Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-19 / 66. szám

ISSZAKMAGYARORSZAG

Péntek, 1954. március 19.

Tanácselnökök értekezlete

A Budapesti Városi Tanács és a megyei tanácsok végrehajtóbizottsági elnökeinek részvételével csütörtökön értekezletet tartottak, amelyen Tisza József begyűjtési miniszter részletesen ismertette a begyűjtéssel kapcsolatban a tanácsokra váró feladatokat.

Az értekezleten felszólalt Rákosi Mátyás, m Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. Ott volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Olt Károly pénzügyminiszter.

Tisza József begyűjtési miniszter beszámolójához a megjelent tanácselnökök közül sokan hozzászóltak. (MTI)

Borsod a hatodik helyen áll a tavaszbuza vetésében

A földművelésügyi minisztérium jelentése szerint a tavaszi búzavetés teljesítésében március 15-ig a megyék sorrendje a következő: 1. Hajdú, 2. Veszprém, 3. Heves, 4. Bács, 5. Somogy,

6. Borsod, 7. Győr, 8. Szolnok, 9. Cson- grád, 10. Baranya, 11- Szabolcs, 12. Békés, 13. Komárom, 14. Tolna, 15. Vas 16. Pest, 17. Fejér, 18. Zala, 19. Nó- grád- (MTI)

K iss Gyula

oktatásügyi miniszterhelyettes nyilatkozata

Kiss Gyula oktatásügyi miniszter helyettes az általános iskolák nyolcadik osztályos tanulóinak tovább tanulásáról nyilatkozott:

A tanulókat mindössze néhány hónap választja el évvégi vizsgáik tél — mondotta. — A félévi bizo- nyitványosztáskor hű képet kaptak eddigi tanulmányukról és útba igazítást további munkájukhoz, további tanulásukhoz. Vonatkozik ez főképen azokra, akik ebben a tanévben fejezik be az általános iskola nyolcadik osztályát. Hol folytassák tovább a tanulást?

— A pedagógusok e téren is nagy segítséget nyújtottak tanítványaik nak. Már az év elején minden ta nítványukkal elbeszélgettek, megkérdezték tőlük, hol szeretnének továbbtanulni. A pedagógusokról bát ran elmondhatjuk, hogy jól ismerik a, gyermekeket, tisztában vannak képességeikkel s helyes irányba terelhetik további fejlődésüket életük e döntő lépésénél. Többszöri beszélgetés után kialakult a kép az is kolavezetőség előtt: Hogyan képzelik el tanítványaik jövőjüket, pályaválasztásukat.

Pedagógusaink feljegyzéseiből végső következtetést még nem vonhatunk le, de tájékozódást már mindenesetre nyertünk. Az általános iskolában a nyolcadikosok nagyrésze már elhatározta, hogy folytatja tanulást. Az is örvendetes viszont, hogy az általános iskolákban, elsö- ' sorban a felsőbb osztályosok, a nyolcadikosok érdeklődése nagymértékben a termelőmunka problémái felé fordul. Sokan tervezgetik, hogyan segíthetnek majd szüleiknek a vizs gák után, hogyan állnak be szüleik mellé a mezőgazdasági munkába. A továbbtanulók megértették: országnak művelt, képzett emberekre van szüksége. Az eddigi jelentésekből azonban az is kiolvasható, hogy sajnos a munkás- és parasztszármazású kitűnő és jeles tanulók közül többen még bizonytalanok a továbbtanulás kérdéséljen. A jól tanuló gyerekek szülőinek kötelessége mindenekelőtt megértetni gyermekeikkel, hogy továbbtanulásuk elsősorban a gyermek érdekeit szolgálja. A szülők még jól emlékezhetnek arra, hogy a Horthy-Magyaror- szágon a háború előtti utolsó években az elemi iskolából a gimnáziumokba mindössze a tanulók öt százaléka került. Most az 1954—55. tanévre több mint hatszor annyit Veszünk fel a középiskolákba. Míg az „urak országában'“ a középiskolákba felvetteknek mindössze négy százaléka lehetett munkás- vagy parasztszármazású tanuló, addig az idei tanévben ez a szám 67 százalék. Népi demokráciánk politikája, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk gyermekei a jövőben is megfelelő számarányban kerüljenek a középiskolába.

A szülők számára az sem közömbös, hogy gyermekeik melyik iskolatípusban tanuljanak tovább. A párthatározat, a kormányprogram világosan mutatja a követendő utat. A mezőgazdaság fejlesztését hosszú időre biztosító határozatok különösképen a mezőgazdasági technikumokra hívják fel a figyelmet. Földművelésügyi kormányzatunk a technikumok részére megad minden segítséget. Helyes, lia a diákok ezekbe az iskolákba jelentkeznek elsősorban. De fel kell hívnunk a figyelmet általános gimnáziumainkra is, mert ide sem jelentkeztek kielégítő számban, bár korántsincs olyan elmaradás, mint a mezőgazdasági technikumoknál.

Március 15-től a nyolcadik osztályos tanulók már hivatalosan is, írásban bejelentik a továbbtanulással kapcsolatos elhatározásukat. A nevelők továbbra is a gyermekek és a szülők segítségére sietnek. Az oktatás fontosságán túl még nagyobb figyelmet fordítanak majd öntudatos fiataljaink eme nagy problémájára.

Természetesen a szülők, a nevelők gondoskodásán túl, népünk minden szeretete is a gyermekeknek szól. És erről a mi új szellemű fiatalságunknak egy pillanatra sem szabad megfeledkeznie. A jó bizonyítványnyal végzőiének a középiskolákban, míg azoknak, akik élethivatásul az ipari, vagy kereskedelmi pályát választják, az ipari-kereskedelmi tanulóiskolákban kell megtalálniok a helyüket.

A továbbtanulás kérdését a szülő, a pedagógus és a tanuló jól összehangolt munkájával, eredményesen igyekszünk megoldani — fejezte be nyilatkozatát Kiss Gyula miniszter- helyettes. (MTI)

Hét évs$

a miskolci cipészkisipari ktsz

Március 13-án tartotta «"záró mérlegbeszámoló közgyűlését a miskolci cipészkisipari termelőszövetkezet; amely 1947- ben, összesen nyolc dolgozó taggal alakult. 1953-ban már 19 javítórészleggel, egy 25 tagú mérlékutánkészítő osztállyal és egy mechanikai gyermekoipőrészleggel dolgoztak, amelynek napi termelése 120 pár. Ma már a ktsz-nek 253 dolgozója van, amelyből 6 sztahánoviste. Hepp Béla például 210, Orosz Lajos 191 százalékra teljesíti tervét. Tóth György és Kassai Józseí kiváló minőségű munkával 166 százalékot értek el. A helyiipari minisztérium mindkettőjüket kitüntetésben részesítetteA szövetkezet dolgozói a III- ; ártkonr gresszus tiszteletére 45 ezer forint értékű felajánlást tettek, amelyet már február végére 34 ezer forinttal’ túl is teljesítettek.

A Lengyel Egyesüli Munkáspárt II. kongresszusa befejezte munkáját

Bolealaw Bierut xáróbesséde

Varsó (TASZSZ)

A Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusa szerdán este tartotta záróülését. A küldöttek viharos, hosszantartó tapssal köszöntötték az elnökségben megjelenő Bo- leslaw Bierutot, továbbá a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségét, élén N. Sz, Hruscsowal az SZKP Központi Bizottságának első titkárával, valamint a többi testvéri kommunista és munkáspárt képviselőit.

Boleslaw Bierut záróbeszédében a többi között a következőket mondotta:

A II. kongresszus nagyszerű demonstrációja volt a proletár internacionalizmusnak, annak, hogy kapcsolat és szolidaritás fűz bennünket a tőkés országok dolgozó tömegeihez annak, hogy testvérileg együttműkö dünk a népi demokráciákkal, hogy egyre mélyebb és erősebb testvéri ség és odaadás vonz bennünket a nagy Szovjetunióhoz, amely az egész haladó emberiség erődje és támasza a békéért, a haladásért és a demo kráciáért folyó harcban.

A II. kongresszus mérleget készített a hatéves terv megvalósításában végzett munkákról és elért sikereinkről és megjelölte a legközelebbi évekre a cselekvés világos programját. A II. kongresszus rámutat, hogy feltétlenül fel kell lendíteni a mezőgazdaságot és a lehető leggyorsabban emelni kell a lakos-: ság életszínvonalát.

A II. kongresszus kétségtelenül alkotó módon járult hozzá szocialista építésünk fő feladatainak —1 a munkások és a parasztok szövetsége fejlesztésének és szilárdításának — megoldásához. (MTI)

„Nincs nagyobb megtiszteltetés, mint elnyerni

párt Központi Vezetőségének kongresszusi zászlaját

Hidas István nehézipari miniszter átadta Tatabánya bányászainak a minisztertanács es a SZOT vándörzasziaját

a

Tatabanya bányászai az elmúlt esztendő második felében végzett eredményes munkájuk jutalmaként elnyerték a minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját.

A zászlóátadási ünnepségen Hidas István elvtárs, nehézipari miniszter a következőkben jelölte meg a tatabányai szénbányászati tröszt és az egész magyar szénbányászat feladatait:

1. Dolgozóinknak a pártkongresz- zus tisztéletére egyre szélesebben

kibontakozó munkalendületére támaszkodva, teljesítsük és szárnyaljuk túl termelési előirányzatainkat

2. Terveinket ne csak mennyiségben, hanem minőségben, kalóriaértékben is teljesítsük- A szénbányászat s így a tatabányai bányászok döntő feladata a minőség jelentős megjavítása. Ennek alapfeltétele

bányaművelés tervszerűségének fokozása, a műszaki intézkedési terv lebontása a munkahelyig.

3. A tatabányai bányászoknak és műszakiaknak fontos feladata a fejteljesítmény növelése, mert a szénbányászat tervét maradéktalanul teljesíteni csak a fejteljesítmények növelésével tudja. Ennek megvannak az előfeltételei. Ezek: A gépek jobb kihasználása, a technológiai és a munkafegyelem további szilárdítása*

4. Fokozott gondot kell fordítani a bányabiztonság további javítására a megfelelő munkakörülmények megteremtésére.

5. Az országnak olcsó szénre van szüksége. Ezért a szénbányászoknál is véget kell vetni a fával, a robbanóanyaggal és a ruhával való pazar- lásnaik •

— Nem lehet tűrni, hogy a gazdasági mutatókat nem tartják be

bányavállalataink, indokolatlanul túllépik a béralapot, növelik az önköltséget.

A továbbiakban ismertette, hog; milyen beruházásokat kap a tröszt majd így folytatta:

A legfontosabb most: Méltóképpen felkészülni pártunk III. kon gresszusának megünneplésére. A kongresszusi verseny széles mértékben elterjedt egész hazánkban. Szén bányászaink is több és jobb minőségű, olcsóbb szén termelésével készülnek a kongresszusra. Ebből a versenyből eddig Tatabánya is méltóképpen vette kJ részét. A nehézipari minisztérium és az illetékes szervezetek március 8-i értékelése szerint a nehézipar területén az első helyen a kongresszusi zászlóért folyó versenyben a Munka Vörös Zászló érdemrendjével kitüntetett Tatabányai Szénbányászati Tröszt áll. Nincs nagyobb megtiszteltetés, mint elnyerni a párt Központi Ve* zetőségének kongresszusi zászlaját.

Országos újítási tapasztalatcsere értekezlet volt a 28-as számú trösztnél

A 28. számú Állami Építőipari Tröszt hejőcsabai cementmű építkezésén szerdán egésznapos országos újító tapasztalat- csere értekezletet tartottak, amelyen resztvettek az ország valamennyi építőipari trösztjének műszaki dolgozói es legjobb újítói. Bemutatták a tröszt legjoblwn bevált, valamint még kísérletezés alatt álló újításaitNagy érdeklődést keltett a résztvevők körében Semsei Lajosnak, a 28/2. számú Építőipari Vállalat lóméi nőkének „Üreges vasbetonkeret“ újítása. A résztvevők a keret beemelését is megtekinthették. Martinovszky Józseínek, a vállalat íőgé- pészének ..Vakojókocsi“ újítása is nagy érdeklődést keltett- Ez a nagyjelentőségű újítás még kísérletezés alatt. áll. de ha

beválik, 23 kőműves és 34 segédmunkás munkáját végzi el naponta. A résztvevők megállapították, hogy a vakolókocsi mód* szerének pontos kidolgozása rendkívül nagy hasznot jelent.

Sok más újítást is bemutattak, amelyek az ipari és a lakásépítkezések ön* költségének csökkentését és a munkaidő lerövidítését segítik előA tröszt vezetősége a tapasztalatcsere megrendezésével újabb lépést tett annak érdekében, hogy az újítások alkalmazá. sával, a kongresszusi felajánlások teljesítésével behozzák a téli lemaradást. Ugyanakkor értékes segítséget nyújtott az értekezlet az ország többi építőipari trösztjének is a munka meggyorsításához,

A budapesti varieté vendégjátéka a Déryné színházban

Salamon Béla a Vidám Színpad tagja, Rácz Vali előadóművész, Alex a bűvé® és még sokan mások.

Jegyek a színház pénztáránál és az üzemi közönségszervezőknél kaphatók. Csoportos látogatás esetén jegyeket az üzemi kultúrfelelősöknél lehet igényelni,

Mároius 22-én, hétfó’n délután fél 6 és este fél 9 órai kezdettel Miskolcon a Déryné színházban „Nevessünk együtt“ címmel vidám műsoros estet rendez a budapesti varieté. Az est keretében fellépnek: Ráthonyi Róbert és Agárdi Gábor a Fővárosi Operertannház tagjai,

A MAGYAROK ÉS A KÉMÉT KÉRDÉS

A MAGYAR NÉP FESZÜLTEN FIGYELI az egységes, demokratikus, békeszerető Németország megteremtéséért folyó harcot. Mi, magyarok különösen jól tudjuk, miért oly fontos, hogy Németország békés hatalom legyen. Hazánk függetlenségének útjában évszázadokig állott akadályként, előbb az osztrák, majd a német uralkodóosztályok uralmi vágya, évszázadokig volt hazánk Habsburg- Ausztria vadászterülete, majd a német imperialisták kiszemelt gyarmata. Az osztrák uralkodó osztályok magyarországi befolyásának négy évszázada alatt szakadatlan harcot folytattak népünk legjobbjai a nemzeti fennmaradásért, az önálló államiságért.

Az 1867-es kiegyezés nem hoz* a meg a magyar dolgozó népnek a függetlenséget, csak a magyar uralkodó osztályok számára jelentett bizonyos előnyöket: biztosította uralmukat a magyar dolgozó nép és az elnyomott nemzetiségek felett és lehetővé tette a magyar kapitalizmus némi fejlődését.

A XIX. században porosz vezetés alatt létrejött az egységes Németország. Minthogy a Habsburg- ház ezzel elvesztette azt a reményét, hogy megszerezheti az uralmat Németország felett, hamarosan imperialista érdekszövetség alakult ki az osztrák-magyar és a német uralkodó osztályok között- E szövetség megteremtését lehetővé tette, hogy Németország elnézte a monarchia balkáni hódító törekvéseit, mert így nem kellett tartania a Habsburgok németországi igényeinek érvényesülésétől.

1879-BEN AZ OSZTRAK-MA- GYAR MONARCHIA és Németország megköti az Oroszország ellen irányuló úgynevezett Zweibundot, amely az első világháborút elindító szerződés-sorozat első lépése volt. A XIX. század végén a Monarchia és Németország közösen terjeszkedtek a Balkánon, mindkét állam tőkét vitt ki a balkáni országokba. A német, az osztrák és a magyar uralkodóosztályok imperialista érdekeinek ez a bonyolult összefonódása sodorta bele hazánkat az első világháborúba.

A két világháború között, 1933 után, azaz Hitler hatalomraj utása után Magyarország politikailag és gazdaságilag mindinkább a fasiszta Németország függvényévé válik. A magyar uralkodóosztályok a két világháború között agresszív külpolitikát folytattak. E külpolitika tengelyében a mesterségesen szított soviniszta revizionizmus és a gyűlölködő szovjetellenesség állott. Nem csoda tehát, ha Gömbös miniszterelnök — a magyar fasizmus egyik vezéralakja — formálisan Is hozzáláncolta hazánkat a fasiszta Németországhoz. 1935-ben titkos megállapodás jött létre Gömbös és Göring között, amit később Horthy Hitlerrel való berchtesgadeni találkozóján szentesített.

Az Anschluss, azaz a szomszédos Ausztriának Németország által történt bekebelezése szomszédunkká tette a fasiszta Németországot. Az Anschluss fokozta a német töke befolyását Magyarországon, az itteni osztrák tőkék ugyanis az Anschluss után Németország kezébe kerültek.

1941-TÖL, A SZOVJETUNIÓ ELLENI HÄBORU megindulásától kezdve teljessé vált az ország gazdasági és politikai függése Németországtól. Külkereskedelmünk csaknem teljes egészében Németország felé irányult. Óriási befolyással rendelkezett gazdasági életünkben a német tőke. Iparunk német nyersanyagtól és német üzemanyagtól függött.

A magyar uralkodóosztályok mindenben hiven szolgálták a hitleri külpolitikát. Hitler oldalán pusztító háborúba kergették népünket a Szovjetunió ellen, noha a

Szovjetunió sohasem táplált ellenséges szándékokat irányunkban és még a hitlerista támadás megindulásakor is hangsúlyozta, hogy hajlandó Magyarországgal békés kapcsolatokat fenntartani.

A magyar uralkodó körök szerették hangoztatni, hogy Németország „barátunk“', „szövetségesünk“'. Ennek a szövetségnek egész története azonban épp ennek az ellenkezőjét bizonyítja-Nemcsak arról van szó, hogy a fasiszta Németország kiszipolyozta gazdasági erőforrásainkat, hanem arról is, hogy szakadatlanul beavatkozott az ország belügyeibe, mindig úgy tekintette Magyarországot, mint esetleges, lehetséges gyarmatát. Ez bebizonyosodott akkor, amikor a németek veszélyeztetve érezve Magyarországnak a szovjetellenes háborúban való részvételét — ma 10 esztendeje, 1944 március 19-én — egyszerűen katonai megszállásnak vetették alá hazánkat. Ezzel voltaképpen katonailag is szankcionálták hazánk gyarmatosítását. Mindezt a magyar uralkodóosztályok felelőtlen, hazaáruló politikája tette lehetővé- Magyarország akkori urai az elnyomott néptől való félelmükben, a Szovjetunió elleni veszett gyűlöletükben a német fasiszta államban látták azt az erőt, amelyre támaszkodhatnak népellenes uralmuk ideig-óráig való fenntartásában. A második világháború kimenetele, a német fasizmusnak és szövetségeseinek teljes veresége megmutatta, hogy ezek a számítások homokra épültek.

Magyarországon a felszabadulás után elvesztették hatalmukat azok az osztályok, amelyek hazánk sorsát a német fasizmus szekeréhez kötötték. Nyugat-Németországban azonban nem ez a helyzet. A bonni államban ugyanazok az erők vannak hatalmon, amelyek századunkban kétszer sodorták világháborúba az emberiséget. A bonni állam kormánya a német monopol*

tőkések szolgálatában áll, amerikai támogatásra és amerikai biztatásra folyik a Wehrmacht újjáélesztése, nyugatnémet imperialista hadsereg felállítása. A hadsereg szervezési tervein Hitler volt tábornokai dolgoznak, őket szánják a hadsereg élére is- Nyugatnémetországban féktelen revansiszta, soviniszta, szovjetellenes propaganda folyik. Adenauer és miniszterei nyíltan fenyegetőznek a háborúval. Újra fenyeget az Anschluss veszélye is: Nyugat-Németország amerikai támogatással be akarja kebelezni Ausztriát. Ezzel újra hazánk közvetlen szomszédságába kerülne a hódításra éhes militarizmus.

E tények világánál különösen jól láthatók, milyen fontos számunkra a német kérdés mielőbbi kielégítő rendezése. Hisz Németországból csak akkor lesz békeszerető állam, ha — mint a Német Demokratikus Köztársaságban történt — ott is kirántják a talajt az imperialista, militarista, revansra éhes erők alól. Ehhez azonban az kellene, hogy az amerikaiak és szövetségeseik ne utasítsák el, hanem tegyék magukévá azokat a teljesen észszerű javaslatokat, amelyeket a Szovjetúnió az utóbbi esztendőben, legutóbb a berlini külügyminiszteri értekezleten a német kérdés megoldására előterjesztett. A javaslatok megvalósítása, vagyis az össznémet kormány megalakítása, a békeszerződés megkötése, a megszálló csapatok kivonása és össznémet választások megtartása megteremtené az egységes, demokratikus, békeszerető Németországot, a békeszerető német nép országát. Ezzel elhárulna Európa népei felől a német imperializmus emberöltők óta fenyegető veszélye.

ENNEK A NÉMETORSZÁGNAK

a megteremtése kell ahhoz, hogy ne fenyegesse többé országunkat a német hódítók farkasétvágya. Ezért támogatjuk mi, magyarok tel* jes erővel a Szovjetuniónak a német kérdés békés megoldása érdéi kében tett erőfeszítéseit,