Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-21 / 68. szám

?

£SZ AKM AG Y AKORSZ ÁG

Vasárnap, 1954 március 21.-Megérkezett Miskolcra a Szovjetunió állatni népi táncegyüttese

A hajúnkban hatul ma* siker vei vendógszerepio Mojszejev együttes szombaton délután Miskolcra érkezett. A kedves vendegek föladására a Sznbadságtéren megjelentek a párt-, a tömeg, szervezetek képviselői, a város élenjáró dolgozói és a kis vörös- nyakkéndős itt törők.

A diósgyörvasgyái'i fúvószenekar indulókat játszott, amikor a Széchenyi utcán megjelentek az együttes tagjait szállító hatalmas Ikarusz autóbuszok. A dolgozók kitörő tapssal fogadták a világhírű vendégeket; A Mojszejev együttes tagjait Tólli Dezső, a városi tanács elnökhelyettese üdvözölie és köszöntötte virágcsokorral, ezután az együttes vezetője tolmácsolta a szovjet doí- goíók üdvözletét.

A Mojszejev együttes szombaton és vasárnap este a miskolci Déryné színházban a ..Béke és barátság“ című új műsorát, mutalta. illetve mutatja be.

A Demokratikus Jogászok Hemzetküzi Szövetsége küzd az ettrépai kollektív biztonság elvének megvalósulásáért

Kovács István nyilatkozata

A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének titkársága a közelmúltban Berlinben ülést tartott. AZ ülésen résztvétt Kovács István. a Magyar Jogász Szövetség főtitkára. p. Demokratikus Jogászok Merazetközi Szövetségének főtitkár- helyettese is, aki a titkárság határo- iátárói többi között az alábbiakat mondotta:

— A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének titkársága elhatározta, hogy Molotov elv- társnak a berlini értekezleten az európai kollektív biztonsági szerződésről benyújtott tervezetét ismerteti a Világ különböző részein lakó jogászokkal. Felhívja a világ jogásztársadalmát — foglaljanak állást e szerződés megkötése érdekében, amely a nemzetközi jog eszközeivel hatékonyan biztosíthatja az államok szuverénitása megőrzését, a béke

fenntartását. A titkárság rgytir.rd felhívja fi világ jogászait arra tegyenek meg mindent fiz áprilisi genfi külügyminiszteri értekezlet sikeréért.

— A titkárság határozatot hozott arról is. hogy ez év júniusában Ko- penhágában megrendezik a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének tanácsülését, ahol részleteiben is kidolgozzák azokat az alapelveket, amelyekben a különböző társadalmi rendszerekben élő jogászok közös véleményre juthatnak. A gyarmati és félgyarmati sorsban élő népek problémáinak megvitatására ebben az évben két nemzetközi értekezletet hívnak össze: az egyiket a távolkeleti jogászok részvéteiével Indiában, a másikat a latin • amerikai jogászok bevonásával Dót amerikában tartják meg. (MTI)

A szovjet kormány jegyzéke Törökország kormányához

Moszkva (TASZSZ) Március 18-án V. A. Zúrin, a Szovjetunió külügyminiszterhe- Jyetlcsé jegyzéket nyújtott át Tunaligil úrnak, a Török Köztársaság ideiglenes moszkvai ügyvivőjének.

A jegyzék a többi között így hangzik:

,,A Törökország és Pakisztán közötti, a két ország általános, többek között katonai együttműködését is előirányozó egyezmény küszöbönálló megkötéséről szóló közös török-pakisztáni közlemény folyó év február 19-i nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya szükségesnek tartja kijelenteni a Török Köztársaság kormányának a következőket:

A külföldi, egyebek között a török sajtó közlése szerint ez az egyezmény előirányozza Török, ország és Pakisztán aktív katonai együttműködését, és egy szélesebb- körö katonai tömb megszervezése alapjainak megteremtését, Emellett különösen figyelemreméltó az a tény, hogy a török-pakisztáni egyezmény — amint ez a török külügyminiszternek folyó év február 154-én a török Medzslisz ülésén elhangzott nyilatkozatából következik — előirányozza más országok bevonását is e katonai tömbbe.

Mini hogy Törökországot, akárcsak Pakisztánt, mint ismeretes, semmiféle támadás nem fenyegeti. ez az egyezmény nem tekint- lielo védelmi jellegűnek. Ellenkezőleg, amint, az Törökország é& Pakisztán állatni személyiségei, nek megnyilvánulásaiból látható, előkészítése szorosan összefügg az Atlanti Tömb katonai terveivel és számos ország biztonságának kérdését érinti, különösen Közel- és Közép-Kelet, valamint Dólkelet-Ázsia térségében.

A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni a Török Köztársaság kormányának figyelmét arra, hogy az ilyesféle politika szükségszerűen káros hatássá! van a szovjet-török viszonyra. Ha a török kormány így cselekszik, vállalnia kell a felelősséget az ilyen helyzet következményeiért.“ (MTI)

A Magyar 1\ép köztársaság kormányának nyilatkozata

A Magyar Népköztársaság korínánya az ország felszabadulasa óta

a magyar nép függetlenségének és békés építő munkája eredményeinek megvédése érdekében következetesen támogatott minden olyan törekvést, amely a nemzetközi együttműködés kiszélesítésére, a tartós béke biztosítására irányult- Ezért őszinte örömmel üdvözölte a Szovjetuniónak és a többi békeszerető t országnak a nemzetközi feszültség enyhítésére, az államok közötti vitás kérdéseknek tárgyalások útján való rendezésére irányuló erőfeszítéseit és mindent megtett az irányban, hogy erejéhez képest maga is hozzájáruljon a népek és államok közötti békéi*-együttműködés kibontakozásához.

A Magyar Népküzi.ársasag kormánya igen nagy jelentőséget tulajdonit a berlini értekezletnek, amely elősegítette számos nemzetközi kérdés tisztázását, megmutatta, hogy van lehetőség a vitás nemzetközi kérdések, tárgyalások útján Való békés rendezésére és utat nyitott az öt nagyhatalom képviselőinek más államok képviselőivel együtt megtartandó tanácskozásához.

A berlini értekezlet során azonban az is világossá vált, hogy az Egyesült Államok és nyomában Anglia és Franciaország kormányai nem adták fel azt a tervüket, hogy megalakítsák egyes európai államok katonai csoportosulását, az úgynevezett. „európai védelmi közösséget', amelyben a főszerepet Nyugat Németország fegyveres erőinek szánják- Ez a terv, amelynek egyik főcélja Nyugat - Németország felfegyverzése, katonai támaszpont és felvonulási 1 crlllet gyanánt való felhasználása, elkerülhetetlenül a német militariz- mus feltámasztásához vezet és azi célozza, hogy a német imperializmus agresszív erői ismét vezető szerephez jussanak a békeszerető európai országok ellen irányuló újabb agresszív tervek megvalósításában. Az Egyesült Államok uralkodó körei azzal, hogy fokozott nyomást igyekeznek gyakorolni Nyugait,-Európa országaira az „európai védelmi közösség''-ről szóló egyezmény ratifikálása érdekében, a valóságban az európai béke és biztonság megszilárdításának alapvető érdekeivel helyezkednek szembe.

A békeszerető magyar nép, amely égyszáz éve* keresztül idegen el- rtyomók megszállása alatt élt, amely! re a német imperializmus egy emberöltő alatt kétizben zúdította rá a háború borzalmait és pusztításait Európa más népeivel együtt visszautasítja a német mill tartami* feltámasztását célzó terveket és kísérletekei, mert két világháború tapasztalatai alapján jól tudja, hogy a német militarizmus feltámasztása súlyosan veszélyezteti a magyar nép békés, építő munkájának eredményeit. A német militarizmus feltámasztása elválaszthatatlan Ausztria erőszakos bekebelezésének, az új Anschlussnak tervétől, amelynek megvalósulása esetén — mint azt a

magyar nép saját tapasztalatából tudja — Magyarország függetlenséget és biztonságát a német militarista agresszorok részéről közvetlen veszély fenyegetné.

Az „európai védelmi közösség terve az európai államok egy csoportjának Európa más országaival való szembeállítását jelenti, s ezzel újabb pusztító háború lerobbantásának veszélyét rejti magában. A béke megőrzésének egyik legfontosabb feltétele EurÓDa népeinek békés célok érdekében való összefogása. A Magyar Népköztársaság kormánya ezért úgy véli, hogy valamennyi európai népnek, köztük a magyar népnenc is, létérdeke egy olyan európai kollektív biztonsági rendszer létrehozása, amely az ösz- szes európai országokat magába foglalja és amelyben egyetlen állam sem foglal el uralkodó helyzetet. Ilyen európai biztonsági rendszer keretében lehetővé válik, hogy a résztvevő államok szuverenitását és védelmét, minden lehetséges támadással szemben az európai országok kollektiven és hathatósan biztosítsák

A berlini értekezleten a Szovjetunió küldöttsége javaslatot tett „ösz- etirópat kollektív biztonsági szerző- dés‘‘ megkötésére. Ennek a szerződésnek célja, hogy valamennyi európai állam közös erőfeszítéssel biz. tositsa az európai népek békéjét, és biztonságát, megakadályozzon minden agressziót bármely európai állam ellen és elősegítse a nemzetközi együttműködés fokozását. A Magyar Népköztársaság kormánya meg van győződve arról, hogy a berlini érte- kezleten előterjesztett szovjet javaslat valóban biztosítja a kollektív biztonság európai rendszerének létrejöttét, azt, hogy az európai államok együttműködjenek az európai béke megbontására irányuló kísérletek megakadályozásában, a béke megbontása esetén pedig megtegyék a szükséges intézkedéseket az ag- resszor visszaverésére.

Szombaton délelőtt elutaztak Budapestről a szovjet filmművészeti küldöttség tagjai: I. P. Kopalin, többszörös Sztálin-díjas dokumentum-filmrendező, B. Andrejev, az OSZSZSZK többszörös Sztálin-díjas népművésze, L. Szuharevszkája Sztálin-díjas, az OSZSZSZK és a Tadzsik SZSZK érdemes művésze és

I. Makarova Sztálin-díjas filmmü- vésznő, akik a barátság hónapja során megrendezett szovjet film ünnepe alkalmából látogattak el hazánkba.

Velük együtt utazott el a Szovjetunió állami Csajkovszkij vonósnégyesének tagjai közül J- Szitkovec- kij hegedűművész, az 1947. évi prágai VIT' művészeti versenyének nyertese, R. Barsaj, mélyhegedűművész, a budapesti VIT művészeti

A Magyar Népköztársaság kor. mánya, amelynek számára az Egyesült Államok és más nyugati országok, a békeszei ződés ellenére, mind eddig nem tették lehetővé, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében résztvegyen és álláspontját ott kifejthesse, aktív részese akar lenni a nemzetközi feszültség enyhítésére és a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítéseknek és ezért csatlakozik a Szovjetuniónak a berlini értekezleten az európai kollektív biztonsági szerződés létrehozása tárgyában előterjesztett javaslatához, amely a Magyar Népköztársaság számára is lehetővé tenné, hogy valamennyi —i nagy és kis — európai állammal együtt, mint egyenrangú fél, aktivan résztvegyen a nemzetközi együttműködés fokozott kiépítésében. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy a Szovjetunió javaslata reális biztosítékot teremt a német militarizmus újjászületésével és bármilyen újabb agresszió;; kísérlettel szemben Európában, ami a magyar népnek létérdeke. A javaslat teljes összhangban van az ENSZ alapokmányának céljaival és megfelel az európai népek, köztük a magyar nép legőszintébb vágyának, a világbéke megszilárdítására irányuló törekvésének. Ezért a Magyar Népköztársaság kormányának szilárd meggyőződése hogy a Szovjetunió javaslata alapján lehetőség van az összes európai országoknak a kollektív európai biztonság rendszerébe való bevonására.

Tekintettel arra, hogy az európai kollektív biztonságról szóló szerződés létrehozása nagymértékben elősegítené a széleskörű nemzetközi együttműködést, a Magyar Népköz- társaság kormánya kijelenti, hogy részt kíván venni a kollektív európai biztonsági egyezményben és kész a többi európai állammal közösen lépéseket tenni ennek az egyezménynek mielőbbi létrehozása érdekében. (MTI)

versenyének nyertese és A. Saroj hegedűművész.

A szovjet művészeket a ferihegyi repülőtéren Non György népművelési miniszterhelyettes, Hajdú József rendkívüli követ és meghatalmazott minisztery a külügyminisztérium T. számú politikai főosztályának vezetője, Kelen Béla, az MSZT főtitkára, Biró Vera, az MSZT titkára, La- tabár Kálmán Kossuth-díjas kiváló művész, Lukács Pál érdemes művész, s a színház, film és zeneművészet számos más képviselője búcsúztatta.

Megjelentek búcsúztatásukra V, Sz. Azovcev, a Szovjetúaió magyar- országi nagykövetségének tanácsosa, valamint V. Z. Kuzmenko, a VOKSZ magyarországi megbízottja. (MTI)

Szovjet művészek utaztak el Budapestről

Az elmélet napi kérdései ir

A mezőgazdaság fejlesztése — a munkásosztály politikája

T> altunknak a mezőgazdaság fejiosz- tépjré irányuló politikája hazánk eddigi és további fejlődésének- legmélyebb tudományos elemzésén és az ezt meghatároíó objektív gazdasági törvényeken alapszik. Munkásosztályunk, a nemzet vezető osztálya számára ezt a politikát teszi szükségessé az ország gazdasági es politikai helyzete. Ez a politika egyúttal kifejezi dolgozó parasztságunk és egész dolgozó népünk közvetlen és távolabbi érdekeit.

Munkásosztályunk és egész népünk jólétének eme lése elsősorban attól függ, milyen mértékben állnak rendelkezésre a legfontosabb élelmiszerek, élelmiszeripari és egyéb könnyűipari termékek. Ezeket, illetve ezeknek nyersanyagait részben vagy egeszbein a mezőgazdaság szolgáltatja. A dolgozók személyes fogyasztásának legjelentékenyebb részét mezőgazda- sági eredetű termékek és cikkek teszik. Ezeknek bősége elengedhetetlenné teszi a mezőgazdasági teijnelés fokozását. Csak ily módon lehetséges a munkásosztály anyagi helyzetének állandó javítása.

A mezőgazdaság fejlesztésének előtérbe helyezését különösen indokolja, hogy az utóbbi években elkövetett gazdaságpolitikai hibák következtében mező- gazdaságunk termelése az ipar fejlődése mögött súlyosan lemaradt. Amíg iparunk termelése pl. 1953-ban közel három és félszerese voít az 1938- évinek, oddig mezőgazdaságunk termelése még a kedvező termésű 1953. évben is alig haladta meg az 1938, évi színvonalat, altnak csak 101 százalékát érte el.

z ipar fejlődésével párhuzamosan munkásosztályunk erősödött politikai súlyában és nőtt számarányában is. A gyáripari munkások száma már 1949- ben 70 százalékkal volt magasabb mint a felszabadulás előtt. A növekedés azóta ie-ttfitott -és különösen egyes megyékben

volt Igen nagyméretű. Megyénkben a munkások száma többszáz százalékkal nőtt öieg a felszabadulás előtti állapothoz képest. De nemcsak politikai súlyában és létszámlian nőtt munkásosztályunk, -nőttek igényei is és megvan a módja rá, hogy szükségleteit minél magasabb meny- nyiségi és minőségi színvonalon elégítse ki. Ugyanakkor a mezőgazdaság stagnáló terméshozamából lényegesen több marad falun, ahol megszűnt a nyomor es dolgozó parasztságunk is többet fogyaszt. Mindén oldalról megnőttek tehát a követelmények a mezőgazdaság termelésével szemben, de ezeknek mezőgazdaságunk jelenlegi elmaradott állapotában nem tudott megfelelni.

Ha nem emelnénk k! a mezőgazdaságon viszonylagos és abszolút elmaradottságából, veszélybe jutna a városok élelmiszer- ellátása és az ipar további fejlődése is. A szocializmus építése nem egyoldalúan csak az ipar fejlődését jelenti. Az ipar csak úgy fejlődhet, ha fejlődése helyes arányhan van a mezőgazdaság fejlődésével. Hazánkra is teljesen érvényes Sztálin elvtárs éles megállapítása: „//«... az ipar nincsen összeegyeztetve a mezőgazdasággal, amely a nyersanyagot és az élelmiszert adja és az ipar készítményeit felszívja, ha tehát az ipar és a mezőgazdaság ' nem alkot egységes népgazdasági egészet, akkor ebből nem lesz semmiféle szocializmus'1

Mezőgazdaságunk fejlesztésé tehát a munká=osztálv elsőrendű érdeke, ené.fkül veszélybe jntliat a szocializmus építése. A munkásosztály feladata megvalósítani, hogy helyreálljon az ipar és a mezőgazdaság és azok egyes ágai között a helyes arány, hogy kivezesse a mezőgazdaságot elmaradottságából, hogy ezáltal emelkedjék a városi dolgozók és a dolgozó parasztság életszínvonalú.

■Mezőgazdaságunk elmaradottságát gyors

ütemben fel tudjuk számolni. A Központi Vezetőség határozatai reálián számoltak minden szükséges feltétellel. Van fejlett nehéziparunk, amely el tudja látni a mezőgazdaságot gépekkel, gépalkatrészekkel, műtrágyával és egyéb eszközökkel. Van tudományos politikánk és megvannak annak megvalósítói: öntudatos munkásosztályunk, szoros szövetségben vele dolgozó parasztságunk és a népet szolgáié értelmiségünk.

\ mezőgazdaság fellendítésének elő' *- térire állítása a munkásosztály =zá mára nemcsak gazdasági feladatot jelent, ez egyúttal politikai kérdés is, sőt elsősorban az. Az ehnult években éppen a mezőgazdaság komoly lemaradása miatt is lazulás állott he a munkás-paraszt szövetségben. A mezőgazdaság fejlesztése azt is jelenti, hogy megszilárdítjuk és kiszélesítjük a munkás-paraszt szövetség gazdasági alapját és ezzel megszilárdítjuk és erősebbé tesszük a munkások és parasztok politikai szövetségét is.

A munkás-paraszt szövetség a munkásosztály legbensőbb ügye. Lenin elvtárs arra tanította a munkásosztályt, -hogy a proletáriátus diktatúrája azon az osztályszövetségen alapszik, amely a proletariátus és a dolgozók nagyszámú nem proletár réterei, elsősorban a dolgozó parasztság között létrejött. Hazánkban is — hasonlóan a Szovjetunió akkori helyzetéhez — a legnagyobb számú nem proletár réteg a dolgozó parasztság. E két osztály szövetsége nélkül a szocializmust felépíteni, a proletariátus diktatúráját erősíteni nőni lehet. Ezért állapítja meg Lenin: ,,/í termény adóról'' irt művének tervezetében: ,,A munkások szövetsége a parasztsággal rx a szovjethata- lom alfája es ómegája. Szilárdságának »szükségszerű és elégségese , feltétele

(Laun: Az agrárkérdésről, II. 64-7, cjd-)

A munkásosztálynak a parasztsághoz

való szövetségében mindig az adott helyzetből, az előtte álló konkrét feladatokból, a falu megváltozott osztályvíszo- niyaiból és egyes rétegei szerepének tanulmányozásából kell kiindulnia.

A falut ni« az jellemzi, hogy dolgozó parasztságunk kisebb része — megyénkben is a parasztcsaládok 20—25 százaléka — már rátért a szocialista gazdálkodás útjára- A termelőszövetkezeti parasztság a' munkásosztály szilárd támasza fabin. Ez volt eddig is és ez marad ezután is. A szocializmus építése új szakaszában azonban a termelőszövetkezeti parasztságra való támaszkodás lehetősége meghatványozódik azáltal, hogy megszilárdítjuk és lényegesen nagyobb kedvezményekben részesítjük szövetkezeteinket. Termelőszövetkezeteinknek viszont termelésük gyors mennyiségi és minőségi emelésével oroszlánrészt kell vállalótok a mezőgazdaság hozamának növelésében és példamutatásukkal közelebb kell vinniük a még egyénileg gazdálkodókat a nagyüzemi szocialista gazdálkodás előnyeiről való meggyőződéshez. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásában szövetkezeteinknek központi feladatuk van.

A munkás-paraszt szövetség nem szft- kiilliet le a termelőszövetkezeti parasztsággal való szövetségre. Hazánkban és megyénkben is a dolgozó parasztság zöme. 60—65 százaléka, még egyénileg gazdálkodik és a munkásosztály velük való szövetségének jelentősége a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában nem csökken, hanem egyre nő. A ter- melőszövet kezet i parasztság mellett a szegényparasztság a munkásosztály támasza falun. De az eddiginél szorosabb szövetséget kell kiépíteni a középparasztsággal i*. Ma a falu főkérdése a középparaszttal való szorosabb szövetség megteremtése. A köíépparaszt a falu központi alakja, a legszámosabb és legtekintélyesebb falusi réteg. Megyénkben a dolgozó paraszti gazdaságok közel 70 százaléka középparaszti gazdaság. Lényeges vonása a mezőgazdaság fejlesztése politikájának, hogy a termelőszövetkezeti és az egyénileg gazdálkodó parasztság egyidejű támogatását jelenti, hogy jobban számolnak a középparaszi természetével és igényeinek kielégítésével.

jyj it jelent a parasztság kielégítése?

kis föld művest alapjában

csak két dologgal lehet kielégíteni — tanítja Lenin —, először is bizonyos sz<z* bad forgalomra van szükség, az egyéni kis- gazda bizonyos szabadságára van szükség; másodszor pedig árucikkeket kell beszerezni...“ (Lenin: Az agrárkérdésről, II. 619. old.) Pártunk és kormányunk politikája a legteljesebben számol a dolgozó parasztság igényeivel és a munkásosztály törekvését fejezi ki, «mikor a mezőgazdaság fejlesztésében épít a termelők anyagi érdekeltségére, s megszilárdítja a gazdálkodók biztonságát, amikor lehetővé teszi feleslegeik szabad értékesítését és ösztönzi őket gazdaságuk fejlesztésére, amikor gondoskodik, hogy rendelkezésre álljanak azok az ipari cikkek, amelyekkel termelési és személyes szükségleteit kielégítheti, amikor megteremti az összefogást a szocialista ipar és a sokszázezer Parasztgazdaság között. Ez egyébként NÉP-politikánk következetesebb alkal- mazásának alapvető, minden egyebet maga alá rendelő feladata.

Az egyénileg dolgozó párásatok támogatása, feleslegeik szabad értékesítés*

•— ha következetesen tartjuk magunkat pártunk politikájához — nem vonhatja maga után a falu kapitalista irányban való fejlődését. Tagadhatatlan, hogy ez a veszély elvileg és gyakorlatilag is fenn- áll. de nem szabad túlbecsülnünk. A proletárdiktatúra viszonyai között a kanita- lizálódás erősen korlátozott és a faluban sem érvényesülhetnek szabadon a kapitalizmus törvényei.

A mezőgazdaság fejlesztése nem jelent lemondást a falu kapitalista elemei elleni harcról, azok korlátozása változatlanul érvényben van. De a kisárutermelő gazdssag nem kapitalista gazdaság és# súlyos károkat okoz, íia egyes dolgozó