér lepellel valahogyan eltakarják a minduntalan kiütköző szuronyokat, elő. meredező ágyucsöveket és csak úgy csöpögtek a kenetteljes békeszólamoktól, s hányszor fuvolázták: Á mi védelmi jellegű atlanti szövetségünk nem irányul a Szovjetunió ellen ... Most szavukon fogták őket. Ha valóban békés, védelmi jellegű az atlanti szövetség, mondjon le az elzárkózásnak, a katonai tömbök szervezésének politikájáról, adjon helyet az európai biztonság és a béke védelmében érdekelt más országoknak is. Eddig Nyugaton art a hazugságot szajkózták, hogy a Szovjetunió részéről „veszély fenyegeti a Nyugat biztonságát“ — hogyan állíthatják ugyanezt most, amikor a Szovjetunió hajlandónak mutatkozik csatlakozni az agresszív terveiről lemondó atlanti szövetséghez? Az atlanti szövetségen kívülálló Szovjetunió sem fenyegette a Nyugatot, — hogyan „áshatná alá” tehát a Nyugat biztonságát az atlanti szövetség tagjaként? Ezekre a kérdéseikre világos választ kell adni. Nem a Szovjetunió következetes békepolitikájában következett be törés, hanem ellenkezőleg: a nyugati hatalmak kényszerülnek színvallásra: vagy lemondanak egy kényszerű „pálforduLással“ eddigi agresszív terveikről, vagy végleg leleplezik magukat, mint a béke, a megegyezés dühödt ellenségeit, a háborús politika eszelőseit. kormány nem ismeri el NyugaL. Németország részéről jogérvé-, nyes^n ratifikáltnak a bonni a párisi paktumot, mert a bonni parlament nem hagyta jóvá és Heuss elnök nem írta alá a szereződésekhez tartozó pótjegyző* könyveket, amelyeket a franciáig az egyezmények elválaszthatatlan részének tekintenek. Rémek és diverzánsok pert Albániában Tirana (TASZSZ] Tiranában áprills 5-én, hétfőn megkezdődik egy amerikai szolgálatban állt kém- és diverzáns csoport bírósági tárgyalása, A per minden vádlott]« ca hangzik a vádirat — beismerte bűnét, Palmiro Togliatti elvtárs a Szovietunió legutóbbi javaslatáról Róma (MTI) Az an^ol munkáspárt javaslata a hi drog én bomba ügyében A francia kormány nem ismeri el Nyugat-Németország részéről jogérvényesen ratifikáltnak a bonni és a párisi szerződést „Hibák“ és „hiányosságok“ a politikai nyelvben (Szemelvény Fónagy Iván és Soltész Katalin „A mozgalmi nyelvről“ című könyvéből) T’’ redetileg hiányos az, ami nem hiány- talar»; a hiányosság pedig hiány. „Mi bajod öcsém? Mi hiányosságod van?“ — írja Jókai (Tarka élet II. 95). Tehát; miben szenvedsz hiányt, minek vagy bijján? A hiányosság gyakran hiba. Ha egy könyvnek néhány lapja hiányzik, az a könyv hibás példány. A „hiányosság“ tehát bizonyos esetekben egyértelmű a „hibá“-val. Ma már gyakran akkor is hiányosságról beszélnek, ha nem az a hiba, hogy valami hiányzik. Egy regény vagy színdarab hiányosságain sokan nem azt értik, ami a regényből vagy a színdarabból hiányzik, hanem azt, ami benn* van (és jobb lemre, ha nem volna •benne). A mozgalmi nyelv felkapta a hiányosság szót s egyre gyakrabban, egyre tágabb értelemben használja. Gyakran nemcsak elmosódik, hanem egyenesen elvész az eredeti jelentése s a mondat értelmetlenné válnék, ha ehhez ragaszkodnánk. Amikor valaki arról beszél, hogy „az agitációban hiányosságok varrnak“, gondolhat ama is, hogy sok tennivaló lett volna még. hogy a nép- nevelők figyelme sok mindenre nem terjed ki stb. Amikor azonban a „hiányos- súgok kiküszöböléséről“ beszélünk, vagy arról, hogy „ezek a hiányosságok nem elszigetelt jelenségek", amikor valaki azt kifogásolja, hogy „Elmondjuk a hibákat, aztán megint elkövetjük a hiányossága- kot“, eíyaemire gondot ami megtörtént, nem an», aim meg kellett volna, hogy történjék. EX ogy a hiányosság és a hiba egy- értelmű szovakká váltak, az kitűnik az MDP II. kongresszusa egy paraszt asszony-küldőt tjének felszólalásából: „Szövetkezetünk hiányosságaira is rá kell mutatnunk. Különösen a párttitkár elvtársunk hibájára ... Aztán az elnökünknek is van hiányossága. Nem veszi tudomásul azt, hogyha megmondjuk neki: rat vagy azt a munkát másképpen kellene csinálni.“ Az első esetben helyén van * hiányosság szó. Hiányos, nem tökéletes a szövetkezet működése, Jta a párttitkár hibákat követ el, De egy személy hiányosságairól legfeljebb akkor beszélhetünk, ha az illetőnek hiányzik pl. a fél keze. Az elnöknek nem hiányossága, hanem hibája az, hogy nem hallgat a segítő bírálatra. Itt is hibát kellett volna mondani, mint aihogy a párttitkár hibájáról is beszélt. Néha abból világlik ki, milyen értelemben használja valaki a hiányosság szót. hogy mit állít vele szembe. A hiányosság ellentéte a hiánytalan- ság, teljesség. Amikor a hiányosság szót az eredménnyel állítják szembe, akkor világos, hogy nem hiányt, hanem hibát értenek rajta. „Eredmények és hiányosságok a legutóbbi taggyűléseken." ,Eredmények és hiányosságok gyárunk első negyedév* «érvének teljesítésében", — olvashatjuk a MÁVAG pártbizottsága lapjának, a „Kalapácsnak“ 1951 április 13-i szamában. Amint a cikkből kiderül, részben hiányosság-számba menő, részben más természetű hibákról van szó mind a két esetben. Hiányosság például az, hogy a titkári beszámolók „nem szabják meg a feladatokat a következő havi taggyűlésig“. Nem hiányosság, ha nem hiha azonban, hogy az üzem egyik alapszervezetének taggyűlése kizárt párttagot vett fel. 11a tehát hiányosságról is, más természetű hibáról is szó esik cikkben, helyesebb, ha a címben „eredményekről és hibákról“ beszélünk, mint a lap egy másik cikkírója, aki „Eredmények és hibák az ifimühely munkájában“ címmel írt. Nem egyszer a lazaság szó ig a hiba helyére lép. „A szervezés terén is mutatkoznak lazaságok. így pl. az Igazgatósági Épület egyik termének kulcsát elvitték“ — olvassuk a „Turbo“-ban (1952 október 18). Mit is jelent a lazaság? Eredetileg azt jelenti, hogy valami laza. Lazaságról beszélhetünk, ha egy csavar nem illeszkedik szorosan menetébe, hogyha egy fog meglazult, stb. A lazaság szót ma főként átvitt értelemben használjuk, azaz nem tárgyakkal, hanem lelki, erkölcsi sajátságokkal kapcsolatban, amikor a munkafegyelem, pártfegyelem, egyesek belső fegyelmének, vagy az éberségnek meglazulásána gondolunk. Mindig, ebben az értelemben használják-e ózonban a szót? "VT in den valószínűség szerint hiba értelemben használja a szót az, oki a jó eredményt állítja vele Egembe. „A faliújságon keresztül tárják fel az üzemben előforduló lazaságokat, írják meg az üzemben nap-nap után született jó eredményeket.“ Hasonlóan járt a lemaradás szó is. Mit jelent ez eredetileg? Lemarad az, aki lassabban jár, mint a másik; lemaradunk a vonatról, ha nem érkezünk idejében az állomásra. De le lehet maradni a versenyben, így a mtiTikaversenyben is: Ínmarad a tervteljesítésben az, aki nem dolgozik olyan ütemben, ahogy ezt a terv előírja. Lemaradásról beszélhetünk p). egy műhely munkájában, lia a hónap közepén havi előirányzatának csak 20 százalékát végezte el. Mivel a tervben való lemaradás kétségtelenül súlyos hiba, a „lemaradás" szót is kezdik már tágabb értelemben mindenféle hiba megjelölésére használni. „Hétfőn délután volt üzemünkben az első oktatási nap.., Különösen súlyos lemaradás tapasztalható az alapismerelek tankörén, ahol csak 68 százalékban jelentek meg a hallgatók.“ („Turbo” 1953 október 18.) A „hiba“, „hiányosság“^ „lazaság1^ „lemaradás“ értelmének azonosulásában több szó szolgál azonos fogalom kifejezésére. De ez nem gazdagítja a nyelvet, mert elmosódtak a rokonértelírÜ szavak árnyalatai. A rokonértelmű szavak szerepe éppein az. hogy « megfelelő alkalomkor használva árnyaltan, gazdagon, pontosan fejezzük ki mondanivalóinkat, Megjelent a Szflcra kiadósában fAstg WviS elvtárs írása „A* «Jsáe — a népn«a velő támasza" «. brosúra. A brosúra színesen ás «okotoaMarj mutatja meg a sajtó szerepét, jelentőségét, különböző lapjaink jellegét, Ma már el sem tudnánk képzelni életünket újságok nélkül. A brosúrái segít bennünket abban, hogy köny-t nyebben tájékozódjunk a lapokban, szinte azt mondhatnánk, megtanít újságot olvasni, A sajtó hű fegyvertár* a paBtftai felvilágoaító és nevelő munkában] fegyvere a népnevelőknek mm «ak tudni kell vele bánni. Kán« István brosúrája a sajtó felhasználásának számos jól bevált módszerét ismer* teti az egyéni egitáeiótól kezdve # csoportos újságolvasásig és a «ajtó* vitákig. Az üzemi és falusi életből merített példákkal bizonyítja be, hogy az a népnevelő, aki rendszeresen támasza kodik a sajtó által nyújtott segít* ségre, sokkal eredményesebb műn* kát végez. A brosúra a központi lapok, heti és üzemi újságok felhasználásának! jó módszereit ismertetve, hasznos segítséget nyújt mind a népnevelőknek, mind a népnevelőket irányító .pártszervezeteknek
