Észak-Magyarország, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-29 / 101. szám

‘»iCKi*!AN ui Miskolc, Pa* Telefon: 17-50. IU2EÜM i í. ESZAKMAGYARORSZÄG r n Kohászok, hengerészek! I Teljesítsétek terveiteket maradéktalanul! Adjatok jobb minőségű acélt és vasat a népgazdaságnak! J AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAÍ>DA X. évfolyam 101. szám Ára 50 fillér Miskolc. 1954 április 29, csütörtök I beadás és az adófizetés — kötelesség ÍV. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén A beadás teljesítése és a pon­^ tos adófizetés minden dolgo­zó parasztnak elsőrendű egyéni ér­deke, első és legfontosabb köteles­sége- az állam iránt. Dolgozó pa­rasztjaink nagy többsége a megyé­ben lelkiismeretesen teljesíti az ál­lam iránti kötelezettségeit, sőt ezren és ezren a pártkongresszus tisztele­tére megfogadták, hogy jóval a ha­táridő előtt teljesítik beadásukat. Szentistván községben Simon And­rás 12 holdas és Tóth István 14 hol­das dolgozó parasztok a kongresszus tiszteletére már egész évi tojás- é baromfibeadásuknak eleget tettek. Antal József 6 holdas dolgozó pa­raszt már egész évre szóló sertés­beadási kötelezettségét teljesítette. Az ároktői Vörös Csillag termelőszö­vetkezet április 1-ig csaknem há­romnegyedévi sertésbeadását, egész évi vágómarhabeadását, hasonlóké­pen egész évi tojás- és baromfi-be­adását teljesítette, rendezte már évi adóját is. A tiszadorogmai Kossuth termelőszövetkezet ugyancsak ren­dezte egész évi adóját és háromne­gyedévi sertésbeadását, valamint félévi vágómarhabeadását teljesí- tét-te. gzek a dolgozó parasztok és ter­melőszövetkezeti tagok az ipari munkásokhoz hasonlóan válla­lásaik, kötelezettségeik határidő előtti teljesítésével is kifejezésre juttatják, hogy méltóképen készül­nek a magyar nép életének nagyje­lentőségű eseményére, az MDP III. köngresszusára. Kövesse minden beadásra kötele­zett termelő és termelőszövetkezet az élenjárók példáját- Ezt követeli meg népünk és minden dolgozó pa­raszt érdeke, mert csakis így va­lósíthatjuk meg a jólét fokozott emelését, biztosíthatjuk a lakosság jó. ellátását. í Megyénkben főként a sertésbe- gjüjtést kell meggyorsítani. Nem szabad megengedni, hogy tovább is késsen a tavalyi hátralékok begyűj­tése. Borsod megye első négyhavi sertés begyűjtési tervének teljesíté­sével a legsúlyosabban elmaradt, ez a'főoka annak, hogy megyénk szé­gyenszemre az utolsók között kullog az országos begyűjtési versenyben. Vhnnak természetesen jó eredmény­nyel kitűnő községek, mint például Borsodivánka, amely első négyhavi sertésbeadási előírását 120 száza­lékra teljesítette, vagy Mezőnyárád, amely 107 százalékra tett eleget az előírásnak- Sok község viszont még első negyedévi kötelezettségét sem teljesítette; különösen szégyenkez­hetnek Balajt, Felsőtelekes, Torna- kápolna és Sajómercse községek dolgozó parasztjai. A népnevelők, a tanácsok ma­xx gyarázzák meg mindenütt, hogy a beadás és áz adófizetés tör­vényes kötelezettség, ugyanakkor a dolgozó paraszt legközvetlenebb égi'éni érdeke. A következő két-három esztendő­ben 12—13 milliárd forintot fordí­tunk a falu, a mezőgazdaság fellen­dítésére. Természetes, hogy ehhez a lakinak hozzá kell járulnia kötele­zettségeinek pontos teljesítésével. Munkásosztályunk, egész dolgozó népünk főfeladatának tekinti ,a me­zőgazdaság gyorsütemű fejlesztését, a falu felvirágoztatását. A dolgozó parasztok örömmel fogadták a ren­geteg kedvezményt, amit kaptak és ha pártszervezeteink, tanácsaink jól dolgoznak, megértik, hogy adniuk is kell, hiszen, elsősorban maguknak adják. Becsületbeli kötelessége és személyes érdeke a dolgozó paraszt­ságnak, hogy a cél elérését: a nép­jólét emelését azáltal is elősegítse, hogy maradéktalanul és határidőre teljesíti az állam iránti kötelessé­gét, sőt már korábban, határidő előtt eleget tesz beadási, adófizetési kötelezettségének. Az 5lyen dolgozó paraszt jól jár, mert például, aki előírására június végéig bead egy hízott sertést, kedvezményben ré­szesül: — 260 kilogramm májusi morzsolt kukoricával kevesebbet kell beadnia. Ez a mennyiség csak­nem elegendő egy másik sertés ki- hizlalásáboz­TVT agy hátrány éri viszont azokat a termelőket, akik nem ren­dezik tavalyi hátralékukat és nem tesznek eleget idei előírásuknak. A beadásukat példásan teljesítő pa­rasztok nagy tábora megköveteli, hogy az államhatalom helyi szervei, a tanácsok számonkérjék a beadás teljesítését, az adó rendezését, a ha. nyag termelőktől. Az ellenség azzal akarja akadá­lyozni az életszínvonal emelését, gyengíteni a munkás-paraszt szövet­séget, azzal akar ártani a dolgozó parasztoknak, az egész népnek, hogy elhíreszteli: „— Nem érdemes és nem is kell teljesíteni a beadást, hi­szen a hátrálékosoknak úgy sem lesz bántódásuk. ügy lesz, mint az elmúlt évben — eltörlik a hátrálé- kot.‘‘ A népnevelők, a tanácsok ad­janak nyilt és félreérthetetlen vá­laszt ezekre az ellenség által ter­jesztett hazugságokra. Mondják meg nyíltan és félreérthetetlenül: magá­ra vessen az a dolgozó paraszt, aki a beadási kötelezettség, az adófize­tés elhanyagolása miatt hátrányos helyzetbe kerül. Amilyen keményen megköveteli államunk a törvényes­ség betartását, a dolgozó parasztok jogainak tiszteletbentartását, a ked­vezmények biztosítását, ugyanúgy megköveteli a törvényes kötelezett­ségek teljesítését. IVf inden hátrálékos termelőnek — saját érdekében — ismer­nie kell a begyűjtési- és a pénzügy, minisztérium közös rendeletét, amely meghatározza, milyen eljá­rást kell indítani azok ellen, akik kötelezettségüket elhanyagolják. A rendelet előírja, hogy a helyi ta­nács dolgozóinak minden hátralé­kost fel kell keresniük és fel, kell hívniuk őket arra, hogy elmaradt •beadásukat három napon belül tel­jesítsék. Ha a hátrálékos e figyel­meztetés ellenére sem tesz eleget kö- telezettségének, beidézik a tanács.' házára, ahol tisztáznia kell, miért nem teljesítette beadását. Amennyi­ben az illető az ezt követő három napon belül sem rendezi hátralékát, ismét felszólítást kap, de ezzel egy­idejűleg beadási előírását 10 száza­lékkal felemelik. A termelő a fel­emelést követő három napon belül már ezt a 10 százalékkal felemelt hátralékot köteles rendezni. Ameny- nyiben nem teszi, a tanács köteles elrendelni az elszámoltatást, a hát­ralék haladéktalan behajtását. A megyében többszáz ilyen elszámolta­tás már meg is történt. Minden hátrálékos dolgozó paraszt elkerülheti ezt, ha elmaradt beadá­sát gyorsan rendezi és a továbbiak­ban mindig pontosan eleget tesz elő­írásának. Meg kell értenie minden becsületes dolgozó parasztnak, hogy a békés építő munkához, a hép jólé­tének emeléséhez jó termelő mun­kája mellett hozzá kell járulnia az — immár csökkentett — beadási kötelezettség és az adóelőírás pontos, maradéktalan rendezésével. Ezzel elősegíti a kormányprogram mielőb­bi megvalósítását, az árak további leszállítását, az életszínvonal továb­bi emelkedését. Az a termelő viszont, aki nem érti meg a közös teherviselés fontossá­gát, aki spekulációs célból, vagy nemtörődömségből nem tesz eleget törvényes kötelezettségének, megér­demli, — és tapasztalni is fogja — hogy az állam a törvény teljes szi­gorát alkalmazza vele szemben. T pari dolgozóink az év elején A bekövetkezett, a kemény tél okozta lemaradást öntudatos, hősi munkával javarészt behozták, a kongresszus tiszteletére letörlesztik adósságukat. A falvakban is meg van minden lehetőség a lemaradás gyors felszámolására. Szélesebbkörű felvilágosító munkával és a törvény előírásainak maradéktalan alkalma­zásával érjük el, hogy megyénk el­kerüljön az utolsók közül, előretör­jön az országos begyűjtési verseny­ben. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetúmó Kommunista Pártja központi bizott­ságának első titkára beszédet mon­dott a Szovjetunió Legfelső Taná­csának április 26-i ülésén. Beszédé­ben a következőket mondotta: A legközelebbi időszakban legfon­tosabb feladatunk az, hogy nem csökkentve figyelmünket a nehéz­iparnak, a szovjet gazdasági élet legfőbb alapjának fejlődése iránt, megszervezzük a mezőgazdaság ro­hamos fellendítését. Lényegesen fo­kozzuk a közszükségleti cikkek gyártását, áz elkövetkező két-három év leforgása alatt bőségesen ellátjuk a lakosságot iparcikkekkel és élel­miszerekkel, lényegesen emeljük a dolgozók életszínvonalát­V. I. Lenin több ízben hangsú­lyozta, hogy a kommunista társadalom épí­tésében elsőrendű jelentőségű a munka termelékenységének emelése. Az ötödik ötéves terv keretében az ipari termelés egész növekedésé­nek mintegy háromnegyedét a munkatermelékenység emelése ré­vén kell elérnünk. Az ipar további fejlődésének nagy tartaléka a termelési kapacitások teljesebb kihasználása- Amikor valamennyi iparág dolgo­zóinak erőfeszítéseit a munka ter­melékenységének további emeléséért folyó harcra irányítjuk, teljes erővel hangsúlyozni kell a termelés minőségi javításának és az önköltség csökkentésének el­sőrendű és halaszthatatlan fel­adatát is. Országunk dolgozói nagy energiá­val fogtak a mezőgazdaság fejlesz­tését célzó intézkedések megvalósí­tásához. Pártunknak és kormá­nyunknak a szűzföldek és ugarföl­dek termővétételére irányuló felhí­vása nagy visszhangra talált a szov­jet emberek körébén. Két hónap le­forgása alatt több mint félmillió szovjet hazafi kérte, hogy állítsák munkába az új földek • megmunkálá­sánál. Több mint nyolcvanezer agro- nómust, mérnököt, gépkezelőt és egyéb szakmunkást irányítottak er­re a megtisztelő és felelősségteljes munkára. Törekedni kell a kolhozokban és a szovhozokban minden föld észszerűbb kihasználására, a továbbiakban pedig folytatni kell a vetésterület növelésével kapcsola­tos munkát,-mégpedig az új földek hasznosításával. A gép- és traktorállomások, a szovhozok minden dolgozójának, minden kolhozparasztnak és minden mezőgazdasági szakembernek arra a harcra kell összpontosítani erőfeszí­téseit, amely a konkrét hibák ellen, minden kolhoz, szovhoz, minden gép- és traktorállomás munkájának megjavításáért folyik­A lakosságnak kitűnő minőségű élelmiszerekkel, az iparnak nyersanyaggal való ellátása szempontjából igen nagyjelen­tőségű az állattenyésztés fej­lesztése. Ezután arról beszélt Hruscsov elv­társ, hogy a sikeres haladás érdeké­ben állandóan javítani, tökéletesíte­ni kell az államapparátus munkáját. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának „A párt- és államapparátus munkájában _ észlel­hető komoly fogyatékosságok'1 című határozata után intézkedések történ­tek az irodai, bürokratikus vezetési módszerek kiküszöbölésére. Emellett meg kell jegyezni, hogy néhány ve­zető nem vonta le a szükséges kö­vetkeztetéseket az SZKP Központi Bizottságának útmutatásaiból és mindezideig nem hangolta át tevé­kenységének stílusát és módszereit. Lényegesen csökkenteni kell a levelezgetést, a felduzzasztott jelentfésgyártást. kíméletlenül ki kell irtani a bürokratizmust, a papírosszagú vezetési stílust. A népgazdaság sikeres fejlesztésé­ben fontos szerepe van a legszigo­rúbb takarékossági rendszer követ­kezetes végrehajtásának. Az állami költségvetés sokmilliárdos kiutalá­sokat irányoz elő gazdasági és kul­turális építésre- Ezeket az anyagi eszközöket jó gazda módjára kell felhasználni, a szó szoros értelmében számba kell venni és őrizni kell a nép minden rubelét, minden kopej­káját. Hatalmas hazánk minden városá­ban és falujában népi mozgalom folyik a szocialista ipar további fej­lesztéséért, a közszükségleti cikkek termelésének fokozásáért, a mező- gazdaság nagyarányú fellendítésé­ért­Minden támogatást és széleskörű terjesztést megérdemel Moszkva vá­ros és a moszkvai terület élüzemei­nek kezdeményezése. Ezeknek az üzemeknek a dolgozói versenyt in­dítottak a munka magas termelé­kenységéért, a termelés fokozásáért a jelenlegi termelési területeken, a minőség javításáért és az önköltség csökkentéséért. Elvtársak! A szovjet állam fejlő­désének egész története szemléltető példája a Szovjetunió békeszereteté- nek, a Szovjetunió más országokkal való kölcsönös kapcsolatairól szóló lenini elvek következetes megvalósí­tásának. Feladatunk az, hogy to­vábbra is világos, a népekhez közel­álló bókeszerető politikát folytas­sunk, erősítsük a kereskedelmi kap­csolatokat a külföldi országokkal, állandóan fejlesszük velük a kereske­delmet a kölcsönös előnyök alapján. Még a szovjet hatalom első évei­ben V. I. Lenin ezt mondotta: ..Van egy erő, amely nagyobb, mint bár­melyik ellenséges kormány, vagy osztály óhaja, akarata és elhatáro­zása — ez az erő: az általános vi­lággazdasági viszonyok, amelyek kényszerítik őket, hogy a velük va­ló kapcsolatoknak erre az útjára lépjenek-'“ (Lenin művei' 33. k. 142.1.) Az élet megerősítette Vlagyimir Iljics e szavainak igazságát. A különböző ellenségek minden mesterkedése ellenére évről-évre bővül a Szovjetúnió külkereske­delme. Jelenleg 51 külföldi állammal foly­tatunk kereskedelmet. 1953-ban a Szovjetuniónak külföldi cégekkel folytatott kereskedelme 11 százalék­kal emelkedett az előző évihez ké­pest és majdnem négyszerese volt a háború előtti színvonalnak. Az országok közötti kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztésére és meg­erősítésére vonatkozó javaslatok, a Szovjetúnió kormányának in­tézkedései a nemzetközi feszült­ség enyhítésére, lelkes támoga­tással és helyesléssel találkoz­nak a világ minden országában. De az, amit az embermilliók helye­selnek, nyugtalanságot és dühödt támadásokat kelt egyes személyisé­gekben, akik igen felelős helyeken állnak az Amerikai Egyesült Álla­mokban és más országokban. Dulles úrra, az Egyesült Államok külügy­miniszterére gorídolunk elsősorban- Ugyanakkor, amikor a Szovjetúnió nagy erőfeszítéseket tesz, hogy el­oszlassa a kölcsönös bizalmatlanság­nak semmivel sem igazolható lég­körét, Dulles urat szinte beteges düh fogta el. Számos felszólalásában hirdeti a durva erőszak politikáját, háborús hisztériát, gyűlöletet és más népek iránti megvetést szít, fenyeget egész államokat és különösen a Szovjet­uniót, a Kínai Népköztársaságot, a népi demokratikus országokat. A józan gondolkozású emberek, akik a nemzetközi feszültség enyhü­lésére törekednek, az egész világon elítélik az Amerikai Egyesült Álla­mok uralkodó köreinek a több mint ötszáz millió lakosú nagy Kinai Nép- köztársasággal szemben folytatott megkülönböztető politikáját. Ez a rövidlátó politika kudarcra van ítélve. (Hosszantartó taps.) A szovjet állam megszületésének első napjai óta gyakran hallottuk, hogy különbözőképen fenyegetik a szovjet népet és ismeVjük az ilyen módszerek értékét. Nem ijedünk meg fenyegeté­sektől, minket nem lehet meg­félemlíteni. Emlékszünk arra, hogy Hitler és társai — mielőtt megtámadták or­szágunkat —, hogyan hangoztatták a Szovjetunió gyengeségét és mert gazdagodni akartak a Szovjetúnió rovására, háborús kalandba sodor- dák más imperialista rablókat is. Közismert, hogy ez mivel végződött­Nem kétséges, hogy ha akad­nának Hitlernek új utánzói, őket is elkerülhetetlenül ugyan­az a sors éri. Ha az imperia­listák megpróbálnak új háborút kirobbantani, ez elkerülhetetle­nül az egész kapitalista rendszer csődjével végződik. (Viharos taps.) Népünk nem akar háborút, mert tudja, hogy a háború vérontást, ha-i talmas áldozatokat és pusztításokat okoz. Nem akarnak háborút a világ népei sem, amit fényesen bizonyít a hatalmas békemozgalom. A béke ügye szempontjából sokkal jobb volna, ha Dulles és a kapitalista óra szagok más személyiségei józariab-i bul kezelnék nyilatkozataikat. ígért jól tudjuk, hogy a Dulles-féle embe-í rek nem szeretik a szovjet államot) és még kevésbé a kommunista pártot. Mi sem akarunk beszélni itt sernmM lyen rokonszenvről a kapitalizmus iránt, amely kíméletlenül kizsákmá-) nyolja a munkásosztályt, leigázza aí népeket, elviselhetetlen körülménye-* két teremt a sokmilliós dolgozó tö*i megek számára­Nem avatkozunk más államok! belügyeibe. De népünk épp úgy, mint sokszázmillió ember az egés'á földkerekségen, együttérzett éd együttérez azokkal a népekkel, ame-i lyek felszabadító harcot folytatnak] a gyarmatosítók, az imperialista hó-i ditók ellen és teljes sikert kíván a 3 elnyomott népeknek felszabadító harcukban. Viszont mindig úgy . tartottuk esi úgy tartjuk, hogy a szocializmus és a kapitalizmus békés egymás mellett; élése lehetséges és mivel ez a köti rendszer 'étezik, kereskedelmi kap-4 csolataik erősítése szükséges, nem pedig kölcsönös ellenségeskedés és ai gyűlölet szítása. Maguk a népek ha-, tározzák meg magatartásukat aa országukban fennálló rendszerrel kapcsolatban­A szovjet ország továbbra is ál­landóan békés külpolitikát fog folytatni, törekedni fog a nem­zetközi feszültség enyhítésére, az országok közötti kereskedel­mi kapcsolatok fejlődésének fo­kozására, a világ békéjének megszilárdítására. (Hosszantartó 1 taps-) Miért lármáinak az imperialisták) a Szovjetúnió részéről fenyegető ál-i Utólagos veszélyről, noha tudják, hogy a Szovjetúnió békepolitikái) folytat és senkit sem akar megtá-* madni? Propaganda céljából lármáz-i nak. A Szovjetúnió részéről fenve- gető állítólagos veszélyről szóló fe- csegéssel akarják megfélemlíteni ai nyárspolgárokat, hogy könnyebben! tudják kisajtolni az adókat, biztosi-) tani az imperialista monopóliumok! nagy profitját. Az imperialisták hiszw tériát szítva, próbálják igazolni az őrült fegyverkezési hajszát, amellysl enyhíteni akarják a fenyegető gaz-* dasagi válság csapásait. Az amerikai imperialisták meg akarják félemlí- teni a nyugateurópai népeket is, kényszeríteni akarják ezeknek az országoknak kormányait, hogy töb-) bet költsenek fegyverkezésre. És mivel a nyugateurópai országok gazdasági élete anélkül is végsőkig túlfeszített, az amerikai kapitalisták, segély ürügyével eladják nekik, fegy­verzetüket, hatalmas profitot vágnak ezért zsebre és leigázzák ezeket az országokat. Az imperialisták félnek a szovjet állammal való békés versenytől, mert a kapitalista rendszer nyíl-) vánvalóan nem állja ezt a versenyt, Az amerikai burzsoá sajtóban ma egyre gyakrabban kap han­got az az aggodalom, hogy a Szovjetúnió fejlődésének gyors üteme és a nép anyagi jólétének emelkedése vonzóerőt gyakorol a kapitalista országok dolgozóira. Jellemző ebből a szempontból a „Newyark Herald Tribune*' április 11-i cikke, amelyben igen figyelem-* reméltó beismerések vannak: „Mi — írja a lap — továbbra is az „elmaradt oroszokról*' szóló elcsé­pelt legendákkal áltatjuk magunkat, a gigászi szovjet hatalom pedig sok­kal gyorsabban megszilárdítja gaz­dasági hatalmát, mint Nyugateuró- pa •.. A súlyt áthelyezték a fogyasz­tási cikkekre. Akár hiszik, akár (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents