Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-19 / 66. szám

Nagyüzemi dolgozók, a kongresszusi verseny győzelmével segilsétek elő a béke megőrzésének ügyét! Pártéle! A szikszói járási pártértekezlet tapasztalataiból Levelezőink írják megyénk életéről A hejőcsabai cement' a kongresszusi A hejőcsabai cement és mészmű dolgozói is csatlakoztak a kon­gresszusi versenyhez. Jelenlegi tervteljesítésük 109.7 százalék. Ez az eredmény a műszaki vezetők és dolgozók odaadó munkáját bizo­nyítja. Elsőnek kell megemlíteni Vadász Mihályt, a cementüzemve­zetőjét, áld fáradságot nem ismer­ve, mindent elkövet a kongresszu­si felajánlások teljesítése érdeké­ben. Kimagasló jó munkát végez és mészmű dolgozói versenyben még Bánáti Gyula kétszeres szta- hánovista, a gépműhely üzemveze­tője. Nemcsak a gépműhelyt, ha­nem a karbantartási munkálatokat is ő irányítja. Nagyon sok esetben a nehezebb munkát ő maga végez­te el. Február hónapban 5 újítást nyújtott be. A dolgozók ideális, jól képzett vezetőt látnak benne, sze­retik és megbecsülik. SZOKOLI LÁSZLÓ hejőcsabai cement és mészmű „Köszönöm az úttörők köszöntését“ Nagy öröm. ért a na­pokban. Lakásomon meg­jelentek igazgatójuk veze­tésével a sajómercsei isko­lás gyerekek az „Elvtárs a csákányt jó mélyre vágd“ című dallal kö­szöntöttek abból az alka­lomból, hogy az 1953. évi tervem jó eredményei után jelvényes sztahanovista lettem. Jóleső érzés töltött d, amikor az egyik kis út­törő — Szemere Nóra verssel buzdított a további munkára. Amikor az út­törők énekeltek, másfél­éves kisleányom jókedvé­ben hozzá kezdett lán­colni és nem akarta el­engedni a jelköszöntö csoportot. Ezúton mondok köszö­netét az úttörőknek, azért « pár boldog percért, melyet nekem szereztek, ígérem, hogy az elkövet­kezendő időkben még na­gyobb lendülettel, ■*— még eredményesebben végzem, munkámat, hogy minél több terven felüli szenet adhassak népgazdaságunké nah. BARTÓK J. SÁNDOR a putnoki bányaüzem dolgozója Akikről ritkán ír a% újság Párt.crtekezletre ültek össze a szikszói járás kommunistáinak kül­döttei. A vezetőségválasztó taggyű­léseken az alapszervezetek azzal a fontos feladattal bizták meg őket, hogy vitassák meg miként teljesí­tette a pártválasztmány megbízatá­sát, mit tett a párt politikájának megvalósításáért, milyen eredménye­ket ért el és milyen hibákat köve­tett cl munkájában. További felada­tuk az volt, hogy megválasszák azo­kat a küldötteket, akik majd a me­gyei pártértekezleten képviselik a járás pártszervezeteit. A szikszói járás mezőgazdasági szempontból különösen fontos he­lyet foglal el a megye életében. A pártértekezletnek ezért központi fel­adata volt arról tanácskozni, hogyan kell tovább erősíteni a községi s a termelőszövetkezeti pártszervezete­ket, hogyan kell mozgósítani a me­zőgazdasági munkák időben történő elvégzésére, a beadási kötelezettség pontos teljesítésére. A beszámoló foglalkozott is a legfontosabb prob­lémákkal. Részletesen értékelte a pártépítés terén végzett munkát, élesen rávilágított a hibákra és meg­jelölte a hibák kijavításának útját­Foglalkozott a beszámoló a közok tatással, a tömegszervezelek mun­kájával és ismertette a mezőgazda- sági termelés kérdéseit. Értékelte mit tett a pártbizottság az új sza- Icasz első hónapjaiban a termelőszö­vetkezetek megvédéséért. — A 38 termelőszövetkezetből — hangoztatta — mindössze kettő volt, amelyik feloszlatását kérte, járá­sunk többi termelőszövetkezete azonban az elmúlt ősz óta 70 új tag­gal erősödött. Segítette a mezőgazdaság fejlődé­sét, hogy 22 községben megalakult a termelési bizottság. A járás emel­lett 8 agronómust kapott- Az ipari munkások nagy segítséget adtak a gépek kijavításához, 10 erőgépet ja­vították ki a gépállomásoknak. A beszámoló azonban nem értékelte elég behatóan a mezőgazdasági termelés helyzetét. Nem tárta a pártértekezlet elé, mi­képpen alkalmazzák a járásban az alapvetően fontos agrotechnikai el­járásokat, s hogyan kezdték meg a tavaszi munkát. Kevés szó esett ilyen vonatkozásban az állami gaz­daságokról is, holott a járásban 2 nagy állami gazdaság van. A küldöttek nagy lelkesedéssel fogadták az aznap megjelent határo­zatot a hús és a zsír árának leszállí­tásáról. Megyénk utolsó helyen van a begyűjtési terv teljesítésében. Eb­ben a lemaradásban nem kis része van a szikszói járásnak is- A beszá­moló, mint valami büszke ered­ményt említette meg, hogy a járás a megyei versenyben a második he­lyen áll. Csak a beszámoló jóval később elhangzott további részéből lehetett megállapítani, hogy ezzel a második helyezéssel — bizony — nincs sok dicsekedni való. __ Első negyedévi előírásunkat március 14-ig tejből 58, tojásból 16.2 baromfiból pedig 45 százalékra tel­jesítettük — hangoztatta a beszá­moló, — de arról, hogy hogyan áll a vágómarha és sertésbeadás, szót sem ejtett. Nem is mozgósított a beszá­moló eléggé arra, hogy a pártszer­vezetek a tavaszi munka_ mellett a beadás kérdését elsőrendű fontossá­gú feladatként kezeljék. A beszámoló jellemzője volt, hogy a napi közvetlen feladatok rovására aránytalanul sokat foglalkozott o pártélet belső kérdéseivel, ami bizo­nyos „befeléfordulásf mutatott. Az elbizakodottság hangja is érezhető volt a beszámolóban, mert például különös eredményként hangoztatta, hogy a párttagság 20 százaléka kon­gresszusi felajánlást tett. Ez kétség­kívül eredmény, de semmiképpen sem elégítheti ki a járás kommu­nistáit A párttagság egészének pél­dát kell mutatnia a kongresszusi versenyben, ezen a téren tehát bő­ven van tennivaló. A hozzászólásokban sok értékes bírálat hangzott al. Lengyel József, az aszalói pártszer­vezet küldötte a következőket mon­dotta: __ Néhány évvel ezelőtt közsé­günkből még más vidékre is szállí­tottak bort, most pedig még saját részünkre sem termelünk eleget. Szép gyümölcsöseink vannak. Olyan körtefáink, amelyek közepes termés esetén is 4—5 mázsát adnak. Nem nehéz kiszámítani, hogy 2—3 gyü­mölcsfának a terméséből könnyen ki lehet fizetni az évi adót- Csakhogy a gyümölcsfákat elhanyagolták, évek óta nem tisztították. Most már ugyan hozzákezdtek a fák ápolásá­hoz de a munka még mindig nem úgy megy, ahogyan kellene. Kérem a járási pártbizottságot, hívja fel a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyának figyelmét erre a fontos kér­désre, mert a járás többi községében is tapasztalható ilyen jelenség. Szűcs Dezsőné, az ongai pártszer­vezet küldötte helyesen bírálta a já­rási pártbizottságot. — Igen gyakori jelenség volt — mondotta —, hogy a járási pártbi­zottság tagjai csupán 5—10 percre látogattak meg bennünket, „lead­ták'‘ a szempontokat s máris to­vábbmentek. Ez nem segítségnyúj­tás. Kérjük, hogy ha eljönnek hoz­zánk — és ha szükség van arra —, tartózkodjanak akár egy egész napot a községben. örömmel számolt be arról, hogy az ongai Uj barázda tsz-ben nemrégiben három új tag kérte felvételét. Több értékes felszólalás hangzott még el. Bukta Gábor, a léhi állami gazdaság igazgatója az oktatási munkával kapcsolatban rámutatott arra: az elkövetett hibák alapvető oka, hogy a járási pártbizottság nem gondoskodott megfelelő számú elő­adóról. Vele is megtörtént, hogy az előadás megkezdése előtt két órával telefonáltak neki, hogy tartsa meg ő a szemináriumot. A pártértekezleten több felajánlás hangzott el. így például Nagy József az ongai állami gazdaság sztahano­vista traktorosa vállalta, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére március 28-ig 500 holdon elvégzi a talajmunkát. Számos értékes módosítási indít­vány hangzott el a határozati ja­vaslatról is. Ennek ellenére a hatá­rozat egyes pontjai nem a legmeg­felelőbbek. Határozatot hoztak pél­dául arra, hogy a járás területén az oktatási munkát március 31-ig meg kell javítani. Az új ágit. prop. tit­kár, Nagy elvtárs kétségkívül több nehéz feladatot sikerrel megoldott már, ezt a nagy munkát azonban 2 hét alatt akkor sem lehet elvégezni, ha a pártbizottság többi tagja segíti is. Határozatot hoztak arra, hogy ... „fokozottabb gondot kell fordítani a járási egészségügy megjavításéra. Az üzemi konyhákban, földművesszö­vetkezetekben tiszták legyenek az edények, a poharak.‘‘ Nagyon helyes, hogy a határozatban szerepel az egészségügy kérdése Is. De nem kel­lett volna ilyen apró részletekbe- menően foglalkozni ezzel. Ez már nem a pártválasztmány feladata, er­re megvannak az illetékes szervek, s inkább ezek munkáját segítse, el­lenőrizze a pártbizottság. Az új járási pártválasztmányra nagy feladatok várnak. Mindenek­előtt az, hogy levonja a tanulságot a pártértekezlet tapasztalataiból ■— fi­gyelmét és erejét a legfontosabb kérdésekre — a mezőgazdasági ter­melés fokozására, a begyűjtési ter­vek teljesítésére, a dolgozók jólété­nek állandó növelésére irányítsa. Kevés szó esik a rudolftelcpi vál­lalat cdclcnyi 142-es bányaüzeméről Igaz, kevesen dolgozunk itt, de ered­ményeink nem nevezhetők kicsinek A Borsodi Szénbányászati Trösztnek még miattunk nem kellett szégyen­keznie, sőt az is előfordult már hogy a rudolftelcpi vállalat lemara­dását részben mi pótoltuk. Az üzem dolgozói felhívást intéz­tek a Borsodi Szénbányászati Tröszt­höz, melyben versenyre hívtuk a tröszthöz tartozó összes üzemeket. Felhívásunkra a tröszt még a mai napig sem válaszolt. Én az üzemi MSZT vezetőségének vagyok a tagja. Szovjet módszerek alkalmazásával dolgozom egy iker vágaton Csafnyiczki József csapatá­val együtt. Brigádunk havi tcrvtcl- jesítésében jelenleg 138 százalékot ért el. Csapatunkban dolgozik Har­sány! József toborzott munkás, aki az elmúlt hónapban is 2884 forintot keresett. Harsány! József — mint el­mondotta — igen megszerette a bá­nyát. Eredményeinket úgy akarjuk fo­kozni, hogy a pártkongresszus tiszte­letére vállaltuk; mi is egy csillével több szenet adunk naponta. URBAN ANDRAS csapatvájár. Példát mutatnak a cukorrépavetésben Tiszacsermely dolgozói Az időjárás kedvezőre fordult. A napsugár 11 C foltra melegítette fel a talajt, s az már alkalmas a cu­korrépa vetésére. Jól szervezte meg a munkát Tiszacsermelyen Juhász Sándor cukorrépatermelési felelős, aki vállalta, hogy a kombinált vető­gép naponta legalább 6 kataszteri holdon vet el cukorrépamagot és egy percig sem álL A 200 mázsás cukorrépa termelési mozgalomhoz csatlakozott és időben vetett Mezei Miklós, aki az idén 800 négyszögöl helyett 1000 négyszögölön termel cukorrépát. Soós István 1200 négy­szögölre kötött szerződést. Élenjár­tak még a vetésben Bokolysza Mik­lós, Zajzon Lajos, Szolcsi János, Kluovics János, Csák Ferenc és Csák István. A SZERENCSI CUKORGYÁR DOLGOZÓI A Petőfi Sándor fermelőszövetkezet kapuja sarkig nyitva. Megszámlál­hatatlan széles keréknyom jelzi, hogy nemrégen nehéz, megrakott szekerek tá­vozhattak a tágas udvarról. A keskeny barázdák mé­lyén kis tócsákban még ott csillog a kerekekkipré- selte szőke talajvíz. Az irodák ajtaja azonban zárva, s a zörgetésre, szólongatásra nem érkezik válasz.^ Se­hol egy lélek az egész portán, csak a nyitottajtajú is­tállóban neszez három jóhusu ló az eléjük dobott szé­nával. Kettőnek hátán rajta a hám, a harmadik kü­lön rekeszben álldogál erősen leeresztett hassal. Szak­értő azonnal megállapítja: talán csak órák kérdései hogy új jövevénnyel gyarapítsa a szövetkezet vagyo­nát. Nemcsak a szövetkezet udvarán, de az egész ut­cán sem mutatkozik senki. Olyan az egész Borsod- ivánka ezen a meleg tavaszi napon, mintha kihalt volna. De mégsem, A sáros kis utcából Eéksurcos kö­zépkorú férfi kanyarodik a „Petőfi“ udvarára, vállán átvetve fekete hajtószár. Már messziről kiáltja: Bennünket keresnek elvtársak? s felele- fet sem várva folytatja: t—- Kint van mindenki a határban. Vetünk! Ma hatvanhét holdat elintézünk. Negyvenöt búzát, hu­szonkét árpát. Itt .vannak mindjárt a tagban. A falu szélén végeláthatatlan felszántott főld- Eáblák kellős közepén szorgoskodnak, két csoportban vetnek a növénytermelési brigád tagjai. Vámos elvtárs, a tsz agronómusa éppen most érkezett a szövetkezet közeli tanyájából. Szakértő, gondos tekintettel vizsgálgatja, milyen munkát végez­nek a boronák. Néhány szóban elmondja észrevételeit, azután közli, hogy a tanyán minden a legnagyobb rendben. A silóépítés földmunkáit hamarosan befeje­zik, s a lóistálló építésénél sincs semmi hiba. Közben kémleli a messzeséget, azon a ponton, ahol a tsz né­hány tagja 9 hold mezővédő erdősáv telepítésén dol­gozik. Azt is meg kell nézni, hátha segítségre van szükség, no és még mindig hátra van a gyümölcsös. A kertészeti brigád most permetez, olajos lével... Ma sütött ki először igazán melegen a nap a Téli álomból ébredező hatalmas borsodivánkai határ felett, de máris munkába állt a Petőfi termelőszövetkezet Száz tagja. Néhány napja már nem volt nyugta senki­nek. Ha szűnt az eső, népes csoportok álldogáltak a földtáblák szélén. Lesték a felhős eget, nem derül-e, mert bizony a naptár sürgetné a vetést. Most pedig felkerekedett a tagság s megindult mindenki a földek, a. tanya, a gyümölcsös, az erdőtelepítés felé,,* Ro- Jjemra az évi jó termesért Tavasz a borsodivánkai Petőfi termelőszövetkezetben... Vámos elvtárs agronőmus Olasz Antal tsz el­nökkel beszélget a tanya és a vetőszántás közötti töl­tésen. A növénytermelési brigád tagjai is abbahagy, ták kis időre a munkát, s elindultak a tanya felé, hogy elfogyasszák a magukkal hozott ebédet. Közel ugyan a falu, de kinek volna most kedve a főtt ebédért ab­bahagyni a régen várt munkát. Jobban esik ilyenkor a hideg ebéd, a szikkadt kolbász, szalonna. Az elnök és az agronőmus a bevetett területet méregeti. f— Holnap meg a lucernamaggal jöhet a vetőgép, s' mindjárt utána szórhatjuk a réti csenkeszt. Egy nap alatt ezzel is végzünk — tervezget az agronőmus, s ahogy végigtekintenek a már frissen bevetett táblán, s odabb, az itt-ott már zöldülő 170 hold őszi vetésen, lehetetlen nem velük együtt örülni... Az őszieknek nem esett baja sehol. Vámos elvtárs több helyen megvizsgálta a bevetett területet. A vas­tag hőtakaró megvédte a magot. Csirábaborult az mind egy szemig. Most már csak a műtrágya hiányzik, de az aztán valóban... A Petőfi vezetősége és tagsága naponta — ki tudja hányszor — emlegeti a növény­védőszer kereskedelmi vállalatot', nem alaptalanul. Száznegyven mázsa pétisót kértek. A vállalat úgy mondta: húsz mázsát azonnal küld, a többit március 15-ig leszállítja. S eddig csupán tíz mázsa érkezett. Elenyésző mennyiség a szükséglethez képest. Már na­pokkal ezelőtt szükség lett volna mind a száznegy, ven mázsára. Fordultak már fűhöz-fához. Az értéke­sítő vállalat azt állítja, hogy nem kap elég műtrágyát Pétről a nitrogénművekfő!. A termelőszövetkezet, a gépállomással egyetértésben úgy határozott: küldött­séget szerveznek a péti nitrogénművekhez, s meg­mondják az üzem dolgozóinak, az ő munkájuktól is függ a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok több és jobb termése. A tagságot bántja, hogy addig is műtrágya nélkül marad a vetés. Ez pe­dig veszteség a tsz számára is, az állam számára is... A termelőszövetkezet istállóiban békésen kérődznek a jófajtáju fejőstehenek. Ezekre különö­sen büszke a tsz, mért a mezőgazdasági munkagépek határidőelőtti kijavítása Mtán most a fejési átlag sikeres emelésével bizonyítja a tagság, hogy kon­gresszusi felajánlásukat sorra mind megvalósítják. Az istállóátlag 8 liter volt', s ma már a kilencet is meghaladja. Az agronőmus új efetési módszert, a ta­karmány melasszal való keverését javasolta. Nem egészen két, hét múltán egy literrel 5—■ kongresszusi »Hálásak fele == emelkedett a fejési átlag », melőszövetk'ezethez került mar a megbecsülésre, az Vámos János elvtárs Vámos János agronó- mus elvtársat különösen be^ csüli a Petőfi tagsága. Alig néhány hete, hogy a ter­miként tett szert ilyen 'ha- eredményekre? . , ----- jó munkája elsősorban ab­ból ered, hogy nem csupán az elmélet, hanem a gva korlat embere is. Nemcsak megmondja: hány centi" méterre kell vetni a magot, milyen keveréket etessenek az állatokkal, hanem meg is mutatja és állandóan ott van a munkát végzők között. Segíti és egyben el­lenőrzi — helyesen dolgoznak-e. Amikor a szövetke­zethez 'került, első dolga volt felmérni a takarmány- készletet1, elintézni, hogy a cukorgyár leszállítsa at termelőszövetkezet melasz-járandóságát, az olajütő az olajpogácsát. Másnap kis ládikába már elvetett né­hány szem tavaszbúzát, hogy megnézze csirakápződésü százalékát, majd hozzálátott az őszi vetések ellenőrzé­séhez. E munkák közben még arra is maradt ideje, hogy esténkint elbeszélgessen a tagsággal, tanítsa, oktassa őket. Az állandó szakmai tanácsadás, segítés mellett igen fontos feladatának tartja a munkaterv felbontá­sát. Már jóelőre elkészíti, melyik munkacsapatnak mit! kell elvégeznie, ennyi és ennyi munkaegységgel, hogy a brigádoknak legyen idejük felbontani á tervet. *—így mindenki előre tudja, mennyit és hol kell ka­pálnia, ásnia. Ha valaki az előírt' munkaegységnél ke­vesebből végzi el a rábízott feladatot, prémiumot kap. Ezt helyesli is a Petőfi 170 tagja.,, Olasz Antal elvtárs, sa! lép be az irodába: csikó. az elnök', vidám kiáttás­Megszületett a negyedik kis­Mindenki vidáman mosolyogva fogadja a hírt'. Is­mét gazdagabbak leltek. Amint a terv mutatja, őszre még boldogabb, még gazdagabb lesz a Petőfi' és min­den egyes tagja. Még a nyáron megépítenek négy .—* egyenkint 200 mázsás — silót, elkészül a hatalmas ló­istálló. Többszörösére szaporodik a baromfiállomány, s az öntözéses zöldségtermeléssel az elmúlt évinél je­lentősen nagyobb jövedelemre tesz szert a tagság. Gazdag, merész a terv, azonban még erősebb, nagyobb a' 170 termelőszövetkezeti tag bodogulniakarása. Amit terveztek, végre is hajtják hiánytalanul. Ennek érde­kében kezdték meg és végzik fáradhatatlanul a tava­szi vetést, trágyázást. Ennek érdekében vetettek el egyetlen nap alatt hatvanhét hold tavaszi kalászost.., '170 íermelőuzövelkezeti család jól harcol a több, Jobb termésért'sg, A "»tv fiönw ' k páros st Sanft«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents