Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-23 / 69. szám

ÉSZAKMAGYARORSZiffi ,Aim aitmiimm A Koaauth-dijaa hengeréa* A Mojszejer együttes nagysikerű miskolci szereplése AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évfolyam 69. szám 4n 50 flllAr Miskolc, 1954 március 23, kedd Tanácsaink a több kenyérért Van_e olyan ember, aki ne * akarna jobban, gondtala­nabbal, boldogabban élni? Nyil­vánvalóan nincs! Munkásosztá­lyunk, egész dolgozó parasztsá­gunk célja a gondtalanabb, bol­dogabb holnap megteremtése Éppen ezért fogadta helyesléssel, öromniel pártunk és kormányunk legutóbbi határozatait, amelyek kivétel nélkül mind az életszín­vonal emelését szolgálják. De a jobb és szebb életet csak mi te­remthetjük meg magunknak, tűr­hetetlenül szorgalmas, fáradtsá­gos munkával, amely feltétlenül meghozza gyümölcsét. A napokban kormányunk 1# Szállította a hús és zsír árát. Egész dolgozó népünk örömmel, megelégedéssel fogadta ezt az intézkedést. Felszabadulásunk' óta ki tudja hányadszor most ismét bebizo­nyosodott, hogy pártunk szavára úgy építhetünk, mint a kőszik­lára. Ugyanakkor azonban nem szabad elfelejteni, hogy a mos­tani és az ezt megelőző árleszál­lítás csak azért válhatott lehet­ségessé, mert munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk odaadó munkával megteremtette hozzá a triztos alapot. Fártunk és kormányunk leg­utóbbi határozatai ez évben az életszínvonal még fokozottabb emelését irányozzák elő. Ezt a célkitűzést mindenki helyesli, egyetért vele egész dolgozó né­pünk. Hogy azonban a dolgozók ez évben valóban még olcsóbb és több kenyeret, zsírt, húst vá­sárolhassanak, mint jelenleg — feltétlenül meg kell valósítanunk a többtermelést, segítenünk kell mezőgazdaságunk fejlesztését. Ha dolgozó parasztságunk több gabonát, több állati terméket tér., mel, üzemeink dolgozói olcsóbl ban juthatnak élelmiszerhez, jobb kedvvel, gyorsabban készítik a mezőgazdasági gépek, szerszá­mok ezreit. Ez viszont dolgozó parasztságunkat segíti a még jobb termés elérésében. így ko- vácsolódik eggyé munkásosztá. lyúnk és dolgozó parasztságunk a közös nagy célért folytatott Harcban. T^olgozó parasztságunk a fa- vaszi idő beálltával mun­kához látott. Megkezdte a szán­tást, a tavasziak elvetését, az cfeziek ápolását. Tudja, hogy bő {termés csak úgy várható, ha időben és kiváló minőségű ma­got teszünk a földbe, ha megad­juk a földnek, s növénynek mindazt, amire szüksége van. Megyénk néhány járásában — különösen az encsi, ricsei és a sárospataki járásban termelőszö­vetkezet a termelőszövetkezettel, község a községgel versenyezve kezdett hozzá a tavaszi kalászo­sok elvetéséhez, az ősziek ápolá­sához, s néhány nap leforgása alatt elvetették a tavaszbúzát. Al_ sóberecki, Széphalom, Riese dol­gozó parasztjai elsőként a me­gyében, már március 15_én befe­jezték a tavaszbúza vetését, A sárospataki járás dolgozó pa­rasztjai és termelőszövetkezetei azonnal hozzákezdtek - az ősziek ápolásához is, s néhány nap le­forgása alatt 1200 hold őszi ve­tést fejtrágyáztak. A sárospataki {Vörös Csillag termelőszövetke­zet egyedül 140 kataszteri hold őszi vetést fejtrágyázott1. De hosszan lehetne még sorolni azokat a járásokat, községeket, (termelőszövetkezeteket és egyé­nileg dolgozó parasztokat, akik késedelem nélkül láttak hozzá a bő termés, a több kenyér biztosí­tásához, ’ (lyan járások és községek is vannak azonban, ahol nem ögy végzik a tavasziak elvetését, hz ősziek ápolását, ahogy azt kellene. Egyes helyeken megkezdték ügyan a tavaszi munkát, de csak olyan ütemben szántanak, vetnek, mint az azelőtti évek bárme­lyikén. Már pedig pártunk és kor_ mányunk határozatait csak úgy valósíthatjuk meg, ha' jobban, többet, időben vetünk, gyorsab­ban. szakszerűbben végezzük az esedékes mezőgazdasági munká­latokat mint ezelőtt bármikor. A több', jobb termés minden dolgozó paraszt’ egyéni érdeke, hiszen a maga és családja gond. O1 talanabb élete függ tőle. Aki te­hát ismeri azokat a módszereket, amelyek segítségévei többet, jobban termelhet, alkalmazza* is ezeket. Vessen korán, végezze el a fejtrágyázást, használja fel a termelés tudományos módszereit. Aki viszont nem ismeri ezeket, azzal meg kell ismertetnünk, mert egész népgazdaságunk fon­tos érdeke, hogy minden talp­alatnyi földön a legfejlettebb módszerekkel, a lehető legna­gyobb termést érjük el. Ennek végrehajtása a dolgozó paraszt­ság felvilágosítása, tanítása, munkájának irányítása a taná­csok — járási és községi taná­csok feladata. Világosan követ_ kezik ebből, hogy ahol vontatót! tan haladnak a tavaszi munká­latok, ahol gyenge a verseny- szervezés, a versenynyilvános- ság, ahol nem hasznosítják a legfejlettebb termelési módsze­reket — ott a tanácsok hiányo­san dolgoznak. TZ özségi tanácsaink mellett a mezőgazdasági és a be­gyűjtési állandó bizottságok — s ebben az évben már a termelési bizottságok is működnek, ame­lyek egyetlen feladata a több, jobb termésre való mozgósítás. A tanácsok és a mellettük dol­gozó mezőgazdasági bizottságok hivatottak arra, hogy kora ta­vasztól késő őszig, sőt télen is segítsék az egyénileg dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek munkáját, biztosítsák részükre a jobb és több termés eléréséhez szükséges növényvédőszereket, műtrágyát, vetőmagot, serkent­sék a késlekedőket. Egynéhány községi és járási tanács azonban megfeledkezik egy-egy igen fon­tos feladat elvégzéséről, már most, az első tavaszi munkála­tok idején is. A szerencsi és a mezőkövesdi járásban vontatottan haladnak a vetési és a növényápolási mun­kálatok. Nem is csoda, hiszen ezekben a vetést-sürgétő tavaszi napokban a szerencsi járási ta­nács nem a legfontosabb teen­dők elvégzését segíti, hanem arról vitatkozik, hogy a járás nem tudja teljesíteni a tavaszbúza ve­tési tervet, mert ősszel már tel­jesítették kenyérgabona vetési tervüket. Pedig csak Bodrogke- reszturon kellene körülnézniük, hogy megállapítsák: bizony akad vetnivaló bőven. De akad más he­lyen is, hiszen az igényelt sör- árpa-vetőmag alig egynegyedré­szét cserélték ki ezideig a járás dolgozó parasztjai. Vontatottan halad á tavaszi árpa vetése is. Meg kellene vizsgálni és segíteni, serkenteni a dolgozó parasztokat saját jobblétük, s ugyanakkor mindannyiunk jobbléte érdeké­ben. A mezőkövesdi járásban is „ráérünk még“ hangulat uralko­dik mind a vetőmagcsere, mind a vetési munkálatok terén. Az ig_, rici tanács 10 mázsa műtrágyát kért, megkapta, de még egy sze­met sem használt fel. A putnoki és ózdi járásokban t—= „északi járás vagyunk, még nem tudunk vetni“ jeligével halogatják a ve­tési munkálatok meggyorsítását, holott jelen pillanatban már me­gyénk minden részében a leg­gyorsabb ütemben lehet és kell is. vetni, i - , XT etni, fejtrágyázni kell minél * gyorsabban, annál jobb. En­nék tudatában dolgozzanak, köves­senek el mindent a járási és a köz­ségi tanácsok. Ennek tudatában dolgozzanak a mezőgazdasági ál_ landó bizottságok és a termelési bizottságok egyaránt. Ne sajnál! ják a fáradtságot arra, hogy nap mint nap megnézzék, szemé­lyesen meggyőződjenek róla: ho­gyan halad a vetés, a fejtrágyá­zás a járásban, a községekben. Ha szükséges, otthonában keres­sék fel a késlekedőt' és magya­rázzák meg, hogy elsősorban ma. gának, családjának okoz kárt. ha nem vet, idejében. S még ennél is fontosabb tennivaló, hogy a taná­csok, az állandó bizottságok tag­jai elsőként végezzenek el mim. den munkát. -— Ezek a feltételei — igen fontos feltételei - a boldog holnapnak, az életszínvo­nal emelésének, a párt- és kor­mányhatározatok hiányfalan vég_ főhajtásának. _ __. __" LEVELEZŐINK ÍRJÁK A KONGRESSZUSI VERSENYRŐL Kántor Lajos teljesítene vállalását a putnoki bányában Kántor Lajos, a putnoki bánya­üzem kovácsműhelyének dolgozója, a pártkongresszus tiszteletére vállal, ta, hogy a régi elavult függesztéke- ket kicseréli, újfajta fásfüggesztc- kekkel. Nemcsak eleget tett felaján­lásának. hanem terven felül még két függesztéket készített. Jelentősen megkönnyítette ezzel a munkahelyek faellátását. A műhely dolgozói kö­vessék Kántor elvtárs példáját és harcoljanak vállalásaik teljesíté­séért. IMRE LÄSZLÖ Putnok. Gvors beadással készülnek az ünnepre Sajóecseg dolgozói Sajőecseg község egyénileg dolgozó pa­rasztjai és tsz tagsága a komgres®u*sra tett vállalások terén szép eredményeket ér el. Élenjár Petus Gyula az I. típusú tse tagja, aki a tavassá vetőmagvakat határidőre kitisztította, a községben el­sőnek kezdte meg a tavasai szántást és három nappal előbbi vetette el a tavasz­búzát mint az vállalta. Tojásbeadását 64, míg félévi baromfibeadásáit 100 száza­lékra teljesítette. Cziffra Sándor az Alkotmány tsz tagja is határidő előtt tett eleget vállalásának. Felajánlotta, hogy március 30-ia 300 mázsa istállótrágyát hord ki és terít el. Ezt a munkát már március másodikára elvégezte. Az Alkotmány tsz felajánlásit teljesítve, rendezte égést évi vágómarha beadását. OROSZ SÁNDOR Baromfi- és Tojásbegyüjtő v. Párosversenybon a diósgyőri salakfeldolgozó brigádjai Nagyon szeretem munkahelyemet s igyekszem becsülettel dolgozni. Munka- módszereméit átadom brigádom minden egyes tagjának. A kongresszus tisztele­tére tett vállalásunkat már 95 százalékra teljesítettük. A Lacaé- és n Poezik- brigádokkal állunk párosversenyben. Mi járunk az élem- Az eredményeket fali­táblán közöljük a dolgozóbkaL A bri­gádban különösen kitűnik jó munkájá­val Kiss József, Bendik Ferenc, Gre.ga Klána és Sallai Júlia, Búza Barna mű­vezető a műszaki feltételiek mindenkori biztosításával segíti munkánkat. A második helyen szorosan felzár­kózva mögénk a Lacai-brigád áll. A Poczik-brigád sem szeret az utolsó he­nak, hogy tervüket ők is maradéktak- mii teljesíteni tudják. KOPCSÓ JÁNOS Lenin Kohászati Müvek salakfcldoligozó üzem lyen kullogni. Jobb eredményeket él­hetnének el, ha a munkát keiden meg­szerveznék, megbeszélnék a tennivaló­kat. A műszaki vezetőknek is nagyobb segítséget kell adniuk, mindkét brigád­Megyénk kisipari termelőszövetkezetei is lelkesen dolgoznak Megyénk kisipari termelőszövetkezetei­nek dolgozói is lelkes munkafelajánlások­kal csatlakoztak a kongresszusi verseny­hez. A mezőkövesdi cipész ktsz dolgozói 200 pár cipőfelsőrészt készítettek terven felül. A miskolci ruházati ktsz dolgozói közül kitűnt Alexái Mihály 414, Stem Sámuel 367 és Kriskó Gyula 286 százalé­kos teljesítményével. A miskolci festő­Példásan segíti a versenyt a nyékládházi termelési bizottság háromszor ülésezett és tett értékes ja* vasiatokat a tavaszi mezőgazdasági mun­kák, a verseny lendületének meggyorsít ipari kitsz dolgozói közül Kádas Sándor 230, Szalóki József pedig 229, a sajó- szentpéteri cipész ktsz-ben Budai Béla 266, Nyíri Dániel 212 százalékos teljesí­tésével járult hozzá a kongresszusi ver­seny sikeréhez. TÓTH JÓZSEFNÉ boTSodmegyei szövetkezetók bizottsága Nyékládháza község dolgozó parasztjai az elmúlt évben is élenjártak a miskolci járás községei között a tavaszi munká­ban. Most is időben láttak munkához• Paksi Lajos községi tanácstag, a mező­gazdasági állandó bizottság tagja március 12-én elvetett egy kataszteri hold árpát, azóta már földben van a tavaszbúzája és hagymája is. Példája nyomán Bajkő Mihály egy hold tavaszbúzát, Berta István pedig egy hold tavaszárpát vetett el. Megkezdte már a vetést Károly István, Dudás László, Ör- dögh Sándor, Oravecz Mihályné, Csatlós Barna, Bukhardt János, Kiss Imre és Bárczi Károly is. A jő eredmények eléré­sét igen nagy mértékben elősegítette a termelési bigottság, amely eddig már tására. Dicséret illeti a (bizottság elnökét N. Szabó József középparasztot. 16 dolgozó paraszt tett értékes felaján­lást a kongresszus tiszteletére. Jó példá­val járt az élen ifj. G. Kiss Bertalan a földművesszövetkezei termelési felelőse, aki háromszor felszántott, műtrágyazott talajba vetett. Tavaly 2 hold földjén 31 mázsa búzája termett, most is neki a legszebb az őszibúza vetése. A község dolgozói városversenyben állnak az óno- diakkal; a nemes vetélkedésben Nyéklád­háza jár az élen, BÍRÓ GYÖRGY járási tanács Felhívás a megyei főldművesssövetkeaeieh vezetőségébe* és tagságáhos A föld mii vesszővé (kezetek veze­tősége és tagsága napról-napra ta­núbizonyságát adja annak, hogy megérti: az állami fegyelem betar­tása becsületbeli kötelessége min­den dolgozónak. Számos jó példa közül is kiemelkedik Mészáros 1st. ván, Katona Pál és Galgó József zádorfalvai földművesszövetkezeti tagok magatartása. Mindhárman eleget tettek már félévi baromfi és tojás beadásuknak, adófizetési kötelezettségüknek. Ugyancsak szép példát mutat Sajószentpéteren Balogh Lajos is, aki egész évi sertés és vágómarha beadási kötelezettségét teljesítette. Her­mann János tiszacsermeiyi földmű­vesszövetkezeti tag egész évi tojás, és baromfibeadásának eleget telt már. Földművesszövetkezeti vezetők és tagok! Kövessétek mindannyian az élenjárókat Magyarázzátok meg dolgozó társaitoknak, hogyha több ipari terméket akarunk a falunak, akkor feltétlenül szükséges, hogy vállalt kötelezettségeinknek mara­déktalanul eleget tegyünk. Megyénk jelenleg az országos begyűjtési versenyben az utolsó helyen áll. A szégyenteljes helyzet felszámolására induljon el a be­gyűjtési verseny a földművesszö­vetkezeti vezetők és a tagság kö­zött. Lépjenek párosversenybe a községi tanácsok tagjaival. Ha me­gyénk földművesszövetkezeteinek vezetősége és tagsága egyember- ként felsorakozik a beadásukat jól teljesítők mellé, biztosan tudjuk, hogy az országos begyűjtési ver­senyben az élenjárók közé fogunk kerülni. A MÉSZÖV bízik a földműves- szövetkezetek tagságában, — amely az elmúlt években mindig példa­mutatóan kivette részét a köteles­ségteljesítésből — bízik abban, hogy a beszolgáltatás terén most is becsülettel helytáll feladatának. Megyei Szövetkezetek Szövetsége. Árleszállítás után a kazincbarcikai húsboltban .(Tudósítónktól.)] A szokottnál is nagyobb a forgalom a kazincbarcikai új vá­rosi húsboltban. Sűrűn nyílik az ajtó, szinte egymás kezébe adják a kilincset a vásárlók. Vannak, akik különösen sietnek, mert kö­zeledik a munkaidő kezdéte. A boltvezető alig bírja ellátni egye­dül a nagy forgalmat, de vidá­man, türelemmel elégíti ki min­den vevőjét. Középkorú munkásasszony lép a pulthoz, fél kiló zsírt kér. Egy pillanat ^s már blokkal a kezé­ben a pénztár felé indul. De fél­úton megáll .!* ,— ügy látom nem jól értette az elvtárs —■ fordul a boltvezető felé. i—I Fél kiló zsírt kértem. Miért csak 15 forintot blokkolt le ? Javítsa ki kérem, fél kilóra. De mielőtt a boltvezető fe­lelhetne, egyszerre három hang is megszólal a tömegből: •— Hát nem tudja?it, Leszál­lították az árát. ‘— Igen e=> erősíti meg á bolt­vezető — olcsóbb most a hús és a hentesáru. A zsírnak már csak 30 forint kilója. Fél kiló tehát 15 forint: Tessék csak nyugodtan ennyit fizetni. —- Milyenek az új árak? ■= ér­deklődik ’másvalaki is. A boltvezető válaszul új ár­jegyzéket tesz a falra, amelyen a régi árak mellett ott vannak az új, az árleszállítás utáni árak is. Valaki hangosan olvassa: marha­hús 19 forint, régi ára 22 forint. Sertéshús 28 forint, régi ára 32 forint. j. Ez tehát 4 forinttal lett olcsóbb — fűzi hozzá, azután a pulthoz lép. ,— Egy kiló sertéshúst kérek •— mondja. Fiatal asszonv lép az üzletbe, Frint Balázs vasbetonszerelő fe­lesége. Két év körüli kisfiút tart a karján, a másikat, a 4 éves Pistikét kézenfogva vezeti. Utat nyitnak a fiatal anyának. Egy kiló húst vesz. Amíg a boltveze­tő kiméri, beszélgetés kezdődik. Elmondja, hogy háztartásában havonta öt kiló zsírt is elhasz­nál. Az árleszállítással csak a zsíron 25 forintot takarít meg egy hónap alatt. Eddig rendsze­rint kétszer vett húst hetenkint, most már gyákrabban kerülhet az asztalra, hiszen olcsóbb lett... Aztán indul hazafelé, mert ott­hon háromhetes újszülött kislá­nya várja1, ’ Újabb vevők érkeznek. Két fu- fajkás férfi lép az üzletbe. A sokféle felvágott előtt állanak egy, ideig, szemügyre veszik az ínycsiklandozó szalonnát. Meg-, nézik a falra függesztett árjegy- zéket, aztán az egyik a boltvew zetőhöz fordul: ,— Adjon elvtárs félkiló sza- Ionnál. 55 forintról 48-ra esett le az ára,, igazán megéri. A boltvezető őket is kiszolgál., ja. látszik rajta, hogy örül vevői elégedettségének. Az üzlet lassan kiürül, három-négy asszony áll már csak a pult előt.t. * Reggeli közben a 32_es tröszt konyhavezetője érdekes „kulisz^ szatitkot“ árul el. A 32-es tröszt konyháján átla­gosan 6 kiló zsírt és 30 kiló húst használnak el naponta. Az árle­szállítás után tehát a zsírnál 35, a húsnál pedig 84 forintot, ősz- szesen 119 forintot takarítanak meg naponta. — Ezt a megtakarított, 119 fo­rintot — mondják örömmel — a rendelkezés szerint a minőség javítására fogjuk fordítani Az ebédlő lassan kiürül és a' következő percben fölberreg a csengő. Kezdődik a munka, az újabb harc az újabb győzel­mekért’, népünk életszínvonalának további emeléséért'. _____• SZIGETVÁRI JÓZSEFNÍ1 r-r-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents