Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-24 / 70. szám
ESZAKMAGY4R0RSZÄG r~-------------------------------------------------------> A miskolci pártértekezlet felhívása 4 minisztertanács rendeleté a nyugdíjak emeléaéről V __________________________________________J AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évfolyam 70. szám Ara S0 fillér Miskolc, 1954 március 24, szerda M1 Teljesítsük maradéktalanul az első negyedévi tervet [int a vízbedobott kő nyo- 1 mán egyre szélesebben fodrozódó hullámok — úgy terebélyesedik, növekszik dolgozó népünk körében a kongresszusi vérsenymozgalom. A bányák mélyén és a földeken, a kohóknál és a gépek mellett új embereket formál a verseny, amelynek munkahőstetteivel egész népünk életének . nagy eseményét, pártunk III. kongresszusát köszöntik dolgozóink. Ezekben a napokban zárjuk le az óv első negyedévét. Számadást készítünk munkánk eredményeiről és hiányosságairól. Az okos ember azonban nemcsak hátra néz, hanem előre is tekint. A’ ma sikereiben és kudarcaiban meg kell látnunk a holnapi feladatokat. Most, a negyedév utolsó napjaiban több iparágban növelni kell a munka ütemét. Különösen építkezéseinken, ahol a hosszú és igen kemény tél anyaira akadályozta a munkát. "Pgész népgazdaságunk szá- 111 mára nagyjelentőségű: milyen munkát végzünk ezekben a napokban, mennyit termelünk, mennyit hozunk be az elmaradásból, vagy mennyit adunk terven felül a hazának. Ezért értékes a sajókazai bányászok nagyszerű győzelmi jelentése arról, hogy március 23-án reggel 6 órára nemcsak teljesítették negyedévi tervüket, de terven felül már 100 tonna szenet is termellek. Jogos a sajókazai bányászok büszkesége, mert nemcsak a terv mindenáron való teljesítésére törekedtek. Egész munkájukkal bizonyítják, hogy megértették népgazdaságunk sürgető követelését: azt, hogy kell a több «szén. Ezért a terv túlteljesítése mél lett; arról sem feledkeztek még, hogy biztosítsák a második negyedévre való zökkenőmentes «átmenetet. Bredács József üzem- yeeető irányításával tervszerűen (gondoskodtak az elővájásról és feltárásról, hogy a következő negyedév kezdetekor se essen yisz- sza a termelés. U gyanígy sok más munkahelyen is tettekkel bizonyítják a fizikai és műszaki dolgozók: a negyedévi terv sikeres befejezésével, az új negyedév legjobb előkészítésével akarnak méltó módon készülni a kongresszusra. De a terv teljesítése ma inkább, mint bármikor r— nemcsak mennyiségi feladat, Egyre inkább szem előtt kell tartanunk a minőségi követelményeket, A jobb szén — több fényt, a jómi« nó'ségű acél jobb gépeket, >— végső soron több és jobb közszükségleti cikket jelent. Ezért különösen helyes és példamutató a Lenin Kohászati Művek és a Dimávag Gépgyár együttműködése. Felismerték, hogy a terv teljesítése nemcsak bizonyos mennyiségű acél leöntését jelenti, — az előírást jóminőségű öntvénnyel kell teljesíteni. A selejt akkor is selejt, ha áz acél belső repedése csak megmunkálás közben bukkan elő, sőt az ilyen selejt még nagyobb károsodást jelent, hiszen több — hiábavaló — munka vész el vele. Alapanyaggyártó üzemeink — bizonyos mértékig ,—• felelősek a feldolgozó üzemek termékeinek minőségéért is. Nemcsak azért, mert a terv a mij- nőségi normákat is megszabja, azért is, mert a szocializmus építésének új szakaszában minden munkaterület munkásainak és- műszaki vezetőinek legfontosabb kötelessége: a dolgozók igényeinek jóminőségü áruval való kielégítése. Ezt a kötelezettséget semmilyen más feladat nem szoríthatja háttérbe, — valamennyien felelősek vagyunk a A negyedévi terv teljesítése a kérdések egész sorát hozza felszínre, amelyeket eddig a hóvégi és negyedévvégi rohammunkában gazdasági és műszaki vezetőink elhanyagoltak’. Ezek között szerepel többek között a termelékenység emelésének, az önköltség csökkentésének és a béralappal való pontos gazdálkodásnak kérdése. Nem mindegy, hogy most a negyedév utolsó napjaiban hogyan teljesítjük feladatainkat. Nem szabad előfordulnia, hogy a mennyiségi terv maradéktalan teljesítéséért folyó harcban ne törődjenek a minőséggel, elfeledkezzenek az önköltségcsökkentési tervről. Igaz, több árura van szükségünk, de jó árukra és mind olcsóbb árukra, =— csak így emelhető gyorsabb ütemben az életszínvonal. T^özeledik’ a negyedévi szám•*-*- vetés ideje. Most még sokat tehetünk azért, hogy a sikert jelentő száz, vagy százon felüli százalékot mutassa a mérleg. Dolgozóink tíz_ és százezrei versenyeznek a legnagyobb kitüntetésért', a kongresszusi zászló elnyeréséért. A műszaki vezetők megtisztelő feladata, hogy a nemes vetélkedés műszaki feltételeit folyamatosan biztosítsák, nehogy valahol a dolgozók alkotó kezdeményezését, versenylendüle- tét szerszám- vagy anyaghiány korlátozza. Nagy feladat ez, de feladataiknak még csak egy része. Most kell biztosítani azt, hogy az új negyedév zökkenőmentesen induljon. Ahol a negyedév végén „felélik“ a tartalékkészleteket, ott ez április elején súlyosan megbosszulja magát. A tervet úgy teljesíteni, hogy előre is nézzünk ■— ez a közvetlen feladat áll most megyénk minden dolgozója előtt. Erre összpontosítsa figyelmét most a gazdasági és műszaki vezetők mellett valamennyi üzemi, párt-, DISZ- és szakszervezeti szerv és akkor a siker nem marad el, ELŐRE A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT! Megyénk a tavaszbúsa Kedden délután érkezett jelentés szerint Borsod-Abauj-Zemplén megye a tavaszbúza vetésének országos versenyében a harmadik helyen áll. A járások többségében lendületesen, eredményesen folyik a nagy munka, jól biztosítják a bő termés elsőrendű feltételét. A ricsei és a mezőcsáti járás példamutatóan tavaszbúzából már túl is teljesítette vetési tervét, az encsi járás 100 százalékban eleget tett előírásának. Több járásban azonban a legtávolabbról sem kielégítő az eddigi eredmény. Legrosszabb a putnoki járás, de súlyosan elmaradt az élenjárók mögött az ózdi, edelényi, szerencsi, mezőkövesdi és még a miskolci járás is. Főként ezen a 6 járáson múlik, — de természetesen a többi olyan járáson is, amely nem végzett a tavaszbúza vetésével, — hogy megyénk még kettőt előrelépjen a versenyben és az egész országsserezse meg az elsőséget vetésének országos versenyében! ban elsőként fejezze be a tavaszbúza vetését. Itt a nagy alkalom, hogy Borsod a mezőgazdasági munkában helyreállítsa becsületét! Megyénk végre most nem az utolsók, hanem a legelsők között van a mezőgazdasági munka országos versenyében! A pártszervezetek, helyi tanácsok, tömegszervezetek, termelési bizottsáságok dolgozzanak most sokszoros lendülettel. A termelőszövetkezetek tagjai, az egyénileg dolgozó parasztok használják fel a jó idő minden percét arra, hogy a leggyorsabban befejezzék a vetést és Borsodnak megszerezzék a dicsőséget, a jól végzett munka büszke örömével olvashassák az újságban, hallhassák a rádióban: Borsod az első az országos gok, mezőgazdasági állandó bízott- versenyben! A járások versenysorrendje a tavaszi vetésben TAVASZBCZA 1. ricset 2. mezőcsáti 3. encsi 4. ab au j szántói 5. sátoraljaújhelyi 6. sárospataki 7 szikszói 8. miskolci 9. mezőkövesdi 10 szerencsi 11. edelényi 12. ózdi 13. pntnoki járás Miskolc Táros 102 százalék 100.6 „ 100 79 77 7 76 „ 64.7 52.4 „ 28.1 M 22 18.7 ~ 17.6 „ 9 38« TAVASZABfA: 1. ricsei 2. sátoraljanjhelyi 3. encsi 4 putnoki 5. szikszói 6. mezőkövesdi 7 mezőcsáti 8. edelényi 9. abanjszántói 10. szerencsi 11. miskolci 12. putnoki 13. ózdi járás Miskolc város 80.9 százalék 73 «4.3 „ 59.8 „ 53.9 48.1 46.8 „ 45.5 „ 44.6 32 7 „ 29.7 „ 17.3 16 157 m A borsodi tröszt megelőzte az ózdit a párosTersenyben Amióta az Ózdi és a Borsodi Szénbányászati Tröszt versenyben van egy* mással, az ózdiak részéről gyakran hangzott el olyan vélemény, hogy a borsodiak nem komoly versenytársak, „játszva“ maguk mögött hagyják őket. A borsodi tröszthöz tartozó bányák dolgozóit nem kedvetlenítette el ez a lebecsülés, sőt nagyobb lendületet adott munkájuknak. Elhatározták, hogy utolérik versenytársukat. A március 22-i versenyértékelés alapján nemcsak megvalósították elhatározásukat, de 101.6 százalékos eredményükkel meg is előzték az ózdiakat. A tröszt 10 vállalata közül hat túlteljesítette havi terve eddig esedékessé vált részét, három vállalat eredményét csupán néhámy százalék, sőt tized fzázalék választja el a 100 százaléktól. Viszont a mucsonyiak március 22-én is csak 90 százalékra termeltek. Havi tervük teljesítésével mindössze 82.9 százaléknál tartanak. így nem lehet behozni a lemaradást. A mucsonyi vállalat dolgozói érezzék felelősségüket: ők húzzák vissza a tröszt eredményeit. Jobb munkát várnak tőlük megyénk dolgozói. I Az ózdi tröszt bányái közül a farkaslyuki bánya dolgozói 105.2 százalékos terv teljesítésükkel emelkednek ki. Példát Tehetnek tőlük az egereseinek és a királdiak, akik még messze járnak a 100 százalékos eredményitől. Már csak 3 tized százalék as ósdi martin előnye a diósgyőrivel asemben Az ózdi és diósgyőri kohászati üzemek között folyó versenyben a diósgyőri martinászok néhány nappal ezelőtt még alaposan az ózdiak mögött voltak. A gyár vezetősége azonban igyekezett jobban biztosítani a műszaki előfeltételeket, fokozottabb gondot fordított a tervszerű megelőző karbantartóra. A diósgyőri martinászok muhkalemdü* letét nagyban fokozta, hogy a szakszervezet jobban biztosította a verseny nyilvánosságát- Az üzembe*! számos ötletes faliújság, villám dicséri az élenjárókat és serkenti a lemaradókat. Hátráltatta a martin termelését az anyaghiány. A DISZ-fiataloik hozzáláttak az üzem területén az ócskavas gyűjtéséhez, hogy biztosítani tudják a kemencék I számára az alapanyagot. A fizikai és műszaki dolgozók forrott lelkiismeretes munkájának a«t eredményeként, a diósgyőri martinászok március 22-ro sokat behoztak lemaradásaikból. Tervüket aznap 1(11.3 százalékra teljesítettek. A havi tervteljesítésbwi asj ózdiak most már mindössze 3 tized száaa-4 lékkai vezetnek, de megfogadták: ha ä diósgyőriek jobbam dolgoznak, mi még jobban fogunk, nem engedjük át az elsőséget. Iz anyagtakarékossági mozgalom sikerei a Diósgyőri Gépgyárban A Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak A kongresszusra tett verseny-vállalását kőé zött az anyagtakarékosság is szerepeli Tudják, hogy minden kilogramm meg-« takarított nyersanyag — érték. Lengyel Béla mérnök a rugótok kova* eeolásánál olyan újítást vezetett be., amelynek alkalmazásával egy-egy rugós toknál 3 kiló alapanyaggal kevesebbet kell felhasználni. Ez azt jelenti, hogy évenkint több mint 60 tonna alapanyagot takarítanak meg. A B-gyáregység forgácsolóüzemébeii 101 dolgozó az elmük hónapban 9301 forintot takarított meg gondos, körül* tekintő munkával. A vasszerkezeti üzemben Kohos Imre brigádjával egy hónap alatt 51.000 forint megtakarítást ért el. Nagyot aípot a a vonat, s vasutas harsányan kiált: Ernőd, 1 perc. Bátyus nénik, csizmás bácsik kecmeregnek le a vonatról s a kis raktár- épület mellett csomagokkal megrakott, karaván indul a község felé. A Bükk lábánál terül el a falu, északi részén a szőlődombok között íütyörész a szél, de a vasútállomás felé már mindenütt hengerezik a földeket, vetik a magot, hordják a trágyát, üdább a gépállomás traktorai dübörögnek, most bizonyítják be igazán, mit ér a gépi munka. A falu csendes. A volt Erdődy kastély boltíves ajtaja felett szél himbálja a kovácsoltvas lámpást s ennek a csikorgása, meg a hancurozó gyerekek vidám kacagása az egyetlen nesz a faluban, na meg az olló- csattogás. Eelásták már a zöldséges, meg a virágoskerteket, s az öregemberek most nyesegetik a fákat. időnkint kerékpá_ ros futár érkezik. A tanáeahására A legfrissebb jelentéseket hozzák, s minden látogató után mosolygósabbá válik Dudás Ferenc tanácselnök arca. — No Kéri elvtárs, — szól oda az elnök a mezőgazdasági előadónak — fogd csak a ceruzát és javítsuk a táblázatot. Ott van kiterítve az asztalon az egész falu terve: a Szabadságharcos termelőszövetkezeté, az állami gazdaságé, az egyénileg dolgozó parasztoké. Első pillantásra látni: már 100 felé kerekednek a számok. Tavaszi búza. Ezt már mind elvetették, még az 1100 holdat kitevő tartalékföldeken is. Hát az árpa? 230 hold az előirányzat, 162 hold már bevetve. A borsó, meg a lencse *• főidbe® ó&AsabnaJfe^Telfe . TAVASZ EMŐDÖ1S A tanácsházára nem hallatszik a gazdák kurjongatása, amint nógatják a lovakat, de szinte látni, milyen nagy szorgalommal feküdtek neki a tavaszi munkának. Mióta megalakult a termelési bizottság, tervszerűbb, jobb lett a munka. Antoni Ferenc 6 holdas dolgozó paraszt, a bizottság elnöke tettekkel is megmutatta, mi most a teendő, ő volt a munka elindítója. Az egyik vasárnap a falu főutcáján sétáltak a gazdák, ötös, hatos csoportokban, amikor azt mondja Antoni Ferenc: — Vasárnap van, nincs most elfoglalva senki, gyertek, nézzük meg a földeket. ügy is volt. Körüljárták a határt. Itt- ott beletapostak a földbe s feiderültek az arcok. Most már lehet. Elbírja a fogatot a föld, holnap nekilátunk. Ketten-hárman ingatták a fejüket, még áz ujjúkat is belenyomták a puha talajba, mert Ernőd környéke nagyon sáros, vizes, egyes helyen még szikes is. A kételkedők bajuszuk alatt mormogták: No, no, jó lesz még egy hetet várni. Biztos, ami biztos. A többiek lehurrogták őket, nem lehet most tétovázni, a nap kisütött, ott fogunk néki, ahol már lehet. azután megmozdult a falu. A kora reggeli órákban, amint munkát, mégis mikor a keríté mögött álldogálók látták, hogy szomszéd indul, kiadták a jelszót ■C Mi is megyünk! Kälber Jenő 7 holdas dolgozó paras: már simítózott és azt akarja, legalább olya termése legyen, mint tavaly, 16 mázsás ál lag búzából. Szabó László 8 holdas gazd 4 nap alatt fejezte be a vetést, élenjár beadásban és az adófizetésben. Bodzási Ft renc 3 holdas, az elsők között fejtrágyí zott. üzv. lvarcsmarik Józseíné is elsők ke zött vetette a tavaszbúzát. Ernődön 130 fogat lendült munkábi hiszen a földek 90 százaléka már száraz é az emődiek is azt tartják: ki mint vet, úg arat. Hétfőn a nap első sugarai beragyogták a határt, ott zörgött a hosszú kocsisor a község közepén. Ekét, vetőmagot, pétisót, trágyát hordtak a szekerek. Mintha nagy megbeszélésen vettek volna részt és közös akarattal határozták volna el az indulást a falu lakói, dósak- (ögy=M«t .csóporfc beszélte meg a napi A SOU hold I szőlőben trágyáznak, nyír-,--------------------1 jak a vesszőket. Leiké* sen dolgoznak az emődiek, hiszen kevesebb a szőlő után is a beadás. Errefelé 12—15 hektó bor terem holdankint. Nagy az érdeklődés a dohány és a ken* der termesztése iránt. Jóval nagyobb terüte* tét vetnek be az emődiek az idén, mint tavaly. A lucernavetóssel azonban nem büszkélkedhetnek. A terményforgalmi vállalati még most sem szállította le a vetőmagot. Mi az, ami a lelkes munkára serkenti az emődieket? Csendes estéken sokat be* szélgetnek erről a gazdák. Itt van a szomszédban a jó példa. A Szabadságharcos tsz tavaly 19 mázsa árpát aratott holdankint, s kézzelfoghatóan bebizonyosodott a nagyüzemi gazdálkodás fölénye. Nagyon sokát segít az emődleknek az állam. Kevesebb a beadás, sok a kedvezmény. | íme az erő. I amelynek eredménye ‘hogy példamutatóan doh gozuak a nagy tavaszi csatában, kint a párolgó földeken, ahol már kidugta hegyes, zöld lándzsáját az őszi vetés .»arczyH
