Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-25 / 71. szám
Falusi dolgozók! Kövessétek az állam iránti kötelezettség teljesítésében az élenjárók ____________ példáját a III, pártkongresszus tiszteletére!__________________ 1.2 százalékkal növelték előnyüket diósgyőri versenytársukkal szemben az ózdi martinászok (Tudósítónktól.) Kedden a kora reggeli órákban tanácskozásra gyűltek össze az ózdi martinacélmű vezetői. A néhány perces röpgyülést Demeter Andor elvtárs üzemfőnökhelyettes vezette. — Ha nem iparkodunk — mondotta —, a diósgyőriek maguk mö gött hagynak bennünket. Érezze tehát minden műszaki vezető személyes ügyének a teljesítmény növelését. A műszaki vezetők közül a legnagyobb feladat Hamar Barna sztahá- novista főművezetőre, a vaskert Vezetőjére hárult. Időkiesés nélkül^ kellett biztosítani a hulladékanyagot a martinkemencék részére. A műszaki vezetők rövid megbeszélés után munkához kezdtek. A kiváló irányítás v már a délelőtti órákban éreztette hatását — a nappalos műszak 11 adagot csapolt. Az esti órákban azonban komoly hiba történt. Leszakadt a X-es számú kemence főboltozata, ami egy adag kiesését jelentette. A javítást Dózsa János karbantartó-brigádja végezte. Rövidesen helyrehozták a hibát. A 30 órás munkát igénylő javítást most 7 óra alatt végezték cl, s így a X. sz. kemence ismét üzemképessé vált. A vaskert dolgozói a délelőtti és ti délutáni műszakon is kiválóan tel. jesítettek. A kemencék dolgozói ezen a napon egy percet sem vártak sem üstre, sem csapolásra. Valamennyi öntőcsarnoki brigád betartotta a „harcban a másodpercekért" jelszót. Az acélmű műszaki vezetői eközben éberen vigyáztak: ne legyen semmi fennakadás. Szerdán reggel csillogó szemmel nézték az acélmű fizikai és műszaki dolgozói, hogy kiírták a versenytáblára az év legmagasabb teljesítményét: 31 adag csapolását. Ezzel a nagyszerű eredménnyel az ózdi acélmű 119.5 százalékra teljesítette tervét szerdán reggelre. A kiváló munkából első helyen a X brigádjai vették ki részüket, akik a javítás ellenére is 173 százalékra teljesítették napi előirányzatukat. Kiváló munkát végeztek a többi kemence dolgozói is. Az olvasztárbrigádok versenyében ezen a napon Bábeczky Ferenc került az első Az ózdi martinászok a március 23-i kiváló eredménnyel 1.2 százalékra növelték előnyüket diósgyőri versenytársukkal szemben. Most a diósgyőrieken a sor, hogy adott szavukat valóra váltva kiváló munkával bizonyítsák be: keményen dolgoznak azért, hogy a legnagyobb kihelyre 181 százalékos napi tervtel-1 tüntetést jelentő kongresszusi zász jesítéssel. I ló hozzájuk kerüljön. ' A Lenin Kohászati Művek dolgosóinak távirata ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK Ózd Mi, a Lenin Kohászati Művek kommunistái, műszaki és fizikai dolgozói, DlSZ-fintaljai szívből köszöntjük az Ózdi Kohászati Üzemek valamennyi műszaki vezetőjét, fizikai dolgozóját azért a nagyszerű eredményért, melyet legfontosabb üzemeikben március 23-án elértek. Szívből jövő örömünket fejezzük ki kiemelkedő eredményeikért és egyben kivánjuk, hogy továbbra is ilyen kiváló eredményeket érjenek el. Mi, a Lenin Kohászati Művek dolgozói is fokozott lendülettel harcolunk a kongresszusi munkaverseny győzelméért, küzdünk azért, hogy a nemes vetélkedésben Lenin nagy nevéhez méltóan az élre kerüljünk és megelőzzük a nagyszerű ózdi kohászokat is. Lenin Kohászati Művek Szakszervezeti Bizottsága Nagyüzemi Pártbizottsága DISZ bizottsága Igazgatósága FELEMELT NYUGDIJAK Sok-sok ezer öreg nyugdíjas szemében csillant meg az örömkönny, amikor olvasta, hogy a dolgozó nép életszínvonalának emelését célzó kormányprogram róla sem feledkezik meg. Április 1-től jelentősen felemelik a nyugdíjakat, az öregségi és rokkantsági járadékokat. A többszázezer idős dolgozó, akiket a minisztertanács rendeleté érint, nem először tapasztalja pártunk, dolgozó népünk szerető gondoskodását. Tapasztalta ezt akkor, amikor messzemenően kiterjesztették a társadalombiztosítást olyan rétegekre. amelyek a régi rendszerben ebből ki voltak rekesztve. Tapasztalta ezt két évvel ezelőtt, amikor a társadalombiztosítási járadékokat felemelték és végül most, amikor 20—15 százalékkal emelik a járadékokat, egyes nyugdíjas kategóriáknál pedig ennél is többel — nem beszélve arról, hogy az időközben végrehajtott árleszállítások a nyugdíjak vásárlóerejét is növelték. A szerető gondoskodás mellett pártunk, kormányunk számos jelét adta annak a megbecsülésnek, amelyben a tapasztalt, idős dolgozók munkáját részesítik. Ezért biztosították azt. hogy a 60. életévüket betöltött férfiak és az 55. évüTeljesítették vállalásukat, újabb felajánlást tettek, a kongresszus tiszteletére terven felül2800tonna szenet termelnek a sajókazai bányászok (Tudósítónktól.) A Borsodi Szénbányászati Tröszt sajókazai üzeme az elmúlt évben lemaradt a tcrvteljesítéssel. A bányászok mindent elkövettek a termelés fokozásáért, de nem biztosították számukra a műszaki feltételeket. Szegyen marta a sajókazai bányászokat, megfogadták, hogy 1954-ben behozzák lemaradásukat. Párosversenyre hívták a mucsonyi vállalat üzemeit. A kongresszusi verseny meghozta a várt eredményt. A sajókazai üzem januárban 105.8, februárban 111.3 százalékra teljesítette tervelőírását Március 20-án az cseszámű martinkemence olvasztár- dékes tervnek 122.1 százalékban tett eleget és most büszkén jelentette pártunknak és kormányunknak, hogy március 21-én befejezték első negyedéves tervüket cs még ebben az évnegyedben terven felül 2800 tonna szenet adnak népgazdaságunknak. A nagyszerű eredményhez nagyban hozzájárult a műszaki dolgozók jó szervező munkája. Különösen Bredács József üzemvezető mutatott szép példát. Az aknászok közül Drótos József végzett kiemelkedően jó munkát. A bányászok közül Flas_ kó Balázs 164.7 százalékos. Lengyel János 153.8 százalékos, Tóth János elövájási csapata 151.1 százalékos tervteljesítcsscl büszkélkedik. A frontcsapatok közötti versenyben Szűcs Béla csapata 117 7 százalékot ért cl. Maneza Gyula frontcsapala 104.3 százalékos tervteljesítéssel járult hozzá az üzem jó eredményéhez. A sajókazai üzem dolgozói teljesítették adott szavukat, a III. párt- kongresszus tiszteletére tett felajánlásukat. Büszkén tekintenek az osz- tályozón világító vörös csillagra, amely messze hirdeti jó munkájukat. Kovács Gábor. két betöltött nők megfelelő szolgálati idő esetén — ha úgy kívánják — munkabérükön felül öregségi nyugdíjat is kaphatnak, ha pedig csak 65., illetve 60. évük betöltése után igényelnek nyugdíjat, akkor azt jelentősen magasabb összegben állapítják meg. Az április 1-én hatályba lépő rendelet jelentős lépés a szocialista társadalmi rendszer építésében, amely rendszernek az áldásai kiterjednek minden becsületes dolgozó, ra, az egész társadalomra, a csecsemőtől, az iskolásgyerektöl az öregekig, az aggastyánokig. Az új rendelet nemcsak a még dolgozó vagy a munkából már kiöregedett férfiak és nők százezreit tölti el örömmel és könnyíti meg életüket, örömet kelt egész dolgozó társadalmunkban, hiszen az öregek egyben szülők, nagyszülők s az ő örömük örömmel tölti el gyermekeiket, unokáikat, rokonaikat, dolgozótársaikat is. A nyugdijak, járadékok felemelése tükre a fiatalabbak számára is annak a gondoskodásnak, amelyben a szocialista társadalom őket öreg napjaikban részesíti majd, különösen pedig akkor, amikorra a régi nyugdíj-rendszer összes hátrányait már végleg és teljes egészében kiküszöbölhetjük. Az új rendeletét a szocialista humanizmus, a méltányosság szelleme hatja át. Elsősorban a legkisebb nyugdíjösszegek jelentékeny felemelését tartja szem elölt, de ugyanilyen humánus, cmbcrszcrclö szellem nyilatkozik meg a rokkantak ellátmányánál, valamint abban, hogy kiterjed a szilikózis betegségben szenvedő baleseti járadékosokra is. Március végén, amikor az áprilisi ellátmányokat folyósítják, jő volna sok öreg nyugdíjas felragyogó arcát látni, amikor a felemelt nyugdíj-, vagy járadék-összeget felveszi. Ezek az öregek boldogan gondolnak arra, hogy a szocialista munkaverseny, népünk áldozatos építőmunkája számukra is meghozta a nagyobb darab kenyér, » könnyebb élet lehetőségét. Érzik, hogy szabad hazánkban a becsületes munka fiatalok és öregek számára egyaránt megtenni megérde* melt jutalmát. Pártélet a mezőgazdaság fejlesztésének és szocialista átszervezésének kérdései a peiitikai iskolákon Pártánk Központi Vezetőségének útmutatása alapján most kerül sor a politikai iskolák első és második évfolyamán „A mezőgazdaság fejlesztésének és szocialista átalakításának kérdései hazánkban“ című tananyag ’ feldolgozására. Igen alapos előkészítő munkát követel meg ez minden pártbizottságtól, párt- szervezettől és propagandistától. Az előkészítő munka mán pártbizottságainknak fokozott segítséget kell nyújtani az anyag feldolgozása során a propagandisták és a hallgatók számána, hogy a tananyag legfontosabb kérdéseit alaposan megértsék és a helyi viszonyoknak megfelelően a tanultakat fel tudják használni. A téma feldolgozásakor tisztázna lehet és kell azokat a téves, helytelen nézeteket, amelyek akadályozzák a párt és kormány határoaatainak gyors végrehajtását « mezőgazdaság fejlesztésében. Az ősz folyamán, amikor „A Központi Vezetőség határozata a mezőgazdasági termékek új begyűjtési rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről” szóló tananyagot dolgozták fel a politikai iskolákon — különösen Miskolcon, Diósgyőrött és Őzdon — sokan szükségtelennek tartották a fenti téma megtárgyalását, Mondván: „Minek tárgyaljunk ilyen kérdést a politikai iskolás, hiszen ez úgy sem érdekli az üzemi dolgozókat, — ez paraszti ügy.“ Ezek a helytelen vélekedések okozták, hogy jónéhány pártszervezet nem készítette cló' elég alaposan a téma feldolgozását, emiatt sok üzemi dolgozó nem értette meg a mezőgazdaság fejlesztésének jelentőségét. sokan ezért a mezőgazdasági termelés fejlesztését csak paraszt politikának tekintették. Most alkalom nyílik a politikai iskolákon, hogy alaposan megvitassák és megértessék a hallgatókkal: a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtása — az egész nemzet ügye- ■■ Jól meg kell érteni azt is, hogy miért döntő* láncszem jelenleg a mezőgazdaság fejlesztése. Hegedűs elvtársnak a Központi Vezetőség 1953 december /19-i ülésén mondott beszéde alapján propagandistáink magyarázzák meg a hallgatóknak, hogy a mezőgazdaság gyorsüitemü fejlesztése népi demokráciánk eddigi gazdasági és politikai fejlődéséből következik. Népgazdaságunkban nagy aránytalanság keletkezett az ipar és a mezőgazdaság között ftpa-läBSttoly fevarokat-idézett «lő-azt iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Ez okozta azt is, hogy a mezőgazdasági termelés nem tudta megfelelően kielégíteni a lakosság élelmisaersziikségletét. A Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata és a kormány programja gazdaságpolitikánk alapvető feladataként jelöli, meg a dolgozó nép életszínvonalának állandó, fokozott emelését. E cél megvalósítása érdekében kormányunk már az elmúlt év második felében és azóta is egy sor intézkedést hozott. Gyors ütemben kell fejleszteni a mezőgazdasági termelést, biztosítani a lakosság bőséges ellátását élelmiszerekkel, a könnyűipar ellátását nyersanyagokkal, hogy gyors ütemben tudjuk emelni a közszükségleti cikkek termelését. A mezőgazdaság termelésének fejlesztése ugyanakkor államunk alapjának, a munkás-paraszt szövetségnek megszilárdítását is szolgálja. A mezőgazdasági termelés elhanyagolása az utóbbi években gyengítette a munkás-paraszt szövetséget. GÍazda9ágpolitikánk megvalósításában előfordult hibák miatt egyre emelkedett a dolgozó parasztok beadási kötelezettsége, mellyel párhuzamosan lanyhult a termelési kedv. Ez okozta, hogy igen sok dolgozó paraszt felajánlotta földjét és ez iparban helyezkedett el, ami a tartalék- földek ugrásszerű növekedéséhez vezetett. Ezt megyénk számadatai is igazolják': 1951—52-ben a 15—20_ holdig terjedő középparaszti, gazdaságok száma 5229-ről 2658-ra csökkent. Most ezen a helyzeten is javítunk. Pártunk politikája növeli a dolgozó kÍ9- és közép par asztok termelési kedvét S ezzel államunk alapját a munkás-paraszt szövetséget szilárdítjuk. A téma feldolgozásának igen fontos feladata, hogy a politikai iskolák hallgatói helyesen tárgyalják meg a mező- gazdaság fejlesztésével kapcsolatos gyakorlati tennivalókat. Mik ezek? Mindenekelőtt növelni kell a gabonatermelést, gyorsítani az állattenyésztés fejlesztését fokozni a föld termőcrejét. Ezzel párhuzamosan le kell küzdeni megyénkben az olyan nézeteket, hogy a kis- és közép- paraszti gazdaságokban nem lehet bővített újratermelést folytatni. (Erről rövidesen külön elméleti cikk jelenik meg-) Meg kell tárgyalni a politikai iskolákon a fontos időszerű feladatokat is, — az őszi vetések ápolásának fejtrágyázással való erősítésének, a tavaszi mezőgaz1 da sági munkák időbeni gyors elvégzésének feladatát. Beszéljék meg a foglalkozásokon, hogy a helyi adottságnak Megfelelően a pártpolitikai munka hogyan mozgósítson e feladatok végrehajtására. Különösen tekintettel kell lenini arra, .— és ez a beszélgetés tárgyának legfontosabb része —, hogy a termelés növelésének helyi lehetőségeit tisztázzák. Minden propagandistának tisztán látnia kell, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének kérdései bizonyos mértékig más és más módon vetődnek fel a különböző járásokban és községekben. Megyénk délkeleti járásaiban elsősorban a gabona- termelés növelése a döntő feladat, ezert erre kell a legnagyobb figyelmet szentelni, de nem szabad elhanyagolni az állat- tenyésztést sem. Az északi járásokban a szőlő- és gyümölcstermelés, más járásokban az állattenyésztés, Miskolc közvetlen környékén a kertgazdálkodás fejlesztése a legfontosabb feladat, — szem előtt tartva azonban, hogy az országnak egyre több gabonára van szüksége. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének kérdéseit megyénkben sem lehet általánosan, az élettől elvontan, a konkrét helyi adottságok figyelmenkívül hagyásával feldob gozni. Érezzék propagandistáink, pártbizottságaink, pártszervezeteink «áv- ügyükmek a tananyag gondos feldolgozását és járásuk községük sajátos helyzetéből kiindulva, határozzák meg a mezőgazdaság fejlesztésének helyi problémáit és ezek figyelembe vételével dolgozzák fel a tananyagot. Léptem-nyomon találkozunk megyénkben is olyan elvtársakkal, akik a kapita- Lizálódást túlbecsülik és emiatt nem értik meg az egyénileg dolgozó parasztok támogatásának fontosságát. A szikszói járásban a pádnál tanácselnök ilyen nézettől indítva nem akart, vágási engedélyt adni a tsz-ből kilépett közép- parasztoknak. Nyilvánvaló, hogy az ilyen helytelen nézetek akadályozzák a dolgozó parasztok termelési kedvének és kezdeményezésének kibontakozását, megnehezítik a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtását. Téves nézetet vall az is, aki úgy gondolja, hogy a ki saru termelő gazdaságok fejlesztésére, termelésük fokozására irányuló törekvéseinik, a termelőszövetkezeti mozgalomtól való eltérést jelentenének. Látnunk kell, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom kiterjedését, majd győzelmét nem érhetnénk el, ha az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok helyzete fejlődésünk előrehaladásával rosszabbodna. 1 EEewkezőtegí a termelőszövetkezeti mozgalom egészséges alapon történő fejlődését csak úgy tudjuk biztosítani, ha vele párhuzamosain az egyénileg dolgozó parasztok gazdasága is fejlődik. Erre meg is van a lehetőség az állam segítsége, a szocialista ipartól kapott támogatás folytán. Vagyis pártunk támogatja a kis- és közép paraszti gazdaságokat, segíti termelésük fejlesztését, de nyilvánvaló az is, hogy sokkal fokozottabban támogatja a termelőszövetkezeti tagságot. Ezt bizonyítják a párt és minisztertanács különböző határozatai is. Pártunk és kormányunk politikája elősegíti, hogy a termelőszövetkezeti parasztság és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság között harmonikus együttműködés legyen. Pártunk és államunk igyekszik az állami támogatásokkal is minél szorosabb együttműködést kialakítani az állam és az egyénileg dolgozó parasztok között. Amilyen mértékben nő ez az együttműködés, olyan mértékben közelednek a kisárutermelo parasztgazdaságok a beszerzési szövetkezetek révén a termelőszövetkezeti gondolathoz. A város és falu együttműködése, a beadási kötelezettségen felüli- árumennyiség kedvező áron való átvétele, vagy szabad piacon való forgalomba hozatala, az ipari növények és az állatok szerződéses alapon történő most sokkal kedvezőbb állami felvásárlása szinte hidat emel, amely a kis- áruterjnelő gazdaságokat elvezeti a termelőszövetkezetekhez, vagyis az egyéni gazdaságokat a szocialista fejlődés útjára viszi. Aki az egyénileg dolgozó parasztok termelési tevékenységének támogatását bármily módon gátolja, az pártunk határozatával, kormányunk programjával helyezkedik szembe és akarva nem akarva gyengíti a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét* Nem kevésbé hibás és veszélyes az az álláspont is, hogy a kulákokkal szemben elvi engedményeket tettünk, hogy falun ,,osztálybéke“ van. A kuláksag táplálja ezt a nézetet és különösen a tsz-ből kilépett dolgozó parasztokat igyekszik szószólójaként felhasználni, befolyása^ alá keríteni. Pártunk álláspontja a kulákokkal szemben most is az, «mi volt._ A lenini hármas jelszó alapján a kulákság elleni harcot, a'kulákság korlátozását, egy pillanatra sem szabad beszüntetni. A kulák elleni harcot tehát tovább folytatjuk, de e téren is kijavítjuk az elkövetett hibákat, hiszen amint tudvalevő, a kormányprogram előtt a kulákok korlátozása lénye- . gében kizárólag adminisztratív eszközök- I kel történt. Pártunk politikájának meg- J felelően már számos intézkedést tettünk ■ ház elkövetett hibák kijavítására, többek! között megszüntettük a szőlő, a kert és gyümölcsösök fekzorzását. Gazdasági íírre n a korlátozó intézkedéseket a jövőbeni azokkal a kulákokkal szemben alkalmazzuk, akiknek földterülete meghaladja a 25 kát. holdat és kataszteri tiszta jövedelmük eléri vagy meghaladja a 350 aranykorona értéket, továbbá akik saját vagy bérelt földökön állandóan idegeni munkaerőt alkalmaznak, kizsákmányol* lkak. Ez nem jelenti azt, hogy azokat a ku- Iákokat, akiknek földterülete a korábbi korlátozó intézkedések következtében! már nem éri el a 25 kát. holdat, a 350 aranykorona értéket, nem tekintenénk továbbra is kizsákmányolónak. Ezek igenis kizsákmányolok és a jövőben fokozott éberséget kell velük szemben tanúsítani. Jó politikai munkával el kell érni, hogy a falu dolgozói lássák igazi arcukat és nyíltan helyezkedjenek szembe velük, ne engedjék be őket a termelőcsoportba, vagy egyéb pozícióba. Ezzel párhuzamosan nap mint nap erősíteni kell a középparaszt- ? sággal való szövetségünket. A középparaszt nélkül, vagy ellene nemi lehet felépíteni a szocializmust hazánkban, a középparasztokkal való szövetség erősítése viszont azt követeli, hogy még erősebben támaszkodjunk a szegényparasztságra, elsősorban a termelőszövetkezeti tagságra mint a munkásosztály legközelebbi támaszára. Erre azért is szükség van, mert ha a szegényparasztok között dolgozunk, ha velük együttvagyunk, akkor látjuk a maga valójában a kulá- kot is. Viszont a középparasztokat', is magunkhoz kell kapcsolni, mert ha ezt elmulasztjuk, akkor a kulák láthatatlan! marad előttünk, gyakran középparasztnak nézzük. Az ilyen és ehhez hasonló fontos elméleti kérdéseket pártbizottságaink és propagandistáink a Központi Vezetőség és a kormány határozatainak tükrében mutassák be cs a tananyag elméleti tisztázása mellett irányítsák rá hallgatóik figyelmét az előttük álló gyakorlati feladatok jó elvégzésére. Ihatni kell, hogy más és más gyakorlati feladat végrehajtására kell mozgósítani hallgatóit az üzemi és a falusi propagandistának, céljuk azonban ugyanaz: a tananyagot jót megértetni a hallgatókkal, hogy ki-ki a maga területén minél jobb munkát végezzen és minél többet termeljen, minél gyorsabban valósuljanak meg a párt határozatai, a kormány programja és minél gyorsabban emelkedjen a dolgozók életszínvonala. Propagandistáinkat lelkesítse az a! tudat, hogy eredményes, jó munkájukkal nagyban elősegíthetik nagy nemzeti ügyünk mielőbbi megvalósulását. MB, AGIT. PROP. OSZTÁUff
