Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-04 / 80. szám
Vasárnap, 1954 äprffis 4 ÉSZAKMAGYARORSZAG 7 4 TAVASZ RÉGEN ÉS MA rPAVASZ VOLT, amikor A «italos György 1929-ben, mint aknaács Jlnirabányár« érkezett. Vele volt a felesége, maga«, barna asszony, meg a két gyerek. Nem hozott sok holmit, néhány batyut, pár bútort, ócskát és ezuettét. Ma már nehéz elképzelni, milyen senki, semmi ember volt egyesek szemében a bányász, még nehezebb azt a nyomorúságot, amely halálos, fojtó öleléssel züllesz- íette egyre mélyebbre ennek a hazának üegderekabb, legbecsületesebb embereit. Tavasz volt. virágokkal és zöld fűvel, meleg balzsamos levegővel. Ilyenkor örülni kell az embernek, hogy a Hosszú tél után végre szabadon lélegezhet. Az annabányaiak azonban nem örültek a tavasznak sem 1929-ben. sem a rákövet- !kezerujő években. Asztalos György sem örült. Ezekben a napokban híre járt: szanálás lesz a bányában. Asztalosék lakásában mindig sivár némaság Uralkodott. Az asszony férje arcát vizsgálta, ti mikor hazajött, vájjon nem mondja-e Iki a rettenetes síót: elbocsátottak. A két gyerek is — mintha megérezte volna a szülők néma, hangtalan küzdelmet a holnappal, — félrevontdr s kenyeret sem mert kérni. De amúgy sem volt belőle sok. Tavaszra nyár jött, a nyárra ősz, gyorsan teltek az évek, a gyerekek nőttek, iskolába jártak, de csak az 5., 6. elemiig jutottak el. Azután jött az új tavasz, s az egyiken —- amikor 1939-et írtak — Asztalos Györgynek nem volt más választása, mint őszintén megmondani a gyerekeknek: munka után kell néznetek. Azok szerettek volna továbbtanulni, de nem lehetett. Még ennivalóra sem tel* lett, nemhogy tandíjra, könyvekre. A télen rengeteg adósság gyűlt össze. Az egyik napon a 12 éves kisleány már újságot árusított az utcán. A 14 esztendős fiú, György a gyárba szeretett volna bejutni, minden vágya az volt, hogy vasesztergályos lehessen, ám oda protekció kellett Maradt a kőműves ség. A vágy, hogy továbbtanulhasson, iskolába járhasson, csak álom volt. Sivár reménytelenség, gon dokkol terhes napok váltogatták egymást, de a tavaszi nap ragyogóan sütött, nem akarta észrevenni, hogy az Atztaios Györgyök hosszú évek óta R megaláztatás keserű útját járták. A HÁZ, AMELYBEN most Asztalos György lakik, majd kétszer olyan idős, mint ő maga. A falak elég viseltesek, s a Mar* Káról v-u,tea 32. szám alatti épület talán már nem is fog sokáig a helyén állni, új, büszke bérházak emelkednek majd « helyén. Az udvaron kiterített ruhák száradnak a tavaszi napsugárban. Gyereke/k játszanak a fák körül s az eresz alatt egyre hosszabbra nyúlik az árnyék a hűvös tavaszi délutánon. A szobában itt Asztalosoknál csend van, ahová látogatóba jöttünk. Gyuri bácsi — ahogyan Annabányán is nevezik — a sezloncm ül, mialatt felesége kint a konyhában, ebéddel várja a fiúkat. Az idős vájár, lassan pergetve a szót felel kérdésünkre. — Én már nem dolgozom a szántainál, még 1950 végén lőmesteri tanfolyamra mentem s azóta mint lőmester, illetve mint felügyelő dolgozom. . — A gyerekek? Lassan a hajához nyúl. Valami fehér kendővel van bekötve a feje, az előbb úgylátszik hajat mosott Ez a fehérség, jóságos nagyapa külsőt kölcsönöz arcának. Lassan beszélni kezd. A leállóm férje a honvédelmi minisztériumban van, 5 maga mint gyors- és gépírónő a népművelési minisztériumban dolgozik. György fiam, aki kőmüvestanuló volt, a nehéz- szerszámgépgyárban személyzeti előadó. Esténkint a villamosipari technikumban tanul, A harmadik fiam, a legkisebb 15 éves. A gépipari technikum másodéves hallgatója. . — És tn,*ga Gyuri bácsi? Gondolkozás nélkül válaszol: — Magamról mit mondjak, boldogan élünk. Havi keresetem 1600—1700 forint. Most, hogy a bányánk március hónapban 114.5 százalékm teljesítette tervét, még prémiumot is fogok kapni. Nyílik a konyhaajtó. A legkisebbik fiú, Sanyi érkezik. Nyurga, okostekin- tetü gyerek, «reme csillogó. Néhány perc múlva megérkezik György is. Egy-két mondat szűrődik be a szobába, s mivel Gyuri bácsi arcán nem látok sok hajlandóságot a további beszédre, készülődöm. Notesz, Ceruza a zsebbe kerül s velem együtt feláll Asztalos György. Lassan odamegy az ablakhoz, kitekint a szikrázó délutáni napsütésbe. — Ejnye, de szép az idő.. De szén ez a tavasz! ff. /. A hős olvasztárok élén Smoronfíó ] félelemmel teli volt a soproni egyetemisták élete is 1944—45. telén. Esténkint a hónapos szobákban kínlódva találgatták —- mit hoz a holnap? Ä sopróni volt az utolsó működő egyetem akkor az országban, de a hitleristák már ennek leszerelését is siettették. Hazánk többi kincse után a tudomány utolsó otthonától is meg akarták fosztani népünket. Egyetlen reményt azok a hírek jelentették, amelyek keletről jöttek. A szabad, új ólet híradásai keresztiilszivárogtak a frontokon és ahogy közeledtek a felszabadító csapatok, úgy növekedett a bizakodás: mégis itthon maradunk. Szeged, Debrecen. Miskolc, Budapest — már a Dunántúl is iézabad. Az nem lehet, hogy most, az utolsó órákban dobjanak át bennünket a határon. Látták a szörnyű romokat, s tudták, hogy most minden munkáskézre, a szakemberek minden tudására mérhetetlenül nagy szükség van. Baán István utolsóéves mérnökhallgató versenyre kelt az idővel és miközben a szovjet csapatok gyors előrenyomulása meggátolta a soproni egyetem elhurcolását, ő hat hónap alatt 3 félév anyagából levizsgázott. A fel- szabadulás napján már mint mérnök, alig négynapos diplomával a kezében, indult neki az új életnek. • ~ Mishmle* I fiú voifam> a vasgyár közelében nőttem fel. Százával láttam ácsorogni évekig a gyár kapui előtt a munka- nélkülieket — közöttük sok mérnököt is, akik már bármilyen munkát elvállaltak volna. A fel- szabadulás után egy percig sem kételkedtem már abban, hogy sorsunk más, boldogabb lesz. Nap mint nap hallottuk, hogyan állítják helyre egymás után a tönkre tett műhelyeket, gyárakat, hogyan teremtenek munkásaink új életet a füstölgő romok felett. Van munka, csak győzzük erővel, ^ * — Am eltü tonmltal | jla_ fcajöttem , folytatja visszaemlékezését,. — De ahogyan a vigasztalanul égnek meredő roncsokat megláttam, a szép reményekét egyre távolabbinak éreztem. Embereket láttam azonban & romok között dolgozni s ez szinte megfogható közelségbe hozta hozzám a munkát, növelte bennem ismét a tettvágyat. Édesapám azzal fogadott, hogy te munkások hősies erőfeszités- isel máris megindították a terhelést és bár az egész gyárban csupán négy-öt mérnök van, egy kohó és két martinkemence tmáris működik. c Étiül bmmdrm | CSak Kergették egymást az események. Egy hónap múlva Önállóan csapoltam az első adagot a mar- linkemeneéből. Művezető, majd üzemvezető lettem alig másfél lív alatt. Közben gyárunk is tnőtt., fejlődött, kiheverte a hábo„ rús sebeket. 1952-ben hatalmas feladatot bíztak rám. Olyat, amilyenről soha nem álmodhattam volna, s amelynek nagyságától — úgy éreztem-—én magam is megnőttem: a 180 tonnás buktatható kemence építését vezettem. Fiatalabb koromban apám gyakran beszélt arról, hogy az ifjú mérnökök. ha egyáltalán munkát kaptak, annak is örülhettek, ha valahol második, vagy harmadik aszisztensnek alkalmazták őket. Én pedig akkor már az ország legnagyobb martinkemencéjének építését irányítőttam. * A legnagyobb \ 61ménvem mégis 1953. december 3Ö-án volt. Közeledett az év vége és a martini olvasztárbrigádok egymással versenyeztek: ki önti le az ó-év utolsó adagját? Szeretem a mesterségemet, de azon a délután először éreztem: hőskölteményt kellene írni a terv teljesítéséért napról napra,, óráról A megye szőlőtermelő vidékein évek óta nem tapasztalt lendülettel folyik az idén a nyitás és a tőkemetszés. A zord tél csak jelentéktelen fagykárokat okozott a tokajhegyaljai szőlőkben. A sárospataki, sátoraljaújhelyi, szerencsi és abaujszántói járás világhírű borokat termő, déli fekvésű domboldalain március közepén megkezdték a nyitást és metszést. A legutóbbi napig egész Tokaj- hegyalján 90 százalékig, a tarcali szőlőkben pedig már 100 százalékig elvégezték az esedékes munkákat. A tokaji Kossuth termelőszövetkezet háromholdás minta-6zőlőjében már túl vannak az első kapáláson is. Jól halad a szőlők trágyázása. Az elmúlt esztendőkben elhanyagolták a talajerő javítását, az idén azonban két-három évi trágyát hordtak ki a órára harcba induló munkásokról. Egy nappal határidő előtt fejeztük be évi tervünket. A martinászok úgy küldték, hírt erről pártunk Központi Vezetőségének, ahogyan a boldog gyermek ad ajándékot családjának. * Bad« látván | már majdnem egy éve gyárrészlegvezető a Lenin Kohászati Művek martinacélművében. Azt a feladatot kapta pártunktól és népünktől, hogy minden erejével és tudásával sei gítse új országot építő munkánkat. És a fiatal, alig 30 éves mérnök a fizikai és műszaki dolgozókkal vállvetve becsülettel helytáll a rábízott' fróntszaka- szon. Ha esténkint otthon feleségével és három kisgyermekével beszélget, sokszor eszébe jut, hogy nem hiába fáradozik saját és dolgozó társai családjának egyre boldogabb életéért. ÁGOSTON ÉVA hegyaljai szőlők hetven százalékára. örvendetes, hogy a történelmi múltú borvidék falvaiban az elmúlt évtizedekben elhanyagolt és sokhelyütt kipusztult szőlők helyén számos kisebb-nagyobb új telepítést látni. így például Boldogkőváralján, ahol a század elején közel 100 holdon pusztult ki a szőlő, s csak a roskadozó présházaik őrzik a régi, hires bortermések emlékét, kilenc holdon sorakoznak új tőkék. Az új szőlők telepítésénél és a szőlő ápolásában nagy segítséget nyújt Tokaj-Hegyalja dolgozó parasztságának a szerencsi 8Zőlőkísérletí felügyelőség és a tarcali szőlészeti kutatóintézet. Agro- nómusaik állandóan a borvidék falvaiban tartózkodnak, s a helyszínen látják el tanáccsal a termelőket. Április 4-én a Miskolci Vendéglátóipart Vállalat az újjáépített népkerti vigadóban, a Lokomotiv sporttelepen, a hejőcsabai villamos- megállónál, az ital- és ételsátraiban, cukrász pavilonjaiban az árubőség jegyében gondoskodik a szórakozni vágyó dolgozók ellátásáról. Zene, tánc, az újjáépített népkerti vigadóban IV. osztályú árak. Pályázati felhívás Az Országos Takarékpénztár pályázatot hirdet a penztakaré- kosság, a takaró,kbetétgyüjtés egyéni és népgazdasági jelentőségét és előnyeit kidomborító plakátokra és plakát-ötletekre. Első díj 3000.—, második díj 2000.--, harmadik díj 1000.— forint. Pályázati határidő: 1984 április 30. A pályázatok az Országos Takarékpénztár propaganda osztálya cfrnére Budapest, V. Nádor utca 19. sz. küldendők. A Diósgyőri Vendéglátóipari- Vállalat közli kedves vendégeivel, hogy . . „ „víg mackó« Éttermeken (CJjgyőr, Marx K. u- 24.) minden hétfőn BALOGH GYUSZI és tánczenekara játszik BŰICSKEY ZSUZSA felléptével A többi napokon Csóka Béla és népizenekara játszik. Kiváló ételek és italok bő választékban. Minden vasárnap délelőtt 10—12 óráig zenés, sörös zónadélelőtt, melyre vendégeinket szeretettel várjuk. Jól halad a tavaszi munka a tokajhegyaljai szőlőkben ASSZONYOKNAK Édesanyák Minden édesanyának komoly gondot okoz, hogyan nevelje helyesen gyermekét. A gyermeknevelés módszerének hatalmas irodalma van, sok értékes pedagógiai munka foglalkozik a kérdéssel. Ezeket a tudományos igénnyel készült könyveket azonban nem olvassa el minden családanya. A Müveit Nép könyvkiadó nem. rég adta ki Mahova: „Egy anya jegyzetei'* című százoldalas kisregényét. Mahova könyvét minden édesanya elolvashatja. Az érdekesen megírt kis könyv ára mindössze 9.50 forint — számos olyan kérdésre ad választ, amely előtt az édesanyák gyakran tanácstalanul állnak. A csecsemők étrendjével kapcsolatban ezeket írja Mahova: „öt és félhónapos gyermekemet orvos engedélyével már habart gyümölcslével is etettem. Milyen nagy esemény volt, amikor először készítettem ilyet áfonyából! Férjemmel együtt etettük a gyereket: úgy éreztük, hogy most már egész nagy fiú. Hat és félhónapos korától már áttört főzelékeket is evett, héthónapos korában pedig húslevest. Kilenchónapos korában áttört húst tettem és kenyeret aprítottam a levesébe; adtam neki túrót, nyers tojássárgáját, sárgaréz pa- és krumplikotlettet. Kilenchónapos korában választottam el. Betegség nélkül átvészelte, hiszen már hozzászokott a változatos táplálékhoz." A könyv másik részében az alábbi példán mutatja be az írónő, hogyan szoktatta le kisfiát a hazudozásról: Példaképeink a Hazánk dolgozó népe és mi, úttörők is lelkesen készülünk a fel- szabadulás ünnepére. Iskolánk kultúrműsort állított össze. Egy rajcsapatunk ünnepélyes csapat- gyűlést rendezett. Mi jobb tanulással, a kongresszusi felajánlások mielőbbi teljesítésével köszöntjük Találd t Egészítsd ki! ■— mlck — akas — »bona — rkán •— éce — riz — bolya — Ima — iga — abda — poly — ug Ha a fenti szavakat kiegészítjük, s a kezdőbetűket helyes sorrendbe rakjuk, egy történelmi regény címét kapjuk. Melyik az a regény és ki írta. (Beküldte: Kákóczky Ilona Ujdiósgyőr: Für, farag, de nem ács. (Beküldte: Gerlice Éva, Miskolc.) GYERMEKEKNEK íigyelmébe v . Dzsanyik egy rubelt kért tőlem. Megkérdeztem: — Mire kell ez neked? —• Az iskolában kelL Másnap megkérdeztem tőle: — Dzsanyik, nem felejtetted e. odaadni a pénzt a tanítónénlnek? — Milyen pénzt? — Azt, amit tegnap tőlem kértél. Nagyot nyelt és fülig pirulva felelte: — Odaadtam. Láttam, hogy hazudik. Nem szoktam hosszú prédikációkat tartani a gyermekeknek, nem szidom le őket, ha valami rosszat tesznek. Más eszközökkel hatok rájuk. Gyakran segítségemre van ebben valamilyen könyv vagy példa, amely élénken felhívja a gyermek figyelmét egy bizonyos jelenségre vagy cselekedetre. Aznap este egy Tolsztoj-kötetet vettem elő, s mintha csak vélet- lenség'oől történne, „A hazug1' című kis elbeszélést olvastam el Mellékesen megemlítettem, egy iskolatársamat, aki eltitkolta valamilyen apró vétkét az édesanyja előtt s ez nagyon sok szenvedést okozott neki, mert szülei bizalmatlanok lettek iránta. Dzsanyik nagy izgalomba jött. Kis idő múlva látom, hogy Dzsanyik ott ül a nyitott könyv előtt és sir. — Mi van veled? Fáj valamid? — Nem — felelte és tovább sirt. Odajött hozzám, aztán viharosan átölelt és a mellemre rejtette kisirt arcát. — Mama! Soha többé nem teszem .. szovjet pionírok ezt a nagy napot. Soha nem felejtjük el, hogy gyönyörű, boldog gyermekkorunkat, a tanulás lehetőségét a hős szovjet katonák vérükkel vívták ki számunkra. A szovjet pionírokat tekintjük, példaképünknek.. LUKACS MIKLÓS Széphalom i pajtás! Melyik az a szám. amelyiknek ha negyedrészét megszorozzuk a harmadrészével, háromszázat kapunk? (Beküldte: Halmai Ildikó, Szerencs.) Kézbe se fogható, tűzre se dobható, pedig fa a neve, édes a gyümölcse. Fán víz, vizen kő, kövön vas, va- son hús. (Beküldte: Molnár István, Sajó- kápolna.) Előző heti rejtvényünk helyes megfejtése: Ha megfagy. Sarkantyú. Pók. Hat Máit. Helyes megfejtést küldött be: Kákóczky Ilona (Ujdiósgyőr), Szuhai Er. zsébet (Felsőzsölea.) E heti könyvjutalmunkat Kákóczky Ilona pajtás kapja. Hamarosan megkezdik az erdei gomba begyűjtését Az idén nagymennyiségű gombatermés várható. Az ország erdeiben majdnem háromszáz gombagyüjtő állomás működik, ide szállítják majd az erdőségeket környező falvak lakói, a gombagyüjtők az erdőben szedett gombát. A gyüjtőállomáson szakképzett gombász vizsgálja, válogatja át a gombákat és szállítja a piacokra Ha beáll a tavaszi, meleg időjárás, a piacokon, élelmiszerüzletekben nagymennyiségű friss gombát vásárolhatnak a háziasszonyok és tehetik ízletesebbé, változatosabbá az étrendet. A korszerű, gépi berendezésekkel ellátott műszárítók naponta mintegy öt-hat mázsa gomba szárítását végzik el. (MTI) Ötletes, eredményes begyűjtési hét a sárospataki járásban (T udb útink tói.) A sárospataki járás élen halad a mezőgazdasági munkákban, de lem ara dl a beadás teljesítésével. Az élenjáró doh gezó parasztok a lemaradás behozására begyűjtési hetet kezdeményeztek, amelyet a tanács is felkarolt. A népnevelők mindén községben kísgyűlést tartottak, a begyűjtési felelősök sorra látogatják begyűjtésben elmaradókat. Igen jól dolgoztak a hárombut«: népnevelők. A jó felvilágosító munka eredményeképpen a község a járási versenyben az utolsó helyről a másodikra került. Az alig 4—500 lakosú községben egy nap alatt 360 tojást gyűjtöttek De. Erdőhorvátiban a „Szabad Föld Téli E-téken" beszéltek a begyűjtés fontosságáról. A járási tanács és a sárospataki tanítóképző kultúrcsoportja Tisaakarádra látogatott el és nívós kultúrműsorral köszöntötte a beadásban és a mezőgazdasági munkában élenjárókat. Többek között üdvözölte. Koz.uk Mihály 10 holdas középparasZlot ée Büdi Antal három holdas dolgozó pa'raatot, akik eleget tettek egész éri tojás- és baromfibeadási kötelezettségüknek, A kultúrműsorban ügyes számot iktattak be azok számára, akik nem értették meg, hogy a beadás hazafias kötelesség és még nem teljesítették előírásukat!. Mikor bejelentették a műsorsaimét a .színpad pár percig üresen maradt. Egyszer csak megjelent a műsorközlő és kijelentette, hogy ,,valamiért valamit — semmiért semmit“. Akik nem teljesítették kötelezettségüket, azoknak műsor- szám nem jár, s utána — leeresztették a függönyt. A két kultúrcsoport a héten több községet is felkeresett. A sárospataki járás a begyűjtési héten azért harcol, hogy segítse megyénk előretörését az országos versenyben és a jól végzett tavaszi munkák mellett a járás a begyűjtésben is az élenjárók közé kerüljön. , RUBICSEK LÁSZLÓ
